Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-10 / 240. szám

0TLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 210. SZAM | VASARNAP, 1054. OKTÓBER 10. ••H^^nMHMMHnnBHiBni ruam —•nwwwi ARA: 50 FILLÉR A FELSZABADULT VAROS C ZEGED NÉPE városunk fel^ szabadulásának tizedik évfordulóját ünnepli. Ezen a napon első gondolatunk azokhoz száll, akik lehetővé tették számunkra, 'hogy magunk gazdái lehettünk, hogy szabadon éljünk, építsünk, alkossunk. A hála koszorúit helyezzük el ma a hősök emlékművénél, sírjánál. Rájuk gondolunk, kik életüket adták városunk, országunk szabadságáért — a szovjet hősökre, ök hozták el évszázados elnyomásban sinylődő népünknek a legszentebbet, a szabadságot. Örökké élni fog szívünkben emlékük, mert ők nyitották meg előttünk az új élet, a szabad élet kapuját. Sok az, amiért hálával tartozunk felszabaditóinknak, a szovjet katonáknak, akik itt nyugszanak, a mi hazánk városunk drága földjében. Tíz éve szabad a város, melynek drága nekünk minden gyára, háza, röge, melyek tanúi voltak nemcsak évtizedes, hanem évszázados szenvedéseinknek és harcainknak. Hoszszú, keser ves éveken keresztül gyárosok, földesurak, bankosok és vérünket szipolyozó kapitalisták ültek tört a városunk munkásai, parasztjai által megtermelt javak felett. Tudtuk, ki volt szenvedéseink okozója, s mikor szabaddá tette a szovjet nép karunkat, segítettünk magunkon, leszámoltunk elnyomóinkkal. S ma tíz év távlatából visszatekintve, ha belelapozunk egy évtized évkönyveibe, elmondhatjuk, ragyogó napokat jelentenek hazánk történetében a felszabadulás óta eltelt évek. Egyszerű emberek tettei, a munkaversenyben résztvevők nagyszerű hazafias kezdeményezései gazdagítottak • Szegeden is minden napot. Ezek az.évek igazolják; a szabadság tette lehetővé, hogy kibontakozliassék á nép alkotó ereje, sok nemes tulajdonsága. Szükség is volt a nép alkotó erejére, tetteire, mert 1944. október 10-én, amikor az első szovjet harcosok Szeged földjére léptek, vízben volt a híd, az újszegedi kendergyár gépei, romokban volt a gyermekklinika, kiraboltan tátongtak az üzletek, nyomor, pusztulás volt itt, ezt hagyta örökségül az elmúlt rendszer. Ebből a káros örökségből a szabad hazában kivezette országunkat a Magyar Kommunista Párt. Élére állt a párt annak a harcnak, amely a romokból igyekezett kiemelni az országot s a magyar nép boldogabb jövőjét volt hivatott megteremteni. S most, a tízéves évforduló napján elmondhatjuk: az elmúlt évtizedben Szeged olyan fejlődésen ment át, amelyhez hasonlót eddig történelme folyamán több évtized alatt sem tett meg. |LVÁSSUNK BELE a felszabadulás tíz esztendeje alatt végzett munkánk hatalmas hőskölteményébe, amelyet erős karokkal alkottak pártunk és kormányunk vezetésével egesz országunk és szűkebb hazánk, városunk dolgozói. Szegedi kendergyárak: itt azelőtt mindent belepett a por, megfeküdte a munkás tüdejét, lelkét, és sötétségbe borította egész életét. Ki törődött akkor a munkások egészségével, a szükséges munkavédelmi berendezésekkel, vagy egészségügyi felszerelesekkel ? A gyárosnak nem volt érdeke, a munkás hiába követelte. „Igaza" mindig csak annak lett, amikor jogait követelte a munkás, akinek pénze volt, a gyárosnak. A felszabadulás után, még inkább az államosítás után nagyot változott az élet kendergyárainkban is. A régi kendergyáriak is, mint az egyéb iparágbeliek szűkszavúak voltak, de ha nagy öröm érte őket, kinyílt a szívük. így volt ez az évek során, amikor új gépeket, porelszívó berendezéseket, fürdőket, öltözőket, ebédlőket, kultúrtermeket, üzemi konyhákat, bölcsődéket kaptak. Csak egyedül a Szegedi Kenderfonógyár fejlesztésére, a gépi berendezések korszerűsítésére, bővítésére közel 4 millió forintot költött államunk. A o írta: NAGY PAL Jutaárugyár fejlesztésére mintegy másfél millió forintot. Az üzem kapacitása a réginek kétszeresérc emelkedett. Mindez öröm volt. nagy öröm a szegedi munkásoknak s az örömtől kinyílt a szívük, a felszabadult alkotó, kezdeményező készség a munkaversenyben lobbant lángra, termelési sikerekben öltött testet. Magasabbra szökött a termelékenység, ugyanakkor sülylyedt az önköltség mutatója. Többet keresett a munkás, erősödött a népgazdaság. A népgazdaság erősödése, a felszabadító szovjet nép segítségével már ú.i gyárakat is építhettünk, új lakások építését kezdhettük el. \ KORMÁNYPROGRAMM óta ^ eltelt időben pedig népgazdaságunk újabb magaslatra hágót f Nagyobb lendületet vett üzemeink fejlődése Csupán a Szegedi Gőzfűrészgyár az 1953—54. évben több mint egymillió forint beruházási keretet kapott, összevetve: városunk iparának fejlesztésére az elmúlt tíz esztendő alatt 150 millió forintot meghaladó összeget fordítottunk. Ebből pedig több mint 30 milliót fordítottunk szociális létesítmények építésére, üzemi, egészségügyi és munkavédelmi bex-endezésekre. Ezzel gyárainkat a munkások második otthonává tettük Nem szűkölködtünk a támogatással, segítettük kisiparosaink önkéntes szövetkezeteit, hogy jobb gépi berendezések segítségével, fejlettebb technika alapján nagyobb •mértékű munkamegosztással dolgozhassanak. Dolgozó parasztjaink munkáját is évről évre könnyítették gyáraink, az ipari munkásság által készített gépek. Aí sem riíká, h'ogv tehergépkocsival szállítják termelőszövetkezeteink" terményeit, s a traktor mellett már .láthatunk azelőtt nem ismert gépet: kombájnt is. Hány dolgozó paraszt kérdezte, mikor meglátták ezt az új gépet: melyik országból hozták ezt a masinát? A kombájnisták pedig nevetve válaszoltak: az ország neve nincs rajta feltüntetve, mert a szovjet gépek mintájára nálunk gyártották. Három állami gépállomás dolgozik Szeged határában, mintegy 15 erőgép végzi az időszerű mezőgazdasági munkákat. Segítette államunk a termelőszövetkezeteket, segítette az egyénileg termelőket. S e segítség dolgozó parasztjaink jó munkájával párosulva több gabonát, több gyümölcsöt, több főzelékfélét ad dolgozóinknak. Szemléltető példa erre. hogy nem is egész egy esztendő alatt, 1954 őszéig például a MEZÖKER két és félszerannyi őszibarackot, másfélszerannyi dinynyét, 75 százalékkal több nyári almát, 80 százalékkal több szilvát vásárolt, mint 1952-ben. Mutatja ez egyrészt dolgozó parasztságunk egyre növekvő termelési kedvét másrészt a szegedi dolgozók jobb ellátásának biztosítását. így látjuk hogy milyen eredményre vezetett az a több mint 22 millió forint amelyet a felszabadulás óta Szeged mezőgazdasága kapott beruházásokra. Az elmúlt tíz esztendő során megváltozott városunk külső képe is. Nem csoda, hisz városfejlesztésre a fenntartási költségeken kívül 15 millió forintot fordítottunk, ezzel megjavult és kibővült közlekedési hálózatunk, jobb lett a vízellátás, enyhítettünk a lakáshiányon, javult dolgozóink egészségügyi ellátása. Csak a klinikai hálózat bővítésére és jobb munkakörülmények megteremtésére, az Orvostudományi Egyetem intézetei fejlesztésére több mint 10 millió forintot fordítottunk 1950 óta. \GY. JELENTŐS eredményekről számolhatunk be a második tíz esztendő küszöbén és ezek az eredmények mind munkásaink, dolgozó parasztjaink és értelmiségünk jó munkáiát dicsérik. Az új haza megteremtésében, népi demokráciánk eredményeiben ott van értelmiségünk alkotó tevékenyN' sége is. Egyetemeink kiváló professzorai közül eddig 13-an kapták meg népköztársaságunk egyik legmagasabb kitüntetését, a Kossuth-díjat. közülük ketten kétszeres Kossuth-díjasok, ezenkívül 42-en kaptak magas állami kitüntetést kiváló munkájukért. Sikereink nagyok és jelentősek, de tőlünk tárol ál] az önteltség, az eredménvekkei való megelégedettség érzése. Örülünk a sikereknek, de számot ts vetünk azzal, hogy a haza érdeke, a dolgozó nép életszínvonalának szakadatlan növelése nagy feladatokat ró ránk. Múlnak az évek. lassanként megfeledkezünk a régi időkről. Egyeseknek eszükbe sem jut, hogy tíz évvel ezelőtt bizony nem szántotta traktor a földet, nem aratta kombájn a gabonát, porban, piszokban, egészségtelen körülmények között végezte munkáját a gyári munkás. Talán azt gondolják, hogy mindig dolgozhattak a munkások, volt kereset, megvehették az élelmiszert, a ruházati cikkeket boltjainkban. Mostanában nem ritkán csak beszélgetések során elevenednek fel a régi idők: amikor sírtak az emberek, esküdöztek jussukért, a földért, a keskeny kis földdarab miatt. A földért, amelybe temette parasztságunk az éveket, minden csepp vérét. A földért, amelyéri nem ritkán . testvér testvért ölt. Tengernyi robot, véres verejték, csak hámt és szomorúság, ez volt a sorsa a munkásnak, parasztnak. Az emlékezés köve nyomja a szívet, ha most erre gondolunk, de vissza kel] tekinteni a múltba, hogy erőt meríthessünk belőle a ma feladatainak megvalósításához TUZ SZABAD ESZTENDŐ telt . el, a második évtized küben, a jövőévek sem csak szépés jó volt minden nap, minden évben, a jövőévek sem csak széppel és jóval várnak. Nehézségekre is számítanunk kell, amelyek leküzdése ugyan tőlünk függ, rajtunk áll, hogy okozihatnak-e zökkenőket, gátolhatják-e nagy építő munkánk lendületét. A most következő esztendőkben is minden párttagnak, minden pártfunkcionáriusnak naponta próbát kell tennie. Célkitűzéseink nem kisebbek, sőt nagyobbak. A Hazafias Népfront szegedi előkészítő bizottsága programmját nézve láthatjuk, nagy, fontos és többrétű feladatok előtt állunk. Tehát a jövőben is vizsgáznunk kell: Milyen erős hűség él a párttagban a párt iránt? Hogyan szereti hazáját, népét? Milyen szilárd harcosa a szocializmus, a béke nagy ügyének? Minderről tettekkel kell bizonyságot tenni. Nagy célkitűzéseink megvalósítása nemcsak a kommunisták számára jelent erőpróbát, hiszen nemcsak a kommunisták, hanem városunk minden lakója érdekéről van szó. Országos terveink, szegedi programmunk megvalósítása során városunk lakóinak széles rétegei vizsgáznak abból, hogyan teljesítik nemcsak törvényes, hanem becsületbeli, hazafias kötelezettségüket is a haza iránt. A begyűjtési kötelezettség teljesítésével, a fegyelmezett és takarékos munkával. Ebben a munkában azonban mindenekelőtt a kommunistáknak kell helytállniok, az első sorokban kell haladniok, hogy példájuk lelkesítse a pártonkívülieket, a Hazafias Népfrontba egyesült minden hazáját szerető embert. Érjünk el újabb sikereket a városunk felszabadulása 10. évfordulójának tiszteletére indított munkaversenyben, hogy ez a verseny betöltse szerepét, seperjen ki mindent, rmi elavult, ami káros, ami akadályozza előrehaladásunkat. Segítsen legyőzni a nehézségeket, segítsen kivívni újabb győzelmeket, hogy erősödjön hazánk, igazi otthonunk. Mert csak most lett igazán igazi otthonunk városunk, országunk. Népünk dolgos és vidám, nem úgy élünk itt már, mint b'z évvel ezelőtt: szolgamód. Nem kí(Folytatás a 2. oldalon.) TÍZ ÉVE... Vadul kelepelnek n géppuskák, csattognak a golyószórók. T)c ml «.í mi tört-ént? Oly nagy a csend, hogy a suttogc.-: is meghallik. '— Itt vannak!. . . Már látták őket, Somogjfitclepen cs a varos szivében a Széchényi'! ren is. Valóban itt vannak. Hat szovjet katona jön a „Stefánia fetol. lövési e emelt géppisztollyal. Jönnek... Jönnek! Mit hoznak?... Mit akarnak? Október 11 én megjelennek a. első plakátok. 'A plakátok szava egyszerű, nem cirkalmazott. Békét hevlak, új életet akarnak. Baráti jobbjukat nyújtják az egykori ettivség'nck. nekünk^ szegedieknek. Ma délelőtt fél tíz órakor ke?dőd& a Hazafias Népfront szegedi előkészítő bizottságának nagygyűlése Folytatódnak a Jelszabadulási ünnepségeik Szeged dolgozói ma már korán reggel gyülekeznek szerte a városban. egy üt lesen vonulnak a munkások, parasztok, értelmiségi dolgozók, tudósok, tanárok, művészek, orvosok, fiatalok a KI a«zál-térre, hogy meghallgassák Farkas Mihály elvtárs beszédét e megválasszák a Hazafias Népfront szegedi bizottsága tagjait és a Hazafias Népfront országos kongresszusára, valamint a Hazafias Népfront esougiádmegryei bizottságába javasolt küldötteket. A nagygyűlés délelőtt fél 10 órakor kezdődik a Klauzál-téftn. Tisztelet a felszabadná szovjet hiistiknek A nagygyűlés után Szeged dolgozói a Széchenyi-téri szovjet emlékművekhez vonulnak, hogy leróják hálájukat és tiszteletüket a felszabadító hős szovjet katonák emlékének. A pártszervezetek, a tömegszervezetek, a vállalatok és intézmények dolgozói koszorút helyeznek el az emlékművek talapzatán, majd a Dugonics temetőben megkoszorúz, zák a szovjet hősök emlékművét és sírjait, akik hősi balált haltak a város felszabadításáért vívott harcban. Ma délben két kiállitás nvilik A felszabadulási kiállításon, amelyet tegnap délután nyitcátak meg a Móra Ferenc múzeum kupolacsarnokában és a szovjet, negyar bélyrgkiállításon kívül — »mely szerdáig megtekinthető az JUSZT székházban — ma délben 12 órakor újabb két kiállítást nyitnak meg a felszabadulás évfordulója alkalmából a Horváth Mihály utcai képtárban. A paprikakiállításon Ke. leti Károly a Mezőgazdasági Minő. ségvizsgáló Intézet igazgatója mond megnyitó beszédet. A negyedik* Képzőművészeti Kiállításon pedig Szalontai József a Megye; Tanács Népművelési osztályának vezetője. Délután sportfendsztfénveX és térzene Ma délután 2 órától változatos sportrendezvények lesznek Szeged valamennyi sporttelepén. Délután fél 4-től fél tí-ig pedig a Honvédzenekar ad térzenét a Széehenyitéren. Az évforduló alkalmával mutatják be a Szabadság Moziban „Fel a fejjel" című új színes magyar filmvígjátékot. (Inneni diszelüadás a Nemzeti Színházban Este 7 órakor kezdődik oz ünnepi díszelőadás a szegedi Nemzeti Szín-i házban, amrlyen Tombáez Imre elv társ a Szeged; Pártbizottság tagja, a városi tanács elnökhelyettese mond ünnepi beszédet. A díszelőadáson fellépnek: Bessenyei Ferenc Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze. Simándy József Kossuth-dijas és Lorenez Kornélia az Állami Operaház tagjai, Sebők György Liszt- és VITdíjas zongoraművész. Közreműködnek a műsorban a Szegedi Állami Nemzeti Színház művészei. A színház zenekarát Vaazy Viktor és Rubányi Vilmos vezényli, R hét'Ci iinneaséseX .Hétfőn is folytatódnak a felszabadulási ünnepségek. A szegedi egyetemek és főiskola által Szeged felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi előadások lesznek az Audi'órium.Maxi" •mumban ahol. Hetényi Géza doktor -"akadémikus tart előadást. Este fél -6 órakor az MSZT Horváth Mihálynteai székházában ünnepség lesz az MSZT fennállásának 10. évfordulója alkalmából. A felszabadulási ünnepséget este lel 6 és fél 9 órai kezdettel Magyar Állami Népiegyütss b"matató előadással zárja be a Szegői mi Nemzeti Színházban,