Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-02 / 285. szám

CSÜTÖRTÖK, 1954 DECEMBER 2. Az új tanácsok alakuló ülései 3 DELMiGYBRORSZfiG Megyénk választópolgárai vasár­nap több mint 3000 tanácstagot vá­lasztottak meg. Bizalmat szavaztak jelöltjeiknek, akik újabb négy esz­tendeig a helyi tanácsokban képvi­selik érdekeiket. Ez a választás nagyszerű megnyilvánulása volt a lakosság állásfoglalásánál:, hiszen a választók a Hazafias Népfront je­löltjeire adott szavazatukkal arra is szavaztak, hogy a júniusi poli­tika valóraváljon és közös munká­val, közös akarattal hónapról-hó­napra emelkedjék a lakosság élet­színvonala. Nagyfontosságú, egy­ben nagyszerű feladatok állanak az új tanácsok előtti Bízunk abban, hogy megoldják, hiszen a lakosság szavazatával amellett is állástfog­lalt. hogy tettekkel is segíti az új tanácsnak s tagjainak tevékenysé­gét. Az Elnöki Tanács határozatai teljes részletességgel taglalják, hogy a tanácsüléseket, a helyi ál­lamhatalmi feladatok jobb ellátása érdekében, hogyan kell előkészíteni, összehívni, megtartani. Ezekből csupán néhány gondolatot eme­lünk most ki új tanácsaink ala­kuló ülései alkalmából. A tanácsülés csak akkor éri el célját, hogyha azon a tanácstagok valamennyien vagy legalább is nagy többségükben résztvesznek; ebben az esetben érvényesül csak a kollektív vezetés. A tanácstagság egeszének véleményére, állásfogla­asára van szükség ahhoz, hogy községeinkben és városainkban va­ráaváljanak a tervek, a célkitűzé­sek, elsősorban a Hazafias Nép­front helyi bizottsága által meg­szerkesztett s a lakosság által jó­váhagyott program. Az új taná­csokban új szellemet kell érvényre­juttatni. Ne éledjen fel a régi ta­nácsnak az az egyik nagy hibája, hogy egyes esetekben a tanácsülé­sek iránt részvétlenség mutatkozott — még csak a tanácstagok sem ke­resték fel. A lakosság most a leg­megfelelőbb embereket válogatta ki, bizik bennük, tanácstagjaink pe­dig a legteljesebb mértékben felel­jenek meg ennek a bizalomnak, s mindenekelőtt teljesítsék azt a ísö­telességüket, hogy a tanácsüléseken résztvesznek, beleszólnak az ügyek Intézésébe, javaslatokat tesznek, véleményt mondanak. Az utóbbi hónapokban, különös­képpen a választásokai előkészítő időszakban, tapasztalhattuk, hogy az emberek szive jobban kitárult, közelebb kerültek egymáshoz és el­mondották egymásnak véleményü­ket. Igy beszélgettek egymással a tanácstagjelöltek s választópolgá­rok. Megválasztott tanácstagjaink ezt továbbra is kövessék. Biza­lommal mondják cl véleményüket a tanácsülésen is, mely hivatott arra, hogy a 40—60 vagy 100 ta­nácstag véleményét egyeztesse, a jó javaslatok megvalósítására hatá­rozatot hozzon. A tanácstagok véleménynyilvání­tására nagy szükség van az első alakuló ülésen, hiszen több hónap munkája függ ettől az üléstől. Ugyanis ekkor választják meg a végrehajtó bizottság tagjait, az el­nököt, az elnökhelyetteseket, a tit­kárt, az állandó bizottság elnökét. Itt döntik el azt is, hogy az egyes állandó bizottságokban kik dolgoz­zanak. Alaposan, jól meg kell gon­dolni mindezt s a tanácstagok fel­adata, felelőssége, hogy alapos kö­rültekintéssel határozzanak ezek­ben a kérdésekben. Ez a ténykedé­sük jelentős, mert kihat a város, a község további fejlődésére. Az alakuló tanácsülésen a szer­vezeti kérdések mellett a tanács te­vékenységének irányvonalát is meg­határozzák. Beszélnek a Hazafias Népfront helyi bizottságának és a tanácsnak a kapcsolatáról. Közös tevékenységükön múlik az. hogy mennyire valósul meg a helyi pro­gram. A Hazafias Népfront helyi bizottsága a maga tömegerejével, a tömegek által táplált tekintélyével alátámasztja a helyi tanácsok mun­káját. A népfrontbizwttságok már eddig is értékes kezdeményezések­kel, javaslatokkal segítették a he­lyi tanács munkáját. Most, hogy megalakulnak az új tanácsok, en­nek a kapcsolatnak meg jobbnak kell lennie a tanács és a népfront­bizottság között. Köteös erővel arra törekedjenek, hogy a Hazafias Nép front programok a megyében is mindenhol megvalósuljanak s való­ban a dolgozók igényeinek jobb ki­elégítését, városuk, községük fejlő­dését szolgálják. Ahogyan az első tanácsüléseket előkészítik és megtartják, úgy dol­gozik majd a tanács. Legyenek már az első tanácsülések az újabb eredmények elérésének elindítói. A jó határozatok, a jó javaslatok fél­sikert jelentenek s ha azokat jól is hajtja végre a végrehajtó bizott­ság, akkor tanácsaink tekintélye tovább nő. Dolgozzanak jól községi, járási, városi tanácsaink, illetve a megyei tanács! Tevékenységükkel teljes mértékben szolgálják a lakosság érdekeit! A Csongrádmegyei Nyomdaipari Vállalat teljesítette évi tervét A Csongrádmegyei Nyomdaipari Vállalat dolgozóinak a gazdasági és műszaki vezetőség támogatásá­val végzett becsületes, lelkes mun­kája meghozta gyümölcsét: az üzem november 29-én befejezte 1954. éves tervét. Nyomdászaink az egész év folyamán több mint 100 könyv és brosúra elkészítésé­vel járultak .hozzá a kultúrforra­dalom sikeréhez. A Táncsics tsz zárszámadó közgyűlésének tanulságai A szegedi és környékbeli ter­melőszövetkezetek az elmúlt na­pokban és hetekben tartották meg éwégi zárszamadó közgyűléseiket. A szövetkezeti vagyon gyarapodá­sáról és a munkaegységek arányá­ban kiosztásra kerülő jövedelemről készített számadások mindenki előtt megmutatták, hogy szövetke­zeti mozgalmunk, s a szegedi ter­melőszövetkezetek ebben az évben is erőteljesen fejlődtek. Túlzás nél­kül lehet állítani, hogy ma a je­lenleg leggyengébb termelőszövet­kezet tagjai is — gondolunk itt azokra, akik általában jól kivették részüket a munkából — olyan jö­vedelmet tudtak biztosítani maguk­nak, mellyel most nem sok tíz-ti­zenkét holdas egyéni gazda dicse­kedhet. A zárszámadó közgyűlések fel­adata volt, hogy a tagság, együtt a vezetőséggel, alaposan elemezze az évi munka eredményeit, ráirá­nyítsák a figyelmet azokra a hi­bákra, melyek ezévben még számos helyen kisebb-nagyobb mértékben gátolták a szövetkezeti vagyon és az egyes emberek jövedelmének erőteljes növekedését. Általában, de különösen a Dózsa, a Felszabadulás és az Alkotmány termelőszövetkezetekben a közgyű­lések eleget is tettek a követelmé­nyeknek. Az elnöki beszámolóból, a felszólalásokból, a bátor bírála­tokból, melyek elhangzottak eze­ken a gyűléseken, érzehető volt, hogy a tagságnak nemcsak jóléte, jövedelme gyarapodott sokat az el­múlt évben, hanem a szövetkezeti vagyon iránti szeretete és a gaz­daság irányításával kapcsolatos igé­nyessége is. Röviden ezek azok a ió tapasz­talatok, melyeket a legtöbb zár­számadó taggyűlés visszatükrözött. Mindezeket azonban nem mond­hatjuk el a Ságvári-telepi Táncsics termelőszövetkezet zárszámadó közgyűléséről. Ebben a szövetkezet­ben az idén a gazdasági év lénye­gesen gyengébb eredménnyel zá­rult, mint tavaly, vagy 1952-ben, amikor a megye legjobb termelő­szövetkezete volt. Itt — aki részvevője volt, megál­lapíthatta — a zárszámadó közgyű­lés nem volt eléggé harcos. Sem a vezetőség, sem a tagság nem igen, vagy csak kismértékben használta a bírálat és az önbírálat jó fegy­verét. A taggyűlésen tapasztalt egyhangúság és vontatottság azon­ban világosan visszatükrözte a szö­vetkezetben előforduló hibák és a lemaradás okát. Már maga az a tény, hogy a tsz-nek több mint száz tagja van és még a gyűlés vé­gén a tagságnak csak körülbelül kétharmada volt jelen, közömbös­ségről és a gazdaság ügyeivel való nagymérvű nemtörődömségről ta­núskodik. Csúcs Mihály elvtárs, a tsz elnöke beszámolójában igyekezett feltárni a fejlődésüket gátló leg­főbb hiányosságokat. Elmondotta, hogy a gazdaság ezévben többek között alaposan lemaradt kenyér­gabona termelési terve teljesítésé­vel is. Ennek nemcsak a tavaly őszi s a téli kedvezőtlen időjárás volt az oka, hanem elősegítette az is, hogy a vezetőség a tagsággal SZEGEDI JEGYZETEK Műtermem less Mosolyogva járok az utcán és szeretnék kü­lön-külön mindenkit megölelgetni. Műtermem lesz! Kemény anyaggal bajlódó, bíbelődő em­ber vagyok, — szobrász. Kifut a tollam alól min­den szép szó, mégis el akarom mondani. mit jelent ez nékem. Több mint húsz éve, hogy hazajöttem, ifjú titánként álmokkal és nagy akarásokkal ter­helten; komoly alkotó munkára, művészi ki­bontakozásra Szegedre. Ennek első feltétele volt a szobrászműterem. Ter­veztem egyet és kér. vényt írtam a városhoz, de addig is, amíg fel­égül, dolgoznom kellett, üzlethelyiséget bérel­tem a Deák Ferenc ut­cában. neméppen szob­rászmunkára valót, de megfelelt. Munkám nem volt, bért fizetni nem tudtam és pár szobro­mat lefoglalva a tulaj, donos, kilakoltatott. Ki­jebb vonultam a Lőw Lipót utcába. társbér­lőként dolgozgattam. Ujabb müteremtervet. újabb kérvényt írtam. De. ezt a helyiséget sem tudtam tartani. Még ki­jebb szorultam. A Szent Gellért utcában félpin­cében dolgozgattam. Édesanyám hetenként sütött egy-egy kiadós kenyeret, ez volt a lét­alapunk immár kfít. tőnknek, mert közben megnősültem. Innen kül­dözgettem a pályázatai­mat szét a kiállítások­ra. Országos pályázaton három első és négy má­sodik díjat nyertem. Ez volt az eredmény. A megbízásokat azonban a harmadik és a negyedik helyezettek kapták.Vég. re megbízás is befutott. Házat vettem, ahol fu­totta, a város szélén. Közben az aktáim sza­porodtak és porosodtak a város irattárában. Tíz év alalt éppen tízet gyártottam, de a mű­terem csak nem épült. Azután jöttek a feke­te esztendők, még na­gyobb gondok, félelem. mel és szorongással. Az ember ott segít, ahol tud. Sebcsültfog­lalkoztató