Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-09 / 265. szám

farJr, PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK t AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MAI SZAMUNKBÓL: NAGYJELENTŐSÉGŰ HATÁROZATOKAT HOZOTT A HAZAFIAS NÉPFRONT SZEGEDI BIZOTTSÁGA" LEGUTÓBBI ÜLÉSÉN (3, oldal) ÉLÜZEM A SZEGEDI TEXTILMÜVEK (3. oldal) ÖRÖM ÉS BIZAKODAS A KOVÁCS-PORTÁN (3. oldal) BGY PILÓTA FELFEDEZÉSE (2. oldal) J A jobb hús- és zsírellátás érdekében Az utóbbi két hónap alatt igen sok háziasszony bosszankodva vette tudomásul, hogy az élelmiszer- és húsüzletekben csak rit­kán, sőt sokszor egyáltalán nem tud húst, zsírt vásárolni. Gjpnd ez, mert a munkába menő családtagok hiányolják a megfelelő mi­nőségű ebédet és vacsorát. Ez magyarázza, hogy a különböző munkaterületen dolgozók az utóbbi hetekben sokszor kérdezték — jogosan — az illetékes szervektől: mi az oka a hús- és zsír­hiánynak? Miért nem elégítik ki a lakosság ezirányú szükségletét? A válasz egyszerű. Megyénk sok községében, de a városok­ban is egyrészt az államigazgatási és begyűjtési szervek, más­részt pedig a termelők megsértették a begyűjtési törvényerejű rendeletet. Az államigazgatási és begyűjtési szervek vezetőinek egyrésze nem értelmezte helyesen a párt és a kormány új gazda­ságpolitikáját. Erre való hivatkozással engedményeket tett a ter­melőknek: hónapokon keresztül nem követelte meg erélyesen az esedékes beadási kötelezettségek teljesítését és eltűrte, hogy a termelőknek mintegy 30 százaléka ne teljesítse határidőre az élő­állat- és állati termékek beadását. Ennek az engedékenységnek az lett a következménye, hogy most igen sok termelő sertés-, vágó­marha-, tej-, tojás-, baromfibeadásával hátralékban van. A hátralékosok olyan nézetet vallanak, hogy -ráérnek a beadási kötelezettségeiket decemberben is rendezni*, de arra nem gondolnak, hogy a lakosság élelmiszerszükséglete nem idősza­konként, hanem állandóan és egyenletesen jelentkezik. Arra sem gondolnak ezek a hátralékosok, hogy hanyagságuk következté­ben — amint ezt a jelenlegi helyzet is mutatja — egyes idősza­kokban ellátási nehézségek következnek be, amit elsősorban a bérből, a fizetésből élő dolgozók éreznek meg és ami jelentős ki­hatással van az ipari termelésre. A helyi államigazgatási és begyűjtési szervek fontos köte­lessége tehát megértetni minden termelővel, hogy a naptári évre előírt beadási kötelezettségeket nem a termelő kénye-kedvére bí­zott időszakokban, hanem a lakosság állandó és egyenletes szük­ségletének kielégítése érdekében havonkénti, illetve negyedévi ütemezésben kell teljesíteni. Az államigazgatási és begyűjtési szerveknek a következő napokban és hetekben fontos kötelességük, hogy megmagyaráz­zák a termelőknek: az idei beadási kötelezettségeket még ebben az évben feltétlenül rendezzék, mert a jövő évre hátralékot át­ütemezni senkinél nem lehet. A hátralékosoknak meg kell magya­rázni, hogy tartozásukat nem engedik el, sőt hanyagságuk miatt megbüntetik őket. , i i A dolgozó nép érdeke megköveteli az államigazgatási és be­gyűjtési szervek vezetőitől, hogy most .már végre erélyes kézzel csapjanak le mindazokra a hanyag egyéni termelőkre és terme­lőszövetkezetekre, amelyek figyelmenkívül hagyva a jelenlegi el­látási nehézségeket, nem törekednek tartozásaik rendezésére. A beadási kötelezettségek teljes rendezése törvényes kötelessége minden termelőszövetkezetnek, minden egyéni termelőnek. A be­gyűjtési hivatálok vezetőinek és dolgozóinak viszont feladata, hogy mindazokat a termelőszövetkezeteket és egyéni gazdákat, akik ed­dig még nem rendezték az idei beadásukat, sürgősen felkeressék s megbeszéljék velük tartozásuk rendezésének módját és időpont­ját. A begyűjtési hivatalok dolgozóinak arra kell törekedniök, hogy a beadási tartozások túlnyomó része még november folyamán rendeződjék és a termelők nyilvántartási lapja tartozásmentes legyen. A beadási tartozások rendezésére többféle lehetőség van. Például igen sok termelőnél előfordul, hogy az őszi termények­ből előírt beadási kötelezettséget teljes egészében nem tudják rendezni, mert ezekből a cikkekből terméshiányuk van. Az ilyen termelők a hiányzó őszi termények helyett kenyérgabonát, takar­mánygabonát, hüvelyest adhatnak be, de előzőleg az átütemezést kérjék a begyűjtési megbízottól. Sok termelőnek a baromfivész miatt elhullott a tojótyúk állománya és emiatt az előírt tojásbe­adást nem tudja teljesíteni. A begyűjtési miniszérium egyik ren­delete most megengedi a termelőknek, hogy tojásbeadási hátralé­kaikat azonos súlyban hízottbaromfival rendezhessék. A baromfi átadása alkalmával fel kell hívni az átvevő figyelmét, hogy a to­jás helyett beadott baromfi vételijegyére írják fel *tojás helyett­kerül beadásra. Ezek a helyettesítési lehetőségek nagyon meg­könnyítik a beadási tartozások rendezését. A mostani hús- és zsírellátás sürgős megjavításáért első­sorban a begyűjtési szerveknek, de az államigazgatási szerveknek is megfelelő munkát kell kifejteniük. Sürgősen el kel! számol­tatni minden olyan termelőt, akinek az 1954. évi sertésbeadását október végéig kellett volna teljesítenie, de ezt elmulasztotta. A begyűjtési szervek fordítsanak nagy gondot arra, hogy a novem­berre beütemezett sertések beadása még a tárgyhónapban feltét­lenül megtörténjék és győzzék meg az olyan termelőket, akiknek decemberre van sertésbeadásuk beütemezve, hogy az első megníz­lalt sertéssel még novemberben teljesítsék sertésbeadásukat. Csakis komoly erőfeszítés árán lehet azt elérni, hogy a hús­és zsírellátás terén javulás következzék be. Nem lehet eltűrni, hogy a nagyszámú hátralékosok hanyagságból veszélyeztessék a dolgozók egyenletes élelmiszerellátását. A magyar dolgozó nép november hónapban nagy ünnepre készül: a nemzeti összefogás jegyében tanácsválasztások lesznek. Ennek az ünnepnek a tiszteletére a begyűjtési dolgozók indítsa­nak széles mozgalmat a termelők körében, hogy minden termelő adósságmentesen várja november 28-át. A begyűjtési hivatalok és a felvásárló szervek dolgozói fejtsenek ki komoly erőfeszítést annak érdekében, hogy megszilárduljon a törvényesség, teljesen helyreálljon az állampolgári fegyelem Csongrád megye minden községében. Hisszük, hogy a lelkiismeretes munka meghozza majd a kívánt eredményt és a nagy ünnepen úgy állhatunk a dolgozó nép elé, hogy valóraváltottuk pártunk és kormányunk célkitűzé­sét s lehetővé tesszük a dolgozó nép egyenletes ellátását, az élet­színvonal állandó emelkedését. Csala Ferenc Ünnepségek november 7-e íiszíeleíére Ünnepi ülés, katonai díszszemle és felvonulás Moszkvában A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 37. évfordulója alkalmából november 6-án Moszkvában, a Szovjetunió Nagy Színházában, a moszkvai szovjet, a párt- és társa­dalmi szervezetekkel, valamint a Szovjet Hadsereggel együtt ünnepi ülést tartott. Ezen résztvettek a város üzemeinek kiváló dolgozói, a társadalmi élet kiválóságai, vala­mint a Szovjetunióban tartózkodó külföldi küldöttségek és a diplomá­ciai testületek tagjai. Az ünnepi ülés részvevői hosszas tapssal köszöntötték az elnökség­ben megjelenő N. A. Bulganyint, N. Sz. Hruscsovot, L. M. Kagano­vicsot, G. M. Malenkovot, A. I. Mi­kojant, V. M. Molotovot, M. G. Per­vuhint, N. M. Svernyiket, M. Z. Szaburovot, K. J. Vorosilovot, P. N. Poszpjelovot, M. A. Szuszlovot és N. N. Satalint. Az ülést M. A. Jasznov, a moszk­vai városi szovjet végrehajtó bizott­ságának elnöke nyitotta meg, majd felhangzott a Szovjetunió himnu­sza. Az Októberi Forradalom 37. évfordulója alkalmából M. Z. Sza­burov, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet, amit az ország legkiválóbb művészeinek közremű­ködésével rendezett hangverseny követett. November 7-én, vasárnap nagy­szabású katonai díszszemle és ün­nepi felvonulás volt a moszkvai Vörös-téren. Erre az alkalomra a Vörös-tér ünnepi díszt öltött. A Kreml falaival szemben emelkedő épület homlokzatán vörös drapé-, I riáktól övezve V. I. Lenin és J. V. ' Sztálin arcképe volt látható. A I mellette álló épületeket a Szovjet­unió címere és a 16 szövetséges köztársaság címerei díszítették. A Kreml falánál elhelyezett tribünö­kön sok vendég gyűlt össze, míg a Vörös-téren és a környező utcák­ban a díszszemlén résztvevő kato­nai alakulatok sorakoztak fel. Tízet ütött a Kreml toronyórája, amikor a Lenin—Sztálin-mauzó­leum emelvényén a megjelentek lelkes tapsától kísérve elfoglalták helyüket a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának és a Szovjetunió kor­mányának vezetői. Ünnepi beszé­det N. A. Bulganyin marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere mondott. Zárószavaival egyidőben hangzott el a hatalmas tüzérségi sortűz, mely köszöntötte a Szovjet­unió népeit a nagy forradalom év­fordulóján. Ezt követően megkezdődött a ha­gyományos katonai díszszemle. Ka­tonaiskolák, katonai akadémiák ki­váló növendékei, tüzérségi alaku­latok vonultak el az emelvényeken helyetfoglalók lelkes tapsa közepet­te. A katonai díszszemle után a moszkvai iparvállalatok dolgozói­nak lelkes felvonulása kezdődött meg, ami több órán át tartott. A felvonulást a tornászok és spor­tolók színpompás menete zárta be. Yálasztási nagygyűlés Cegléden és Kecskeméten November 7-én, vasárnap meg­kezdődtek a Hazafias Népfront vá­lasztási nagygyűlései. Ezeken a nagygyűléseken a párt és a kor­mány vezetői ismertetik a Hazaíias Népfront célkitűzéseit. Az ország­ban először Cegléden és Kecske­méter volt nagygyűlés. Cegléden Ács Lajos elvtárs, a Magyar Dol­gozók Pártja Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Vezetőség titkára mondott beszédet arról, hogy eddig milyen eredményeket értünk el és a Hazafias Népfront segítségével hogyan tudjuk teljes sikerre vinni a júniusi politikát. Ezután felszólalt Dinnyés Lajos or­szággyűlési képviselő. A nagygyűlés keretében emlé­keztek meg a város dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 37., valamint városuk felsza­badulásának 10. évfordulójáról. A felszólaló Nyikolaj Majakov szov­jet ezredes a szovjet és a magyar nép megbonthatatlan barátságát méltatta. A kecskeméti választási nagy­gyűlésen Bata István vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MDP Po­litikai Bizottságának póttagja mon­dott beszédet és felszólalt Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, Bács-kiskun megye országgyűlési képviselője is. A nagygyűlés után ünnepélyesen megkoszorúzták a Kecskemét felszabadításáért hősi halált halt szovjet harcosok em­lékművét. Az ünnepségen résztve­vő szqvjet tisztek és harcosok ne­vében Mavrin alezredes szólalt fel­A szegedi ünnepségek Vasárnap délelőtt ünnepi ülést tartott a Városi Tanács. Az ülést Nagy István elvtárs, a Városi Ta­nács VB. elnökhelyettese nyitotta meg, majd Dénes Leó elvtárs, a Végrehajtó Bizottság elnöke mon­dott beszédet megemlékezésként a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 37. évfordulójáról. Az ünnepi tanácsülés után már egyre sűrűsödő embergyűrű vette körül a szovjet hősök emlékművét. Felharsant a honvéd zenekar indu­lója — díszszemlére vonultak fel Néphadseregünk tagjai. Vezénysza­vak röpködtek, s nyilegyer.es so­rokban tisztelegtek a díszszázadok: köszöntötték az Októberi Forrada­lom 37. évfordulóját — tisztelettel adóztak városunk felszabadításáért hősi halált halt szovjet katonák­ért. A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után a pártszerve­zetek, a Hazafias Népfront szegerii bizottsága és a tömegszervezetek vállalatok és intézmények dolgozói­nak küldöttei megkoszorúzták az emlékművet. A Széchenyi-téren felállított tribün előtt kemény, ka tonás diszmenetben vonultak el a díszszázadok, — végetért a koszo­rúzási ünnepség. A Dugonics temetőben is megko­szorúzták a szovjet hősök sírjait és az emlékművet. Este pedig az MSZT székház márványtermében a Városi Párt-végrehajtóbizottság, a­Városi Tanács, a Hazafias Nép­front és a tömegszervezetek ren­dezésében ünnepségen vett részt Szeged dolgozó népe. Baróti Dezső egyetemi tanár, a Szegedi Tudo­mányegyetem bölcsészkarának dé­kánja. a Hazafias Népfront szegedi bizottságának tagja nyitotta meg az ünnepséget, amelyen Zombori Zoltán, a Textilmüvek fonódave­zetője mondott beszédet. Méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom hatalmas jelentőségét. — Az Októberi Forradalom csil­laga hozta el a boldogságot a ma­gyar népnek is — mondotta beve­zetőül. — A csillag fénye reménysuga­raival bevilágít a párizsi munká­sok lakásába, a nápolyi halászok viskóiba éppúgy, mint a hindu vagy az afrikai négerek kunyhói­ba. Az Októberi Forradalom csil­laga az egész emberiség számára mutalja a boldogsághoz vezető utat. Elmondotta Zombori Zoltán elv­társ, hogy milyen hatalmas utat tett meg a szovjet nép az Októberi Forradalom győzelmétől napjain­kig. — A szovjet nép törekvése — mondotta továbbiakban — a béke megőrzése és megszilárdítása. A Szovjetunió szilárdan azon az ál­lásponton van, hogy nincsen olyan vitás vagy rendezetlen kérdés, ame­lyet ne lehetne békés úton az ér­dekelt felek kölcsönös megegyezé­se alapján megoldani. A szovjet kormánynak ez az álláspontja tel­jes mértékben megegyezik a világ különböző országa'ban élő száz- és százmilliók érdekeivel, gondolatai­val, törekvéseivel. Ez az álláspont visszatükrözi, hogy a népek tár­gyalások útján akarják valameny­nyi nemzetközi probléma szabá­lyozását. Erről tanúskodnak azok a kereskedelmi szerződések, amelye­ket a Szovjetunió az utóbbi idő­ben kötött egyes kapitalista orszá­gokkal. Beszélt az ünnepségen Zombori Zoltán a magyar és a szovjet nép barátságáról, együttműködéséről, s a mi népünk nagy terveiről — jö­vőnkről. Ezután ünnepi műsort mutattak be. Nagy sikerrel szerepelt a Köz­alkalmazottak Szakszervezetének ének- és zenekara Kertész Lajos és Markó Leó vezényletével. A műsorban közreműködött Mezei Lajos és Harmath Éva, a Szegedi Nemzeti Színház művészei, a MAV szakszervezet és a Szegedi Kon­zervgyár tánccsoportja. A szegedi egyetemek és a Pedagógiai Főiskola november 7-i ünnepélye Szombaton délelőtt 11 órai kez­dettel tartotta közös ünnepségét a Szegedi Tudomány- és Orvosegye­tem valaminl a Pedagógiai Főis­kola. Az Októberi Szocialista For­radalom emlékünnepélyét a példás rendben, fegyelmezetten emelvény­re vonuló Szegedi F.gyetemek Énekkara nyitotta meg Novikov: „Az októberi forradalom dalai" cí­mű kórusmű vével; majd egy sza­valatot hallottunk Gyenge Balázs bölcsész hallgató előadásában. Ró­zsa Marianna a Zeneművészeti Szakiskola fiatal, tehetséges nö­vendékének zongorajátéka ünnepi hangulatot keltett. Ezután Palásth.v László, a Pedagógiai Főiskola igaz­gatóhelyettese mondott ünnepi be­szédet. Ezután Bariba Gábor negyedéves orvostanhallgató két népdalfeldol­gozást énekelt Papp Románné zon­gorakíséretével. Az ünnepélyen osztották ki a szegedi egyetemek élenjáró hall­gatói közölt a Rákosi Mátyás ta­nulmányi érdemérmet és a Magyar Tudómányos Akadémia pénzjutal­mait. Tanulmányi érdemérmet kap­tak: Török Lajos. Rácz Sándor és Suki Béla. valamint Köves Erzsé­bet a Tudományegyetem végzett | hallgatói. A Pedagógiai Főiskola I részéről Sós Erzsébet, Fekete Pál és Riesz Béla vették át a Rákosi Mátyás tanulmányi érdemérmet. Az érmek kiosztása utón dr. Kiss Árpád, a Tudományegyetem rek­tora szólt a kitünteteti hallgatók­hoz. méltatva ennek a kitiintelésnek jelentőségét. A kitüntetett hallga­tók nevében Köves Erzsébet mon­dott köszönetet. Ezután a Magyar Tudományos Akadémia pénzjutalmait adták át azoknak a tehetséges hallgatók­nak. akikel eddigi munkájuk, ön­álló kutatótevékenységük eredmé­nyei alapján az Akadémia erre méltónak talált. Pénzjutalmat kaptak: Simonyi Sándor 1000. Ujj Zoltán, Török Lajos. Culh Béla, Kordé Imre Gulya Károlyné. Sze­kerezés József, Frőlich Margit Korányi Ádám. Matkovits Béla] Mecs Imre. Kedves Ferenc Soly­mosi Erigyes, Steiner Ferenc, Dá­vid Margit, Korsánszky Antal Nagy Endre. Waltner Károlv és' Heiner Lajos,'Csiliik Bertalan 500­500 forintol. Az ünnepély 'a Szegedi Egyete­mek Énekkarának előadásóban Ko­dály: Szabadság himnusza hang­jaival fejeződött be. W. E. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom