Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-05 / 288. szám

:ág proletárjai egyesüljetek ! AZ MDP GSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 288. SZAM I VASÁRNAP, 1954 DECEMBER 5. ÁRA: 50 FILLÉR A közszükségleti cikkek gyártása a Rahagyátban A Szegedi Ruhagyár dolgozói eredményesett munkálkodnak azon, hogy a maguk •területéről minél több és jobb közszükségleti cik­kel lássák el az ipari üzemek és a mezőgazdaság dolgozóit. A kor­mányprogram célkitűzéseinek meg­felelően eddig már 8 féle közszük. ségleti cikk gyártására tértek ót. A különböző szakmák dolgozóinak munkaruhákat s ezen kívül a la­kosság részére gumi esőkabátokat, s külön gyermekek számára is szintén esőkabátokat készítenek. HuttzonklIeHoezer vatta-ruha A november 7-i versenyszakasz, ban, majd a választási műszakban számos szalag munkásai azért is lelkesen tíolgoetak, hogy a ke­mény hidegek beállta előtt jó mi­nőségű meleg ruhákat tudjanak küldeni a gépállomások traktoris­táinak, akik a jövő évi jótermés alapjainak lerakói. Amikor az el­múlt hetekben leesett az első hó, csak a mi megyénkben több mint félezer traktoros egészségét óvta — a meglévő ruhák mellett — a Ru­hagyárban készített s a traktoro­sok részére kiadott vattaöltöny. Természetesen nemcsak a megyé­be, hanem az ország minden ré­szébe eljutnak a Szegeden gyár­tott vattaruhák, amelyekből a ne­gyedik negyedévben 29 ezret ké­szítenek, I 1 | ! Ezidéig mintegy 20 ezer öltöny készült el, mert az üzem dolgozói ebben a negyedévben szinte nap­ról-napra túltejesítik tervüket. A mult hónapban a legjobb ered­ményt Szögi Gyuláné szalagja ér­te el. November havi tervüket a Vállalt 198 helyett 259 vatta ruhá­val teljesítették túl. Ez azt is je­lenti hogy a szalag dolgozói csak­nem 80 ezer forint értékű vatta­ruhával gyártottak többet, mint amennyit a mult havi tervük elő­irt. Sokszáz gumikabát és bányászruha terven felül. Szép példát mutattak a mult hó. napban Dáifd János szalagjának dolgozói a kormányprogram meg­valósításáért folyó munkában. A csapadékos, esős időjárásban nél­különzhetetlen gumikabátokból 100 ezer forint értékkel többet gyártottak november havi elő­irányzatuknál. Tóth Sándor szalagja a bányász­ruhák gyártásában tűnt ki. Csak­nem 1300-at készítettek belőle ter­ven felül. Az élenjárók: a Szöginé, Tóth- és a Dávid-szalag az üzem valamennyi dolgozóját magával ra­gadta, s a Ruhagyár nagyszerű eredménnyel, 109.6 százalékos tere­teljesítéssel zárta a november hó­napot. Nagy gondot fordítottak ar­ra is, hogy kifogástalan árut adja­nak. A tervezett 98 százalék he­lyett 99.3 százalékban elsőrendű árut készítettek a mult hónapban. Újfajta öltönyök gyártására készülnek A Ruhagyár vezetői és dolgozói most új feladat megvalósítására ké­szülnek. A kereskedelem felkutatta, hogy faluhelyen igen kedveltek a hétköznapi munkában az úgyneve­zett «<c6ig». rnhá-K. Az üzembon már meg is tették az előkészülete­ket, hogy a falusi lakosság kíván­ságának eleget téve, a legmegfele­Több beruházás megvalósításával könnyebbé vált a munka a Szegedi Szalámigyárban Az utóbbi hónapokban, — külön, bözó beruházások megvalósításá­val — egészségesebb és könnyebb munkafeltételek mellett dolgozhat­nak a munkások a Szegedi Szalá­migyárban. Uj fedett helyiségeket is alakítottak ki az egymáshoz kö­zelfekvő udvari épületek falainak lapos tetővel való összekötésével. Több üzemrész falának csempe burkolattal és a műhelyek padló­zatának cementlapokkal való ellá. tásával higénikusabbá váltak a munkahelyek. Uj öltöző és fürdő is épült a dolgozóknak. Most há­rom űj lift-aknát építettek és szereltek, melyek lényegesen köny. nyebbé és gyorsabbá tszik az áru üzemen belüli szállítását. A kész­árut is például ezzel szállítják most már fel a padlásra szikkad­ni. Eddig rudakra rakva vallon vitték fel, több mint száz lépcsőt járva egy-egy űt alkalmával; az útat tíz percenként ismételték. A három lift teljes felszerelése csak­nem félmillió forintba került. Most készült egy új tűzmentes, csomagoló anyagot tároló helyiség is. Uj kazánház és lakatosműhely is épül. Egyes munkatermekbe új gépeket, munkaeszközöket állí­tottak be. Röszkén az újonnan megválasztott tanácstagok már minden cikkből teljesítették évi beadási kötelezettség üket Röszkén a vasárnapi választáson a legjobb, a legkötelességtudóbb gazdákra adta szavazatát a község lakossága. Bizonyítja ezt az is, hogy az újonnan megválasztott 51 tanácstag már minden cikkből teljesítette egész cvi beadási kötelezettségét. A tanácstagok példájuk követésére buzdították a többi dolgozó parasz­tot is. Felvilágosító szavukra szük­ség is volt, mert — mint a legtöbb helyen — Röszkén is akadtak hát­ralékosok, akiknek Pató Pálra em­lékeztető gondolkodásuk veszélyez­tette a község /lakóinak eddigi jó hírnevét. Az élenjáró tanácstagok, a párt­és tömegszervezetek népnevelői a begyűjtés eredményének fo­kozására az elmúlt napokban felelevenítették a régi "láto­gató-brigádokat", amelyek tagjainak jó felvilágosító munkája a cséplés idején is elő­segítette, hogy Röszke a kenyérga­bonabegyüjtésben élenjárt. Vasárnap óta ezek a brigádok több mint száz hátralékost látogat­tak meg. Vőnek i Mihály most meg­választott tanácstag Tóth László­val Csányi József 5 holdas dolgozó parasztot kereste fel, aki kukori­cából és burgonyából volt hátralé­kos. A népnevelők elmondták, hogy csak akkor tud fejlődni a község, erősödni az ország, a Hazafias Népfront is csak ak­kor tudja megvalósítani pro­gramját, ha minden dolgozó maradéktalanul teljesiti köte­lességét. A község legjobb népnevelőinek, a példamutató tanácstagoknak szava nem volt hiábavaló. A beszélgetést követő napon a többi között Csápyi József is rendezte hátralékát. Az elmúlt két nap mintegy 100 mázsa kü­lönböző termény, valamint 30 mázsa réiizottsertés gyűlt bc és így Röszke több cikkből telje­sítve egész évi tervét továbbra is megőrizte vezető helyét a Cspn­grád megyei községek között, . lőbb fazonokban, sima és csíkos anyagból egy- és kétsoros «ceig» öl­tönyök ezreit gyártsák. Hamarosan megkezdik a gépek beállítását, a dolgozók betanítását és ebben a hónapban négy szalag hozzáfog az új konfekció gyártásá­hoz. Új munkamódszar A Ruhaipari Igazgatóság segítsé­gével űj munkamódszert: a szin­kron rendszerű szalagszervezést ve­zetik be, hogy minél több és jobb minőségű áru kerüljön forgalomba. Az új módszert egyelőre az V-ös munkateremben alkalmazzák. Lé­nyege, hogy minden egyes gépet külön meghajtásúra alakítanak át úgy, hogy az átállásnál bármelyi­ket ki lehessen emelni a szalagból. Ugyanakkor azonban a szükséges számú géppel bővíteni is lehet a szalagot. Ezelőtt napokig, sőt még egy hétig is eltartott az átállítás, most másfél óra alatt végre lehet majd hajtani. A becslések szerint az új módszer mintegy 20 száza­lékkal növeli a termelékenységet. Az V-ös teremben már megkezd­ték a gépeket tartó új csőállvá­nyoknak, s azoknak a csúzdáknak a beszerelését, amelyeken a dolgo­zó továbbítja az árut a következő műveletet végzőnek. A tervek sze­rint az újfajta ruhák első öltönyei még ebben az évben lekerülnek az új szervezésű szinkron szalagról. D. B. Hegedűs JSndrás ráditielőadása a moszkvai ériekezlel jelentőségéről Hegedűs András elvtárs, a mi­nisztertanács első elnökhelyettese, a Moszkvában járt kormánykül­döttség vezetője kedden este 20 órakor rádióelőadást tart a mosz­kvai értekezlet jelentőségéről. Az előadást a Kossuth adó közvetíti. December 21-én ünnepi ülést tart az Országgyűlés Debrecenben A MAGYAR TAVIRATI IRODA JELENTI: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. szakasza (2) bekezdése alapján az országgyűlést ünnepi ülésre 1954. évi de­cember hó 21-ik napjának délután 3 órájára Debrecenbe össze­hívja. Holnap délután alakulnak meg a kerületi tanácsok Hétfőn délután öt órakor ünne­pélyes keretek között alakulnak meg Szeged város kerületi taná­csai. Az I. kerület alakuló tanács­ülése a Városi Tanácsháza díszter­mében lesz. A II. kerületi tanács a Vásárhelyi-sugárúton lévő Postás Szakszervezet területi kultúrottho­nában, a III. kerületi tanács pedig a Tolbuchin-sugárút 43. szám alatti [ új tanácsházában tartja alakuló ülé­sét. Felülvizsgálják a tanács ala­kuló üléseken a tanácstagok man­dátumait, megválasztják a kerületi tanácsok végrehajtó bizottságait és kijelölik az állandó bizottságok tagjait. A tanácsülések nyilváno­sak, a meghívottakon kivül jelen­lévő dolgozók tanácskozási joggal vehetnek részt. II magyar kormány képviselői a mezőgazdasági gépesítéssel foglalkozó genfi ériexezieten December 6-tól 8-ig Genfben ülésezik az Európai Gazdasági Bi­zottságnak a mezőgazdasági gépesí­téssel foglalkozó munkacsoportja. Az ülésen a magyar kormány kép­viseletében Rázsó Imre egyetemi tanár, a Mezőgazdasági Gépkisér­leti Intézet vezetője és Ferencz Si­mon, a Magyar Népköztársaságnak az Európai Gazdasági Bizottság mellett működő állandó megbízott­ja vesz részt. Fogadás a külföldi jogászküldötlségek tiszteletére A Magyar Jogászszövetség és az MSZT jogi szakosztálya szomba­ton este a jogászház dísztermében fogadást adott az állam és jogtu­dományi kongresszuson részt vett külföldi vendégek tiszteletére. Ko­vács Kálmán igazságügyminiszter­helyettes üdvözölte a külföldi kül­döttségek tagjait, aikiknek nevé­ben I. V. Pavlov professzor, a jogi tudományok doktora, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Jogtudo­mányi Intézetének helyettes igaz­gatója mondott pohárköszöntőt. A baráti összejövetelen a ma­gyar jogtudomány kiváló képvise­lői, akadémikusok, egyetemi taná­rok, az ügyvédi kamarák, bírósá­gok és ügyészségek vezeiöi vettek részt. Megalakult a DISZ Városi Bizottságának Nevelési Tanácsa A DISZ Városi Bizottság ..mun­kájának eredményesebbé tételére Szegeden is megalakult a DISZ bi­zottság mellett működő Nevelési Tanács, melynek tagjai az ifjúsági mozgalmat és a szervezetet ismerő pedagógusok és üzemi dolgozók. Első értekezletét a Nevelési Ta­nács pénteken 7 órakor tartotta az Üttörőházban. Az értekezleten Tol­di István Kossuth-díjas pedagógus ismertette a DISZ Központi Veze­tőségének referátumát. A vita ered­ményeként a Nevelési Tanács el­határozta, hogy januári értekezle­téig felméri a szegedi DISZ-szer­vezetek problémáit s ezek alapján meghatározza azokat a feladatokat, amelyek az új- szakasz politikájá­ban a szegedi üzemek és iskolai DISZ-szervezetek előtt állanak. A Nevelési Tanács munkájáról és határozatairól a DISZ Városi Bizottsága tájékoztató jellegű la­pot is szándékozik kiadni. > jól felkészült SZŰCS IST V A N «* első tanácsülésre Hattyas telep... Sze­geden és a környékben mindenki ismeri ezt a falucskához hasonló kis települést. A rendező pályaudvar és a gazdasági vasút mö­gött kezdődnek a kis gyümölcsös, veteményes kertek, takaros családi házak, villák. A kis telep úgy simul oda a várost szegélyező vasúti töltés oldalához, mint kicsi gyerek édesanyja mellé. A rendezett, szépen ápolt házak, telkek ba­rátságosan fogadják a látogatót. Csakúgy, mint gazdáik. Látszik: jómódú, dol­gos emberek, munkások, dolgozó parasztok élnek itt, akik már nem azok a rongyos, meziiláozs, tudatlan szeaényerr1 --­rek, akikről Móra Fe­renc, a nagy író és mu­zeológus írt olyan meg­hatóan és elszomorítóan. a 30-as évek elején. November 28-a itt is sokáig nevezetes, emlé­kezetes nap lesz. A haty­tyasiak öregje, fiatalja is ezen a vasárnapon vá­lasztolt. Szavazataikkal erősítették meg, hogy ők is helyeslik pártunk po­litikáját, a Hazafias Nép. front célkitűzéseit, együtt akarnak harcolni egész népünkkel a jobb, embe­ribb életért, s ezután már még csak emlékez­ni sem akarnak a régi Hattyasra — a nyomor­tanyákra, ahol a néhány fényűzően berendezett úri villa és pár telkes gazda portáján kivül kétségbeejtő nyomor uralkodott mindenütt. Napközi otthonos óvodá­ja, kultúrháza is van a telepnek. Szabó Pál idős nyug­díjazott vasúti dolgozó, arca még most is, széles, megelégedett mosolyra derül, mikor a lezajlott valasitások kerülnek szó­ba. — Mi jól választottunk, e felől nyugodtak lehe­tünk — beszéli Szabó bácsi, közben barátságo­san megveregeti Szűcs István kilenc és fél hol­das, egyéni gazda vállát. Azét, akire vasárnap ő is szavazatát adta. Aztán így folytatja: mindenkit ismer a telepen. Az ide­valók öröme s gondja az ő öröme, s az ő gondja ts. Mindenről tud és tu­dott eddig is, ami a kör­nyékünkön történt. Bár­mivel fordultunk hozzá, ha egy módja volt rá, mindig szívesen segített. Szűcs István — amikor érdemei kerülnek szóba — kissé zavarba jön. Látszik rajta, jobban sze­reti ha munkájáról, a közös ügy iránti szere­tetéről inkább mások, választói beszélnek. De azért néhány dolgot ma­ga is elmond: — Én eddig is mindig szívesen vettem és ma is így fogadom, ha a kör­nyékbeliek közül valaki ügyes-bajos problémával, panaszával vagy kérésé­vel felkeres: el kell in­tézni. Megtörtént, hogy fu­var kellett az iskolának vagy az óvodának, ho­mokot kellett hordani vagy filmelöadáshoz a vetítőgépet kellett ki­hozni, Szűcs István so­hasem kérdezte meg: mit fizetnek? Tudta, egyéni gazda létére is ennyi szívességgel, jó­akarattal tartozik a kö­zösségnek. Nem utasítot­ta vissza a kéréseket, még a legnagyobb dolog­időben sem. A hattya­siak Szűcs Istvánnál mindig jó helyen kopog­tattak. Ha csak jóta­nácsra volt szükség, ez az egyszerű parasztem­ber — ahogy a józan pa­raszti ész diktálta — azt is adott. Érthető, ha a Szabó Pálok és társaik vasár­nap szinte egyöntetűen választották meg ta­nácstagnak. Az első :tanácsülésre Szűcs István jól felké­szült, Nem fog ott üres tarsollyal megjelenni, vá­lasztói kívánságát, aka­ratát és üzenetét viszi el oda. Némelyik utcában a járdák már alaposan megrongálódtak. A tég­lák azétcsúszkáltak, kü­lönösen éjszaka rossz rajtuk járni. A lakók már szóvátették, hogy társadalmi munkával is szívesen megjavítanák őket, csak kis támogatás kellene a városi tanács­tól. — Első dolgom lesz ennek az elintézése — beszéli Szűcs gazda. — A másik dolog: Hattya­son a fürdő körül a ju­harfák már sok bosszú­ságot okoztak. Nyáron valósággal tenyésztik az amerikai szövőlepke her­nyóit, melyek sok kárt csinálnak a gyümölcsö­sökben. Ezek helyett más fákat kellene telepíteni. A gondolat már nem mai, csak eddig még nem volt, aki elintézze. Most hát erre is sor kerül. De sor kerül még na­gyon sok mindenre, azokra a nagyszerű dol­gokra is, melyek város­politikánk végrehajtása nyomán megvalósulásra kerülnek Hattyason is. A telepieknek jó szó­szólójuk van, hiszen Szűcs István közülük való. (cs — j)

Next

/
Oldalképek
Tartalom