Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-19 / 247. szám

jffLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLjETÉttl ÉLJEN A NEMZETI EGYSÉG ÉLHARCOSA, A NÉPJÓLÉT, A SZOCIALISTA ÉPlTÉS SZERVEZŐJE: A MAGYAR DOLGOZÖK PARTJA! AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 247. SZAM ARA: 50 FILLÉR Kommunisták az élre az új szakasz politikájának megvalósításáért A csongrádmegyei pártaktíva értekezlete Hódmezővásárhelyen Hétfőn Hódmezővásárhelyen, a Béke-szálló nagytermében, tartotta ülését a csongrádmegyei pártaktí­va, amelyen a Központi Vezetőség legutóbbi ülésének határozatai alapján megvitatta az új szakasz politikájának megvalósításával kapcsolatos megyei feladatokat. A megyei pártaktíva értekezle­ten megjelent E r d e y-G r ú z Ti­bor elvtárs, a Központi Vezetőség t3gja, oktatásügyi miniszter és Horváth Márton elvtárs, a Központi Vezetőség tagja, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának ve­zetője. Az MDP Csongrádmegyei Végre­hajtó Bizottsága beszámolóját N é m e t h Károly elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára ismer­tette. Pártunk júniusi politikája az egyedül helyes politika Kedves Elvtársak! Tisztelt Párt­aktíva Értekezlet! Pártunk Központi Vezetóségének október elején tartott ülése, mely­nek napirendjén „Népgazdaságunk helyzete és feladataink" szerepelt, jelentős állomás az új szakasz po­litikájának sikeres megvalósítása terén. A Központi Vezetőség mély­rehatóan elemezte, hogy meddig jutottunk el a júniusi és a kon­gresszusi határozatok végrehajtásá­ban. Feltárta a gazdasági életünk­ben jelentkező komoly nehézsége­ket, megmutatta leküzdésük útját, mozgósítja a pártot, a tömegszer­vezeteket, az állami és gazdasági szerveket, hogy dolgozó népünkkel együtt legjobb tudásukkal szolgál­ják az új szakasz nagyszerű célki­tűzéseinek megvalósítását. Ez tette szükségessé, hogy ezen az aktíva­ülésen megtárgyaljuk: mit akarunk tenni Csongrád megyében annak érdekében, hogy leküzdjük a fel­merült. nehézségeket, elhárítsunk az útbSí minden akadályt, mely gátolja az új szakasz politikájának maradéktalan megvalósulását. Vizsgáljuk meg kedves elvtársak, hogy hogyan alakult népgazdasá­gunk helyzete az elmúlt 15 hónap alatt? A tavaly június óta eltelt ót ne­gyedév tapasztalatai szemléltetően igazolják, hogy a párt júniusban elhatározott politikája, melyet a kongresszus jóváhagyott és to­vábbfejlesztett, az egyedüli helyes politika, amelynek útján a párt járhat. Ezt meggyőzően bizonyítják az elért eredmények. A mezőgazda­ságban éppen a Központi Vezetőség 1953 júniusi, a párt és kormány mezőgazdaság fejlesztéséről szóló decemberi határozata alapján szá­mottevő kezdeti eredményeket ér­tünk el. Ezek közül a legjelentő­sebbnek kell elismerni, hogy az új szakasz politikájából következő egész sor ismert intézkedés hatá­sára lényegesen megnőtt a dolgo­zó parasztság termelési kedve, megnőtt bizalma a párt és kor­mány iránt. Ezt a megcáfolhatatlan igazságot megyénkben ismételten hangsúlyozni kell azokkal szem­ben, akik félszívvel dolgoznak a mezőgazdaság fellendítését célzó intézkedések valóraváltásáért. Áll­janak itt tanulságképpen az elért eredmények azok okulására is, akik nem akarták vagy nem tudjál; megérteni, hogy az új szakasz po­litikájának helyességét az élet, a gyakorlat teljes egészében igazol­ta. Vájjon nem ennek a politiká­nak az eredménye-e, hogy Cson­grád megyében az 1952/53. gazdasá­gi évvel szemben, amikor 92.000 katasztrális holdat trágyázott meg a dolgozó parasztság. 1953/54-ben már 147.500 katasztrális holdat? Nem a pártot igazolja-e az a nem lebecsülendő eredmény, hogy amíg 1053 júniusa előtt a megyé­ben 36.000 kh tartalék szántóföld részben parlagon, kihasználatlanul hevert, addig ma szinte szűkében va­gyunk a földnek? A paraszti ter­melési kedv megnövekedését mu­tatja többek között megyénkben a szinte kiveszőben lévő lucerna, ló­here vetésterületének jelentős nö­vekedése, ez évi másodvetési ter­vünk 200 százalékra való teljesíté­se, a jövedelmet csak később biz­tosító szőlő- és gyümölcstermelés iránti megnövekedett érdeklődés stb. Ezek és még száz hasonló jel mind pártunk politikájának helyes­ségét igazolják. Parasztságunk érdeklődése nem­csak a föld iránt, hanem a jó ter­mést elősegítő mezőgazdasági kis­gépek iránt is megnőtt. A gazda­ember, tudjuk, csak akkor eszközöl termelési eszközökre jelentősebb beruházást, ha bízik a kormány­ban, ha bízik a párt politikájának helyességében. Márpedig a tények azt mutatják, hogy a megye pa­rasztsága június óta, csak a megyei kereskedelem révén 410 boronát, 640 ekét, 290 ekekapát, 100 vetőgépet, 340 répavágógépet, 710 permetezőt vásárolt. Ezzel szemben a júniust megelőző 1—2 évben mezőgazdasá­gi kisgépek forgalmáról jóformán nem is lehetett beszélni a megyé­ben. A paraszti termelési kedv és biztonságérzet megnövekedésének az eredménye az idei jó kukorica­és burgonyatermés. A megelőző sokévi átlagnál magasabb a Makó­vidéki hagymatermés, amely az idén elérte a 80 mázsát holdanként és nem ritka a 100 mázsán felüli termés sem. Jelentős előrehaladás történt a paprika termesztésében is. Számottevő a megye állatállo­mányának fejlődése is, megnőtt juhállományunk és az utóbbi évek legmagasabb átlagát értük el a ba­romfitenyésztés fejlesztésében, az elmúlt 15 hónapban javult a mun­ka a falu szocialista szektoraiban is. Állami gazdaságainkban különö­sen a gabonaféléknél egy-egy és félmázsával magasabb volt a ter­méseredmény. Ehhez azonban mindjárt hozzátehetjük, hogy az állami gazdaságok eredményei nem állnak arányban a mi megyénkben sem azzal a nagy támogatással, melyet részükre az állam nyújt. Különösen lassan növekszik a ka­pások terméshozama. A termelőszö­vetkezetek többsége a mult év ok­tóbere után szintén megerősödött, javult a munkához való viszony, a termelőszövetkezetek jövedelme lé­njegesen megnövekedett. Egy-két kivétellel szinte mindenütt tudtak pénzelőleget adni. A kapásokat is jobban művelték, mint a megelőző években, aminek eredményeképpen jó termést takarítottak be kukori­cából, cukorrépából, hagymából stb. A termelőszövetkezetekben je­lentkező munkaerőhiány azonban fékezi a nagyobb jövedelmet bizto­sító belterjes gazdálkodás kifejlesz­tését. Június után lényegesen meg­javult mezőgazdaságunk műszaki, anyagi ellátottsága is. A hároméves begyűjtési rendszerünk helyesnek bizonyult, megyénk dolgozó pa­rasztságának döntő nagy többsége eleget tett kenyérgabona beadási kötelezettségének, bár a rossz ga­bonatermés következtében a terve­zettnél kevesebbet gyűjtöttünk be. Az ipar vonalán is értünk el eredményeket. Az év első^felébcn a második negyedévi terv egészé­ben és részleteiben történt tel­jesítéséért tizennégy üzemünk kapta meg az élüzem kitüntetést. Az első félévben fennálló 50 mil­lió forintos adósságunkból az ipar ban a harmadik negyedév végére 15 millió forintot törlesztettünk. A harmadik negyed minden hónapjá­ban 100 százalékon felül teljesítet­tük terveinket. A megye miniszté­riumi ipara az elmúlt egy év alatt 1.9 százalékkal termelt többet az előző évinél. Az élelmiszeripar ter. melése 13.6 százalékkal nőtt. A június óta eltelt idő alatt két­ségkívül jelentős mértékben emel­kedett mind a munkások és alkal­mazottak, mind a parasztság élet­színvonala. 1954 első félévben a munkások, alkalmazottak keresete 15.8 száza­lékkal volt több, mint 1953 első fél­évben és közben a fogyasztási árak 8.3 százalékkal csökkentek. Me­gjénk áruforgalmának alakulása is arról tanúskodik, hogy 1953 júniu­sához képest lényegesen javult a lakosság áruval való ellátottsága A csongrádmegyei kiskereskedelem összes áruforgalma 1954 első felé­ben 25 százalékkal volt magasabb a mult év azonos időszakának áru­forgalmánál. Ebben az időszakban megyénk lakossága 105 millió fo­rinttal, általában családonként szá­molva 1000 forinttal költptt többet fél • év alatt a kiskereskedelem vo­nalán beszerezhető szükségleti cik­kekre. A falusi áruforgalom ezen idő alatt 33 százalékkal volt ma­gasabb és különösen gyors növeke­dést mutatqtt a harmadik negyed­évben, amikor a falusi kereskede­lem 105 millió forintot forgalma­zott. Ez az összeg, amit 3 hónap alatt költöttek el falvainkban, alig marad el az első félév 118 millió forintos forgalmától. Nagymérték­ben megnőtt a megye összforgal­mán belül a ruházati cikkek ará­nya. Az év első 8 hónapjában a vá­rosokban 54 százalékkal több ruha kelt el. mint 1953 azonos időszaká­ban. A falu harmadik negyedévi forgalmának jóval több mint fele ruházati cikkekből adódott. Ennek ellenére azonban az igények nin­csenek megfelelően kielégítve, kü­lönösen az igen fontos téli ruháza­ti cikkekből. Nagymértékben meg­nőtt a kereslet tartósabb kultúr- és használati cikkek iránt. Csak a második negyedévben 1646 rádiót 1230 tűzhelyet, 1620 kerékpárt adott el megyénkben a kereskedelem ami a multévi második negyed áru­forgalmának több mint kétszerese A lakosság ellátottsága terén ko­moly hibák is jelentkeznek. Nagy még a hiánycikkek száma, sok r jogos kifogás az áruk minőségével szemben. Komolyabb nehézségünk a tüzelő-, a hús-, de különösen f Zsít ellátás területén jelentkezett a? utóbbi hónapokban. Ebben jelentős szerepet játszik, hogy begyűjtési apparátusunk a harmadik negyed­évre tervezett sertésbeadásnak csak 59.3 százalékát gyűjtötte be. Más­részt nem figyeltünk fel az elosz­tásban lévő hibákra. „Szívesen jöttünk, elhozott az együvétartozás érzése .. Tanácstagjelölő gyűlés Rókuson Fő feladat: ingadozás nélkül a júniusban elhatározott politikát végrehajtani Kedves Elvtársak! A június óta elért eredmények kétségkívül az új szakasz politiká­jának a sikerét jelentik és nagy szerepet játszanak abban. hogy megszilárdult a párt és a munkás­osztály kapcsolata és a munkás­paraszt szövetség, hogy megnőtt dolgozó népünk bizalma a párt po­litikája iránt. Az elért eredmények azonban nem szabad hogy elhomá­bosítsák a júniusi határozatok vég­rehajtása során elkövetett hibákat, melyek nagymértékben előidézői annak, hogy jelenleg nagy nehéz­ségekkel küzd népgazdaságunk. A Kozponti Vezetőség ülése ezeknek a nehézségeknek leküzdésére irá­nyította a fő figyelmet. Határozot­tan és ingadozás nélkül végrehaj­tani a júniusban elhatározott poli­tikát, ez továbbra is a fő feladat. Legyünk tudatában, hogy amit e téren elkövetünk, minden mulasz­(Folytatás a második oldalon!) HÉTFŐN SZEGEDEN megkez­dődtek a tanácstagjelölő gyűlések. Felsővároson. Móravárosban, Pető­fi-telepen, Alsóvároson, Rókuson és a Belvárosban lelkes gyűléseken jelölték a választópolgárok a ta­nácstagokat a Hazafias Népfront listájára. A jelölőgyűlések megmu­tatták, hogy a varos népe szoros egységben dolgozik élete jobbáté­teléért, s magáénak vallja a Haza­fias Népfront szegedi bizottsága programmját. S azokat jelölték ta­nácstagnak, akik a jók közül a legjobb munkát végzik — tettekkel bizonyították hazaszeretetüket és hűségüket a néphez, amelyből va­lók. Már jóval hat óra előtt a leszálló alkonyatban gyülekezni kezdtek a Szeged-Rókusi 79-es választókörzet választópolgárai a Csongrádi-su­gárúti iskola nagytermében a je­lölőgyűlésre. Munkások, parasztok, értelmiségiek, kisiparosok, kiske­reskedők indultak útnak, hogy ott legyenek a körzet éleiének fontos eseményén. S hat órakor az iskola tanter­mének padjaiban már ott ültek az emberek. Szinte kivétel nélkül va­lamennyi választó. A rókusi párt­szervezet vezetői és népnevelői együtt derekas munkát végeztek. Napokkal előbb felkeresték a há­zakat és elbeszélgettek az emberek­kel a Népfront jelentőségéről, a jelölőgyűiés fontosságáról. Minden népnevelő jóelőre tudta, melyik há­zakban kell felvilágosító munkát végeznie. Igen helyesen még a je­lölőgyűlés előtt is ellátogattak a házakhoz és az ottlakókkal együtt mentek a jelölőgyűlésre, özvegy Lázár Antalné, aki korábban ke­vésbbé végzett felvilágosító mun­kát, most jól tevékenykedett idős asszony létére. Ez a példa nem egyedülálló. HAT ÓRAKOR már zsúfolásig megtelt a nagy tanterem és bizony jó lett volna, ha több ott a pad. hogy mindenki leülhessen. Mert többen álltak, de hát az nem szá­mított, hiszen fontos dologról volt szó. A gyűlés előtt a Szegedi Ken­derfonó kultúresoportja szerepelt nagy sikerrel. Idősek és fiatalok, férfiak és asszonyok arca figyelővé vált, amikor Rózsa Istvánné, a Ha­zafias Népfront szegedi bizottsága küldötte üdvözölte a megjelente­ket és megnyitotta a jelölőgyűlést. Ezután a gyűlés elnökéül Sárvári Mihályt, a gyűlés jegyzőkönyvve­zetőjéül pedig Kocsis Ferencet vá lasztották meg. Sárvári Mihály, a gyűlés elnöke röviden ismertette a Népfront je­lentőségét. A Népfront nemcsak a választás idején tevékenykedik, ha­nem azután is, hogy minden be­csületes, hazáját szerető ember leg­jobban tudjon dolgozni saját jóléte növeléséért. A jelölőgyűiés —amint ezt is helyesen ismertette Sárvári Mihály — nem egyenlő a válasz­tással. A gyűlésen jelölik a ta­nácstagot a Népfront listájára és megválasztásukra novemberben ke­rül sor. Az elmúlt évek során Rókus is sokat fejlődött. Ennek mérföldkö­vei a többi között a Feltámadás­utcai új orvosi rendelő, a Párizsi­körűt sarkán épült gyermek-poli­klinika is. A továbbiakban ismer­tette a Hazafias Népfront szegedi bizottsága négyéves programmját Sárvári Mihály, amely Rókus pé­nének is gondtalanabbá, könnyeb­bé teszi életét. Rókuson épül fel oéldául az Épületelem Hlőgyártó Vállalat, a Gáztöltő-Vállalat. Rő­viil a Szegedi Konzervgyár, ahol számosan dolgoznak a rókusiak közül. Sor kerül a járdaépítésre, a csatornázásra. A közeljövőben új boltot kap az Árvíz-utca környéke. EZUTÁN sorra álltak fel a válasz­tópolgárok és elmondották vélemé­nyüket a népfrontról, a jelö'ögyű­lésről s arról, hogy milyen embe­reket kívánnak jelölni. A 79-es kör­zetnek — amelyhez az Árva utca, Tündér utca, ösz utca. Párizsi­körút, Csongrádi sugárút jórésze tartozik — egy városi tanácstagot és egy kerületi tanácstagot kellett jelölni. Tóth József, a NIVÓ Já­tékáru Ksz dolgozója arról is be­szélt, arra kéri azokat, akiket je­lölnek tanácstagnak, hogy jó har­cosai legyenek a ' népfront-pro­gramra megvalósításának. Stark Sándor, az Üveges Ksz dolgozója is lelkes szavakkal üdvözölte a programmot. Szólt arról, hogy a múltban, amikor a Városháza tör­vényhatósági bizottsági tagjait je­lölték. azok nem a népb31 valók voltak — nem is a nép jelölte őket. Most mennyivei másabb! Idős, őszbecsavarodott hajú ember a Tündér utca 20. szám a'att lakó Keresik Ferenc bácsi a Szőrmo­és Bőrruhakészítő üzem rojnkása kért szót. Egyszerű, keresetlen sza­vakkal beszéli, nem cikornyázta a mondatokat. „Emlékszem, Ingy a múltban a városi tanácsnak urak csak a maguk hasznával törődtek, a néppel nem. Knitona tanácsnok is járdát építtetett, de cíik a sa­ját házáig. Most másképpen van. A tanácstag dolgozótársai érdekét képviseli". Balogh Jánosné Ösz utca 11 szám alatt lakó háziasszony is beszélt a csatornázás jelentősé­géről. A KERÜLET DOLGOS emberei úgy tanácskoztak, akár egy nagy család. Szavukat hallatták, úgy, ahogyan kell. Ki legyen a jelölt­jük? — ezt kellett azután eldönte­niük. Sas Ferenc, a Nemzeti Bank dolgozója javasolta várisi tanács­tagnak Doha Györgyöt, a Konzerv­gyár 26 éves munkását. Javasol­ta mert termelése rendszeresen kétszáz százalék körül áll és mert rendszercson segít dolgozótársai­nak-, Az ösz ntea 30. az ám alatt lakó Doba Györgyöt sokan isme­rik, de azért felemelkedett és esön­des szóval elmondta életét. KonT zeirvgyávi munkástársai: Sípos Jó­zsef, Dóczi Síindomé, Kocsis György, Berta Józsefné és mások mondtak róla véleményt. Kuluncsics Ágnes szavai kifejezöek voltak: — „Nem kellett nekiitik se hintó, se autó és még:s nagyon szívesen jöttünk mert elhozott az együvé­tartozás, a bizalom . .. Határozott a gyű'ór. A jelen­lévők karjukat felemelve tanács* tagnak jelölték Doha Györgyöt. Móricz Géza, a Cipész Ks: dol­gozója emelkedett azután s ólásra. Kifejtette véleményét, hogy a ke­rületi tanúcstagságra ő Kassai Ti­bort tartja a legméltóbbnak. A Csongrádmegyei Nyomdaipari Vál­lalatnál sztaliánovista nyomdász. Négy éve tanácstag s becsű'öttel végezte munkáját. Az Árva utcá­ban lakó Pálfi Józsefné is elmond­ta véleményét: „ Javaslom én is Kassai Ti bort, Törődik a munkás 'ép sorsával és neim ismer fáradtságot, c elek* szik". Nyomdai munkatársai, Huszár G.vőzőné, Kádár E-nil is véleményt mondunk Kassai Tiborról. özvegy Erősg Jánosné ösz utcai lakos Kassai Tibor munkája ól beszélt s arról, hogy bizalommal van ö is iránta. Lugosits János s inte egyetlen rövid foik'iál'ásban sűrí­tette érzéseit: „Éljen a -Népfr ntl" Beszélt ö is Kassai Tiborról. Fa­ragó Kálmánnó után S nbó János­né, a Csongrádi sugárúton lakó háziasszony arról sző te a monda­tokat. hogy a tanácstagok mialig a dolgozók érdekeié.t tevékihy­kedjenek és az emb:rck támogat­ják is őket. Szavazott a gyűlés, karfrlemelés­sel. Kas-ai Tibort tanácstagnak je­lölték. Szabó Jánornó egy-egy szál hatalmas hófehér krizantémot vitt 3, szüretet cs 3 l)!za,!oni .jel©-* ként a tanácstag-jelölteknek: Doba Györgynek és Kassai Tibornak. ...VÉGETÉRT A 79. körzet jó inunká, végzeit lará-stagjalölő gyűlés-. Az emberek indultak ott­honaikba, hogy a munkával teli hétköznapokon a Népfront zászlaja alatt formálják könnyebb vidá­mabb életüket. Imorvay)

Next

/
Oldalképek
Tartalom