Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-24 / 252. szám

DELMIGYBRORSZAG VASÁRNAP, 1954 OKTÓBER 24. Aláírták a Saar-vidékre vonatkozó francia-nyugatnémet egyezményt Párizs (MTI) Hírügynökségi je­lentések szerint megegyezés jött létre a Saar-vidékre vonatkozóan Franciaország és Nyugat-Német­ország között. Mint a jelentések mondják, Mendes-France és Adenauer szombat délelőtti tanácskozá­sán több, főleg Nyugat-Német­ország részéről tett engedmény után -sikerült áthidalni a fenn­álló nézeteltéréseket.* Nyugatnémet részről hír szerint, beleegyeztek abba, hogy a Saar­vidéket a brüsszeli szervezet fenn­hatósága alá helyezés révén rész­ben *európaizálják«. Ezek az en­gedmények magukba foglalják a saarvidéki alkotmány bevezetésé­nek nyugatnémet részről történő elismerését is. Nyugatnémet körök szerint a németek részéről tett enged­mények jelentős áldozatnak te­kinthetők, mert a gyakorlat­ban egyértelműek a Saar-vidék és a szövetségi köztársaság te­rületének különválasztásával. A Saar-vidékre vonatkozó egyez­ményt szombaton a kora délutáni órákban Mendes-France miniszter­elnök és Adenauer szövetségi kan­cellár a francia külügyminisztéri­umban aláírta. Az ENSZ közgyűlés politikai bizottságának péntek délutáni ülése New York (MTI) Az «AFP* közli, hogy Dávid Johnson, kana­dai küldött, az ENSZ-közgyülés po­litikai bizottságának péntek dél­utáni ülésén bejelentette: a Szovjetunió aláírja a lesze­relés kérdésével kapcsolatos határozati javaslatot. A szó­banforgó javaslatot Kanada, az Egyesült Államok, Francia­ország és Nagy-Britannia kül­döttsége is aláírta már. Johnson hangoztatta, hogy a szó­banforgó határozati javaslatnak csupán előkészítő jellege van. mi­vel n leszerelési albizottságnak adandó utasításokra szorítkozik. -Meggyőződésem az — mondotta Johnson —, hogy a bizottság vala­mennyi tagja osztja megelégedett­ségünket azzal, hogy az úgyneve­zett *londoni albizottság- öt tag­államának legalábbis ebben az ügyrendi kérdésben sikerült meg­egyezésre jutnia-. Jules Moch (Franciaország) a francia küldöttség nevében meg­elégedését juttatta kifejezésre. Megállapította, hogy -az öt hatalom küldöttsége 1946 óta most először terjeszt elő közös határozati javaslatot*. Visinszkij, a Szovjetunió kül­dötte kiemelte, hogy a közös ha­rr _ Őszutó az íi,j szegedi Haladás tsz-ben Eladók és vevő A: Képünkön balról jobbra: Bódi Józsi bácsi tsz/tag, Fodor István tsz-clnök és Oláh András, t a újszegcdi kendergyár munkása (Uebmann Béla felvétele. Fény. Sz3v.) Magasodnak az üvegházak falai VERÖFEN/YES őszutói napon já­runk az új szegedi Haladás tsz-ben. A bértoer isori központi épület irodájába n Fodor István, a tsz-el­nök kön /veket néz és sorolja: — Ké/szül a zárszámadás. Ugy mutatkpzik, hogy egy munkaegység értéke,* a természetbeni járandósá­got is pénzre átszámítva 45—50 forir/t között lesz. Fjfeek a szavak is mutatják, hogy a szakértelem. a helyes gazdálkodás é't, a szorgalmas munka nyomán jó­••"/orú emberek a Haladás tsz tagjai. tároznti javaslat nemcsatk az ügy-,Bálint Lajos bácsii a gyümölcster­rendre vonatkozik. hanem -a ja- |; lő bri ád . . ezidái k tt vaslat elvi kerdeseket is* érint es / „„ nagy politikai jelentu6égg|el bir«. A politikai bizottság hétfőn dé'/, előtt folytatja munkájátt. * Mendes-France és Bdenauer hajnalig tarifi tárgyalásokat folytattak a Saar-vidék kérdéséiifin Párizs (MTI) Mendes-France és Adenauer a párizsi angol nagykö­vetség épületében szombaton haj­n 'lig tartó tárgyalásokat folytat­tak. Az „AFP" francia forrásokra hi­vatkozva közli, hogy „a megbeszé­léseken sok kérdésben sikerült je­lentós előrehaladást elérni, főleg a politikai kérdésekben, bizonyos gaz­dasági problémák azonban még függőben vannak". A londoni rá­dió jelentése szerint Mendes-Fran­ce a szombaton hajnalban befeje­ződött tárgyalások után kijelentet­te, hogy ,.némiképp előbbre jutot­tak, de még néhány nehéz kérdés megoldásra vár". Adenauer ha­sonló értelemben nyilatkozott, ugyancsak azt emelte ki, hogy bár több pontban megegyeztek, de „más kérdések igen nehezeknek bizonyultak és ezekkel kapcsolat­ban Mendes-France ki akarja kér­ni kormánya véleményét". A bonni kancellár azt a reményét hangoz­tatta, hogy sikerül megegyezni, ugyanakkor Ismételten utalt arra, hogy „még mindig van néhány sú­lyos megoldatlan kérdés". Aden­auer hozzáfűzte, hogy szombaton délelőtt tárgyal a nyugatnémet kor­mánykoalíció vezetőivel. Mendes-France és Adenauer szom­baton délelőtt ismét találllozotu Ez volt a francia miniszterelnök és a bonni kancellár utolsó tanácskozása a Saar-kérdésről. A washingtoni rádió diplotTiáciai tudósítójának jelentéséből is visz­szatükrözödik a Saar-tárgj»alások kimenetelével kapcsolatos biAinytá­lán nyugati hangulat. A tudósító a többi között így ír: „Mint afiogyan a diplomácia történetében ma- nem egyszer előfordult, ezúttal is az egyik legnehezebb megoldásri váró kérdés csak közvetve kapcsolódik a német fegyverkezés problémájához. Ez a kérdés ez alkalommal aj Saar­vidék problémája. A Saar-probléma rendezési' ne­héz és bonyolult feladat és (éppen ezért senki sem jósolhatja meg, hogy az erre vonatkozó tárgyalá­sok miként fognak végződni^..." Az angol sajtó is nagy figyelmet szentel a Saar-kérdés alakuláséinak. A legtöbb angol lap azt a nézetet tükrözi, hogy ez a probléma veszé­ly ezteti a párizsi egyezmények i alá­írását. A „Times" párizsi tudósítója sze­rint „a probléma a pénteki esti órákban távolabb látszott a megol­dástól, mint eddig bármikor, a fran­cia és német részről egyaránt kife­jezésre juttatott optimizmus elle­nére". !* '•«" 404 kiló búzát, 217 kiló árpát, 72 kiló zabot, több. mint 23 mázsa ku­koricát, 150 kiló szilvát és mintegy kétezer forint készpénzt. — Bálint Lajos bácsi az éwégi elszámoláskor — azt mondja az el­nök — kap még közel 10 ezer fo­rintot. A háztáji föld is szép hasz­not hoz. Van, aki többet, van aki keve­sebbet jussol, mint Bálint Lajos, aszerint mennyi az egységei száma. A napokban öten töltötték kl a tsz-be szóló belépési nyilatkozatot. Hárman közülük ipari üzemből jönnek, hiszen eredeti mesterségük a mezőgazdaságban volt. Rabi Ist­ván, Kopasz István, Dobák Lajos konzervgyári munkások november 1-én már együtt tevékenykednek a szövetkezet tagjaival. De menjünk ki a földre. Indu­lunk is az elnökkel. A központi ta­nyánál nagy építkezés folyik. Meg­kezdték három üvegház falainak a felhúzását. Mészáros András, a ker­tészeti brigád vezetője, kitűnő szak­ember, az elnökkel lelkesen ma­gyarázza, milyen nagyjelentöségűek az üvegházak. Azt mondják: — Decemberben már vetünk az üvegházakba és februárban lesz ko­rai salátánk is. Persze a palánta előnevelésnél is óriási hasznosságú az üvegház És magastörzsű rózsák isf lesznek benne. ÚJSÁGOLJÁK örömmel, hogy az üvegházakat melegvízzel fűtik s a (fűtőkazánban — az ipartól átvett tagpaszta latok alapján — a legkü­lönbözőbb fűtőanyaggal tudnak tü­zelni. Mert olyan összeállítású lesz a kazán. Nem messze az üvegházak ma­gasodó falótól Havrincsák Józsi bá­csi paprikát magoz, hogy majd pa­lánták legyenek belőle. A paprika­magot sajátmaguk biztosítják, hogy azért se kelljen pénzt kiadni. Az idén 6 holdon termesztettek cseme­gepaprikát és bi?ony rekordtermé­sük volt. A 6 holdról 800 mázsa paprikát szedtek le. Megyünk tovább a földeken, ahol okos tervek valósulnak majd meg az ember hasznára. Érdekes nö­vény a statica, s kevésbé is ismert. Kékszínű virágát itt Szegeden dí­szítésre használják. Egy hold stati­ca közepes virágtermése 20 mázsa — 20 ezer forintot kapnak érte. A Haladás tsz-ből a statica virágét Philadelphiába és Bostonba is szál­lítottak. Elöregedett a statica telep, s a Haladás tagjai necsak tervez­gessenek új telepet, hanem való­sítsák is azt meg. Távolabbról traktorpuffogás hal­latszik. Szántanak, vetnek ott. A Haladás tsz-ben a fő termelési ág a kertészkedés, de azért kellő fi­gyelmet fordítanak a gabonaterme­lésre is. Gyorsítják is a gabonave­tést, mert a késlekedés károkat je­lent. , , GYÖNYÖRŰ SZÉP a szövetkezet 12 holdnyi gyümölcsfa-iskolája. Al­ma, őszibarack, meggy és más gyü­mölcsfajták fái katonás rendben sorakoznak. A sorok között — meg­győzödtünk róla — szál gyomot sem lehet találni. Bódi Józsi bácsi, a gyümölcsfacsemeték nagy meste­re, a gyümölcsfaiskola brigadérosa szereti — akárcsak a többi tag —, a fákat, hiszen az ő féltő szerete­tük, gorVos munkájuk nyomán cse­perednek fel. Az elnökkel együtt ő ls elpanaszolja, nem helyénvaló do­log, hogy a Csemeteforgalmi Vál­lalat tavaly előírta számukra, mi­lyen csemetéket neveljenek. Nem vették kellően figyelembe a táj­adottságot, s hogy ezen a vidéken milyen fákra volna legjobban szük­ség. Ezen változtatni kell! A gyümölcsfacsemeték sorjai kö­zött asszonyok járnak, az egyik munkacsapat tagjai. Csanádi Mi­JOGOS NEMZETI BÜSZ­KESÉGÜNK, hogy a ma­gyar irodalom évszázadokon át több olyan értéket adott, amelyek az európai színvo­nalhoz viszonyítva is ki­válónak minősíthetők. Kü­lönösen figyelemre méltó, hogy irodalmunk ezt a ma­gaslatot a latin nyelv bék­lyóiból való kiszabadulása után aránylag rövid idő alatt, már a XVI. század végére elérte. De talán még ennél is feltűnőbb, hogy Balassi Bálint, kinek nevé­hez ez a nagyszerű költői alapvetés fűződik, ember­ség ben és magyarság­ban is példamutató nagy­jaink közé tartozik. Szüle­tése négyszázadik évfor­dulóján tehát nemcsak a nagy költőt, hanem a szé­pért és hazájáért hősi ha­lált halt vitézt is ünnepel­jük. Balassi Bálint 1554 ok­tóber 20-án született Zó­lyom várában gazdag főne­mesi családból. Ennek megfelelően igen gondos nevelésben részesült. A kor egyik legtekintélyesebb pré­dikátora, Bornemisza Péter neveli, annak segítségével i merkedik meg aránylag igen fiatalon a humanista műveltséggel. Ez a világias, modern életszemlélet egész egyéniségét áthatja és köl­tészetét is jellegzetesen szí­nezi. Balassi gondtalannak ígérkező gyermekkorát vá­ratlanul zavarja meg az a Balassi Bálint Megemlékezés születése 400-ik évfordulóién kellemetlen fordulat, hogy apja a király előtt kegy­vesztett lesz, s családjával együtt menekülnie kell Lengyelországba. Ettől kezdve a család anyagi helyzete és tekintélye fo­kozatosan gyengül. Balassi ajának végül sikerül tisz­táznia magát. A királyi kegy megnyerésében a fia­tal költő is közreműködik. Résztvesz az Erdély ellen induló, Habsburgok által támogatott katonai kaland­ban. A vállalkozás azonban elbukik, Balassi Báthori István " erdélyi fejedelem fogságába kerül, aki ki­rállyá választása után Len­gyelországba is magával viszi. Innen való hazaérkez­tekor rengeteg nehézség és megpróbáltatás várakozik reá. Apja meghal, gyámnak rendelt nagybátyja kifoszt­ja. lelkiismeretlenül meg­károsítja. Balassi a végelát­hatatlan pereskedés, sőt a kényszerhelyzetből fakadó önbíráskodások segítségével sem tudja a deklasszálódás­tól megmenteni magát. Sok csalódásában Losonczy An­na iránti szerelme és egri katonáskodása jelent szá­mára vigasztalást. Unoka­testvérével kötött szeren­csétlen házassága és az azt követő üldöztetés, pereske­dés csaknem teljes romlás­ba dönti. Egyideig Éfsekúj­várt katonáskodik, majd Losonczy Anna özvegysége idején újabtj házassági ter­vekkel foglalkozik. A büsz­ke. dúsgazdag özvegy azon­ban nem hallgatja meg a költő hozzáintézett, szebb­nél szebb szerelmes versek­ben kifejezett bókjait, ha­nem máshoz megy felesé­gül. Ez újabb kudarc hatá­sára a teljesen magára ma­radt, reményevesztett költő 1589-ben elbujdosik hazá­jából és a lengyel király seregében akar harcolni a török ellen. A tervbe vett háború elmaradása miatt 1591-ben, bujdosása közben írt szép, hazafias és szerel­mes versekkel tér haza Ma­gyarországba. Itthon ismét résztvesz a török elleni harcokban és 1594 májusá­ban Esztergom ostrománál hősi küzdelemben életét veszté. ELSŐ VERSEI szerelmi tárgyúak voltak. Báthori István udvarában az olasz humanista költészet hatá­sára alkalmi hódítási szán­dékból sablonos, minden közvetlen élményt nélkülö­ző udvarló hangú helyzet­dalokat írt. Losonczy Anna iránti szerelme azonban csakhamar megszabadította költészetét az udvarló lira közhelyeitől. Az őszinte sze­relmi élmény hatására meg­találja a magé igazi, ter­mészetes hangját, a huma­nista kelléktárból kölcsön­zött fordulatokat, képeket és hasonlatokat az életből vett természetes motívu­mokkal cseréli fel Az An­na-versek után a vitézi élet ad újabb lendületet köl­tészetének. Az a szabad, kö­tetlen életforma, melyben a végvári vitézek élete folyt, az a sokféle élmény, érzés és hangulat, mely a híres végvárakat áthatotta, a lí­rai témák nagy bőségét kí­nálta az egyre fejlődő költő számára. E korban írott versei közül különösen ki­emelkedik a „Borivóknak való", melyben a tavaszi megújulás fölött érzett örö­met általánosságban, de különösen a vitézek szem­pontjából. nagy művészet­tel és költői tudatossággal eleveníti meg. Halvány val­lásos elemek, humanista életszemlélet, a realitás iránti fogékonyság és a vi­tézi élet ismerete meleg emberi érzéssel telített hi­teles költői képpé olvad össze a versben. Nemcsak a vitézi versek, hanem Ba­lassi összes költeményei kö­zött ls tartalmi és formai szempontból legkiválóbb „A végek dicsérete" című katonaének, A 9 versszakból álló művészi szerkezetű költemény olyan reálisan és meggyőzően mutatja be a sok férfias örömmel, de ugyanakkor nagy kockáza­tokkal és megpróbáltatá­sokkal teljes végvári ka­tonaéletet, hogy benne az egész végvári élet lényegé­nek művészi összefoglalása érezhető. Ennek az életfor­mának pedig az a lényege, hogy önzetlenségük és ha­zafias önfeláldozásuk révén a végvári katonák adnak mindeneknek „emberségről példát és vitézségről for­mát". EMBERNEK, MAGYAR­NAK ÉS KÖLTŐNEK egy­aránt kiváló Balassi a ma­ga koréban. Látszólagos szertelenségében. önbírás­kodásában mindég az igaz­ságszeretet vezérelte; elő­kelő osztályhelyzete nem gátolta abban, hogy az el­nyomott társadalmi osztá­lyok tagjaival egészséges emberi kapcsolatokat léte­sítsen. Katonáit szerette, gondosan nevelte és taní­totta. A kor legidőszerűbb, legsürgősebb nemzeti fel­adatát. a török elleni har­cot szívesen vállalta, fel­adatát példamutató hősies­séggel teljesítette. A költői művészet terén olyan új * ösvényt vágott, amelyen évszázadokon át biztosan haladhatott nemzeti irodal­munk új magaslatok felé. Sipka Sándor hályné, Szenté Sándorné, Vastag Józsefné és mások, a meggyfákat lombozzák. Hamarosan kezdik a gyümölcsfacsemeték szállítását, szerte az országba, s ezért kell vé­gezni a lombozást. Vizhényó Jánosné is lombozza a fát. Tréíáskedvű, elmókázik és ez jó. Nem fiatal de a keze fürgén jár, Aztán komolyan csak elmondja az örömét. Hiszen úgy van azzal az ember, hogv nem tudja magába fojtani; szereti, ha osztoznak örö­mében, vagy a bánatában. — Bizony engem a tsz segített ahhoz — beszéli —, hogy van mái­saját házam. Konyhai tűzhelyet is vettem, meg ruhadarabokat. — El­mosolyodik s fűzi tovább a szót. — Engem el sem lehetne zavarni in­nen .. i • Persze az élet a Haladás tsz-ben sem megy úgy, mint a karikacsa­pás. Akad még baj, egyszer-más­szor zsörtölődés, de ami a fő: előre­haladnak. A faiskola felé vezető dűlőúton parasztember kerékpározik, keresi az elnököt és Bódi Józsi bácsit. Megleli őket. S aztán beszélget ve­lük. Azért jött a Tisza Lajos utcai Bartók Szilveszter egyéni gazd , hogy 200 darab körüli gyümölcsfa­csemetét Vásároljon a Haladás tsz­tő'. Zömmel meggy, körte és bs­rackfa kell neki. Van ős szívesen adnak az egyéni gazdának. Bartók Szilveszter nem az egydöüli a dol­gozó parasztok közül, atfl felkeresi vásárlás céljából a tso-t. Sokan tesznek hozzá hasonlóan, hiszen jó a híre a Haladós faiskolájának. ALIGHOGY elmegyíji Bartók Szilveszter, újabb vendég érkezik. Az Ujszegedi Kendergyár munkása, Oláh András, ő kis kertjébe cse­resznye- és őszibarackfákat akar vinni. Bódi Józsi bácsi Indul el ve­le, hogy kiválasszák a Iákat. A tsz-elnök szemével végignéz a tájon, szép gazdaságukon. „Aranyat ér ez a föld, csak bánni kell vele tudni", — tán erre gondol és ne­vet, derül az arca. MORVAY SÁNDOR HÍREK Szombaton szállították Taiabányára a sorsolási kerekeket A Második Békekölcsön e hó­napban sorra kerülő ötödik sorso­lásának színhelyére, a tatabányai népházba szombaton szállították el a kerekeket, amelyeket a pénz­ügyminiszter által kinevezett sor­solási bizottság több tagja kísért. A sorsolási kerekeket a Népház egyik különtermében helyezik el és a sorsolás kezdetéig itt őrzik. Kinevezés A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa Batu István altábornagy, honvédelmi minisztert vezérezre­dessé nevezte ki. Bélyegkiállítást rendez az MSZT székházában, Horváth Mihály-utca 3. sz, alatt ma délelőtt 10-től este 7 óráig a Szegedi Bélyeggyűjtő Kör, a Magyar-Szovjet Társasággal kar­öltve. A világon eddig közel 200 ezer féle bélyeg jelent meg, ame­lyek ábrái az élet minden jelensé­gét felölelik. Minden ország hírt ad bélyegein népe életéről, nagy­jairól, történelméről, alkotásairól, más népekhez való viszonyáról, él­lat- és növényvilágáról. Egy bé­lyegalbum átnézése felér egy ké­peskönyvvel, amely mindent el­mond egy-egy országról. Ez a ki­állítás is ílyqn dokumentációs meg­nyilatkozás. Biztosra vehető, hogy a kiállítás azok számára is tanul­ságos és érdekes lesz, akik egyéb* ként nem foglalkoznak bélyeg­gyüjtéssel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom