Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-26 / 253. szám
r KEDD, 1954 ÖKTÖBER 28. ^ 3 A Hazafias Népfront felhívása J MAGYAR HAZAFIAK! Közeledik hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója. Tíz esztendeje, hogy a dicsőséges Szovjet Hadsereg győzelmes harcai nj-oinán szabad lett országunk, népünk. Űj élet indult el évszázadokon át tengernyi vérrel áztatott fölünkön, új, ragyogó fejezet kezdődött hazánk, nemzetünk történelmében. Sikerekben, eredményekben, tapasztalatokban gazdag tíz esztendő van mögöttünk. Tíz évvel ezelőtt még háború pusztította országunkat — ma_ a békés alkotó munka, a teremtő erőfeszítések- a megvalósuló nagy nemzetépítő tervek országa hazánk, Tíz éve még a nagybirtokosok, nagytőkések gyarmata volt országunk, ma a saját jövőjén munkálkodó, felszabadult nép otthona. Tíz éve még a tömegnyomor a hárommillió koldus, az embertelen kizsákmányolás földje volt hazánk; •— ma, a szocializmust építve, a kizsákmányolást megszüntetve, , a népjólét szüntelen emelkedésének, a gazdasági és kulturális felvirágzásnak, nemzetünk újjászületésének az útját járjuk. Tíz éve még a néptől idegen, hazaáruló úri rend kormányozta országunkat; — ma alkotmányunk alapján hazánkban minden hatalom a dolgozó népé. Tíz éve még idegen, piacra éhes imperialista nagyhatalmak játékszere volt hazánk; — ma független, szabad országban élünk, nemzeti szuverénitásunk, nemzeti becsületünk büszke önérzetével. A szenvedések, hányattatások kpra elmúlt; életerős, fejlődő, jövőjében bízó nemzet él a Duna-Tisza táján. Hazánk, évezredes történelme 60rán, soha olyan erős nem volt, mint ma. Alig egy évtized alatt valóra váltottuk a nagy nemzeti reformok egész sorát, amelyekről a legnagyobb hazafiak csak álmodni tudtak s amelyekért századokon át hiába hullott annyi honfivér. Magyarország gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális viszonyait gyökeresen megváltoztattuk, az egész világ előtt bizonyságot téve a magyar nép teremtő erejéről, tehetségéről, szorgalmáról. A magyar munkások, parasztok, értelmiségiek, a dolgozó kisemberek megmutatták, hogy egy kis nép is, szabadon élve, alkotva, saját sorsának uraként, nagy tettekre s ha kell, nagyszerű áldozatokra képes. Mindaz, amit tíz esztendő muh kájával, harcaival, erőfeszítéseivel elvégeztünk, elsősorban annak az eredménye, hogy munkásosztályunk vezetésével népünk milliói fogtak össze nagy nemzeti céljaink megvalósítására. Olyan tanulság ez, amit nem iszabad elfelejtenünk. Ezt a tanulságot adja számunkra régebbi történelmünk is. Nemzetünk mindig akkor volt igazán nagy cselekedetekre, dicső tettekre képes, amikor a hazát szerető •honfiak akarata közös célok szolgálatában egybeforrott. Hunyadi, Rákóczi, Kossuth seregeinek dicső harcai az elnyomás ellen, a reformkor küzdelmei, az 1919-es proletárforradalom, a függetlenségi mozgalom harcai a Horthy-fasizmus, a hitleri gyarmatosítás ellen, — olyan példák ezek, amelyek örökre emlékezetünkben maradnak. És azt sem felejtjük el, hogy mindig -mint oldott kéve* hullott szét nemzetünk, amikor népünk legjobbjai nem voltak egy akaraton. ( MAGYAR HAZAFIAK! Nagy feladatok állnak még előttünk. Az elmúlt tíz esztendő során olyan eredményeket értünk el, amelyekre méltán büszkék vagyunk, de a költő szavaival élve, Irtem mondhatjuk még,' hogy -megálljunk, mert itt van már a Kánaán!« Sokmindent el kell még végeznünk népünk jólétének emelésére, hazánk felvirágoztatására. Az elért eredményekre építve" a szocializmus felépítésének új sza kasza kezdődött el országunkban — a Magyar Dolgozók Pártja, munkásosztályunk vezetésével, az egész nép részvételével hatalmas harc indult az anyagi és kulturális jólét megteremtésére. E harc győzelmes megvívására hívunk egy "táborba mindenkit, akiben él a hazája, önmaga, családja jövőjéért érzett felelősség. Mindenkit, aki nemzete hü fiának vallja magát. Történelmünk legszebb, legszentebb hagyományaihoz vagyunk hívek és a nagy történelmi céljainkat győzelemre vitt. elmúlt tíz esztendő tanulságait követjük, amikor — megteremtve a Hazafias Népfrontod — a széles nemzeti öszszefogás piros-fehér-zöld zászlaja alá szólítunk minden becsületes, hazáját szerető, dolgos magyairemAzt akarjuk, hogy a Hazafias Népfront legyen népünk hazafias erőinek minden eddiginél szélesebb, nagy népi egységmozgalma. Azt akarjuk, hogy e hatalmas népi mozgalomban fogjon össze minden, a nép javán munkálkodó szervezet, társadalmi egyesület és fogjon ösz«ze minden egyén, férfi és nő, öreg és fiatal, származásra, foglalkozásra, társadalmi helyzetre, vallásra, világnézetre való tekintet nélkül, aki eszével, szivével, fizikai és szellemi erőfeszítésével szolgálni tudja hazánk, népünk boldogulásának szent ügyét. Azt akarjuk, hogy a Hazafias Népfront széles nemzeti egységmozgalma teremtő munkában tömörítsen mindenkit, a városoktól a legeldugottabb tanyákig, a gyárak munkapadjaitól a mezők barázdáiig, az íróasztaltól a dolgozó kisemberek műhelyéig, kis üzletéig. Munkás, paraszt, értelmiségi, kisiparos, kiskereskedő: dolgozó társadalmunk minden rétege felé szól az összefogásra hívó szó! Soha ilyen célt, a nemzeti öszszefogás ilyen széles mozgalmát nem valósíthatta meg a múltban egyetlen társadalmi rendszer sem. Csak a mi rendszerünk, az épülő szocializmus rendszere képes erre, mert eszményeiben egybeforr minden, amiért élni és küzdeni érdemes. Egységbe forr benne az egyéni és a közérdek, önmagunk, családunk, gyermekeink javának munkálása és a haza üdvének szent szolgálata. Egységbe forr eszményeiben multunk minden nemes, szép hagyománya és az új élet igazsága; a legforróbb hazaszeretet s a más népek iránti barátság. Minden lehetőségünk megvan rá, hogy megteremtsük történelmünk legnagyobb, legátfogóbb nemzeti egységmozgalmát. Az elmúlt tíz esztendő alatt nemcsak országunk, népünk is sokat változott. Az évszázados -magyar átok* a hagyományos nemzeti széthúzás tűnőben van, jórészt ledőltek az osztálykorlátok, az ellentétes érdekek helyét a szövetséges dolgozó osztályok közös célokra törő, egységes akarata foglalja el. A ••töredezett cserép*, ahogy a régi nemzetről szóltak az egykorú bánatos énekek, mindjobban eggyé forr. HAZAFIAK! f«'*> IV )• A hazafiak milliói kőzött nincs, nem lehet ellentét a magyar nemzeti célok közös szolgálatában. A Hazafias Népfront széles nemzeti összefogása a közös, az alapvető egyetértést fejezi ki nagy feladataink elvégzésére. . Mind egyetértünk abban, hogy őriznünk, védenünk kell a békét, nyugodt alkotómunkánk lehetőségét. Egy emberöltőn belül két világháború keserves tapasztalatai tanítottak meg bennünket, micsoda csapás a háború. Nyomor, könny, szorgos munka gyümölcsének pusztulása jár nyomában. Magunk családunk, felnövő gyermekeink sorsa s országunk, nemzetünk sorsa fonódik egybe a béke védelmében. Támogatnunk kell azokat sikeres erőfeszítéseket, amelyeket békeszerető népek tesznek, a Szovjetunió vezetésével, az új' háború elhárítására. Ott kell állanunk teljes egységben minden becsületes törekvés mellett, amely a tömegpusztító fegyverek, az atomée hidrogénbomba eltiltását, a fegyverkezési verseny megszüntetését követeli. Azt valljuk, hogy a háború nem szükségszerű, nem elháríthatatlan csapás. A béke megvédéséért folyó világmozgalom új és új sikerei is ezt bizonyítják. Azt valljuk, hogy a népek — éljenek bármilyen társadalmi rendszerben — békességbon élhetnek egymás mellett. Ezért kell támogatnunk egységesen kormányunk békcpolitikáját, amely egyre inkább elmélyíti a baráti országokkal, mindenekelőtt a nagy Szovjetunióval a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat s egyben békés jószándékú együttműködésre törekszik minden országgal, a teljes kölcsönösség alapján. Ellenezzük a háborús blokkok, érdekszövetségek alakítását és támogatjuk az európai kollektív biztonsági egyezmény megkötését. Egyetértünk abban, hogy — mint a szemünk fényét — őriznünk, védenünk kell nemzetünk függetlenségét, hazánk szabadságát. Történelmünk során először élünk igazán független országban, szabadon népünk bölcseségével alkotott törvények szerint. Ha e nagy vívmányról lemondanánk. azok emlékét gyaláznánk meg, akik mártírként haltak meg e szent célért. Egységesen elutasítunk minden olyan törekvést, amely be akar avatkozni országunk életébe. Mi tiszteletben tartjuk más országok függetlenségét — szuteljük a magunk számára ls. A nemzeti gyűlölködés, a sovinizmus átkát jól megismertük évszázadokon át s ezért küzdenünk kell ennek maradványai ellen saját sorainkban is. Tudjuk mit jelent az önálló nemzeti lét, ezért mély testvéri együttérzés él bennünk minden függetlenségéért, szabadságáért harcoló nép iránt. De egyDen mélységes elszántsággal fordulunk szembe minden olyan szándékkal, amely imperialista, hódító tervek talpa alá akar gyűrni más népeket, más országokat. Különösen erős szenvedéllyel kell tiltakoznunk a német militarizmus újjáélesztése ellen, amely nehéz rabságunk, sok szenvedésünk okozója, nemzeti mártírjaink hóhéra volt évszázadokon át. Támogatnunk kell kormányunkat azokban a törekvéseiben, amelyek jogos nemzeti követeléseink elismerését jelentik, mindenekelőtt abban a követelésben, hogy vegyék fel országunkat az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Nemzeti önérzetünket sérti az az eljárás, amely — az amerikai uralkodó körök parancsára — ismételten semmibe veszi a békeszerződésben biztosított jogunkat... Egyetértünk abban, hogy az általános népjólét, népünk további anyagi és kulturális felemelkedése, hazánk felvirágzása érdekében még sokat kell munkálkodnunk. Uj terveink, amelyek véghezvitelére ma egységes összefogásra szólítunk mindenkit, éppen ezt akarják, építve arra, amit eddig elértünk. Mert ez sem kevés. 10 év alatt megszüntettük a leg kirívóbb társadalmi igazságtalanságokat. Felosztottuk a 10.000 és 109.000 holdakat. Népi-nemzeti tulajdonba vdttük a milliókat jövedelmező. jórészt külföldi tőkeérdekoltségekhez kapcsolódó, kapitalista ipari-kereskedelmi vállalatokat. Továbbfejlesztettük iparunkaI; egy évszázadokkal elmaradt, félfeudális mezőgazdasági országból korszerű ipari országot teremtettünk, olyan színvonalon, amilyenre tőkés viszonyok között hosszú évtizedek során sem érhettünk volna el. : A Magyar Dolgozók Pártja ta valy júniusi határozatával a szocializmus építésének új szakasza kezdődött hazánkban. Az új szakasz céljait tervekbe öntő kormányprogramm azt jelenti, hogy szocialista építésünk közvetlenül is az eddiginél jobban szolgálja népünk jólétét. A kormányprogramul: a jólét programmja. dolgozó népünk anyagi, szociális, kulturális életviszonyai gyors megjavításának programmja. E mellé kell odaállnia, teljes szívvel és lelkesedéssel, ennek a megvalósításán kell dolgoznia kemény erőfeszítéssel minden jó hazafinak, minden állampolgárnak, aki jobb napokat s még vígabb esztendőket akar. , E programm végrehajtásában közösen kell munkálkodnunk a magyar mezőgazdaság felvirágoztatásán, a mezőgazdasági termelés gyors fellendítésén. A mezőgazdasági termelés nagyarányú felemelése az alapja népgazdaságunk további fejlődésének, ez vezet ma a jómódú élethez, a város és falu bőséges élelmiszerellátásához, ez teremti meg könnyűiparunk legfontosabb részének fellendítését. A mezőgazdaság termelési lehetőségeinek magasfokú kihasználását csak a nagyüzemi termelés, a fejlett gépesítés biztosítja. Ez szabadítja meg parasztságunkat is a nelhéz testi munka, a látástól-vakulásig való erőfeszítés hátrányaitól. Ez teszj könnyebbé, emberibbé az életet. Ezért támogatjuk teljes meggyőződéssel a termelőszövetke,zeti mozgalmat. A termelőszövetkezetek fejlesztése azonban csak a dolgozó parasztság meggyőzésével, egyetértésével lehetséges. E természetes fejlődéssel párhuzamosan segítenünk kell egyéni gazdálkodást folytató parasztságunkat is, hogy boldogulni tudjon, termeljen többet, gyarapítsa gazdaságát. Virágzó mezőgazdaságot, jómódú, megelégedett parasztságot akarunk. Meg kell szilárdítanunk az iparban elért nagy eredményeinket, s tovább kell fejlesztenünk iparunkat. elsősorban a közszükségleteket kielégítő iparágakat és a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló gépipart figyelembe véve hazánk adottságát, erőforrásait. az elégedett, boldog emberek otthonává tegyük hazánkat, Tudjuk, hogy az egyre emelkedő népjólét megteremtése nem megy önmagától. A jólét legfőbb alkotója: maga a nép. Milliók, minden dolgozó helytállása, felelősségérzése szükséges, hogy ez valóra váljon. A gazda felelősségével kell dolgoznunk, kinek-kinek a maga helyén, népgazdasági tervünk teljesítéséért, a gazdaságosabb tarmelésért, az önköltség csökkentéséért, küzdve minden lazaság, hanyagság, nemtörődömség, pazarlás ellen. A gazda felelősségével kell őrködnünk az állam iránti kötelezettségek szigorú megtartásán. Olyan közszellemet kell teremtenünk, amelyben gazdagon kibontakozhat népünk teremtő kedve, tehetsége, lebírhatatlan életereje. Egyetértünk abban, hogy közös erővel keli munkálkodnunk kultúránk további felvirágzásán, nemzeti közműveltségünk fejlesztésén; harcban a műveletlenség még meglévő maradványai ellen. Ápolnunk kell haladó nemzeti kultúránk nagyszerű hagyományait, s ezeket továbbfejlesztve, segítenünk kell új, mai életünket, az új ember nemes érzéseit kifejező nemzeti kultúra kialakulását. Fejlesztenünk kell iskola-hálózatunkat; elsősorban népünk legszélesebb rétegeit érintő általános iskolákat, nemzeti közműveltségünk alapjait. Különös J gonddal kell törődnünk gyermekeink, ifjúságunk nevelésének az ügyével, hogy hazaszerető, erkölcsös, munkaszerető, tisztességes érzésű nemzedék nevelődjön belőlük. Ifjúságunk nevelése legyen az egész társadalom nagy nemzeti közügye. Segítenünk kell irodalmunk, művészetünk, tudományunk fejlődését. A néphez hű, az ország gazdasági és kulturális felemelkedését szolgáló értelmiség megbecsülését erősítenünk kell, hogy nemzeti kultúránk alkotójaként, a nagy elődök szellemében, betölthesse nemes hi* vatását. Egyetértünk abban, hogy védenünk és fejlesztenünk kell demokratikus vívmányainkat. Erős népi államot akarunk, amely összeforrt a néppel és belőle meríti erejét. Azt akarjuk, hogy az állampolgárok joga szent és sérthetetlen legyen, s hogy az állampolgári kötelességek vérévé váljanak minden dolgozd nak. Olyan közéletet akarunk, amelyben a nép iránti hűség, a ké-. pesség és a tisztesség dönti el kinek-kinek a helyét, megbecsültetését. Olyan demokratikus közr.zellemet akarunk, amelyben milliók tevékenysége, javaslta, bírálata bontakozhat ki, még az eddiginél is gazdagabban, s amelyben milliók ellenőrzése, gondja és lelkes munkája segíti mindazt, ami a nép érdekében való! Azt akarjuk, hogy tanácsaink váljanak a néphatalom szilárd alapjává, népünk bölcsességének és államépítő tehetségének gazdag forrásává. A tanácsokba azok kerüljenek be. akikben a nép legjobban megbízik, akiket becsül és szeret. Biztosítanunk kell, hogy a tanácsválasztás az állam és a nép összeforrottságán'>k erősítője, rendszerünk demokratizmusának fejlesztője, népünk egységének hatalmas megnyilatkozása legyen. MAGYAR HAZAFIAK! Nemes célok szolgálatára hívunk mindenkit! Nemzeti létünk emelkedésének nagyszerű útján járunk. Ha összefogunk, nincs akadály, mit ne tudnánk leküzdeni, nincs erő, mi visszavethet bennünket. A nemzet egysége: ez boldog Jövendőnk záloga. Előre a Hazafias Népfront hatalmas egységében a boldog, erős, népi Magyarországért! Megtartotta alakuló ülését a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Az elnökség tagjaivá választották rajtuk kívül Bercczky Albertet, Czapik Gyulát, Csorba Istvánt, Dögei Imrét, Eídei Ferencet, Kiss Imrét, Kodály Zoltánt. Mekis Józsefet, Parragl Györgyöt, Pioker Ignácot, Pongrácz Kálmánt, Kónai Sándort, Sziveri Kálmánt és Varga Józsefet. A tanács ülése foglalkozott azzal a kongresszuson elhangzott javaslattal, hogy a -Magyar Nemzetcímű napilap legyen a Hazafias Népfront lapja. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a javaslatot egyhangúlag elfogadta. (MTI) A Hazafias Népfront Országos Tanácsa vasárnap este az országház épületében tartotta alakuló ülését. Az ülést Harrer Ferenc nyugalmazott alpolgármester, mint a kongresszus legidősebb küldötte nyitotta meg, majd Nagy Imre, a minisztertanács elnöke tett javaslatot a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökségére. A javaslatot a tanács egyhangúlag elfogadta. Elnök Szabó Pál lett: alelnökök: Darvas József, Dobi István, Harrer Ferenc, Nagy Imre, Rákosi Mátyás. Főtitkár: Jánosi Ferenc. Fogadón a Hazafias Népfront Országos Kongresszusa tiszteletére Á Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Hazafias Népfront országos kongresszusa részvevőinek tiszteletére vasárnap este fogadást adott az Országházban. A vendégeket Nagy Imre, a minisztertanács elnöke és Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke fogadta. A fogadáson megjelent Gerő Ernő, Farkas Mihály. Hegedűs András, Apró Antal, Hidas István, Ács Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István és Mekis József, a Politikai Bizottság póttagjai, Vég Béla és Matolcsi János, az MDP Központi Vezetőségének titkárai. Jelen volt a fogadáson Szabó Pál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Darvas József és Harrer Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnökei, Jánosi Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Megjelent az MDP Központi Vezetőségének, a minisztertanácsnak, az Elnöki Tanácsnak és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának sok tagja, a társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális élet képviselői az egyházak számos vezetője. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Mit tartalmaz a Saar-vidék kérdésében létrejött francia-nyugatnémet megállapodás ? Biztosítanunk kell a munkán alá puló önálló kisipar és kiskereskedelem helyét dolgozó népünk jobb ellátásában. Helyes gazdasági intézkedésekkel és közös erőfeszítéssel el tudjuk érni azt, hogy munkásosztályunk, egész dolgozó népünk életszínvonala gyorsan emelkedjék. Rajtunk , • • . ™ : ., —- I— Uimacujen. xvajiuim ÁJ^tí^-J2K •^^jja^t leküzdvg. Az MTI Párizsból kelt jelentése szerint Mendes-France francia mi niszterelnök és Adenauer nyugatnémet kancellár szombat délután a francia külügyminisztériumban aláírta a Saar-vidék kérdésében létrejött megegyezést. Nyugatnémet részről hír szerint beleegyeztek abba, hogy a Saar-vidéket a brüsszeli szervezet fennhatósága alá helyezése révén részben *európaizálják*. Ezek az engedmények magukban foglalják a saar-vidéki alkotmány bevezetésének nyugatnémet részről történt elismerését is. A Saar-vidékre vonatkozó egyezmény szövegét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, azt először a két érdekelt kormányhoz továbbítják. Az egyezmény az érdekelt országokban sorrakerülő ratifikáció után lép életbe. A német parlamenti küldöttség köreiben tudni vélik, hogy a megegyezés értelmében a francia-nyugatnémet ^ egyez* mény életbelépése után három hónappal népszavazást tartanak a Saar-vidéken, majd újabb háromhónapos határidő után megtartják a választásokat. Ezeken a választásokon a betiltott németbarát pártok ismét folytathatják tevékenységüket. A Saarvidék élére főbiztost jelölnek ki, aki sem francia, sem német, sem saarvidéki nem lehet. A főbiztos hatásköre a külpolitikai és katonai kérdésekre terjed ki és a brüsszeli szervezet ellenőrzése alatt fog állani. Az egyezmény a Németországgal kötendő békeszerződésig marad érvényben, de mint a nyugatnémet küldöttség körében hozzátették, a Szövetségi Köztársaság nem kötelezi magát arra, hogy a béketárgyalásokon ezt a megoldást véglegesnek fogadja cl. A nyugatnémet Szociáldemokrata Párt körében nem titkolják a francia-nyugatnémet egyezmény miatti ejlés^ctjensggijjsgt,, _