Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-25 / 305. szám

SZOMBAT, 1954. DECEMBER 25. 2 DELMÜGYRRORSZ OG A Szovjetunió Legfelső Bíróságának közleménye Moszkva (TASZSZ). A december 24-i szovjet lapokban »A Szovjet­unió Legfelső Bíróságán* címmel az alábbi közlemény jelent meg: 1954. december 14-e és 19-e kö­zött a Szovjetunió Legfelső Bíró­ságának katonai kollégiuma Le­ningrádban nyilvános tárgyaláson foglalkozott V. Sz. Abakumovnak, a Szovjetunió volt állambiztonsági mmiszterének, A. G. Leonovnak, a Szovjetunió állambiztonsági rhi­nisztériuma különlegesen fontos ügyekben nyomozó részlege volt ve­zetőjének, V. I. Komarovnak és M. T. Lihacsovnak, a különlegesen fontos ügyekben nyomozó részleg volt helyettes vezetőinek, továbbá I. A. Csernovnak és J. M. Brover­mannak, a Szovjetunió állambiz­tonsági minisztériuma volt mun­katársainak bűnügyével. Abakumov vádlott, akit Berija a Szovjetunió állambiztonsági miniszterévé tett, a bűnös ösz­szeesküvő csoport közvetlen résztvevője volt és mint ilyen, Berija megbízásából a kommu­nista párt és a szovjet kor­mány ellen Irányuló ellenséges feladatokat hajtotta végre. Abakumov ugyanolyan bűncse­lekményeket követett el, mint Be­rija, a kalandok és politikai provo­Kációk útjára lépett. Abakumov a pártapparátus, a szovjet apparátus egyes munkatársai és a szovjet ér­telmiség képviselői ellen bűnügye­ket agyalt ki, majd letartóztatta őket és a szovjet törvény által tiltott bűnös nyomozási módsze­reket alkalmazva, bűntársaival, Leonowal, Komarowal és Liha­csovval együtt olyan kiagyalt val­lomásokat igyekezett kicsikarni a vádlottaktól, amelyekben azok sú­lyos államellenes bűncselekmények elkövetését ismertek be. így hamisította Abakumov az úgynevezett "leningrádi ügyet", amelyben alap nélkül a legsúlyo­sabb államellenes bűncselekmé­nyek hamis vádjával letartóztat­tak több pártmunkást és a szovjes apparátus több dolgozóját. A bizonyítási eljárás megállapí­totta, hogy Abakumov és bűntársai sok más esetben is hamisítottak bűnügyeket és bűnös módon láb­bal tiporták a szocialista törvé­nyességet. Az Abakumov és bűntársai által hamisan megvádolt személyeket ma már teljesen rehabilitálták. Abakumov, hogy titokban tart­sa bűncselekményeit, megtiltotta, hogy a letartóztatottaknak az SZKP központi bizottságához és a szovjet kormányhoz intézett ké­relmeit és panaszalt rendeltetési helyükre juttassák. A Szovjetunió Legfelső Bírósá­gának katonai kollégiuma megál­lapította, hogy az Abakumov és cinkosai el­len emelt vádak teljes bizo­nyítást nyertek. I. A. Csernov vádlottat 15 évi ja­vító munkatáborra, J. M. Brover­man vádlottat 25 év? javító mun­katáborra, V. Sz. Abakumov, A. G. Leonov, V. I. Komarov és M. T. Lihacsov vádlottat pedig a leg­súlyosabb büntetésre, golyó ál­tali halálra ítélte. Az ítéletet a jelenlévő hallgató­ság nagy megelégedéssel fogadta. Az ítéletet végrehajtották. Rövid külpolitikai hírek Brüsszel (TASZSZ) A „La Der­niere Heure" című lap Jelentése szerint a belga képviselőház kül­ügyi bizottsága december 22-én Jó­váhagyta azt a jelentést, amelyet Bohy terjesztett elő a párizsi egyez­mények ratifikálásáról szóló tör­vényjavaslatról. Az említett jelentést ugyanazon a napon átadták a belga képviselő, ház irodájának. A jelentés felolvn. sására és megvitatására a jövő év januárjában, a parlamenti szünet után kerül sor a képviselőházban. Csöcslang (UJ Kína). A kínai né­pi felszabadító hadsereg légi had­erőinek repülőgépei hétfőn délután a Tacsen-szigetek és Jikiangsan­sziget fölé repültek és nagyszámú röpcédula-bombát dob'ak le. A bombák a levegőben felrobbanva tízezerszámra szórták a röpcédulá. kat és a röpiratokat a Csang Kaj­sek banda katonáinak állásaira. Va­lamennyi repülőgép sértetlenül visszatért. • London (MTI) Az „Army Infor­mation Digest" az amerikai had­sereg hivatalos lapja közölte Wil­liam Crasy őrnagynak, az ameri­ki hadsereg baktériumhadviselési osztálya vezetőjének cikkét. Crasy őrnagy azt javasolja, hogy az ame­rikai hadvezetőség a harmadik vi­lágháború esetére készüljön fel a baktériumfegyverek használatára. „Barbárság lenne saját népünkkel szemben — hangoztatja az őrnagy — ha megtagadnánk csapatainktól az olyan fegyver haszná'atát, amely­lyel a lehető legkisebb amerikai véráldozatok árán verhetné meg az ellenséget. Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Taná­csa kitüntette az igazságügyi szer­vek, az Országos Mérésügyi Hivatal és az Áruraktározási Hivatal kiváló dolgozóit. A kitüntetéseket pénteken délelőtt Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke adta át az országház­ban. Az ünnepségen jelen volt Molnár Erik igazságügyminiszter, Czakó Kálmán legfőbb államügyész és Darabos Iván, az Elnöki Tanács titkára. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa kiváló munkájuk elismeréséül a Munka Érdemérem kitüntetést ado. mányozta többek között Forral Pi­roskának, a szentesi járásbíróság jegyzőkönyvvezetőjének. Á MÁV Vezórigazgal ósága közli hogy a karácsonyi és újévi kettős munkaszüneti napokon várható gyenge utasforgalom miatt decem­ber 25-én és 26-án, valamint 1955. január 1-én és 2-án több vonat köz­lekedését megszünteti. A vezér­igazgatóság kéri az utazóközönséget, hogy akik a fenti napokon szándé­koznak utazni, a vonatok közleke­dése felől előzőleg érdeklődjenek az állomásokon. Képek a szovjet életből luiiiimiiiimiMiiiiiiiHiimmiiiMi Gyerekek ünnepe a iéli szünidőben Noel H. F eld politikai menedékjogot kélt a Magyar Népköziáisaság kormányától A Magyar Távirati Iroda jelenti: Noel H. Field és felesége, Herta K. Field amerikai állampolgárok a Magyar Népköztársaság kormányá­tól politikai menedékjogot kértek. A kormány a menedékjogot meg­adta. Nagy havazás Svájcban — heves viharok az angol partok mentén London. (MTI) A „Reuter"-iroda arról számol be, hogy a svájci Al­pokban nagy havazás volt, ami az aránylag magas hőmérséklettel és a heveis szélviharokkal együtt a lavinaveszély fokozódását idézte elő. Az angol partok előtt olyan he­ves tengeri viharok dúlnak, hogy a Queen Elisabeth csütörtökön képte­len volt kifutni Southampton kikö­tőjéből, hogy 805 utasát elvigye New-Yorkba. A moszkvai gyer­mekek jól töltik a téli iskolai szünidő nap­jait Sokféle szórako­zást rendeznek a gyermekek számára — sportversenyeket kirándulásokat fe­nyőünnepélyeket ren­deznek a főváros kul­túrpalotáiban és klub­jaiban. A Szakszervezetek Házában rendezett hagyományos ünnep­ségen a fővárosi szín­házak művészei lép­nek fel a gyermekek szórakoztatására. A képen: Meseala­koknak öltözött mű­vészek fogadják a gyermekeket a Szakszervezetek Há­za oszloptcrmének bejáratánál. Üzlet kiszolgálók nélkül Leningrádban kiszolgálók nélküli csemege-üzlet nyilt meg. Az üz­letet különleges üvegpolcokkal látták el. Az előre kimért árukon az árak fel vannak tüntetve, a vásárló a polcok mellett elhaladva kiválo­gatja magának a szükséges árukat é3 belerakja a kosárba, amelyet a bejáratnál adnak. Ezután összeszámolják a vásárolt áruk összegét. Az üzlet alkalmazottainak száma mindössze két ellenőrből, egy pénz­tárosból és egy csomagolóból áll. A képen az új, kiszolgálók nélküli csemege-üzletben. Háború az Aures-hegysegben I francia nemzetavűlés decem­ber 10-én tárgyalta az északafrikai francia gyarmatok helyzetét. Ennek során különösen sok szó esett Al­gírról, erről az északafrikai gyar­matról, ahol továbbra is súlyos harcok folynak az Algír felszabadí­tásáért harcoló nemzeti csapatok és a franciák nagy erővel támadó ka­tonai egységei között. Előzőleg Tu­niszban és Marokkóban, a két másik északafrikai fran­cia fennhatóság alatt álló területen törtek ki felkelések és bizonyították be, hogy ezeknek a területeknek elnyomott népe nem tűri a további imperialista elnyo­mást. Algírnak más a kapcsolata a francia államhoz, mint az előbb említett két másik területnek. Tu­nisz és Marokkó francia protekto­rátus alatt állanak, tehát bizonyos fokú függetlenségük van, Illetőleg részben önkormányzattal rendel­keznek. Ezzel szemben Algírnak semmiféle önállósága nincs. Ez francia tartomány, mely igazgatási­lag is az anyaországhoz tartozik. Algír ú. n. francia departement (kerület), lakóira a francia állam­polgárságot is rákényszeritették. Az ókorban Algir római tartomány volt. A népvándorlás korában ara­bok, mórok laktak területén. A kö­zépkorban török fennhatóság alá került és 1830-ig állott török ura­lom alatt. Ebben az évben a fran­cia kormány azon a cimen, hogy az algiri bey méltánytalan magatar­tást tanúsított a francia konzullal szemben, katonai akciót hajtott végn Algir ellen: csapatai meg­szállták egész Algírt és az ú) gyar­mat élére francia katonai kormány­zó került. A századforduló idején a francia , gyarmatosítók kegyetlen elnyomása következtében a bennszülött törzsek fegyveresen fordultak elnyomóik el­len. A guerilla-harcok évekig foly­tak, míg végül is csak hatalmas ban és az ENSZ Alapokmányában is. Az Atlanti Kartában — amely­nek aláírói között Franciaország is szerepel — az államok kötele­zettséget vállalnak arra, hogy „tisz­teletben tartják minden népnek azt a jogát, hogy maga válassza meg azt az államformát, amelyben élni akar". Az ENSZ Alapokmánya a áldozatok órán sikerült azokat vér­befojtani. Legiiab^an ennek az évnek no­vemberében támadt fel az algiri szabadságmozgalom, amelynek vég­ső célja a Francia Uniótól való elszakadás, az, hogy Algir a népek önrendelkezési jogának elve alap­ján függetlenséget és szabadságot nyerjen. Ez az elv azt jelenti, hogy minden népnek megvan a joga ar­ra, hogy államot alakítson, továbbá hogy egy nép se legyen köteles aka­rata és hajlandósága ellenére vala­mely állam kötelékében maradni. A francia kormány azonban nem hal­landó erről tudást venni és tovább- | ra is teljes gyarmati sorban akarja Algirt tartani. A népek önrendelkezési jogának elve benne van az Atlanti Kartá­következőket mondja a szervezet céljairól: „A nemzetek között a né­peket megillető egyenjogúság és az önrendelkezési jog elvének tiszte­letbentartásán alapuló baráti kap­csolatokat fejleszteni kell." A Szov­jetunió az ENSZ-ben és az ENSZ-en kívül is következtesen harcol azért, hogy ezek az elvek tényleges meg­valósulást nyerjenek. Az imperia­lista államok azonban igyekeznek lépten-nyomon figyelmenkivül hagy­ni ezeket ; megállapodásokat. Az ENSZ Alapokmánya az ön­kormányzattal nem rendelkező né­pekre vonatkozólag ülőn rendelke­zéseket is tartalmaz. Ebben azok az aláín. államok, amelyek ilyen ön­kormányzattal nem rendelkező gyarmati népeket tartanak uralmuk 1 alatt, kötelezettséget vállalnak ar-l ra is, hogy az egyes területek és népek viszonyainak figyelembevé­telével kifejlesszék ott az önkor­mányzatot, kellő figyelmet szentel­nek a szóbanforgó népek politikai törekvéseinek és támogatják őket politikai intézményeik szabad ki­fejlesztésében. Ez a kötelezettség, amelyet az ENSZ tagállamai vál­laltak, a gyarmati kizsákmányolás felszámolását, egyúttal a Szovjet­unió ezzel kapcsolatos törekvései­nek sikerét is jelenti. Franciaország azon államok közé tartozik, amelyek egyáltalán nem kívánják végrehajtani azokat a nemzetközi kötelezettségeket, ame­lyekre mint az ENSZ tagállamai vállalkoztak. Éppen ezért nem le­het csodálkozni azon, hogy a fran­cia gyarmatokon fokozott mérték­ben ütköznek nemzeti ellenállás­ba a gyarmatosítók törekvései. A vietnami események már megmu­tatták, hogy az elnyomott népek nem hajlandók tovább tűrni a gyarmati elnyomást. A nemzeti fel­szabadító harc itt Is sikerre veze­tett s a megszálló hatalmak enged­ményekre kényszerültek. Azonban nemcsak Távolkelet népei ébredtek nemzeti öntudatra, hanem — amint az események megmutatták — Északafrika népei is egyre nagyobb erővel követelik szabadságukat és függetlenségüket. Ez év novemberé',en az algíri helyzet háború képét öltötte. A franciák rendfenntartás címén re­pülőgépekkel, tankokkal és ágyúk­kal törnek a szabadságukat követe­lő algiri hazafiak ellen. Ennek el­lenhatásaként egyre nagyobb mér­tékben bontakozik ki a hazafias tö­megek fegyveres ellenállása. A francia kormány attól tart, hogy Észak-Afrikában ugyanazok az ese­mények fognak megismétlődni, amelyek Indokínában történtek, ezért igyekszik e szabadságharcot teljes erejével elfojtani. Megvan rá a lehetőség ugyanis, hogy mint In­dokínában, úgy Észak-Afrikában is megszűnjék a francia imperialisták uralkodó befolyása. Miért lángoltak fel az algiri fel­szabadító mozgalmak éppen most? — tehetjük fel a kérdést. Mendés­Francé még mielőtt miniszterelnök lett volna, olyan kijelentést tett, hogy alapjában meg kell változ­tatni azt a politikát, amelyet Fran­ciaország Algírral szemben folyta­tott, ha el akarja kerülni az indo­kínaihoz hasonló eseményeket. Ma­ga Mendes-France azonban semmit sem tett ennek érdekében. A pári­zsi tárgyalásokon Németország bi­jzonyos engedményeket adott Fran­ciaországnak a Saar-vidéken, ezzel szemben viszont Franciaország kö­telez'. J magát arr . hogy Észak-Afri­kában — Marokkó és Algir terüle­tén — lehetőséget ad a németeknek, hogy nehézipari és fegyvergyártó bázist építsenek ki. A francia kor­mány kötelezettséget vállalt arra, hogy megfelelő politikai körülmé­nyeket teremt ezeken a területeken, vagyis megtisztítja az olyan ele­mektől, amelyek megakadályozhat­ják, hogy itt új Ruhr-vidéket és amerikai hadianyagbázisokat és re­pülőtereket építsenek. Mítterrand francia belügyminiszter északafri­kai utazása ezzel volt kapcsolatban. Tervbevették azt is, hogy az ú. n. „veszélyes elemeket" kényszerki­vándoroltatással távolítsák el Észak-Afrikából. Tovább fo'vnaH tehát a felszaba­dító harcok Algirban, amelynek célja, hogy Algir népe megszerezze függetlenségét és szab-dságát, ugyanakkor megakadályozza azt hogy az elnyomó francia imperia­listákon kívül új német és ameri­kai elnyomók is megvessék lábu­kat Észak-Afrika földjén. Nagy Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom