Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-22 / 224. szám

SZERDA, 1954 SZEPTEMBER tZ. DElMAGYAR^RSZflG A tanácsokról szóló törvényjavaslat vitája az országgyűlés keddi ülésén ,r" (Folytatás az első oldalról) roze vetésterületét a tavalyihoz képest 250 ezer kat. holddal kell növelnünk. Dolgozó parasztságunknak, de mindenekelőtt a helyi tanácsoknak, a termelési bizottságoknak, nem utolsósorban pedig az új Hazafiae Népfront falusi bizottságainak gondoskodni kell arról, nogy a szükséges mértékben növekedjen a búza és rozs vetésterülete. Az állam a terméshozamok növelését minőségi vetőmag-csereakcióval segíti elő. A termelőszövetkezetek, az egyénileg dolgozó parasztok a háztáji területen és ahol csak mód van rá, vessenek kenyérgabonát. A határidőre és jő minőségben elvégzett őszi szántási munkák a jövő évi gazdag termés legfőbb biztosítékai. A most megnyílt mezőgazdasági kiállítás újabb bizonyítéka annak, hogy dolgozó parasztságunkban milyen nagy munkakedv, milyen nagy törekvés van arra, hogy minél nagyobb termelési eredményeket érjenek el, hogy új agrotechnikai eljárásokkal új növényfajtákat honosítsanak meg és növeljék a gabonaféléknél, Ipari növényeknél, gyümölcsösöknél a termésátlagot és a minőséget. A kiállítás nagy látogatottsága azt is bizonyítja, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének ügye mindjobban az egész nép ügyévé, az egész ország ügyévé válik. Országos problémáinkról beszélve — mondotta a továbbiakban — föltétlenül meg kell emlékeznem arról a nagy veszélyről* amit a Danán Mi évek óta újból és újból megállapítottuk. hogy az állami munkában. gazdasági életünkben halalmae méreteket öltött, elharapódzott a bürokrácia* az aktatologaláa, a felesleges papírmunka. SzóIon dolgozó rétegek az üzemekben, a falvakban nap mint nap felvetik, hogy fölöslegesnek tartják azokat a nagy adminisztrációs apparátusokat, amelyek a gazdasági életben, az állami vezetésben az erős központosítás következtében kialakultak. A túlméretezett minisztériumok, országos jellegű hivatalok elvonták a feladatokat a helyi végrehajtó szervektől, vállalatoktól, intézményektől. Mindont központilag akartak elintézni, irányítani. Ezenkívül a minisztériumok és a vállalatok közé nagy számban szerveztünk új trösztöket, középfokú irányító szerveket. Ezeknek a létrehozása sok esetben csak drágította a termelést és csökkentette a vállalatok önállóságát. A minisztertanács, látva ezeket a hibákat, szükségesnek látja az állami és gazdasági munkát bénító bürokratikus jelenségek felszámolását, az állami és gazdasági munka lényeges egyszerűsítését: a tervezésben, az anyag- és pénzgazdálkodásban, a számvitel, statisztika terén és számos más munkaterületen. A racionalizálás a legjobb szakemberek bevonásával indult meg, hogy államapparátusunkat a legalsó szervektől a legfelsőkig egyszerűbbé, jobbá, olcsóbbá tegyük, hogy a vezetést megjavítsuk, a vezetők felelősségét növeljük és az államapparátust közelebb vigyük a dolgozó néphez. Az állami szerveknek és a szakszervezeteknek kötelességük elősegíteni, hogy az elbocsátásra kerülő dolgozók a termelő munkában minél gyorsabban elhelyezkedhessenek. Az iparban és a mezőgazdaságban ma is körülbelül százezer új munkáskézre van szükség. Biztosítani kell azt, hogy a munkaerő átcsoportosítás a lehető leggyorsabban bonyolódjék le. Ennek érdekében fel kell tárni mindazokat a területeket, ahol munkaerőre van szükség. Gondoskodni kell arról is, hogy a legjobb munkaerőket mindenhol megtartsák. Elsősorban a vállalatnál, intézménynél végzett munkájukat kell figyelembe venni és egyenlő feltételek esetén elsősorban azokat a dolgozókat kell elbocsátani, akik más munkaterületen könnyebben tudnak elhelyezkedni. Figyelembe kell venni az elbocsátásoknál a dolgozók szociális nelyzetét, előnybe kell részesíteni a nagycsaládos dolgozókat, az egyedülálló anyákat, vagy családfenntartókat. Apró Antal a továbbiakban a helyi tanácsok eddigi eredményeiről beszélt. — Pártunk III. kongresszusa — mondotta — mélyrehatóan elemezte a tanácsok munkáját és világosan levonuló árhullám a nyár közepén okozott. A védekezés gyors megszervezésére és elhárítására a párt, az ár-, vízvédelmi kormánybiztosság, a tanácsok, az árvízveszélyben lévő vidékek lakossága, derék honvédeink, ifjúságunk, a Szovjetunió katonái hősies erőfeszítéseket tettek ég sikerült is megakadályozni a gálszakadásokat, így a Duna mentén megmentettünk mintegy hétszázezer kat. hold árterületet. Néhány külföldi ország is segítséget nyújtott az árvízsújtotta lakosságnak. A kormány nevében közsönetet mondok mindazoknak, akik az árvizokozta károk helyreállításában segítséget nyújtottak. A minisztertanács elhatározta, hogy az árvízvédelem hősies munkájában résztvevők kitüntetésére emlékérmet alapít. Ezután arról beszélt az előadó, hogy a beruházások, de különösen a nehézipari beruházások csökkentése javította a vásárlóerő cs az árualapok egyensúlyát. Több mint ötszáz millió forint értékű építőanyagot és egyéb fogyasztási cikket szabadítottunk fel az idén a beruházások csökkentése által, nem beszélve arról a jelentős számú munkaerőről, amelyet a népgazdaság más terülotein, mindenekelőtt a mezőgazdaságban folyó építkezésekhez tudunk felhasználni. Sok szó esik mostanában közvéleményünkben — de különösen Budapesten — a racionalizálásról. Sokan nem látják világosan a folyamatban lévő intézkedések értelmét, gazdasági összefüggéseit. Ezért a kormány fontosnak tartja tájékoztatni a dolgozókat a racionalizálás oéljáról ós végrehajtásáról. rámutatott arra, hogy »a tanácsok tevékenységén keresztül valósultak meg, ha hibákkal is, hol túlkapásokkal, hol lazaságokkal azok az állami intézkedések, amelyek a szocialista iparosítással, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a kulturális forradalom vívmányaival messzemenően előmozdítják a szocializmus alapjainak lerakását". — Emellett a kongresszus feltárta azokat az okokat is, amelyek akadályozták a tanácsok és a tömegek közötti kapcsolat kiszélesítését. — A tanácsok négy esztendős munkájának politikai, gazdasági, szociális, kulturális eredményeiről megcáfolhatatlan tények tanúskodnak. Különösen áll ez a kormányprogramm óta eltelt időre. 1954 első félévében mintegy nyolcezerrel több hozzászólás és mintegy ötezerhatszázzal több javaslat hangzott el a községi tanácsüléseken, mint 1953 első félévében. — Jóllehet a tömegkapcsoiat elmélyítése terén az elmúlt években jelentős hiányosságok voltak, mégis számottevő az a siker, amelyet a széles néptömegeknek az állami munkába való bevonása, a tanácsok és a nép összefogása területén elértünk. A tanácsok tagjai többet mennek a nép közé, gyakrabban beszélik meg a dolgozókkal a közös gondokat, a tennivalókat. — Tanácsaink a lakosság mind szélesebb tömegeire támaszkodva végzik munkájukat. Ea a fejlődés szinte kézzelfoghatóan mutatkozik meg az állandóbizottságok statisztikájában. 1954 I. negyedévében 16.405 megyei, járási, városi és községi állandóbizottság működött, csaknem ötezerrel több, mint 1951 IV. negyedében. Az állandóbizottságok mellett dolgozó önkéntes társadalmi aktivisták száma 1954 I. negyedében kereken 280 ezer volt, vagyis négyszer akkora, mint 1951 IV. negyedében. Tanácsainknak le nem becsülhető részük van termelőszövetkezeteink fokozatos megszilárdulásában, a tartalékföldek művelés alá vételében, a növénytermelés és az állattenyésztés jó módszereinek terjesztésében, a mezőgazdasági munkakampányok időbeni s egyre jobb elvégzésében. — Tanácsaink javuló munkájának köszönhető, hogy a helyi állami és szövetkezeti ipar fellendülésben van, valamint az, hogy a magánkisipar szükséges mértékben fejlődött. A helyi állami ipar termelésének értéke 1954-ben hétszer akkora lesz. mint 1951-ben volt. A kisipari szövetkezetek ebben az évben 1951-hez képest három és félszeresére emelik termelésüket. — Jelentős sikereket értek el a helyi tanácsok a lakosság kulturális, szociális és egészségügyi szükségleteinek kielégítésében is. — Az állami költségvetésben biztosított pénzügyi segítség mellett messzemenően ennek is köszönhető, hogy az országban az 1954/55-ös évben 242-vel több, teljesen osztott általános iskola működik, mint az 1950/51-es iskolai évben. A körzeti iskolák száma az elmúlt évben több mint megkétszereződött. Jelentős vívmánynak tekinthetjük, hogy az általános iskolák VIII. osztályában 1953/54-ben harmincezerrel többen tanultak, mint az 1950/51-es iskolai évben, — Helyi tanácsaink büszkén vallhatják a maguk eredményének is azt, hogy ma már 1616 kultúrotthon működik a községekben, csaknem nyolcszorannyi, mint 1950-ben. A városi kultúrotthonok száma négy év alatt több mint megnégyszereződött. A tanácsok fennállása idején a falusi, járási, városi és megyei könyvtárak száma több mint megkétszereződött: 1705-ről 3964-re emelkedett. — Eredményesen dolgoztak tanácsaink az anya- és gyermekvédelem, a dolgozók egészségének általános védelme érdekében is. Míg 1950-ben a tanácsok hatáskörében mintegy 546 szülőotthon működött, addig ma már e szülőotthonok száma 784-re emelkedett. Az idén nyáron már 2339 területi óvoda működött, csaknem egyharmaddal több, mint 1950-ben. A pártkongresszus azt a feladatot állította elénk, hogy az új tanácstörvényben szélesítsük. erősítsük tovább az új néphatalom alapjait, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, a dolgozó nép hatalmát — Véleményem szerint a torvénytervezet ezt a célt eredményesen segíti elő. — Igaza van Veres Péter képviselőtársunknak, aki az új tanácstörvényről többek kőzött azt írta, olyan legyen, hogy: „ne történhessen meg az, hogy a dolgos és szorgalmas ember megkapálja a kukoricát és megpermetezi a szőlőt, a naplopó meg elhordja. És ne mondhassa a megfogott tolvaj a csősznek: eredj a fenébe, semmi közöd hozzám! De a hanyag csősz se mondhassa a meglopott gazdának, hogy: nem parancsol maga nekem! Menjen a tanácshoz, vagy ha ott nem tesznek róla, menjen az úristenhez panaszra, mit bánom én!" — A tanácsok jogainak kiszélesítésével, munkájuk megjavításával véget akarunk vetni a számos helyen megmutatkozó lazaságnak, a . mit bánom én" szellemnek, amelyet Veres Péter jogosan bírál. A választás Népfront választás lesz — A Hazafia« Népfront előkészítő bizottsága nagy szolgálatot tett az országnak azzal, hogy széles dolgozó tömegek bevonásával vitára bocsátotta a falvakban ós a városokban a tanácstörvény tervezetet. A tanácstörvény vitája világosan bizonyltja, hogy a magyar nép, a munkások, parasztok, dolgozó értelmiség nagy érdeklődést tanúsítanak a közügyek, a politikai kérdések, az ország sorsa iránt. A vita méreteire jellemző, hogy több mint 16 ezer kisgyü'iésen, 3260 üzemi gyűlésen, a tanácsülések ezrein tárgyalták meg a dolgozók a törvényjavaslatot. Nagy erővel folyik az országban mindenütt pártunk III. kongreszszusa kezdeményezése nyomán a Hazafias Népfront helyi bizottságainak létrehozása. A Hazafias Népfrontnak, mint széles tömegmozgalomnak, ki kell terjesztenie befolyását politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életünk minden területére, A magyar történelem arra t&nlf bennünket, hogy mindig olyankor oldottuk meg sikeresen a nagy ncinzoti feladatokat, amikor erős volt a nemzeti egység, amikor minden becsületes magyar kivotte a részét ég saját ügyének tekintette a közös iigyet. a nép boldogulását, a nép szabadságát. Azt akarjuk, hogy a népfrontmozgalom ilyen hazafias, nagy mozgalom legyen, amelyben társadalmi helyzetükre vagy foglalkozásukra való tekintet nélkül rcaztvesznek mindazok, akik legjobb nemzeti hagyományunk szellemében a haza. a nép ügyé* mindenek fölé helyezik. A tanácsok tagjainak megbízatása — folytatta Apró Antal — az alkotmány értelmében 1954. október 22-én lejár. A minisztertanács olyan értelmű előterjesztéssel fordult a Népköztársaság Elnöki Tanácsához, hogy az új tanácsvátasztásokíit november 28-ára tűzze ki A tanácsválasztáson a Hazafias Népfront állit jelölteket, a választás népfront-választás lesz. A helyi • tanácsokba azokat a dolgozókat fogják jelölni, akik jó munkájukkal, állampolgári kötelezettségük teljesítésével, példás életükkel kiérdemelték a dolgozók megbecsülését ós tiszteletét, akik a párt ós a kormány politikájának megvalósításában, a közügyek iránti önzetlen érdeklődésükkel a dolgozó nép bizalmát élvezik. — Az új tanácstörvény bevezetése, a választásoknak az új választási törvény alapján való megtartása, tovább fogja erősíteni a demokratikus, a hazafias erők összefogását. — Munkásosztályunk azzal készül legméltóbban a tanácsválasztásokra. ha az ipar minden területén harcol a tervek teljesítéséért, a munkatermelékenysóig fokozásáért, a nagyobb munkafegyelemért, mert minden megtakarított fillér a Ezután Beresztóczy Miklós protonotárius kanonok szólalt fel. — Annak a világnézetnek felfogása szerint — mondotta —. amelynek papi ruháját öntudattal viselem és amelynek viselésében megnyilvánuló hitvallásomért népi demokráciánkban még sotha senkitől gátlás, vagy bántás nem ért — az én hívő világnézetem szerint minden hatalom az. istentől van azért, hogy az emberek földi sorsát mindig tökéletesebbé, emberhez méltóbbá rendezze be és fejleszteni segítse. S amikor alkotmányunk szavaival mi, hívő katolikusok: papok és hívek is valljuk, hogy államunkban minden hatalom a dolgozó népé, népünk iránti becsülésünket és szeretetünket emeljük vallási felfogásunk fényében sohasem vallott magasra. A tanácsokban, mint népünk mindnyájunk hatalmának kifejezőjében és gyakorlójában nem egy tőlünk idegen társulást és jószándékaink elgáncsolását látjuk, hanem a ml akaratunkból, a mi törekvéseinkből, a mi építő munkánkból is forrásozó, nagy elszánásokat és célkitűzéseket irányító, terveink végrehajtásán serénykedő és a nehézségeket elhengerlő akarat hordozóit. A tanács mi is vagyunk választásunk, ellenőrzésünk, engedelmességünk és hasznos kritikánk által. — Most, a magyar államélet és társadalmunk építésének egy naDr. Beresztóczy Miklós beszéde után szünet következett. Szünet után Rónai Sándor elnök Mekis Józsefnek, a Politikai Bizottság póttagjának, a SZOT elnökének adta meg a szót. Beszédében hangsúlyozta, hogy a tanácsoknak termelési, szociális és kulturális funkciójuk teljesítésében igen nagy segítségére lehetnek szakszervezeti szerveink és a szakszervezetben tömörült dolgozók. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a szakszervezetek elnökségei készek mindent megtenni azért, hogy a helyi ipar fejlesztését, az oktatás, az egészségügy, a kereskedelem, a szállítás javítását a tanácsok el tudják érni. Helyi szerveink készen állnak arra, hogy az eddiginél nagyobb mértékben és szervezettebben vegyenek részt az állandó bizottságok munkájában, tanácskozzanak és együttműködjenek a taAz MDP III. kongresszusán megállapították, hogy állatállományunk és állattenyésztésünk elmaradt terveinktől, és különösen gyenge az állatok hozamának növekedése. Ez a megállapítás a szegedi járásra különösen vonatkozik. Ennek egyik döntő oka az, hogy nem megfelelő az állatok téli takarmányellátása, és ebből adódik, hogy a téli időszakban különösen gyenge a hozam növekedése. Az ásotthalmi állami gazdaság DISZ-fiataljai felismerték ezt a hiányosságot és a gazdaság állattenyésztése, valamint a gazdaság silózási tervének túlteljesítése felett védnökséget vállaltak. Egyben versenyre hívták a megye területén lévő összes állami gazdasági és termelőszövetkezeti DISZ-szervezet fiataljait. A szegedi járási DISZ-bizottság ezt a kezdeményezést felkarolta és ennek eredménye, hogy ezideig kilenc termelőszövetkezeti és állami gazdasági DISZ-szervezet csatlakozott az ásotthalmi felhíváshoz. Az ásotthalmi AG fiataljai a silógödrök többségét kiásták és mintegy 500 köbmétert besilóztak. öszszegyüjtötték a burgonyaszárat és a napraforgófej összegyűjtését ls népjólét emelését, hazánk további felvirágzását segíti elő. — Dolgozó parasztságunk nagy szolgálata* tesz egész népünknek ázzál, ha az őszi betakarítások munkáját, a szántást, vetést jő minőségben, a nagyobb termelési eredmények elérése érdekében időben elvégzi. — A magyar értelmiségi dolgozók, tudósok, mérnökök, műszaki értelmiség, agronómusok harcoljanak a munkásokkal é8 a parasztsággal vállvetve népgazdaságunk továbbfejlesztéséért, új gazdasági sikerek eléró&cért. — Most ezzel az új törvényjavaslattal, amit elfogadunk, tovább fog erősödni a párt, a kormány, a nép egysége, amely alapja, fundamentuma további fejlődésünknek. — Az új tanácstörvényt, amely tovább erősiti hazánkban a dolgozó nép hatalmát, pártom és a magam nevében elfogadom. gyon jelentős mérföldkövénél: • tanácsokról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál szeretném, ha meghallanák hangomat széles ez országban — hangsúlyozta Beresztóczy Miklós. — Elsősorban valamennyi katolikus plébánián a plébánia papjai és hívei egyaránt. — Szeretném üzenni és üzenetemben hitet tenni arról papjaink és híveink előtt, hogy a tanácsok életében egész odaadással résztvenni, azt segíteni nemcsak nem ,ütközik semimi hitbeli vagy kánonjogi akadályba, hanem lévén ez az élet az egész magyar nép jobb sorsának, szebb jövőjének alakítása, minden becsületes magyar közreműködésével, benne munkát vállalnunk és vele közreműködnünk alkotmányos kötelességünk gyakorlása, de egyben lelkipásztori küldetésünk és a hívőnek felebarátjával szemben tanúsítandó áldozatos és gyakorlati szeretetének megvalósítása is. — Mi, katolikus hívek és papok, részt kívánva népünk és hazánk fejlődését szolgáló további szent munkából, ígérjük, hogy a tanácsok bizalmát kiérdemeljük és együtt dolgozva velük a törvényjavaslat indokolása szerint azokat új társadalmi életünk építésében, harcos, sillerekben gazdag szervekké tenni segítjük. Ezzel az Ígérettel a törvényjavaslatot elfogadom. nácsi apparátus osztályaival, szakigazgatási szerveivel. A tanács és a szakszervezet is, tehát munkásosztályunk és dolgozó népünk Í3 csak nyer azzal, ha megtaláljuk az alkotó és állandó együttműködés útját e kétféle feladatot teljesítő szervezet: a tanács és a szakszervezet között. Befejezésül hangsúlyozta a munkásosztály szerepét és felelősségét a tanácstörvények végrehajtásában és a benyújtott törvénytervezetet elfogadta. Ezután több hozzászólás következett, majd Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke bezárta a keddi ülést. A szerdai ülésen az országgyűlés folytatja a tanácsokról szóló törvényjavaslat tárgyalását s megvitatja a tanácsok tagjainak választásáról 6ZÓ1Ó törvényjavaslatot is. nemsokára befejezik. Ezeknek a besilózásávai teljesítik az ÁG silózási tervét. A pusztaszeri Petőfi tszcsben ifjúsági brigádot alakítottak és mintegy 50 köbméter takarmányt besilóztak. Az eddig elért eredmények komolyak, de sokkal nagyobb eredményt tudtunk volna elérni akkor, ha a DISZ megyebizottsága, valamint a pártszervezetek nagyobb segítséget nyújtanak a silózási verseny kiszélesítéséhez, annál is inkább, mert a silózás igen lassan halad. A szegedi járásban ezideig mintegy 900 köbmétert siléztak csak be. Egyik legdöntőbb feladat most az, különösen a tsz-ben és ÁG-ban, valamint az egyénileg dolgozó parasztfialalok között is, hogy csatlakozzanak az ásotthalmi ÁG DISZfiataljainak versenykihívásához. Alakítsanak ifjúsági brigádot, mely vállaljon védnökséget a silózási terv teljesítése, illetve túlteljesítése felett. Gyűjtsék össze a cukorrépnés napraforgófejet, burgonyaszárat és egyéb olyan anyagokat, amelyek a betakarítás folyamán kárbavesznének, ezzel is hozzájárulunk az állattenyésztés fejlesztéséhez. FARKAS, JÓZSSJU A munkát béniló bürokratikus jelenségek felszámolása Beresztóczy Miklós felszólalása Mekis József elvtárs felszólalása Karolják fel a DISZ szervezetek és pártszervezetek az ásolthalmi fiatalok által kezdeményezett silózási mozgalmat