Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-26 / 253. szám

r KEDD, 1954 ÖKTÖBER 28. ^ 3 A Hazafias Népfront felhívása J MAGYAR HAZAFIAK! Közeledik hazánk felszabadulá­sának tizedik évfordulója. Tíz esz­tendeje, hogy a dicsőséges Szovjet Hadsereg győzelmes harcai nj-o­inán szabad lett országunk, né­pünk. Űj élet indult el évszázado­kon át tengernyi vérrel áztatott fölünkön, új, ragyogó fejezet kez­dődött hazánk, nemzetünk törté­nelmében. Sikerekben, eredményekben, ta­pasztalatokban gazdag tíz esztendő van mögöttünk. Tíz évvel ezelőtt még háború pusztította országunkat — ma_ a békés alkotó munka, a teremtő erőfeszítések- a megvalósuló nagy nemzetépítő tervek országa ha­zánk, Tíz éve még a nagybirtoko­sok, nagytőkések gyarmata volt országunk, ma a saját jövőjén munkálkodó, felszabadult nép ott­hona. Tíz éve még a tömegnyomor a hárommillió koldus, az embertelen kizsákmányolás földje volt hazánk; •— ma, a szocializmust építve, a ki­zsákmányolást megszüntetve, , a népjólét szüntelen emelkedésének, a gazdasági és kulturális felvirág­zásnak, nemzetünk újjászületésé­nek az útját járjuk. Tíz éve még a néptől idegen, hazaáruló úri rend kormányozta országunkat; — ma alkotmányunk alapján hazánkban minden hatalom a dolgozó népé. Tíz éve még idegen, piacra éhes imperialista nagyhatalmak játék­szere volt hazánk; — ma függet­len, szabad országban élünk, nem­zeti szuverénitásunk, nemzeti be­csületünk büszke önérzetével. A szenvedések, hányattatások kpra elmúlt; életerős, fejlődő, jövőjében bízó nemzet él a Duna-Tisza táján. Hazánk, évezredes történelme 60rán, soha olyan erős nem volt, mint ma. Alig egy évtized alatt valóra váltottuk a nagy nemzeti reformok egész sorát, amelyekről a legnagyobb hazafiak csak álmodni tudtak s amelyekért századokon át hiába hullott annyi honfivér. Ma­gyarország gazdasági, politikai, tár­sadalmi és kulturális viszonyait gyökeresen megváltoztattuk, az egész világ előtt bizonyságot téve a magyar nép teremtő erejéről, te­hetségéről, szorgalmáról. A magyar munkások, parasztok, értelmiségiek, a dolgozó kisemberek megmutat­ták, hogy egy kis nép is, szaba­don élve, alkotva, saját sorsának uraként, nagy tettekre s ha kell, nagyszerű áldozatokra képes. Mindaz, amit tíz esztendő muh kájával, harcaival, erőfeszítéseivel elvégeztünk, elsősorban annak az eredménye, hogy munkásosztá­lyunk vezetésével népünk milliói fogtak össze nagy nemzeti céljaink megvalósítására. Olyan tanulság ez, amit nem iszabad elfelejtenünk. Ezt a tanulságot adja számunkra régebbi történelmünk is. Nemze­tünk mindig akkor volt igazán nagy cselekedetekre, dicső tettekre képes, amikor a hazát szerető •honfiak akarata közös célok szol­gálatában egybeforrott. Hunyadi, Rákóczi, Kossuth seregeinek dicső harcai az elnyomás ellen, a re­formkor küzdelmei, az 1919-es pro­letárforradalom, a függetlenségi mozgalom harcai a Horthy-fasiz­mus, a hitleri gyarmatosítás ellen, — olyan példák ezek, amelyek örökre emlékezetünkben marad­nak. És azt sem felejtjük el, hogy mindig -mint oldott kéve* hullott szét nemzetünk, amikor népünk legjobbjai nem voltak egy akara­ton. ( MAGYAR HAZAFIAK! Nagy feladatok állnak még előt­tünk. Az elmúlt tíz esztendő során olyan eredményeket értünk el, amelyekre méltán büszkék va­gyunk, de a költő szavaival élve, Irtem mondhatjuk még,' hogy -meg­álljunk, mert itt van már a Ká­naán!« Sokmindent el kell még végeznünk népünk jólétének eme­lésére, hazánk felvirágoztatására. Az elért eredményekre építve" a szocializmus felépítésének új sza kasza kezdődött el országunkban — a Magyar Dolgozók Pártja, mun­kásosztályunk vezetésével, az egész nép részvételével hatalmas harc indult az anyagi és kulturális jó­lét megteremtésére. E harc győ­zelmes megvívására hívunk egy "tá­borba mindenkit, akiben él a ha­zája, önmaga, családja jövőjéért érzett felelősség. Mindenkit, aki nemzete hü fiának vallja magát. Történelmünk legszebb, legszen­tebb hagyományaihoz vagyunk hí­vek és a nagy történelmi céljain­kat győzelemre vitt. elmúlt tíz esztendő tanulságait követjük, ami­kor — megteremtve a Hazafias Népfrontod — a széles nemzeti ösz­szefogás piros-fehér-zöld zászlaja alá szólítunk minden becsületes, hazáját szerető, dolgos magyairem­Azt akarjuk, hogy a Hazafias Népfront legyen népünk hazafias erőinek minden eddiginél széle­sebb, nagy népi egységmozgalma. Azt akarjuk, hogy e hatalmas népi mozgalomban fogjon össze minden, a nép javán munkálkodó szervezet, társadalmi egyesület és fogjon ösz­«ze minden egyén, férfi és nő, öreg és fiatal, származásra, foglalkozás­ra, társadalmi helyzetre, vallásra, világnézetre való tekintet nélkül, aki eszével, szivével, fizikai és szellemi erőfeszítésével szolgálni tudja hazánk, népünk boldogulásá­nak szent ügyét. Azt akarjuk, hogy a Hazafias Népfront széles nemzeti egységmozgalma teremtő munká­ban tömörítsen mindenkit, a váro­soktól a legeldugottabb tanyákig, a gyárak munkapadjaitól a mezők barázdáiig, az íróasztaltól a dolgo­zó kisemberek műhelyéig, kis üz­letéig. Munkás, paraszt, értelmi­ségi, kisiparos, kiskereskedő: dol­gozó társadalmunk minden rétege felé szól az összefogásra hívó szó! Soha ilyen célt, a nemzeti ösz­szefogás ilyen széles mozgalmát nem valósíthatta meg a múltban egyetlen társadalmi rendszer sem. Csak a mi rendszerünk, az épülő szocializmus rendszere képes erre, mert eszményeiben egybeforr min­den, amiért élni és küzdeni érde­mes. Egységbe forr benne az egyé­ni és a közérdek, önmagunk, csa­ládunk, gyermekeink javának munkálása és a haza üdvének szent szolgálata. Egységbe forr eszmé­nyeiben multunk minden nemes, szép hagyománya és az új élet igazsága; a legforróbb hazaszeretet s a más népek iránti barátság. Minden lehetőségünk megvan rá, hogy megteremtsük történel­münk legnagyobb, legátfogóbb nemzeti egységmozgalmát. Az el­múlt tíz esztendő alatt nemcsak országunk, népünk is sokat válto­zott. Az évszázados -magyar átok* a hagyományos nemzeti széthúzás tűnőben van, jórészt ledőltek az osztálykorlátok, az ellentétes érde­kek helyét a szövetséges dolgozó osztályok közös célokra törő, egy­séges akarata foglalja el. A ••töre­dezett cserép*, ahogy a régi nem­zetről szóltak az egykorú bánatos énekek, mindjobban eggyé forr. HAZAFIAK! f«'*> IV )• A hazafiak milliói kőzött nincs, nem lehet ellentét a magyar nem­zeti célok közös szolgálatában. A Hazafias Népfront széles nemzeti összefogása a közös, az alapvető egyetértést fejezi ki nagy felada­taink elvégzésére. . Mind egyetértünk abban, hogy őriznünk, védenünk kell a békét, nyugodt alkotómunkánk lehetősé­gét. Egy emberöltőn belül két vi­lágháború keserves tapasztalatai tanítottak meg bennünket, micsoda csapás a háború. Nyomor, könny, szorgos munka gyümölcsének pusztulása jár nyomában. Magunk családunk, felnövő gyermekeink sorsa s országunk, nemzetünk sor­sa fonódik egybe a béke védel­mében. Támogatnunk kell azokat sikeres erőfeszítéseket, amelyeket békeszerető népek tesznek, a Szovjetunió vezetésével, az új' há­ború elhárítására. Ott kell álla­nunk teljes egységben minden be­csületes törekvés mellett, amely a tömegpusztító fegyverek, az atom­ée hidrogénbomba eltiltását, a fegyverkezési verseny megszünteté­sét követeli. Azt valljuk, hogy a háború nem szükségszerű, nem elháríthatatlan csapás. A béke megvédéséért folyó világmozgalom új és új sikerei is ezt bizonyítják. Azt valljuk, hogy a népek — él­jenek bármilyen társadalmi rend­szerben — békességbon élhetnek egymás mellett. Ezért kell támo­gatnunk egységesen kormányunk békcpolitikáját, amely egyre in­kább elmélyíti a baráti országok­kal, mindenekelőtt a nagy Szovjet­unióval a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat s egyben békés jószándékú együttműködésre törekszik minden országgal, a tel­jes kölcsönösség alapján. Ellenez­zük a háborús blokkok, érdekszö­vetségek alakítását és támogatjuk az európai kollektív biztonsági egyezmény megkötését. Egyetértünk abban, hogy — mint a szemünk fényét — őriz­nünk, védenünk kell nemzetünk függetlenségét, hazánk szabadsá­gát. Történelmünk során először élünk igazán független országban, szabadon népünk bölcseségével al­kotott törvények szerint. Ha e nagy vívmányról lemondanánk. azok emlékét gyaláznánk meg, akik mártírként haltak meg e szent cél­ért. Egységesen elutasítunk min­den olyan törekvést, amely be akar avatkozni országunk életé­be. Mi tiszteletben tartjuk más országok függetlenségét — szu­teljük a magunk számára ls. A nemzeti gyűlölködés, a sovinizmus átkát jól megismertük évszáza­dokon át s ezért küzdenünk kell ennek maradványai ellen saját so­rainkban is. Tudjuk mit jelent az önálló nemzeti lét, ezért mély test­véri együttérzés él bennünk min­den függetlenségéért, szabadsá­gáért harcoló nép iránt. De egyDen mélységes elszántsággal fordulunk szembe minden olyan szándékkal, amely imperialista, hódító tervek talpa alá akar gyűrni más népe­ket, más országokat. Különösen erős szenvedéllyel kell tiltakoz­nunk a német militarizmus újjá­élesztése ellen, amely nehéz rab­ságunk, sok szenvedésünk okozója, nemzeti mártírjaink hóhéra volt évszázadokon át. Támogatnunk kell kormányunkat azokban a törekvé­seiben, amelyek jogos nemzeti kö­veteléseink elismerését jelentik, mindenekelőtt abban a követelés­ben, hogy vegyék fel országunkat az Egyesült Nemzetek Szervezeté­be. Nemzeti önérzetünket sérti az az eljárás, amely — az amerikai uralkodó körök parancsára — ismé­telten semmibe veszi a békeszerző­désben biztosított jogunkat... Egyetértünk abban, hogy az ál­talános népjólét, népünk további anyagi és kulturális felemelkedése, hazánk felvirágzása érdekében még sokat kell munkálkodnunk. Uj ter­veink, amelyek véghezvitelére ma egységes összefogásra szólítunk mindenkit, éppen ezt akarják, épít­ve arra, amit eddig elértünk. Mert ez sem kevés. 10 év alatt megszüntettük a leg kirívóbb társadalmi igazságtalan­ságokat. Felosztottuk a 10.000 és 109.000 holdakat. Népi-nemzeti tu­lajdonba vdttük a milliókat jöve­delmező. jórészt külföldi tőkeér­dekoltségekhez kapcsolódó, kapita­lista ipari-kereskedelmi vállalato­kat. Továbbfejlesztettük iparunkaI; egy évszázadokkal elmaradt, fél­feudális mezőgazdasági országból korszerű ipari országot teremtet­tünk, olyan színvonalon, amilyen­re tőkés viszonyok között hosszú évtizedek során sem érhettünk volna el. : A Magyar Dolgozók Pártja ta valy júniusi határozatával a szo­cializmus építésének új szakasza kezdődött hazánkban. Az új sza­kasz céljait tervekbe öntő kor­mányprogramm azt jelenti, hogy szocialista építésünk közvetlenül is az eddiginél jobban szolgálja né­pünk jólétét. A kormányprogramul: a jólét programmja. dolgozó né­pünk anyagi, szociális, kulturális életviszonyai gyors megjavításának programmja. E mellé kell odaáll­nia, teljes szívvel és lelkesedéssel, ennek a megvalósításán kell dol­goznia kemény erőfeszítéssel min­den jó hazafinak, minden állam­polgárnak, aki jobb napokat s még vígabb esztendőket akar. , E programm végrehajtásában kö­zösen kell munkálkodnunk a ma­gyar mezőgazdaság felvirágoztatá­sán, a mezőgazdasági termelés gyors fellendítésén. A mezőgazda­sági termelés nagyarányú feleme­lése az alapja népgazdaságunk to­vábbi fejlődésének, ez vezet ma a jómódú élethez, a város és falu bő­séges élelmiszerellátásához, ez te­remti meg könnyűiparunk legfon­tosabb részének fellendítését. A mezőgazdaság termelési lehe­tőségeinek magasfokú kihasználá­sát csak a nagyüzemi termelés, a fejlett gépesítés biztosítja. Ez sza­badítja meg parasztságunkat is a nelhéz testi munka, a látástól-va­kulásig való erőfeszítés hátrányai­tól. Ez teszj könnyebbé, emberibbé az életet. Ezért támogatjuk teljes meggyőződéssel a termelőszövetke­,zeti mozgalmat. A termelőszövetke­zetek fejlesztése azonban csak a dolgozó parasztság meggyőzésével, egyetértésével lehetséges. E termé­szetes fejlődéssel párhuzamosan se­gítenünk kell egyéni gazdálkodást folytató parasztságunkat is, hogy boldogulni tudjon, termeljen töb­bet, gyarapítsa gazdaságát. Virág­zó mezőgazdaságot, jómódú, meg­elégedett parasztságot akarunk. Meg kell szilárdítanunk az ipar­ban elért nagy eredményeinket, s tovább kell fejlesztenünk iparun­kat. elsősorban a közszükségleteket kielégítő iparágakat és a mezőgaz­daság fejlesztését szolgáló gépipart figyelembe véve hazánk adottságát, erőforrásait. az elégedett, boldog emberek ott­honává tegyük hazánkat, Tudjuk, hogy az egyre emelkedő népjólét megteremtése nem megy önmagától. A jólét legfőbb alko­tója: maga a nép. Milliók, minden dolgozó helytállása, felelősségérzése szükséges, hogy ez valóra váljon. A gazda felelősségével kell dol­goznunk, kinek-kinek a maga he­lyén, népgazdasági tervünk teljesí­téséért, a gazdaságosabb tarme­lésért, az önköltség csökkentéséért, küzdve minden lazaság, hanyagság, nemtörődömség, pazarlás ellen. A gazda felelősségével kell őrköd­nünk az állam iránti kötelezettsé­gek szigorú megtartásán. Olyan közszellemet kell teremtenünk, amelyben gazdagon kibontakozhat népünk teremtő kedve, tehetsége, lebírhatatlan életereje. Egyetértünk abban, hogy közös erővel keli munkálkodnunk kultú­ránk további felvirágzásán, nem­zeti közműveltségünk fejlesztésén; harcban a műveletlenség még meg­lévő maradványai ellen. Ápolnunk kell haladó nemzeti kultúránk nagyszerű hagyományait, s ezeket továbbfejlesztve, segítenünk kell új, mai életünket, az új ember nemes érzéseit kifejező nemzeti kultúra kialakulását. Fejlesztenünk kell is­kola-hálózatunkat; elsősorban né­pünk legszélesebb rétegeit érintő általános iskolákat, nemzeti köz­műveltségünk alapjait. Különös J gonddal kell törődnünk gyermeke­ink, ifjúságunk nevelésének az ügyével, hogy hazaszerető, erköl­csös, munkaszerető, tisztességes ér­zésű nemzedék nevelődjön belőlük. Ifjúságunk nevelése legyen az egész társadalom nagy nemzeti köz­ügye. Segítenünk kell irodalmunk, művészetünk, tudományunk fejlő­dését. A néphez hű, az ország gaz­dasági és kulturális felemelkedését szolgáló értelmiség megbecsülését erősítenünk kell, hogy nemzeti kul­túránk alkotójaként, a nagy elődök szellemében, betölthesse nemes hi* vatását. Egyetértünk abban, hogy véde­nünk és fejlesztenünk kell demo­kratikus vívmányainkat. Erős népi államot akarunk, amely összeforrt a néppel és belőle meríti erejét. Azt akarjuk, hogy az állampolgárok jo­ga szent és sérthetetlen legyen, s hogy az állampolgári kötelességek vérévé váljanak minden dolgozd nak. Olyan közéletet akarunk, amelyben a nép iránti hűség, a ké-. pesség és a tisztesség dönti el ki­nek-kinek a helyét, megbecsülteté­sét. Olyan demokratikus közr.zelle­met akarunk, amelyben milliók te­vékenysége, javaslta, bírálata bontakozhat ki, még az eddiginél is gazdagabban, s amelyben milliók ellenőrzése, gondja és lelkes mun­kája segíti mindazt, ami a nép ér­dekében való! Azt akarjuk, hogy tanácsaink váljanak a néphatalom szilárd alapjává, népünk bölcsességének és államépítő tehetségének gazdag forrásává. A tanácsokba azok ke­rüljenek be. akikben a nép legjob­ban megbízik, akiket becsül és sze­ret. Biztosítanunk kell, hogy a ta­nácsválasztás az állam és a nép összeforrottságán'>k erősítője, rend­szerünk demokratizmusának fej­lesztője, népünk egységének hatal­mas megnyilatkozása legyen. MAGYAR HAZAFIAK! Nemes célok szolgálatára hívunk mindenkit! Nemzeti létünk emelke­désének nagyszerű útján járunk. Ha összefogunk, nincs akadály, mit ne tudnánk leküzdeni, nincs erő, mi visszavethet bennünket. A nem­zet egysége: ez boldog Jövendőnk záloga. Előre a Hazafias Népfront hatalmas egységében a boldog, erős, népi Magyarországért! Megtartotta alakuló ülését a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Az elnökség tagjaivá választották rajtuk kívül Bercczky Albertet, Czapik Gyulát, Csorba Istvánt, Dö­gei Imrét, Eídei Ferencet, Kiss Imrét, Kodály Zoltánt. Mekis Jó­zsefet, Parragl Györgyöt, Pioker Ignácot, Pongrácz Kálmánt, Kónai Sándort, Sziveri Kálmánt és Varga Józsefet. A tanács ülése foglalkozott azzal a kongresszuson elhangzott javas­lattal, hogy a -Magyar Nemzet­című napilap legyen a Hazafias Népfront lapja. A Hazafias Nép­front Országos Tanácsa a javasla­tot egyhangúlag elfogadta. (MTI) A Hazafias Népfront Országos Tanácsa vasárnap este az ország­ház épületében tartotta alakuló ülését. Az ülést Harrer Ferenc nyugalmazott alpolgármester, mint a kongresszus legidősebb küldötte nyitotta meg, majd Nagy Imre, a minisztertanács elnöke tett javas­latot a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökségére. A javas­latot a tanács egyhangúlag elfo­gadta. Elnök Szabó Pál lett: alel­nökök: Darvas József, Dobi István, Harrer Ferenc, Nagy Imre, Rákosi Mátyás. Főtitkár: Jánosi Ferenc. Fogadón a Hazafias Népfront Országos Kongresszusa tiszteletére Á Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa és a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa a Hazafias Népfront országos kongresszusa részvevőinek tiszteletére vasárnap este fogadást adott az Országház­ban. A vendégeket Nagy Imre, a minisztertanács elnöke és Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke fogadta. A fo­gadáson megjelent Gerő Ernő, Farkas Mihály. Hegedűs András, Apró Antal, Hidas István, Ács Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István és Mekis József, a Politikai Bizottság póttagjai, Vég Béla és Matolcsi János, az MDP Központi Vezetőségének titkárai. Jelen volt a fogadáson Szabó Pál, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke, Darvas József és Harrer Ferenc, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának alelnö­kei, Jánosi Ferenc, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtit­kára. Megjelent az MDP Központi Vezetőségének, a minisztertanács­nak, az Elnöki Tanácsnak és a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának sok tagja, a társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális élet képviselői az egyházak szá­mos vezetője. Jelen volt a fogadáson a buda­pesti diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője és tagja. Mit tartalmaz a Saar-vidék kérdésében létrejött francia-nyugatnémet megállapodás ? Biztosítanunk kell a munkán alá puló önálló kisipar és kiskereskede­lem helyét dolgozó népünk jobb ellátásában. Helyes gazdasági intézkedésekkel és közös erőfeszítéssel el tudjuk érni azt, hogy munkásosztályunk, egész dolgozó népünk életszínvona­la gyorsan emelkedjék. Rajtunk , • • . ™ : ., —- I— Uimacujen. xvajiuim ÁJ^tí^-J2K •^^jja^t leküzdvg. Az MTI Párizsból kelt jelentése szerint Mendes-France francia mi niszterelnök és Adenauer nyugat­német kancellár szombat délután a francia külügyminisztériumban alá­írta a Saar-vidék kérdésében lét­rejött megegyezést. Nyugatnémet részről hír szerint beleegyeztek ab­ba, hogy a Saar-vidéket a brüsszeli szervezet fennhatósága alá he­lyezése révén részben *euró­paizálják*. Ezek az engedmények magukban foglalják a saar-vidéki alkotmány bevezetésének nyugatnémet részről történt elismerését is. A Saar-vidékre vonatkozó egyez­mény szövegét egyelőre nem hoz­ták nyilvánosságra, azt először a két érdekelt kormányhoz továb­bítják. Az egyezmény az érdekelt országokban sorrakerülő ratifiká­ció után lép életbe. A német par­lamenti küldöttség köreiben tudni vélik, hogy a megegyezés értelmében a francia-nyugatnémet ^ egyez* mény életbelépése után három hónappal népszavazást tarta­nak a Saar-vidéken, majd újabb háromhónapos határidő után megtartják a választáso­kat. Ezeken a választásokon a betiltott németbarát pártok ismét folytat­hatják tevékenységüket. A Saar­vidék élére főbiztost jelölnek ki, aki sem francia, sem német, sem saarvidéki nem lehet. A főbiztos hatásköre a külpolitikai és katonai kérdésekre terjed ki és a brüsszeli szervezet ellenőrzése alatt fog ál­lani. Az egyezmény a Németország­gal kötendő békeszerződésig marad érvényben, de mint a nyugatnémet küldöttség köré­ben hozzátették, a Szövetségi Köztársaság nem kötelezi ma­gát arra, hogy a béketárgya­lásokon ezt a megoldást végle­gesnek fogadja cl. A nyugatnémet Szociáldemokra­ta Párt körében nem titkolják a francia-nyugatnémet egyezmény miatti ejlés^ctjensggijjsgt,, _

Next

/
Oldalképek
Tartalom