Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-15 / 244. szám

ÖÉIM0GYGRORSZÍG PÉNTEK, 1954 OKTÓBER IS. Erdei íerenc nyilatkozata a pénteken országszerte megkezdődő jelölőgyűlésekről, a Hazafias Népfront és a tanácsok kapcsolatáról Erdei Ferenc igazságügyminiszter, a Hazafias Népfront országos elő­készítő bizottságának tagja, a kö­vetkézé nyilatkozatot adta a Ma­gyar Távirati Iroda munkatársá­nak: A Hazafias Népfront előkészítő bizottságának a felhívására mind nagyobb arányokban bontakozik ki a Népfront-mozgalom. Az elindu­láskor arra az álláspontra helyez­kedtünk, hogy semmiféle különö­sebb szervezeti, vagy működési szabályokkal ne kössük meg a moz­galom kibontakozását, hanem hí­ven a Hazafias Népfront legszéle­sebbkörű mozgalmi jellegéhez, bíz­zuk ezt a gyakorlatra, a nép leg­szélesebb rétegeinek a cselekvő kezdeményezésére. Az eddigi tapasztalatok teljes mértékben igazolják álláspontunk helyességét. A' mozgalom kibonta­kozása során azonban számos olyan kérdés merült fel, amiben tisztá­zásra és a gyakorlat értékelésére van szükség. Előre kell bocsáta­nom, hogy mindezekben a kérdésekben ter­mészetesen a Hazafias Népfront kongresszusának kell állást foglalnia és útmutatást adnia a Népfront-mozgalom további munkájára, működésére és szer­vezeti kérdéseire. Az eddigi tapasztalatok azonban felvetnek néhány olyan különösen fontos kérdést, amelyek megvilá­gításához előzetesen is szeretnék hozzájárulni. Első kérdésként arról kell be­szélni, amit igen sok oldalról fel is vetnek, hogy mik a népfront-bi­zottságoknak és az egész népfront­mozgalomnak az állandó tevékeny­ségi formál, feladatai? Ez az a kér­dés, ami legélénkebben foglalkoz­tatja mind az előkészítő bizottsá­gokat, mind a már megalakított népfront-bizottságokat, s nyilván ennek kell lennie a kongresszus egyik igen fontos témájának is. Természetcsen helytelen lenne ebben a kérdésben bármilyen me­rev álláspontot elfoglalni, az ed­digi tapasztalatok azonban, az ed­digi kezdeményezések és a kérdés körül folyó eszmecserék alapján néhány irányban már határozottan fel lehet ismerni a népfront-moz­galom sajátos politikai-társadalmi tevékenységének a kereteit. Alapvető szerepe van a népfront­bizottságoknak mindenekelőtt az országgyűlési képviselők és a ta­nácstagok jelölésével kapcsolatban. Igaz, hogy ez a tevékenység a vá­lasztásokicai kapcsolatos, azonban egyrészt nem korlátozódik kizáró­lagosan a választások idejére, más­részt ennek az időszaki tevékeny­ségnek kiemelkedő politikai jelen­tősége van. Pénteken országszerte megkez­dődnek a jclülögyűlések. A fő­városban cs vidéken több mini százezer jelölő-gyűlést tartanak, amelyeken körzetenként megvá­lasztják a lakók jelöltjeiket a tanácsokba. Hatalmas vizsgája lesz ez máris a fiatal népfront-bizottságoknak, amelyek már a jelöléseknél fontos szerepet kaplak. A tanácstagok jelölése azt a kér­dést veti fel, hogy vájjon a jelöl­tek tényleg a nép jelültjei lesz­nek-e, s a jelölésekre szóbajöhető személyek megvitatása a nép leg­szélesebb tömegeinek aktív közre­működésével. felelős vélemény­nyilvánításával történik-e. vagy pe­dig a funkcionáriusok szűkebb vagy tágabb köre javasol valakit és eh­hez a jelölésre ösSzehívottak hoz­zájárulnak. Tudjuk, hogy a koráb­bi időszakban nem kevés hiba tör­tént ezen a téren és még nem szok­tak mindenütt hozzá a dolgozók tö­megei, hogy minden esetben nyíl­tan és egyenesen megmondják a véleményüket, a funkcionáriusok pedig ahhoz, hogy ezeket a véle­ményeket komoly figyelemben is részesítsék. Ez le«7. a biztatóan ós cfőteljes^n megindult népfroftfanozgalom első próbája s már megmutatkozik, hogy a novomberben sorrnkerülö tanácsi válnratások időjén mennyire tud pnnek a föladatának mogfolelni. A népfront-bizottsági tagok s n kon­gresszusi küldöttek jolölóse máris sok jó tapasztalattal dicsekedhet. Sok helyen mar megvalósult a jo­lölósnok ez a követelménye s termé­szetesen nz ilyen jelöltek nagyobb felelősséget éreznek s a jelölők is sokkal nagyobb bizalommal kisérik küldötteik tevékenységét. A tnnácsválaszlások során azt kell elérni, hogy a jelöltek személyét mindenütt ténylege­sen vitassák meg, s érjék cl, hogy a jelölések mindenütt a nép legszélesebb rétegeinek összefogását megvalósító egyet­értés alapján alakuljanak ki, s így a jelölteket a nép valóban a magáénak érezze. A választással kapcsolatos másik nagyjelentőségű és az eddigi nép­front-tevékenységtől lényegesen el­térő jellegű féladata a népfront-bi­zottságoknak, hogy a választások levezetésében ég a választási politi kai munkákban óriási munkát kell végezniük. Százezernyi gyűlést lccll tarta­ni és a választási bizottságok­ba, szavazatszedö bizottságok­ba több mint félmillió aktív közreműködőt kell a Népfront­bizottságokba beküldeni. Mindez olyau új. megtisztelő és igen felelős feladata a népfront­bizottságoknak, amiből — ha jól dolgozunk — népünk legszélesebb tömegei véglegesen meg fogják ér­teni éB érezni a Hazafias Nép­front új jellegét, azt, hogy a vá­lasztások útján is dolgozó népünk fokozottabban vegyen részt a ha­talom gyakorlásában. A másik nagy népfront-feladal szintén az országgyűlési képviselők kel és a tanácstagokkal kapcsolatos. Uj tanácsi törvényünk különösem hangsúlyozza, hogy a tanácstagok­nak be kell számolniok választóik előtt és a választók akaratából vissza is hívhatók. Az országgyű­lési képviselőkre vonatkozóan pe­dig aa alkomány írja olő hogy az országgyűlési képviselőknek is be kell számolniok választóik előtt és visszahívhatók. Itt nyílik egyik legfontosabb és legnagyobb jelentőségű állandó feladata a népfront-mozgalomnak. Az, hogy, amint a népfront szer­veinek kell gondoskodni a jelölés­ről, úgy a Népfront szerveire vár az a feladat is, hogy folyamatosan megszprvezzvk a képviselők és a tanácstagok beszámolóját. Számon­kérjék azoknak a feladatoknak a teljesítését amelyeket akár a jelö­lés során, akár más alkalommal rá­juk bíztak. Ennek a feladatnak az ellátása állandó és felelős tevékeny­séggel jár s olyan alapot ad a nép­front-mozgalomnak, ami növeli a legszélesebb tömegek érdeklődését cs aktiv közreműködését, Ezen túlmenően állandó és igen fulolős további politikai-társadalmi tevékenységet kell és lehet kifejte­ni a népfront-bizottságaiknak, mint olyan politikai fórumoknak, ame­lyek a dolgw.ók legszélesebb kö­rének a bevonásával országos és helyi kérdéseket tűznek napirendre. S ezen a téren kimeríthetetlen sora az olyan közérdekű, az egész népet közvetlenül és élénken érdeklő kér­déseknek, amelyeket a népfront po­litikai fórumán meg kell és meg lehet vitatni. mindenekelőtt foglalkozniok kell a Népfront bizottságainak azokkal az országos kérdések­kel. amelyek időről-időre egész politikánk legfőbb feladatait vetik fel s emellett ki kell ala­bítaniok azt a helyi politikát, amit a tanácsoknak és egyéb állami szerveknek kell megva­lósítani. A népfront feladatai közé tar­tozik a helyi erőforrások, helyi tar­talékok feltárásának munkája s ezek alapján a jó és előrevivő he­lyi tervek kialakításának előké­szítése és végül szinte korlátlan az a lehetőség, liogy egy-egy nagy, országos vagy helyi feladat meg­oldására a társadalmi tevékenysé­get a legszélesebb körben kezdemé­nyezze és megszervezze a népfront­bizottság. A harmadik, különösen vitás és sokoldalrót felmerülő kérdés, ami­ről szintén hasznos már a kon­gresszus előtt is beszélni: a nép­front és a tanács viszonya. E tekintetben abból kell kiindul­ni, hogy a tanács az államhatalom helyi szerve és a tanács igazatási szervei az államigazgatás helyi szervei. Ez azt jelenti, hogy a ta­nácsnak a tanácstörvényben és egyéb állami határozatokban meg­szabott államhatalmi és államigaz­gatási teendői vannak. Ugyanak­kor azonban a tanácsok tömeg­cznrveeetek is mégpedig olyan legátfogóbb tömegszervezetek, ame­lyek irányítják a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékeny­síigot és o tevékenységükben a la­kossúg legszélesebb tömegeinek a közreműködésére 'támaszkoühnk. A Népfront viszont nem tö­megszervezet, hanem» a magyar nép legszélesebb tömegmozgal­ma, amely magában egyesíti a legkülönbözőbb társadalmi szer­vezeteket és mindazokat az egyéneket is, akik egyetértenek politikánkkal, s készek ennek előbbrevitclében közreműködni. Ebből folyik, liogy a népfront nem tömegszervezet, amely maga szer­vezi a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységé, s külö­nösen nem veszi át a tanácsnak azt a szerepét, ami államhatalmi és államigazgatási jellegéből folyik, eHenben politikailag alátámasztja a tanács működését. Ilyen módon nem párhuzamos­ság létesül a tanácsok és a nép­front szervei között, hanem egész­séges együttműködés, kölcsönös kiegészülés. A népfront feladata az, hogy mint politikai fórum felvesse, kialakítsa, előkészítse a helyi politikának, a helyi tervezés­nek mindazokat a követelmé­nyeit és lehetőségeit, amelyek alapján a tanácsok és egyéb állami szervek is helyesen, eredményesen tudnak működni. Ugyancsak feladata az is, hogy fo­lyamatosan figyelemmel kísérje és a legszélesebb tömegek ellenőrzése alá bocsássa a tanácsok tevékeny­ségét, s ugyanakkor előmozdítsa, összefogja a legszélesebb társadal­mi tevékenység kibontakozását, a nagy országos feladatok és a he­lyi teendők megvalósítása érdeké­ben. Ebből az is következik, hogy a népfront nem veszi át a tanácsok tömegszervezeti funkcióit, nem pó­tolja a tanács saját tömegkapcso­latait, azonban helyesen megosztja az ezirányú teendőket. A tanácsnak, mint az államha­talom helyi szervének és az ál­lamigazgatás helyi irányitójá­nak, továbbra is törekednie kell arra, hogy állandó bizottságai­val, ideiglenes bizottságaival, a fogadóórákkal stb. a legszéle­sebb tömegek aktív közremű­ködését valósítsa meg. A népfront feladata pedig az, hogy mint legszélesebb politikai-társa­dalmi mozgalom, az egész népet bevonja abba a politikai tevé­kenységbe, amit a tanácsok mű­ködése is szolgál, s e politika he­lyi vitelében kezdeményezzen, bí­ráljon és összefogja a legszélesebb­körű társadalmi-politikai tevé­kenységet. Nyilvánvaló, hogy e te­vékenységük során a népfront szervei nem irányítják szervezeti­leg a tanácsokat — ez a felsőbb tanácsok törvényes hatásköre — el­lenben, irányító politikai befolyást kell rájuk gyakorolniok, s társa­dalmi tevékenység ^zdeményezé­sével kell a tanácsodat feladataik megoldásában segíteni. Végül szólni kell a népfront­mozgalomnak arról a legfőbb cél­járól. hogy rajta keresztül egész politikánk vitelébe, az ország ve­zetésébe, nagy országos kérdések megvitatásába ténylegesen és ered­ményesen vegyenek részt a mun­kások, parasztok, értelmiségiek és egyéb dolgozók tömegei. Ez a legfőbb új törekvése népi demokráciánknak a kormány­programul és a Magyar Dol­gozók Pártjának III. kongresz­szusa célkitűzéseinek megfele­lően. Ez természetesen azt is jelenti, hogy azok, akik korábban passzí­vakká, közömbösökké váltak, vé­leményüket nem nyilvánították, most szólaljanak meg, fejtsék ki nézeteiket, tegyenek javaslatokat, hogy azokat az állami vezetésben felhasználjuk s így valósuljon meg a nép hatékonyabb beleszólása, a tömegek fokozottabb és tevéke­nyebb részvétele a hatalom gya­korlásába. II vietnami halóságok megszüntették a síjtócEnzurát. H hanoi egyetem valamennyi fakultásán rövidesen újból megkezdődik a tudományos munka Párizs (MTI) A francia demo­kratikus sajtó jelentései szerint a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság hatóságai hivatalosan is be­szüntették Hanoiban, Észak-Viet­nam fővárosában, a sajtócenzurát. Hivatalosan közölték továbbá, hogy a hanoi egyetem valamennyi fakultásán november elsején ismét megkezdődik a rendes tanítás és a tudományos kutatómunka. Á kínai nép győzelmei a szocializmus egész táborának győzelmei Elutazott Pekingből a szovjet kormányküldöttség Peking (TASZSZ) Október 13-án elutazott Pekingből a szovjet kor­mányküldöttség, amely a Kínai Népköztársaság kikiáltásának ötö­dik évfordulójával kapcsolatos ün­nepségekre érkezett Kínába. A pekingi repülőtéren a szovjet kormányküldöttség búcsúztatására megjelentek: Csu Te, a KKP Köz­ponti bizottságának titkára, a Kí­nai Népköztársaság alelnöke, Liu Sao-csi, a KKP központi bizottsá­gának titkára, az országos népi gyűlés elnökségének elnöke,' Csou En-laj, a KKP központi bizottsá­gának titkára, az államtanács el­nöke, valamint Kína politikai-gaz­dasági és kulturális életének kép­viselői. A Szovjetunói kormány­küldöttségének kíséretében megje­lentek még P. F. Jugyin, a Szov­jetunió pekingi nagykövete, a Szovjetunió nagykövetségének ta­nácsosai, a Pekingben akkreditált nagykövetségek és követségek ve­zetői és munkatársai. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bi­zottságának első titkára, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének tagja, a szovjet kormány­küldöttség vezetője a repülőtéren többek között a következőket mon­dotta nyilatkozatában: Amikor elhagyjuk Pekinget, a Kínai Népköztársaság dicső fővá­rosát, engedjék meg, hogy küldöttségünk nevében őszinte köszönetet mondjak azért a körültekintő figyelmességért és szívélyes vendégszeretetért, amellyel mindenült fogadtak bennünket. Ezt az őszinte szeretetet és meg­becsülést a nagy népeink közötti testvéri barátság, a Kínai Népköz­társaság és a Szovjetunió közötti elszakíthatatlan szövetség egyik megnyilvánulásának tekintjük. Napról-napra fejlődik és erősödik ez a gyümölcsöző barátság. Az el­múlt öt esztendő megmutatta, hogy minél erősebb barátságunk és testvéri kölcsönös segítésünk, an­nál erősebb lesz a Kínai Népköz­társaság és a Szovjetunió, annál hatalmasabb a béke, a demokrácia és a szocializmus tábora. Azok a győzelmek, amelyeket a kínai nép a szocialista átala­kítások útján aratott és arat, a béke, a demokrácia és a szocia­lizmus egész táborának győ­zelmei, mivel a Kínai Népköztársaság meg­erősödése és erejének gyarapodása egyszersmind közös erőnk növeke­dését is jelenti és előmozdítja a háború veszélyének elhárítását. Jóleső örömmel állapíthatjuk meg, hogy küldöttségünknek a Kí­nai Népköztársaságban tett rövid látogatása során sikerült a legtel­jesebb kölcsönös megértésben dön­tést elérni az összes megvitatott kérdésekben, sikerült olyan megállapodáso­kat kötni, amelyek a Kínai Népköztársaság és a Szovjet­unió népeinek javára és bol­dogságára, megbonthatatlan ba­rátságunk további fejlesztésére és erősítésére, a világ békéjé­nek megszilárdítására irányul­nak. Pekingből elutazva még nagyobb eltökéltséggel folytatjuk országaink felvirágoztatására, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsége és a Kínai Népköztársaság nagy ba­rátságának további fejlesztésére, a béke, a demokrácia és a szocializ­mus hatalmas táborának erősítésé­re irányuló közös munkánkat A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Lenin-renddel tüntette ki M. G. Pervuhint Moszkva (TASZSZ). A Szovjet­unió Legfelső Tanácsának Elnök­sége a következő rendeletet tette közzé: ,.M. G. Pervuhin elvtársat, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét ötvenedik szüle­tésnapja alkalmából a kommunista párt és a szovjet állam szolgálatá­ban szerzett érdemeinek elismeré­séül Lenin-renddel tüntetjük ki. K. Vorosilov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének elnöke, N. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára. Moszkva, Kreml, 1954. okt. 13." A Szovjetunió Kommunista Párt­ja központi bizottsága és a Szov­jetunió Minisztertanácsa az alábbi üdvözletet intézte M. G. Pervuhln­hoz: „A Szovjetunió Kommunista Pártjának központi bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa forrón üdvözli önt, a kommunista párt és a szovjet állam kiváló személyisé­gét. ötvenedik születésnapja alkal­mából. Jó egészséget és a szovjet nép, nagy hazánk javát szolgáló sok­éves további sikeres munkát kí­vánunk önnek, barátunk és elv­társunk, kedves Mihail Georgije­vics. A Szovjetunió Kommunista Pártjának központi bizottsága, a Szovjetunió Minisztertanácsa" Rövid külpolitikai hírek Berlin (MTI) A DPA nyugatné­met hírügynökség közlése szerint Adenauer. szövetségi kancellár és Mendes-France francia miniszterel­nök a jövő héten Párizsban tár­gyalást folytat majd a Saar-kér­désről, mint szerdán Bonnban ki­jelentették. Adenauer október 19-én repül Párizsba. Tajpej. Az amerikai rádió jelen­tése szerint Walter Robertson, a távolkeleti ügyekkel foglalkozó amerikai külügyi államtitkár szer­dán Tajpejben tárgyalásokat foly­tatott Csang Kaj-sekkel. A Reuter jelentése szerint három amerikai repülőtábornok érkezett Tajvanra, hogy megszemlélje a kuomintangista légierő berendezé­seit. • Athén. Az athéni rádió jelentése szerint néhány napon belül a gö­rög fővárosba várják a török és a jugoszláv vezérkar főnökeit, akik folytatják megbeszéléseiket a gö­rög vezérkar főnökével. A tárgya­lások — az athéni rádió szerint — -a balkáni katonai szövetségből eredő különböző kérdésekre* irá­nyulnak. * Dzsakarta (TASZSZ) Az indonéz közvélemény és sajtó erélyes in­tézkedéseket követel a kuomintan­gista ügynökök indonéziai akna­munkája ellen. Ujabb adatokból is­meretessé vált, hogy a kuomintan­gista ügynökök az Indonéz Köz­társaság alapjait akarták aláak­názni. Lapjelenlések szerint a kuomin­tangisták különösen nagy élénksé­get tanúsítottak az Indonézia és a Kínai Népköztársaság között nem­rég lezajlott tárgyalások során, amikor megpróbálták meghiúsítani ezeket a tárgyalásokat. • Hamburg (ADN) A Német Kom­munista Párt kedd esti nagygyűlé­sén négyezer hamburgi dolgozó til­takozott a Német Kommunista Párt tervbevett betiltása ellen. A gyűlést a német ifjúmunkás-moz­galom fennállásainak ötvenedik év­fordulója alkalmából hívták össze. A résztvevők a szövetségi alkot­mányjogi bírósághoz intézett hatá­rozatban teljes cselekvési szabad­ságot követeltek a Német Kommu­nista Párt számára. Bonn (ADN) A Blank-hivatal — a jövendőbeli nyugatnémet had­ügyminisztérium — kedden eré­lyesen ellentmondott Adenauer ama megállapításának, hogy a nyu­gatnémet hadosztályokat saját ve­zérkar nélkül integrálják a NATO kötelékeibe. Ez nem felel meg a tényeknek. Már kezdettől fogva tervbevet­ték "katonai vezetőség létesí­tését vezérkari hatáskörrel«, amely dönthet »a katonai vezetés, a szervezés, az ellátás és az után­pótlás kérdésében" — közölte szer­dán a Dimitag nyugatnémet hír­szolgálat. A Blank-hivatal ezt a közle­ményt csak azután közölte, miután a francia nemzetgyűlés elhatároz­ta, felhatalmazza Mendes-France francia miniszterelnököt, folytassa a tárgyalásokat a londoni egyez­mény megvalósítására. A nyugat­német vezérkar újrafelállításának kérdése fontos szerepet játszott a francia nemzetgyűlés vitájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom