Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-02 / 207. szám

DELMBGYORORSZAG CSÜTÖRTÖK 1954 SZEPTEMBER*. A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesziő Társulaf rovata A MAROSSZÖG Szeged ét JHakő tőszomszédságában, az országnak egyik légér dekesebb múltú, nagv jövőjű és mégis kevéssé ismert tája él: a Ma rosszög. Ezt a derékszögű háromszögalakú földdarabot a Tisza, a Maros és a két folyó közti román és jugoszláv államhatár zárja be Területe 47 ezer kataszteri hold (272 km1), a lakosság száma pedig kb 25 ezer. Kilenc községet számítunk ide. Ezek: Gyélarét, Szőreg, Öszentiván, Ujszentlván, Kübekháza, Deszk, Klárafalva, Ferencszállás és Kiszombor. Földrajzilag a Marosszögihöz tartozik tulajdonképpen még Szegednek tiszabalparii, ujszegedi része is, továbbá az úgynevezett alsóbánáti földek. Feltűnhetett, hogy a Tisza jobb partjára eső Gyálarétet is a Marosszögben említettük. Ennek oka • nem csupán az,. hogy ez a község is az egykori torontáli, temesközi területhez tartozott, mint a marosszögi faluk valamennyien, hanem . főleg a táj természeti múltjával t magyarázható. A Tisza ugyanis mindössze néhány évtizede fplyik Szeged alatt mostani nyílegyenes medrében. Korábban Röszke és Mihálytelek felé nagy kanyart írt le boszorkányszigeti fordulójától kezdve a határon lévő lúdvári szivattyútelepig. Ezt a kanyarulatot átvágták, s a Jugoszláviában levő Gyála földjei — a mai Gyálarét 5000 kat. holdas községhatára — a Tisza jobb partjára kerültek át a Marosszögből. Világos azonban, hogy ezzel a folyóatmetszéssel semmiben nem változott meg a gyálaréti határ éghajlata, domborzata, vízrajza, talaja, tehát továbbra is indokolt a Marosszög tájához számítani. cd JflctrOllZÜg lapos síkság, alacsony alföldi táj. Legmagasabb pontja sem emelkedik 92 méter fölé: legalacsonyabb része, a Tisza csorgója pedig alig 78 méter magas. Ezen a teljesen sík terepen messzi kilátást nyújt minden torony, régi szélmalom, a szőregi löszdomb meg a kübekházi Bábahalom kunhalma. Széttekintve tökéletes síkságot láffenk köröskörül, amát pedig • Szeged környékén a Duna-Tisza közén vagy a közeli tiszántúli részen alig? Kt találunk. Ezen az asztallap simaságú területén minden deciméteres szintkülönbségnek nagy jelentősége volt a megtelepedésre, út vezetésére alkalmas helyet kereső ember számára. De ugyanilyen fontos volt a mikrofelszín a talajképződési folyamat szempontjából is. A terület nagyságához képest mikroszkópikusan kicsiny szintkülönbség a talajvíz felhatolása és a felszíni vizek elárasztása révén a településre kedvező helyeket valósággal kijelölte és -a talajminőséget igen erősen befolyásolta. A mult századi vízszabályozások előtt a lefolyó vizek lomhán mozogtak, nádas-sásos tocsogókat, ezernyi vízimadárnak jó tanyahelyet alkottak. A szabályozások előtt a Marosszög területének legnagyobb része állandóan vagy időszakosan vízállásos volt. A vízivilágból tavaszi árvizek idején szigetenként álltak kt a letelepedésre alkalmas régi falumagok. Ilyen volt töleg Szőreg, a régi nevén még ma is Sziget-nek nevezett Öszentiván, de a többi község is. A Kárpátok medencéjében az egyik fő útvonal a Duna Irányát követi és átlósan, északnyugat-délkeleti irányban szeli át az Alföldet. Szegednél kél át a Tiszán, hogy később már ne kelljen a Maroson átkelnie, és Orsova felé, a Vaskapunak halad. Ezen az útvonalon óriási jelentősége volt a Tisza egyik partján a szegedi, a másik partján pedig a szőregi hídfőnek, cd szegedi tiszai átkelés után a budapest-temesvári vasúti fővanul Szőreg alatt 3 ágra szakad. A •déli ág a Tisza mentén Törökkanis.sa felé vezet: utolsó állomása hazánkban a nagy marosszögi tájrendező és újító mérnökről, Vedres •Istvánról elnevezett Vedresháza. Keletre, Makó—Mezőhegyes, majd Arad irányába vezet a másik vonal, amely , a Marosszög területét Kiszombor után hagyja el, az országból pedig Nagylaknál lép ki. Végül a középső fővonal, mely ma a legjáratlanabb, délkeletnek veiét Oroszlámos, Nagykikinda, Temesvár felé. Hasonlóképpen szétágaznak a műutak is a szőregi hídfő után. Mind ezeken régebben igen nagy forgalom bonyolítódon le. A Marosszögben úgy sűrűsödött össze a sok út. vasút délkelet felől, mint a gyűjtőlencsében a Nap sugarai! • A Tisza és Maros sok egykori szertekanyargó mederdarabja, holtága, lapos tava szegélyezte a sáros utat abban az időben, amikor sűrűn vonultak át itt a hadak. Főleg a török elleni hadjáratok során járt itt messze országok sok-sok népe. Még 1788-ban is itt keltek át II. József császár töröik ellen vonuló seregei az Alduna felé. Ez volt az Alföld védőbástyája az 1848-as őszi csatározásokban a szegedi nemzetőrség és a felkelt szerbek között, itt volt 1849 augusztus 5-én a szőregi csata (a szegedi Aradi vértanúk terén emlékét oszlop hirdeti.) De itt haladtak ét ismételten az első és második világháború során a Balkánra vonuló, illetve az onnan kiűzött német hadak Ls. és ez volt az érintkezőhely 1919—1921 években a megszálló francia és szerb csapatok között. A Marosszög északnyugati sarkában levő Szőreg mint hídfőtelcpülés minden időben igen jelentős volt. A földrajztudományban az Ilyen helyekről azt mondjuk, hogy nagy a helyzeti energiájuk. A Marosszögben egy másik településnek is van helyzeti energiája: Kiszombornak. A marosi átkelőhely és Makó nem idéz elő akkora forgalmat, mint a tiszai átkelőhely és Szeged, tehát Kiszombor helyzeti energiája sokkal kisebb Szőregénél. Van azonban egy másik földrajzi energia ls. Helyi energiája annak a településnek van. amelyiknek valami jelentős előnye t.aláWiató talajában, bányászatában, éghajlatában. gyógyforrásaiban, stb. Kiszombor helyi energiáját elsősorban annak a kitűnő termöképességű löszös-éradmányos talainak köszönheti, amelyik — csatlakozva a makóihoz és a ferencszáll ásihoz — az ország első hagymatermő vidékét adja. De a kiszombori talaj a többi mezőgazdasági növény itermesztésében is kiválik. Fejlesz.tőleg hat reá a Maros felhasználható öntővize, homokja, kavicsa és a makói piac közelsége. Ezek magvarázzák, hogy Kiszombor a Marosszög legnagyobb településévé növekedett 6000 körüli lélekszáma csaknem ezerrel nagyobb, mint a következőé, Szőregé. DCilZOntbo* különben az egyetlen község, amelyikben a magyar lakosság — megfogyva ugyan — folyamatosan fennmaradt, a török hódoltság századai alatt ls. A Marosszögnek ugyanis a nemzetiségi tarkaság is egyik jellegzetessége. A török utáni betelepítés során sok szerb, majd német ajkű lakos került a tájba. Ma már a terület túlnyomó többségében (kb. 97 százalékban) magyar lakosságú, de a múltbeli kép felelevenedik a temetőkben. Még ma is érdekes színe Szőregnek, Deszknek a délszláv népelem. Alkotmányunk értelmében ezek a honfitársaink is mindenben teljes egyenjogúságot élveznek. A szegedi és makói tanyavilágból jőve érdekes a Marosszög települése is. Tanyatelepülés itt nincs. Néhány majort kivéve — nevük a hajdani nagybirtokosok emlékét őrzi, például Aladár, Ilka, Sándor, Kukutyin major — a faluk közt üres közök húzódnak. Változatos a faluk alaprajza. Kiszombor ősi magva halmazfalu, Kübekházáé, Deszké, Gyálarété szabályos, sakktáblaszerű. Utmenti sorházközség Ferencszállás. Klárafalva és Térvár. Ez ősi falu volt, 1777-ben 14 magyar családdal ú.iratelepült: közvetlenül a jugoszláv határ mentén van. A házak építésmódjában, a telekbeosztásban, a dűlők, eszközök, épületek elnevezésében sok a néprajzi érdekesség. De régészeink is bőven akadnak értékes leletekre a honfoglalás előtti korból. Külön tanulmányt igényelne mindegyik marosszögi falu, ha csak vázlatosan is be akarnánk mutatni különlegességeit, napi életét, eredményeit és lehetőségeit. A Marosszög gazdaságilag agrártáj, de az ipar jelentőségét hirdetik Szőreg. Ujszentlván, Kiszombor gyárkéményei, továbbá az, hogy a vonatokban sok Szegeden dolgozó gyári munkás utazik reggel-este. Főleg az ujszegedi gyárakba jár sok marosszögi falu lakója. A népesség zöme azonban gondos, jól jövedelmezel és sokszínű földmívelést, üz a változatos talajokon. Változatosnak azért mondjuk a Marosszög talajait, mert a jó mezőségi és öntésföldek mellett sok megjavításra váró szikes is akad Szőreg—Kübekháza—Klárafalva közt. A jó talajokon magasra nőnek a kukoricák, jól terem a búza, árpa. ipari növény stb. Országos hírű különleges terménye a Marosszögnek a hagyma mellett a földieper, a gyümölcsfacsemete, a nemesfűz, a korai saláta, a virág. Mindezeknek nemcsak a közeli szegedi piac, hanem az egész ország, sőt a külföld is félvevőterülete. cd sok napsütést és nyári meleget élvező magasszínvonalú szántóföldi termelés, az öntözéses és kertszerű gazdálkodás, továbbá a minőségi állattenyésztés jelzik a Marosszög számára a fejlődés további útját. A. NAGY MIKLÓS, főiskolai tanszékvezető tanár Hűtlen asszonyok Magyarul beszélő olasz film a Szabadság Mozi műsorio Az Országos Mezőgazdaság! Kiállításon alkalmi bélyegzőt használ a posla A szeptember 11-én megnyíló mezőgazdasági kiállításra a posta is felkészül. A vásár területén a kéttornyú régi épületben alkalmi postahivatal nyílik. A kiállítás tartama alatt ez a postahivatal alkalmi bélyegzőt hásznál a következő szöveggel: Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár, Budapest, 1954 IX. 11—25. Ugyancsak ebből az alkalomból egy nyolc értékből álló,, négy-színnyomású gyümölcsbélyegsorozatot bocsát ki a posta. A vásár területén a Filatélia vállalatnak elárusító helye lesz. A postai lófogatű szállítási üzem korabeli öltözékekben díszes felvonulást rendez. Ezt a felvonulást egy Rákóczi-korabeli lovas postás vezeti be, majd folytatólagosan bemutatják a régi és új postaszállító eszközöket. Képünk jelenetet mutat be a Hűtlen asszonyok című olasz filmből, melyet ma vetít először a Szabadság filmszínház. Az érdekes történet egy nyomozóirodából indul el. 7}zzali sajtgyáros el akar válni feleségétől, s ezért egy nyomozóirodához fordul, hogy szerezzenek a felesége ellen "bizonyítékokat". Osyaldó, a nyomozóiroda fiatal, mindenre kapható alkalmazottja vállalja, hogy megszerzi a "bizonyítékokat": ő lesz a csábító. Ezzel Indul a mese, mely bemutatja a kapitalista társadalom felsó tízezrének romlott életét Megjelent a Propagandista legújabb száma A Propagandista most megjelent augusztusi száma jelentős segítséget ad a propagandistáknak a kongresszus anyagaiból való jobb felkészüléshoz. A lap „Készüljünk az új oktatási év nagy feladataira" című első cikke a propagandamunka megnövekedett jelentőségével foglalkozik az üj szakaszban. A cikk elemzi azokat a lehetőségeket, amelyeket pártunk III. kongreszszusa anyagainak széleskörű oktatása nyújt a pártpropaganda számára, s fontos útmutatásokat tartalmaz a propagandisták részére. Az MDP III. kongresszusa anyagainak tanulmányozásához közli a folyóirat: Csikós György cikkét: „Pártunk harca a szocializmus alapjainak lerakásáért hazánkban". A cikk elemzi azokat az eseményeket, amelyeket e téren eddig elértünk, s részletesen foglalkozik azokkal a legfőbb feladatokkal, amelyek a szoeializmus alapjainak lerakása terén az új szakaszban előttünk állanak. Huszár István: ,,'A szocialista iparosítás az új szakaszban" eímü cikkében azokat a sajátos vonásokat elemzi, amelyek iparosításunkat ma jellemzik. Behatóan foglalkozik az ütem. az arányok, a szocialista tábor országaival való szorosabb gazdasági együttműködés. a gazdaságosság problémáival, s a feladatokkal, amelyeket ezek alapján iparunknak meg kell oldania. Nagy Ida: „'Az államapparátusban meglévő bürokrácia néhány kérdéséről" című írásában elemzi, miért szükségszerűen érdeke a szocialista államnak a bürokrácia irtásu. Majd a cikk példák segítségével vizsgálja a bürokrácia kiilpnböző megnyilvánulásait államapparátusunk munkájában és foglalkozik a bürokrácia elleni harc időszerű feladataival. .Válasz a propagandista kérdéseire rovatban Bárányi Gyula: „A Népfront szerepe a népi-nemzeti egység megsAlárdításában" című cikke történelmileg vizsgálja a népfrontmozgalom kialakulását és fejlődését. Elemzi, miért vált szükségszerűvé és lehetővé a Népfront újjászervezése az új szakaszban. Gömöri Endre: „Mi történik Guatemalában!" címmel , értékeli a közelmúltban lejátszódott guatemalai eseményeket. Több fontos cikket közöl a folyóirat, az 1954/55-09 pártoktatási év előkészítéséhez. Wirth Adám oikke: „Nagyobb figyelmet az önálló tanulók tanfolyamainak előkészítésére" — segitl a pártszervezeteket e tanfolyamok jobb megszervezésében. E rovatban jelenik még meg: Majoros János cikke: „Az Orosházi Járási Pártbizottság az oktatási év jó előkészítéséérts Fürjes Jánosné cikke: „Helyi anyagok kidolgozása Fejér megyében" címmel. Mit olvasson a propagandista című rovatban a folyóirat rövid tartalmi ismertetést közöl Engels: A munkásosztály helyzete Angliában, Lenin 9-. 10- kötet, Bcrnal: Tudomány és társadalom című müvekből. (10) Jobbról édesapám vállát éreztem, balról Kazár Lackó könyöke nyomott. Ügy szorított a könyökével Lackó, hogy alig bírtam lélekzeni! Mégse léptem volna el közülük, ha az ég ránkrogyik se, sőt megfeszítettem én is a gyerekvállam s ujjongtam belül a boldogságtól: ekkor melengette meg szívem először, de felejthetetlenül a munkásösszetartozás érzése... — Mi lesz hé?! — méltatlankodott Liptai úr. Kicsit vért a válaszra, aztán — legnagyobb megrökönyödésemre — kedveskedve csapkodott Pali bécsi vállára: — Jön a szekér is, az orvos is, Janota Bátyám! Két zsadányi napszámos azonnal kimozdult a csoportból, de Pali bácsi vasmarokkal tartotta vissza őket. Majd Liptai felé fordult komoly arccal s várta a folytatást. Liptai csakugyan végigsimított a haján, úgy dünynyögte: — Csakhát... — Csakhát? — kérdezte Pali bácsi élesen. — Kár volt annyira heveskedni, az ispán úr erősen neheztel magára! Úgyhogy még ma engedelmet kell kérni tőle, Pali báési... Veszettül felpaprikázta az ispán urat, hallja! Majd este, munka után bemegy hozzá!... — Megy a nehézség — felelte csendesen Pali bácsi, " Piszkoskodik, semmi emberAZ ELSŐ PRÓBA Irta: DER ENDRE ség benne, s hálábul a talpét nyalogassam? Legyintett, s beballagott a kalyibába, Kincses bácsihoz. UtánalőhoUam. Veron ápolgatta odabent az öreget. Ecetes vízbe szódabikarbónát kevert s Kincses bácsi lihegve kortyintott az üdítő italból. — Űgy ém, Kincses bácsi! — biztatta Jaini mosolyogva. — Igyunk, hogy pirosodjunk! Megyünk még mink ketten a kornádi vásárra, azért a bizonyos birkáért! S összenevettek Pali bácsival. Addig erőlködtek a nevetéssel, amíg Kincses bácsi arcára is fellopózott valami mosolygásféle. Nem nevetlem velük, hanem Janihoz furakodtam, s vállonböktem: — Bátyus! Miféle birkákról beszélsz? —> Hát arról, amelyik „megellik". — Melyik ellik meg? — Amelyiket Kincses bácsi elvisz a koshoz! Ezzel persze nem lettem okosabb, de nem faggathattam tovább, mert elmenesztettek a szekér sürgetésre. Nyékiék előtt találkoztam a betegszállító alkalmatossággal. Deszkaoldalú, vaskos uradalmi szekér volt, s olyan vésztjóslóan zörgött, nyikorgott, mintha minden pillanatban ezer darabra akarna hullani. — „Szegény Kincses bácsi" — csóváltam a fejem, amint leszálltam a kerékről, hogy visszaforduljak. Valaki a karomba kapaszkodott: *-» Vigyél el engem is a vázon! Nyéki Julika ... Vállamhoz bújtatta aggodalmas sápadt kis arcát s nagy szeme nevetett is, sjft is egyszerre, — cirmosán és kéken, minV a legszebb búzavirág. Oly durván ráztam le, hogy rögtön megbántam magam is. — Mit kérésnél ott? — szóltam szigorúan, — Bámészkodóra semmi szükség. Julika arcán könny pergett végig. — Be szeretném kötözni Kincses bácsit.., — Értesz is te ahlhoz! — simogattam meg mcstmár gyengéden a haját. — Különben, Veron rég bekötözte már! Hanem azért, mégis tnegmarkoltam ballal a kormányt, keményen, jobbal pedig a vázra emeltem Julikát Oly könnyű volt, mint, égy pihés madárfióka., Igen lassan próbáltam hajtani vele. de óhatatlanul megdöccentjük néha a tkirVa keréknyomokon. Ilyenkor sikkantott Julika, jobban szorította a kormányt s hozzám simult félőseiö Aranyhaja varkocsát a vállamra vágta a szél. Nem ráztam le onnan. Szívem körül jóleső melegség terjengett. Nem az aranyhajtól — az egy magéban nem sokat ér. Hanem a könnyektől s a szívemig lopózó szavaktól: „Be szeretném kötözni Kincses bácsit!" (Folytatjuk,)