Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-05 / 288. szám

oelmügyurorsziig A moszkvai értekezlet nyitva hagyta az ajtót a tárgyalások előtt VASARNAP, 1934 DECEMBER 5. December 5-e a taoácsválasztások napja Lengyelországban A francia közvélemény nagy ér­deklődéssel kísérte az európai bé­ke és biztonság biztosításával fog­lalkozó moszkvai értekezlet munká­ját. Ez a téma élénken foglalkoz­tatja mind a politikai, mind a saj­tóköröket. A burzsoá sajtó azonban igen röviden számolt be az értekez­let eredményeiről és tartózkodott a kommentároktól is. A „Combot" jelentése szerint az értekezletnek az az eredménye, hogy „határozatot hoztak a kom­munista fegyveres erők egyesítésé­ről és megszilárdításáról, arra az esetre, ha ratifikálják a párizsi egyezményeket". A „l'Aurore" rövid jelentésben ismerteti a deklaráció aláírását. E hír élén a következő cím olvasható: „Egységes parancsnokság alatt egye­sítik a szovjet tömb fegyveres erőit". A lap ugyanakkor rámutat, hogy „nyitvahagyták az ajtót a tár­gyalások előtt". A „Liberation" felveti, hogy a moszkvai értekezlet után most mi­lyen álláspontra helyezkednek majd a nyugati hatalmak. „A re­mény még megvan — hangoztatja a lap — az értekezletre összeült keleti országok újabb javaslatokat terjesztettek elő. Azt szorgalmazzák, hogy velük együtt keressük meg a kollek­tív biztonságnak azt a formulá­ját, amely egyaránt biztosítana bennünket a német veszély fel­támadásával, a fegyverkezési verseny következményeként elő­álló nyomorral szemben. Az ün­A földművelésügyi miniszter uta­sítást adott kl a mezőgazdasági gép- és traklorpark, a felszerelés és n pótalkatrész tárolása torén tapasztalható hibák megszünteté­sére, Eszerint a szántóföldi munkák idején, amikor a gépeket rövidebb ideig nem használják, állandó, vagy ideiglenes szálláson, ter­metöszö*>ctkezeteknél, vagy egyéni parasztgazdaságokban is lehet tárolni, ha őrzésükről gondoskodnak. Munkaidőszakban a traktoros-bri­gádok vezetői felelősek a tárolás­ért. A szántóföldi munkák befejezése után valamennyi traktort, mező­gazdasági gépet é» javítófelszerc­lést a telephelyre koll szállítani. Tilos a gépet szántóföldön kinthagyni. Termelőszövetke­zetben is csak akkor lehet, ha megfelelő tárolásról és őrzésről gondoskodnak. A telephelyre szállításért, a táro­lás előkészítéséért és azért, hogy szabályszerűen átadják a főmór­nepélyes és világos moszkvai megnyilatkozások után nincs többé helye a fecsegésnek" — írja befejezésül a láp. Az angol polgári lapok többsége vezető helyen számol be az európai béke és biztonság biztosításával fog­lalkozó moszkvai értekezlet befeje­zéséről és az értekezleten hozott határozatokról. A „The Times" es a „Daily Mail" első helyen közli a nyilatkozat aláírásáról szóló jelen­téseket is. A „The Times" a „Reu­ter" Irodának a moszkvai rádió alapján közölt hírét felhasználva bőséges kivonatokban ismerteti a deklarációt. A „Der Tag" és a „Die Neue Zei­tung" című nyugateurópai lapok megjegyzik, hogy a moszkvai érte­kezleten résztvett államok legfőbb célja a német kérdé3 megoldása volt, és hogy ha a nyugati hatalmak lemon­danak Nyugat-Németország új­rafelfegyverzéséről, akkor való­színűleg megegyezés jöhet létre az össznémet választások 1955-ös megtartásáról. Az „11 Paese" című olasz lap „Hallatlan fontosságú okmánynak" nevezi a deklarációt, amely „eré­lyes és konkrét állásfoglalásról ta­núskodik a párizsi egyezmények esetleges ratifikálásával szemben" és „ugyanakkor megnyitja az utat a nemzetközi tárgyalások és békés megegyezések előtt abban az eset­ben, ha a Nyugat rászánja magát a párizsi egyezmények ratifikálásának elhalasztására". nőknek (főmechanlknsnak) a trak­toros-brigád vezetője feielős. A főmérnök (főmechanikuR) jegyző­könyvileg köteles átvenni a bri­gádvezetőtől és a gépkezelőtől a gépeket. Olyan géprongálás, vagy hiány esetén, amely kétségtelenül a rossz kezelés következménye, a gépkezelőt fegyelmi úton felelős­ségre kell vonni és kártérítésre kell kötelezni. Súlyosabb esetben meg kell tenni a feljelentést. Az igazgató és a főmérnök (főmechanikus) köteles szemé­lyesen is rendszeresen ellen­őrizni a tárolást és gondoskod. ni a kell a tapasztalt hibák megszüntetéséről. Az utasítás szerint ez év de­cember 31-ig rendet kell teremteni a gép- és truktorpark felszerelés­és pótalkatrész-tárolás terén. A mezőgazdasági szakigazgatás ve­zetői kötelesek ezt ellenőrizni, hanyagság esetén a mulasztók el­len fegyelmi, súlyosabb esetben pedig büntető eljárást indítani és őket az okozott kár megtérítésére kötelezni. 2 Amire Adenauer sem szívesen válaszol.., Németország Szocialista Egység­pártja a nyugatberlini képviselő­testületi választások alkalmából a következő kérdésekre kéri választ Adenauer nyugatnémet kancellár­tól: Megfelelnek-e a valóságnak, hogy a bonni ingatlanforgalmi részvénytársaság, amelynek rész­vén ytöbbségo az ön fia. Max Adenauer birtokában van, több millió márkát keresett telekspeku­lációjával! A milliós hasznot az tette le­hetővém hogy Bonnt 1950-ben az ön közbenjárására Nyugat­Németország fővárosává nyil­vánították és így az ottani építkezési telkek ára ugrás. szerűen emelkedett?" „Megfelel-e a valóságnak, hogy ön, második felesége, szülelett Augusto Zinnser révén rokoni vi­szonyba került vezető amerikai monopóltőkősekkel, köztük John Shermannal, nz amerikai Morgan­bankház igazgatójával!" „Megfelel-e a valóságnak, hogy sok milliós vagyonnal rendelkezik és nagyüsszegű anyagi érdekeltsé­ge van a közetkezö vállalatoknál: Rajnavidéki Barnaszénbányá­szati Bt. Mer lon-konszern. Quant és Társa, Esseni Bá­nyászati Bt., Rajna-Vesztfáliai Villanyművek Rt., Német Vil­lanyművek Szövetsége. Grcven. broich Gépgyár Rt., Morgan és Társa1" „Megfelel-e a valóságnak, hogy 75. születésnapján Pferdeengcs kölni bankártól egymillió márkára szóló csek­ket kapott ajándékba és ön az ajándék ávtételekor kijelentet­te, hogy „a baráti figyelmessé, get" megfelelő formában vi­szonozza majd?" Igv látják Bonnban... Berlin (ADN) Dr. Friedensburg CDU-párti szövetségi gyűlési kép­viselő Berlin francia szektorában egy választási gyűlésen kifejezésre juttatta azt a nyilt fenyegetést, hogy a bonni militaristák a nyu­gatnémet haderő talpraállítása után nyomást gyakorolnak Francia­országra. Friedensburg szószeri nt a követ­kezőket jelentette ki: "Sajnálatos, hogy a franciák Nyugat-Németor­szág felfegyverzésébe beleegyezésü­ket csak a Saar-vidék árán adtál; meg. Ez az egyezmény azonban csak ideiglenes és olyan sok tisztá­zatlan dolgot tartalmaz, hogy Né­metországnak könnyű lesz a fran­ciákat tárgyalásra birnia, mihelyt valami kevés erő is lesz a kezünk­ben. Két év múlva már más hang­nemben fogunk velük beszélni". IHMMMM' immmn Francé, Eden "biztosítékai" ellené­ben beleegyezett Nyugat-Németor­szág újrafclfegyverzésébe, Aden­auer viszont a kéz-kezet mos — elv alapján "engedményt tett" a fran­ciáknak a Saar kérdésben. Az eu­rópai védelmi közösség címkéjét a kevésbé elkoptatott, de az egysze­rű emberek szemében éppen olyan népszerűtlen Nyugateurópai Unió elnevezéssel cserélték fel. Az új háborús szerződés félmilliós had­sereg. nehézfegyverek, légierő, ha­ditengerészet felállítását, sőt az atomkutatást is megengedi a nyu­gatnémet kormánynak. Ennek a szerződésnek a ratifikálását akar­ják most tűzzel-vassal kikényszerí­teni a nyugateurópai parlamentek­ben a népáruló kormányok. Már kitűzték a ratifikációs viták idő­pontját az illető országok parla­mentjeiben. Az idő sürget. Európa népei nem nézhetik ölhetett kézzel a fasiszta fenevad feltámadását. A nemzetközi feszültség a, Szov­jetunió és más békeszerető orszá­gok kezdeményezésére az utóbbi időben érezhetően csökkent. Két háborús tűzfészket, a koreait és az indokínait sikerült kioltani. A béke esküdt ellenségei azonban nem nyugodtak bel" kudarcukba. Üj há­borús tűzfészket szítanak — Euró­pában. Németországból szeretné­nek új Koreát, ríj Indokínát csi­nálni. Ezért kötöttek meg a lon­doni és a párizsi egyezményeket. A Szovjetunió továbbra is megin­gathataü&nul a béke útját járja. November 13-i jegyzékében meg­liívto az eurórai államok kormá­nyait, valamint az Egyesült Álla­mok kormányát, hogy Moszkvá­ban vagy Párizsban üljenek össze a béke és biztonság kérdéseivel fog­lalkozó értekezletre, hogy megtár­gyalják az európai béke és a biz­tonság problémáit érintő valameny­A baráti lengyel nép december i 5-én választja újjá a vajdasági, vá- I rosi, kerületi, járási, körzeti és községi népi tanácsokat, őszesen mintegy 230 ezer tanácstag meg­választására kerül sor. A lengyelországi népi tanácsok büszke és tiszteletreméltó hagyo­mányokra tekinthetnek vissza. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom hatására Lengyelországban már 1918-ban létrejöttek a Mun­kásküldöttek Tanácsai. Az 1918­ban megalakított tanácsok sokhe­lyütt élelmezési-, egészségvédelmi-, népművelési- és fegyverkezési al­bizottságokkal rendelkeztek. Az ellenforradalmi burzsoázia azonban a jobboldali szocialisták segítségével megdöntötte a tanácso­kat. A tanácsok új formában éledtek újjá azokban az időkben, amikor a dolgozó tömegek a Lengyel Mun­káspártvezetésével felvettél; a har­cot a hitlerista megszállók ellen, a nemzeti és társadalmi felszabadu­lásért. 1943 december 31-én tartot­ta meg első ülését az Országos Né­pi Tanács. Ezt követően ország­szerte megindult a népi tanácsok életrehívása. A népi tanácsok igen nehéz viszonyok között tömörítet­ték a hazafias és demokratikus erők harcát a hitleri fasizmus és a hazai reakció elen. A Szabad Nép tegnapi száma közli Peter Fryer londoni nyilat­kozatát, amely Churchill angol miniszterelnök woodfordi beszéde nyomán az angol közvéleményben támadt nyugtalanságról számol be. Churchill választókerületében, Woodfordban pár nappal ezelőtt be­szédet mondott. Kijelentette töb­bek között, hogy 1945-ben távira­tot küldött Montgomery tábor­nagynak s parancsot adott neki, hogy a kapitulált nácicsapatok fegy­vereit olypiódon raktározzák, hogy azokat azonnal vissza le­hessen adni a németeknek a Szovjetunió elleni támadás cél­jaira. Churchillnak ez a nyilatkozata hatalmas tiltakozási vihart idézett elő, melynek hatására a 80 éves miniszterelnöknek bocsánatkérő nyilatkozatot kellett tennie. Erre a bocsánatkérésre az angol alsóház­ban került sor — és mint a tu­dósító megjegyzi — az angol par­lament életében példátlanul álló módon folyt le. A miniszterelnök többizben majdnem sírva fakadt, hangja elcsuklott, többször belesült mondókájába és olykor hang­ját sem lehetett hallani. Feledékeny, hebegő öreg ember szerepét játszotta el, aki először nyi kérdést, köztük a német kér­dést is. A Szovjetunió összeurópai kollektív biztonsági egyezmény megkötését javasolta, amelyben kezdetben résztvenne mind a Német Demokratikus Köztársaság, mind Nyugat-Németország, a né­met kérdés rendezése után pedig az egységes, békeszerető demokra­tikus Németország. Az imperialista és csat'óskormá­nyok elutasítóan válaszoltak a jegy­zékre. A közvélemény megtéveszté­sére nem azt mondták, hogy egyál­talán nem akarnak tárgyalni, (ia­nem azt hangoztatják: "Hajlandók vagyunk tárgyalni a Szovjetunió­val, de csak a párizsi és a londo­ni egyezmény ratifikálása után." A népi demokratikus országok kor­mányai pozitív választ adtak a jegyzékre, s a moszkvai értekezle­ten a testvéri erszágok küldöttei mellett, a Magyar Népköztársaság képviselői is részt vettek. Az értekezleten a felszólalók né­peik nevében beszéltek arról a mérhetetlen szenvedésről, amelyet a német militarizmus vandál pusz­títása okozott ezekben az orszá­gokban. Dc szóltak azokról a hatal­mas eredményekről is, amelyeket, mint felszabadult népek elértek, azokról az eredményekről, amelye­ket az új világháború pusztulással fenyegetne, A moszkvai értekezle­ten a. népi demokratikus országok küldöttei mellett ott voltak a demo­kratikus német állam kü'döttei is. Ök képviseltek az igazi Németor­szág, a, józanul, becsületesen gon­dolkozó németek hangiát A'okét a nyuga tncm"íekét ls, akik rövid­del ezelőtt véresre verték az ú.jra­felfegyverzés mellett ágáló Blank bonni hadügyminiszterielöltet azo­két, akik a bajorországi és hesseni választásokon az Adenaucr-párttól megvont szavazatok százezreivel és A felszabadulás után népi ta" nácsokból nőtt ki a népi állam ha­talma. A felszabadulást követő első években a népi tanácsok igen ko­moly szerepet játszottak az újjá­építésben, a reakciós bandák és kártevők elleni szívós harcban. A tanácsok egyre erősödtek, tapaszta­latokban gazdagodtak. A Lengyel Népköztársaság Alkotmánya, amely 1952 július 22-én lépett életbe, le­szögezi, hogy a népi tanácsok gya­korolják az államhatalmat a köz­ségekben, a körzetekben, a váro­sokban, a járásokban, kerületekben és a vajdaságokban. Az Alkotmány kimondja, hogy a tanácsokat a la­kosság választja hároméves időtar­tamra. A december 5-i tanácsválasztáso­kat széleskörű felvilágosító munka előzte meg. A lakosság számos je­lö'.őgyülésen értékelte a tanácsok eddigi munkájának eredményeit, bírálta a még meglévő hibákat. A jelölőgyűlésekeh behatóan megtár­gyalták az újonnan megválasztan­dó tanácsok helyi programját. A december 5-1 tanácsválasztások még jobban elmélyítik a tanácsok és a lakosság közötti kapcsolatokat, jelentős mértékben hozzájárulnak a népi hatalom erősítéséhez, a lakos­ság életszínvonalának további itieg­javításához. azt hitte, hogy valóban küldött ilyen táviratot Montgomery tárbor­nagynak, de nem emlékszik pon­tosan rá. Ezek a táviratok — mint Chur­chill mondotta — teljes mér­tékben megfeleltek az 6 akkori felfogásának. Utóvégre is — jelentette ki Chur­chill — a nácihadsereg "szülőföld­jüket védő rendes csapatokból ál­lott- és esetleg becsületből is visz­sza lehetett volna fegyvereiket adni. Churchill még csak nem is próbálta tagadni, hogy elárulta az angol-szovjet háborús szövetséget, sőt ezt nyomatékkal hangsúlyozta és szavaiból világosan kitűnt, hogy a nácihadsereg feltámasztására irányuló törekvések még arra az időre nyúlnak vissza, ami­kor a Szovjet Hadsereg felsza­badította Európát a fasizmus alól. Morzsolt kukoricával is teljesíthető a beadás A begyűjtési miniszter rendelete értelmében a termelők 1954—55. évi kukoricabeadási kötelezettségüket morzsolt kukoricával is teljesíthe­tik. Az átvételnél a kukorica súlyát 15 százalékos víztartalmú (májusi) morzsoltra kell átszámítani. az újrafelfegyverzést ellenző szo­ciáldemokrata pártra adott szava­zatok növelésével bizonyították: nem akarnak új Wehrmachtot. Az ö nevükben is szólt Ottó Grote­wohl elvtárs, amikor kijelentette: -A nyugatnémet hitlerista tábor­nokoknak soha nem fog sikerülni uralmuk alá vonni Németország keleti részét." A moszkvai értekezlet, mint az a zárónyilatkozatból kitűnik, nem csapja be az ajtót a tárgyalások po­litikája előtt. A moszkvai értekezlet után te­hát továbbra is nyitva áll a tár­gyalások útja. De tévednek azok, akik a békülékeny hangot már eddig is a gyengeség jelének tekintették. A moszkvai érteke/I t egyben ko­moly figyelmeztetés azok számá­ra, akik nem tanultak a történelem tapasztalataiból. -A jelen értekez­leten résztvevő államok — hangsú­lyozza az értekerlet zárónyilatko­zata — megegyeztek abban, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása esetén újból megvizsgálják a hely­zetet. hegy megreielő intézkedése­ket tegyenek saját biztonságuk biz­tosítása és az európai béke fenn­tartása crilekébcn.« A német imperializmustól évez­redes történelme során oly sokat szenvedett magyar nép szilárd egy­ségben, nagv örömmel és lelkese­déssel fogadta a moszkvai értekez­letet és mindvégig figyelemmel kí­sérte azt. A magyar nép a Szovjet­] unió és a testvéri népi demokrati­kus erszágok népeivel vállvetve tá­mogatja a moszkvai értekezlet ha­tározatait és kész mindent meg­tenni attnal; érdekében, hogy egy­szersmindenkorra elhárítsák a fa­sizmus. a rcvansvágyó Wehrmacht újjáéledésének fenyegető veszélyét Európa népei és az egész békesze­rető emberiség felől. NEMZETKÖZI SZEMLE Moszkvára tekintettek az elmúlt napokban a békeszerető emberek százmilliói. A szovjet fővárosban ülésezett az európai államoknak . a béke és biztonság kérdésével fog­lalkozó értekezlete. Mi tette ége­tően szükségessé ennek az értekez­letnek az összehívását? Mnlotov, a szovjet küldöttség vezetője az ér­tekezlet megnyitó ülésen világosan megjelölte ezt: "Az európai események fejlődése — mondotta Molotov elvtárs — a békét veszélyeztető úton halad, inert egyes nyugati államok, első­sorban az Egyesült Államok, de Anglia és Franciaország is határo­zottan irányt vettek N.vugat-Né­mclország felfegyverzésére és sa­ját katonai csoportjába való bevo­nására. amely szemben áll a többi európai állammal." Nyugat-Németország újrafelfegy­verzésének tervei nem újkclctűek. A nyugati szövetségesek már a má­fedik világháború alatt is mindent i> ?gtettok annak érdekében, hogy | n -j.mentsék a német militarizmus I r vcdaságl és katonai alapját. Ezt' 1.' anyitja a többi között Churchill v rófordi clszólasa is. Bombalá­r adásaik során gondosan kikerül­ték a hadianyaggyárakat, a fegy­verkezés legfontosabb központjait. A világháború befejezése után pe­r '.-T r. Szovjetunióval kötött nem­' űzi egyezményekben vállalt I telezettségeik ellenére nem haj­tó!'dk végre a monopóliumok, kar­tellek, felszámolást. Csaknem tel­jesen átmentették a fasiszta Wehr­K-.t.ht vezető katonai kádereit. El­szabotálták a háborús bűnösök fe­lelősségre vonását. Az utóbbi evek során többségükben még azokat a legelvetemültebb náci gonosztevő­ket is szabadonengedték, akiket annakidején látszatbüntetcsre ítél­tek. Krupp és a többi iparbáró azóta vígan gyártja a fegyvereket, Gu­üerian, Kesselring és a többi hit­lerista tábornok háborítatlanul uszít, szervez, toboroz az új világ­háború érdekében. A világháborút követő értekezle­teken, konferenciákon az amerikai, angol és francia küldöttek a leg­képtelenebb indokokkal utasították vissza a német egység helyreállítá­sára. békeszerető, demokratikus ál­lam teremtésérc irányuló szovjet ja­vaslatokat. A nyugati nagyhatal­mak nem a béke, hanem az "erő" álláspontjáról akarnak tárgyalni. Olyan -egységes" Németországot akarnak, amely egy új fasiszta mi­litarista klikk uralma alatt állig felfegyverezve újabb halálos ve­szélyt jelentene Németország szom­szédai, sőt Európa és az egész vi­lág népei számára is. Európa népei azonban nem akar­nak új koncentrációs táborokat. Nem akarnak új Oradourl. új Ll­dicét. Európa ncpei békében és biztonságban akarnak élni. Ezért kíséri a felháborodás hatalmas hul­láma a nyugati kormányoknak az újra felfegyverzésre irányuló elkese­redett igyekezetét. A népek és el­sősorban a. szabadságszerető nem­zeti hagyományaira büszke francia nép ellenállásán megbukott a nyu­gatnémet újra felfegyverzés politiká­jának első szerződéses változata, a hirhedt EVK. Az első kudarc úgy látszik, nem térítette észre » hábo­rús szerződések kiagyalóit. Mendes­A földművelésügyi miniszter utasítása a mezőgazdasági gépek tárolásáról Churchill bocsánatkérő nyilatkozata az angol alsóház előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom