Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-23 / 251. szám

OfLMIlCYflRORSZllC ®If»J Statisztikai Hivatal jelenlése az 1954. évi népgazdasági terv harmadik negyedévének leljesítésérfi SZOMBAT, 1954 OKTÓBER 83. (Folytatás az 1-ső oldalról.) 43 BZPS beruházásoknak mintegy százalékán képviselik, a tervezett .16 százalókkal szemben; a mező gazdasági beruházások aránya mintegy 21 százalék, a torvczelt 24.2 százalékkal szemben és vala­mivel alatta maradt az előirány zottnak a szociális, kulturális, va. lamint az egészségügyi beruházá­sok aránya. A harmadik negyedévben meg­gyorsult a mezőgazdasági és kis­mértékben a lakásépítkezések üte­me. Az építésügyi minisztérium azonban a mezőgazdasági építkezé­sek számára az előirt munkáslét­számnak még mindig csak körül­belül 60 százalékát biztosította. A csökkentett éves beruház&sl tervet a harmadik negyedév vé­géig a minisztériumok 64 száza­lékra teljesítették. A harmadik negyedévben üzem­behelyeztek több ipari üzemet, a mezőgazdaságnak nagyszámú me­zőgazdasági gépet adtak át, de a mezőgazdaság gépesítése nem folyt az előírt ütemben. Az első háromnegyed évben ösz­szeson közel 13 ezer lakás készült el, ebből állami erőből, Illetve ál­lami támogatással, nagyobbrészt Budapesten és a városokban 5800 lakás. — főleg magánerőből, első­sorban a falvakban, mintegy hét­ezer lakás. Az év végéig ínég sok­ezer lakás építkezésének befejezése várható. A negyedév folyamán elkészült föbbok között a Lőrinci Fonó férőhelyes n Duna Cipőgyár férőhelyes bölcsődéje, Budapesten egy 100 és Balmazújvárosban egy 50 férőhelyes óvoda. Számos álta­lános Iskolát bővítettek és több új általános Iskolát adtak át rendol­totésénok. A lakosság egészségügyi ellátásá­nak javítása érdekében az ország­ban több helyütt új szülészeti osz­tályokat és szülőotthonokat létesí­tettek. Az elért eredmények ellenére 1954 harmadik negyedében az épí­tőipar termelési feladatát nem tel­120 60 jesítette: a tervteljesítés foértéke csak mintegy 75 százalékos. Az építőipari vállalatok több épületet, köztük lakásokat, szociális és kul­turális létesítményeket, valamint mezőgazdasági épületeket nem ad tak át határidőre a megrendelők nek. Nem folyik kellő ütemben ; lakóházak tatarozása 6em. Számos építkezésen az elvégzett munkák minősége nem kielégítő Az építőipari vállalattá; jelentős ré­sze az építési költségeket nem csök­kentette. Szociális és kultúrális eredmények: 1954 harmadik negyedében a mult év azonos időszakához viszo­nyítva a népmozgalom kedvezően alakult: a halálozás arányszáma 11 százalékkal volt alacsonyabb, az élveszületéseké hét százalékkal, a természetes szaporodásé 21 száza­lékkal volt magasabb, mint a mult év megfelelő időszakában. A cse­csemőhalandóság aránya egy év alatt 24 százalékkal javult. A mult év azonos időszakához viszonyítva a rendelőintézeti szak orvosi munkaórák száma 12 száza­lékkal, az üzemorvosi munkaórák száma 13 százalékkal emelkedett. A bölcsődei hálózat a negyedév folyamán 1350 új férőhellyel bő­vült. Ez év nyarán az idénybölcső­dékben 8.5 százalékkal több a férő­hely, mint a mult esztendő hasonló időszakában. 1954 harmadik negyedévében több mint ötezer művet adtak ki, 9.6 millió példányban. A kiadott könyvek példányszáma 1953 azonos időszakához viszonyítva 29 száza­lékkal nőtt. Az ifjúsági művek példányszáma 174 százalékkal, a szépirodalmi műveké 22 százalék­kal, a tankönyveké 58 százalékkal volt több, mint 1953 harmadik ne­gyedévében. A filmelőadásoknak a negyedév folyamán több mint 25 millió lá­togatója volt, 40 százalékkal több, mint 1953 azonos időszakában. Központi Statisztikai Hivatal A mezőgazdasági termelési bizottság felhívása Szeged dolgozó parasztjaihoz KEDVES GAZDATÁRSAK! A szegedi mezőgazdasági termelési bizottság növénytermelési szakcsoportja október 17-i, vasár­napi ülésén foglalkozott a kenyérgabona termelés kérdéseivel. Szegeden is jó adottságok vannak, hogy megnöveljük a búzatermelési eredményeket. Az idő most legkedvezőbb a vetésre. Használjunk ki min­den percet azért, hogy a vetőmag mielőbb a földbe kerüljön. A gazdatársak jól tudhatják, hogy a bő termés egyik fettétele az időbeni vetés. A kenyérellátás biztosításáért szükséges, hogy minél több kenyérgabonát vessenek a gazdák. Az ipari munkások mindent megtesznek azért, hogy jobbá váljék a dolgozó parasztok iparcikkel való ellátása. Nekünk, dolgozó parasztoknak most a jó őszi munkával, a kenyérgabona termelés lehetősé­geinek kihasználásával is kell erre válaszolnunk. A kenyérgabona termelés növelése, a kenyérgabona nagyobb területen való termelése nekünk, gazdák­nak is legközvetlenebb egyéni érdekünk, amellett, hogy mindannyiunk közös ügye, hogy ne legyenek kenyérgondjaink. Jelentős az is, hogy kormányzat tunk a beszolgáltatásba bevitt minden mázsa ke-< nyérgabona után díjtalanul 10 kiló korpát juttat. Ez könnyíti a jószágtartást. 1955-ben minden gazda a kenyérgabona beadási kötelezettség teljesítése után az árpa-, zab-, kuko­ricabeadást saját választása szerint részben, vagy egészben kenyérgabonával is teljesítheti. A beadás teljesítésekor például egy mázsa májusi morzsolt kukorica 85 kiló búzával helyettesíthető. Használjuk ki a jó időt valamennyien, ves­sünk késedelem nélkül az összterületünknek lég* alább 40 százalékára búzát, rozsot. Kérjük a gazdatársakat, ha a területük 40 szá­zalékát még nem vetették be kenyérgabonával, úgy október végéig tegyenek eleget kötelezettségüknek. Kívánunk jó egészséget és hasznos munkát! Üdvözlettel: 1 I I MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSI BIZOTTSÁG Nyugat-Németország szuverénitásáról és a Nyugateurópai Unióba való felvételéről tárgyaltak a párizsi értekezleten Párizs (MTI). Anglia, Franciaor­szág, Belgium, Hollandia, Luxem­burg, Nyugat-Németország, Olasz­ország az Egyesült Államok és Kanada külügyminiszterei csütör­tök reggel értekezletre ültek össze a párizsi Chaillot-palotában. Az i kozás utdn m értekezlet úgy dön­kai katonai segélyt — az érdekelt nyugateurópai országok között, Erélyesen tiltakozott az ellen, hogy az amerikai fegyvereket a brüsz­szeli szervezet ossza szét. A tilta­Mendes-France november 18-ig ratifikáltaíni akarja az egyezményeket Párizs (MTI) Mendes-France mi­niszterelnök környezetében úgy tudják, hogy a miniszterelnök no­vember 18-ig ratifikáltatni szeret­né a francia nemzetgyűléssel a nyugatnémet újrafelfegyverzésre vonatkozó egyezményeket. Mendes-France ugyanis novem­ber 18-án hivatalos látogatást tesz majd Washingtonban és azt szeretné, ha már zsebében vihc.tné az amerikai politika készséges kiszolgálásának bizo­nyítékát, a londoni egyezmé­nyek parlamenti ratifikálását. Mendes-France Sietségére mu­tat, hogy a miniszterelnök már a jövő héten az illetékes parlamenti bizottságok elé akarja terjeszteni a szombaton aláírandó egyezmények szövegét, hogy így a nemzetgyűlés­ben a ratifikálási vita már no­vember első napjaiban, vagyis a nemzetgyűlés összeülése után ha­ladéktalanul megkezdődhessék. Ollenhauer Párizsban pénteken délelőtt megbeszélést tartolt Adenauerral Berlin (MTI) Ollenhauer, a Né­met Szociáldemokrata Párt elnöke csütörtökön este Carlo Schmid, Herbert Wehner és Karlmommer szociáldemokrata képviselők kísé­retében Párizsba utazott. Ollenhauer pénteken a kora dél­előtti órákban megbeszélést folyta­tott Adenauerral, aki a Saar-kér­déssel kapcsolatos francia-nyugat­német tárgyalások állásáról tájé­koztatta az ellenzék vezetőjét. A szociáldemokrata párt hivata­los sajtószolgálatának megállapí­tása szerint Ollenhauer párizsi útja nem változtat a pártvezetőség ama álláspontján, hogy a szociálde­mokraták mindaddig, amíg az illetékesek nem tesznek kísér­letet újabb négyhatalmi érte­kezleten a német kérdés békés megoldására, elutasítják Nyu­gat-Németország újrafelfegyver­zésének tervét. Ollenhauer a Iebourgeti repülő­téren megérkezésekor a Saar-kér­déssel kapcsolatban a következő­ket mondotta: -A Német Szociáldemokrata Párt­nak a Saar-kérdéssel kapcsolatos álláspontja közismert. A Saar-vidck, amely a Ruhr­mcdcnce természetes folytató­dása, német terület és annak is kell maradnia és meg kell őriz­nie demokratikus szabadságjo­gait. Ennek leszögezése után a Német Szociáldemokrata Párt gazdasági téren kész megtenni a legmesz­szebbmenő engedményeket*. értekezlet napirenje három pontból állott: 1. Nyugat-Németország felvétele a „Nyugateurópai Unióba", vagyis a brüsszeli szerződésben és a brüsz­szeli szerződésnek az atlanti pak­tummal való kapcsolata. Erről egy szakértői csoport már Londonban kidolgozott egy tervet. A kilenc állam külügyminisztere ezt a ter­vet elfogadta. 2. Az ú) Wehrmacht létszámának megállapítása. Ebben a kérdésben már a londoni értekezleten meg­egyezés jött létre és csütörtökön véglegesítették azt a megállapo­dást, hogy az új Wehrmacht 500.000 emberből fog állani, illetve 12 hadosztályból. Ebből 6 páncélos hadosztály lesz. Ezenkívül a Wehrmachtnak 1500 repülőgéppel rendelkező légiereje és olyan ha­diflottája lesz, amelyhez számos egység tariozik majd. de egyiknek űrtartalma sem haladhatja meg a 3000 tonnát. A 6 páncélos hadosz­tály 300 tankkal fog rendelkezni, tehát egy-egy hadosztálynak két­szer annyi tankja lesz, mint Hitler páncólog hadosztályainak volt, 3. A szövetséges országok fegy­verkezésének ehenőrzése. London­ban már elhatározták, hogy egy nemzetközi ellenőrző szervet hív­nak életre, amelynek hatásköre az lenne, hogy szankciókat alkalmaz­zon arra az esetre, ha a szövetsé­gesek túllépnék o fegyverkezésre megállapított kereteket. Ezzel a napirendi ponttal kapcsolatban kellett volna véglegesen határozni az amerikai hadianyagnak a tag­államok között történő szétosztásá­ról is, azonban ebben a kérdésben és a nemzetközi ellenőrző szerv kér­désében is új szövegezéssel egé­szítették ki a londoni határozato­kat. Az angolszászok és a Bene­lux-államok ellenezték ezeket a kiegészítő rendelkezéseket, Dulles kijelentette, hogy az Egyesült Ál­lamok maga akarja szétosztani a hadianyagot — vagyis az ameri­tött. hogy <iz amerikai hadianyag szétosztását később fogják ponto­san megállapítani. Az értekezleten. Eden angol külügyminiszter nyomást gya. korolt Mendes-Francera, hogy halassza el a Jegyvcrkezési poolra" vonatkozó javaslatá­nak előterjesztését arra az időre, amikor a francia parlament ratifi­kálja a londoni egyezményt. Érte­sülések szerint a francia miniszter­elnök engedett Eden nyomásának. Egy .négyes" megbeszélés után folytatódott a kilenchatalmi tanács­kozás. Az „AFP" a délutáni ülés­ről ezt jelentette: „A kilenc hata­lom képviselője csütörtökön 19.30 órakor a napirendet már kimerí­tette egy pont kivételével: a Nyu­gateurópai Unió tanácsának kap­csolatai az atlanti tanáccsal. Egyez­mény jött létre minden más pont­ról, beleértve a fegyvertartás és szabványosítás jelentős kérdését is. A munkacsoport, amelyet a Nyu­gateurópai Unió tanácsa létrehoz vaslat, vagy a tagállamok valame­lyike által beterjesztendő egyéb ok­mány alapján tanulmányozza, a megalakulását követő két hónapon belül jelentést tesz a tanácsnak". A kilenc külügyminiszter tanács­kozásának befejezése után kiadott hivatalos közlemény szerint a ki­lenc külügyminiszter tájékozódott „a három nyugati hatalom és Nyu­gat-Németország külügyminiszterei között lefolyt, a Nyugat-Németor­szágban lévő megszállási rendszer megszüntetésére vonatkozóan létre­jött megegyezésről, majd tanulmá­nyozta a párizsi és londoni munka­csoport által azon elvek alkalmazá­sára készített jelentéseket, ame­lyekről a londoni értekezleten meg­egyezés történt. Megegyeztek a négy jegyzőkönyv szövegében, amely olymódon erősíti meg és ter­jeszti ki a brüsszeli szerződés szer­vezetét, hogy az bizt06Ítja Olaszor­szág és a Német Szövetségi Köz­társaság résztvételét, nemkülönben megállapodtak a csatolt okmányok szövegében. Elhatározták, hogy egy hét tagból álló londoni munkacso* port fennmarad az alatt az átmene­ti Időszak alatt, amely megelőzi Olaszország és a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos belépését majd, hogy e kérdést a francia ja- | brüsszeli szerződés szervezetébe". " Nagyjelentőségű eseményekről tárgyal Pekingben az indiai miniszterelnök Frankfurt (MTI) A -Frankfurter Allgemeine Zeitung* című nyugat­német burzsoá lap Nehru indiai miniszterelnök pekingi útjáról töb­bek között a következőket írja: Nekünk, nyugatiaknak eléggé ne­hezünkre esik azok tanácsát kö­vetni, akik szerint az emberiség többsége, s nem pedig a Nyugat szemüvegén keresztül kell néz­nünk a dolgok folyását. Pedig soha még ilyen szükség nem volt e ta­Azon beszélgetések során, ame­lyeket az indiai miniszterelnök és külügyminiszter Mao Ce­tunggal, Csu Tcvel és Csou En­lajjal folytat Pekingben, világ­történelmi jelentőségű esemé­nyek és kérdések merülnek feL Nekünk viszont hozzá kell szok­nunk ahhoz a gondolathoz, hogy mindez nélkülünk, európaiak nél­nács megfogadására, mint éppen kül történik. Ez, 400 éves ázsiai most, amikor Nehru megkezdte urámunk után, merőben új jelen­nagy ázsiai utazását. ség számunkra. ^Elméleti színvonalunk emelésit . pgíli elő az mm ^ «Mr.ílTAT« (53) ! l1 Ekkorra már hangok hallatszottak mögöttünk, kék és vörös ködben ala­kok futottak ki a kony­hából s a műhelyből­Valaki hátulról átkarolt és valósággal leci­bált Csepkóról. öt is többen vették körül. Bevánszorogtam a műhelybe, leültem a forgácshalomra a sarokban s gondolat nél­kül, kábán nézve magam elé tűnődtem. A többiek hagytak, nem mondtak egy rossz szót se, és Csepkó se jött, pedig vártam, hogy ordítva kiront megint a házból, ahová távo­zott és úgy gondoltam, hogy akkor még ki­köpök elébe, mielőtt örökre itthagynám ezt az ótvaros, dögvészes helyet... Még megvillant egy pillanatra Ilonka alakja, leguggolt mellém a forgácsra, meg­simogatott s mondott is valamit, amit sehogy nem értettem, mert képtelen voltam rá fi­gyelni. Egy pirosan ragyogó, szép nagy almát is az ölembe csúsztatott, de mindez nem használt. Átnéztem rajta is, mint a levegőn, S csak azt vártam: annyi erőm legyen, hogy örökre bevágjam magam mögött ezt az át­kozott kaput. XII. HAJNALLIK 1. Mikor motyómmal hátamon kiléptem Csepkóék kapuján, gondolat és szív nélkül lábamra bíztam magam. S lábaim végezték dolgukat maguktól, gépiesen rugdosták a járda mellett korán lehullott eperfaleveleket. A sarki ártézi kút gőzölgő, langyos vizé­ből ittam s megmostam az arcomat, Ahogy AZ £LSÖ PRÓBA Irta: DÉR ENDRE tovább bandukoltam, egyszerre azon kaptam magam, hogy valamiféle szándék, nagyon mélyen bennem, mint az alvó csíra a téli földben, mégis él és mozgat. Egyszerre nagy­apámék kerítése mellett találtam magamat. Hogy mindjárt belépjek és elpanaszol­jam az én nagy bánatomat, hogy lelkem vé­res sebére gyógyírt kapjak, hogy a szeretet és pártfogás erős hullámai átjárjanak, ter­mészetesnek látszott. Már kezem a kilincsen volt, amikor visszahúztam és tétován félre­léptem az ajtóból. Hirtelen elképzelhetetlen­nek látszott, hogy én most elbeszéljem, ami történt és újra átéljem a mai nap gyötrő tör­ténetét, vitriolos szégyenét. Valameddig ott ácsoroghattam, mert mikor lepillantottam lábam elé, már sok-sok szét­tépett krizanténszirmot láttam a földön, ön­tudatlanul is nagyanyám gyászos pompájú virágait cibáltam a léckerítésen átnyúlva. Haboztam, mitévő legyek. Egyszer aztán a kútgém nyikorgása hal­latszott az udvarból, bennem kis rebbenés — s hirtelen el 'is oldozkodtam már. Lajihoz kellene mennem! Vele tán meg tudnám osztani a mai nap terhét. Hátha se­gítene rajtam most is, amikor kegyetlén ke­zek tépték szét bennem a bizalmat, mocs­kolták össze a jószándékot, csúfolták meg az embert. Már kint jártam a város szélén. A szo­morú szürkeségben őrtálló nádas, az ébren­léttől búcsúzkodó nyár­fák vigasztalansága egy, befolyt bánatommal. Talán csak a déli harangszó hatolt el ide, olyan messziről, mintha a tegnap távo­lából remegne át.,! Éreztem, hogy mától nagyon megválto­zom. Nem lehet ezt a világot úgy, ahogy van, szeretni és szolgálni. Más utat kell itt törni és éles tekintettel kell szemügyre venni az embereket. Veséjükig hatolni és megtanulni, hogy hová tegyem őket. Sokfélék az emberek, talán ahány, any­nyiféle, de valami nagy mesgye mégis elvá­lasztja egymástól a két nagy táborukat. Mennyire más Csepkó, ez a vadállat, mint a finoman vasalt nadrágos Hornyászky vagy akár Jánossy Kázmérék. Mégis valami titkos kapocs összefűzi őket, nem képesek Igazán emberségesek lenni. Lám, Csepkó is erőlkö­dött, hogy jó pofát vágjon, de nem sok kel­lett ahhoz, hogy a vigyori lárva lehulljon az ábrázatáról, A másik oldalon meg ott van Kelen Gyuszi, Balázs.Laji, meg Udvardi! Ezek is nagyon különbözők, de velem voltak mindig és tudom, hogy egymással is összeférnének, ha együtt kellene élnlök. A gazdagság rontja meg bizonyosan az embereket! Elbizakodottá, •képmutatóvá és kegyetlenné teszi őket. Persze Udvardinak van fizetése, de azért csak nem gazdag az. láttam a lakását. Csep­kó a mellényzsebéből kivágná az árát.., _ (folytatása következik) < t

Next

/
Oldalképek
Tartalom