Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-02 / 207. szám

CSÜTÖRTÖK 1954 SZEPTEMBER 2, A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1954 augusztus 31-én ülést tartott, amelyen Apró Antal elvtárs beszámolója alapján megtárgyalta a Hazafias Népfront és a tanácsválasztás előkészítései­vel kapcsolatos feladatokat. A Központi Vezetőség egyhangúlag jóváhagyta a beszámolóban foglalt politikai irányvonalat a Hazafias Népfront létrehozására és a tanácsválasztások előkészítésérc. 3. DÉLMBGYSIRÖRSZAG A Tanácstörvény a néphatalom törvénye Irta : Bolya Lajos megyei ügyészhelyettes II. ' A NÉPJÓLÉT EMELÉSÉNEK útja: n mezőgazdasági termelés fel­lendítése ós ezen belül is a nagy­üzemi gazdálkodás előmozdítása. Csak természetes, hogy a fejlődést biztosító eme nagyhorderejű fel­adatok a tanács feladatai közé kerülnek. A 6. 2. bekezdésének rendelke­zései között azonban nem találunk utalást a helyi kereskedelem kér­déseire. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a helyi kereskedelem szervezése körül nincs minden rendben. A lakosság részéről sok panasz hangzik el a kereskedelmi szervek tevékenységével kapcsolat­ban és ezek a panaszok nagyon sok esetben alaposak. Az életszín­vonal emelésében nagyon nagy szerep jut a kereskedelemnek és nem szabad megengedni, hogy a szervezés hiányosságai folytán a fogyasztási cikkek elosztásában za­var keletkezzék akkor is, amikor a fogyasztási cikkek bőven rendel­kezésre állanak. A lakosság éppen a kereskedelem tevékenységéből messzemenő következtetéseket von le, mert ennek hibái legközvetle­nebbül érintik. Különösen kelle­metlenül érintik a dolgozókat a minőségi fogyatékosságok, s ezért úgy véljük, hogy a kereskedelem feletti felügyeletet kifejezetten is biztosítani kell a törvényben a ta­nácsok számára. ABBÓL A SZEMPONTBÓL, hogy a tanácsok milyen mértékben vál­nak a terület gazdáivá, jelentős­nek tartjuk a 6. 3. bekezdésének rendelkezéseit, amelyek az országos jelentőségű gazdasági, társadalmi és kulturális jellegű állami felada­tok megvalósításában a tanács köz­reműködését biztosítják. Ezek a rendelkezések kiemelik a tanács fe­] el ősségét az országos ügyek inté­zéséért. Természetesen az országos ügyeket helyileg eldönteni nem le­het. de minden országos ügy helyi ügy is és a tanácsok nemcsak az országos feladatok helyi megvaló­sítását segíthetik elő, hanem az országos ügyek helyes eldöntésére Is befolyást gyakorolhatnak. A ta­nácsok ilyen tevékenységét a ta­nácstörvény azzal a rendelkezéssel teszi lehetővé és mozdítja elő, hogy a tanács „megvitatja az or­szágos jelentőségű kérdéseket cs javaslatokat terjeszthet a felsőbb államhatalmi szervek elé". Ebben valamint a többi ide vonatkozó rendelkezésekben a tanács állami szerepének igen nagy távlatai nyil­nak meg, különösen ha figyelembe vesszük azt is, hogy a törvény nem­csak lehetővé teszi, hanem igényli is a tanács munkáját az ország védelmi képességének fejlesztésé­ben és megszilárdításában, a tör­vényesség megvalósításában, az állami és társadalmi rend biztosí­tásában. , Ezeknek a rendelkezéseknek a megvalósítása a tanács alá rendelt szervek, intézmények, vállalatok tekintetében semmi akadályba nem ütközik. Mégis a „hogyan" kér­dése, a végrehajtás mikéntjének kérdése merül fel ezen rendelke­zések megvalósításával kapcsolut­ban. Különösen erőteljesen jelent­kezik ez a kérdés a tanács alá nem tartozó szervek, intézmények és vállalatok esetében. A tanácsnak a tanács alá nem tartozó szervekhez való viszonyát a tervezet negyedik része szabályozza — s erről még ké­sőbb lesz szó — de a tanács alá nem tartozó vállalatokhoz való viszony alapvetően szabályozást nem nyert. Pedig a gyakorlat éppen ezen a téren jelez súrlódásokat és nehéz­ségeket és pedig nemcsak a mi­nisztériumSk és a tanács viszony­latában, hanem az alá- és föléren­delt tanácsok egymáshoz való vi­szonylatában is. Előfordul, • hogy Valamely élelmiszeripari vállalat fo.jsz munkája folytán _ valamely járás lakossága szenved hátrányt s mégis a helyi tanács mit sem tehet, mert n vállalat nem tartozik a tanács alá, hanem felettes szerv irányítása és ellenőrzése alatt áll. Sem a tanácsnak magának, sem az állandó bizottságoknak, sem a ta­nácstagoknak a törvénytervezet nem ad ellenőrzési jogot. A 21. 4. bekezdése akként rendelkezik, hogy csak a tanács alá rendelt vál­lalatok kötelesek az ügykörüket érintő kérdésekben az állandó bi­zottságnak a kívánt felvilágosítást megadni és a 26. 1. bekezdés f) pontja ugyanezt a rendelkezést tartalmazza a tanácstag jógáit il­letően. UGYANCSAK ezekkel a rendel­kezésekkel kapcsolatban vetődik fel az a kérdés is, amely szabályo­zást riem nyert, hogy milyen jogai vannak az érdekelt tanácsnak a vállalatoknak a tanács alá való rendelésével kapcsolatban, illetve a tanács hatásköréből való kivo­násával kapcsolatban. Ezek a kérdések a dolgozók széles rétegeit érintik s bizonyára ezen kérdések rendezésére lesznek megfelelő ja­vaslataik. Végül ebben a tárgykörben kell foglalkoznunk a törvénytervezet negyedik részével, amely igen vi­lágosan és mindenki számára ért­hetően tükrözi azt a szándékot, hegy a törvény a tanácsot való­ban a terület gazdájává tegye. A 60—64. §.-ok a tanácsnak a tanács alá nem tartozó szervekkel való kapcsolatát szabályozzák és szi­lárd jogállást adnak a tanácsnak. A tanács és a végrehajtóbizottság működési területén — a fegyveres testületeket kivéve — valamennyi állami szerv tevékenységét figye­lemmel kíséri a dolgozók erde­kében hozott olyan szociális, kul­turális, egészségügyi és munka­ügyi szabályok megtartása szem­pontjából, amelyekkel kapcsolat­ban nincs hatósági jogköre. A ta­nács és a végrehajtó bizottság el­lenőrizheti és beszámoltathatja azo­kat a szerveket, amelyek közre­működnek a lakosság gazdasági, szociális és kulturális szükségle­teinek kielégítésében. A tanács­nak, a végrehajtó bizottságnak és a szakigazgatási szerveknek a jog­szabályok által meghatározott ha­tósági jogkörükben hozott hatá­rozatai és rendelkezései a tanács alá nem tartozó állami szervekre is kötelezőek. MINT LATJUK, egyik rendelke­zés nagyobb horderejű, mint a má­sik, és a tanács területi hatásköré­nek maximális szélességét bizto­sítják. de egyúttal arra is figyel­meztetnek, hogy a tanácsot a terü­let lakosságát érintő és az állami célkitűzések megvalósítását jelentő minden kérdésben milyen nagy felelőssége van. Éppen ennek a felelősségnek a nagysága miatt kell foglalkozni azzal, hogy ezek a szabályok valóban pontosak ós ki­merítőek legyenek. Bár a 64. ar­ra utal, hogy a tanács és a tanács alá nem tartozó szervek egymás­hoz való kapcsolatára vonatkozó .részletes szabályokat a miniszter­tanács javaslatára az Elnöki Ta­nács állapítja meg, mégis szük­séges foglalkozni azzal, hogy ezen javaslatba tett szabályok a kap­csolatok rendezésének legalapve­tőbb tételeit megfelelően tartal­mazzák. Arra gondolunk itt első sorban, hogy a lakosság szükség­leteinek kielégítésében közreműkö­dő szerveiket közelebbről is meg kellene határozni, továbbá, meg kellene mondani, hogy melyek azok az állami szervek, amelyekre a tanácsi szervek határozatai kötele­zőek, továbbá, hogy mely tanácsi szerveknek, milyen határozatairól és rendelkezéseiről lehet szó. (Folytaljuk). Megkezdődött az iskola év Tanévnyitó a Szegedi Tudományegyetemen Az Ady-téri egyetem épületét már a szeptem bor elseje előtti napokon is sok diák kereste fel. Tegnap délelőtt 9 óra körül ünneplőbe öltözött fiatal emberek, leányok százai igyekeztek az egyetem felé. A nagy előadó terem is ünneplőbe öltözött, zászlók­kal, drapériákkal, virággal díszítették fel erre a nagy napra. Lassan gyülekeztek a hallgatók, a tanárok. Kilenc óra után elcsendesedett a nagyterem közön­sége. s megkezdődött a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészkarának ünnepélyes évnyitója. Baróti Dezső a bölcsészkar dékánja üdvözölte az új tanév megkezdésének napján a hallgatókat és elsősorban az elsőéveseket. Baróti elvtárs beszélt az elmúlt év eredményeiről, hibáiról és az új év fel­adatairól. Nem kis feladatot kell megoldani az el­következő években a bölcsészkarnak. Ismét két­szakos tanárképzésre térnek át. A nagy feladat megoldásához megvannak a feltételek, csak jó mun­kát kell végezni, tanárnak, diáknak egyaránt. Baróti elvtárs megnyitó beszéde után Kiss Árpád, a Szegedi Tudományegyetem rektora. Ki­rály Józsefnek, a Neveléstudományi Tanszék ad­junktusának átadta az Oktatásügyi Minisztérium kitüntetését: „Az oktatásügy kiváló dolgozója" cimet. Majd Stefanik Károly, a bölcsészkar DISZ­bizottságának nevében üdvözölte az új tanév kez­detekor a tanárokaf és hallgatókat. Rózsa Istvánná elvtársnő, a megyei cs városi párt-végrehajtóbizottság nevében köszöntötte a ta­nárokat, hallgatókat és átadta a megyei párt-végre­hajtóbizottság vándorzászlaját, a Tudományegyetem legjobb karának, a bölcsészkarnak. Ezután következett az évnyitó legünnepélye­sebb pillanata, az eskütétel. 55 fiatal, elsőéves hall­gató tette le esküjét az alkotmányra s fogadta meg, hogy becsülettel állja meg helyét itt az egyetemen. Az ünnepélyes évnyitó befejezése előtt Baróti Dezső dékán kiosztotta a diákok között a legmegbe­csültebb kitüntetést, a Rákosi-ösztöndíjat — Fekete Mária, Schalatz Mária I. éves. Földi Vilmos, Juhász Antal II. éves és Stefanik Károly IV. éves hallga­tóknak. