Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-20 / 275. szám

99LÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK I AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM. 275. SZÁM SZOMBAT, 1954 NOVEMBER 29. ÁRA: 50 FILLÉR MAI SZÁMUNKBÓL: A BONNI KORMÁNY ELFOGADTA A PÁRIZSI EGYEZMÉNYEKET (2. oldal) A SZEGEDI ERDŐGAZDASÁG 342 VAGOltf TŰZIFÁT SZALUT A LAKOSSÁG TÉLI ELLÁTÁSÁRA (3. oldali A TÖBB ÉS JOBB HÍRES SZEGEDI PAPRIKÁÉRT (3. oldal) Öregek a tus-ben A tovatűnő dolgos évek megkoplalták életét; sokat is dol­gozott a múltban Rácz Antalné. Az esztendők is eljártak felette — éveinek száma 72. Dolgozni már nem tud és orvosi kezelésre is szorul. Igaz vannak olyan emberek, akik közel a hetvenhez, vagy túl azon, jól bírják magukat, s aratáskor még a kaszát is kezükbe fogják. így tett — pedig kérték, hogy ne tegye — Vetró Pista bá­csi is, a Szeged-baktói Felszabadulás tsz tagja. Jó még az egész­sége Pista bácsinak, — munkálkodik is szorgalmasan. A korábbi években — 1944 előtt — az olyan idős, beteges nénikéknek, mint Rácz Antalné, hiába csordult a könnyük, bi­zony támasz, segítség nélkül voltak. Akkor a gyerekek sem igen tudták a szegény szülőket gyámolítani, hiszen elég volt nekik a maguk bajuk, gondjuk. Most a beteges és idős korú Rácz néniről egy közös nagy család gondoskodik — enyhítve a bajt. Két mázsa búzát kapott, s kap ezután még ezer forintot is. ) Rácz Antalné a szegedi Táncsics termelőszövetkezet tagja. 1950-ben lépett a tsz-be, s közel két esztendeig képes volt neki­való, könnyebb munkát elvégezni. Aztán nem járt ki dolgozni, 6 dehogyis tették ezt neki szóvá. Azt mondták Rácznénak: •"Dolgo­zott már kedves Rácz néni épp eleget életében, beteges is, nem való magának a munka, maradjon otthon». És a jó öreg Rácz né­nivel törődnek, hogy a legszükségesebb dolgokból ne legyen hiánya. A Táncsics tsz-ben tag özv. Ördögh Józsefné is. Az évek eljártak fölötte, ide-stova hetven éves lesz és beteges is. Nem fe­ledkeznek meg róla sem. A közös nagy család, a szociális alapból két mázsa búzát adott özv. ördögh Józsefnének. A gabonát ter­mészetesen a tsz fogata szállította a házhoz, majd a malomba és vissza a megőrlés után. Ezer forintot is kapott ördögh Józsefné. Bizony az ember egyszer megöregszik, s nem birja a mun­kát. Az élet rendje ez. A múltban, ha az urasági birtokon, a grófi szérűn, vagy a kulákportán kidőltek a munkából a Rácz Antal­nék, akkor vénségükre szedhették a sátorfájukat és sorsuk aztán különösen kegyetlenül mostoha volt. Most igenis becsüljük, tisz­teljük és segítjük az öreg, munkaképtelenné vált mezőgazdaságban dolgozó embereket is. Minden termelőszövetkezetben ott a szociális alap, amely­nek keretében terményt és pénzt tartalékolnak az arra rászoru­lóknak. A szegedi Táncsics termelőszövetkezetben a szociális alapra 18 mázsa búzát, s mintegy ötezer forintot tettek félre. Természe­tesen Ördögh Józsefné megkapja tsz-be bevitt földje után a föld­járadékot is. Jólesik néki a segítség, annak tudata, hogy mellette állnak, nem elhagyatott. A tsz-ekben eltűnt az öregkor bizonyta­lansága. Ott a közös nagy család, amely a megöregedett, munka­képtelen tagjainak szerető, segítő kezét nyújtja. A szociális alapból kapott segítséget a Táncsics tsz-ben az öreg Tóth Józsi bácsi is, amikor beteg volt. Szemüveg kellett volna neki, t— meglett. Az orvosi kezelés is ingyenes, nem kerül pénzbe a tagoknak, a tsz rendezi. A szülő anyák is megbecsülést, segítést kapnak. Révész Pálné, Medgyesi Istvánné, Erdélyi Mátyásné, a Táncsics tsz tagjai is tapasztalhatták az édesanyákról való gondoskodást. Három hó-' napig nem kellett munkába járniok — persze kaptak járandóságot ezidőre is. S amikor világra hozták gyermekeiket, utána a tsz a megbecsülés, gondoskodás egyszerű jeleként egy-egy pár csirkét is adott, ajándékként. Tartalékolt búzát a szociális alapban a szegedi Alkotmány és Ha­ladás termelőszövetkezet is. Szükség esetén ezen, vagy azon a tagon tudnak segíteni. Egy-egy új belépő, ha ráutalt, kisegítik kenyérnek valóval. Fontos is az, hogy a tsz vezetői, tagjai megfelelő mérték­ben évről-évre tartalékoljanak a szociális alapban terményt és pénzt. A tsz-ekben nem elesettek, magára hagyatottak az öregek, betegek. Törődnek velük, akárcsal; Rácz Antalnéval, hogy ne le­gyen keserű öreg koruk. Ünnepség a „Délmagyarország" felszabadulás uláni megjelenésének 10. évfordulója alkalmából A "Délmag.varország* szerkesztő­sége és kiadóhivatala a lap felsza­badulás utáni megjelenésének tize­dik évfordulója alkalmából novem­ber 24-én, szerdán este fél 6 óra­kor, a Közalkalmazottak Szakszer­vezete Kultúrotthonának nagyter­mében ünnepséget rendez. Ünnepi beszédet mond Szánthó Zoltán elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja, a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke. Felszó­lalnak: Bcnkő Sándor, az orvostu­dományok kandidátusa, a Szegedi Orvostudományi Egyetem I. sz. Belklinikájának adjunktusa és Ge­ra Júlia, a Szegedi Ecsetgyár dol­gozója. Az ünnepségen a "Délmagyaror­szág* munkás-paraszt levelezőinek, A fanácstagjelölő gyűléseken elhangzott javaslatok egyrészét még ebben az évben megvalósítja a Városi Tanács Sok szó esett a Hazafias Nép­front programjáról a tanácstagje­lölő gyűléseken és a választási körzetek lakói több kéréssel, javas­lattal fordultak a Hazafias Nép­front szegedi bizottságához. A jc­lölőgyűléseken elhangzottakról jegy­zőkönyvet vezettek és a Városi Tanács végrehajtó bizottsága elha­tározta, megvizsgálja a dolgozók kéréseit, és annak ellenére, hogy már az év végefelé járunk, amil lehet, meg is valósít még ebben az esztendőben a javaslatokból. A Városi Tanáos a következőket valósitja meg az elkövetkezendő másfél hónapban, amelyek Szeged lakosságának örömére szolgálnak. Városszépítési munkák Több jelölőgyíilésen kérték a la­kosok — elsősorban külterületeken —. hogy szeretnének ártézi kutat vagy kifolyót, mert nincs elegen­dő jó ivóvíz a környéken. Uj ar­tézi kutat fúrnak Újszegeden, a Boborics lelepen — teljesül a kör­nyék lakóinak kérése. Hat közki­folyót is létesítenek még ezévben, hármat Újszegeden, kettőt Gyula­telepen és egyet a Bálvány uicá­ban. A szennyvízátemelő telepnél és az újszegedi víztoronynál terep­rendezési munkákat végeznek és felszerelik az újszegedi víztorony külső és belső világítását. Befejezik az Április 4 útja jobb­oldali átjárójának aszfaltozását, a Sztálin körút, a Kálvin tér és a Juhász Gyula utca közötti szaka,­szon aszfalt gyalogjárót, építenek. A város külső részein megtartott tanácstagjelölő gyűléseken a dol­gozók kifogásolták: kevés a köz­világítás céljait szolgáló lámpa. Tiz közvilágítási lámpát szereltet fel a tanács december végéig a meglévő beruházási szabad keret­ből: háromezer forintot fordítanak erre a célra. A Ságvári telepen négy lámpát, továbbá a Szondy ut­ca 7 szám, Répássi utca 19.. Szeke­res utca 13., Alkony ntca 12., Szen­de Béla ntca 6. szám előtt és a Verseoi utcában szerelnek fel lám­pákat. Új üzleíek, árudák A felszabadulás óta igen jelentő­sen növekedett Szegeden a bölcső­dék és napköziotthonok száma, bő­vültek férőhelyeik, mégis kevés, az igények fokozódnak, egyre több édesanya dolgozik, akiknek gyer­mekeik számára egyre több bölcső­de, napköziotthon szükséges. En­nek érdekében még ezévben meg­kezdik a Ságvári-telepi óvoda bő­vítését. Az Élelemiszerkiskereske­delmi Vállalat 44 személyes bölcső­déje egymillió forintos költséggel elkészül és november végén nyílik meg. A Kiskereskedelmi Vállalat a Károlyi-utcában megnyitja a •Babák boltját*. A Dózsa György általános iskolában negyven tanuló részére tanulószobát biztosítanak. Hasonlóképpen a Petőfi-telepi III. számú iskolában, ahol napközi ott­hont is létesítenek. A szegedi Állami Áruházat a város lakossága áruellátásának biz­tosítása érdekében további négy helyiséggel bővítik ki. A Széche­nyi-tér és Kiss-utca sarkán új, kor­szerű élelmiszerbolt létesül, — új rövidáru és gyermekkonfekció üz­let lesz a Lenin-utcában. A Juhász Gyula- és az Osztrovszki-utca sar­kán — a környék lakóinak kíván­ságára új népboltot nyitnak. Ü/ dohányáruda lesz a Szilléri-sugár­úton. A Vendéglátóipari Vállalat saját kezelésében szikvízüzemet lé­tesít, amely a város szikvízellátását javítja meg. Korszerű tejivó kezdi meg működését a Somogyi-utcában. Az élelmiszerellátás javítása A fokozott élelmiszerellátás biz­tosításáért Szeged állatállományá­nak növelése is szerepel a Hazafias Népfront programjában. 1954-ben ezideig 25—30 százalékkal növeke­dett állatállományunk a mult évi­hez képest. Ez az eredmény ter­mészetesen a későbbi hónapokban érezteti hatását. De a júniusi út politikája fokozza a tsz-ekben és az egyénileg dolgozó parasztok terme­lési kedvét: bőségesebben lesz zsír, disznó-, marhahús, aprójószág. Hogy csak egy példát említsünk: az Alkotmány tsz-nek már 36 anyakocája van, december közepéig hét 250—300 kilós hízót adnak be, hetet pedig áprilisban. Tavasszal 300 malacot adnak majd el. A sze­gedi piacokon már most olcsóbb a csirke, a tyúk, a hízott liba és ka­csa. A korai zöldségfélék nagyobb mennyiségben való termelése érde­kében az újszegedi Haladás tsz ez­évben háromrészes üvegházat épít. A tanács elősegíti az egyéni gaz­dálkodók kertészeti felszerelésének kiegészítését. A szegedi parkok és terek rend­behozása is szerepel a Hazafias Népfront szegedi bizottsága pro­gramjában: Ezzel régi kívánsága teljesül a város dolgozóinak. Ezév­ben az újszegedi ligetben újra fü­vesítik a játszóteret és gyermek­labdázót létesítenek. Már rendbe­hozták a Somogyi-utcai gyermek­játszóteret és a többi játszótereken is javítási munkákat végeztek. A képzőművészeti élet fejlődése érdekében a szegedi képzőművészeti szakköröket a Széchenyi-tér 3. szám alatt képzőművészeti köz­ponti iskolává egyesítik. Megkezdői a közegészségügyi és járványügyi állomás építését a városi II. számú kórházban. A jelölőgyüléseken el­hangzott javaslatokból már többet meg is valósítottak: a Bécsi-körúti Tüzóp-telep 8 óra helyett reggel 7 órakor nyit. A Csaba-utcában rö­videsen péküzemet nyitnak. Vissza­állítják a Petőfi Sándor-sugárút és a Bécsi-körút sarkán, valamint az Április 4-útja és a Batthyány-utca sorkán lévő villamos megállókat. Elkészítik a Boros József-utcai sa­lak kerékpár utat, Új rizsielepek Szeged fásítása ls igen fontos a város életében. Tóbb jelölőgyülé­sen kérték a lakók, ók elültetik a iákat, csak biztosítsanak számukra csemetéket. E javaslat megvalósí­tása érdekében az intézkedések megtörténtek, hogy mihamarább teljesüljön a dolgozók kívánsága. Szeged és környékének nemes gyümölcsfával való ellátására a Haladás tsz-en kívül a Táncsics tsz is faiskolát telepít és a tanács ja­vaslatot tett három egyéni termelő­nek faiskola létesítésére. Ez évben három, a tavasz folyamán további két helyen törzsgyümölcsös létesül. A Felszabadulás, Dózsa és Alkot­mány tsz-ek száz hold rizstelepet létesítenek. Ezek még csak kezdeti lépések a dolgozók javaslatainak megvalósí­tása útján. A Hazafias Népfrant zászlaja alá tömörülő szegedi dol­gozók biztosak lehetnek abban, hogy a tanácsválasztások után, az. új esztendőben az újonnan megvá­lasztott tanács, amely megyei jogú városban kezdi meg munkáját, min­den lehetőt megtesz városunk dol­gozóinak jobb életéért. (— s — r) Szegedre helyezték a Magyar Beruházási Bank megyei f ákját A Magyar Beruházási Bank csongrádmegyei fiókja eddig Hód­mezővásárhelyen működött, de most változatlan feladatokkal és hatáskörrel november 20-ával Sze­gedre helyezték át. A fiók új címe: Szeged, Klauzál-tér 4. A fiók be­tűjelzése: BG változatlan marad. A NÉP 3ELÖLTJEI sóim a Szeged felszabadulása 10. évfor­dulójára indított rejtvénypályázat díjnyerteseinek, a legjobb üzemi és hivatali sajtófelelősöknek és lap­kézbesítőknek a szerkesztőség át­adja a jutalmakat. Ezután következik a Szegcdi Nemzeti Színiláz tagjainak és a Pe­dagógiai Főiskola énekkarának mű­sora. Fellépnek: Harmath Éva, Moldován Stefánia, Kormos Lajos, Kaló Flórián, Szabadi István, a Szegedi Nemzeti Színház művészei; zongorán kísér Paulusz Elemér karnagy; a Pedagógiai Főiskola énekkarát Erdős János vezényU. A "Délmagyarország* szerkesztő­sége és kiadóhivatala a lap olva­sóit szeretettel várja az ünnep­ségre. PISKOLTI SÁNDOR házfelügyelőt a 30-as választókerü­letben jelölték tanácstagnak. Pis­kolti elvtárs az Ingatlankezelő Vál­lalat dolgozója. Legfőbb feladatá­nak tekinti a dolgozók panaszainak intézését, orvoslását. JOVANOV BOGDÁN szőregi délszláv dolgozó paraszt, a Vörös Rózsa tsz tagja. A jelölő­gyűlésen a délszláv és magyar dol­gozók egyforma bizalommal jelöl­ték megyei tanácstagnak. Jovanov Bogdán sokat tesz tsz-e megerősí­téséért. TOMBÁCZ FERENCNÉT. a Fémipari és Finommechanikai Vállalat dolgozóját a 49-cs válasz­tókörzetben jelölték városi tanács­tagnak. Tombácznc becsületes, szorgalmas munkájával érdemelte ki ezt a megbecsülést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom