Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-25 / 305. szám

fVZJTG proletárját egyesüljetek i "rí. AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 505. SZÁM I SZOMBAT, 1951. DECEMBER 25. MÁI SZÁMUNKBÓL: A HALADÁS TERMEIÁÍSZÖ VETKEZET VEZETŐSÉGVÁLASZTÓ KÖZGYŰLÉSE ELÉ (3. oldal) BALLADA A KRIZSÁN GYEREKEKRŐL (3. oldal) KIALUDT „PÁSZTORTUZEK" (4—5. oldal) ÁRA: 50 FILLÉR r r Karácsonyi gondolatok Ma karácsony napján, feldíszített fenyőfák mellett emlékezünk vissza gyermekkorunk karácsonyaira. Megdobban a szívün,:, c-zünkbejut mennyire tudtunk örülni egy-egy ajándéknak. Bár szüleink pénztárcája nagyon sovány volt. új cipő helyett sokszor toldozott-foldozott, másviselt került a karácsonyfák alá. A fán — sokszor csak gally volt —, egy-két szaloncukor mellett aranydió, ezüst mogyoró, piros alma lógott csalogatóan. Ezek az aranydiók és ezüst mogyorók a házkörül kerültek ki, olcsó kályhafesrékkel fes­tették őket, mert más díszre, más szemet gyönyörködtető aján­dékra nem igen tellett. De volt karácsony mindig, ha szűkösen is, ha előtte koplaltak is. A mai karácsonyt nem lehet összehasonlítani a régiekkel, kü­lönösen pedig a háborús karácsonyokkal. Bár úgy látszott, kevés fenyő lesz majd városunkban, mégis karácsony estéjén minden asztalra odakerült, ajándékokkal együtt. Ma már a sovány erszényből is koplalás nélkül telik ajándékozni. Olyan jól esik összehasonlítana az eddigi karácsonyokat és arra gondolni, hogy béke van. Mert voltak olyan karácsonyaink is, amikor halálthozó gépmadarak su­hogtak a levegőben még e napon is. Szirénák bőgtek s ott kellett hagynunk karácsonyi ebédünket, a fán és a fa alatt lévő ajándé­kokat. Futottunk, szaladtunk, mert nem tudtuk, hogy karácsony ünnepén gyászolnunk kell-e valakit hozzátartozóink közül. Ma béke van. Nem zavarják meghitt ünnepünket. Mégis gondolnunk kell — hacsak egy pillanatig is — a háború veszélyére, a kardcsörtetők hivalkodására, a béke ellenségeire. Üj háborút készítenek elő, vagy legalább is szeretnének előkészíteni. De rajtunk is múlik ez és nem kismértékben, akik most a feldíszített karácsonyfák mellett meghitt békében gyönyörködünk gyermekeink pajkos örömében. Vétkes az, aki az örömbe ürmöt vegyít; mégsem lehet szó nélkül hagyni az új háború kovácsainak gaztetteit. Ha ezt tennénk, ha szó nélkül hagynánk, és karbatett kezekkel szemlélnénk, a kard­csörtetők mesterkedéseit, bűnösök lennénk gyermekeink szemé­ben, akiknek soha sem szabad többé érezniök, mi az a háború, Az ünnepen, karácsony napján is mondjuk ki nyíltan, amit szívünk diktál: nem engedjük, hogy gyermekeink sorsát a háború szenvedései és borzalmai irányítsák. Nincs olyan szülő, aki ne szeretné gyermekét, aki^ ne látná jövője, önmaga munkájának folytatását, gyermeke életében. Már tervezzük is, hogy fiunkból mérnök, vagy orvos lesz. Magunk előtt látjuk gondtól nem terhelt jövőjüket, szép életüket. Szüleink is így tették. Remélték, hogy egyszer fenyőfát, olyan igazi karácsonyfát vehetnek nekünk, amelyen bőséggel lesz szaloncukor, csokoládé, új ruha, új cipő. Nem tehették, nem rajtuk múlott. Nekünk dideregve hidegtől könnyes szemekkel, vágyakozva kellett betekinteni az úri­házak ablakán, mégis azt fogadtuk, hogy fiunknak már jobb lesz. És most büszke örömmel állapíthatjuk meg, hogy fogadalmunkat tett követte. Oly jól esett végigsétálni tegnap este a kihalt utcákon. Oly jó volt betekinteni a házak ablakain s mindenütt látni a fel­díszített fenyőket, az ünneplő embereiket. Nem hittük százan és ezren, hogy ezt valaha is megérjük. Es így van. Ezt nem tagad­hatja le senki, ez a megmásíthatatlan valóság. Az is igaz, hogy még nem fenékig tejfel az élet. Vagy talán akad olyan ember Szegeden, aki már a »kánaánba« érzi magát? Azt hisszük, ilyen nincs. A szépen feldíszített fenyőfát is szűkösnek tartjuk, szeretnénk, ha ágai roskadoznának, ha még több lenne alatta az ajándék. Ilyenek vagyunk mi emberek, többet, szebbet akarunk, — és ez a nagyon jó. Nem mondjuk gyermekünknek, hogy inajd a jövő karácsonykor. Mégis megfogadjuk, — ígéret nélkül is —, hogy 1955-ben majd többet adunk, mint ez évben. És ki lenne az. aki egész éven keresztül ne úgy dolgozna, hogy ezt a fogadal­mat valóra is váltsa. Ilyen ember nincs és nem is lesz. Apáról fiúra száll a régi hagyomány, a régi szokás. Emlékszem rá, hogy nálunk az asztal alá rakták a bőség kosarát, azt remélték, hogy a karácsonyi asztal alatt lévő kukorica többet terem majd. A babonák lassan eltűnnek és az ember munkája nyomán a bőség kosara az asztalokra kerül. Minden ember szeretné, ha mielőbb asztalára kerülne. Vannak azonban olyanok is, akik a kosár megtöltését szívesen bíznák másra. Szeretnék, ha -sültgalamb lesők* lehetnének, ha mások dolgozná­nak helyettük is. Az ilyen embereknek bizony sokára — nagyon sokára kerül fel az ünnepi asztalra a bőség kosara, mert e kosárból mindenki csak a munkája szerint részesedhet. Megalakult Szövegen Csongrád megye első gyümölcsfatermelő szakcsoportja A Csongrád megyei termelőszö­vetkezetek a kedvező időjárást ki­használva decemberben 85 holdon telepítettek új gyümölcsöst. Sok­ezer alma-, körte- és cseresznyefát ültettek el az egyénileg dolgozó pa­rasztok is. Pedig a gyümölcsfacsemeték be­szerzése az idén még sok gondot okozott a termelőknek, ímert a me­gyében kevés a faiskola. Ezért-! egyes nagyobb területek telepítésé­nél csak több helyről vásárolt cse­metéket tudtak ültetni. A jövőben már könnyebb lesz a gyümölcsfacsemeték beszerzése. A közelmúltban ugyanis megalakult I Szőregen az egyénileg dolgozó pa-' II francia nernze'ovüiés pénteken hajnalban elvetette a párizsi egyezményeknek hyugat-^émelország felfegyverzéséről szóló penflait Párizs (MTI) Péntekre virradóra a francia nemzetgyűlés drámai fe­szültségű vita után 280 szavazattal 259 ellenében elvetette a párizsi egyezmények azon részének ratifi­kálását, amely Nyugat-Németország felfegyverzéséről és a Nyugat-Euró­pái Unióba való bevonásáról szól. A szavazás után, amely tehát 21 szavazattöbbséggel a kormány ja­vaslata ellen döntött, Mendes-France miniszterelnök nyomban bejelentette, hogy fel­veti a bizalmi kérdést a párizsi egyezményeknek Nyugat-Né­metország NATO-tagságára és Nyugat-Németország úgyneve­zett szuverenitására vonatkozó pontjaival kapcsolatban . ., Ami Nyugat-Németországnak a Nyugateurópai Unióba való bekap­csolását és újrafelfegyverzését il­leti, Mendes-France közölte, hogy a nemzetgyűlés által az imént el­vetett egyezményt azonnal ismét a nemzetgyűlés elé terjeszti és ösz­szeköti a bizalmi kérdés felvetésé­vel. Az alkotmányos előírások szerint a bizalmi szavazásra 48 órával a bizalmi kérdés felvetése után ke­rül sor, vagyis hétfőn. A szavazás és Mendes-France felszólalása után az ülést felfüg­gesztették. A hajnali órákban a nemzetgyűlés folytatta tanácskozá­sátés megtárgyalta a nyugat-német •mShVet'érntas" heiyreáttítésára vo­natkozó szerződést, valamint a Saar-kérdésre vonatkozó német­francia megállapodást. A nemzet­gyűlés kora reggel mindkét egyez­ményt elfogadta; a „szuverenitásá­ról" szóló szerződést, amely a nyu. galnémetországi megszállási statu­tum bizonyos módosítását foglalja magában, 380 szavazattal 180 elle­nében, a Saar-vidékre vonatkozó megállapodást pedig 368 szavazattal 145 ellenében fogadtál: el. Az ülés pénteken reggel 7 óra 30 perckor ért véget. A kora délelőtti órákban a fran. cia fővárosból érkezett legfrisebb politikai kommentárok mind meg­egyeznek abban, hogy Mendes­France nemzetietlen és népellenes politikája és ezzel együtt az egész atlanti politika újból súlyos vere­séget szenvedett, mert hiszen ép­pen ez az első cikkely volt a leg­fontosabb az úgynevezett párizsi egyezmények egész tákolmányában. Az alkotmányos előírásoknak megfelelően most ezt a cikkelyt újból a bizottságok elé utalják, ezután pedig ismét a nemzet­gyűlés elé keriil. mégpedig a hétfőn 27-re, 15 órára kitűzött ülésen. Ezzel a második olvasással kap­csolatban vetette fel a miniszter­elnök a bizalmi kérdést. A péntek hajnali szavazás előz­ményei — a békeellenes egyezmé­nyek általános vitája körülbelül hajnali három óra tájban fejeződött be. 3.30 órára járt az idő, amikor a nemzetgyűlésben megkezdődött a szavazás az egyezmények első cik­kelyéről, amely a Nyugat-Németor­szág felfegyverzéséről és az úgy­nevezett Nyugateurópai Unió ka­tonai rendszerébe való beszervezé­séről intézkedik. Ezt megelőzően Mendes-France miniszterelnök még egy utolsó kísérletet tett egy „ked­vező fordulat" előidézésére, jobban mondva az egész atlanti politikát fenyegető veszély elhárítására. Nem hiányzott beszédéből az „atlanti egység" szólamával va­ló politikai zsarolás manővere sem, hivatkozva arra, hogy „az Egyesült Államok felénk fordítja tekintetét". Ezzel próbálta külön is kiemelni az első cikkely „rendkívüli jelentó­ságét". Azzal végezte hazafiaskodó szó­lamokkal megtűzdelt fejtegeté­seit, hogy a nemzetgyűlésnek. Franciaország érdekében meg kell tennie ezt a „nemzeti egy­séget" külön is kihangsúlyozó gesztust... De hiába volt a miniszterelnök­nek minden erőlködése; amikor szavazásra került a sor, a nemzet­gyűlésnek valóban hazafiasan érző és gondolkodó képviselői 280 sza* vazattal 259 ellenében visszautasí­tották a párizsi egyezmények neve­zetes első cikkelyét és ezzel a fran­cia nép igazi akaratát tükröző, va­lóban népi — nemzeti és európai gondolkodásra valló, történelmi fontosságú —aktust hajtottak végre. Á Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat dolgozói csatlakoztak a Rákosi Mátyás Művek kezdeményezéséhez rasztok első Csongrád megyei gyü­mölcsfatermelő szakcsoportja. A társulásban 72 dolgozó paraszt 43 hold földdel vesz részt. Jövőre már több mint félmillió alma-, körte-, és másfajta facsemetét adnak a Csongrád megyei gyümölcsösök te­lepítéséhez. A szakcsoport vezetői már most gondoskodnak a különböző perme­tezőanyagok beszerzéséről, vala­mint az értékesítés feltételeinek megteremtéséről. A megye községeiben elárusítőhelyeket létesítenek majd, ahol a termelők a napi áron vásárolhatták meg a szőregi kertészek gyümölcsfacseme­téit, Közeledik hazánk felszabadulásá­nak 10. évfordulója. A dolgozó nép nagy ünnepe ez és országszerte, Szegeden is készülnek rá. A nagy nap méltó megünneplésére a Rá­kosi Mátyás Művek — mint ezt je­lentettük is — versenyt kezdemé­nyezett. Most a Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat dolgozói csatlakoztak a Rákosi Mátyás Mű­vek kezdeményezéséhez. Vállalásu­kat papírra is írták; bevezetőként így fejezik ki érzéseiket: »A Szegedi Szőrme- és Bőrruha­készítő Üzem dolgozói lelkesen csatlakoznak a Rákosi Mátyás Mü­vek dolgozóinak felhívásához. Or­szágunk felszabadulásának 10. év­fordulóját mi is versenyvállalások­kal kívánjuk méltóan ünnepelni. Vállalatunk a szocialista iparosí­tás során létesült. Jelenleg üze­münk ötéves fennállásának évfor­dulóját ünnepeljük, ötéves megfe­szített, szorgalmas munkánkkal el­értük, hogy készítményeink: a bőr­kabátok, szőrmés bundák és bélé­sek mind külföldön, mind belföl­dön megbecsülést szereznek ipa­runknak. Nyugat-Németország új­rafelfegyverzésének kísérletére to­vábbi eredményekkel válaszolunk s hazánk felszabadulásának 10. év­fordulójára újabb munkasikereket érünk el. 1955 első negyedére fel­ajánljuk: [ A TERMELÉS TERÉN: "I Vállaljuk, hogy az 1955-re va­* ló átmenetet zökkenőmente­sen hajtjuk végre olyképpen, hogy megfelelő mennyiségű befejezetlen terméket készítünk. Igy elősegít­jük, hogy minden üzemrészünk napi tervét már az új év első napi­jaiban is ütemesen teljesíthesse. O Első negyedévi export ki­* szállítási tervünket márci­us 24-ig befejezzük. A «hulladékanyagból kozzuk. — ké­szült cikkek termelését fo­A Tervünket 100 százalékos • tervszerűség mellett telje­sítjük. AZ ÖNKÖLTSÉG CSÖKKENTÉ­SÉÉRT: Vállaljuk, hogy gyártmá­* nyaink önköltségét az 1954­es év első három negyedévének tényszámához viszonyítva 2.4 szá­zalékkal csökkentjük. Ezért a kö­vetkező intézkedéseket tesszük: a) Uj szabászati eljárásokat ve­zetünk be a bőrruha, pannolux és bélelő műhelyeinkben. Ennek ered­ményeként az 1955-ös évre beter­jesztett csökkentett anyagnormá­inkkal szembsn 48 ezer forint meg­takarítást érünk el. b) Uj gyártási eljárást vezetünk be a darabtáblák gyártásánál, s ezzel 1955 első negyedében 6 ezer forintot takarítunk meg. c) A TMK jobb megszervezésével az állásidőket 1954. IV. negyedéhez viszonyítva 20 százalékkal csök­kentjük. GYÁRTMÁNYAINK FEJLESZ­TÉSE ÉS A MINŐSÉG JAVÍ­TÁSA: "1 Vállaljuk, hogy a bőrkabá­* tokban mutatkozó hiány megszüntetésére kísérleteket foly­tatunk kiváló minőségű műbőrök kabát céljaira való felhasználásra. Arra igyekszünk, hogy ezek a ka­bátok a lakosság legnagyobb tet­szésével találkozzanak. O Minőségi munkánk fokozá­* sával, jó konfekcionálási munkával az'1954. három negyed­évében elért átlagszortimenteket úgy fokozzuk, hogy a rentabilitás növekedése elérje a 12 ezer forin­tot. ENERGIA FELHASZNÁLÁS: 1 Vállaljuk, hogy az egy * normaórára eső elektromos árarft felhasználását 1954. évhez vi­szonyítva 3 százalékkal csökkent­jük; — az üres járatok megszün­tetésével. Az üzem többi részében neonfénnyel világítunk, s az irodá­ban is jobban takarékoskodunk a villannyal. 2 Az egy normaórára eső * szénfogyasztást 1954. első negyedéhez viszonyítva 10 százalék, kai csökkentjük. Ezt a kazán leg­szakszerűbb keverésével kívánjuk elérni. MUNKAVÉDELEM: "1 A dolgozókról való íokozot­tabb gondoskodás elvének érvényesítésére, 1955. első negyedé­ben megvalósítjuk és rendeltetésé­nek átadjuk a férfi öltözőt és zu­hanyozót. 2 A dolgozók kultúrigényei. * nek kielégítésére új, jól fel­szerelt kultúrhelyiséget létesítünk. Üzemi könyvtárunk köteteinek szá­mát a következő és első negyedében 20 százalékkal növeljük." A Szegedi Cipőgyár dolgozói évi tervük mielőbbi befejezéséért A Szegedi Cipőgyárban a Petőfi­műszak dolgozói is azon vannak, hogy minél több és jobb cipőt ké­szítsenek. Lelkes, odaadó a munka azért, hogy ezévi tervünket minél előbb befejezzük — nehogy szé­gyenkezni kelljen a terv nemtelje­sítése miatt. Pesti Ferenc ifjúmunkás, na­ponta 4—500 pár cipősarkot csiszol le. Illencsik Mátyás pedig — aki most tagjelölt — 7—800 pár cip'.t sarkal fel naponta. De sorolhatnánk tovább a dolgozók neveit, mert mindegyik becsületesen tesz azért, hogy éves tervünket az év vége előtt befejezzük. Barna István December 28-án békenagygyűlés lesz Szegeden „.. Hazafias Népfront szegedi bizottsága és a Szeged Városi Bekeb.zottsag december 28-án, kedden délután fél 5 órai kezdetül bekenagygyulest tart az MSZT székház (Horváth Mihály u) na- . ­A bekenagygyűlésen Szeged békeszerető polgára inra a Beke-Világlanacs stockholmi üléséről Szókefalvi-Nagy Be!a Kc"uh­tntl egnLemÍ fana„';.szá'"«» be- Szeged lakói érdeklődéssel fc ü -

Next

/
Oldalképek
Tartalom