lettem három hadikórházban. Mérhe­tetlen fájdalom, kín, üszkös sebek és minden elképzelhető emberi nyo­morúság között dolgoz­tam. Itt'koptak legtöb. bet az oroszlánkörmök. Nem készüllek már mü­teremtervek sem, csak néha belepottyant ná­lunk egy-egy könny a levesbe, talán több is, mert már hárman ül­tünk az asztal mellett. Igy szaladt el újabb tíz év. Es jöttek helyettük reménytelibbek. A ceruzám ismét rnü. termeket rajzolgatott; hossza körülbelül. nyolz méter lenne. magassá­ga öt méter, jó nagy ablakkal. Végre sütött a nap is. Megtalálta kéz a. kezet, megszületett legnagyobb nemzeti ösz­szefogásunk, a Hazafias Népfront. Lesz már mű­termem. Nem aktázás eredményekén t, a Nép­front nem oszt alamizs­nát, munkát ad és a saját munkámból épül fel a saját műtermem. Nagyon büszke és na­gyon önérzetes leszek benne, megdolgozok érte becsülettel. Katona Jó­zsef és Erkel Ferenc kétszeres életnagyságú szobrait mintázom és ellátom az új lakóépüle­teket domborművekkel. Az árukból pedig fel­épül saját műtermem. Lesz vagy tizennégy méter hosszú, hat méter magas, igazi felsövlld­gilússal, tiszta, meleg és barátságos lesz és nyitva lesz az ajtaja mindenki előtt. Ez már bizonyosság, garancia rá a Népfront. En már tudom azt, amit nemsokára minden ma. gyár tud. hogy m; a Népfront. Ennek a jó. voltából mondhatja, nenp­sokára minden magyar velem együtt, hogy „az én gondom a haza gond­ja, az én sorsom a ha­za sorsa, az én boldog­ságom a ha-a boldogsá. ga". Ezért járok ötvenéves fejjel fütyürészve az utcán, ezért mosolygok minden szegedire, ezért vagyok boldog. TAPAI ANTAL szobrászművész együtt elmulasztotta azoknak a fon­tos agrotechnikai eljárásoknak az alkalmazását, melyek lényegesen pótolhatták volna az időjárás okoz­ta károkat. Többek között nem alkalmazták a keresztsoros vetést. Pedig a leg­többen tapasztalatból tudják, hogy ezzel átlagosan 2—2.5 mázsával is több lehetett volna a termés. Nem hajtották végre következetesen a gazdaság trágyázási tervét sem. Az előirányzott 60 hold helyett mind­össze 25 holdra hordták ki az is­tállótrágyát. Pedig igaerő és trá­gya is volt bőven, csak a tagság és a vezetőség részéről kellett vol­na jóval nagyobb szorgalom és a közös ügy iránt Való szeretet. Csak ez a két mulasztás 200—250 mázsa kenyérgabona-veszteséget hozott a gazdaságnak. Ez azt jelenti, hogy az a szövetkezeti tag, aki ebben a gazdasági évben 300 munkaegysé­get teljesített, 330—350 kiló gabo­nával kapott kevesebbet. A közgyűlésen kitűnt az is, hogy a gyenge munkafegyelem, a veze­tésben előforduló hibák a kerté­szetnél is több tízezer forint jöve­delem-csökkenést eredményeztek. Sem az elnöki beszámoló, sem a hozzászólások nem mutattak rá, kik a felelősek ezekért a mulasztások­ért. Felelős ezért a vezetőség mel­lett a szövetkezet, valamennyi tagja és különösen az üzemi pártszerve­zet. A titkár elvtársnak és a párt­tagoknak lett volna a feladatuk, hogy a hibákat már csírájukban felismerjék, s lendületes munka­versennyel, alapos politikai felvilá­gosító munkával harcoljanak a laza munkafegyelem ellen. Más szövetkezetek zár­számadó közgyűlései is bebizonyí­tották, ahol jó volt a vezetés, tá­maszkodott a tagok javaslatára, ott a haszon is lényegesen nagyobb volt. Az igazgatóság csak a taggyű­léseken hozott határozatok alapján végezheti munkáját. Azt cseleked­het, amit a taggyűlés határozatban elfogadott. A Táncsics termelőszövetkezetben nem egyszer a közgyűlések is el­maradtak, de még a rendszeres igazgatósági ülésekre is csak rit­kán került sor a sok munkám való hivatkozással. Így aztán maga az elnök "irányította* a munkát, gyakran egyedül kellett döntenie fontos ügyekben. Pedig ha egy-egy jelentősebb kampánymunka előtt taggyűlésén és igazgatósági ülése­ken tárgyalták volna meg a felada­tokat, sokkal jobban érvényesült volna a szövetkezeti demokrácia és számos hibát megelőzhettek volna ezzel. Kitűnt a közgyűlésen az is, hogy miután gyenge volt a felső vezetés, nem lehetett kielégítő a brigád- és a munkacsapatvezetők munkája sem. A hiányos ellenőrzés többek­nek munkaegységhígításra adott le­hetőséget. A munkacsapat- és a brigádvezetők, de az igazgatóság is erre a mulasztásra már csak ké­sőbb jött rá, amikor már sok kel­lemetlenségnek, visszásságnak lett a kiinduló pontja. Többen, különösen a szorgalmasan dolgozó tagok kö­zül úgy érezték: megrövidítik őket. Ennek a közgyűlésnek egyik ta­nulsága volt az is, hogy a követke­ző gazdasági évben még sokkal igényesebben kell fellépni a tsz-el kapcsolatban álló vállalatok mun­kájával is. Az öntözési vállalat rossz munkájával az idén közel 30 ezer forintos kárt okozott a szö­vetkezetnek. A vezetőség egy-két helyen szóvátette ezt, de nem hasz­nálta fel azokat a törvényes lehe­tőségeket, melyek a kár megelőzé­sére vagy megtérítésére kötelezték volna a vállalatot. A gépállomás munkájában is — melyet a szövetkezetnek végez — még sok javítanivaló van. A jövő­ben sokkal nagyobb alapossággal kell megvizsgálni, hogy a gépi mun­kák megfelelnek-e a követelmé­nyeknek. Az elnöki beszámoló ele­mezte a munkafegyelemben elő­forduló hibákat. Csúcs elvtárs el­mondotta, hogy sajnos, ma még vannak olyan tagok, akik ősswl elhagyják a szövetkezetet és csak a tavaszi munkákra térnek visz­sza, de nem tett megfelelő javas­latokat arra, hogyan akar a ve­zetőség az ilyen tagokkal szem­ben eljárni. Arról sem szólt, mit tett a vezetőség eddig a fegyelef megjavítása érdekében. Ezután még sokkal követelő­zőbbeknek kell lenniök a városi tanács és a pártbizottság mezőgaz­dasági osztályával szemben is. Be­bizonyosodott: nem elegendő az, ha ezekről a helyekről időközön, kint kilátogatnak az elvtársak, meghallgatják a panaszokat, de kellő segítséget már nem mindig nyújtanak az elkövetett hibák ki­javításához. Csúcs elvtársnak; az igazgató­sági tagoknak és a kommunisták­nak sokkal többet kell a tagság körében tartózkodni és dolgozni. Ilyen sokirányú termelőmunkát nem lehet az irodából irányítani. Véget kell vetni a tagok között tapasztalható közömbösségnek is. Meg kell értetni mindenkivel, hogy aki szövetkezeti tagnak tekinti ma. gát kötelessége rendszeresen a gazdaságban dolgoznia. Más mun­kájából élőknek nincs hedye a szö­vetkezetben. Az őszi belakarodás­sal nem lehet becsukni a gazda­ság kapuját azzal, hogy tavaszra majd újra kinyitjuk és újra meg­kezdjük a munkát. Botár Árpád, a tsz. agronómusa érthetően elmondta a közgyűlésen, mik azok a téli talajmunkák, me­lyeket okvetlenül el kell végezni. A gazdaságnak még vannak olyan földjei, melyek nem kaptak trá­gyát, mióta a szövetkezet hasz­nálja őket. Trágya most is van, csak ki kell hordani. Az akolban több száz mázsa trágya évek óta kihasználatlanul porlad, de sok olyan hely van még, ahonnan szintén kaphat trágyát a szövet­kezet A tagság kollektív mun­kájára van szükség ahhoz, hogy a tavaszra bevetésre kerülő kapás­földek s a kertészet talaj minőségét megfelelően feljavítsák. A zárszámadásból halót tuk, hogy a 20 forint 12 filléres munkaegység részesedés mellett az elmúlt évben a meglévő súlyos hibák mellett több mint százezer forinttal gyarapodott a szövetkeze­ti vagyon. Ha a tagság, a vezető­ség és különösen a kommunisták megszívlelik a bírálatot, a követ­kező hatodik zárszámadáson az idei eredménynek legalább a két­szereséről adhatnak majd számot. Csépi József Bíróság elé állítják „Terror Ferus"-t és társait Október 29-én a "Délmagyaror­szág—ban megjelent cikk leleplezte a Szegedi SERNEVAL igazgatójá­nak és több vezetőjének visszaélé­seit. A cikk megjelenése után a nyomozás a következőket állapítot­ta meg: »A kiszombori l-es számú telep­ről ezév márciusában a tényleges 4.8 darabos választási átlag helyett 5.7 darabos, áprilisban 6.4 válasz­tási átlag helyett 6.8-at, míg má­jusban az 5.9 darabos választási átlag helyett 7.1 leválasztási átla­got jelentettek, hogy jogtalan pré­miumhoz juthassanak a vezetők. A júniusi leválasztási átlag je­jentésénél is csaltak a telep veze­tői. A választási darabsúly emelése érdekében kevesebb kocától vá­lasztottak le malacokat, mint amennyi lefialt, tehát egy kocánál növekedett a darabszám. Így Voj­nárovitz László főállattenyésztő összesen 565 forint, Györfy Lajos telepvezető 370 forint és Kovács igazgató 193 forint jogtalan pré­miumhoz jutott. Az l-es telepen a nagyfokú sül­dőelhullás takarására a kiszombori telepre 21 darab süldőt hoztak át a üüóekháö telegrői gxgd « <*1M» hogy az elhullást ezáltal takarják. Ezeket a süldőket az elhullottak helyébe állították be, melyet nem vételeztek be, holott ez kötelessé­gük lett volna. Ennek a manipulá­ciónak tervelője és végrehajtója Vojnárovitz, valamint Győrfy volt. A vállalatnál történt jogtalan bérek kifizetése megtörtént, egy­részt a telepen dolgozó állatte­nyésztők bércsalása, másrészt Győrfy telepvezető hanyag és felü­letes munkája miatt, mert a telje­sítményeket nem ellenőrizte, a munkalapokat minden felülvizsgá­lás nélkül aláírta. A bércsalást úgy követték el, hogy egyesek a sertések darabszá­mát akkor is beírták teljesítmény­lapjukra, ha szabadnapon voltak — tehát amikor lényegében helyettük más dolgozott. Ezeket a munkákat Győrfy minden esetben igazolta, vagyis aláírásával látta el a mun­kalapokat. A vállalat által tévesen kifizetett bér összege 9674 forint. A visszaélések miatt az ügyész­ség Kovács Ferenc, Vojnárovitz László és Győrfy Lajos ellen vád­iratot adott be a Makói Járásbíró­sághoz*. Dr. Orbán László megyei ügyérz

Next

/
Oldalképek
Tartalom