Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-25 / 305. szám

SZOMBAT, 1954. DECEMBER 25. 2 DELMÜGYRRORSZ OG A Szovjetunió Legfelső Bíróságának közleménye Moszkva (TASZSZ). A december 24-i szovjet lapokban »A Szovjetunió Legfelső Bíróságán* címmel az alábbi közlemény jelent meg: 1954. december 14-e és 19-e között a Szovjetunió Legfelső Bíróságának katonai kollégiuma Leningrádban nyilvános tárgyaláson foglalkozott V. Sz. Abakumovnak, a Szovjetunió volt állambiztonsági mmiszterének, A. G. Leonovnak, a Szovjetunió állambiztonsági rhinisztériuma különlegesen fontos ügyekben nyomozó részlege volt vezetőjének, V. I. Komarovnak és M. T. Lihacsovnak, a különlegesen fontos ügyekben nyomozó részleg volt helyettes vezetőinek, továbbá I. A. Csernovnak és J. M. Brovermannak, a Szovjetunió állambiztonsági minisztériuma volt munkatársainak bűnügyével. Abakumov vádlott, akit Berija a Szovjetunió állambiztonsági miniszterévé tett, a bűnös öszszeesküvő csoport közvetlen résztvevője volt és mint ilyen, Berija megbízásából a kommunista párt és a szovjet kormány ellen Irányuló ellenséges feladatokat hajtotta végre. Abakumov ugyanolyan bűncselekményeket követett el, mint Berija, a kalandok és politikai provoKációk útjára lépett. Abakumov a pártapparátus, a szovjet apparátus egyes munkatársai és a szovjet értelmiség képviselői ellen bűnügyeket agyalt ki, majd letartóztatta őket és a szovjet törvény által tiltott bűnös nyomozási módszereket alkalmazva, bűntársaival, Leonowal, Komarowal és Lihacsovval együtt olyan kiagyalt vallomásokat igyekezett kicsikarni a vádlottaktól, amelyekben azok súlyos államellenes bűncselekmények elkövetését ismertek be. így hamisította Abakumov az úgynevezett "leningrádi ügyet", amelyben alap nélkül a legsúlyosabb államellenes bűncselekmények hamis vádjával letartóztattak több pártmunkást és a szovjes apparátus több dolgozóját. A bizonyítási eljárás megállapította, hogy Abakumov és bűntársai sok más esetben is hamisítottak bűnügyeket és bűnös módon lábbal tiporták a szocialista törvényességet. Az Abakumov és bűntársai által hamisan megvádolt személyeket ma már teljesen rehabilitálták. Abakumov, hogy titokban tartsa bűncselekményeit, megtiltotta, hogy a letartóztatottaknak az SZKP központi bizottságához és a szovjet kormányhoz intézett kérelmeit és panaszalt rendeltetési helyükre juttassák. A Szovjetunió Legfelső Bíróságának katonai kollégiuma megállapította, hogy az Abakumov és cinkosai ellen emelt vádak teljes bizonyítást nyertek. I. A. Csernov vádlottat 15 évi javító munkatáborra, J. M. Broverman vádlottat 25 év? javító munkatáborra, V. Sz. Abakumov, A. G. Leonov, V. I. Komarov és M. T. Lihacsov vádlottat pedig a legsúlyosabb büntetésre, golyó általi halálra ítélte. Az ítéletet a jelenlévő hallgatóság nagy megelégedéssel fogadta. Az ítéletet végrehajtották. Rövid külpolitikai hírek Brüsszel (TASZSZ) A „La Derniere Heure" című lap Jelentése szerint a belga képviselőház külügyi bizottsága december 22-én Jóváhagyta azt a jelentést, amelyet Bohy terjesztett elő a párizsi egyezmények ratifikálásáról szóló törvényjavaslatról. Az említett jelentést ugyanazon a napon átadták a belga képviselő, ház irodájának. A jelentés felolvn. sására és megvitatására a jövő év januárjában, a parlamenti szünet után kerül sor a képviselőházban. Csöcslang (UJ Kína). A kínai népi felszabadító hadsereg légi haderőinek repülőgépei hétfőn délután a Tacsen-szigetek és Jikiangsansziget fölé repültek és nagyszámú röpcédula-bombát dob'ak le. A bombák a levegőben felrobbanva tízezerszámra szórták a röpcédulá. kat és a röpiratokat a Csang Kajsek banda katonáinak állásaira. Valamennyi repülőgép sértetlenül visszatért. • London (MTI) Az „Army Information Digest" az amerikai hadsereg hivatalos lapja közölte William Crasy őrnagynak, az ameriki hadsereg baktériumhadviselési osztálya vezetőjének cikkét. Crasy őrnagy azt javasolja, hogy az amerikai hadvezetőség a harmadik világháború esetére készüljön fel a baktériumfegyverek használatára. „Barbárság lenne saját népünkkel szemben — hangoztatja az őrnagy — ha megtagadnánk csapatainktól az olyan fegyver haszná'atát, amelylyel a lehető legkisebb amerikai véráldozatok árán verhetné meg az ellenséget. Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa kitüntette az igazságügyi szervek, az Országos Mérésügyi Hivatal és az Áruraktározási Hivatal kiváló dolgozóit. A kitüntetéseket pénteken délelőtt Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke adta át az országházban. Az ünnepségen jelen volt Molnár Erik igazságügyminiszter, Czakó Kálmán legfőbb államügyész és Darabos Iván, az Elnöki Tanács titkára. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa kiváló munkájuk elismeréséül a Munka Érdemérem kitüntetést ado. mányozta többek között Forral Piroskának, a szentesi járásbíróság jegyzőkönyvvezetőjének. Á MÁV Vezórigazgal ósága közli hogy a karácsonyi és újévi kettős munkaszüneti napokon várható gyenge utasforgalom miatt december 25-én és 26-án, valamint 1955. január 1-én és 2-án több vonat közlekedését megszünteti. A vezérigazgatóság kéri az utazóközönséget, hogy akik a fenti napokon szándékoznak utazni, a vonatok közlekedése felől előzőleg érdeklődjenek az állomásokon. Képek a szovjet életből luiiiimiiiimiMiiiiiiiHiimmiiiMi Gyerekek ünnepe a iéli szünidőben Noel H. F eld politikai menedékjogot kélt a Magyar Népköziáisaság kormányától A Magyar Távirati Iroda jelenti: Noel H. Field és felesége, Herta K. Field amerikai állampolgárok a Magyar Népköztársaság kormányától politikai menedékjogot kértek. A kormány a menedékjogot megadta. Nagy havazás Svájcban — heves viharok az angol partok mentén London. (MTI) A „Reuter"-iroda arról számol be, hogy a svájci Alpokban nagy havazás volt, ami az aránylag magas hőmérséklettel és a heveis szélviharokkal együtt a lavinaveszély fokozódását idézte elő. Az angol partok előtt olyan heves tengeri viharok dúlnak, hogy a Queen Elisabeth csütörtökön képtelen volt kifutni Southampton kikötőjéből, hogy 805 utasát elvigye New-Yorkba. A moszkvai gyermekek jól töltik a téli iskolai szünidő napjait Sokféle szórakozást rendeznek a gyermekek számára — sportversenyeket kirándulásokat fenyőünnepélyeket rendeznek a főváros kultúrpalotáiban és klubjaiban. A Szakszervezetek Házában rendezett hagyományos ünnepségen a fővárosi színházak művészei lépnek fel a gyermekek szórakoztatására. A képen: Mesealakoknak öltözött művészek fogadják a gyermekeket a Szakszervezetek Háza oszloptcrmének bejáratánál. Üzlet kiszolgálók nélkül Leningrádban kiszolgálók nélküli csemege-üzlet nyilt meg. Az üzletet különleges üvegpolcokkal látták el. Az előre kimért árukon az árak fel vannak tüntetve, a vásárló a polcok mellett elhaladva kiválogatja magának a szükséges árukat é3 belerakja a kosárba, amelyet a bejáratnál adnak. Ezután összeszámolják a vásárolt áruk összegét. Az üzlet alkalmazottainak száma mindössze két ellenőrből, egy pénztárosból és egy csomagolóból áll. A képen az új, kiszolgálók nélküli csemege-üzletben. Háború az Aures-hegysegben I francia nemzetavűlés december 10-én tárgyalta az északafrikai francia gyarmatok helyzetét. Ennek során különösen sok szó esett Algírról, erről az északafrikai gyarmatról, ahol továbbra is súlyos harcok folynak az Algír felszabadításáért harcoló nemzeti csapatok és a franciák nagy erővel támadó katonai egységei között. Előzőleg Tuniszban és Marokkóban, a két másik északafrikai francia fennhatóság alatt álló területen törtek ki felkelések és bizonyították be, hogy ezeknek a területeknek elnyomott népe nem tűri a további imperialista elnyomást. Algírnak más a kapcsolata a francia államhoz, mint az előbb említett két másik területnek. Tunisz és Marokkó francia protektorátus alatt állanak, tehát bizonyos fokú függetlenségük van, Illetőleg részben önkormányzattal rendelkeznek. Ezzel szemben Algírnak semmiféle önállósága nincs. Ez francia tartomány, mely igazgatásilag is az anyaországhoz tartozik. Algír ú. n. francia departement (kerület), lakóira a francia állampolgárságot is rákényszeritették. Az ókorban Algir római tartomány volt. A népvándorlás korában arabok, mórok laktak területén. A középkorban török fennhatóság alá került és 1830-ig állott török uralom alatt. Ebben az évben a francia kormány azon a cimen, hogy az algiri bey méltánytalan magatartást tanúsított a francia konzullal szemben, katonai akciót hajtott végn Algir ellen: csapatai megszállták egész Algírt és az ú) gyarmat élére francia katonai kormányzó került. A századforduló idején a francia , gyarmatosítók kegyetlen elnyomása következtében a bennszülött törzsek fegyveresen fordultak elnyomóik ellen. A guerilla-harcok évekig folytak, míg végül is csak hatalmas ban és az ENSZ Alapokmányában is. Az Atlanti Kartában — amelynek aláírói között Franciaország is szerepel — az államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy „tiszteletben tartják minden népnek azt a jogát, hogy maga válassza meg azt az államformát, amelyben élni akar". Az ENSZ Alapokmánya a áldozatok órán sikerült azokat vérbefojtani. Legiiab^an ennek az évnek novemberében támadt fel az algiri szabadságmozgalom, amelynek végső célja a Francia Uniótól való elszakadás, az, hogy Algir a népek önrendelkezési jogának elve alapján függetlenséget és szabadságot nyerjen. Ez az elv azt jelenti, hogy minden népnek megvan a joga arra, hogy államot alakítson, továbbá hogy egy nép se legyen köteles akarata és hajlandósága ellenére valamely állam kötelékében maradni. A francia kormány azonban nem hallandó erről tudást venni és tovább- | ra is teljes gyarmati sorban akarja Algirt tartani. A népek önrendelkezési jogának elve benne van az Atlanti Kartákövetkezőket mondja a szervezet céljairól: „A nemzetek között a népeket megillető egyenjogúság és az önrendelkezési jog elvének tiszteletbentartásán alapuló baráti kapcsolatokat fejleszteni kell." A Szovjetunió az ENSZ-ben és az ENSZ-en kívül is következtesen harcol azért, hogy ezek az elvek tényleges megvalósulást nyerjenek. Az imperialista államok azonban igyekeznek lépten-nyomon figyelmenkivül hagyni ezeket ; megállapodásokat. Az ENSZ Alapokmánya az önkormányzattal nem rendelkező népekre vonatkozólag ülőn rendelkezéseket is tartalmaz. Ebben azok az aláín. államok, amelyek ilyen önkormányzattal nem rendelkező gyarmati népeket tartanak uralmuk 1 alatt, kötelezettséget vállalnak ar-l ra is, hogy az egyes területek és népek viszonyainak figyelembevételével kifejlesszék ott az önkormányzatot, kellő figyelmet szentelnek a szóbanforgó népek politikai törekvéseinek és támogatják őket politikai intézményeik szabad kifejlesztésében. Ez a kötelezettség, amelyet az ENSZ tagállamai vállaltak, a gyarmati kizsákmányolás felszámolását, egyúttal a Szovjetunió ezzel kapcsolatos törekvéseinek sikerét is jelenti. Franciaország azon államok közé tartozik, amelyek egyáltalán nem kívánják végrehajtani azokat a nemzetközi kötelezettségeket, amelyekre mint az ENSZ tagállamai vállalkoztak. Éppen ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy a francia gyarmatokon fokozott mértékben ütköznek nemzeti ellenállásba a gyarmatosítók törekvései. A vietnami események már megmutatták, hogy az elnyomott népek nem hajlandók tovább tűrni a gyarmati elnyomást. A nemzeti felszabadító harc itt Is sikerre vezetett s a megszálló hatalmak engedményekre kényszerültek. Azonban nemcsak Távolkelet népei ébredtek nemzeti öntudatra, hanem — amint az események megmutatták — Északafrika népei is egyre nagyobb erővel követelik szabadságukat és függetlenségüket. Ez év novemberé',en az algíri helyzet háború képét öltötte. A franciák rendfenntartás címén repülőgépekkel, tankokkal és ágyúkkal törnek a szabadságukat követelő algiri hazafiak ellen. Ennek ellenhatásaként egyre nagyobb mértékben bontakozik ki a hazafias tömegek fegyveres ellenállása. A francia kormány attól tart, hogy Észak-Afrikában ugyanazok az események fognak megismétlődni, amelyek Indokínában történtek, ezért igyekszik e szabadságharcot teljes erejével elfojtani. Megvan rá a lehetőség ugyanis, hogy mint Indokínában, úgy Észak-Afrikában is megszűnjék a francia imperialisták uralkodó befolyása. Miért lángoltak fel az algiri felszabadító mozgalmak éppen most? — tehetjük fel a kérdést. MendésFrancé még mielőtt miniszterelnök lett volna, olyan kijelentést tett, hogy alapjában meg kell változtatni azt a politikát, amelyet Franciaország Algírral szemben folytatott, ha el akarja kerülni az indokínaihoz hasonló eseményeket. Maga Mendes-France azonban semmit sem tett ennek érdekében. A párizsi tárgyalásokon Németország bijzonyos engedményeket adott Franciaországnak a Saar-vidéken, ezzel szemben viszont Franciaország kötelez'. J magát arr . hogy Észak-Afrikában — Marokkó és Algir területén — lehetőséget ad a németeknek, hogy nehézipari és fegyvergyártó bázist építsenek ki. A francia kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy megfelelő politikai körülményeket teremt ezeken a területeken, vagyis megtisztítja az olyan elemektől, amelyek megakadályozhatják, hogy itt új Ruhr-vidéket és amerikai hadianyagbázisokat és repülőtereket építsenek. Mítterrand francia belügyminiszter északafrikai utazása ezzel volt kapcsolatban. Tervbevették azt is, hogy az ú. n. „veszélyes elemeket" kényszerkivándoroltatással távolítsák el Észak-Afrikából. Tovább fo'vnaH tehát a felszabadító harcok Algirban, amelynek célja, hogy Algir népe megszerezze függetlenségét és szab-dságát, ugyanakkor megakadályozza azt hogy az elnyomó francia imperialistákon kívül új német és amerikai elnyomók is megvessék lábukat Észak-Afrika földjén. Nagy Attila