Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-02 / 207. szám

CSÜTÖRTÖK 1954 SZEPTEMBER 2, A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1954 augusztus 31-én ülést tartott, amelyen Apró Antal elvtárs beszámolója alapján megtárgyalta a Hazafias Népfront és a tanácsválasztás előkészítéseivel kapcsolatos feladatokat. A Központi Vezetőség egyhangúlag jóváhagyta a beszámolóban foglalt politikai irányvonalat a Hazafias Népfront létrehozására és a tanácsválasztások előkészítésérc. 3. DÉLMBGYSIRÖRSZAG A Tanácstörvény a néphatalom törvénye Irta : Bolya Lajos megyei ügyészhelyettes II. ' A NÉPJÓLÉT EMELÉSÉNEK útja: n mezőgazdasági termelés fellendítése ós ezen belül is a nagyüzemi gazdálkodás előmozdítása. Csak természetes, hogy a fejlődést biztosító eme nagyhorderejű feladatok a tanács feladatai közé kerülnek. A 6. 2. bekezdésének rendelkezései között azonban nem találunk utalást a helyi kereskedelem kérdéseire. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyi kereskedelem szervezése körül nincs minden rendben. A lakosság részéről sok panasz hangzik el a kereskedelmi szervek tevékenységével kapcsolatban és ezek a panaszok nagyon sok esetben alaposak. Az életszínvonal emelésében nagyon nagy szerep jut a kereskedelemnek és nem szabad megengedni, hogy a szervezés hiányosságai folytán a fogyasztási cikkek elosztásában zavar keletkezzék akkor is, amikor a fogyasztási cikkek bőven rendelkezésre állanak. A lakosság éppen a kereskedelem tevékenységéből messzemenő következtetéseket von le, mert ennek hibái legközvetlenebbül érintik. Különösen kellemetlenül érintik a dolgozókat a minőségi fogyatékosságok, s ezért úgy véljük, hogy a kereskedelem feletti felügyeletet kifejezetten is biztosítani kell a törvényben a tanácsok számára. ABBÓL A SZEMPONTBÓL, hogy a tanácsok milyen mértékben válnak a terület gazdáivá, jelentősnek tartjuk a 6. 3. bekezdésének rendelkezéseit, amelyek az országos jelentőségű gazdasági, társadalmi és kulturális jellegű állami feladatok megvalósításában a tanács közreműködését biztosítják. Ezek a rendelkezések kiemelik a tanács fe] el ősségét az országos ügyek intézéséért. Természetesen az országos ügyeket helyileg eldönteni nem lehet. de minden országos ügy helyi ügy is és a tanácsok nemcsak az országos feladatok helyi megvalósítását segíthetik elő, hanem az országos ügyek helyes eldöntésére Is befolyást gyakorolhatnak. A tanácsok ilyen tevékenységét a tanácstörvény azzal a rendelkezéssel teszi lehetővé és mozdítja elő, hogy a tanács „megvitatja az országos jelentőségű kérdéseket cs javaslatokat terjeszthet a felsőbb államhatalmi szervek elé". Ebben valamint a többi ide vonatkozó rendelkezésekben a tanács állami szerepének igen nagy távlatai nyilnak meg, különösen ha figyelembe vesszük azt is, hogy a törvény nemcsak lehetővé teszi, hanem igényli is a tanács munkáját az ország védelmi képességének fejlesztésében és megszilárdításában, a törvényesség megvalósításában, az állami és társadalmi rend biztosításában. , Ezeknek a rendelkezéseknek a megvalósítása a tanács alá rendelt szervek, intézmények, vállalatok tekintetében semmi akadályba nem ütközik. Mégis a „hogyan" kérdése, a végrehajtás mikéntjének kérdése merül fel ezen rendelkezések megvalósításával kapcsolutban. Különösen erőteljesen jelentkezik ez a kérdés a tanács alá nem tartozó szervek, intézmények és vállalatok esetében. A tanácsnak a tanács alá nem tartozó szervekhez való viszonyát a tervezet negyedik része szabályozza — s erről még később lesz szó — de a tanács alá nem tartozó vállalatokhoz való viszony alapvetően szabályozást nem nyert. Pedig a gyakorlat éppen ezen a téren jelez súrlódásokat és nehézségeket és pedig nemcsak a minisztériumSk és a tanács viszonylatában, hanem az alá- és fölérendelt tanácsok egymáshoz való viszonylatában is. Előfordul, • hogy Valamely élelmiszeripari vállalat fo.jsz munkája folytán _ valamely járás lakossága szenved hátrányt s mégis a helyi tanács mit sem tehet, mert n vállalat nem tartozik a tanács alá, hanem felettes szerv irányítása és ellenőrzése alatt áll. Sem a tanácsnak magának, sem az állandó bizottságoknak, sem a tanácstagoknak a törvénytervezet nem ad ellenőrzési jogot. A 21. 4. bekezdése akként rendelkezik, hogy csak a tanács alá rendelt vállalatok kötelesek az ügykörüket érintő kérdésekben az állandó bizottságnak a kívánt felvilágosítást megadni és a 26. 1. bekezdés f) pontja ugyanezt a rendelkezést tartalmazza a tanácstag jógáit illetően. UGYANCSAK ezekkel a rendelkezésekkel kapcsolatban vetődik fel az a kérdés is, amely szabályozást riem nyert, hogy milyen jogai vannak az érdekelt tanácsnak a vállalatoknak a tanács alá való rendelésével kapcsolatban, illetve a tanács hatásköréből való kivonásával kapcsolatban. Ezek a kérdések a dolgozók széles rétegeit érintik s bizonyára ezen kérdések rendezésére lesznek megfelelő javaslataik. Végül ebben a tárgykörben kell foglalkoznunk a törvénytervezet negyedik részével, amely igen világosan és mindenki számára érthetően tükrözi azt a szándékot, hegy a törvény a tanácsot valóban a terület gazdájává tegye. A 60—64. §.-ok a tanácsnak a tanács alá nem tartozó szervekkel való kapcsolatát szabályozzák és szilárd jogállást adnak a tanácsnak. A tanács és a végrehajtóbizottság működési területén — a fegyveres testületeket kivéve — valamennyi állami szerv tevékenységét figyelemmel kíséri a dolgozók erdekében hozott olyan szociális, kulturális, egészségügyi és munkaügyi szabályok megtartása szempontjából, amelyekkel kapcsolatban nincs hatósági jogköre. A tanács és a végrehajtó bizottság ellenőrizheti és beszámoltathatja azokat a szerveket, amelyek közreműködnek a lakosság gazdasági, szociális és kulturális szükségleteinek kielégítésében. A tanácsnak, a végrehajtó bizottságnak és a szakigazgatási szerveknek a jogszabályok által meghatározott hatósági jogkörükben hozott határozatai és rendelkezései a tanács alá nem tartozó állami szervekre is kötelezőek. MINT LATJUK, egyik rendelkezés nagyobb horderejű, mint a másik, és a tanács területi hatáskörének maximális szélességét biztosítják. de egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy a tanácsot a terület lakosságát érintő és az állami célkitűzések megvalósítását jelentő minden kérdésben milyen nagy felelőssége van. Éppen ennek a felelősségnek a nagysága miatt kell foglalkozni azzal, hogy ezek a szabályok valóban pontosak ós kimerítőek legyenek. Bár a 64. arra utal, hogy a tanács és a tanács alá nem tartozó szervek egymáshoz való kapcsolatára vonatkozó .részletes szabályokat a minisztertanács javaslatára az Elnöki Tanács állapítja meg, mégis szükséges foglalkozni azzal, hogy ezen javaslatba tett szabályok a kapcsolatok rendezésének legalapvetőbb tételeit megfelelően tartalmazzák. Arra gondolunk itt első sorban, hogy a lakosság szükségleteinek kielégítésében közreműködő szerveiket közelebbről is meg kellene határozni, továbbá, meg kellene mondani, hogy melyek azok az állami szervek, amelyekre a tanácsi szervek határozatai kötelezőek, továbbá, hogy mely tanácsi szerveknek, milyen határozatairól és rendelkezéseiről lehet szó. (Folytaljuk). Megkezdődött az iskola év Tanévnyitó a Szegedi Tudományegyetemen Az Ady-téri egyetem épületét már a szeptem bor elseje előtti napokon is sok diák kereste fel. Tegnap délelőtt 9 óra körül ünneplőbe öltözött fiatal emberek, leányok százai igyekeztek az egyetem felé. A nagy előadó terem is ünneplőbe öltözött, zászlókkal, drapériákkal, virággal díszítették fel erre a nagy napra. Lassan gyülekeztek a hallgatók, a tanárok. Kilenc óra után elcsendesedett a nagyterem közönsége. s megkezdődött a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészkarának ünnepélyes évnyitója. Baróti Dezső a bölcsészkar dékánja üdvözölte az új tanév megkezdésének napján a hallgatókat és elsősorban az elsőéveseket. Baróti elvtárs beszélt az elmúlt év eredményeiről, hibáiról és az új év feladatairól. Nem kis feladatot kell megoldani az elkövetkező években a bölcsészkarnak. Ismét kétszakos tanárképzésre térnek át. A nagy feladat megoldásához megvannak a feltételek, csak jó munkát kell végezni, tanárnak, diáknak egyaránt. Baróti elvtárs megnyitó beszéde után Kiss Árpád, a Szegedi Tudományegyetem rektora. Király Józsefnek, a Neveléstudományi Tanszék adjunktusának átadta az Oktatásügyi Minisztérium kitüntetését: „Az oktatásügy kiváló dolgozója" cimet. Majd Stefanik Károly, a bölcsészkar DISZbizottságának nevében üdvözölte az új tanév kezdetekor a tanárokaf és hallgatókat. Rózsa Istvánná elvtársnő, a megyei cs városi párt-végrehajtóbizottság nevében köszöntötte a tanárokat, hallgatókat és átadta a megyei párt-végrehajtóbizottság vándorzászlaját, a Tudományegyetem legjobb karának, a bölcsészkarnak. Ezután következett az évnyitó legünnepélyesebb pillanata, az eskütétel. 55 fiatal, elsőéves hallgató tette le esküjét az alkotmányra s fogadta meg, hogy becsülettel állja meg helyét itt az egyetemen. Az ünnepélyes évnyitó befejezése előtt Baróti Dezső dékán kiosztotta a diákok között a legmegbecsültebb kitüntetést, a Rákosi-ösztöndíjat — Fekete Mária, Schalatz Mária I. éves. Földi Vilmos, Juhász Antal II. éves és Stefanik Károly IV. éves hallgatóknak. Megkezdődött az 1954—55-ös tanév. Komoly munka kezdődik a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészkarán. Ünnepség a Radnóti gimnáziumban Szeptember 1-én derűs reggelre ébredt a város. Egyszerű hétköznap volt, de az utcák forgalma szokatlanul megnövekedett. Tegnap megkezdődött az új tanév. Visszatértek a nyári vakációkról tantermükbe a fiatalok, munkára készen állnak a tanárok, a nevelök. A Radnóti gimnázium tágas udvarán közéi ötszáz fiú sorakozott fel az új tanév megnyitójára. A Himnusz elhangzása után Gallé László iskolaigazgató üdvözölte a tanulóifjúságot. Beszélt az új tanév feladatairól, majd az elsősökhöz a következő szavakkal szóit: — A tanévnyitó napja minden diák életében maradandó élményt jelent. De legemlékezetesebb cs legmaradandóbb az első tanévnyitó ünnepély. Az elsősök még nem ismerik az iskolát, még nem tudják, csak a későbbiek során értik meg, hogy mennyi gondoskodó szeretettel, mennyi törődéssel készültünk fel fogadásukra. — Ünnepi hangulatban, ünnepiérzésekkel a tizedik szabad iskolaév megindítására készülünk. — mondotta Gallé elvtárs. Ez a hangulat mosolyt varázsol arcunkra, de ehhez szükséges az is, hogy fogadalmat tegyünk arra: ebben az iskolaévben még sikeresebben, még eredményesebben fogunk munkálkodni, hogy minden fiatalból hazáját szerető, eredményeink megvédésére elszánt és kész, nagyműveltségű és tudású ifjak a haza számára értékes dolgozókká nevelődjenek. Jármai Árpád, az intézet DISZszervezete nevében, Bóka Jánosné pedig a szülői munkaközösség nevében köszöntötte az új tanév megnyitásán résztvevő fiatalokat és tanárokat. Az ünnepély befejezése után a tanulók tantermükben ismerkedtek osztályfőnökükkel, tanáraikkal, egymással s a mai napon már megkezdve a komoly munkát tanulnak, hogy az 1954/55-ös tanév sikerrel záruljon. As eWá nap a fnáiauáiosí általános iskolában Ezévben is beköszöntött a szeptember. Meleg, napsütéses reggelre ébredt a város. A móravárosi kis házakban is szokatlan izgalom, készülődés volt tapasztalható. Nagy nap volt a tegnapi: szeptember elseje, az új iskolaév kezdete. Uj tanév, új feladatok, új kötelességek. Erre gondoltak már napok óta a raóravárosi iskola diákjaL tanárai, miközben a tegnapi megnyitóra készültek. Alig" múlt cl nyolc óra, a gyerekek máris gyülekeztek az iskolaudvaron. Kilenc órakor kezdődött az ünnepség, de a legifjabbak is már jóval előbb megérkeztek. Az óvónéni kíséretében jöttek a kis elsősök, s félszegen foglaltak helyet a számukra elkészített padokon. Az ünnepi tanévnyitó jelentéstétellel, majd zászlófelvonással kezdődött. Vidáman szállt a fiatalok ajkáról a dal: „Ej, haj száll az ének, szép az élet..majd a Himnusz komoly hangjai következtek. A kiósinyeket Papp István hatodik osztályú tanuló köszöntötte. — Uj szeptemberben, új iskolában köszöntünk titeket — hangzottak a vers sorai. Akikhez a vers szólt, izegve-mozogva ültek helyeiken s várták az ünnepség végét, hogy megláthassák osztályukat, mely második otthonuk lesz. A rövid műsort az iskola igazgatónőjének megnyitója követte. Az ünnepség után aztán minden diák az osztályúba vonult, hogy megkapják az első feladatokat, a könyv, fiizetvásárlást, hogy ma már teljes felszereléssel jelenhessenek meg az iskolákban és megkezdődhessen a komoly munka. Á tudomány és az ipar termékeny kapcsolata A Szegedi Tudományegyetem Általános- és Fizikai-Kémiái Intézetének tanárai, tanársegédei a pedagógiai munka mellett komoly tudományos kutatómunkát végeznek a gyönyörű új Békeépület laboratóriumaiban. A kormányprogrammnak megfelelően elvont, önmagukért való eszmefuttatások helyett a gyakorlati életben — gyakran gyárakban, üzemekben — felmerült kérdések megoldását helyezik munkájuk középpontjába. Jelenleg elsősorban a fémek korróziójával s az ellene való védekezés problémáival foglalkoznak. Igen jelentős ez a feladat, ha meggondoljuk, hogy hazánkban évente mintegy 500 millió forint kárt okoz a korrózió, a fémeknek az oxidáció következtében beálló apadása, tönkremenetele. Az ezzel, s főként a talajkorrózióval kapcsolatos tudományos kutatásokat Magyarországon először az intézet kutatói kezdték meg. Kiss Árpád akadémikusnak, az egyetem rektorának irányításával. Elektrokémiai eszközökkel vizsgálják, hogy a különböző talajoknak milyen hatásuk van a földbe fektetett csővezetékekre, kábelekre, tartályokra stb., s melyek azok a legtökéletesebb eljárások, ame'yekkel lényegében csökkenteni lehet ezeknek a fémeknek a romlását. Szovjet tapasztalatok alapján most az úgynevezett katódos védekezés módozataival kísérleteznek. Ennek lényege, hogy a korrózió veszélyének fokozottan kitett, például nagyobb tartályokat a közelükben elhelvezett egyenáramforrás negatív sarkával összekapcsolják, s ezáltal jelentősen megnövelik a tartály élettartamát. Az intézet munkatársai nem rejtik véka alá kutatásaik eredményét, tapasztalataikat átadják az ipari szakembereknek. Négytagú brigádot, alakítottak, amelynek tagjai állandó és szoros kapcsolatban állnak Szeged és a délvidék ipari üzemeivel. Balogh János tanársegéd például a kormányprogramul nyilváncsságrahozása óta mintegy 50 gyárat keresett fel. Szegeden mintegy húsz üzemet patronálnak rendszeresen. Szép eredmények születtek már a tudomány és a gyakorlat kapcsolatából. Horváth József és Széli Tamás tanársegédek a Szegedi Erőműnél neparég megállapították, hogy a kondenz csövek hűtővizében elszaporodó algák, moszatok, amelyek rétegszerűen megtelepszenek a csöveken, milliméterenkint 3—4 fokkal csökkentik a hőátadást, emellett elősegítik a kazánkő lerakodást is. Az intézet kutatói huzamosabb kísérletezés után klórmészből és ammóniumszulfidból olyan baktériumölő anyagot állítottak elő, amely a fémes alkatrészekre ártalmatlan. A laboratóriumi kísérletek befejeződtek, s rövidesen sor kerül az eljárás nagyüzemi kipróbálására. A Szegedi Kéziszerszámgyárban azelőtt forró olajjal végezték a szerszámok rozsdamentesítését. Ez nem megfelelő, mert például az exportált szerszámok a hosszú ideig tartó szá'lítás alatt gyakran megrozsdásodtak. Az intézet munkatársai egyhónapos kísérletezés után mintegy tízféle vegyületből tökéletes korrólióálló anyagot készítettek. Komoly segítséget nyújtanak a Szegedi Konzervgyárnak is. Rendszeresen megvizsgálják az ónozott lemezeket, amelyekből a kenzervdnbezok készülnek, hogy a különféle konzerveknek milyen hatásuk van ezekre. Az üzemben gyakran előfordult, hogy egyes konzervfajták üvegben is megromlot'ak. A kula,ók baktérium táptalajjal töltöttek meg egy i yen üveget. Rájöttek, hogy a lezárt üvegben lévő vákuum a levegővel együtt beszívja a baktériumokat — szabadszemmel alig látható hajszálrepedésen. Az üvegeket azóta — még mielőtt a gyárból kikerülnek — alaposabban ellenőriztetik, hogy így elejét vegyék a konzervek romlásának. Balogh János, Kiss László, Horváth József, Solti Mihály tanársegédek, a kutatóbrigád lelkes tagjai akkor is segítenek az üzemeknek, ha egy-egy kérdés nem tartozik a •"hatáskörükbe*. Legutóbb a Szegedi Bútorgyár fordult hozzájuk érdekes problémával: Az üzemben fel akarják használni a légtisztító berendezés által elszívott meleg levegőt a munkatermek fűtésire, úgy, hogy a szennyező anyagokat eltávolítva, a levegőt visszavezetik. A visszavezető készülék megtervezéséhez szükség volt a levegő sebességére, azonban ehhez csak az egyetemen van megfelelő műszer. Balogh János tanársegéd a Pitotcső segítségével megállapította a levegő sebességét, s hogy miiven méretű berendezésre van szükség. Ha a terv megvalósul, jelentős cnergiamegtakarítást credmé nyez maid népgazdaságunknak. A brigád tagjai most ismeretterjesztő füzetet állítanak össze a TTIT számára a korrózióról s az ellene való vódekezésről. Emellett felkészültek az új tanévre is. hegv az egyetem falai közé kerülő új nemzedékből is helytálló, áldozatkész embereket, fáradhatatlan kutatókat neveljenek, mint amilyenek ők maguk. (Ö. B) A dolgozók kívánságára isméi műsorra iűzie a színház a Cigánybárói Szeged dolgozóinak kedvelt co»rettje, Strauss Cigánybáró című műve. Az elmúlt évadban is nagy sikerrel játszották a színházban és a nyáron az újszegedi szabadtéri színpadon. A dolgozók kérésére a színház ismét műsorára tűzte. Szeptember 5-án, vasárnap este 8 órakor a színházban ismét előadják a Cigánybárót. A daljáték egyik főszereplőjét, Szaffit, a fiatal, tehetséges Harmath Éva alakítja. Az előadást nagy érdeklődés előzi meg.