Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-19 / 222. szám

2 TANÁCS HÍRADÓ Legdrágább kincsünk a cyeimek Nyugodtan dolgozhatnak az édesanyák : sokszáz szegedi kisgyermekről gondoskodnak a bölcsődékben Legdrágább kincsünk a gyermek. A felszabadulás előtt két szegedi nagyüzemben volt csak bölcsőde. Ma már 16 a bölcsődék száma Szegeden — 9 üzemben épült, 5 pedig a város különböző területein. Két idénybölcsődénk is van. Sok száz gyermek nevelődik ezekben a bölcsődékben, a dolgozó anyák nyugodtan végezhetik közben munkájukat. A Juta­árugyár bölcsödéje például 263 ezer forintos beruházással készült el, tálalója és ételkiosztója 29 ezer forintba került. A kiskereskedelmi vállalatok részére is megépült a gyö­nyörű modern 50 férőhelyes bölcsőde, amely 900 ezer forintba került. ÉPÜLNEK, SZÉPÜLNEK a szegedi járás községei f Sokszor halljuk napjaink­ban, hogy a tanács a dolgozó népé. Tettek, eredmények nél­kül talán megszokottá, kopot­tá válna ez a mondás. Pedig a tanácsok, így a járási ta­nács munkája azt bizonyítja, hogy a tanács valóban a dol­gozó népé. Meghallgatja a sé­relmeket, javaslatokat, pana­szokat és munkához lát. A mezőgazdaságban dolgozó szülök egyre nagyobb százalé­ka szeretné óvodában, napközi otthonban elhelyezni gyerme­keit, viszont a régi községi óvodáink kicsinyeknek, korsze­rűtleneknek bizonyulnak. Öszentivánon a közeli na­pokban fejezik be az új óvo­da építését. Hasonlóképpen Űjszentivánon is, ahol kétter­mes óvodát építettek. Ezenkí­vül korszerűsítették az újsző­regi óvodát, amelybe az újsző­regi szülők .örömére új beren­dezési tárgyak is kerülnek. Pusztaszeren is épül óvoda. A nyári mezőgazdasági mun" kák idején a járás 28 községe közül 27 kérte a tanác.sot idény napköziotthon létesíté­sére; ez mind a 27 községben meg is történt Állandóan mű­ködő napköziotthen létesült a járási tanács segítségével él­és Űjszentivánon. Rübekházán és Deszken. De gondot fordí­tott a tanács a kicsinyek mel­lett az általános iskolás gyer­mekekre is, amikor részükre egésznapos napköziotthenokat állított fel Kisteleken és Do­rozsmán, valamint Sándorfal­ván. Tornatermet kaptak az el­múlt év utolsó félévében ál­talános iskoláink közül Kü­bekháza. Üszentiván, Kistelek. Közel 36 ezer forint költség befektetéssel újjáépült a rtesz­ki iskola és Mórahalmon fel­épült a kéttantermes, korszerű AZ AKTA berendezéssel ellátott új is­kola. Zsombó és Forráskút községek iskolái két-két tan­teremmel és két-két nevelői lakással gazdagodtak. Körülbe­lül 60 ezer forint költséggel végeztek nagyobb tatarozási munkálatokat tanyai iskoláin­kon. Kistelek, Balástya, Csen­gele kérésére megkezdték az iskolaépületek kerítéssel való ellátását. Villanyt kapott Szatymaz óvodája, iskolája és az ugyan­csak most létesített modern gyógyszertár. Csórva, Puszta­mérges, Tápé, Szőreg iskolái hálózati bővítéssel szintén vi­lágossághoz jutottak. Gondot fordított a járási ta­nács egyes községek korsze­rűtlen kultúrházainak korsze­rűsítésére. Megkezdték az át­alakítási munkálatokat Zsom­bón, Szatymazon és Puszta­mérgesen. Ugyanakkor a községek szépítésére is gondot fordított, amikor járdaépítést kezdett Balástya, Deszk, Kis­telek, Algyő községekben. Beszerezte a járási tanács a Zsombó és Bordány közötti bekötőút anyagát, amelyet a zsombóiak és bordányiak tár­sadalmi munkával készítenek el. Az útépítéshez ingyen bo­csátott rendelkezésére Sándor­falva községének anyagot. A lakosság igényeinek meg­felelően Kisteleken befejezés előtt áll az egyemeletes, mo­dern áruház építése, amely többmillió forintos beruhá­zással készül el. Pusztamérgesen a földmű­vesszövetkezeti boltot a tanács segítségével átalakították ki­sebb áruházzá. A járás 28 köz­ségében az üzletek száma 5 egységgel növekedett az utóbbi félévben, ami ugyancsak a já­rási tanács jó munkájának az eredménye. cA. izetyedL (VáwsJiÁzán rA közkerti munkások nevében Ritter György azt kérte a város uraitól, hogy égetően szükséges hetibérüket" még szombat délután fizessék ki, amint az a gyáraknál is szokás­ban van. Most vasárnap délelőtt kapják meg a pénzüket, de akkor alig tudnak bevásárolni, mert a piac hamar véget ér. Azonkívül a munkások jelentékeny része a környéken laki!:, s a napszám felvételére szánt idő a pihenésüket kurtítja meg, A t. Tanács elutasította a kérelmet, s határozatát meglehetősen csavaros ésszel indokolta. Azt mondja, hogy ha eltérnek az eddigi szokástól, az alkalmazottak nem tölthetik munkában a szombat délutánját „ez a körülmény pedig hát­ránnyal van a rendszerint sürgős természetű közkerti mun­kák ellátására s általános városi érdeket sért". Hogy miért voltak éppen a közkerti munkák olyan sürgősek és városi érdeket sértők, azon 'el lehet meditálni, ha figyelembe vesszük a kor szállóigévé vált elvét, E szerint az akta nem nyúl, hogy elszaladjon. Az ott marad a helyén, amíg egyszer észreveszik és kegyelemből elintézik. Továbbá: sohasem volt jó az a nagy sietség, mert vannak ügyek, amik megkívánják az idők érlelő hatását és egyszer elintéződnek önmaguktól. — Kiadatik előkészítés végett a. Tanácsnak. Ez volt a formula, aztán vándorolt az akta a közigaz­gatás nagy temetőjébe, hogy soha fel ne támadjon. Miként érthette volna meg ezt a fontos elvet az az újsütetű végrehajtó, aki fogadalmat tett, hogy nem tűr hát­ralékot. Mikor tehát elébe került egy „eset", ahol a kasé I-t valamelyik korifeusának egy forint és húsz krajcárnyi adó­tartozása veszélyeztette a város anyagi egyensúlyát, azon nyomban végrehajtást vezetett a közéleli korifeus ellen. Ki is repült szegény feje már másnap valamelyik legtávolabbi vámszedői stallumba. Hát nincs igazság a mondásban, hogy sose volt jó az a nagy sietségt Valamelyik hivatalban igy nyújtotta panaszát a jám­bor ügyfél. — Tekintetes úr, csinálja már meg a dolgomat, éppen két éve, hogy beadtam a kérvényemet. A tekintetes úr abbahagyta a pipiizást, meghatott lett a hangja. — Azt mondja, két évet Bámulatos, mennyire elsza­lad az idő! Ugyanezzel a hivatalnokkal esett megrogy elszapo­rodtak a restanciái. Valamerről intést kapott hát, intézze el mindjárt, különben leküldenek valakit a minisztériumból » majd az végzi el a munkát a város költségére. — Hála az égnek, — sóhajtott fel a közigazgatás osz­lopa, — csakhogy megoldódik a probléma s nem kell vele vesződnöm, tsz. vj TANÁCS HÍRADÓ 3 Évtizedes hibákat orvosol a Városi Tanács A felszabadulás előtt két körzeti orvosi rendelő volt Szegeden, ma 15 szolgálja a dolgozók egészségvédelmét Ha számbavesszük, hogy a betegellátás mennyire meg* javult Szegeden az elmúlt tíz esztendő alatt, akkor igen jelentős eredményt látunk. A felszabadulás előtt a régi OTI-n kívül két körzeti orvosi rendelő volt Szegeden. Ma az SZTK-n kívül 15 van, köztük az üzemorvosi és a gyermek rendelő. A betegek látják igazán, mit jelent ez a változás. Nem kall messzire menni az orvoshoz, ott van a közelben a kör­zeti. rendelő, amely egyre bővül. Az elmúlt két hónapban két körzeti orvosi rendelő nyílt meg Szegeden. Egy a bel­városban egy a Petőfitelepen — ahol hozzákezdtek a Csecse* móotthon megépítéséhez. SORSA... A szegedi Tanácsházán A Városi Tanács panaszirodájában még nem kezdődött meg az ügyfélfogadási idő. A panasziroda vezetöjo Tombúcz Jenő elvtárs a beérkezet® leveleket- bontogatja — megkezdi najpi munkáját. Az ogyik szegedi dolgozó arról ír, hogy a Kiskereskedelmi. Vállalat selejtes járóka® adott el. Egy talo­fonboszólgetós ó» megy a válaszlevél Milassin Lászlónak, a járóka® még ma visszacserélik. A Katona-utca és a Kcrdn­«or lakói kutat kérnek a tanácstól. Tombácz elvtárs újra válaszlevelet ír: „Még ebben az évben megkapják a kutat...." Zöldi József azt kéri a Városi Tanácstól, hegy az SZTK ren­delőintézeteiben a gyermekekot kezeljek először. A válaszle­vélből nemcsak azt tudja meg, hogy kérését elintézték, ha­nem arra is megkérik, hogy „... amennyiben nem tapasztal­ná, hogy a gyermekeket kezelik előbb, úgy azt jelentse a Tanács Egészségügyi Osztályának". Igy vonják be a dolgozó­kat az ellenőrzés munkájába. Sok levél, mind más és más panasszal. Nem lehet mindegyiket azonnal elintézni, mindegyikre azonnal vála­szolni; A panaszirodán azonban — mióta megnyílt — még egyetlen olyan panaszos ügy nem volí, melyet egy hónapon beiül el nem intéztek volna. ... Megkezdődik az ügyfél fogadási idő. Elsőnek egy ronnkaruhás 30—35 óv körüli férfi lép be. Nem kérdez sem­mit, a nevét is érthetetlenül mondja el, azonnal rátér a szá­mára olyan. fontos mondanivalóra: — Nem fizetik meg a gépállomáson a jogosan járó munkabért... ez a lényege panaszának. Mos® a tanácstél várja, hogy segítsenek az ügyet elintézni. Tombácz elvtárs türelmesen hallgatja a szóáradatot., aztán a Munka Törvénykönyvében megnézi, hogy jár-e a penz, vagy nemf — Magának jogos a követelése, — mondja a panaszos­nak — most el is intézzük, írunk a gépállomásra, csak mond­ja mog a címet. — Röszkei gépállomás, Röszke. Röszke a Járási Tanácshoz tartozik. A mi tanácsaink nem tologatják az ügyekot ide-oda, de a formát itt is be kell tartani. Tombácz elvtárs tehát odahívja a most már meg­nyugodott panaszost az ablakhoz ós megmutatja neki, hogy a szembenlévő házban a Járási Tanács panaszirodájában ír­ják meg a levelet az ő munkabér ügyében. Közben áttelefo­nál ée röviden elmondja, hogy miről van szó. Azt is, hogy a Munka Törvenykönyvében már megnézte az ügyet ée az átküldőt® munkás követelése jogos; Megelégedetten távozik a munkaruhás ember, nem is tudják a nevét, nem is odatartozott az ügye, m-gis segítettek rajta, pár perc alatt orvoslást talál® a panaszára. A Városi Tanács panaszirodájában egymásnak adják a kilincset a dolgozók. Bizalommal fordulnak ide tanácsért, segítségért és megelégedetten azzal a tudattal távoznak, hogy ügyeiket jó kezekbe adták, a bajokat, panaszokat hamarosan el is intézik. (N. M.) t,Ca{ys tfvtáu elintézte .. * Egy tanácstag munkájáról A Dózsa tsz tagjai még most is emlegetik, hogy milyen sár volt itt tavaly, alig tudtak be­jönni a tsz tanyájára. Lajos Sándor, a tsz tagja, tanácstag is sokáig gyúrta itt a 3arat, míg egy tanácsülésen szóvá­tette: — Ki kellene kövezni a Vágány-utca végét! Ki is kövezték nemsokára, és most már ha esős idő van, ugyancsak mondogatják a tsz tagjai: — Milyen jó, hogy Lajos elvtárs elintézte és nem kell nyakig merülni a sárban! Lajos Sándor tanácstag fo­gadóóráira — amelyet a tsz irodájában tart minden, hó­napban — nemcsak a tsz-ta­gok mennek el. Felkeresik pa­naszaikkal, kéréseikkel a ta­nácstagot a környék lakói is, munkások és egyénileg dolgo­zó parasztok egyaránt. A leg­utóbbi fogadóórán a Vágány­utca lakóinak kérelmét Bőr­csök János tolmácsolta: — Kútra volna szükségünk! Lajos elvtárs, aki rendsze­resen részt vesz a tanácsülé­seken, elmondta ott a Vágány­utcaiak kérelmét, és azt is, hogy a Sertéshízlaló ártézi­kútjától ki lehetne vezetni a vizet. Nem volt eredményte­len a kérés: a jövő héten meg­kezdik a kivezető csövek lera+ kását. Bodor Ferenc középparaezt és Lajos elvtárs szomszédok. Többször összeül a két szom­széd egy-egy esti beszélgetés­re. Egyik este azzal lépett be Lajos Sándorékhoz Bodor Fe­renc: — Eljöttem már Lajos szomszéd, hátha lesz ebből a villanyból valami! Ezen az estén arról folyt a szó, hogy a Béke-telepi nap­közi otthon sarkára villany kellene, mert a munkából, vagy a szórakozásból hazatérő dolgozókat baleset érheti a ko­romsötétben. Lajos elvtárs majd szól a legközelebbi ta­nácsülésen a villany miatt és biztosan elintéződik ez az ügy is. Lajos Sándort, az idős pa­rasztembert igy keresik fel munka közben, hivatalos idő­ben, vagy otthonában, segítsé­gét, tanácsát kérve úgy, ahogy az ember a jó szomszédot kéri egy kis szívességre. Van, aki a saját baját adja elő, van, aki a közösség ügyes-bajos dolgai után néz és arra hívja fel a tanácstag figyelmét. Lajos .elv­társ pedig gondoskodva, kö­rültekintően segít, ha tud, és továbbítja a kérelmeket a ta­nácshoz. Asotihalmán úi tsz alakul Az ősz folyamán 21 tsz láto­gatáson több száz egyénileg dolgozó paraszt vett részt Csongrád megyében, és alapo­san körülnéztek a tagok ház­táján is. A látogatások óta csaknem 150-en léptek a me­gye különböző termelőszövet­kezeteibe. Ásotthalmán a Szabadságharcos *sz-tagjainak egy része kilépett a szövetke­zetből, s ezt tervezték a visz­szamaradottak közül is töb­ben, de rájöttek, hogy helyte­lenül gondolkoztak. A tsz 80 holdon 90 mázsás átlagtermést takarított be burgonyából. Jól fizet a többi termény is: szép részesedés jut a tagságnak. Most 36-an visszakérték kilé­pési nyilatkozatukat, mások pedig — 35-en — új tsz-t akarnak alapítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom