Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-14 / 243. szám

0ÍLMRGY8R0RSZI6 CSÜTÖRTÖK, 1954 OKTÓBER 14 Kommunisták az élre az új szakasz politikájának megvalósításáért! (Folytatás az 1-sö oldalról.) megkezdett júniusi úton. (nagy taps) A Központi Vezetőség megálla­pította, hogy a nehézségből a ki­vezető út nem a vásárlóerő csök­kentése, hanem az átállítás meg­gyorsítása, a mezőgazdaság gyors •fejlesztése, az ipari termelés és az árualap további növelése, a ter­melékenység emelése, az önköltség csökkentése. Nehézségeinket csak­is a termelés segítségével tudjuk és tőgjuk legyőzni. Elvtársak! Nem lehet kétség az­iránt, hogy az átállás elhúzódása, az ellenállás az új szakasz politiká­jával szemben súlyosan érinti a munkásosztály ée egész dolgozó népünk érdekét. Ezért a Központi Vezetőség élesen felvetette a fele­lősség kérdését és azt határozta — és ennek végrehajtását már el is kezdte —, hogy p személyre, funkcióra való te­kintet nélkül bírálni kell és felelősségre kell vonni azokat, akik hibás elképzelésükkel és helytelen intézkedéseikkel aka­dályozzák az új szakasz poli­tikájának következetes és gyors végrehajtását. A Központi Vezetőség felhatalmaz­ta a politikai bizottságot, hogy te­gyen szervezeti' intézkedéseket és ha szükséges, káderátcsoportosí­tással is biztosítsa az ipar átcso­portosítását. A kommunisták felelőssége Kedves elvtársak! A Központi Vezetőség nyíltan feltárta a kü­lönféle vezető szervek, egyes gaz­dasági vezetők hibáit. Anélkül, hogy ezt a bírálatot csökkenteni akarnánk, feltétlenül szükséges rá­mutatni arra is, hogy nem len­nének ilyen nagyok a nehézsége­ink s nem követtünk volna eleny­nyi hibát, ha Budapesten minden kommunista a maga posztján fele­lősségteljesen helytállt volna. Ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak az üzemekben, hanem a minisztériumokban, Tervhivatalban, egyéb csúcsszervekben dolgozó kommunistáik is a budapesti párt­>'.ervekhez tartoznak, akkor világo­san alá kell húznunk, hogy raj­tunk, budapeeti kommunista akti­vistákon és párttagokon is múlott, hogy nem hajtottuk végre megfe­lelően a Központi Vezetőség jú­niusi és a kongresszus határoza­tát, hogy nem törtük át az ellen­állá* és nem biztosítottuk az új szakasz gazdasági politikájának megvalósítását. Emiatt komoly fe­lelősség terheli elsősorban a Buda­pesti Pártvégrehajfcóbiaottságot és pártbizottságot, valamint a buda­pesti pártszerveneéeket é6 aktívát is. Mindenért, ami Budapesten, izemekben, hivatalokban, lakóte­lepeken történik, nem utolsósorban mi, budapesti kommunisták va­gyunk felelősek. Ez a felelősségérzet hiányzik jónéhány felelős elvtársból, akik opportunista módra, libe­rálisan szemet hunynak a bajok előtt. Tudjuk, hogy a termelés frontján áll vagy bukik az életszínvonal emelése, hosszú idő óta mégis szájtátlan nézzük egész Budapes­ten, saját kerületünkben, üzemünk­ben a lazaságot, a fegyelmezetlen­séget, a pazarlást, az ellenség rom­boló, kártevő munkáját, s hagy­tuk, hogy azon a területen, amiért mi vagyunk felelősek, szemünk előtt romoljon a helyzet. Miért tűrik a budapesti aktivis­ták, felelős funkcionáriusok, gyár­igazgatók, üzemvezetők, főmérnö­kök, mérnökök kerületükben, üze­mükben, a különböző munkahe­lyeken és hivatalokban ezt a hely­zetet? Számos elvtársból hiányzik a kommunista bátorság és helytál­lás. Kialakult nálunk a kommunista pártban megengedhetetlen, furcsa munkastílus: a határozatokhoz, a feladatok végrehajtásához való helytelen hozzáállás. Tudjuk, hogy a határozatok végrehajtását ke­mény munkával kell kiharcolni, de a mi budapesti pártfunkcionáriu­saink. nagyszerű aktivistáink, párt­tagjaink kemény csatával újra és újra sikerre vitték a párt- és kor­mányhatározatok végrehajtását. Most az a helyzet, elnézést kérek a kifejezésért, hogy sokat fecsegünk, és keveset cselekszünk Nagy különbség van munkánkban a smí és a tett között. A kommunisták járjanak mindenütt az ólon A hetyset az, hogy, emelkedett az életszínvonala nőtt a kereset. Ez­zel soemben csökken a termelés és drágábban termelünk. Elvtársak, nem mehet egy napig sem így tovább, hogy kommunista part funkcionáriusok, pártbizott­ságok, felelős állami, gazdasági szervekben dolgozó elvtársak igy viszonyuljanak a tömegek érdekét szolgáló párt* és kor­mány határozatainak végrehaj: tásához. A fradapeati kommunista akti* iának meg kell érteni és értetni egész párttagságunkkal én Buda­pest összes dolgozójával, hogy az i'lctszinvanal emoléoo a párt veze­tése alatt centi* a dolgozó nép kemény munkájának eredménye lehet. A nép saját maga jólétének kováőaolója, ha valaha, akkor itt •rvényes a közmondás: „Seprita ma­gadon. az isten is megsegit". Aki nam takarékoskodik •« anyaggal, energiával, aki nem hajt­ja végre «z önköltségi tervet, akadályozza ar. ékekfwtnvonal eme­lését, azt. a jövőben, párt- és álla­mi vonalon íetelőeeójero JtftW vonni. A Központi Vcnetőnóc az eddigi­eknél jóval hatékonyabban a párt­tagság, m közvélemeoy eUienöraé­se alá helyezi az áj szakasz politi­kájának, a népgazdaság átcsopur­lositáHának végrehajtását. Ezért most * legfontosabb feladatunk, hogy ne veszítsük tovább az időt — áttörni Budapesten az új szakasz gazdasági politikájával, az átcso­portosítással szemben megnyilvá­nuló minden ellem állást. Gyorsan véget kdl veitni a termelés stag­lálás&nak » már obl>«i az utolsó gyedévbem, de különösen 1955-ben követelményeknek megfelelően mclnünk kell a termelést, növel­nünk kelt a termelékenységet és c-ükkenteni az önköltséget. más­vzóval több', jobb és olcsóbb ter­meléssel egyensúlyba kell hoznunk az árualapot a vásárlóerővel. A Központi Vezetőség kiadta a iolseót: „Kommunisták az élre »« új szakasz politikájának megvalósí­tásáért !u Ezért most Is egyik legfontosabb feladat, hogy a kommunisták jár­janak mindenütt az élen, álljanak elére a termelésnok «•« magyaráz­zák meg a párt politikáját es mu­tassanak példát. A kommunista funkcionáriusok, aktivisták, párttagjaink jirja: nak élen a termelésben, a rend, a fegyelem megszilárdításáért, a merveccttoeg megjavításáért, a takarékosságért, az önköltség csökkentéséért vívott harcban A Budapesti Pártbizottság fel­hívja Budapest összes kommunis­táit és pártonkívüli dolgozóit, szer­vezzünk széleskörű tömegmozgal­mat, nemes vetélkedést a kerüle­tek:, üzemek, hivatalok és az egyes dolgozók között is, hogy a helyi le­hetőségek maximális kihasználásá­val ki tesz többet, ki cselekszik gyorsabban a közszükségleti cikkek termelésének emelése, a takarékos­ság, a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése és az élet­színvonal emelése érdekében. A Budapesti Pártbizottság moz­gósítja valamennyi budapesti partszervezetét, valamennyi ak­tivistát és párttagot, egész Bu dapeat dolgozó népét az átme­neti nehézségek leküzdésére, a Központi Vezetőség, a kon­gresszus határozatának végre­hajtására. az új szakasz politi­kájának következetes megva­lósítására. A MÁVAG derék dolgozói által kezdeményezett negyedik negyed­éves termelési versenyt tegyük a széles tömegeket, minden dolgo­zót átfogó tényleges mozgalommá, amely minden üzemben, minden üzemegységben és brigádban, min­den dolgozó számára az ez évi tervből konkrét, meghatározott fel­adatot old meg. Azt a feladatot kell kitűzni min­dért üzemben a kommunistáknak, a dolgozóknak, hogy a negyedik negyedéves terv jelentós túlteljesítésével, a köz­szükségleti cikkek termelésenek jelentós fokozásával, az 1955. éves terv teljesítésének jó elő­készítésével méltóan válaszol­junk Központi Vezetőségünk határozatára. (Taps.) Az Elvtársak jól tudják, hogy szénbányászatunk mintegy 400 ezer tonnával adÓ6a népgazdaságunk­nak, s ez komolyan megnehezíti nemcsak az üzemek, hanem a la­kosság téli fűtőanyagellátását is, mivel a téli ellátás körül szénben, energiában komoly nehézségeink vannak. A Budapesti Pártbizottság javasolja, hogy Kezdeményezzenek a budapesti kommunisták egész Budapesten legalább három százalékos szen­es cnergiamegiakaritást, hogy c megtakarítással könnyítsük a lakosság téli tüzelösUátását és segítsük pártunkat és kormá­nyunkat a téli nehézségek le­küzdésében. (Taps.) Új lendületet a feladatok végrehajtásában Elvtársak! Nagy tévedés lenne azt hinni, hogy a budapesti kom­munistáknak csak az ipar terüle­tén van feladata. Nem szabad megfeledkezni ar­ról, hogy pártunk és népünk előtt álló, jelenleg legfonto- j sabb feladat, döntő láncszem a mezőgazdaság fejlesztése. Az ellenség igyekszik úgy fel-1 tüntetni, hogy a mezőgazdaság fej­lesztése ég a dolgozó parasztság­nak juttatott támogatás nem mun­kás-, hanem parasztpolitika. A bu­dapesti kommunistáknak, a mun­kásosztálynak a leghatározottabban vissza kell utasítani az ellenség­nek ezt a rágalmát. A mezőgazdaság fejlesztése következetes munkáspolittka, mert a több élelmiszer terme­lésén keresztül lehetséges kizá­rólag a munkásosztály életszín­vonalának emelése. A mezőgazdaság fejlesztése a mun­kásoeítály reálbére és életszínvo­nala emelésének elengedhetetlen fel­tétele. Meg kell érteni, hogy ha a dol­gozó parasztság nem fokozza a mező­gazdasági termelést, ha nem leez több hús, zsír, kenyér és egyéb élelmi­szer, nem emelkedhet az ipari mun­kásság, a városi lakosság élet­színvonala sem. Ezért a budapesti kommunistáknak a munkásosz­tálynak az eddiginél jobban kell biztosítani, liogy üzemeink elegen­dő mennyiségben termeljenek me­zőgazdasági kis- és nagygépeket, mezőgazdasági szerszámokát ée eszközöket és több közszükségleti cikket juttassanak falura a dolgo­zó parasztságnak. A mezőgazdaság gyors fejlesz­tését, a falu szocialista átalakí­tását csakis a munkás-paraszt szövetség erősítésével, csakis a munkásosztály aktív részvéte­lével és segítségével tudjuk megoldani. jKí kefl fejleszteni a budapesti kommunisták, a budapesti munkás­osztály, az üzemi pártszervezetek felelősségét a munkás-paraszt szö­vetség. a mezőgazdaság fejlesz lé­gének alakulásában. Elvtársak! Komoly hiba, hogy az utóbbi időben csökkent a kom­munista éberség ós elvtársaink je­lentős része nem látja és nem kí­séri eléggé figyelemmel az ellenség kártevő és romboló -munkáját. Az utóbbi időbeni alig eeifc szó az, el­lenségről. Pedig az életszínvonal emelkedését csak akkor tudjuk meg­valósítani. ha a termelés frontján is megverj ük é® visszaszorítjuk az ellenséget. A Központi Venedőség ülése foglalkozott a pártaktíva helyze­tiével és ezerepével, a vezetés és a középkáderek kapcsolatával, A Központi Vezetőség megállapította: Hiba volt. hogy párttagságunkat .politikailag nem informál tiuk és nem vérteztük fel megfe­lelően a legutóbbi gazdasági Intézkedésekkel ksposoiatban. A rendszeres politikai információ és a politikai előkészítő munka hiá­nya miatt párttagjaink, sőt aktivis­táink tájékozatlanná váltak. Feltétlenül szükséges, hogy az informálatlanságot megszüntessük és ezért a Központi Vezetőség ha­tározatában kimondotta, hogy a jövőben fontos politikai vagy gazdasági intézkedések végre­hajtása előtt a pártaktívát, a pártot nemcsak tájékoztatni kell az intézkedésekről, de fél­reérthetetlenül meg kell ma­gyarázni, hogy miért szükségc­sek ezek, s a kormány milyen célt követ az intézkedések vég­rehajtásával. (Taps.) A pórtanunkának legdöntőbb fo­gyatékossága a tömegmunka elha­nyagolása. Ez ma pártmunkánk leggyengébb pontja.* Egyes párt­szervezeteink és funkcionáriusaink nem bíznak eléggé a tömegek, a munkásosztály hatalmas alkotóere­jében, s nem támaszkodnak eléggé bátran a tömegekre. Azt hiszik, pa­rancsclgatásokkal, rendeletekkel megoldhatják a feladatokat s ezért nem folyik a határozatok kielé­gítő végrehajtása, mert az új sza­kasz politikáját csakis a milliós tö­megek aktív támogatásával, bevo­násával és aktivizálásával lehet jól megoldani. A Budapesti Pártbizottság ezért felszólítja Budapest minden kom­munistáját, hogy számolják fel a pártmunka bürokratikus, adminisz­! tráló módszerét és helyébe a veze­tés fómódszerévé a tömegek ál­landó politikai nevelését kell tenni. Vezetni, elvtársak, elsősorban annyit jelent, mint meggyőzni a tömegeket, újra és újra, nap mint nap türelmesen megma­gyarázni a párt és a kormány politikáját és intézkedéseit. Politikai munkánk sokkal bát­rabb és határozottabb legyen. Min­denütt vegyük fel az ellenség al­jas suttogó propagandája ellen a harcot, akár a jobboldali szociál­demokraták, akár a klerikális reak­ció részéről vagy egyéb formában jelentkeznék. Minden kerületben minden üzemben, minden lakó­házban, hivatalban a kommunista elvtársak irányítsák a közvéle­ményt. Emlékezzünk csak vissza Elvtár­sak 1945-re, amikor az országgyű­lési választásokon pártunk 17 szá­zalékot kapott a Kisgazdapárt 56 százalékával szemben. Csak egy­két napig, csak pár óráig volt itt­ott megtorpanás és utána a legjobb kommunisták, a Politikai Bizott­ság tagjaival az élen, kimentek a tömegek közé és lelkesítő agitáció­jukkal felrázták őket, megértették velük, milyen erő van a pártban, a tömegekben és a vasárnapi vá­lasztás után már hétfőn és kedden este Budapesten és a vidéki váro­sokban ezren és tízezren tüntettek az utcákon és nem mi, hanem az 56 százalékot kapott reakció vonult vissza Magyarországon. (Nagy taps.) S az történt Budapesten és az egész országban, amit a mi pár­tunk, a munkásosztály akart. Ezt kell moet is tennünk elvtársak, így kell dolgoznia most is minden kommunistának. A tömegekkel való Icapcsolat pártunk, népi demokráciánk, pro­letárdiktatúránk erejének forrása és az új szakasz gazdasági politi­kája megvalósításának döntő elő­feltétele. Nekünk lei kell váltanunk a tömegek alulról jövő bátor kez­deményezését, bírálatát és ellenőr­zését. El kell érnünk, hogy ne csak a kommunisták, hanem különösen most a Hazafias Népfront megalakításával egyetlen öntu­datos pártonkívüli dolgozó se tűrje területén a hibákat, a rendellenességeket, hanem bí­rálja, ostorozza azokat és küzd­jön a maga területén a helyzet megjavításáért. 'A politikai tömegmirnka, a párt és a tömegkapcsolat megvalósításá­nak döntő feltétele az is, hogy érzékenyebb legyen a fülünk a dolgozók által felvetett jogos sérel­mekre. panaszokra ée ne csak meg­hallgassuk, lianem gyorsan orvosol­juk is azokagl. Mennél jobban védi a párt a kommunisták, a dolgozók ér­dekeit, annál nagyobb lesz a dolgozók bizalma a párt, a kommunisták és a népnevelök iránt. Elvtársak! A Központi Vezetőiig ülése igen nagy segítséget adott a budapesti Kommunisáknak felada­taik megoldásához. Ugy gondolom, valamennyi jelenlévő nevében fe­jezhetem ki azt, hogy a budapesti pártbizottság, a budapesti párt­aktíva teljes egészében egyetért a Központi Vezetőség határozataival és minden erejével kész lelkesen, példamutatóan kivenni részét an­nak végrehajtásából, (nagy taps). Elvtársak! Közeledik tízéves évfordulója annak, hogy hazánkat a dicső Szovjet Hadsereg felsza­badította. Tíz év nem sok idő egy nemzet életében. Mégis a dol­gozó parasztsággal szövetséges munkásosztály pártunk vezetése alatt népünk évszázados prob! ­máit oldotta meg. Tíz év alutt mélyreható szocialista forradalom zajlott le hazánkban, amely gyö­kerében megváltoztatta gazdasági rendünket, társadalmi szerkeze­tünket. Népünk pártunk vezetése alatt győzelemről, győzelemre ha­ladva, rövid évek alatt megvaló­sította Marx-Engels száz év előtti tanítását, kisajátítottuk a kisajá­títókat és munkásosztályunk a szocializmust hősiesen építő ural­kodóosztály lett. Nem kevés neh '•­seggel küzdőttünk mi már meg az elmúlt tíz évben. Nagyobb nehézségen — például az infláció fölött — úrrá lett pártunk és népünk, nem kél séges, hogy sikeresen leküzd" jük ezt az átmeneti nehézsé­get is. Mi a biztosítéka ennek! A'-, hogy van fejlett iparunk, nagy­szerű, harcedzett munkásosztályunk és kiváló műszaki értelmiségül)!;. Az, hogy van fejlődő mezőgaz­daságunk. nagyszerű dolgozó pa­rasztságunk. Az, hogy van képzett, nagysze­rű értelmiségünk, akik becsülettel szolgálják a népi demokráciát. Biztosítéka annak hogv legyőz­zük átmeneti nehézségeinket, az, hogy van erős, egységes pártunk és Központi Vezetőségünk amely egy-: re jobban összeforr a mi népünk­kel. (nagy taps.) Kovács István elvtárs beszámo­lójához többen szóltak hozzá. A felszólalásokra Kovács István elvtárs válaszolt, végül Farkas László, a budapesti pártbizottság másodtilkára határozati javaslatot terjesztett a pártaktíva elé. Az aktívaértekezlet egyhangúlag elfogadta a javaslatot. Az ülés az Internacionálé hangjaival ért vé­get. „I Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság azonos szompontbél tekint a béke biztosításával kapcsolatos minden nemzetközi problémát" A világsajtó a szovjet-kínai tárgyalásokról A »Times« a szovjet-kínai tár­gyalásokat kommentálva azt írja, Kínának "minden oka megvan ar­ra, hogy elégedett legyen a tár­gyalások eredményével.. .* »A két szövetséges — folytatja a lap — felhasználta az alkalmat, hogy hi­vatalosan követelje az amerikai fegyveres erőnek Formozából való kivonását*. A "L'Humanité* részletesen ki­fejtette a szovjet-kínai tárgyalá­sokról szóló közlemények tartal­mát és kiemelte, hogy a Szovjetunió és a Kínai Nép­köztársaság teljesen azonos szempontból tekint a béke biz­tosításával, valamint az ázsiai és európai népek biztonságával kapcsolatos minden nemzetközi problémára. A "Libération* különösen ki­emelte a közleménynek azt a ré­szét, ahol arról van szó, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztár­saság szükségesnek tartja, hogy a közeljövőben értekezletet hívjanak össze a koreai kérdésről. Tokiói jelentések szerint a ja­pán közvélemény élénken kommen­tálja a szovjet-kínai tárgyalások eredményeit. A japán közvélemény figyel­mének központjában a Szovjet­unió és a Kínai Népköztársaság kormányának a Japánnal való kapcsolatokról szóló közös nyi­latkozata áll. A "Hokkaido Szinbun* megállapít­ja, hogy a Japánhoz való viszony­ról szóló szovjet-kínai közös nyi­latkozat számos visszhangot kel­tett Japán üzleti köreiben. Az nz­Ieti körök többsége — mutat rá a lap — nagy érdeklődést tanúsít e nyilatkozat iránt. Bár sok üzlet­ember óvatosan fogadta a nyilat­kozatot — írja a lap —, m&»is azt a kívánságát fejezi ki, hogy ezt a nyilatkozatot használják fel Japán­nak a Kínai Népköztársasággal és a Szovjetunióval való diplomáciai kapcsolatainak rendezésére. Egyre erősebben követelik a Japánnal szemben folytatott amerikai poli­tika megváltoztatását. A baloldali szocialista párt üdvözölte a Japán­hoz való viszonyról szóló közös szovjet-kínai nyilatkozatot és rá­mutatott, hogy ez a nyilatkozat nagyszerű le­hetőséget nyújt Japánnak, hogy helyreállítsa a normális kap­csolatokat Szovjetoroszország­gal és a kommunista Kínával. A baloldali szocialista párt felhív­ta a japán népet, számolja fel azo­kat az akadályokat, amelyek a Szovjetunióval és a Kínai Népköz­társasággal való normális kapcso­latok helyreállításának útjában áll­nak. A japán külügyminisztérium kép­viselői gyengíteni akarták azt a hatást, amelyet a szovjet-kínai nyilatkozat a japán közvéleményre tett és meg akarták adni a hiva­talos propaganda hangját, ezért ki­jelentették, hogy ennek a nyilat­kozatnak "propagarida-céljai van­nak*. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom