Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-23 / 251. szám

f SZOMBAT, 1954 OKTÓBER 23. 3 DELMBGYBR0RSZÍ6 PÁRTÉLET Tsz pártszervezeteink feladatai a termelőszövetkezetek megszilárdításában jelent ez és a jószágnak is hasznos. Ugyanakkor kevesebb megy kárba; ez külön-külön is egyéni jövedel­müket szaporítja. Ezeket lássák maguk előtt, mikor nagyobb igye­kezettel végzik munkájukat, ha na­gyobb jövedelmet akarnak. A tsz-ek megszilárdításában és megerősítésében nagy jelentősége van a kilépni szándékozókkal való figyelmes foglalkozásnak, és annak is, hogy a kívülálló dolgozó pa­rasztokkal milyen a tsz kapcsolata. Az Alkotmány tsz-ben a vezetők és a pártszervezet tagjai leültek beszélgetni a kilépni szándékozók­kal, megkérdezték kilépési szándé­kuk okát, beszélgettek velük. En­nek meg is van az eredménye. A Felszabadulás tsz-ben továbbfej­lesztették az augusztus 20-i kezde­s azóta is többször már különböző alkal­AZ ÖSZI teiménybetakarítás, a szántás, vetés időszerű munkájá­nak végzésével egyidőben számol­nak a termelőszövetkezetekben. Lassan kialakul a kép, mennyivel növekedett az elmúlt egy év alatt a tsz jövedelme, mennyivel jut több a tagoknak, mint tavaly. Hogy ez a kép kedvező, mutatja, hogy egy­re több, nemrég még kilépni szán­dékozó tag kéri vissza beadott ki­lépési nyilatkozatát és számos új •belépő is akad. Ehhez hozzájárul, hogy több tsz pártszervezete — például a szegedi Alkotmány tsz-é is — nagy figyelmet fordít a tsz megszilárdítására, a meglévő hibák megszüntetésére. Az Alkot­mány tsz-ben 12 kilépni szándé­kozó közül tíz már visszamaradt és jelentkezett 11 új belépő is, akik közül három — köztük if j. Vencel, ményezést, Sándor — tavaly ősszel lépett ki, meghívtak de most végleg elhatározta, hogy a közös gazdálkodás jobb megélhe­tést biztosító útján halad tovább, összevetést tettek az egyéni és a közös gazdálkodás között és szá­mos példa láttán a jó szóra hall­gatva az utóbbi mellett döntöttek. Hogy a termelőszövetkezetek még vonzóbbak legyenek és még gazdaságosabban működjenek, fo­kozottabb munkát kell végezni a tsz pártszervezeteknek, nemcsak politikai munkát, hanem a gazda­sági munka segítésében is. Politi­kai munkával, a tagokkal való egyéni foglalkozással szilárdítani kell a szövetkezet tagjainak egy­ségét és a kedvező időt kihasznál­va a még hátralévő munka gyors elvégzésére kell őket mozgósítani. Hogyan lehet ezt elérni, hogyan dolgozzanak ezért a tsz pártszer­vezetek? ELSŐSORBAN a kommunistá­kat kell serkenteni, mozgósítani, nemcsak fokozottabb termelésre, hanem széleskörű felvilágosító munkára is. Leghelyesebb, ha a páltszervezetek kommunista aktí­vaülést hívnak össze és — figye­lembe véve a párttagok javaslatait is _ meghatározzák a tennivaló­kat. Mindenütt tudják —, hogy most az őszi gabonaneműek, első­sorban a búza elvetése a legfonto­sabb. A hiba azonban ott van, hogy a vetés ennek ellenére ls több helyen lassú. Magyarázzák meg a pártszervezetek tagjai, hogy az időben elvetett gabona mennyivel több termést ad, mennyire előnyös a tsz tagjainak. A holdankinti na­gyobb termésből könnyebb teljesí­teni az állam iránti kötelezettséget, s többet lehet osztani a megdol­gozott munkaegységekre is. Pél­dákkal, számokkal bizonyítsák azt is a kommunisták, hogy á tavaly idejében elvetett gabona mennyi­vel jobban telelt, s a gondos ápo­lás után mennyivel adott többet, mint az, amelyet későn vetettek el. A több gabona országos ügy is: a kormányprogramm végrehajtását és nemcsak a tsz tagság, hanem az egész lakosság jólétének növelését segíti elő. A korai vetés előnyének megértetése mellett azért is harcol­janak a pártszervezetek és a kom­munisták, hogy a vetést keresztso­rosan végezzék, használjanak mű­trágyát, mert ez újabb mázsákat jelent a terméshozam emelésében, a tsz-tagok jövedelmének növeke­désében. SOK FÜGG ATTÓL hogy a pártszervezetek és a kommunisták mennyire harcosak és példamuta­tóak. A szegedi Dózsa termelőszö­vetkezetben például a kommunista tsz-tagok harcoltak azért, hogy mi­nél több silótakarmányt készítse­nek s ki is vették ebből a munká­ból a részüket. Igy nem lesz gond h megnövekedett állatállomány téli takarmánnyal való ellátására. A Felszabadulás tsz-ben a párttitkár és a kommunista brigádvezetők szervezték meg egy téglaistálló építését, melyet előbb vályogból akartak elkészíteni. A kommunis­ták határozott kiállása, szava és jó példája mindkét tsz-ben meg­győzte a tagságot s egyetértéssel vettek részt a feladatok elvégzésé­ben. Hasonlóan dolgozzanak a termelőcsoportok tagjai az őszi ta­karmányok betakarítása gyors el­végzésében is. Ezzel mentik a ta­karmány. tépért&gfc több tejet m. -Z-S makkor kívülálló dolgozó parasz­tokat, akik már egész jól ismerik a tsz ügyeit, munkáját. Ez vezette vissza a csoportba többek között ifjú Szabó Ferencet is. Ezekhez ha­sonló kezdeményezések megvalósí­tása a csoporton belül és a kap­csolat megteremtése a kívülállók­kal bizonyára hasznos lenne és elő­nyére válna más termelőszövetke­zeteknek is. SOKAT JAVÍTANA a termelő­szövetkezetek és az egyénileg dol­gozó parasztok közötti kapcsolaton az is, ha a szövetkezetek több se­gítséget adnának az egyénileg gaz­dálkodóknak. Ahol lehet, juttassa­nak nekik tisztított vetőmagot, igaerőt a vetési munka segítéséhez, adjanak számukra gazdasági taná­csokat is, hívják meg őket egy-egy közgyűlésre, intézőbizottsági ülésre, így még barátibbá válik az együtt­működés és közelebb kerülnek a dolgozó parasztok a közös gazdál­kodás eszméjéhez. A segítő együtt­működés, az egész népgazdaság ér­deke is, mert a magyar mezőgaz­daság fejlődését szolgálja. A ta­pasztalatok kicserélése, egymás se­gítése, a kapcsolat erősítése a párt és a kormány júniusi határozatá­nak megvalósítását is jelenti. Tsz pártszervezeteink tehát so­kat tehetnek most is csoportjuk gazdasági erősödéséért, megszilár­dításáért, a jövedelmezőbb gazdál­kodásért. Mindezt eredményesebben tudják megtenni, ha színvonalas és tartalmas az irányítás és a politi­kai munka. Ennek egyik feltétele a pártoktatás megszervezése, a tsz­tagok politikai Ismeretének szélesí­tése és növelése. Az idei pártok­tatási évben a in. pártkongresz­szus anyagának tanulmányozása bő ismereteket ad majd a mező­gazdaság helyzetéről, feladatáról s megmutatja azt hogyan és mit kell tenni a tsz pártszervezeteknek a kongresszusi határozatok megva­lósításáért. Ezek ismeretében ered­ményesebb lesz majd a politikai munka. A kongresszus anyagának megismerésére ezért a pártszerve­zetek minél több tsz-tagot vonja­nak be az oktatásba. Ez könnyeb­bé teszi az új szakasz politikájá­nak megértését a parasztság kö­zött is. Beszélgessenek el ennek érdekében a pártoktatásba bevont tsz-tagokkal, s beszéljék meg, mit jelent számukra a kongresszus anyagának megismerése. A szegedi termelőszövetkezetek közül ebben is az Alkotmány tsz mutat jó pél­dát. Itt mindenkivel beszélgettek az oktatásról. Nincs is senki, aki ki akarná vonni magát ez alól. EZEKET A FELADATOKAT meg tudják oldani a termelőcso­portok pártszervezetei, ha teljes határozottsággal, akarással végzik a munkát, Meg tudják oldani, ha minden kommunista tsz-tag egy akaraton lesz s nevelő szóval, pél­damutató munkájával egy akarat­ra tudja bírni a tsz teljes tagságát. Akkor jól halad a betakarítás, a vetés és a többi munka, növekszik a tsz-ek vagyona. Igy erősödnek fokról-fokra a termelőszövetkeze­tek és a maguk munkájával, a «na­guk javára is hozzájárulnak a III. pártkongresszus határozatainak megvalósításához, a mezőgazdaság nagyobb arányú fellendítéséhez, a dolgozók jólétének megteremtésé­hez. Gera József Elutaztak a szegedi dolgozók küldöttei a Hazafias Népfront Országos Kongresszusára A taná-.sházán gyülekeznek a küldöttek. A teremben az óra mu­tatója az ötösön áll. A szegedi já­rás küldöttei már mind itt van­nak. Lassanként érkeznek a sze­gediek is. Kiosztják a meghívó­kat és a vasúti jegyeket. Mikor mindnyájan együtt vannak, a lel­kes csoport elindul « vasútállo­másra. Útközben természetesen a kongresszusról folyik a szó. Em­berek, akik eddig még soha nem találkoztak. most a közös problé­ma kapcsán jóbarátokká válnak. Mire kiérünk az állomásra, már úgyszólván mindnyájan ismerősök vagyunk. A vasútállomáson a Béke zene­kar csoport ja* vidám muzsikával fogadja a kuulötteket, A pezsditő dalok tovább fokozzák a jókedvet. Igaz: itt mindenki vidám. Köz­ben ismertetik a programmot: a Nyugatiban a Hazafias Népfront országos előkészítő bizottsága fo­gadja őket, azután autóbusszal ki­mennek a Margit-szigetre ... • Tombácz Imre, a Hazafias Nép­front szegedi bizottságának elnök­helyettese, a Városi Tanács Végre­hajtóbizottságának elnökhelyettese búcsúztatja a küldötteket. „A Ha­zafias Népfront hatalmas jelentő­sége% — mondja — hogy összefog­ja az ország erőit az új szakasz terveinek megvalósításához. Vigyék magukkal a választógyűlések, a földek, üzemek, irodák lelkesedé­sét. Jó munkát • kívánunk a kon­gresszusonI Kívánok eredmények­ben gazdag munkálkodást a haza és polgárai javára!" Tombácz Imre búcsúszavai után Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke. a Csongrádmegyei Tar nács Végrehajtóbizottságának tag­ja válaszol a küldöttek nevében. Megköszöni a búcsúztatást és vá­laszát « kővetkező szavakkal fe­jezi be: „ígérjük, hogy munkánl­kai mi is elősegítjük a Hazafias Népfront munkáját, hogy « kitű­zött terveket mielőbb meg lehes­sen valósítani". Mikor ezek a szavak elhangzot­tak, kis úttörő pajtások köszön­tötték a küldötteket virágcsokrok­kal. Előbb a nőknek nyújtották át kis csokraikat. Józsvai Mária, a kiskundorozsmai pamulszövő kül­dötte mosolyogva állt. kezében oz öt szál piros szekfüvel. Mellette pedig Búza László akadémikus « kedves kis csokorral. A küldöttek beszállnak a vo­natba. 6 óra 59 perc. A Béke ze­nekar muzsikája mellett kigördül a vonat az állomásról s viszi kül­dötteinket a Hazafias Népfront Országos Kongresszusára, fa. W Választópolgárok között az újszegedi jelölőgyűlésen A bejárati kőpilléreknél két ara­nyos úttörő-lányka áll piros nyak­kendővel s odafordulnak az érke­zőkhöz: „Arra tessék!.. Nem messze, túl a gáton csobban a ven Tisza vize. Enyhe szél fúj. Egyre többször hangzik fel az úttörők ajkáról a szíves útbaiga­zítás. Péntek este. Gyűlnek az alsótiszaparti iskola hatalmas tan­termében az emberek — a 156-os választókörzet lakosai. Vannak az­ért olyan választók, akik távol maradtak, csak úgy. Ki tudja, tán elégszer és jól nem is szóltak ne­kik! Hajukban fehér szalaggal, fehér blúzban az iskola kul túrcsoportja rövid műsort ad a választóknak. Megható a gyerekes igyekezet és aztán... — Kedves újszeged! polgártár­sak!... — így kezdi Gaál Géza, az újszegedi tanítóképző gyakorló­iskolájának vezetője, a tanácstag­jelölő gyűlés megválasztott elnöke. Az emberek ülnek a padokban s hallgatják a szót. Nem minden mondat hatol a szivekbe. Aki néz­te az arcokat, látta ezt. Miért! Mert a beszédben olykor elsüllyedt a közvetlenség, az a forma, aho­gyan az emberek beszélnek. Jó lelt volna részletesebben beszélni a Hazafias Népfrontról és szegedi bizottsága programmjáról, mert kint a folyosón, a gyűlés megkezdése előtt két idősebb néni­ke — ahogy a szófoszlányokból ki lehetett venni — azon tanakodott: „be lehet-e azokat „vonni" a Nép­frontba. akik templomba járnak". Miért ne lehetne!! Államunk biz­tosítja a vallásszabadságot s a Hazafias Népfrontban mindenkinek helye van, aki békét, jólétet, füg­getlenséget akar s kész érte tenni. Szól Ugi Géza, az újszegedi es­peres-plébános s tán szavait hall­va a két nénike megnyugtató vá­laszt kapott kételkedésére. Idézi Kossuth szavait: „Szeged népe, nemzetem büszkesége..." S foly­taJtja: a Hazafias Népfront is Kos­suth szellemét idézi. És Ugi Géza kimondja: megváltozott a ma­gyar élet a felszabadulás óta. Bozsár József is beszél. Hogy vissza kellene hozni Újszegedre a rendőrőrséit, aztán meg jó lenne a Népkert-sor salakosítása, (ő még nem tudta, de helyesen megmondta a gyűlés elnöke, hogy a Népkert­sort nem salakkal hintik le, hanem kikövezik). öröm az. hogy meg­épült az újszegedi víztorony, dehát azt szeretnék, hogy a víz eljusson a Felső- és Középkiki'tő-sori há­zakba is. Természetes, egyszerű, de mégis mélyen emberi s éppen ezért nagy­szerű, ahogyan az öreg Horváth János bácsi nyugdíjas beszél. Igy kezdi: „Énnekem az volna a mondanivalóm..." öreg ember­társa baját sorolja, majd ezt ab­bahagyva olyan hitvallásfélét tesz: — Mos* majd olyan embereket választunk, akik sérelmeink után járnak, megosztják velünk az örö­met, meg a bajt. Legyünk egyakaraton emberek... Magunk jelölünk, nem úgy, mint northy idején. Dr. Száva Lajos orvos javasolja városi tanácstag jelöltnek Boda Jó­zsefet, a Szegedi Erdőigazgatóság ve­zetőjét. Többen hozzászólnak s el­mondják, miért tartják érdemesnek tanácstagjelöltségre Boda Józsefet. Egyszerű asszony, Kispéter Ágos­tonné azt kéri, hogy Boda József dolgozzék a kormányprogramm maradéktalan megvalósításáért épp­úgy a tanácsban mint vállalatá­nál. Ezután a választék kérésére Bo­da József röviden ismerteti élet­rajzát. Majd karfelnyújtással sza­vaznak. — Boda Józsefet tanács­tagnak jelölik a Hazafias Nép­front listájáig Ki legyen Jt kerületi tanácstag­jelölt? Kiss SSndor tanító javasolja Kiss Lajosné, Székely Ilonkát, a Pedagógiai Főiskola orosz szakos hallgatójót. Sok igaz szépet elmon­danak Kiss Lajosnéról. Mára Pé­terné, az Ujszegedi Kender-Lenszö­vő Vállalat dolgozója is kifejezésre juttatja véleményét, ö nem ismeri Kiss Lajosnét, a hozzászólásokból azonban látja, hogy méltó a tanács­tagjelöltségre. De Kiss Lajosné már régebben Alsóvároson lakik s így szeretné, ha Újszegeden újszegedi lenne a tanácstagjelölt. Javasolja tanácstagjelöltnek Molnár Terézt, az újszegedi Védőnőképző Intézet nevelőjét. Vita alakul kl, új vélemények, új hozzászólások hangzanak eL Végülis a választó­polgárok többségükben Molnár Te­réz mellett szavaznak, s ő lesz ta­nácstagjelöltjük. Szólnak aztán a jelöltek. Azt mondják: köszönik a bizalmat és úgy dolgoznak, hogy azt megtart­hassák, ha megválasztják őket. Sok gondolattal jöttek a gyűlés­re az emberek. Jónéhányat el is mondtak belőle, egypárat meg nem Talán majd legközelebb. Azért eredményes volt a jelölőgyűlés, és jó munkát végzett. Biztató, bizo­nyos ígéret.SI (morvay) H 4-es körzet választóinak tanácstagielöltjei A belvárosi 4-es körzet választói a Horváth Mihály-utcában lévő MSZT székházban gyűltek össze tegnap este, hogy megválasszák ta­nácstagjelöltjüket. Az összegyűlte­ket a Nemzeti Színház három mű­vésze, Sugár Mihály, Décsy Györ­gyi és Káldor Jenő köszöntötte rö­vid, vidám műsorral. Műsor után Dénes Leó, a Városi Tanács elnöke a Hazafias Népfront nevében kö­szöntötte az összegyűlteket. El­mondotta, hogy a nép összefogása teszi lehetővé, hogy a Hazafias Népfront szegedi bizottsága pro­grammját valóra váltsuk. A pro­gramm valóra váltásában nagy fel­adat hárul majd a most megvá­lasztásra kerülő tanácstagokra. A jelenlévők dr. Boros Imrét, a Női Klinika adjunktusát városi ta* nácstagjclöltnek, kerületi tanács­tagjelöltnek pedig Ádám Ottót, a szegedi Nemzeti Színház főrende­zőjét fogadták el. A jelölteknek virágcsokrot nyújtottak át. Elmon­dották ugyanakkor, hogy arra ké­rik őket, hogy harcosan foglalkoz­zanak ügyükkel, kéréseik, problé­máik elintézésével. Jelölőgyűlés a 16-os választókörzetben rA Pedagógiai Főiskola' tanács­tag-jelölő gyűlésének színhelyéül szolgáló termet már a gyűlés meg­kezdése előtt megtöltötte a 16-os körzet szépszámú választója, hogy ott legyen azok jelölésénél, akik képviselni fogják őket megválasz­tásuk után a tanácsban, A gyűlésnek méltó keretet nyúj­tott a főiskola gyakorló iskolájá­nak színes műsora. A pajtások ke­zében felzengő hegedűk. a piciny újjacskáik alatt megcsendülő zon­goraszó, a tisztahangú szavalatok — mind-mind jó előkészítői vol­tak a gyűlés hangulatának, s mi­kor a műsor elhangzása után do­bogóra lépett Kaján László, a pe­dagógus szakszervezet titkára, a gyűlés elnöke. valamennyi jelenlé­vő gondolatának adott kifejezést. „ígérjük, hogy olyan elvtársakat fogunk jelölni, akik méltó harcosai lesznek az előttünk szereplő kis­pajtások boldog jövőjének!" Ez az elv vezette a gyűlést, ami­szólások azt mutatták. hogy meg-t felelő elvtársaknak szavaz a gyű­lés bizalmat. Dr. Madácsi László­né tanársegéd és Szeghy professzor egyik tanítványának hozzászólása után Garamszegi József tanársegéd szólt hozzá a jelöléshez: — Dr. Szeghy Endre, — mondoU ta, — a közösség problémáit mint dif! egyéni problémái elé helyezi. Közismert az egész városban az ira odaadó munka, amelyet Szeghy Endre eddigi tanácstagsága alatt végzett, itt a főiskolán pedig na­ponta tapasztalja mindenki segít tőkészségét. Dr. Eperjesi Kálmán jelöléséhes Búza Etelka II. éves főiskolai hallgató szólt hozzá elsőnek: — Járatlanok voltunk, tantár4 ayunkban_ a történelemben, ami­kor egy éve idekerültünk a főisko­lára, Eperjesi professzor kitűnő irányítása azonban nemcsak azt tette lehetővé, hogy tavaly az év­végi vizsgákon senki sem bukott meg, de hozzásegített ahhoz, hogy a tudományos kutatásban is ered­rületi tanácstagnak pedig dr. Eper­jesi Kálmán főiskolai tanárt je­lölté. A jelöléshez kapcsolódó hozzá­A budapesti Nemzeti Színház decemberben Jelújítja „4z ember tragédiájá"-t A Nemzeti Színház december második felében felújítja Madách Imre drámai költeményét: , Az em­ber tragédiájá"-t. Ádámot Besse­nyei Ferenc és Básti Lajos, Évát Lukács Margit és Szörényi Éva, kor a városi tanácstagságra dr. , „,„-„, Szeghy Endre főiskolai taruírt. ke- I futatni, ami ltoüb palyadi] megnyerésében ju­tott kifejezésre. Vicsai Lajos gyakorló iskolai ta­nár hozzászólásában arról beszélt, hogy Eperjesi professzor mint em­ber kész volt a múltban is és kész ma is arra, hogy sikra szálljon a közösség érdekcinek védelmében. Mindkét jelöltet egyhangúlag je­lölte a gyűlés, s ez azt mutatja, Ungvári hogy az elnök bevezetőben tett ígéretét a gyűlés résztvevői bevál­tották: ezek az emberek valóban méltó harcosai lesznek mind a magunk, mind gyermekeink boí­dog lövőiének, Lucifert Balázs Samu, László és Várkonyi Zoltán alakítja. „Az ember tragédiájá"-t Gclérl Endre, Major Tamás és Marton Endre rendezi. A díszleteket Oláh Gusztáv, a jelmezeket Nagyajtai Teréz tervezte

Next

/
Oldalképek
Tartalom