Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-20 / 275. szám

OELMIGYüRQRSZflG SZOMBAT, '1954 NOVEMBER 20. Agitációs nap lesz megyénkben vasárnap, november 21-én Kommunisták! Aktivisták! Népnevelök! Biztosítsátok, hogy minél több választópolgárral tudjatok beszélni ezen a napon! A bonni kormány elfogadta a párizsi egyezményeket (MTI) A »DPA* jelenti, hogy a nyugatnémet kormány pénteken elfogadta a párizsi egyezmények ratifikálásáréi szóló törvényjavas­latokat. A nyugatnémet hírügynök­ség szerint a kormány a követke­ző megállapodásokat hagyta jóvá: *1. A megszállási rendszer meg­szüntetéséről szóló jegyzőkönyvet; 2. A külföldi csapatok állomásozá­sáról szóló egyezményt; 3. A Szö­vetségi Köztársaságnak a brüsszeli egyezménybe és a NAZO-ba való belépéséről szóló egyezményt; 4. A Saar-kérdés rendezéséről szóló né­met-francia megállapodásokat". A kormány ülése után közölték, hogy a Saar-egyezményt kivéve, a többi párizsi egyezményt a kor­mány tagjai egyhangúlag hagyták jóvá. Fritz Neimayer bonni igaz­ságügy miniszter közölte, hogy a Szabad Demokrata Párthoz tartozó miniszterek nem hagy­ták jóvá a Saar-egyczményt. Ugyancsak a Saar-cgyezmény­nycl kapcsolatban kijelentették Bonnban, hogy a végleges rati­fikálás előtt még német-fran­cia tárgyalásokat helyeztek ki­látásba. Bonni jelentések szerint a négy egyezmény ratifikálására vonatko zó törvényjavaslatot továbbították a Szövetségi Tanácshoz, amely de­cember 10-i teljes ülésén foglal ál­lást a ratifikálás kérdésében. Az egyezményeket ezután a szövetségi gyűléshez teszik át, amely decem­ber 16-án és 17-én foglalkozik azokkal első olvasásban és a szá­mítások szerint csak január elején kerülnek az egyezmények döntő ratifikációs szakaszukba. ^Az alomfegyver eltiltása elengedhetetlen feltétele a civilizáció megmentésének*4 Az ENSZ politikai bizottságának november 17-i délelőtti ülése New York (TASZSZ) A politikai bizottság november 17-i délelőtti ülésén India és a Szovjetunió kép­viselőinek felszólalásával befejező­dött az általános vita az atomener­gia békés felhasználása terén meg­valósítandó nemzetközi együttmű­ködés kérdésében. Krisna Menőn, India küldötte beszédében jelentős figyelmet szen­telt az indiai atomtudósok mun­kájának. Krisna Menőn áttérve a megvitatás alatt álló kérdés poli­tikai részére, kijelentette, hogy kül­döttségének véleménye szerint az atomenergia békés felhasz­nálását az atomfegyver eltil­tásától függetlenül is lehet fej­leszteni. Egyidejűleg hangsú­lyozta, hogy az atomfegyverei­tiltása -elengedhetetlen felté­tele a civilizáció megmentésé­nek". Menőn azt is hangsúlyozta, hogy a javasolt nemzetközi szerv mun­káját úgy kellene felépíteni, hogy a résztvevő országokat nem osz­tanák nyersanyag-szállítókra és olyanokra, amelyek feldolgozzák a nyersanyagot. Az Egyesült Nemzetek Szerve­zete "sem közvetlenül, sem közvetve nem segítheti elő a gyarmati kizsákmányolást* — mondotta India küldötte. Krisna Menőn közölte, hogy India nagy­mennyiségű urániumot, thoriumot és más anyagokat tud szállítani más országoknak, de azokat bizo­nyos idő elteltével mindinkább fel­dolgozott formában szándékszik szállítani. Emellett — mondotta Menőn — Indiának biztosítékra van szüksé­ge, hogy az általa szállított anya­got sem közvetve, sem közvetlenül nem használják majd atomfegyver gyártására. India küldötte a továbbiakban amellett foglalt állást, hogy a hét ország határozati javaslatterveze­tén számos módosítást hajtsanak végre. # A. J. Visinszkij, a szovjet kül­döttség vezetője többek között le­szögezte, hogy az atomenergia békés felhasz­nálása terén a nemzetközi együttműködést és a megfelelő szervezetet, vagy ügynökséget olyan nemzetközi egyezmény útján kell megvalósítani, amely az ENSZ alapokmánya (UHálta elvekre támaszkodik. Ezek az elvek biztosítják, hogy az egyezmény semmiféle országot vagy országcsoportot nem juttat olyan kiváltságos helyzetbe, amely­nek alapján ez az ország, vagy or­szágcsoport rákényszeríthetné aka­ratát más államokra. Ez fontos elv, amelynek szem előtt tartása a nemzetközi együttműködés helyes megszervezésének feltétele. A politikai bizottság legközelebbi ülésén megkezdi a határozati ja­vaslattervezet érdemben való meg­vitatását. A minisztertanács határozata a gépállomási dolgozók munkaegység-kiegészítéséről A mezőgazdasági termelés fej­lesztéséről szóló párt- és kormány­határozat kimondja hogy minden gépállomási traktorvezető, kom­bájnvezető, segédkombájn vezető és munkagépkezelő a gépállomás által biztosított béren felül, a ter­melőszövetkezettől természetbeni és pénzbeli munkaegységkiegészítést kap, ha a zárszámadáskor az egy munkaegységre eső termelőszövet­kezeti jövedelem meghaladja a gépállomási bért. A munkaegysógklegészítés elszá­molására a minisztertanács leg­utóbb az alábbi határozatot hozta: A mezőgazdasági termelőszövet­kezetek a gépállomási traktorveze­tőknek, kombájnvezetőknek, segéd­kombájnvezetőknek és munkagép­kezelőknek, a gépállomási béren felül járó munkaegységkiegészítés­nek olyan hányadát kötelesek meg­fizetni, hogy a gépállomási díjté­tel és a munkaegységkiegészítés együttes összege ne haladja meg az I. II. típusú termelőszövetkezeti | csoportok gépállomási díjtételét. A fennmaradó különbözetet a gépál­lomások útján az állam fizeti ki a traktorosoknak. Rövid külpolitikai hirek New York (TASZSZ). Mint a „New York Herald Tribüné" lon­doni tudósítójának közleményéből kiiűnik, az Egyesült Államok, Ang­lia és Franciaország november 17­én Londonból táviratot intézett nyugati szövetségeseihez és az európai semleges országokhoz. A táviratban felszólítják ezeket az országokat, hogy utasítsák el a Szovjetuniónak az európai bizton­ság kérdésében európai értekezlet összehívásáról szóló javaslalát. „A nyugati hatalmak — írja a tudósító — gyorsan cselekedtek, hogy megakadályozzák a nem kommunista iábor kettészakadását. Bár a NATO-beli szövetségeseik támogatásáról ténylegesen meg voltak győződve, nem lehettek tö­kéletesen biztosak a semleges ál­lamok álláspontja felől. Lehető­nek vélik, hogy Oroszország a nyugateurópai országok nélkül is megtartja az értekezletet az euró­pai biztonság kérdéséről". Peking (Uj-Kina). A népi felsza­badító hadsereg légierejének tgyik egysége csütörtökön bombázta a Tacsen-szigetétől ötven kilométer­rel északkeletre lévő Jusan-szi­geteket. A csangkajsekista bandi­ták egyik táborhelyét, valamint légelhárító gépfegyverállásait köz­vetlen találat érte, A csangkajsek­ista repülőgépeknek nem sikerült foltartóztatniok o népi felszabadi­tó hadsereg repülőgépeit, amelyek sértetlenül visszaérkeztek támasz­pontjukra. . Prága (TASZSZ). Mint a „Cseh­szlovák Távirati Iroda" jelenti, a hirosimai atombombázás 9. év­fordulójával kapcsolatban Sindze Hamai hirosimai polgármester le­velet írt A. Svoboda prágai pol­gármesterhez és kérte, hogy Prága lakossága támogassa a japán nép béketörekvését. A. Svoboda prágai polgármester szerdán válaszolt a levélre. Prága lakossága a legteljesebb egyetértéssel fogadta az ön béko­nyilatkozatát — mondja a levél. Ez a tény, valom'nt a prágai köz­vélemény köréből az Ön leveléro érkezett visszhang bizonyítja, hogy teljes mértékben csatlakozunk az Ön békefelhivásához. Párizs (MTI). A Marokkóból Pá­rizsba érkezett jelenlések szerint az Isztiklal által meghirdetett or­szágos sztrájk csütörtökön szinte teljesen megbénította az életet egész Marokkó területén. A sztrájk első napja egybeesik a száműzött marokkói szultán trónralépésének évfordulójával. Éppen ezért a háromnapos munkabeszüntetés egyben jelképe a marokkói haza­fiak küzdelmének a nemzeti bzu­verénitásért é« a szabadság jo­gokért. • Nanking (Uj-Kina). A kínai népi felszabadító hadsereg keletkínai parancsnoksága szerdón tízmi'Pó jüan jutalomban részesítette Hu Hung ji repülőt, aki október 26-án, „A. T. 6." mintájú repülőgépén Tajvanról hazatért az anyao-szág­ba. A pilótát a nankingi lakosság több mint 509 képviselőjének gyű­lésén üdvözölték. I közlekedés és posfsüovi nvrrs^éríum közleménye a szovjet-magyar veiyss vállalatok átadásáról A Szovjetunió és a Magyar Ncp-; jet Hajózási RT) és MASZOVLET köztársaság kormányai között foly- (Magyar-Szovjet Polgári Légifor­tatott tárgyalások eredményeként galmi RT) megszűnik. A miniszté­az eddig vegyes, szovjet-magyar vezetés alatt működő vállalatokat átadták a magyar kormánynak. En­nek alapján a közlekedés és posta­ügyi minisztérium felügyelete alá tertozo MfiSZHART (Mafiyar-Szov­rium a hajózás lebonyolítására Ma­gyar Hajózási RT néven, a légiköz­lekedés lebonyolítására Magyar Légiközlekedési Vállalat néven új vállalatokat létesít New York (MTI). A newyorki, „Daily Worker" boszámol úrról, hogy McCarthy sze"álor dr. Llnus Paulingot, a californiai technoló­giai intézet tudósát, az 1954-es tu­dományos Nobel-dí.1 egyik nyerte­s't a „kommunistákkal rokonszen­vezőnek" nevezte. A tudós december 10-re meghí­vást kapott Stockholmba, hogy ott személyesen átvegye a kitüntetést. Azonban Pnulingnak előrelátha­tóan nehézségei lesznek úllevele megszerzésében. A tudós ugyanis két évvel ezelőtt ú'levelet kért, hogy résztvehessen a Kémiai Tár­sa ág Londonban tartott értekez­letén. A külügyminisztérium ak­kor megtagadta útlevele kiadását azzal az indákkal hogy utazása „nem szolgálja az Egyesült Álla­mok érdekeit". A tiszavirág ' Csongor Cyőxő és Mócxár Lásxló Ismeretterjesztő füzete rP avaly június óta örvendetes 1 fejlődésnek indult a helytör­téneti irodalom, a magyar vidék természeti, társadalmi, történelmi nevezetességeivel, helyi hagyomá­nyaival foglalkozó kiadványok meg­jelentetése. A népművelési minisz­térium múzeumi főosztálya is meg­indított „Múzeumi füzetek" címmel egy vékonyka, de szép, kiállítású, finom papírra nyomott s gazdagon illusztrált kiadványokból álló soro­zatot. Első száma László Gyulának, a kitűnő honfoglaláskori régésznek tollából a jászberényi múzeum nagy kincsét, Lehel kürtjét ismer­tette. A második szám — jelképez­ve múzeumaink új föladatait, a szocialista építés dokumentálását, szerves összefüggésben egy-egy vá­ros, vidék múltjával, az őskortól napjainkig — Sztálinvárost tárja az olvasó elé, többezeréves történel­mével és mai életével egyetemben, Bóna István, Sándor Andrásné és Geguss Imréné muzeológusok mun­kájának gyümölcseként. Visegrád történeti emlékeit mutatja be Héjj Miklós a sorozat harmadik számá­ban, majd a negyedik füzetben Szántó Judit, József Attila élettár­sa, a Petőfi Sándor irodalmi mú­zeum dolgozója közli a költő jó­részt még ismeretlen műfordításait számos kézirat hasonmásával. Az ötödik szám Erdélyi János Balatoni bazalthegyek című természettudo­mányi ismertetését nyújtja, s a leg­utóbbi szám, amely a napokban hagyta el a nyomdát, a 6zegedi múzeum természettudományi ku­tatójának, Csongor Győzőnek és múzeumi főosztály munkatársának, Móczár Lászlónak fáradságos mun­kája eredményeként a minket sze­gedieket különösen is érdeklő élő­lénynek, a tiszavirágnak életével, világával ismertet meg. „A kanyargós Tiszának és alföl­di mellékfolyóinak messze földön ismert természeti érdekessége a ti­szavirágzás, a sárga-fekete tiszavi­rág évről évre megismétlődő raj­zása, Meleg, júniusi délutánokon végig a folyópartokon sokan figye­lik a különös természeti tüneményt. A szélfodrozta víz hullámos tükré­ben ilyenkor mind több kérész­lárva bukkan felszínre, hogy né­hány pillanat múlva, pár méternyi lebegés után, repülőrovárrá átala­kulva szárnyra kapjon. Kérészéle­tük mindössze pár óráig tart. A nászrepülés után a hullámsírba hul­lott holt tetemüket milliónyi tömeg­ben sodorja tova s nyeli el az ár. A rajzásnak is vége pár nap alatt, jövő évig nyomuk sem látható. A kérészek ugyan elpusztulnak, de vízbe rakott petéikből évek során újabb nemzedékek fejlődnek." 1/ zekkel a színes sorokkal kez­iJ dődik a füzet, amely év­milliók távolából kezdve ismerteti a tiszavirág rendszertani kialakulá­sát, természetrajzát, különös — a költőket, bölcselőket az emberi mulandóságra emlékeztető s szá­mukra a pesszimista életfölfogás jelképeként szereplő — sorsát. El­oszlat a tanulmány egy hiedelmet is: szerettünk büszkélkedni azzal, hogy a tiszavirág sehol nincs má­sutt a világon, csak a mi Tiszán­kon; ám most kiderül, másutt is akad, persze seholsem olyan töme­gesen, mint éppen a meredek part­szakadékok közé szorított, agyagos­medrű Tisza mentén. Roppan ér­dekes a tiszavirág megismerésének története is: kétezer évvel ezelőtt már Arisztotelész látta, figyelte mulandó sorsukat a Hypanis habjai fölött! Rákóczi híve, tudósa, Mar-. sigli írta le először a tiszavirág 1696-i, szegedi nagy rajzását... TY e a legérdekesebb a tiszavi­rág élete. Három évig fejlő­dik lárvája a part agyagjában, mi­közben vagy húzszor levedli kinőtt gúnyáját, bőrét. „És egyik június eleji késő délutánon — írja a füzet — amikor a látóhatár izzadva re­meg a nyári kánikulában, milliónyi tiszaviráglárva szinte vezényszóra hagyja el sáros börtönét, a víz fel­színére úszik, új életre kel. Mint a májusi napon virágba boruló rét. úgy „virágzik ki" a Tisza is ilyen­kor. Itt is, ott is, végig a Tisza mentén, benépesedik a sima víz­tükör. A lárvák hátán felreped a bőr és szemünk láttára bújik ki belőle a szárnyas tiszavirág." Mégegy utolsó vedlés, aztán nekivág a hím tiszavirág a röpülésnek ... Mintegy óra múlva megjelennek a nősté­nyek is... A nászút nem tart sokáig, a hí­mek hamarosan befejezik „kérész­életüket", s aléltan hullanak a víz­be. Holt tetemüket tömegestül so­dorja partra a hullám, vagy elnye­li a Tisza. A megtermékenyített nőstények petéiket a vízbe szór­ják. A peték lesüllyednek az isza­pos meder fenekére, s ott egy hó­nap múltán kikelnek belőlük a kö­vetkező nemzedék fiatal lárvái. A természet csodálatos titkait nyomozzák a kutatók, amikor a rajzás még földerítetetlen tulajdon­ságait, időtartamát vizsgálják. Ki gondolná, hogy a hőmérsékleti vi­szonyok, a légnyomás mellett a hold változása is befolyásolja a ti­szavirág rajzását? Még érdekesebb megfigyelés, hogy a rajzások után rendszerint vihar következik! Miért ilyen rövid életű a tisza­virág? Szervezete fölépítéséből kö­vetkezik, hogy benne az anyagcsere bomlástermékei fölhalmozódnák, ez megbénítja idegrendszerét, s az egyébként is kimerült tiszavirág önmérgezésben pusztul el. A tiszavirág gazdasági jelentősé­ge is érdekes: elsősorban mint hal­táplálék fontos, szárítva madárele­sénvek is fölhasználják. TV agyon hasznos, tanulságos, ér­dekes és illusztrációival igen szórakoztató olvasmányt jelent a múzeumi füzetek e száma, örü­lünk, hogy elsősorban szegedi ku­tató munkájának gyümölcseként ismerkedhet meg mindenki, akit érdekel, a szegedi Tisza jellegzetes természeti tüneményével. Szegedi Péter A Béke-Világtanács ülésszakának megnyíló ülése Stockholm (TASZSZ) Novemberi A szovjet kormány november 18-án Stockholmban megnyílt a 13-i jegyzéke javasolja, hogy hív­Béke-Világtanács ülésszaka. | ják össze november 29-ére Párizs­Az ülésszakot Sven Hector lel- ba, vagy Moszkvába az összes euró­kész, a svéd békemozgalom egyik , Pai országok értekezletét, az Egye­vezetője nyitotta meg, aki ezen az . sült Államok részvételével és első ülésen elnökölt A szónok rámutatott arra a ve­szélyre, amelyet az egyetemes béke és biztonság szempontjából a kato­nai tömbök alakítása, köztük a Nyugat-Németország újrafelfegy­verzéséröl nemrég Londonban és Párizsban kötött egyezmények je­lentenek. Ezután Ambrogio Donini szená­tor, római egyetemi tanár és Gil­bert de Chambrun francia parla­menti képviselő mondott beszámo­lót -Valamennyi európai ország együttműködése közös biztonsá­gunk biztosítása céljából" című el­sőszámú napirendi ponttal kapcso­latban. A Donini többek között a követ­. kezőket mondotta; Kínai Népköztársaság megfigyelő útján való képviseletével. Ez a jegyzék széleskörű visszhangot kel­tett minden ország közvéleményé­ben. Ez a jegyzék kézzelfogható alap ahhoz, hogy ülésszakun­kon tanulmányozzuk a kollek­tív biztonság, az európai egy­ség és béke kérdéseit. színvonalunk emelés* segíti elő az A\K1G­'ADAmotGÁLTMS

Next

/
Oldalképek
Tartalom