Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-22 / 224. szám

SZERDA, 1954 SZEPTEMBER tZ. DElMAGYAR^RSZflG A tanácsokról szóló törvényjavaslat vitája az országgyűlés keddi ülésén ,r" (Folytatás az első oldalról) roze vetésterületét a tavalyihoz ké­pest 250 ezer kat. holddal kell nö­velnünk. Dolgozó parasztságunk­nak, de mindenekelőtt a helyi ta­nácsoknak, a termelési bizottságok­nak, nem utolsósorban pedig az új Hazafiae Népfront falusi bizott­ságainak gondoskodni kell arról, nogy a szükséges mértékben növe­kedjen a búza és rozs vetésterü­lete. Az állam a terméshozamok nö­velését minőségi vetőmag-csereak­cióval segíti elő. A termelőszövet­kezetek, az egyénileg dolgozó pa­rasztok a háztáji területen és ahol csak mód van rá, vessenek kenyér­gabonát. A határidőre és jő minőségben elvégzett őszi szántási munkák a jövő évi gazdag termés leg­főbb biztosítékai. A most megnyílt mezőgazdasági kiállítás újabb bizonyítéka annak, hogy dolgozó parasztságunkban mi­lyen nagy munkakedv, milyen nagy törekvés van arra, hogy minél na­gyobb termelési eredményeket ér­jenek el, hogy új agrotechnikai el­járásokkal új növényfajtákat hono­sítsanak meg és növeljék a gabona­féléknél, Ipari növényeknél, gyü­mölcsösöknél a termésátlagot és a minőséget. A kiállítás nagy látogatottsága azt is bizonyítja, hogy a mezőgaz­daság fejlesztésének ügye mind­jobban az egész nép ügyévé, az egész ország ügyévé válik. Országos problémáinkról beszélve — mondotta a továbbiakban — föl­tétlenül meg kell emlékeznem arról a nagy veszélyről* amit a Danán Mi évek óta újból és újból meg­állapítottuk. hogy az állami mun­kában. gazdasági életünkben halal­mae méreteket öltött, elharapód­zott a bürokrácia* az aktatologa­láa, a felesleges papírmunka. Szó­Ion dolgozó rétegek az üzemekben, a falvakban nap mint nap felvetik, hogy fölöslegesnek tartják azokat a nagy adminisztrációs apparátuso­kat, amelyek a gazdasági életben, az állami vezetésben az erős köz­pontosítás következtében kialakul­tak. A túlméretezett minisztériu­mok, országos jellegű hivatalok el­vonták a feladatokat a helyi vég­rehajtó szervektől, vállalatoktól, intézményektől. Mindont központi­lag akartak elintézni, irányítani. Ezenkívül a minisztériumok és a vállalatok közé nagy számban szerveztünk új trösztöket, közép­fokú irányító szerveket. Ezeknek a létrehozása sok esetben csak drá­gította a termelést és csökkentette a vállalatok önállóságát. A minisztertanács, látva ezeket a hibákat, szükségesnek látja az állami és gazdasági munkát bénító bürokratikus jelenségek felszámo­lását, az állami és gazdasági mun­ka lényeges egyszerűsítését: a ter­vezésben, az anyag- és pénzgazdál­kodásban, a számvitel, statisztika terén és számos más munkaterüle­ten. A racionalizálás a legjobb szakemberek bevonásával indult meg, hogy államapparátusunkat a legalsó szervektől a legfelsőkig egyszerűbbé, jobbá, olcsóbbá te­gyük, hogy a vezetést megjavítsuk, a vezetők felelősségét növeljük és az államapparátust közelebb vi­gyük a dolgozó néphez. Az állami szerveknek és a szak­szervezeteknek kötelességük elősegíteni, hogy az elbocsátás­ra kerülő dolgozók a termelő munkában minél gyorsabban elhelyezkedhessenek. Az iparban és a mezőgazdaságban ma is körülbelül százezer új mun­káskézre van szükség. Biztosítani kell azt, hogy a munkaerő átcso­portosítás a lehető leggyorsabban bonyolódjék le. Ennek érdekében fel kell tárni mindazokat a terüle­teket, ahol munkaerőre van szük­ség. Gondoskodni kell arról is, hogy a legjobb munkaerőket mindenhol megtartsák. Elsősorban a vállalat­nál, intézménynél végzett munká­jukat kell figyelembe venni és egyenlő feltételek esetén elsősor­ban azokat a dolgozókat kell elbo­csátani, akik más munkaterületen könnyebben tudnak elhelyezkedni. Figyelembe kell venni az elbocsá­tásoknál a dolgozók szociális nely­zetét, előnybe kell részesíteni a nagycsaládos dolgozókat, az egye­dülálló anyákat, vagy családfenn­tartókat. Apró Antal a továbbiakban a helyi tanácsok eddigi eredményei­ről beszélt. — Pártunk III. kongresszusa — mondotta — mélyrehatóan elemezte a tanácsok munkáját és világosan levonuló árhullám a nyár közepén okozott. A védekezés gyors megszervezé­sére és elhárítására a párt, az ár-, vízvédelmi kormánybiztosság, a tanácsok, az árvízveszélyben lévő vidékek lakossága, derék honvé­deink, ifjúságunk, a Szovjetunió katonái hősies erőfeszítéseket tet­tek ég sikerült is megakadályozni a gálszakadásokat, így a Duna men­tén megmentettünk mintegy hét­százezer kat. hold árterületet. Néhány külföldi ország is segít­séget nyújtott az árvízsújtotta la­kosságnak. A kormány nevében kö­zsönetet mondok mindazoknak, akik az árvizokozta károk helyreállításá­ban segítséget nyújtottak. A minisztertanács elhatározta, hogy az árvízvédelem hősies munkájá­ban résztvevők kitüntetésére em­lékérmet alapít. Ezután arról beszélt az előadó, hogy a beruházások, de különösen a nehézipari beruházások csökken­tése javította a vásárlóerő cs az árualapok egyensúlyát. Több mint ötszáz millió forint értékű építő­anyagot és egyéb fogyasztási cik­ket szabadítottunk fel az idén a beruházások csökkentése által, nem beszélve arról a jelentős számú munkaerőről, amelyet a népgazda­ság más terülotein, mindenekelőtt a mezőgazdaságban folyó építkezé­sekhez tudunk felhasználni. Sok szó esik mostanában közvé­leményünkben — de különösen Bu­dapesten — a racionalizálásról. So­kan nem látják világosan a folya­matban lévő intézkedések értel­mét, gazdasági összefüggéseit. Ez­ért a kormány fontosnak tartja tájékoztatni a dolgozókat a racio­nalizálás oéljáról ós végrehajtásá­ról. rámutatott arra, hogy »a tanácsok tevékenységén keresztül valósultak meg, ha hibákkal is, hol túlkapá­sokkal, hol lazaságokkal azok az állami intézkedések, amelyek a szocialista iparosítással, a mező­gazdaság szocialista átszervezésé­vel, a kulturális forradalom vív­mányaival messzemenően előmoz­dítják a szocializmus alapjainak lerakását". — Emellett a kongresszus fel­tárta azokat az okokat is, amelyek akadályozták a tanácsok és a tö­megek közötti kapcsolat kiszélesí­tését. — A tanácsok négy esztendős munkájának politikai, gazdasági, szociális, kulturális eredményeiről megcáfolhatatlan tények tanúskod­nak. Különösen áll ez a kormány­programm óta eltelt időre. 1954 első félévében mintegy nyolcezer­rel több hozzászólás és mintegy ötezerhatszázzal több javaslat hangzott el a községi tanácsülése­ken, mint 1953 első félévében. — Jóllehet a tömegkapcsoiat el­mélyítése terén az elmúlt években jelentős hiányosságok voltak, még­is számottevő az a siker, amelyet a széles néptömegeknek az állami munkába való bevonása, a taná­csok és a nép összefogása terüle­tén elértünk. A tanácsok tagjai többet mennek a nép közé, gyak­rabban beszélik meg a dolgozókkal a közös gondokat, a tennivalókat. — Tanácsaink a lakosság mind szélesebb tömegeire tá­maszkodva végzik munkájukat. Ea a fejlődés szinte kézzelfogha­tóan mutatkozik meg az állandóbi­zottságok statisztikájában. 1954 I. negyedévében 16.405 megyei, járási, városi és községi állandóbizottság működött, csaknem ötezerrel több, mint 1951 IV. negyedében. Az ál­landóbizottságok mellett dolgozó önkéntes társadalmi aktivisták szá­ma 1954 I. negyedében kereken 280 ezer volt, vagyis négyszer ak­kora, mint 1951 IV. negyedében. Tanácsainknak le nem becsül­hető részük van termelőszövetke­zeteink fokozatos megszilárdulásá­ban, a tartalékföldek művelés alá vételében, a növénytermelés és az állattenyésztés jó módszereinek terjesztésében, a mezőgazdasági munkakampányok időbeni s egyre jobb elvégzésében. — Tanácsaink javuló munkájá­nak köszönhető, hogy a helyi álla­mi és szövetkezeti ipar fellendü­lésben van, valamint az, hogy a magánkisipar szükséges mértékben fejlődött. A helyi állami ipar ter­melésének értéke 1954-ben hétszer akkora lesz. mint 1951-ben volt. A kisipari szövetkezetek ebben az évben 1951-hez képest három és félszeresére emelik termelésüket. — Jelentős sikereket értek el a helyi tanácsok a lakosság kulturá­lis, szociális és egészségügyi szük­ségleteinek kielégítésében is. — Az állami költségvetésben biztosított pénzügyi segítség mel­lett messzemenően ennek is kö­szönhető, hogy az országban az 1954/55-ös évben 242-vel több, tel­jesen osztott általános iskola mű­ködik, mint az 1950/51-es iskolai évben. A körzeti iskolák száma az elmúlt évben több mint megkét­szereződött. Jelentős vívmánynak tekinthetjük, hogy az általános is­kolák VIII. osztályában 1953/54-ben harmincezerrel többen tanultak, mint az 1950/51-es iskolai évben, — Helyi tanácsaink büszkén vallhatják a maguk eredményének is azt, hogy ma már 1616 kultúr­otthon működik a községekben, csaknem nyolcszorannyi, mint 1950-ben. A városi kultúrotthonok száma négy év alatt több mint megnégyszereződött. A tanácsok fennállása idején a falusi, járási, városi és megyei könyvtárak szá­ma több mint megkétszereződött: 1705-ről 3964-re emelkedett. — Eredményesen dolgoztak ta­nácsaink az anya- és gyermekvé­delem, a dolgozók egészségének általános védelme érdekében is. Míg 1950-ben a tanácsok hatáskö­rében mintegy 546 szülőotthon működött, addig ma már e szülő­otthonok száma 784-re emelkedett. Az idén nyáron már 2339 területi óvoda működött, csaknem egyhar­maddal több, mint 1950-ben. A pártkongresszus azt a fel­adatot állította elénk, hogy az új tanácstörvényben szélesít­sük. erősítsük tovább az új nép­hatalom alapjait, a munkás­osztály és a dolgozó parasztság szövetségét, a dolgozó nép ha­talmát — Véleményem szerint a tor­vénytervezet ezt a célt eredménye­sen segíti elő. — Igaza van Veres Péter képvi­selőtársunknak, aki az új tanács­törvényről többek kőzött azt írta, olyan legyen, hogy: „ne történhes­sen meg az, hogy a dolgos és szor­galmas ember megkapálja a kuko­ricát és megpermetezi a szőlőt, a naplopó meg elhordja. És ne mond­hassa a megfogott tolvaj a csősz­nek: eredj a fenébe, semmi közöd hozzám! De a hanyag csősz se mondhassa a meglopott gazdának, hogy: nem parancsol maga nekem! Menjen a tanácshoz, vagy ha ott nem tesznek róla, menjen az úr­istenhez panaszra, mit bánom én!" — A tanácsok jogainak kiszélesí­tésével, munkájuk megjavításával véget akarunk vetni a számos he­lyen megmutatkozó lazaságnak, a . mit bánom én" szellemnek, ame­lyet Veres Péter jogosan bírál. A választás Népfront választás lesz — A Hazafia« Népfront előké­szítő bizottsága nagy szolgálatot tett az országnak azzal, hogy szé­les dolgozó tömegek bevonásával vitára bocsátotta a falvakban ós a városokban a tanácstörvény terve­zetet. A tanácstörvény vitája világo­san bizonyltja, hogy a magyar nép, a munkások, parasztok, dol­gozó értelmiség nagy érdeklődést tanúsítanak a közügyek, a politi­kai kérdések, az ország sorsa iránt. A vita méreteire jellemző, hogy több mint 16 ezer kisgyü'iésen, 3260 üzemi gyűlésen, a tanácsülések ez­rein tárgyalták meg a dolgozók a törvényjavaslatot. Nagy erővel folyik az országban mindenütt pártunk III. kongresz­szusa kezdeményezése nyomán a Hazafias Népfront helyi bizottsá­gainak létrehozása. A Hazafias Népfrontnak, mint széles tömegmozgalomnak, ki kell terjesztenie befolyását po­litikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életünk minden területére, A magyar történelem arra t&nlf bennünket, hogy mindig olyankor oldottuk meg sikeresen a nagy ncinzoti feladatokat, amikor erős volt a nemzeti egység, amikor min­den becsületes magyar kivotte a ré­szét ég saját ügyének tekintette a közös iigyet. a nép boldogulását, a nép szabadságát. Azt akarjuk, hogy a népfront­mozgalom ilyen hazafias, nagy moz­galom legyen, amelyben társadal­mi helyzetükre vagy foglalkozásuk­ra való tekintet nélkül rcaztvesz­nek mindazok, akik legjobb nem­zeti hagyományunk szellemében a haza. a nép ügyé* mindenek fölé helyezik. A tanácsok tagjainak megbíza­tása — folytatta Apró Antal — az alkotmány értelmében 1954. októ­ber 22-én lejár. A minisztertanács olyan értelmű előterjesztéssel for­dult a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsához, hogy az új tanácsvá­tasztásokíit november 28-ára tűzze ki A tanácsválasztáson a Hazafias Népfront állit jelölteket, a válasz­tás népfront-választás lesz. A he­lyi • tanácsokba azokat a dolgozó­kat fogják jelölni, akik jó munká­jukkal, állampolgári kötelezett­ségük teljesítésével, példás életük­kel kiérdemelték a dolgozók meg­becsülését ós tiszteletét, akik a párt ós a kormány politikájának megvalósításában, a közügyek iránti önzetlen érdeklődésükkel a dolgozó nép bizalmát élvezik. — Az új tanácstörvény beveze­tése, a választásoknak az új válasz­tási törvény alapján való megtar­tása, tovább fogja erősíteni a de­mokratikus, a hazafias erők össze­fogását. — Munkásosztályunk azzal ké­szül legméltóbban a tanácsválasz­tásokra. ha az ipar minden terüle­tén harcol a tervek teljesítéséért, a munkatermelékenysóig fokozásáért, a nagyobb munkafegyelemért, mert minden megtakarított fillér a Ezután Beresztóczy Miklós pro­tonotárius kanonok szólalt fel. — Annak a világnézetnek felfo­gása szerint — mondotta —. amely­nek papi ruháját öntudattal vise­lem és amelynek viselésében meg­nyilvánuló hitvallásomért népi de­mokráciánkban még sotha senkitől gátlás, vagy bántás nem ért — az én hívő világnézetem szerint min­den hatalom az. istentől van azért, hogy az emberek földi sorsát min­dig tökéletesebbé, emberhez mél­tóbbá rendezze be és fejleszteni se­gítse. S amikor alkotmányunk sza­vaival mi, hívő katolikusok: papok és hívek is valljuk, hogy államunk­ban minden hatalom a dolgozó né­pé, népünk iránti becsülésünket és szeretetünket emeljük vallási fel­fogásunk fényében sohasem vallott magasra. A tanácsokban, mint né­pünk mindnyájunk hatalmának ki­fejezőjében és gyakorlójában nem egy tőlünk idegen társulást és jó­szándékaink elgáncsolását látjuk, hanem a ml akaratunkból, a mi tö­rekvéseinkből, a mi építő mun­kánkból is forrásozó, nagy elszáná­sokat és célkitűzéseket irányító, terveink végrehajtásán serénykedő és a nehézségeket elhengerlő aka­rat hordozóit. A tanács mi is va­gyunk választásunk, ellenőrzésünk, engedelmességünk és hasznos kri­tikánk által. — Most, a magyar államélet és társadalmunk építésének egy na­Dr. Beresztóczy Miklós beszéde után szünet következett. Szünet után Rónai Sándor elnök Mekis Józsefnek, a Politikai Bi­zottság póttagjának, a SZOT elnö­kének adta meg a szót. Beszédében hangsúlyozta, hogy a tanácsoknak termelési, szociális és kulturális funkciójuk teljesítésében igen nagy segítségére lehetnek szakszervezeti szerveink és a szak­szervezetben tömörült dolgozók. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a szakszervezetek elnökségei ké­szek mindent megtenni azért, hogy a helyi ipar fejlesztését, az oktatás, az egészségügy, a kereskedelem, a szállítás javítását a tanácsok el tudják érni. Helyi szerveink készen állnak arra, hogy az eddiginél na­gyobb mértékben és szervezetteb­ben vegyenek részt az állandó bi­zottságok munkájában, tanácskoz­zanak és együttműködjenek a ta­Az MDP III. kongresszusán meg­állapították, hogy állatállományunk és állattenyésztésünk elmaradt ter­veinktől, és különösen gyenge az állatok hozamának növekedése. Ez a megállapítás a szegedi járásra kü­lönösen vonatkozik. Ennek egyik döntő oka az, hogy nem megfelelő az állatok téli takarmányellátása, és ebből adódik, hogy a téli idő­szakban különösen gyenge a hozam növekedése. Az ásotthalmi állami gazdaság DISZ-fiataljai felismerték ezt a hiányosságot és a gazdaság állatte­nyésztése, valamint a gazdaság si­lózási tervének túlteljesítése felett védnökséget vállaltak. Egyben ver­senyre hívták a megye területén lévő összes állami gazdasági és ter­melőszövetkezeti DISZ-szervezet fiataljait. A szegedi járási DISZ-bizottság ezt a kezdeményezést felkarolta és ennek eredménye, hogy ezideig ki­lenc termelőszövetkezeti és állami gazdasági DISZ-szervezet csatlako­zott az ásotthalmi felhíváshoz. Az ásotthalmi AG fiataljai a siló­gödrök többségét kiásták és mint­egy 500 köbmétert besilóztak. ösz­szegyüjtötték a burgonyaszárat és a napraforgófej összegyűjtését ls népjólét emelését, hazánk további felvirágzását segíti elő. — Dolgozó parasztságunk nagy szolgálata* tesz egész népünknek ázzál, ha az őszi betakarítások munkáját, a szántást, vetést jő mi­nőségben, a nagyobb termelési eredmények elérése érdekében idő­ben elvégzi. — A magyar értelmiségi dolgo­zók, tudósok, mérnökök, műszaki értelmiség, agronómusok harcolja­nak a munkásokkal é8 a paraszt­sággal vállvetve népgazdaságunk továbbfejlesztéséért, új gazdasági sikerek eléró&cért. — Most ezzel az új törvényja­vaslattal, amit elfogadunk, tovább fog erősödni a párt, a kormány, a nép egysége, amely alapja, funda­mentuma további fejlődésünknek. — Az új tanácstörvényt, amely tovább erősiti hazánkban a dolgozó nép hatalmát, pártom és a magam nevében elfogadom. gyon jelentős mérföldkövénél: • tanácsokról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál szeretném, ha meg­hallanák hangomat széles ez or­szágban — hangsúlyozta Beresztó­czy Miklós. — Elsősorban vala­mennyi katolikus plébánián a plé­bánia papjai és hívei egyaránt. — Szeretném üzenni és üzene­temben hitet tenni arról papjaink és híveink előtt, hogy a tanácsok életében egész odaadással résztven­ni, azt segíteni nemcsak nem ,üt­közik semimi hitbeli vagy kánon­jogi akadályba, hanem lévén ez az élet az egész magyar nép jobb sor­sának, szebb jövőjének alakítása, minden becsületes magyar közre­működésével, benne munkát vál­lalnunk és vele közreműködnünk alkotmányos kötelességünk gya­korlása, de egyben lelkipásztori küldetésünk és a hívőnek feleba­rátjával szemben tanúsítandó áldo­zatos és gyakorlati szeretetének megvalósítása is. — Mi, katolikus hívek és papok, részt kívánva népünk és hazánk fejlődését szolgáló további szent munkából, ígérjük, hogy a taná­csok bizalmát kiérdemeljük és együtt dolgozva velük a törvényja­vaslat indokolása szerint azokat új társadalmi életünk építésében, har­cos, sillerekben gazdag szervekké tenni segítjük. Ezzel az Ígérettel a törvényja­vaslatot elfogadom. nácsi apparátus osztályaival, szak­igazgatási szerveivel. A tanács és a szakszervezet is, tehát munkásosztályunk és dolgozó népünk Í3 csak nyer azzal, ha megtaláljuk az alkotó és állandó együttműködés útját e kétféle feladatot teljesítő szervezet: a tanács és a szak­szervezet között. Befejezésül hangsúlyozta a mun­kásosztály szerepét és felelősségét a tanácstörvények végrehajtásában és a benyújtott törvénytervezetet elfogadta. Ezután több hozzászólás követ­kezett, majd Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnöke bezárta a keddi ülést. A szerdai ülésen az ország­gyűlés folytatja a tanácsokról szóló törvényjavaslat tárgyalását s meg­vitatja a tanácsok tagjainak vá­lasztásáról 6ZÓ1Ó törvényjavasla­tot is. nemsokára befejezik. Ezeknek a be­silózásávai teljesítik az ÁG silózási tervét. A pusztaszeri Petőfi tszcs­ben ifjúsági brigádot alakítottak és mintegy 50 köbméter takarmányt besilóztak. Az eddig elért eredmények ko­molyak, de sokkal nagyobb ered­ményt tudtunk volna elérni akkor, ha a DISZ megyebizottsága, vala­mint a pártszervezetek nagyobb se­gítséget nyújtanak a silózási ver­seny kiszélesítéséhez, annál is in­kább, mert a silózás igen lassan halad. A szegedi járásban ezideig mintegy 900 köbmétert siléztak csak be. Egyik legdöntőbb feladat most az, különösen a tsz-ben és ÁG-ban, va­lamint az egyénileg dolgozó pa­rasztfialalok között is, hogy csatla­kozzanak az ásotthalmi ÁG DISZ­fiataljainak versenykihívásához. Alakítsanak ifjúsági brigádot, mely vállaljon védnökséget a silózási terv teljesítése, illetve túlteljesítése fe­lett. Gyűjtsék össze a cukorrépn­és napraforgófejet, burgonyaszárat és egyéb olyan anyagokat, amelyek a betakarítás folyamán kárbavesz­nének, ezzel is hozzájárulunk az állattenyésztés fejlesztéséhez. FARKAS, JÓZSSJU A munkát béniló bürokratikus jelenségek felszámolása Beresztóczy Miklós felszólalása Mekis József elvtárs felszólalása Karolják fel a DISZ szervezetek és pártszervezetek az ásolthalmi fiatalok által kezdeményezett silózási mozgalmat

Next

/
Oldalképek
Tartalom