Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-26 / 253. szám

r KEDD. 1954 OKTÓBER 2«. Befejezte tanácskozásait a Hazafias Népfront országos kongresszusa •1 '(Folytaiig az első oldalról). De fokozta azt a szilárd elhatáro­zásunkat is, hogy még egyszer ez nem ismétlődhet meg. (Taps.) A népgazdaságunkban mutatkozó nehézségeket nem szabad lebecsül­ni. Nagy és nehéz feladatokat kell megoldani. De az országnak ren­delkezésre állnak azok az erőfórrá­sok és eszközök, amelyekkel sike­resen le lehet küzdeni átmeneti gazdasági nehézségeinket, meg le­het teremteni a jobb élet feltéte­leit. A kormány a Hazafias Népfront­ra kíván támaszkodni, a nép ere­jébe vetett hittel és bizalommal. De sikeres működésének csak a köl­csönös bizalom lehet az alapja. Kérdezem: megadja-e a Hazafias Népfront, megadják-e önök, tisztelt küldöttek, a kormánynak azt a tá­mogatást és bizalmat, amely a jú­niusi politika, a kormányprogramm következetes megvalósításához, a nehézségek leküzdéséhez szüksé­ges? (Felkiáltások: Igen! Éljen! Per­cekig tartó, lelkes taps.) A bizalomnak e felemelő meg­nyilvánulása, a segítőkészség nagy­szerű kifejezés^,megsokszorozza a kormány erejét, küzdeni a néppel, a népért tűzön, vízen at! Most minden erőt és akaratot, minden tudást és képességet nép­I gazdaságunk fellendítésére kell for­' dítani. Azzal az elhatározással kell munkához látni, hogy behozzuk a lemaradást, leküzdjük a nehézsége­ket, amelyek a nép felemelkedésé­nek útjában állnak. A feladat nem könnyű, megoldásának útja nem olyan sima és egyenes, mint a pesti Sztálin-út, de az átmeneti nehézsé­gek ellenére is, népünk, hazánk felemelkedésének egyetlen járható útja. Ezen kell haladnunk, hogy or­szágunk szabad és független le­gyen, népünk jókedvben, bő­ségben éljen, s holnap eltűn­jön a gond, amely ma még ba­rázdát szánt népünk homlo­kára. zafiag Népfront vezesse és szolgál­ja a nemzetet a magyar haza irán­ti nemes és odaadó szeretetében. A Hazafias Népfront elgondolásai és célkitűzései az egész nép javát vannak hivatva szolgálni. Egy népmozgalom azonban csak akkor lesz erős. ha a nép egyetemességé­nek odaállását elnyeri. Erre van szükség és ezért kívánatos min* denkinek a közreműködése. — Ebben a reményben és ki* vánságban kérem az Isten áldását a Hazafias Népfront jövendőjére —» fejezte be nagy tapssal fogadott hozzászólását. A Csongrád megyei kisipari szövetkezetek ezentúl löbbtajla közszükségleti cikket gyártanak November 28-án vigyük győzelemre a népfront lobogóját! Kedves barátaim! A Hazafias Népfront nagy erő­próbája lesz a helyi tanácsok kü­szöbönálló választása. Négy évvel ezelőtt népköztársaságunk alkot­mánya szellemében alakulták meg a helyi tanácsok, és rajtuk keresztül a hatalom sáncaiba bevonultak a város és falu dolgozói. Azok, aki­ket a kizsákmányoló nagybirtokos­nagytőkés osztályok az ország egész megelőző történelme során az állami tevékenység minden terüle­téről kirekesztettek, akiket legele­mibb emberi és állampolgári jo­gaiktól megfosztottak. A változás valóban történelmi jelentőségű volt népünk életében. Ha emlékeze­tünkben visszaidézzük a multat, tudjuk, hogy az egyszerű emberek milliói a régi közigazgatás szervei­ben látták legnagyobb ellenségü­ket. A községháza, a szolgabírói hivatal, amely megalázta és meg­félemlítette az egyszerű népet, mindig gyűlöletes volt a város és a falu dolgozói előtt. Tartottak tő­lük, és azon voltak, hogy minél kevesebb dolguk legyen velük. A helyi tanácsok létrehozásával dol­gozó népünk életéből teljesen és örökre eltűnt emberi és állampol­gári jogainak és szabadságának egyik legnagyobb akadálya, a nagy­birtokos-nagytőkés államgép etet, amely a magyar dzsentrik és fő­urak családi hitbizománya volt. A helyi tanácsok létrehozása gyökeresen felszámolta a régi ál­lamapparátusnak a felszabadulás után még fennállott maradványait és olyan államszervezetet építet­tünk föl, amely megfelel a nép ér­dekeinek és a demokratikus be­rendezés követelményeinek. Az előttünk álló tanácsválasztásokon egyik legnagyobb feladatunk, hogy a népi demokrácia hatalmi és köz­igazgatási szerveit megerősítsük, a munkás-paraszt hatalmat megszi­ládítsuk. Éppen ezért, helyi taná­csaink választása nagy esemény népünk életében. Olyan helyi ta­nácsokat kell választani, amelyek­ben a törvényesség, az igazság, az emberség légköre és szelleme ural­kodik, olyan tagokat kell a taná­csokba küldeni, akiket a nép bi­zalma és szeretete övez, akik min­den tevékenységüket a nép hűsé­ges szolgálatába állítják, a szocia­lizmus építése nagy ügyének szen­telik. (Taps). A november 28-1 választásokon a Hazafias Népfront jelöltjeire leadott szavazatukkal a vá­lasztók milliói biztosan győze­lemre viszik majd a népfront lobogóját, ország-világ előtt is­mételten bizonyságot téve ar­ról, hogy a Magyar Népköz­társaságban minden hatalom a dolgozó népé. (Taps.) Tisztelt kongresszus! Kedves ba­rátaim! A Hazafias Népfrontban egység­be tömöríteni a haladó, hazafias erőket, a tanácsválasztásokon győ­zelemre vinni a népfront lobogó­ját, leküzdeni népgazdaságunkban az átmeneti nehézségeket, és meg­teremteni hazánk felvirágzásának, népünk jólétének gazdasági alap­jait — összevéve — győzelemesen megvalósítani a júniusi politikát — íme ezek azok a nagy országos fel­adatok, amelyekre most minden fi­gyelmünket és erőnket összponto­sítani kell. Nem könnyű feladatok, nagy erőfeszítések mellett szív és lélek is kell hozzá! A Hazafias Népfront nagyszerű mozgalmában dobbanjon hát együtt a szívünk, lendüljön együtt munkára a ka­runk, s nyomában vidám, boldog élet lesz népünk osztályrésze. Be­teljesül az a költői gondolat, hogy­ha a föld isten kalapja, nagyszérű dolgos népünk két keze munkája nyomán, drága hazánk lesz a leg­szebb bokréta rajta. (Lelkes, szűn­ni nem akaró taps.) Ezután Koós Sándor, a KISZÖV esongrádmegyei elnöke kapott szót. A csongrádmegyei kisipari szö­vetkezetek* 5 ezer tagjának hazafi­as üdvözletét tolmácsolta a kon­gresszus résztvevőinek. — Szövetkezeteink dolgozói so­kat beszélnek mostanában a Ha­zafias Népfrontról — mondotta — számos levelet küldtek a megyei szövetséghez arról, hogy örömmel fogadják a Hazafias Népfront meg­alakulását és forró lelkesedéssel jelentették csatlakozásultat. A kisipari termelőszövetkezetek dolgozói 6zámára sokszor igen köz­vetlen segítséget is jelent a Ha­zafias Népfront. Hódmezővásárhe­lyen például egy közszükségleti cikkeket gyártó szövetkezet dol­gozói nemrégen örömmel újságol­ták, hogy ezután nem kell horga­nyozás végett Budapestre szállítani A magyar függetlenség ellenségei — békénk ellenségei is Elsőnek 'Andics Erzsébet Kossuth­dijus, az oktatásügyi miniszter első helyettese, a Béke-Világtanács tag­ja szólalt fel. Legelőbb arról szólott, hogy né­pi demokratikus fejlődésünk vele­járója az nz állandó törekvés, hogy minél szélosebben összefogjuk a nemzeti erőket. A Hazafias Nép­front létrehozása is egyre világo­sebban felszínre hozta népi demo­kratikus rendünk mélyon nemzeti, igazán hazafias jellegét. Majd a fiiggellenség kérdéséről szólt, s megiillnpítottn: a magyar függet­lenség régi ádáz ellenségei ugyan­akkor békénk ellenségei is. Utalt arra, hogyan fegyvorzl fel nz ame­rikai és angol tőke a német impe­rialista, hitlerista hadigépezetet, majd hangsúlyozta, hogy van erő, amely nem engedi, hogy ennek a lázas készülődésnek sikere legyen. Ez az erő n kapitalizmus igájából felszubadult népek ereje. Ezután Loj/ Árpád Kossuth-di­jns, sztnhánovista frontmester a szocialista munka hőse szólalt fel. Hozzászólásában a többi között ki­jelentette: „Ez a kongresszus arra kötelezi a magyar bányászokat, hogy azokat a feladatokat, ame­lyeket a párt. a magyar nép rá­juk bízott, maradéktalanul végre­hajtsák. Erre képesek is vagyunk... Ismerem a bányászokat, lelkükben harcos akarat van. Mindig számí­tott ránk a magyar nép és most a Hazafias Népfront is számíthat ránk". Kijelentését nagy tapssal fogalttá a kongresszus. A következő felszólaló Zsédely György né fejérmegyei egyénileg dolgozó parasztasszony Feliőrvár­csurgó dolgozóinak harcos üdvöz­letét tolmácsolta. Elmondotta, hogy amikor községükben megalakult a Hazafias Népfront és a vezetőség őt javasolta küldöttnek, egyik gaz­datársa indítványozta, hogy talán jobb volna mást küldeni, aki job­ban képviselné községük érdekeit. A többség azonban azt állította, hogy az asszonyok is megállják helyűket. Kijelentelte: „Ezért én itt te­szek hitet: nekünk, dolgozó pa­raszlasszonyotcnak legfőbb érde­künk, hogy jólétben. békében, a magunk szabad hazájában éljünk. fias Népfrontban dolgozniT Mi, J datlanságban éljenek, hanem az­asszonyok nem azért szüljük gyér- | ért, hogy szebben és boldogabban mekeinlcet, hogy sötétségben, tu- I éljenek. mint mi a múltban", \ Hazafia* Népfronl keretén belül tágabb lehetőség nyílik a munkás-paraszt szövetség megerősí lésére I kell és lehet valamennyi hazafias 1 erőt". Ezután arról szólt Mckis József, hogy a magyar szakszervezetek csatlakoztak a Hazafias Népfront­hoz, mert tevékeny részesei akar­nak lenni a népfrontnak , mely a szocializmus építése feladatainak megvalósítását, az egész nemzet érdekét szolgálja. „A magyar szakszervezetek — mondotta a többi között —. ame­lyek tömörítik munkásosztályunk nagy többségét, kétmilliós tábo­rukkal ott akarnak lenni és élen akarnak járni mindenütt, ahol a nagyszerű szocialista jövő építé­sén munkálkodni lehet". Majd ki­jelentette: „A magyar munkások és alkalmazottak bíznak abban, hogy a Hazafias Népfront keretén belül még tágabb lehetőség nyílik egy­más segítségére, a munkás-paraszt szövetség megerősítésére. A Haza­fias Népfront létrejötte népünk új sikereinek. új győzelmeinek for­rása". Ezután Antal Mária kétszeres sztahánovista fonónő, a Pápai Tex­tilgyár munkásnője szólt hozzá. Majd az elnök Czapik Gyula egri érseknek adta meg a szót. Mekts József Kossuth-díjas, a Szakszervezetek Országos Tanácsá­nak elnöke volt a iöveikező felszó­laló* Bevezetőben arról beszólt, hogy népünk történelmének tanul­ságai azt mutatják, hogy orszá­gunk nkkor volt erős, akkor tu­dott győzedelmeskedni minden vé­szen, bajon, ha egységes volt. ha nem gyengítette a széthúzás, a belső viszálykodás. Majd arról szó­lott, hogy nem szükséges az évszá­zados történelmi múltunkra hivat­kozni, hiszen bőségesen levonhat­juk az elmúlt évtizedek tapaszta­lataiból is a szükséges tanulságot. Ilyen módon nagyszerű vívmá­nyaink megteremtésében ls jelen­tős szerepe volt annak a ténynek, hogy népünk összeforrott, egysé­gesebb lett a felszabadulás utáni tíz év alatt. Szükség van a népi ogység további erősítésére és an­nak szervezeti keretére a Hazafias Népfrontra. Hangoztatta: „Ma, amikor a szocializmus építésének, a népjólét emelésének az útját jár­juk, amikor e célok valamennyi becsületes magyar hazafi érdeké­vel egybeesnek, e célok megvaló­sítására ma különösen tömöríteni a kannákat, mert a Hazafias Nép­front megyei programmjában ol­vasták hogy a köveljövőben hor­ganyfürdőt létesítenek szövetkeze­tük számára. A szegediek arról beszélnek, hogy kibővítik a világhírű szegedi pa­pucs exporttermelését és számos eddig elhanyagolt cikk gyártását, igy a többi között megkezdik a hí­res szegedi halbicska készítését. A következő felszólaló Szabii Pál Zoltán, a Dunántúli Tudomá­nyos Intézet igazgatója, majd Tö­rök István sztahánovista vájár volt. Pióker Ignác, a Szocialista Munka Hőse is felszólalt. Többi kö­zött kijelentette: „Mi, dolQozók ab­ban látjuk a Hazafias Népfront politikáját és a mi munkásosztá­lyunk abban akar előljárni, hogy egyesítjük kormányunk erejét én a dolgozók kezdeményezését". , A legfontosabb dolog: szót érteni a néppel A következő felszólaló Veres Pé­ter Kossuth-díjas író, a Magyar írók Szövetségének elnöke volt. Hozzászólásában fejtegette, hogy miként működjön a Hazafias Nép­front, különösen falun. Kijelentet­te: „...a legfontosabb dolog ma és holnap, a szocialista társada­lomban pedig mindig és örökké szót érteni a néppel". A Hazafias Népfront és a tö­megszervezetek kapcsolalóról szól­va elmondotta, hogy a falusi nép politikai, gazdálkodási ég kuli urá­lis kérdéseit nem helyes egymás­tól túlságosan elválasztani. Éppen ezért a tömegszervezetek közéleti munkáját és általános kultúrinun­káját falvakban a Hazafias Nép­front keretében kellene összehan­golni. A népfront egyik nagy fel­adata lehetne, — mondotta —, hogy a ma még nagyon széttagolt falusi népet a községi közélet, a gazdasági és országos termelési feladatok, a helyi és országos kul­turális feladatok körül közösséggé formálja. A népünnepélyeket. a bálakat, az ismeretterjesztő és sző­rakoztató előadásokat a népfront keretében kellene tartani a falun. Hangoztatta Veres Péter, hogy meg kell erősíteni a mezei munka becsületét és egyáltalán a tesli munka becsületét. Meg kell értetni azt, hogy földművelőnek lenni nem alacsonyabbrendű dolog, mint bár­milyen más munkakörben megke­resni a kenyeret. Ennek azonban előfeltétele hogy a mezei dolgozók életszínvonala és kultúrsainvonala közeledjen a városi dolgozókéhoz. A továbbiakban a dolgozók és el­sősorban a falusi emberek kultúr­színvonalának emeléséről beszélt. Megállapította, hogy a aeocialista művelődéshez az egyik legfonto­sabb eszköz az irodalom. — Ha az új népfront — mon­dotta befejezésül — jó útra indít­ja ezt a nagy embernevelő és nép­formáló munkát, akkor igazi tör­ténelmi feladatot teljesít és ebben mi, írók is teljes erőnkkel és min­den jobb írásunkkal segítségére le­szünk. i Bercczky Albert református püspök felszólalása Czapik Gyula egri érsek felszólalása — Tisztelt kongresszusi Kész­séggel tettem eleget a meghívásnak és ez indokolja felszólalásomat. El­mondandóinvat két részre osztom. Az első rész felszólaló személyemre vonatkozik, a második pedig gyű­lésünk tárgyával, a Hazafias Nép­fronttal foglalkozik, — Személyemre vonatkozóan azt az elvi kijelentést teszem, hogy egyházamnak és fejének minden­kor hűséges szolgája akarok lenni és maradni. Azt a kijelentést te­szem, hogy mint a magyar hazá­nak törvénytisztelő polgára és a magyar népnek készséges fia óhaj­tok kitarlani. — Amit a második részre, gyű­lésünk tárgyára kívánok mondani, röviden igy foglalom össze: a bé­kének, a megértésnek és hazánk javának további előmozdítását re­mélem a Hazafias Népfronttól. — A béke és a megérlés előmoz­dítását várom az országok és nem­zetek között. Még ha ádáz küzde­lemre kényszerül is egy nép, az a vágy hevíti, hogy végül is nyu­galma ieeg oe & búké Áldásait fóti­ja élvezni. Ezt a vágyat sohasem lehet kiirtani és végleg elfojtani, mert ez amig csak ember lesz és amíg csak mozog a föld, természet sze­rint ott él a becsületes emberek lelkének mélyén. Ezt az alapvető természeti adottságot mindenkinek meg kell értenie és mindenkivel szemben tisztelnie. Kívánom, hogy a Hazafias Népfront ennek a ter­mészetes, megértő ós a népek ér­dekeit szem előtt tartó békekész­ségnek hordozója és előmozdítója legyen. A béke és a megértés szolgálata nemcsak külső és az országok kö­zötti vonatkozásokban értékes, de bent is szükséges a nemzet min­den rétegének együvé foglalásában. Hozzászólása további részében Czapik Gyula emlékezetetett a múltra, majd elmondolta, hogy a legutóbbi háború katasztrófáinak romjait elhordta már a magyar nép, elvégezte az újjáépítést, ilt azonban helytelen lenne a megál­lás további munkára van szükség. Végül a következőket, mondotta: „luváwua <ée xeíucleiü, buiü, & lia­A következő felszólaló Hereczky Albert református püspök volt, aki az őszinteség és bizalom jegyé­ben szivét mélyen eltöltő három érzésről — felelősségérzetről, há­láról cs az örömről — beszélt ab­ban a reményben, hogy a küldöt­teknek együttes serego a Hazafias Népfront kongresszusán egyiitt­érez vele ezekben az érzésekben. Hozzászólásában többek között azt is kijelentette: — En azt hiszem, hogy ennek a kongresszustvak egyik jelentős ese­ménye az, hogy ilt egy nyelven be­szélünk: az őszinteségnek és a bi­zalomnak a nyelvén! A délelőtti ülés utolsó felszóla­lója Varga Gyula a kocsolai Vörös Csillag tsz párttitkára, Totna me­gye küldötte volt. A többi között arról beszélt, ami a beszámolóból is kitűnik, hogy országunkat nem akarják felvenni az ENSZ tagálla­mai közé. Javasolta a kongresszus­nak, hogy küldjön táviratot az ENSZ titkárságának és abban kö­vetelje Magyarország felvételét az ENSZ tagállamainak sorába. Szünet után elsőnek Kiss Imre, veszprémmegyei egyénileg dolgozó paraszt szólalt fel, majd Fass Ist­vánná. az MNDSZ elnöke. — Mi, asszonyok is üdvözöljük a Hazafias Népfront megalakulását — mondotta többek között —, amely célul tűzte ki minden hazá­ját szerető magyar dolgozó em­ber összefogását. Ebben az össze­fogásban országunk minden dol; gozó osztályának és rétegének asz­szonyai is megtalálják sajátos ér­dekeiknek kifejezését. A továbbiakban arról szólott, hogy az asszonyok a Hazafias Nép­front bizottságoknak elmondják javaslataikat és segítenek is ab­ban, hogy a közösen hozott és a közjót szolgáló helyi programmok meg is valósuljanak. — A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége tagjai a Hazafias Nép­frontnak — folylatta —. Nincs és nem is lehet a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének szebb, lelkesítöbb. hazafiasabb feladata, mint elősegíteni a Hazafias Nép­front célkitűzéseinek megvalósítá­sát. A Hazafias Népfront építésé­nek elmúlt hetei arról győztek meg bennünket, hogy a nők öröm­mel vesznek részt a Hazafias Nép­front életrehívásában és tevékeny­ségében. A továbbiakban arról beszélt, hogy vannak egyes községek és vá­rosok, (ahol a népfront-bizottságok munkájából kirekesztették az asz­szonyokat. A Hazafias Népfront helyi és központi szervei azonban munkájukhoz bőven merítsenek ab­ból az erőből, amelyet az asszo­nyok és leányok tapasztalata, öt­letessége és lelkesedése jeleni. Ezután Sz<Tsi Bernát, szabolcs­megyei termelőszövetkezeti tag szó­lalt fel, majd Boldizsár Iván, a Magyar Nemzet főszerkesztője. A Magvar Nemzet a Hazafias* Népfront országos lapja leliet Boldizsár Iván felszólalását az­zil kezdte, hogy a Magyar Nemzet szerkesztősége nevében mély hálá­val köszönte meg azt a bizalmat, melyet a lap iránt a kongresszus kinyilvánított. Darvas József be­számolójában utalt arra, hogy a Magyar Nemzet a Hazafias Nép­front országos lapja lehet. Ennek a lapnak hagyományai vannak a nemzeti összefogás tekintetében. A második világháború idején a fasiz­mus elleni összefogás gondolatából született és jelenleg megváltozott körülmények között a nemzeti egy­ség eszméjének a szolgálatában áll. Boldizsár Iván a továbbiakban j kijelentette; A gtafi&ttr újságíró nagyszerű hagyományait óhajtjuk követni és fejleszteni. — A- újságot napjaink történe­lemkönyvének szokták nevezni —• mondotta befejezésül. — Napjaink történelmét mi írjuk, a teremtő, a történelemformáló nép. E történe­lemnek hűséges krónikása és har­cosa óhajt lenni a Magyar Nemzet, a Hazafias Népfront lapja. Ehhez kérem küldött társaimnak, az egész Hazafias Népfrontnak aktív támo­gatását. Koller Lajos háromszoros sztahá­novista marós, a győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár dolgozója I veit a következő felszólaló.

Next

/
Oldalképek
Tartalom