Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-02 / 207. szám

OÍLMOGYIIRORSZOG 2 CSÜTÖRTÖK 1954 SZEPTEMBER? „Hég nyilvánvalóbbá vált, Etogy Adenauer politikája csődbe lutofl1 l" A nyugati sajtó cikke az európai védelmi közösségi szerződés párizsi elutasításával kapcsolatban egy másik, szovjet jegyzék isméi értekezletet javasolt a német kérdés megtárgyalására. A különbség az, hogy lényegesen megváltozott a közvéleménynek a jegyzékkel szembeni magatartása, különösen Angliában. Nyugat-Európa hatalmai ma hiszik, liogy nem fenyeget a szovjet támadás veszélye, Ge.ní pedig bizonyítékát adta annak, hogy a keleti blokkal folytatott értekezlet pozitív eredményt hozhat. Az angol vezetőket — akár kon zervativok, akár munkáspártiak — jelenleg nem az foglalkoztatja, hogy tárgyalni kell az oroszokkal, hanem az, hogy hogyan tegyék ezt« — írja a "l'Express-. -A brit miniszterelnök hisz abban. hogy a négy nagyhatalom vezetőinek legmagasabb síkon Düsseldorf (ADN) A Német Kommunista Párt elnökségének titkársága az -európai védelmi közösségnek- a francia nemzetgyűlés részéről történt elutasításával kapcsolatban nyilatkozatot adott ki.. A nyilatkozat a párizsi szerződés elutasítását Adenauer és Amerika európai politikája súlyos vereségének és a békepolitika győzelméneK jelenti ki. -Must még nyilvánvalóbbá vált, hogy Adenauer politikája csődbe jutott— mondja a nyilatkozat. — Nyugat-Németországnak most olyan kormányra van szüksége, amely a németek kölcsönös megértésének politikáját képviseli és amely hajlandó felvenni a tárgyalások fonalát a Német Demokratikus Köztársasággal-. A Német Kommunista Párt nyilatkozata örömmel üdvözli Ollenhauernak, a Német Szociáldemokrata Párt elnökének négyhatalmi értekezlet összehívására irányuló követelését. Az -AFP- jelenti, hogy Dulles amerikai külügyminiszter keddi sajtóértekezletén -elszomorító eseménynek- minősítette, hogy Franciaország elutasította az -európai védelmi közösséget- és azt hangoztatta, hogy Franciaország ezzel eltávolodott -saját négy évvel ezelőtt tett történelmi javaslatától-. A külügyminiszter közölte, hogy az Egyesült Államok helyesli a NATO — az Atlanti Szövetség — minisztertanácsa rendkívüli ülésének összehívását, majd hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok rövidesen tanácskozásokat kezd Adenauer nyugatnémet kancellárral. Dulles a továbbiakban azzal próbálta csökkenteni az amerikai közvélemény előtt a nyugati politika újabb kudarcának jelentőségét, hogy azt hangoztatta, -az Egyesült Államok elég rugalmas ahhoz, hogy a külső események figyelembevételével irányítsa külpolitikáját-. Dulles ezután felsorolt három -alapvető tényt- amelvek vélemény- szerint nem módosultak az EVK francia részről történt elutasítása következtében. Ezek: -1. Európa hathatós védelme megköveteli Németország lényeges katonai hozzájárulását: 2. Németországot nem lehet a végtelenségig semlegességre ítélni. Nem lehet szuverénitása kérdésében megkülönböztető intézkedéseket alkalmazni ellene. Németország szuverénitása felöleli saját egyéniségi egyéni és kollektív védelmének jogát; 3. Nem lehet sikeresen megakadályozni a háborút egymással szomszédos és régóta ellenséges nemzetek között csupán ígéretekkel. vagy fenyegetésekkel. A háborút csak nemzetekfeletti intézmények létrehozásával lehet megakadályozni-. Az amerikai lapok az Egyesült Államok -európai hadseregre- vonatkozó terveinek kudarcaként értékelik azt a tényt, hogy Franciaország nemzetgyűlése elutasította az EVK-szerződést. De a lapok híreiből az is kiderül, hogy az Egyesült Államok nem mondott lc terve főcéljáról, és pedig arról, hogy az amerikai imperializmus szolgálatában álló nyugatnemet hadsereget hívjon életre. A «NPW York Herald Tribünészerkesztőségi cikkében -Halaszthatatlan feladatnak- tartja Nyugat-Németország felfegyverzését. Whitnev. a -New York Timeslonrtcni tudósítója azt jósolja, hogy a diplomáciai tevékenység a francia nemzetgyűlés döntése után fokozódni fog. -Azt várják — írja Whi'nev —. hogy a megbeszéléshez szükséges rövid szünet után újabb lépések várhatók Az e'ső léoés a közös amerikaiangol t'e'hívás lesz, MendesFrance francia minisztere'nök-öhól a célból, hogy k'eszkiizöli-k heleeirvezését Nviigat-Németor"-ágra voo-tkozó kétszerződés-^-rvezethez. pmelvet a szakértők egy csoportja júliusban készített előA -l'Fxpress- című famcia polgári hetilan nagy cikkb»n foglalkozik Angliának az eurónai és általában a vdát? problémákkal kaoerolatrs áüásnontiávpl. A CŐrk r--c-qsgr> foi + ooafl. hopv Adíp m!'ri r-m rsntirkozík 07 FVK-h'z és ozvá'talán mi a "éleménvp i\j° tnétergzáP ű irafelfegyverzéséről m-id özeket írja: Most. amikor Dondonban és Párlzfhqn lázasan tanulmányozzák az EVK lehetséges pótmegoldásait, történő találkozója és együttes tárgyalása a világproblémákról, legalább egy nemzedékre meghozhatja a békét-. -Ami a munkáspártot illeti, .az Attlee és Bevan vezetésével a Szovjetunióban és Kínában látogatást tett küldöttségével megerősítette azt az óhaját, hogv nem enged át a konzervatívoknak minden kezdeményezést es ő is részt kér a Kelettel esetleg folytatandó tárgyalások előnyeiből-. A lap befejezésül annak a véleményének ad kifejezést, hogy -Agliának négyévi várakozó álláspont után végre el kell fogadnia, hogy Franciaországgal együtt energikusan kézbevegye Nyugat-Európa irányítását és mindenki számára elfogadható tervet kell kidolgoz-, nia a német kérdésben. ÉS Magyar államférfiak üdvözlőtávirata a Vietnami Demokratikus Köztársaság fennállásának 9. évfordulója alkalmából HO SI MINH ELVTÁRSNAK. A Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének, VIETNAM, A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az egész magyar nép és a magam nevében szívből jövő jókívánságaimat küldöm a Vietnami Demokratikus Köztársaság nagy nemzeti ünnepe alkalmából. Meggyőződésem, hogy a vietnami nép, amely hősi harcával hozzájárult Ázsia bókéjének kivívásához, lelkes alkotó munkával valóra váltja a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak a magyar nép által is hőn óhajtott felvirágoztatását. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke HO SI MINH ELVTÁRSNAK, A Vietnami Demokratikus Köztársaság Elnökének és miniszterelnökének. VIETNAM Engedje meg, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság fennállásának 9. évfordulója alkalmából forró üdvözletemet kütdjem a hős vietnami népnek és személy szerint Önnek, Elnök Elvtárs. A magyar nép a legőszintébb együttérzéssel kiséri a testvéri vietnami nép szabadságharcát és hazája újjáépítéséért folytatott alkotó munkájátSzívből kívánom, hogy a vietnami nép hazája egyesítéséért és felvirágoztatásáért folytatott harcát mielőbb teljes siker koronázza. * NAGY IMRE, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Boldoczki János elvtárs, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Fam Van Dong elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének küldött üdvözlőtáviratot. Mendes-France beszéde a francia nemzetgyűlésben Végül szavazásra tették fel a javaslatot, hogy a külpolitikai interpellációk vitáját, halasszák el november 3-ra. A nemzetgyűlés 418 szavazattal 162 ellenében elfogadta a javaslatot. Párizs (MTI) A francia nemzetgyűlés tegnap délutáni ülésének megkezdésekor Mendes-France kérte, hogy a külpolitikai interpellációk megvitatását halasszák el novemberre, a parlamenti szünet utáni időpontra. Ezután több felszólalás következett. köztük Pinay volt miniszterelnöké, aki támadta a kormánvt. amiért nem helyezkedett határozottan az EVK védelmének álláspontjára. Ezt követően Mendes-France lépett a szónoki emelvényre, hogy válaszoljon a vitában felszólalóknak. A miniszterelnök kijelentette, hogy a fő külpolitikai célkitűzés tisztázni Franciaország álláspontját. "Éppen ezért feltétlenül szükséges volt Franciaország neve cs a külföld előtti becsülete szempontiából, hogy kijussunk a bizonytalanságból". A kormánynak az EVK kérdésében tanúsított magatartásával kapcsolatban Mendes-France kijelentette. hogv olyan megoldást igyekezett találni, amelyet "az európai védelmi közösség hívei és ellenfelei egvaránt elfogadhattak volna, mint lojális kompromisszumot". Mendes-France hangoztatta, hogy a. hétfőt szavazás után a francia parlament megs'abadnlt h«tároz?l'anságától -Most tehát cselekedni kell — fűzte hozzá —. m-""hozzá igen gyorsan kell cselekedni-. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban arra hívta fel a fiaveimet, hogv "az FVK ellenfeleinek nasy többsége híve az atlanti szövetségnek". tehát erre kell alapozni a iövmdő npütiküi vonalvezetést A miniszterelnök végül be!"lenfotfp firtav ipveu-ezni fog NP,""Prőenjváxól "határozottabb és W•iesobb ígéreteket- karmi és kere=n( fogia a módokat, amelyek 'ehetővé teszik, hogy ha megegyezés születik. ebben Nagy-Britannia is -jelen legyen", Képek a Szovjetunió életéből A szovjet iskolákban megkezdő'dik az új tanév. A képen: Galja Liszák, Ólja Vtorova és Marina Plotkina elsőosztályosok ismerkednek az új iskolakönyvvel. L, r A képen: A moszkvai Össz-szövetségi Mezőgazdasági Kiállítás egyik részlete. Balról a mezőgazdaság gépesítése és villamosítása pavilon, jobbról a Szovjetunió Központi Területeinek pavilonja. Eisenhower beszéde az Amerikai Légió kongresszusán Eisenhower hétfőn beszédet mondott az Amerikai Légió kongreszszusán — jelentik a nyugati hírügynökségek. Az elnök főként külpolitikai kérdésekkel foglalkozott, s nem mulasztotta el, hogy demagóg kijelentéseket hangoztasson, t3kintettel a közeli választásokra. Eisenhower érintette n legutóbbi franciaországi eseményeket is és sajnálkozását fejezte ki afölött, hogy az Egyesült Államoknak az „európai védelmi közösség"-be vetett reményei nem válnak valóra. Az elnök ezután hosszasan foglalkozott. az Egyesült Államok „békeszerető" szerepével. Nyilván uz-. minden I ért. hogy visszaverje a köztársa- janak". ságipárti kormányzatot ért bírálatokat. Kijelentette: „Céljaink elérése attól függ majd, hogy a célok elérésére iránvuló amerikai nemzeti erőfeszítésből kitudjuk-e küszöbölni a belpolitikai előítéleteket és meggondolásokat". Eisenhower a békéről hangoztatott szólamok közepette azt állította, hogy az Egyesült Államok a leghatalmasabb és laghatásosabb katonai gépezettel rendelkezik, amely béke idején valaha is birtokában volt, majd hozzáfűzte, hogy „olyan embcrtartalékot kell teremteni. amely elegendő ahhoz, hogy lehetőséggel szembeszállIdegen birtokok India területén AUGUSZTUS ELSŐ FELÉBEN a világsajtó többízben foglalkozott, az Indiában lévő idegen biriokok kérdésével. Mint ismeretes, India kormánya többízben felszólította Portugália és Franciaország kormányát hogy kezdjenek tárgyalásokat az indiai kormánnyal Indiában lévő birtokaik békés úton történő átadásáról, miután — mint Nehru indiai miniszterelnök mondotta — lehetetlen, hogy India területének valamely része továbbra is idegen uralom alatt maradjon. Jóllehet, egy-egy portugál, vagy francia kézben lévő indiai birtok akkora csupán, mint egy nagyobb európai város területe, stratégiai, kereskedelmi és közlekedési szempontból mégis nagyjelentöségűek. így a portugál kézben lévő Daman, Diu és Goa közül különösen az utóbbi nagyfontosságú. Goát — amely 3720 négyzetkilométer kiterjedésével vetekszik egy magyar megye nagyságával ég több, mint éOO éve van a portugálok kezén — a portugál kormány az amerikaiak kezére akarja játszani és márig intenzív repülőtér-, katonai és haditengerészen támaszpontépítés folyik ezen a területen. Az indiai kormány a területhez való elidegeníthetetlen jogán kívül azért támaszt igényt a birtokokra, hogy kiküszöbölhesse idegen katonai támaszpontok építését az Indiai-félszigeten. A portugál kormány egyelőre hallani sem akar a fennhatósága alatt álló indiai területek átadásáról. FRANCIAORSZÁG mintegy kétszáz éve birtokolja Vonam, Podie héry. Karikai, és llohé indiai területeket. Ezek közül Pondichéry — kiejtve: Pondiséri — a legnagyobb és legjelentősebb. A franciák — elleniéiben a portugá'okkal — hajlandók tárgyalni az indiai kormánnyal e területek átadásáról és ezév májusának második felében meg is indultak az errevonatkozó megbeszélések a két kormány között, azonban június elején e tárgyalások a franciák teljesíthetetlen követelései miatt megszakadtak. Augusztus 24-én UjDelhiben. India fővárosában a két fél között újabh megbeszélések kezdődtek és „közel van annak a reménynek a megvalósulása, — mondotta Nehru indiai miniszterelnök ezzel kapcsolatban —, hogy békésen megoldják e területek Indiához csatolásának problémáját". INDIA TÉRKÉPÉNEK rövid tanulmányozasa után általános a meggyőződés: az indiai kormány jogosan támaszt igényt a portugál cs francia kézben lévő indiai területekre. Petrovics István