Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-02 / 207. szám

DELMBGYORORSZAG CSÜTÖRTÖK 1954 SZEPTEMBER*. A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesziő Társulaf rovata A MAROSSZÖG Szeged ét JHakő tőszomszéd­ságában, az országnak egyik légér dekesebb múltú, nagv jövőjű és mégis kevéssé ismert tája él: a Ma rosszög. Ezt a derékszögű három­szögalakú földdarabot a Tisza, a Maros és a két folyó közti román és jugoszláv államhatár zárja be Területe 47 ezer kataszteri hold (272 km1), a lakosság száma pedig kb 25 ezer. Kilenc községet számí­tunk ide. Ezek: Gyélarét, Szőreg, Öszentiván, Ujszentlván, Kübekhá­za, Deszk, Klárafalva, Ferencszál­lás és Kiszombor. Földrajzilag a Marosszögihöz tartozik tulajdonkép­pen még Szegednek tiszabalparii, ujszegedi része is, továbbá az úgynevezett alsóbánáti földek. Feltűnhetett, hogy a Tisza jobb partjára eső Gyálarétet is a Ma­rosszögben említettük. Ennek oka • nem csupán az,. hogy ez a község is az egykori torontáli, temesközi területhez tartozott, mint a maros­szögi faluk valamennyien, hanem . főleg a táj természeti múltjával t magyarázható. A Tisza ugyanis mindössze néhány évtizede fplyik Szeged alatt mostani nyílegyenes medrében. Korábban Röszke és Mihálytelek felé nagy kanyart írt le boszorkányszigeti fordulójától kezdve a határon lévő lúdvári szi­vattyútelepig. Ezt a kanyarulatot átvágták, s a Jugoszláviában levő Gyála földjei — a mai Gyálarét 5000 kat. holdas községhatára — a Tisza jobb partjára kerültek át a Marosszögből. Világos azonban, hogy ezzel a folyóatmetszéssel sem­miben nem változott meg a gyála­réti határ éghajlata, domborzata, vízrajza, talaja, tehát továbbra is indokolt a Marosszög tájához szá­mítani. cd JflctrOllZÜg lapos síkság, ala­csony alföldi táj. Legmagasabb pontja sem emelkedik 92 méter fölé: legalacsonyabb része, a Tisza csorgója pedig alig 78 méter magas. Ezen a teljesen sík terepen messzi kilátást nyújt minden torony, régi szélmalom, a szőregi löszdomb meg a kübekházi Bábahalom kunhalma. Széttekintve tökéletes síkságot lá­ffenk köröskörül, amát pedig • Sze­ged környékén a Duna-Tisza közén vagy a közeli tiszántúli részen alig? Kt találunk. Ezen az asztallap simaságú terü­letén minden deciméteres szintkü­lönbségnek nagy jelentősége volt a megtelepedésre, út vezetésére al­kalmas helyet kereső ember számá­ra. De ugyanilyen fontos volt a mikrofelszín a talajképződési fo­lyamat szempontjából is. A terület nagyságához képest mikroszkópiku­san kicsiny szintkülönbség a talaj­víz felhatolása és a felszíni vizek elárasztása révén a településre ked­vező helyeket valósággal kijelölte és -a talajminőséget igen erősen be­folyásolta. A mult századi vízsza­bályozások előtt a lefolyó vizek lomhán mozogtak, nádas-sásos to­csogókat, ezernyi vízimadárnak jó tanyahelyet alkottak. A szabályozá­sok előtt a Marosszög területének legnagyobb része állandóan vagy időszakosan vízállásos volt. A vízi­világból tavaszi árvizek idején szi­getenként álltak kt a letelepedésre alkalmas régi falumagok. Ilyen volt töleg Szőreg, a régi nevén még ma is Sziget-nek nevezett Öszentiván, de a többi község is. A Kárpátok medencéjében az egyik fő útvonal a Duna Irányát követi és átlósan, északnyugat-dél­keleti irányban szeli át az Alföldet. Szegednél kél át a Tiszán, hogy ké­sőbb már ne kelljen a Maroson át­kelnie, és Orsova felé, a Vaskapu­nak halad. Ezen az útvonalon óriá­si jelentősége volt a Tisza egyik partján a szegedi, a másik partján pedig a szőregi hídfőnek, cd szegedi tiszai átkelés után a budapest-temesvári vasúti főva­nul Szőreg alatt 3 ágra szakad. A •déli ág a Tisza mentén Törökkani­s.sa felé vezet: utolsó állomása ha­zánkban a nagy marosszögi tájren­dező és újító mérnökről, Vedres •Istvánról elnevezett Vedresháza. Keletre, Makó—Mezőhegyes, majd Arad irányába vezet a másik vo­nal, amely , a Marosszög területét Kiszombor után hagyja el, az or­szágból pedig Nagylaknál lép ki. Végül a középső fővonal, mely ma a legjáratlanabb, délkeletnek ve­iét Oroszlámos, Nagykikinda, Te­mesvár felé. Hasonlóképpen szét­ágaznak a műutak is a szőregi híd­fő után. Mind ezeken régebben igen nagy forgalom bonyolítódon le. A Marosszögben úgy sűrűsödött össze a sok út. vasút délkelet felől, mint a gyűjtőlencsében a Nap sugarai! • A Tisza és Maros sok egykori szertekanyargó mederdarabja, holt­ága, lapos tava szegélyezte a sáros utat abban az időben, amikor sű­rűn vonultak át itt a hadak. Főleg a török elleni hadjáratok során járt itt messze országok sok-sok népe. Még 1788-ban is itt keltek át II. József császár töröik ellen vo­nuló seregei az Alduna felé. Ez volt az Alföld védőbástyája az 1848-as őszi csatározásokban a sze­gedi nemzetőrség és a felkelt szer­bek között, itt volt 1849 augusztus 5-én a szőregi csata (a szegedi Ara­di vértanúk terén emlékét oszlop hirdeti.) De itt haladtak ét ismétel­ten az első és második világháború során a Balkánra vonuló, illetve az onnan kiűzött német hadak Ls. és ez volt az érintkezőhely 1919—1921 években a megszálló francia és szerb csapatok között. A Marosszög északnyugati sarká­ban levő Szőreg mint hídfőtelcpü­lés minden időben igen jelentős volt. A földrajztudományban az Ilyen helyekről azt mondjuk, hogy nagy a helyzeti energiájuk. A Ma­rosszögben egy másik településnek is van helyzeti energiája: Kis­zombornak. A marosi átkelőhely és Makó nem idéz elő akkora forgal­mat, mint a tiszai átkelőhely és Szeged, tehát Kiszombor helyzeti energiája sokkal kisebb Szőregénél. Van azonban egy másik földrajzi energia ls. Helyi energiája annak a településnek van. amelyiknek va­lami jelentős előnye t.aláWiató ta­lajában, bányászatában, éghajlatá­ban. gyógyforrásaiban, stb. Kiszom­bor helyi energiáját elsősorban an­nak a kitűnő termöképességű lö­szös-éradmányos talainak köszön­heti, amelyik — csatlakozva a ma­kóihoz és a ferencszáll ásihoz — az ország első hagymatermő vidékét adja. De a kiszombori talaj a többi mezőgazdasági növény itermeszté­sében is kiválik. Fejlesz.tőleg hat reá a Maros felhasználható öntő­vize, homokja, kavicsa és a makói piac közelsége. Ezek magvarázzák, hogy Kiszombor a Marosszög leg­nagyobb településévé növekedett 6000 körüli lélekszáma csaknem ezerrel nagyobb, mint a követke­zőé, Szőregé. DCilZOntbo* különben az egyet­len község, amelyikben a magyar lakosság — megfogyva ugyan — folyamatosan fennmaradt, a török hódoltság századai alatt ls. A Ma­rosszögnek ugyanis a nemzetiségi tarkaság is egyik jellegzetessége. A török utáni betelepítés során sok szerb, majd német ajkű lakos ke­rült a tájba. Ma már a terület túl­nyomó többségében (kb. 97 száza­lékban) magyar lakosságú, de a múltbeli kép felelevenedik a teme­tőkben. Még ma is érdekes színe Szőregnek, Deszknek a délszláv népelem. Alkotmányunk értelmé­ben ezek a honfitársaink is min­denben teljes egyenjogúságot élvez­nek. A szegedi és makói tanyavilágból jőve érdekes a Marosszög települé­se is. Tanyatelepülés itt nincs. Né­hány majort kivéve — nevük a hajdani nagybirtokosok emlékét őr­zi, például Aladár, Ilka, Sándor, Kukutyin major — a faluk közt üres közök húzódnak. Változatos a faluk alaprajza. Kiszombor ősi mag­va halmazfalu, Kübekházáé, Deszké, Gyálarété szabályos, sakktábla­szerű. Utmenti sorházközség Fe­rencszállás. Klárafalva és Térvár. Ez ősi falu volt, 1777-ben 14 ma­gyar családdal ú.iratelepült: köz­vetlenül a jugoszláv határ mentén van. A házak építésmódjában, a telekbeosztásban, a dűlők, eszközök, épületek elnevezésében sok a nép­rajzi érdekesség. De régészeink is bőven akadnak értékes leletekre a honfoglalás előtti korból. Külön tanulmányt igényelne mindegyik marosszögi falu, ha csak vázlatosan is be akarnánk mu­tatni különlegességeit, napi életét, eredményeit és lehetőségeit. A Ma­rosszög gazdaságilag agrártáj, de az ipar jelentőségét hirdetik Sző­reg. Ujszentlván, Kiszombor gyár­kéményei, továbbá az, hogy a vo­natokban sok Szegeden dolgozó gyári munkás utazik reggel-este. Főleg az ujszegedi gyárakba jár sok marosszögi falu lakója. A népesség zöme azonban gondos, jól jövedel­mezel és sokszínű földmívelést, üz a változatos talajokon. Változatos­nak azért mondjuk a Marosszög talajait, mert a jó mezőségi és ön­tésföldek mellett sok megjavításra váró szikes is akad Szőreg—Kübek­háza—Klárafalva közt. A jó talajo­kon magasra nőnek a kukoricák, jól terem a búza, árpa. ipari nö­vény stb. Országos hírű különleges terménye a Marosszögnek a hagy­ma mellett a földieper, a gyümölcs­facsemete, a nemesfűz, a korai sa­láta, a virág. Mindezeknek nem­csak a közeli szegedi piac, hanem az egész ország, sőt a külföld is félvevőterülete. cd sok napsütést és nyári meleget élvező magasszínvonalú szántóföldi termelés, az öntözéses és kertszerű gazdálkodás, továbbá a minőségi állattenyésztés jelzik a Marosszög számára a fejlődés to­vábbi útját. A. NAGY MIKLÓS, főiskolai tanszékvezető tanár Hűtlen asszonyok Magyarul beszélő olasz film a Szabadság Mozi műsorio Az Országos Mezőgazdaság! Kiállításon alkalmi bélyegzőt használ a posla A szeptember 11-én megnyíló mezőgazdasági kiállításra a posta is felkészül. A vásár területén a két­tornyú régi épületben alkalmi pos­tahivatal nyílik. A kiállítás tarta­ma alatt ez a postahivatal alkalmi bélyegzőt hásznál a következő szö­veggel: Országos Mezőgazdasági Kiállí­tás és Vásár, Budapest, 1954 IX. 11—25. Ugyancsak ebből az alka­lomból egy nyolc értékből álló,, négy-színnyomású gyümölcsbélyeg­sorozatot bocsát ki a posta. A vá­sár területén a Filatélia vállalat­nak elárusító helye lesz. A postai lófogatű szállítási üzem korabeli öltözékekben díszes felvo­nulást rendez. Ezt a felvonulást egy Rákóczi-korabeli lovas postás vezeti be, majd folytatólagosan be­mutatják a régi és új postaszállító eszközöket. Képünk jelenetet mutat be a Hűtlen asszonyok című olasz filmből, melyet ma vetít először a Szabadság filmszínház. Az érdekes történet egy nyomozóirodából indul el. 7}zzali sajtgyáros el akar válni felesé­gétől, s ezért egy nyomozóirodához fordul, hogy szerezzenek a fele­sége ellen "bizonyítékokat". Osyaldó, a nyomozóiroda fiatal, min­denre kapható alkalmazottja vállalja, hogy megszerzi a "bizonyítéko­kat": ő lesz a csábító. Ezzel Indul a mese, mely bemutatja a kapita­lista társadalom felsó tízezrének romlott életét Megjelent a Propagandista legújabb száma A Propagandista most megjelent augusztusi száma jelentős segítsé­get ad a propagandistáknak a kon­gresszus anyagaiból való jobb felkészüléshoz. A lap „Készüljünk az új oktatá­si év nagy feladataira" című első cikke a propagandamunka meg­növekedett jelentőségével foglal­kozik az üj szakaszban. A cikk elemzi azokat a lehetőségeket, amelyeket pártunk III. kongresz­szusa anyagainak széleskörű ok­tatása nyújt a pártpropaganda számára, s fontos útmutatásokat tartalmaz a propagandisták ré­szére. Az MDP III. kongresszusa anya­gainak tanulmányozásához közli a folyóirat: Csikós György cikkét: „Pártunk harca a szocializmus alapjainak le­rakásáért hazánkban". A cikk elemzi azokat az eseményeket, amelyeket e téren eddig elértünk, s részletesen foglalkozik azokkal a legfőbb feladatokkal, amelyek a szoeializmus alapjainak leraká­sa terén az új szakaszban előt­tünk állanak. Huszár István: ,,'A szocialista iparosítás az új szakaszban" eímü cikkében azokat a sajátos vonáso­kat elemzi, amelyek iparosításun­kat ma jellemzik. Behatóan fog­lalkozik az ütem. az arányok, a szocialista tábor országaival való szorosabb gazdasági együttműkö­dés. a gazdaságosság problémáival, s a feladatokkal, amelyeket ezek alapján iparunknak meg kell ol­dania. Nagy Ida: „'Az államapparátus­ban meglévő bürokrácia néhány kérdéséről" című írásában elemzi, miért szükségszerűen érdeke a szo­cialista államnak a bürokrácia ir­tásu. Majd a cikk példák segít­ségével vizsgálja a bürokrácia kii­lpnböző megnyilvánulásait állam­apparátusunk munkájában és fog­lalkozik a bürokrácia elleni harc időszerű feladataival. .Válasz a propagandista kérdé­seire rovatban Bárányi Gyula: „A Népfront szerepe a népi-nem­zeti egység megsAlárdításában" című cikke történelmileg vizsgál­ja a népfrontmozgalom kialakulá­sát és fejlődését. Elemzi, miért vált szükségszerűvé és lehetővé a Népfront újjászervezése az új szakaszban. Gömöri Endre: „Mi történik Guatemalában!" címmel , értékeli a közelmúltban lejátszódott guatema­lai eseményeket. Több fontos cik­ket közöl a folyóirat, az 1954/55-09 pártoktatási év előkészítéséhez. Wirth Adám oikke: „Nagyobb fi­gyelmet az önálló tanulók tanfo­lyamainak előkészítésére" — segitl a pártszervezeteket e tanfolyamok jobb megszervezésében. E rovatban jelenik még meg: Majoros János cikke: „Az Oros­házi Járási Pártbizottság az okta­tási év jó előkészítéséérts Fürjes Jánosné cikke: „Helyi anyagok ki­dolgozása Fejér megyében" cím­mel. Mit olvasson a propagandista cí­mű rovatban a folyóirat rövid tartalmi ismertetést közöl Engels: A munkásosztály helyzete Angliá­ban, Lenin 9-. 10- kötet, Bcrnal: Tudomány és társadalom című müvekből. (10) Jobbról édesapám vál­lát éreztem, balról Ka­zár Lackó könyöke nyo­mott. Ügy szorított a könyökével Lackó, hogy alig bírtam lélekzeni! Mégse léptem volna el közülük, ha az ég ránkrogyik se, sőt meg­feszítettem én is a gyerekvállam s ujjongtam belül a boldogságtól: ekkor melengette meg szívem először, de felejthetetlenül a munkás­összetartozás érzése... — Mi lesz hé?! — méltatlankodott Liptai úr. Kicsit vért a válaszra, aztán — legna­gyobb megrökönyödésemre — kedveskedve csapkodott Pali bécsi vállára: — Jön a szekér is, az orvos is, Janota Bátyám! Két zsadányi napszámos azonnal kimoz­dult a csoportból, de Pali bácsi vasmarokkal tartotta vissza őket. Majd Liptai felé fordult komoly arccal s várta a folytatást. Liptai csakugyan végigsimított a haján, úgy düny­nyögte: — Csakhát... — Csakhát? — kérdezte Pali bácsi éle­sen. — Kár volt annyira heveskedni, az is­pán úr erősen neheztel magára! Úgyhogy még ma engedelmet kell kérni tőle, Pali báési... Veszettül felpaprikázta az ispán urat, hallja! Majd este, munka után bemegy hozzá!... — Megy a nehézség — felelte csendesen Pali bácsi, " Piszkoskodik, semmi ember­AZ ELSŐ PRÓBA Irta: DER ENDRE ség benne, s hálábul a talpét nyalogassam? Legyintett, s beballagott a kalyibába, Kincses bácsihoz. UtánalőhoUam. Veron ápol­gatta odabent az öreget. Ecetes vízbe szóda­bikarbónát kevert s Kincses bácsi lihegve kortyintott az üdítő italból. — Űgy ém, Kincses bácsi! — biztatta Jaini mosolyogva. — Igyunk, hogy pirosod­junk! Megyünk még mink ketten a kornádi vásárra, azért a bizonyos birkáért! S összenevettek Pali bácsival. Addig eről­ködtek a nevetéssel, amíg Kincses bácsi ar­cára is fellopózott valami mosolygásféle. Nem nevetlem velük, hanem Janihoz furakodtam, s vállonböktem: — Bátyus! Miféle birkákról beszélsz? —> Hát arról, amelyik „megellik". — Melyik ellik meg? — Amelyiket Kincses bácsi elvisz a kos­hoz! Ezzel persze nem lettem okosabb, de nem faggathattam tovább, mert elmenesztettek a szekér sürgetésre. Nyékiék előtt találkoztam a betegszállító alkalmatossággal. Deszkaoldalú, vaskos ura­dalmi szekér volt, s olyan vésztjóslóan zör­gött, nyikorgott, mintha minden pillanatban ezer darabra akarna hullani. — „Szegény Kincses bácsi" — csóváltam a fejem, amint leszáll­tam a kerékről, hogy visszaforduljak. Valaki a karomba kapaszko­dott: *-» Vigyél el engem is a vázon! Nyéki Julika ... Vállamhoz bújtatta ag­godalmas sápadt kis arcát s nagy szeme ne­vetett is, sjft is egyszerre, — cirmosán és ké­ken, minV a legszebb búzavirág. Oly durván ráztam le, hogy rögtön megbántam magam is. — Mit kérésnél ott? — szóltam szigorú­an, — Bámészkodóra semmi szükség. Julika arcán könny pergett végig. — Be szeretném kötözni Kincses bácsit.., — Értesz is te ahlhoz! — simogattam meg mcstmár gyengéden a haját. — Különben, Veron rég bekötözte már! Hanem azért, mégis tnegmarkoltam bal­lal a kormányt, keményen, jobbal pedig a vázra emeltem Julikát Oly könnyű volt, mint, égy pihés madárfióka., Igen lassan próbáltam hajtani vele. de óhatatlanul meg­döccentjük néha a tkirVa keréknyomokon. Ilyenkor sikkantott Julika, jobban szorította a kormányt s hozzám simult félőseiö Arany­haja varkocsát a vállamra vágta a szél. Nem ráztam le onnan. Szívem körül jóleső melegség terjengett. Nem az aranyhajtól — az egy magéban nem sokat ér. Hanem a könnyektől s a szívemig lopózó szavaktól: „Be szeretném kötözni Kincses bácsit!" (Folytatjuk,)

Next

/
Oldalképek
Tartalom