Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-10 / 240. szám

OELMflGYARORSZAG 2 VASÁRNAP, 1951. OKTÓBER 10. Éljen a Hazafias Népfront, a magyar népi erők egységes9 országépítő mozgalma! A felszabadult város (Folytatás az 1-sö oldalról.) noznalc bennünket a Wimmer Fülöpök, a Palavichinik és társaik. Ma már mi formáljuk életünket és minden igyekezetünkkel, törekvésünkkel a bőség, a kedv hajlékává akarjuk tenni városunkat, őrs/águnkat, otthpnunkat. Építsük, csinosítsuk még szebbé házainkat, Ablakaink most is, mint 1944-ben keletre fordítják szemüket,, keletre tekintünk a felszabadítókra, a támaszunkra, példaképünkre. A szovjet népre gondolunk mai ünnepünkön és minden nap, ha a Textilműveket látjuk, ha a szovjet gépekkel dolgozunk, a szovjet tudomány vívmányait, a Szovjet dolgozók tapasztalatait alkalmazzuk nagy terveink megvalósításában, a Hazafias Népfront programmja valóra váltásában. VAROSUNK FELSZABADU1 LASÁNAK 10. évfordulóján büszkén tekintünk vissza az elmúlt évtizedre s reménnyel telve lépünk át a második évtized küszöbén. Minden hazáját szerető szegedi dolgozó munkálkodjon teljes szívvel és létekkél • népünk további felemelkedését szolgáló célkitűzések megvalósításáért. Valamennyien látjuk, hogy munkások, parasztok, értelmiségiek mindennapi tettei, cselekedetei, üzemekben, szántóföldeken és a hivatalokban szorosan összefüggenek az egész ország életével. A III. kongresszus határozatain alapuló Hazafias Népfront-progrsmm nagy tervei magvalósításában találhatják meg Szeged dolgozói is boldogságukat ós életük értelmét. Városunk élétét tekintye egész országunk megváltozott arcát látjuk. A tíz év eredménye: a háborús rom helyén virágzó, szabad élet, urak országából dolgozók hazája! Most, mikor összegezzük tíz év eredményeit, s megválasztjuk a Hazafias Népfront szegedi bizottságának tagjait, a Hazafias Népfrontba tömörült dolgozókkal, Szeged minden polgárával kiáltjuk együtt: Éljen felszabadítónk, a szovjet nép, éljen a nemzeti egység élharcosa, a népjólét, a szocialista építés szervezője: a Magyar • Dolgozók Pártja! Az Elnöki Tanács határozatai A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Minisztertanács javaslatára elrendelte a nehézipari minisztérium helyébe szénbányászati minisztérium és vegyipari- és energiaügyi minisztérium szervezését. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa egyidejűleg Hidas Istvánt a nehézipari miniszteri, Zsofiriyec Mihályt a kohó- és gépipari, miniszteri tiszte alól felmentette és egyben Hidas Istvánt vegyipari- és energiaügyi miniszterré, Czoltner Sándort szénbányászati miniszterré, és Csergő Jánost kohó- és gépipari miniszterré választotta meg. • A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Fock Jenőt a kohó- és gépipari miniszlerhelyettesi, Karúd 1 Gyulát a kohó- és gépipari miniszterhelyettesi, Karczag Imrét az Országos Tervhivatal elnökhelyettesi és Szita Jánost az Országos Tervhivatal elnökhelyettesi tiszte alól íelmentelle. Megtartották a nyereménybetétkönyvek esedékes negyedévi sorsolását Szolnokon Az Országos Takarékpénztár október 9-én Szolnokon, a Közalkalmazottak Kultúrotthonában tartotta meg a nyereménybetétkönyvek esedékes harmadik negyedévi sorsolását. A sorsoláson minden szeptember 30-ig váltott nyereménybetétkönyv részt vett. Minden ezer betétkönyvből 14 nyert. A 14 nyertes betétkönyv közül egyet az úllágbetétnek megfelelőr 200 százalékos nyereménnyel, keltet száz százalékos és 11-et ötven Százalékos nyereménnyel húztak ti. A sorsoláson az alábbi számok nyertek: t. 015 szám végződés az átlagbetét száz százalékos nyereményével, , 133 számvégződés az átlagbetét ötven százalékos nyereményével. 149 számvégződés az átlagbetét száz százalékos nyereményével, 167 számvégződés az" átlagbetét ötven százalékos nyereményévels 240 számvégződés az ••átlagbetét ötven százalékos nyereményével 325 számvégződés az átlagbetét ötven százalékos nyereményével,. 470 számvégződés az átlagbetét kettőszáz százalékos nyereményével, 551 számvégződés az átlagbetét ötven százalékos nyereményével 592 számvégződés az átlagbetét ötven százalékos nyereményévelt 608 számvégződés az átlagbetét ötven százalékos nyereményével, 649 számvégződés az átlagbetét ötven szazaiékos nyereményévek 669 számvégződés az átlagbetét ötven százalékos nyereményével^ 689 számvégződés az átlagbetét ötven százalékos nyereményével^ 718 számvégződés az átlagbetét ötven százalékos nyereményével. Minden olyan nyereménybetétkönyv nyert tehát, amelynek három utolsó száma megegyezik a fent közölt számok valamelyikével. A fenti gyorslista közvetlenül a húzás után készült, a hivatalos lista október 11-én jelenik meg, amelynek alapján a nyeremények jóváírását, valamint kifizetését az Országos Takarékpénztár fiókjai és a postahivatalok október 13-án kezdik meg. „Franciaország és szövetségesei folytassanak tárgyalásokat a Szovjetunióval" A mondotta Sous elle francia képviselő a nemzetgyűlés vitája során nyozza a kommunista párt — meg- ce felszólalásával folytatták, Menismételve, hogy ellenzi a militariz- des-France a késő éjszakai órákba mus mindenfajta újjászületését, nyúló ülésen bejelentette, hogy felszembeszáll a londoni egyezmények- veti a bizalmi kérdést. francia nemzetgyűlés pénteken tovább folytatta MendésFranoo-net n londoni kilenchatalmi tárgyalásokról történt beszámolójával kapcsolatos vitáját. öilbert de Chambruh képviselő, a/z első szónok felszólalásában rámutatott, hogy o francia közvélemény ösztönösen bizalmatlan a német újrafclfegyverzés minden formájával szemben. Jacqucs Soustelle volt gaullcisía képviselő helyeselte ugyan a londoni egyezményt és kijelentette, hogy az Jobb, mint az európai védelmi közösség tervo", követelte azonban, liogy Franciaország és szövetségesei folytassanak tárgyalásokat a Szovjetunióval, „mielőtt még megengednék a Wehrmáchtnak, hogy felvonuljon az utcákon." Az ország a nemzetközi feszültség enyhülését várja — mondotta továbbiakban Soustelle. Robcrt Schuman, volt külügyminiszter, a délutáni ülés első szónoka aggodalmának adott kifejezést azzal kapcsolatban, hogy vájjon mi lesz a londoni egyezményekkel annak feltételezése mellett. hogy Németország újraegyesítése esetén a német kormány automatikusan felbontaná a megkötött egyezményeket. „Ez esetben elveszítenék az egyezményben foglalt garanciákat, újból mindén kérdésessé válnék, kivéve u német szuverénitást. El kell kerülni minden olyan értelmezést, amely lehetővé tenné, hogy a leendő német kortná-m megtagadja a londoni egyezményeket. Enélkül homokra építenénk. Nem kell túlságosan túlméretezni a. brit gesztus jelentőségét". Schuman beszéde további részében ki fogásol ki. hogy Nagybritannia nem veti magát) alá ugyanannak a kettög ellenőrzésnek, aminek Franciaország, vagy Németország, majd a francia-német viszonyról szólva kijelentette, hogy a Londonban létrejött egyezmények nem tőrödnek eléggé a bizalom helyreállításával. Több felszólalás után került sor az MRP — a Francia Katolikus Néppárt-. — és a Francia Kommunista Párt határozati javaslatainak felolvasására. Az MRP indítványa megbízást ad a kormánynak, hogy folytassa a Londonban megkezdett tárgyalásokat a „lehető legszélesebb alapú egyezmény" céljából. Ez egyezmény értelmében mint az indítvány kimondja — ..óvóintézkedéseket kell majd tenni, hogy elkerüljék a német vezérkar és hadsereg újbóli felállítását." A Francia Kommunista Párt indítványát Jacques Duclos, KriegelValrimont és Casanova nyújtotta be. „A nemzetgyűlés — indítvákel, amelyek maguk után vonnák a fegyverkezési verseny fokozását, komolyan veszélyeztetnék a francia biztonságot, akadályoznák a Kelet és Nyugat közötti tárgyalást és súlyosbítanák a háborús veszélyt, felszólítja a kormányt: 1. az érdekelt nagyhatalmak közötti tárgyalásokkal törekedjél; a német kérdés békés megoldására, kivétel nélkül valamennyi európai állam közötti kollektív biztonsági szervezet keretében. 2. maradjon hű az általános progresszív, egyidejű és ellenőrzött francia-angol leszerelési terv elveihez, foglalkozva a Németország békés újraegyesítésére tett legutóbbi szovjet javaslatokkal és mindenfajta kiegészítést elutasítva, térjen napirendre". Ezután felfüggesztették az ülést, majd az esti órákban Mendes-FranAz alkotmányos előírások értelmében csak két ülésnap eltelte után, tehát a nemzetgyűlésnek kedden 15 órára kitűzött ülésén kerülhet sor a bizalmi szavazásra. A szavazás a Mendes-France pártjához tartozó Aubry képviselő által fogalmazott határozati javaslat • alapján történik, amely a következőképpen hangzik: „A nemzetgyűlés újból leszögezi Franciaország hűségét az északatlanti egyezményhez és akaratát, hogy közreműködjék a nyugateurópai egység felépítésében. A nemzetgyűlés, tudomásulvéve a londoni tárgyalások lefolyásáról és eredményeiről szóló beszámolót, bizalmát nyilvánítja a kormány iránt a londoni tárgyalások során elfoglalt álláspontjáért és azon politikájával kapcsolatban, amelyet a miniszterelnök a ház előtt kifejtett". A francia miniszterelnök a bizalmi szavazás előtt Párizsi politikai körök szerint Mendes-France miniszterelnök rnég a nemzetgyűlési vita másnapján is abban reménykedett, hogy a ház egyszerű szótöbbséggel tudomásul veszi majd beszámolóját. Rövidesen azonban meg kellett győződnie arról, hogy az Aubry-félc hatarozati javaslatnak, első fogalmazásában, nincs sok kilátása arra, hogy elfogadásra találjon olyan szótöbbséggel, amelyet a miniszterelnök még "elfogadhatónak és kielégítőnek" találhatna "londoni politikájának" folytatására, így történt azután, hogy Mendes-France közölte a házzal, a maga részéről nem tartja elfogadhatónak a más pártok és pártcsoportok által előterjesztett határozati javaslatok egyikét sem és úgy döntött, hogy felveti a bizalmi kérdést. A szocialisták ugyanis elhatározták, hogy az Aubry-féle javaslat feletti döntésnél tartózkodnak majd a szavazástól. Az MRP viszont arra az álláspont-1 ra helyezkedett, hogy a kormány határozati javaslata ellen fog szavazni, ami gyakorlatilag ugyanezt jelenti, mint a szocialisták Álláspontja. Az ellenzéki álláspont ki" alakulása azután lavinaszerűen át" terjedt a "függetlenekre* ii. A helyzet -tehát úgy alakult, hogy egyedül a radikálisok és az RPF támogatása körülbelül 200 szavazatot biztosított volna Mendes-France-nak. Mindezek a nyilt és kulisszáit mögötti eredménytelenül maradt alkudozások önmagukban is mu.tatják, milyen a tömegnyomás ál* tal váltig kiélezett helyzetben kísérli meg a miniszterelnök megszerezni a nemzetgyűlés jóváhagyását a bonni revansiszták felfegyverzésére. Krisna Menőn nyilatkozata egy sajtóértekezleten New York (TASZSZ) Krisna Menőn, India ENSZ képviselője, október 7-én egy sajtóértekezleten kérdésekre válaszolva részletesebben foglalkozott azzal a tőle származó felhívással, hogy Kelet és Nyugat-Németország kormányai folytassanak közvetlen tárgyalásokat egymással. Krisna Menőn kijelentette, e felhívás nem szorul bővebb magyarázatra, s célja csupán az, hogy megtalálják a kivezető utat a jelenlegi zsákutcából. Arra a kérdésre válaszolva, hogy van-e kapcsolat az ő és V. M. Molotov javaslata között, Menőn kijelentette, hogy amikor ő október 6-án beszédet mondott, nem tudta, hogy Berlinben elhangzik majd valamilyen nyilatkozat. Egy másik kérdésre válaszolva Menőn kifejezte azt a meggyőződését, hogy a német kérdés rendezése meggyorsítaná az osztrák kérdés megoldását is. Több tudósítónak arra a sürgető kérdésére válaszolva, vájjon elismeri-e, hogy fennáll a „kommunista veszély" Délkelet-Ázsia térségében, Menőn kijelentette, „DélkeletÁzsiában a tényleges agresszió nem a kommunistáktól, hanem a koumintangistáktól indul ki", NEMZETKÖZI SZEMLE Donlö fontosságú javaslat hangzott el ai. elmúlt héten az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésén — a Szovjetunió kormányának javaslata a fegyverzet csökkentésére, valamint az atom-, hidrogénés más tömegpusztító fegyverek betiltásáról szóló nemzetközi szerződés megkötésérc. A Szovjetunió kormányának legújabb javaslata — amely, mint ismeretes — a-, 1954 június 11-1 közös angol-francia leszerelési javaslatot jelöli meg tárgyalási alapul, óriási visszhangra talált inind a nemzetközi élet porondján, mind a széles néptömegek körében. A háború utáni amerikai politika nem más, mint a fegyverkezési hajsza, a háborús tömbök kovácsolásának politikája. Államok egész sorának leigázása, gúzsbakötése, gazdasági kirablása, a koreai háború, a guatemalai agresszió xtb. "fémjelzi* ezt a politikát. A háborús uszítók kicsiny, de annál hangosabb tábora már évek óta bujtogat a béke, a demokrácia országai, elsősorban a Szovjetunió ellen. Lázas igyekezettel új világháborút készít elő, atomágyúkat, atombombákat, hldrogénbombákat gyárt és halmoz fel. Az "erő politikáját" hirdeti, katonai erejét fitogtatva szeretné megfélemlíteni a becsületes emberek tíz- és százmillióit. üc a Szovjetuniót, a béke, a haladás táborát nem lehet megfélemlíteni. Az amerikaiak atommonopóliuma már a múlté. A Szovjetuniónak is van atom-, hidrogén-fegyvere. És a felszabadult népek tábora több mint kilencszáz milliót számlál. Emellett erejét gyarapítják a kapitalista országok elnyomott, kizsákmányolt milliói. A Szovjetunió mégsem az "erő", — hanem a béke politikáját folytatja. A béke megőrzésére, a népek közötti barátság elmélyítésere, a vitás nemzetközi kérdések, köztük a bennünket, magyarokat legközelebbről érintő német kérdés békés megoldására, a fegyverkezési hajsza, a háborús propaganda megszüntetésére tett javaslatok egész sora jellemzi ezt a politikát. Ez a politika nem utolsó sorban járult hozza ahhoz, hogy véget ért u koreai és az indekínai háború, ahhoz, hogy csökkent a nemzetközi feszültség s eltávolodott az új világháború veszélye. Ennek a politikának újabb jelentős állomása a Szovjetunió kormányának szeptember 30-1 javaslata. Az új szovjet javaslat értéket különösen kiemeli az a tény, hogy abban az időpontban hangzott el, amikor Londonban kilenc nyugati ország külügyminisztere határoza- j ! lot hozott Nyugat-Németország fél- | íegyverzésére. a brüsszeli egyezménybe és az északatlanti szervezetbe való bevonására. Londonban tizenkét nyugatnémet hadosztály, taktikai légierő, haditengerészet felállítását határozták el. A londoni értekezlet határozatainak megvalósulása egységes, békeszerető Németország helyett széttagolt, megosztott, revansvágyó militarista Németországot, új háborús tűzfészket jelentene. A londoni értekezlet újra fegyvert adna a náci gyilkosoknak. az emberiség legelvetemültebb ellenségeinek kezébe. A Szovjetunió kormányának leszerelési javaslata a háborús veszély megszüntetését, a tartós békét, a gyümölcsöző nemzetközi kapcsolatok kialakulásának távlatát jelenti. A szovjet kormány javaslatának elfogadása kiütné a gyilkot az emberiség esküdt ellenségcinek kezéből. Ezért fogadták olyan lelkesedéssel az egyszerű emberek Visinszkij elvtárs beszédét és az általa benyújtott javaslatot. Nem nehéz megérteni a londoni értekezlet határozatai és a szovjet javaslatok közötti különbséget. És a népek. a becsületes cmbermilliók világszerte egyre világosabban látják ezt a különbséget. A közvélemény, a széles néprétegek állásfoglalása és saját, valódi céljaik leplezésének szándéka még a háborús politika olyan megrögzött szócsöveit, mint Lcdge amerikai és Selwyn Lloyd brit küldöttet is arra kényszerítettck. hogy az ENSZ közgyűlésén, ha fanyalodva és alaposan elkoptatott, sokszorosan megcáfolt kommunistaellenes rágalmak közepette is, de kénytelen elismerjék a javaslatok pozitív értékét. Cabot Lodge amerikai küldött kijelentette: "megelégedéssel fogadta Visinszkijnek az ENSZ közgyűlés elé terjesztett javaslatát* és hozzátette: "Az Egyesült Államok kész megtárgyalni a Szovjetunióval egy békés célokat szolgáló atomközösség kérdését". Selwyn Lloyd angol küldött hasonló értelemben nyilatkozott, amikor azt mondta, hogy "a Szovjetunió ezzel egy lépést tett az angol-francia terv felé" és hogy "Anglia kész érdemben megvizsgálni e javaslatokat". A francia küldött szintén megelégedését fejezte ki a szovjet leszerelési javaslattal kapcsolatban és hangsúlyozta, hogy azok teljes figyelmet érdemelnek". Minek lehet tekinteni, ha nem a közvélemény nyomásának a nyugati polgári sajtó kommentárjait, amelyek szinte kivétel nélkül a szovjet javaslatok megfontolását követelik. A nem éppen szovjet-barátságáról híres "The New York Times" szerkesztőségi cikkében azt írja, hogy a szovjet javaslat "újabb reményt nyújt a leszerelés kérdésében keletkezett zsákutca kiküszöböléséhez«. A "Daily Herald", az angol munkáspárt lapja pedig felhívja a nyugati hatalmakat "bocsátkozzanak tárgyalásokba Oroszországgal annak tisztázása érdekében, hogy lcliet-e elérni haladást". A "Daily Telegraph and Morning Post« vezércikke énnél még tovább megy: "Nyilvánvaló — írja —, hogyha a nemzetközi leszerelésnek a Szovjetunió részvételével végrehajtandó terve valamikor megvalósul, akkor sok minden abból, amit Londonban tettek (a kilenchatalmi értekezletről van szó — Szerk.) szükségtelenné válik". A Szovjetunió javaslata már megnyerte első nagy csatáját: az ENSZ közgyűlés a főbizottság indítványára napirendre tűzte vitáját. A javaslat további sorsát meg nem lehet megjósolni. Annyi azonban bizonyos, hogy ennek a javaslatnak éppen úgy, mint a többi építő szovjet javaslatnak az elutasítása a jelenlegi ncmzctköii helyzetben mind nehezebbe v • ik. A népek egyre gondosabban, egyre éberebben figyelik az imperialista tábor vezető politikusainak tevékenységét. Az angol, az amerikai, a francia és a többi kapitalista ország ENSZ-küldötteinek számolnlok kell ezzel, amikor a leszerelési javaslatról szavaznak. A viiág népei s így a nyugati országok népei is. elutasítják az új háború gondolatát. S a békeszerető népek hatalmas erőt jelentenek. Képesek arra, hogy megakadályozzák az "új világháborút, lefogják a háborús gyújtogatok kezét. 4 t