Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-02 / 285. szám

CSÜTÖRTÖK, 1954 DECEMBER 2. Az új tanácsok alakuló ülései 3 DELMiGYBRORSZfiG Megyénk választópolgárai vasárnap több mint 3000 tanácstagot választottak meg. Bizalmat szavaztak jelöltjeiknek, akik újabb négy esztendeig a helyi tanácsokban képviselik érdekeiket. Ez a választás nagyszerű megnyilvánulása volt a lakosság állásfoglalásánál:, hiszen a választók a Hazafias Népfront jelöltjeire adott szavazatukkal arra is szavaztak, hogy a júniusi politika valóraváljon és közös munkával, közös akarattal hónapról-hónapra emelkedjék a lakosság életszínvonala. Nagyfontosságú, egyben nagyszerű feladatok állanak az új tanácsok előtti Bízunk abban, hogy megoldják, hiszen a lakosság szavazatával amellett is állástfoglalt. hogy tettekkel is segíti az új tanácsnak s tagjainak tevékenységét. Az Elnöki Tanács határozatai teljes részletességgel taglalják, hogy a tanácsüléseket, a helyi államhatalmi feladatok jobb ellátása érdekében, hogyan kell előkészíteni, összehívni, megtartani. Ezekből csupán néhány gondolatot emelünk most ki új tanácsaink alakuló ülései alkalmából. A tanácsülés csak akkor éri el célját, hogyha azon a tanácstagok valamennyien vagy legalább is nagy többségükben résztvesznek; ebben az esetben érvényesül csak a kollektív vezetés. A tanácstagság egeszének véleményére, állásfoglaasára van szükség ahhoz, hogy községeinkben és városainkban varáaváljanak a tervek, a célkitűzések, elsősorban a Hazafias Népfront helyi bizottsága által megszerkesztett s a lakosság által jóváhagyott program. Az új tanácsokban új szellemet kell érvényrejuttatni. Ne éledjen fel a régi tanácsnak az az egyik nagy hibája, hogy egyes esetekben a tanácsülések iránt részvétlenség mutatkozott — még csak a tanácstagok sem keresték fel. A lakosság most a legmegfelelőbb embereket válogatta ki, bizik bennük, tanácstagjaink pedig a legteljesebb mértékben feleljenek meg ennek a bizalomnak, s mindenekelőtt teljesítsék azt a ísötelességüket, hogy a tanácsüléseken résztvesznek, beleszólnak az ügyek Intézésébe, javaslatokat tesznek, véleményt mondanak. Az utóbbi hónapokban, különösképpen a választásokai előkészítő időszakban, tapasztalhattuk, hogy az emberek szive jobban kitárult, közelebb kerültek egymáshoz és elmondották egymásnak véleményüket. Igy beszélgettek egymással a tanácstagjelöltek s választópolgárok. Megválasztott tanácstagjaink ezt továbbra is kövessék. Bizalommal mondják cl véleményüket a tanácsülésen is, mely hivatott arra, hogy a 40—60 vagy 100 tanácstag véleményét egyeztesse, a jó javaslatok megvalósítására határozatot hozzon. A tanácstagok véleménynyilvánítására nagy szükség van az első alakuló ülésen, hiszen több hónap munkája függ ettől az üléstől. Ugyanis ekkor választják meg a végrehajtó bizottság tagjait, az elnököt, az elnökhelyetteseket, a titkárt, az állandó bizottság elnökét. Itt döntik el azt is, hogy az egyes állandó bizottságokban kik dolgozzanak. Alaposan, jól meg kell gondolni mindezt s a tanácstagok feladata, felelőssége, hogy alapos körültekintéssel határozzanak ezekben a kérdésekben. Ez a ténykedésük jelentős, mert kihat a város, a község további fejlődésére. Az alakuló tanácsülésen a szervezeti kérdések mellett a tanács tevékenységének irányvonalát is meghatározzák. Beszélnek a Hazafias Népfront helyi bizottságának és a tanácsnak a kapcsolatáról. Közös tevékenységükön múlik az. hogy mennyire valósul meg a helyi program. A Hazafias Népfront helyi bizottsága a maga tömegerejével, a tömegek által táplált tekintélyével alátámasztja a helyi tanácsok munkáját. A népfrontbizwttságok már eddig is értékes kezdeményezésekkel, javaslatokkal segítették a helyi tanács munkáját. Most, hogy megalakulnak az új tanácsok, ennek a kapcsolatnak meg jobbnak kell lennie a tanács és a népfrontbizottság között. Köteös erővel arra törekedjenek, hogy a Hazafias Nép front programok a megyében is mindenhol megvalósuljanak s valóban a dolgozók igényeinek jobb kielégítését, városuk, községük fejlődését szolgálják. Ahogyan az első tanácsüléseket előkészítik és megtartják, úgy dolgozik majd a tanács. Legyenek már az első tanácsülések az újabb eredmények elérésének elindítói. A jó határozatok, a jó javaslatok félsikert jelentenek s ha azokat jól is hajtja végre a végrehajtó bizottság, akkor tanácsaink tekintélye tovább nő. Dolgozzanak jól községi, járási, városi tanácsaink, illetve a megyei tanács! Tevékenységükkel teljes mértékben szolgálják a lakosság érdekeit! A Csongrádmegyei Nyomdaipari Vállalat teljesítette évi tervét A Csongrádmegyei Nyomdaipari Vállalat dolgozóinak a gazdasági és műszaki vezetőség támogatásával végzett becsületes, lelkes munkája meghozta gyümölcsét: az üzem november 29-én befejezte 1954. éves tervét. Nyomdászaink az egész év folyamán több mint 100 könyv és brosúra elkészítésével járultak .hozzá a kultúrforradalom sikeréhez. A Táncsics tsz zárszámadó közgyűlésének tanulságai A szegedi és környékbeli termelőszövetkezetek az elmúlt napokban és hetekben tartották meg éwégi zárszamadó közgyűléseiket. A szövetkezeti vagyon gyarapodásáról és a munkaegységek arányában kiosztásra kerülő jövedelemről készített számadások mindenki előtt megmutatták, hogy szövetkezeti mozgalmunk, s a szegedi termelőszövetkezetek ebben az évben is erőteljesen fejlődtek. Túlzás nélkül lehet állítani, hogy ma a jelenleg leggyengébb termelőszövetkezet tagjai is — gondolunk itt azokra, akik általában jól kivették részüket a munkából — olyan jövedelmet tudtak biztosítani maguknak, mellyel most nem sok tíz-tizenkét holdas egyéni gazda dicsekedhet. A zárszámadó közgyűlések feladata volt, hogy a tagság, együtt a vezetőséggel, alaposan elemezze az évi munka eredményeit, ráirányítsák a figyelmet azokra a hibákra, melyek ezévben még számos helyen kisebb-nagyobb mértékben gátolták a szövetkezeti vagyon és az egyes emberek jövedelmének erőteljes növekedését. Általában, de különösen a Dózsa, a Felszabadulás és az Alkotmány termelőszövetkezetekben a közgyűlések eleget is tettek a követelményeknek. Az elnöki beszámolóból, a felszólalásokból, a bátor bírálatokból, melyek elhangzottak ezeken a gyűléseken, érzehető volt, hogy a tagságnak nemcsak jóléte, jövedelme gyarapodott sokat az elmúlt évben, hanem a szövetkezeti vagyon iránti szeretete és a gazdaság irányításával kapcsolatos igényessége is. Röviden ezek azok a ió tapasztalatok, melyeket a legtöbb zárszámadó taggyűlés visszatükrözött. Mindezeket azonban nem mondhatjuk el a Ságvári-telepi Táncsics termelőszövetkezet zárszámadó közgyűléséről. Ebben a szövetkezetben az idén a gazdasági év lényegesen gyengébb eredménnyel zárult, mint tavaly, vagy 1952-ben, amikor a megye legjobb termelőszövetkezete volt. Itt — aki részvevője volt, megállapíthatta — a zárszámadó közgyűlés nem volt eléggé harcos. Sem a vezetőség, sem a tagság nem igen, vagy csak kismértékben használta a bírálat és az önbírálat jó fegyverét. A taggyűlésen tapasztalt egyhangúság és vontatottság azonban világosan visszatükrözte a szövetkezetben előforduló hibák és a lemaradás okát. Már maga az a tény, hogy a tsz-nek több mint száz tagja van és még a gyűlés végén a tagságnak csak körülbelül kétharmada volt jelen, közömbösségről és a gazdaság ügyeivel való nagymérvű nemtörődömségről tanúskodik. Csúcs Mihály elvtárs, a tsz elnöke beszámolójában igyekezett feltárni a fejlődésüket gátló legfőbb hiányosságokat. Elmondotta, hogy a gazdaság ezévben többek között alaposan lemaradt kenyérgabona termelési terve teljesítésével is. Ennek nemcsak a tavaly őszi s a téli kedvezőtlen időjárás volt az oka, hanem elősegítette az is, hogy a vezetőség a tagsággal SZEGEDI JEGYZETEK Műtermem less Mosolyogva járok az utcán és szeretnék külön-külön mindenkit megölelgetni. Műtermem lesz! Kemény anyaggal bajlódó, bíbelődő ember vagyok, — szobrász. Kifut a tollam alól minden szép szó, mégis el akarom mondani. mit jelent ez nékem. Több mint húsz éve, hogy hazajöttem, ifjú titánként álmokkal és nagy akarásokkal terhelten; komoly alkotó munkára, művészi kibontakozásra Szegedre. Ennek első feltétele volt a szobrászműterem. Terveztem egyet és kér. vényt írtam a városhoz, de addig is, amíg felégül, dolgoznom kellett, üzlethelyiséget béreltem a Deák Ferenc utcában. neméppen szobrászmunkára valót, de megfelelt. Munkám nem volt, bért fizetni nem tudtam és pár szobromat lefoglalva a tulaj, donos, kilakoltatott. Kijebb vonultam a Lőw Lipót utcába. társbérlőként dolgozgattam. Ujabb müteremtervet. újabb kérvényt írtam. De. ezt a helyiséget sem tudtam tartani. Még kijebb szorultam. A Szent Gellért utcában félpincében dolgozgattam. Édesanyám hetenként sütött egy-egy kiadós kenyeret, ez volt a létalapunk immár kfít. tőnknek, mert közben megnősültem. Innen küldözgettem a pályázataimat szét a kiállításokra. Országos pályázaton három első és négy második díjat nyertem. Ez volt az eredmény. A megbízásokat azonban a harmadik és a negyedik helyezettek kapták.Vég. re megbízás is befutott. Házat vettem, ahol futotta, a város szélén. Közben az aktáim szaporodtak és porosodtak a város irattárában. Tíz év alalt éppen tízet gyártottam, de a műterem csak nem épült. Azután jöttek a fekete esztendők, még nagyobb gondok, félelem. mel és szorongással. Az ember ott segít, ahol tud. Sebcsültfoglalkoztató lettem három hadikórházban. Mérhetetlen fájdalom, kín, üszkös sebek és minden elképzelhető emberi nyomorúság között dolgoztam. Itt'koptak legtöb. bet az oroszlánkörmök. Nem készüllek már müteremtervek sem, csak néha belepottyant nálunk egy-egy könny a levesbe, talán több is, mert már hárman ültünk az asztal mellett. Igy szaladt el újabb tíz év. Es jöttek helyettük reménytelibbek. A ceruzám ismét rnü. termeket rajzolgatott; hossza körülbelül. nyolz méter lenne. magassága öt méter, jó nagy ablakkal. Végre sütött a nap is. Megtalálta kéz a. kezet, megszületett legnagyobb nemzeti öszszefogásunk, a Hazafias Népfront. Lesz már műtermem. Nem aktázás eredményekén t, a Népfront nem oszt alamizsnát, munkát ad és a saját munkámból épül fel a saját műtermem. Nagyon büszke és nagyon önérzetes leszek benne, megdolgozok érte becsülettel. Katona József és Erkel Ferenc kétszeres életnagyságú szobrait mintázom és ellátom az új lakóépületeket domborművekkel. Az árukból pedig felépül saját műtermem. Lesz vagy tizennégy méter hosszú, hat méter magas, igazi felsövlldgilússal, tiszta, meleg és barátságos lesz és nyitva lesz az ajtaja mindenki előtt. Ez már bizonyosság, garancia rá a Népfront. En már tudom azt, amit nemsokára minden ma. gyár tud. hogy m; a Népfront. Ennek a jó. voltából mondhatja, nenpsokára minden magyar velem együtt, hogy „az én gondom a haza gondja, az én sorsom a haza sorsa, az én boldogságom a ha-a boldogsá. ga". Ezért járok ötvenéves fejjel fütyürészve az utcán, ezért mosolygok minden szegedire, ezért vagyok boldog. TAPAI ANTAL szobrászművész együtt elmulasztotta azoknak a fontos agrotechnikai eljárásoknak az alkalmazását, melyek lényegesen pótolhatták volna az időjárás okozta károkat. Többek között nem alkalmazták a keresztsoros vetést. Pedig a legtöbben tapasztalatból tudják, hogy ezzel átlagosan 2—2.5 mázsával is több lehetett volna a termés. Nem hajtották végre következetesen a gazdaság trágyázási tervét sem. Az előirányzott 60 hold helyett mindössze 25 holdra hordták ki az istállótrágyát. Pedig igaerő és trágya is volt bőven, csak a tagság és a vezetőség részéről kellett volna jóval nagyobb szorgalom és a közös ügy iránt Való szeretet. Csak ez a két mulasztás 200—250 mázsa kenyérgabona-veszteséget hozott a gazdaságnak. Ez azt jelenti, hogy az a szövetkezeti tag, aki ebben a gazdasági évben 300 munkaegységet teljesített, 330—350 kiló gabonával kapott kevesebbet. A közgyűlésen kitűnt az is, hogy a gyenge munkafegyelem, a vezetésben előforduló hibák a kertészetnél is több tízezer forint jövedelem-csökkenést eredményeztek. Sem az elnöki beszámoló, sem a hozzászólások nem mutattak rá, kik a felelősek ezekért a mulasztásokért. Felelős ezért a vezetőség mellett a szövetkezet, valamennyi tagja és különösen az üzemi pártszervezet. A titkár elvtársnak és a párttagoknak lett volna a feladatuk, hogy a hibákat már csírájukban felismerjék, s lendületes munkaversennyel, alapos politikai felvilágosító munkával harcoljanak a laza munkafegyelem ellen. Más szövetkezetek zárszámadó közgyűlései is bebizonyították, ahol jó volt a vezetés, támaszkodott a tagok javaslatára, ott a haszon is lényegesen nagyobb volt. Az igazgatóság csak a taggyűléseken hozott határozatok alapján végezheti munkáját. Azt cselekedhet, amit a taggyűlés határozatban elfogadott. A Táncsics termelőszövetkezetben nem egyszer a közgyűlések is elmaradtak, de még a rendszeres igazgatósági ülésekre is csak ritkán került sor a sok munkám való hivatkozással. Így aztán maga az elnök "irányította* a munkát, gyakran egyedül kellett döntenie fontos ügyekben. Pedig ha egy-egy jelentősebb kampánymunka előtt taggyűlésén és igazgatósági üléseken tárgyalták volna meg a feladatokat, sokkal jobban érvényesült volna a szövetkezeti demokrácia és számos hibát megelőzhettek volna ezzel. Kitűnt a közgyűlésen az is, hogy miután gyenge volt a felső vezetés, nem lehetett kielégítő a brigád- és a munkacsapatvezetők munkája sem. A hiányos ellenőrzés többeknek munkaegységhígításra adott lehetőséget. A munkacsapat- és a brigádvezetők, de az igazgatóság is erre a mulasztásra már csak később jött rá, amikor már sok kellemetlenségnek, visszásságnak lett a kiinduló pontja. Többen, különösen a szorgalmasan dolgozó tagok közül úgy érezték: megrövidítik őket. Ennek a közgyűlésnek egyik tanulsága volt az is, hogy a következő gazdasági évben még sokkal igényesebben kell fellépni a tsz-el kapcsolatban álló vállalatok munkájával is. Az öntözési vállalat rossz munkájával az idén közel 30 ezer forintos kárt okozott a szövetkezetnek. A vezetőség egy-két helyen szóvátette ezt, de nem használta fel azokat a törvényes lehetőségeket, melyek a kár megelőzésére vagy megtérítésére kötelezték volna a vállalatot. A gépállomás munkájában is — melyet a szövetkezetnek végez — még sok javítanivaló van. A jövőben sokkal nagyobb alapossággal kell megvizsgálni, hogy a gépi munkák megfelelnek-e a követelményeknek. Az elnöki beszámoló elemezte a munkafegyelemben előforduló hibákat. Csúcs elvtárs elmondotta, hogy sajnos, ma még vannak olyan tagok, akik ősswl elhagyják a szövetkezetet és csak a tavaszi munkákra térnek viszsza, de nem tett megfelelő javaslatokat arra, hogyan akar a vezetőség az ilyen tagokkal szemben eljárni. Arról sem szólt, mit tett a vezetőség eddig a fegyelef megjavítása érdekében. Ezután még sokkal követelőzőbbeknek kell lenniök a városi tanács és a pártbizottság mezőgazdasági osztályával szemben is. Bebizonyosodott: nem elegendő az, ha ezekről a helyekről időközön, kint kilátogatnak az elvtársak, meghallgatják a panaszokat, de kellő segítséget már nem mindig nyújtanak az elkövetett hibák kijavításához. Csúcs elvtársnak; az igazgatósági tagoknak és a kommunistáknak sokkal többet kell a tagság körében tartózkodni és dolgozni. Ilyen sokirányú termelőmunkát nem lehet az irodából irányítani. Véget kell vetni a tagok között tapasztalható közömbösségnek is. Meg kell értetni mindenkivel, hogy aki szövetkezeti tagnak tekinti ma. gát kötelessége rendszeresen a gazdaságban dolgoznia. Más munkájából élőknek nincs hedye a szövetkezetben. Az őszi belakarodással nem lehet becsukni a gazdaság kapuját azzal, hogy tavaszra majd újra kinyitjuk és újra megkezdjük a munkát. Botár Árpád, a tsz. agronómusa érthetően elmondta a közgyűlésen, mik azok a téli talajmunkák, melyeket okvetlenül el kell végezni. A gazdaságnak még vannak olyan földjei, melyek nem kaptak trágyát, mióta a szövetkezet használja őket. Trágya most is van, csak ki kell hordani. Az akolban több száz mázsa trágya évek óta kihasználatlanul porlad, de sok olyan hely van még, ahonnan szintén kaphat trágyát a szövetkezet A tagság kollektív munkájára van szükség ahhoz, hogy a tavaszra bevetésre kerülő kapásföldek s a kertészet talaj minőségét megfelelően feljavítsák. A zárszámadásból halót tuk, hogy a 20 forint 12 filléres munkaegység részesedés mellett az elmúlt évben a meglévő súlyos hibák mellett több mint százezer forinttal gyarapodott a szövetkezeti vagyon. Ha a tagság, a vezetőség és különösen a kommunisták megszívlelik a bírálatot, a következő hatodik zárszámadáson az idei eredménynek legalább a kétszereséről adhatnak majd számot. Csépi József Bíróság elé állítják „Terror Ferus"-t és társait Október 29-én a "Délmagyarország—ban megjelent cikk leleplezte a Szegedi SERNEVAL igazgatójának és több vezetőjének visszaéléseit. A cikk megjelenése után a nyomozás a következőket állapította meg: »A kiszombori l-es számú telepről ezév márciusában a tényleges 4.8 darabos választási átlag helyett 5.7 darabos, áprilisban 6.4 választási átlag helyett 6.8-at, míg májusban az 5.9 darabos választási átlag helyett 7.1 leválasztási átlagot jelentettek, hogy jogtalan prémiumhoz juthassanak a vezetők. A júniusi leválasztási átlag jejentésénél is csaltak a telep vezetői. A választási darabsúly emelése érdekében kevesebb kocától választottak le malacokat, mint amennyi lefialt, tehát egy kocánál növekedett a darabszám. Így Vojnárovitz László főállattenyésztő összesen 565 forint, Györfy Lajos telepvezető 370 forint és Kovács igazgató 193 forint jogtalan prémiumhoz jutott. Az l-es telepen a nagyfokú süldőelhullás takarására a kiszombori telepre 21 darab süldőt hoztak át a üüóekháö telegrői gxgd « <*1M» hogy az elhullást ezáltal takarják. Ezeket a süldőket az elhullottak helyébe állították be, melyet nem vételeztek be, holott ez kötelességük lett volna. Ennek a manipulációnak tervelője és végrehajtója Vojnárovitz, valamint Győrfy volt. A vállalatnál történt jogtalan bérek kifizetése megtörtént, egyrészt a telepen dolgozó állattenyésztők bércsalása, másrészt Győrfy telepvezető hanyag és felületes munkája miatt, mert a teljesítményeket nem ellenőrizte, a munkalapokat minden felülvizsgálás nélkül aláírta. A bércsalást úgy követték el, hogy egyesek a sertések darabszámát akkor is beírták teljesítménylapjukra, ha szabadnapon voltak — tehát amikor lényegében helyettük más dolgozott. Ezeket a munkákat Győrfy minden esetben igazolta, vagyis aláírásával látta el a munkalapokat. A vállalat által tévesen kifizetett bér összege 9674 forint. A visszaélések miatt az ügyészség Kovács Ferenc, Vojnárovitz László és Győrfy Lajos ellen vádiratot adott be a Makói Járásbírósághoz*. Dr. Orbán László megyei ügyérz