Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-24 / 252. szám

VASÁRNAP. 1954 OKTÓBER mmmmm^^m m ••—— 24. DÉLMBGYBRORSZAG A* Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozói elsők lettek négy nagyüzem versenyében T Hosszú múltra tekint vissza négy nagy szövőüzemünk, a Csillaghegyi Lenárugyár, a Budakalászi és a Győri Lenszövő és az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozói között folyó párosverseny. Az év első negyedében a szegediek vezet­tek, majd csaknem fél évig a ver­senytársak közül került ki az első helyezett. A szegediek azonban nem csüggedtek, s újabb erőfeszítéseket tettek az első hely elnyeréséért. Munkájuk nem volt hiábavaló. Szeptemberi jó eredményeikkel is­mét kiharcolták maguknak az első helyet. A levél, amelyet az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozói erről beküldtek szerkesztőségünk­höz. arról is beszámol, hogy az el­ső hely megtartásáért tovább har­colnak november 7. és a tanácsvá­lasztás tiszteletére tett vállalásaik teljesítésével. A sztahánovisták és élenjáró dolgozók mellett számíta­nak azokra a dolgozótársaikra is ebben a munkában, akik ezekben a hetekben a 100 százalék eléréséért tesznek erőfeszítéseket. Igen sokat jelentenek a vállalat tervteljesíté­sében azok az öt-tíz százalékok, amellyel növelik termelésüket ezek a dolgozók. Miklós Teréz most emelte 87 százalékról 96 százalékr teljesítményét. Hegedűs Anna 93 százalékról 98 százalékra, Márton Ferencné 97 százalékról 111 száza­lékra emelte teljesítményét az el­múlt nap>okban. Igen jelentős ered­mény, hogy a százalékok emelkedé­sével nem romlott, sőt tovább ja­vult a termeivények minősége is. Mindannyian 100 százalékos minő­ségi árut termelnek. A száz százalékon alul teljesítő dolgozók többsége fiatal és nemrég kerültek az üzembe. Ez az első verseny, amelybe bekapcsolódtak. A kezdeti eredmények szt mutat­ják szakképzettségük további nö­velésével, fokozott segítéssel a fia­talok közül is számtalan kiváló szakmunkást nevelhetnek majd a vállalatnak. Befejezte évi tervét a Szegedi Vegyesipari Javító Vállalat A Szegedi Vegyesipari Javító Vállalat eddig nem sokat halla­tott magáról. Csendben és szeré­nyen dolgozott a lakosság, a kö­zületek részére. Most örömmel jelentjük, hogy 1954. évi tervünket október ho 5-én befejeztük. Szocializmust építő hazánkban a terv törvény, annak teljesítése kö­telesség, túlteljesítése népgazda­sági érdek. Ennek tudatában érték el dolgozóink eredményeiket. Ki kell emelni a lakatosrészleg mun­káját, kik Kábák Ferenc részlég­vezető irányításával szép és jó munkát végeztek több helyen, pél­dául a Csongrádmegyei Nyomda­ipari Vállalat épületének átalakí­tásánál is. A részlegen belül Ká­poszta István brigádja és Frank Ferenc lakatos érdemel még külön dicséretet. Kőműveseink közül a Tóth Jenő vezetése alatt álló Béke­brigád és a Dózsa segédmunkás­brigád eredményei voltak a leg­jobbak, de rajtuk kívül a többi kőművesek is Kecskeméti munka­vezető vezetésével hozzájárultak tervünk határidő előtti' sikeres tel­jesítéséhez. Dicséret illeti meg a festők kö­zül Takács párttitkár brigádját és Ábrahám részlegvezetőt. Kopasz Mátyás brigádja a Szilléri-sugár­úti iskola festésénél végzett jó munkát. A vízvezetékszerelőknel a Frányó-brigád, az asztalosoknál Kiss Károly bútorfényező brigádja járult hozzá jó munkájával ter­vünk időelőtti teljesítéséhez, ök főleg a lakosság részére végeztek munkát. Ez év szeptemberéig a lakos­ság részére a több millió forin­tos termelési tervünkből 597 ezer forint értékben a lakos­ság részére végeztünk átalakí­tásokat, javításokat, ami a ta­valyinak többszöröse. Szeptember hónapban termelésünk 11.3 százalékát végeztük a lakos­ság szükségleteinek kielégítésére. Vállalatunk elért jó munkájáért dicséret illeti Gulácsi József mű­szaki vezetőt is, aki idősebb kora ellenére is teljes odaadással vesz részt vállalatunk munkájában. Az elért eredmény kivívásához komoly, szívós, megfeszített mun­kára volt szükség, mert különösen az év elején nagy nehézségeink voltak az anyagbeszerzéssel. Dicséret illeti vállalatunk va­lamennyi dolgozóját azért is, mert a harmadik negyedévben munkáslétszámunk jóval alatta volt a tervben megállapított létszámnak; ez még értékeseb­bé teszi dolgozóink munkáját. Dolgozóink most a tanácsválasz­tás és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepének tiszteletére tett felajánlásaikkal népünk jobb életéért dolgoznak. Balla Sándor vállalatvezető Beretzk Péter halvan éves Dr. Beretzk Péter MÁV-főorvos, a biológiai tudományok kandidátu­sa, a neves ornitológus tegnap ün­nepelte 60. születésnapját. A Fe­hértó kiváló kutatója tudományos és természetvédelmi munkásságáért az elmúlt hetekben részesült kor­mánykitüntetésben. Születésnapjá­ra a szegedi tudományos közélet nevében a Szegedi Egyetemi Könyvtár „Beretzk Péter munkás­sága" címmel,- kiadványai sorozatá­ban bibliográfiát jelentett meg. Az ízléses, nyomtatott, borítólapján a Fehértó jelkép>ét jelentő röpülő madárral díszített füzetnek egy dí­szesen bekötött példányát dr. Cson­gor Győző muzeológus, a bibliográ­fia összeállítója adta át tegnap este Beretzk Péternek az őt ünneplő baráti körben. Az első nevek a „Becsülef-könyvben" Kik ők, miért irok most éppen róluk ti­zenötükrőlt Azért, •mert az új élet har­cosainak, a jövő em­bereinek, a ma ifjú­ságának példaképei, A Városi DÍSZ-bi­zoltság elsőnek írta be nevüket a ..Be­csület könyvbe". Ta­nulási, termelő és mozgalmi munká­val szereztek érde­met erre. A boldogság és a jólvégzett munka ér­zése sugárzik a 15 fiatal arcról. mikor nevüket hallják ol­vasni, s hallják a dicséretet. Van, aki elpirul közülük a di­csérő szavakra, van, aki meglett emberek komolyságával fi­gyeli a DlSZ-bizott­ság városi titkárá­nak, Nagyiván elv­társnak a szarait. Az első Kéri írén, az újszegedi állata­nos iskola últörö esa­•^alfimk vezetője. utána még ketten kö­vetkeznek a legfiata­labbak közül: Bokor Mária, a Pedagógiai Főiskola I. számú gyakorló iskolájából és Forgács Tibor a Madách utcai állala­nos iskola úttörő csa­patából. Az úttörő­mozgalom fejlődésé­nek érdekében vég­zett munkájukat és példás tanulásukat is­meri el nevük be­jegyzése a „Becsület könyvbe". A közép­iskolák és az egye­tem fiataljai közölt az ifjúsági mozga­lom erősítése érde­kében fejtettek ki eredményes munkát és mutattak példás előmeneteli Czalcó Mária, a Tömörkény leánygimnáziumban, Péter József, a Gép­ipari Technikumban és Zsarkó József, a Maga s építőipar i Technikumban, vala­mint Székely Sándor az egyetemi D1SZ­b-izottság titkára és Dani József, a TTK II. évfolyamának hallgatója. Nem volt könnyű a legméltóbbak sze­mélyét megállapíta­ni az üzemi fiata­lok közül sem. Akik­re a megérdemelt vá­lasztás esett. való­ban a munkásifjúság élenjáró képviselői és példaképei. Ennek vallhatja magát Pus­kás Etelka szörf el­dolgozó az Ecsetgyár­ból. Török József lakatos, a Fémipari cs Finommechanikai Javító Vállalattól, Mészáros István gép­munkás a Gőzfűré­szektől, Varga Lász­lóné a Szalámigyár­ból, Csókási Mária cérnázó, az Újszege­di Kender-Lenszövő Vállalattól. vala­mint Kovács Erzsé­bet előfonó és Hácsik É ra bérelszámoló a Szegedi Kcndcrfonó­gyárból, - t,S> ­Orvosolták a termelók jogos kívánságát: A csípőspaprika ára nem alacsonyabb a csípősségmentesnél Felemelték a fűszerpaprika átvételi árát Szeged és vidéke fűszerpaprika termelőinek régi — és tegyük hoz­zá jogos — panasza volt, hogy a csípőspaprika átvételi ára alacso­nyabb volt, mint a csipösségtöl mentesé. Nem is kevés termelő fel­hagyott a csipőspaprika termelésé­vel s helyette a csipősségmentes palántáit ültette földjére. Pedig a nemesített csípős fajták kép­viselik a hazai fűszerpaprika leg­értékesebb tulajdonságait. A csí­pős szegedvidéki paprikából ké­szülő édes-nemes őrlemény ma is jócskán felül múlja a csípősségíől mentes fajták őrleményét. A csí­pőspaprika nagyfontosságú gyó­gyászati hatóanyagot, úgyneve­zett capsaicint is tartalmaz. A termelők jogos kívánsága volt, hogy a csípős és csipősségmentes paprika árát egyszintre hozzák. A népgazdaság érdeke is ez s nagyon fontos az export szempontjából, hogy fellendüljön a csípőspaprika termelése, mégnagyobb legyen a „szegedi édes-nemes" őrlemény hí­re. A szegedi mezőgazdasági terme­lési bizottság paprikatermelési szakbizottsága is foglalkozott a csípős és csípősség mentes paprika kérdéseivel. A szegcdi párt-végre­haj lóbizottság, a tanács is támo­gatta a termelők kérését, hogy ren­deződjék a csípős és csipősségmen­tes paprika átvételi árának egy­szintre való hozása, S most megjelent a miniszterta­nács határozata és az átvételi ára ugyanaz a csípőspaprikának, mint a csipösségtöl mentesnek. Ezzel együtt emelkedett mind a esípős, mind a csipősségmentes paprika ára is. Jövőre 100 kiló nyers, csö­ves felfűzött elsőosztályú csípős paprikáért 210 forintot fizetnek, míg ozévben 160 forintot adtak ér­te. 50 forinttal több tehát mázsán­csipősscgtől mentes csípős enyhén csipős csipösségtöl mentes csipős enyhén csipős Az átvételi árak 100 kiló nyers, csöves felfűzött paprikára érten­dők. Minden leszerződött és beültetett hold fűszerpaprika teljesen men­tesül a terménybeadási kötelezett­ségek alól, továbbá az állat-, to­jás- és baromfibeadási kötelezett­ség alól. A palánták kiültetése után a termelők katasztrális hol­danként 400 forint művelési előle­get kapnak. Jogában áll a terme­lőnek — az 1955-ös termelési szer­ződés értelmében — saját termésű paprikáját feldolgozni, megőröl­tetni s az így nyert félterméket, vagy készterméket a vállalatnak átadni. A feldolgozáshoz enge­délyt kell kérni. Nemcsak az átvéieli ár emelke­dett, hanem a prémium is. Ha pél­dául egy holdon a terméshozam 30 mázsa volt csipösségtöl mentes paprikánál akkor ez évben, az ként a csipőspaprika átvételi ára. De nézzük meg sorjában mi az emelkedés az átvételi árnál; te­gyünk összehasonlítást az idei és jövő évi ár között: Az 1954-es átvételi árak. Ft-ban I. o. II. o. III. o 180 150 90 160 140 90 170 140 90 Az 1955-ös átvételi árak Ft-ban I. o. II. o. III. o 210 180 100 210 180 100 200 170 100 áru minőségi osztályozását figye­lembevevő az átvételi ár 5004 fo­rint volt. 1955-ben az átvéieli ár 5844 forint lesz. A különbség te­hát 840 forint. A prémium ezév­ben 500 forint 40 fillér volt, jövőre 584 forint lesz. A csípős papriká­ért, ha egy hold terméshozama 30 mázsa volt, ezévben 4449 forintot adtak érte. Jövőre, ha egy hold 30 mázsa csípős paprikát terem, akkor 5757 forintot adnak érte, 1308 forinttal többet, miatt az idén, A prémium az idén 444 fo­rint 90 fillér volt, jövőn 575 fo­rint 70 fillér lesz. Érdemes tehát fűszerpaprikát termeszteni g a szorgos termelők meglelik számításukat. A párt és kormány mindenben támogatja munkájukat s megvannak az adott­ságok, hogy több és jobb paprikát termeljünk. A Hazafias Népfront szegedi bizottsága programmjából Uj üzemrészek létesítésével többszörösére növekszik a termelés a Szegedi Konzervgyárban Üzemünkről a következőket írja a Hazafias Népfront szegedi bi­zottságának programmja: „A Sze­gedi Konzervgyárban gyümölcslé­gyártó üzemrész épül, napi 3 vago­nos termelőképességgel. E mellett külön savanyító részleg létesül. Kibővítjük a főzelékgyártó üzem­részt is és a termelőképességet a jelenlegi négyszeresére, a paradi­csomkészítmények mennyiségét pe­dig a jelenlegi kétszeresére emel­jük." Ez a néhány mondat is mutat­ja, hogy üzemünknek a jövőben nagyobb szerepe lesz nemcsak Szeged, hanem az egész ország élelmiszerellátásában. Főként a paradicsomgyártás te­rén állunk már hamarosan bekövetkező nagy fejlődés előtt. Peradicsomfeldolgozó berendezé­sünkhöz már az 1955-ös esztendő­ben egy új előmelegitőt állítunk be s ezzel felszabadítjuk a jelen­legi sűrítőnket ennél a munkafo­lyamatnál. A sűrítő megfelelő üzembeállításával azután napi egy vagonnal tudjuk növelni a teljesít­ményt a paradicsomgyártásban. Ez azonban csak az első lépésnek számít. Ezt követi majd új vacuumszivattyú beállítása. A je­lenlegi szivattyút még 1943-ban építették be, többször generáloz.ták és egyébként sem nagyteljesítmé-" nyű. Az új vacuumszivattyú jelen­tősen nagyobb kapacitású. Az ed­digi nyolc órás főzési időt lecsök­kentjük vele 4 óróra és így a pa­radicsomból napi három vagonnal többet tudunk feldolgozni. Ez az egész szezonban mintegy száz va­gonnyi többletet jelent. Ez pedig a szezon alatt 14—15 vagon készárút eredményez. Természetesen az új vacuumszivattvú nemcsak a para­dicsom feldolgozásánál érezteti majd ihatását. hanem még naevobb m°rt,ékben a vegyesízgvártásnál is. Még további fejlődést hoz majd a paradicsomgyártásban az új e'ősnrítőberendezés üzembeállítása. Ez lehetővé teszi, hogy a jelenlegi berendezések mellett még két úgynevezett végsűrítőt állítsunk be, amellyel a napi kapacitást 4—5 va­gonnal több nyersárú, nyers para­dicsom feldolgozására lehetne fel­emelni. A paradicsomgyártás megnöve­kedése mellett — amint a nép­front szegedi bizottságának pro­fi vammi a írja — más jelentős fej­lődés is lesz üzemünkben. Ezek közé tartozik a savanyító üzem­rész létesítése. Ez több szemnont­ból igen íeientős. Jelenti üzemünk korszerűsítését, s egvben kanpei­tásának növelését és ugyanakkor a ie'en!°giné' takarékosabb, jobb­úr nőségü gyártást is. Az új savanyító üzemrésszel meg akarjuk szüntetni, hogy ezt a munkafolyamatot zavarják az idő­járás szeszélyei. Jelenleg ugyanis erre a célra zárt munkatermünk nincs, hanem egy fészer alatt fo­lyik a savanyítás. A megépí­tésre kerülő savanyító üzemünkben a hőmérsékletet temperálni tudjuk majd, s ezzel megfelelő időre és megfelelő minőségű árút készítünk. A savanyítás hordók helyett beépí­tett betonmedencékben történik majd, s ezzel nagymennyiségű hordót takarítunk meg. Savanyitó üzemünket mintegy 200 vagonos befogadóképessé­gűre tervezzük és a legkülön. felébb savanyúságok, uborkák, saláták, vegyes savanyúságok, zöldparadicsom, paprika sava­nyítására rendezzük be. Harmadik nagyjelentőségű kor­szerűsítése és bővítése lesz üze­münknek a léüzemrész létesítése. Erre előreláthatóan 1956-ban kerül majd sor. Az új üzemrész mind­egy másfélmilliós költséggel énül meg. Korszerű gépekkel szereljük fel és napi három vagon különféle gyümölcslevet gyártunk. Ez nagy­számú úiabb munkás alkalmazását teszi szükségessé egész esztendőre, mert a gyümölcslevek gyártása a nyári szezon idején történik, üve­gekbe való kiszerelése pedig télre mnrartó munka. Különben üzemünk más vona­lon — paradicsom, savanyító részleg stb. — fejlődése is nagymértékben szükségessé teszi többszáz új, állandó munkás alkalmazását. Üzemünkben jelenleg sincs már meg a régi szezonjelleg, az őszi elbocsátások során ugyanis csak a nyári alkalmi munkások kerülnek ki az üzemből, de az állandó mun­káslétszámot nem csökkentjük. Most az elkövetkező esztendőkben ez az állandó munkáslétszám is jelentősen megnövekedik. Hosszan sorolhatnánk még azo. kat a szép terveket, amelyeket pártunk vezetésével, a Hazafias Népfrontban egyesülő dolgozók tá­mogatásával megvalósítunk a kö­zeli esztendőkben. Széleskörű korszerűsítés. új gépek beszerzése, raktárak épí­tése. udvarkövezés, gyári út­énítések, új ebédlőterem, kul­túrotthon építése tartozik ezek közé a tervek közé. Mindannyiunk érdeke, hogy ezek a tervek valósággá váljanak. Ezért segítjük minden erőnkkel a Haza­fias Népfront nagyszerű, lelkesítő célkitűzéseit, ezért követiük még hűségesebben pártunk iránymuta­tásait, a III. pártkongresszuson megszabott feladatok végrehajtását. Kardos Ernő, a Szegedi Konzergyár sztahánovista főmérnöke Kísérleíi színiáiszó iskola a Szegedi Kenderfonógyárban Kísérleti színjátszó Iskolát indí­tott a Szegedi Kenderfonógyárban a Népművészeti Intézet. Az is­kolán a Szegedi Kenderfonó. a Paprikafeldolgozó, a Yillaniosmü­vek. a MAV, a Konzervgyár és a Ruhagyár színjátszói vesznek részt. Az jskola eélja az, hogy az eddig is kitűnő eredményeket el­érő kendergyári színjátszó csoport tagjai a kisebb színjátszó gárdák patronálására alkalmas, eszmeileg, gyakorlatilag kónze't színjátszókká váljanak. Az iskolát Radványl Sándor a Népművészeti Intézet rendezője vezeti, n maszkírozást Mányik László, a szegedi Nemzeti Színház főfodrászmestere tanítja. A tanfolyamon Balta Lajos: „Ta­vaszi mámor" című színdarabját Sztaniszlavszkij módszer szerint elemzik. A bemutató november 13­án lesz a Kenderfonógyár kultúr­termében. Az „Aida" a Közalkalmazottak Szakszervezetének Kultúrotthonában A Közalkalmazottak Szakszerve­zetének Kultúrolthona és a TTIT mikrolemezes operasorozata nagy érdeklődéssel és sikerrel indult meg a „Varázsfuvola" előadásával. 26-án. kedden este 7 órakor Verdi közkedvelt operája, az Aida mikro­barázdás lemezre rögzített felvéte­let mutatják be. A szerepeket nagy olasz énekművészek, Ebe Stignani, Renata Tebaldi, Mario del Monaco, Aldo Protti, Fernando Corena és Dario Caselli éneklik. A Római Operában készült felvételt Alberto Erede vezényli. A felvétel — amely az 1953 év legjobb mikrolemez-fel­vétel címet kapta — teljes, tartal­mazza a mű előadásában gyakran előforduló kisebb kihagyásokat is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom