Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-02 / 285. szám

oelmqgyflrorszug CSÜTÖRTÖK, 1954 DECEMBER 8. ELMÉLETI TANÁCSADÓ Polgári forradalom — polgári demokratikus forradalom A kongresszusi anyug tanulmányozása során sok elvtárs felvetette nzt n kérdést, hogy milyen különbség van a polgári és polgári demokratikus forradulom között. Az alábbi cikkben erre a kérdésre válaszolunk. 1. Mi i», polgári forradalom? Az emberiség történelo sok forradalmat ismer. A történelem lapJalra feljegyezték az ókori rabszolga forradalmakat, amelyek a rabszolgatartó rendszer megsemmisítéséhez vezettek, feljegyezték a JobbágyparHsztok ós a polgárság forradalmait, amelyek a feudális vendszer ellen irányultak fis az imperializmus kora, a XX. század megérlelte a szocialista forradalmak. a proletárlátus forradalmának előfeltételeit is. Könnyen megértlhotő, hogy a különböző korszakokban, különböző társadalmi és gazdasági viszonyok között lejátszódó forradalmak lényegoson különböznek egymástól. Különböznek ogymástól az ogyes forradalmak elsősorban jellegük szerint. Mi határozza nteg a forradalmak jellegéti Erre röviden azt válaszolhatjuk, hogy a forradalmak jellegét célkitűzései határozzák meg. A forradalom Jellege eszerint attól függ, hogy az adott forradalom milyen termelési viszonyok elpusztulását ós milyen új termelési viszonyok megszilárdítását tűzi ki feladatául. Ebből a szempontból kell vizsgálnunk a polgári jellegű forradalmakat is. Polgári — vagy más kifejezéssel burzsoá •— forradalomról beszélhetünk akkor, amikor a forradalom cólja az elavult feudális társadalmi viszonyok, a jobbágyrendszer felszámolása és a kapitalizmus fejlődésének útjában álló akadályok elhárítása. Az a forradalom tehát, amely a feudális viszonyok felszámolására irányul, jellegére nózvo polgári forradalom. De az ogyos forradalmak nemcsak jellegüket, hanem hajtóerejüket tekintve ta különbőznek egymástól. A forradalom hajtóerőinek azokat az osztályokat nevezzük, amelyek a forradalmat végrehajtják. tevékenyen előreviszik, leküzdve a reakciós osztályok ellenállását. A XVI.. XVII., XVIII. század forradalmaiban a hajtóerő szerepét a burzsoázia töltötte be, Ilyon polgári forradalmak voltak: az 1642—49-os angol forradalom és a francia forradalom 1789-től az 1798-as Jakobinus diktatúra szakáig. Mivel ezek a polgári forradalmak a kapitalizmus fejlődő, haladó szakaszában zajlottak le, hajtóerejük, mozgatóorejiik elsősorban a burzsoázia volt. Bésztvetlek benne, mint a Jobbágyrondszer ellen irányuló forradalmakban természetesen a parasztok tömegei is. A parasztság ezekben a polgári forradalmakban mint a burzsoázia szövetségese, tartaléka szerepelt. A parasztság adta a harcoló sereget, a tömegerőt a burzsoázia forradalmához. A még gyenge, fejletlen munkásosztály színién kénytelen volt a burzsoázia eegédcsapatának szerepét betölteni, A győztes polgári forradalmak eredményeként az államhatalom a burzsoázia, vagy n burzsoázia és a földesuruk koalíciójának kezébe ke. rtil. A forradalomban tehát, miut harcoló sereg, már résztvesznek a munkás-paraszt tömegek, de forradalom gyümölcsei elsősorban a forradalmat vezető burzsoá ölébe hullanak. II. Mikor beszélhetünk polgári demokratikus forradalomról? Vannak, akik azt gondolják, hogy a polgári és a polgári demokratikus forradalom közötti választóvonalat az imperializmus korszaka húzza meg. Azt mondják, hogy polgári demokratikus forradalomnak az imperializmus korában lejátszódó polgári forradalmakat nevezzük. Ez nem így van. Egyrészt polgári demokratikus forradalommal már az imperializmus szakasza előtt is találkozunk (például a francia forradalmaknak az 1798-as jakobinus diktatúrától terjedő szakasza), másrészt nem minden — az imperializmus viszanyai között lejátszódó polgári forradalmat nevezhetünk polgári demokratikus forradalomnak. Polgári demokratikus forradalomnak az olyan fejlettebb osztályviszonyok között lezajlóit polgári forradalmakat nevezzük. amelyekben a hajtóerő sserepét már nem a burzsoázia, hanem a néptömegek töltik be. Ezekben a forradalmakban az elnyomott munkások és parasztok már nem mint a burzsoá tartaléka szerepelnék, hanem önálló gazdasági és politikai követelésekkel lépnek fel. Ilyen volt a már említőit 1789-es francia forradalom a jakobinus diktatúra szakaszától, vagy az 1848-ae németországi forradalom. Ezek már nem annyira a felsőrétegek, mint Inkább a néptömegek forradalmai. Az egyre Inkább önállóan follópő munkások és parasztok harcától megrettent burzsoázia már nem törekszik a forradalom következetes végigvitelére, hanem inkább kiegyezést keres a feudális erőkkel. Éppen a burzsoáziának ez az árulása volt a fő oka az 1848—49-es német forradalom vereségének, !1 '1" - ITT. Miben különböznek az imperializmus korában lejátszódó polgári demokratikus forradalmak, a korábbi időszak polgári demokratikus forradalmaitól? Az imperializmus a halódó kapitalizmus korszaka, olyan korszak, amikor a kapitalizmus összes ellentmondásai a végsőkig kiéleződnek. Ebben az Időszakban már sokknl élesebbé yálnak az osztályellenlétek a burzsoázia és a proletáriálus között, mint a korábbi forradalmak idején. Láttuk, hogy a burzsoázia már a korábbi polgári demokratikus forradalmakban is — amennyiben ezek széles népi jellegük folytán túlmentek a burzsoá követeléseken — árulónak bizonyult. A burzsoáziát félelemmel tölti el a munkásosztály növekvő ereje, egyre inkább reakcióssá, ellenforradalmivá válik, félelmében igyekszik kiegyezni, szövetkezni a feudalizmus képviselőivel. Ezért a burzsoázia már nem lehet a polgári demokratikus forradalom hajtóereje. A munkásoBZtály viszont már megerősödött, önálló politikai erővé fejlődött. Létrehozta önálló szervezeteit, van saját politikai pártja. A munkásosztálynak érdeke a polgári demokratikus forradalom következetes megvalósítása, mert egyrészt a polgári köztársaság keretei között eredményesebben vívhatja meg harcát a szocializmusért, másrészt a polgári demokratikus forradalom feladatatnak maradéktalan megvalósítása esetén, azonnal — még a kapitalizmus keretei között — sokat tud javítani életviszonyain. Ezért lehetséges ég szükséges, hogy a polgári demokratikus forradalom vezetőerejévó a munkásosztály váljon, szövetségesül nyerve meg a par rasz'tságot, melynek szintén érdeke a polgári demokratikus forradalom győzelme. A polgári demokratikus forradalmak tehát imperializmus szakaszában igazi népi forradalmak, amelyekben a hajtóerő szerepét a munkások és a parasztok töltik be. Jellomző ezekre a forradalmakra a politikai tömegsztrájkok alkalmazása. 'A munkások és parasztok szövetsége a munkásosztály vezetésével — az az erő. amely győzelemre viszi a polgári demokratikus forradalmat. Ebből következik, hogy a forradalom győzelme után a hatalom szükségszerűen a mun. kásosztáJy és a parasztság kezébe megy át. Az új államhatalom osztálytartalma: a munkások és parasztok forradalmi demokratikus diktatúrája. Ez az új államhatalom természetesen nem azonos a szocialista diktatúrával, a proletárdiktatúrával, hiszen ellentétben azzal, nem számolja fel a kizsákmányoló rendszert, nem nyúl a kapitalizmus alapjaihoz, sőt lehetővé teszi annak szabad, gyors fejlődését, Do ez a hatalom mégis több a burzsoá diktatúránál, mert következetesen megvalósítja a földreformot, a demokratikus szabadságjogokat. Sajátos vonása az imperializmus korszakában lezajló polgári demokrtikus forradalmaiknak az is, hogy ezek a polgári demokratikus forradalmak olyan időszakban játszódnak le, amikor már a szocialista forradalom is közvetlenül napirendre került, tehát a polgári demokratikus forradalom és a szocialista forradalom időben közel került egymáshoz. Ezért, és miután a munkásosztály vezetőszenepe már a polgári demokratikus forradalom idején megvalósul, lehetővé válik a burzsoá demokratikus forradalom átnövése a szocialista forradalomba. Az első ilyen polgári demokratikus forradalom az Imperializmus viszonyai között az 1905—1907-es oroszországi forradalom volt. De ez a forradalom vereséggel végződött. 1917 februárjában viszont már győzött a polgári demokratikus forradalom Oroszországban — és alig hét hónap alatt — a kommu-4 nista párt vezetésével átnőtt szocialista forradalommá. Ugyancsak polgári demokratikus forradalom zajlott le Magyarországon 1918 októberében, az ú. n. „őszirózsás" forradalom idején. IV. Mi jellemzi a II. világháború után a népi demokratikus országokban — elsősorban a hazánkban végbement polgárt demokratikus átalakulást? Magyarországon a felszabadulástól a fordulat évéig, 1947—48-ig végbement demokratikus átalakulás gyökeresen más nemzetközi helyzetben zajlott le, mint a korábbi, II. világháború előtti polgári demokratikus forradalmak. Ez az átalakulás nálunk és a többi népi demokráciákban olyan helyzetben következett be, amikor már csaknem 3 évtizede létezett a világ forradalmi mozgalmának bázisa, a Szovjetunió, amikor már nem a kapitalizmus volt a világon az egyedüli uralkodó rendszer. A ml demokratikus forradalmunkat a Szovjetuniónak a II. világháborúban aratott győzelme indította el ég a Szovjetunió további baráti támogatása segítette kibontakozni. Ez a demokratikus átalakulás még fejlettebb osztályviszonyok között zajlott le, mint a II. világháború előtti időszak polgári demokratikus forradalmai. A felszabadulás előtt Magyarországon kapitalista rendszer volt, igaz, hogy feudális maradványokikal. Az államhatalmat a nagyburzsoázia és a vele összefonódott nagybirtokos osztály tartotta a kezében. A nagyburzsoázia nálunk ebben az időben már régen reakcióssá vált. A nagyburzsoázia uralmának biztosítása érdekében összekötötte az ország sorsát a német fasizmussal. Mindebből következett nálunk a demokratikus forradalomnak az a sajátossága, hogy ez a forradalom egyrészt nemcsak a feudális maradványok megsemmisítésére, hanem az imperializmus, a monopoltőke, a nagyburzsoázia ellen is irányult, másrészt összefonódott az ország függetlenségéért folyó harccal, Do más volt a magyar munkásosztály arculata is mint a korábbi forradalmak proletárlátusáé. A magyar munkásosztályra két ellentétes irányú hatás érvényesült a felszabadulás előtti években. Az egyik hatás: A magyar munkásosztály 1919-ben már egyszer hatalmon volt és ez kétségtelenül sok forradalmi tapasztalatot jelentett számára. Ez a proletariátus 1918—19-ben és az ellenforradalmi rendszer idején is bebizonyította, hogy a nemzet hivatott vezető osztálya. De érvényesült a magyar proletáriátusra egy másik hatás is: a Horthyrendszer 25 éves nevelése. Bár ez az utóbbi hatás nem múlt el nyom nélkül, mégis az előbbi volt az erősebb, ez formálta inkább a munkásosztály arculatát. Igy a magyar munkásosztály a Kommunista Párt vezetésével élére tudott állni a felszabadulás után a polgári demokratikus átalakulásnak. A munkásosztály vezető szerepe mellett a munkás-paraszt szövetség volt nálunk ls az az erő, amely győzelemre vitte a demokratikus átalakulást. Népi demokráciánk első szakasza (a felszabadulástól a fordulat évéig) államhatalmának jellege — amint az MDP III. kongresszusa megállapította — a munkásosztály és a parasztság forradalmi demokratikus diktatúrája volt. Ez a hatalom megvalósította nálunk is a polgári demokratikus átalakulás feladatalt, a földreformot, a köztársaság megteremtését, a demokratikus szabadságjogok biztosítását, a dolgozó tömegek életkörülményeinek megjavítását, stb. De a munkás-paraszt demokratikus diktatúrának a mi viszonyaink között több sajátossága ls volt, mint arra az MDP III. kongresszusán Rákosi elvtárs rámutatott. Ilyen sajátosság volt az, hogy nálunk a munkásosztály kezdettől fogva nemcsak, hogy résztvett a kormányban, hanem ott döntő szava volt. A munkásosztály döntő szerepéből a hatalomban, valamint a kedvező külső és belső körülményekből következett a munkás-paraszt demokratikus diktatúrának egy másik sajátossága. Nálunk már a munkás-paraszt demokratikus diktatúra szakasz iban végre tudtunk hajtan! tőbb olyan feladatot, amelyek már túlmentek a demokratikus forradalom célkitűzésein, amelyek már évintették a kapitalizmus alapjait ls. Ilyen volt pl. a bányák, a legnagyobb ipari üzemek, bankok államosítása. Ugyanakkor néhány olyan feladatot nem valósítottunk meg, ebben a szakaszban, amelyeknek végrehajtása a polgári demokratikus forradalom célkitűzése, például az állam és egyház szétválasztása. Pártunk ezt a feladatot csak a fordulat évo után tűzte napirendre, összefoglalva: a felszabadulás után hazánkban lezajlott polgári demokratikus átalakulás a népi demokratikus forradalom keretei között játszódott le. Ez a népi demokratikus forradalom főleg abban különbözik a korábbi polgári demokratikus forradalmaktól, hogy szorosan összefügg a Szovjetunió létével és a II. világháborúban betöltött szerep>ével, túlmegy a szokásos polgári demokratikus forradalom keretein, a feudális maradványok felszámolásán túlmenően, a fasizmus, az imperializmus, a monopoltöke ellen irányul. Emellett a Kommunista Párt, a munkásosztály vezetőszerepe a népi demokratikus államhatalom irányításában — olyan feltételeket teremt, amelyek lehetővé teszik a népi demokratikus országok számára a szocialista forradalomba való átmenet viszonylag békés útjának megvalósítását. Kalmár György tanársegéd, Marxizmus-Leninizmus Tanszék Szombat. Hetipiac Szegeden csúcsforgalom a dorozsmai villa* moson. Ember.ember hátán * a sok láb, bundás test s kosár között elvész a mozdulat: az utasok öszszcpréselödnek, mint heringek a bádogdobozban. Lassan halad előre a villamos, mígnem előtűnik a reggel szürkeségében a templomtorony. 'A kocsiról lezúdul az embertömeg. Megérkeztünk... | * i' A község képe bizony kicsit sivár, unalmasnak tűnő az elomló szürke tényben. A templomtól jobbra kanyarodva mindjárt a kultúr. házhoz érünk. Az épület egyik ••zárnyában italbolt. A kapualjba fordulva balról három lépcsőn kell felmenni: «z lenne itt a könyvtár. A termen túl a DISZ-helyiség húsitiik meg, majd innen jobbrafordulva a hosszáranyúlt nagyterem következik, kissé rozoga színpaddal és meglehetősen sok székkel. (Mini az igazgató elvtárs kŐzli: most kaptak épp vagy száz darabot belőle). A színpad színész, bejáróján áthaladva keskeny előszobába jutunk, honnan az igazgató irodájának és a kellékraktárnak ajtaja nyillk. Az előszobából vezet lépcső az udvarra is. Es a kultúrotthon vázlatrajza, ahogy az érdeklődő újonnan érkezett látja. • 'Az igazgató magas, szélesvállú középkorú ember. Késő Vince elvtárs, tanító a helyi iskolában. Tanácstag. ö tájékoztat bennünket a DOROZSMAI JEGYZETEK dorozsmai kultúrotthon jelenlegi munkájáról, ami —a fejlődést tekintve — olyan közepesnek mondható. Tiz szakkör működik pillanatnyilag a kultúrházban: közülük a fontosabbak és tevékenyebbek a fotó., színjátszó-, tánc-, képzőművészeti szakkör. Keskeny- és díafilm-vetítőgép áll a kultúrház rendelkezésére. A ,.Szabad Föld Téli Esték" keretében eddig hét vetíteltképes elő. adást tartottak a község dolgozóinak október második felében. Az előadásokat igen sokan látogatták. A kultúrotthon színjátszóinak továbbképzését, szakmai fejlődését kívánta biztosítani egy — a majd későbbiekben megrendezendő szakmai tanfolyam, amely sajnos nem jutott el a megvalósulásig. Nem sikerült olyan időpontot megállapítani az esti órákban, mely minden dolgozónak megfelelt volna. A kultúrotthon kezdeményezésére vezették be a színházteremben időről-időre néha megrendezendő úgy. nevezett „pipás halakatEzeken a mulatságokon elsősorban idős emberek vesznek részt la fiatalok szórakozásáról más helyen gondos, kodnak ilyenkor). Ezek a „bálák" máris nagy népszerűségnek örvendenek Kiskundorozsma idős dolgozói körében, kik a magukivású emberek között szívesen elszórakozgalnak feleségestül néha reggelig is s nem egyet láncrapcrdít hajnaltájt a vidámság s a jókedv. • 'A kultúrotthon igazgatója nagy lelkesedéssel gyűjti a község mult. iának tárgyi és írásos emlékeit egy majdan létrehozandó dorozsmai falumúzeum számára. Már eddig is sok érdekes és értékes dokumentum került elő a tanácsháza padlásáról, a község lakóinak házaiból. Igy talált rá a lelkes gyűjtő Ferdinánd király 183S-ban keltezett adománylevcle're, melyben Dorozs. mát többek között — persze megfe. lelő adományok ellenében, — mező. városi rangra emeli s évenként négy vásár tartását engedélyezi számára. A vörös bársonyba kötött okiratot, nagy sárgaréz tokban rej. lőző pecsétjével, valósággal a szemétdomb vackai közül kaparta elő a gyűjtő, Így került elő a „mezőváros" alabárdos örségének a tizennyolcadik század végéről való lámpája is... S ezenkívül még szekérderéknyi akta. különféle irat, melynek leltározását, feldolgo. zását megkezdte már Késő Vifire elvtárs, aki egyébként a gyűjtött tárgyak alapján monográfiát akar írni a község múltjáról. • A község egyik könyvtára — a Madách utcai — hivatott képviselője a dorozsmaiak kultúréletének, tudásszomjának. A könyvtáros igyekszik megfelelni a nagy fel. adatnak, mely rája hárul a kultúra terjesztésében. Hészlvesz a megye könyvtárainak felszabadulási versenyében is. Nézzünk meg talán néhány pontot versenyfelajánlásából: vállalta, hogy a könyvtár állandó olvasóinak számát jövő év február 28-ig a jelenlegi helvenkettőröl százra emeli. Még ebben az évben a maga mun. kajával mintegy harminc, a használat során elrongyolódott könyv javítását végzi el. A jövő év április 4-ig hat könyvismertető előadást rendez magyar és külföldi írók műveiről. A könyvtár kezdeményezésére március l-ig Mikszáth., TömörkényMóra-estet rendeznek Dorozsmait, írók, előadóművészek közreműködésével. Kis könyvtár — s mégis milyen sokat tehet n kultúra ügyéért, a nép művelődésének előrehaladása, ért. egy szebb, egy fibldogabb holnapért. ha becsülettel teszi a maga kis obulusait a nemzet asztaláéra: a magyar kultúra felvirágoztatásáért ... • Kedves kis udvari ház a köz. ségben tett látogatásunk következő emlékezetes állomása. Itt lakik a hatvanhat éves Zádori Mária festő. Aprócska, szemüveges, öreg nénike. Lépcső vezet fel az előszobába, majd az üvegajtón át a meleg szo. bába jutunk: itt él, itt dolgozik Zádori Mária. Az állványon épp egy most készülő kép. A falon köröskörül régi munkái: tájképek, csendéletek, fiatal lány arcképe ... Lágy vonalak, harmónia a színben, eárt kompozíció — ez mutatja Zádori Mária tehetségét és rátermettségét. Hatvanhat éves, de friss, vidám tüzek rsi/lannak szemében, mikor a munkáról beszél. Mozgása is ügyes, nem vontatott... Szinte gyerekkora óta fest minduntalan. Négy polgárit és védőnöképző tanfolyamot végzett. Aztán harminc évig védőnő volt. Szereteti volna az akadémiára kerülni. Nem sikerült. Megöregedett. Dc nem alku. dott. Mintegy hatszáz képel festett életében. Egy sort nemrég állított ki belőlük, a meglévőkből Dorozsmán. A idtogalókönyv lelkes bejegyzései mutálják a hálást, a sikert. Pénzért sohsem dolgozott. Miut maga mondja: csak annyiban volt üzletember, hogy ajándékozni tudott. Államunktól mos/ segélyt kap egészségének helyreállítására. Különben a kultúrház képzőművészeli szakkörét vezeti nagy gonddal, Szeretettel. Tele van tervekkel, lelkesedéssel. Művészetével eleven, értékes szín Dorozsma kultúréletében... PAPP. ZOLTÁN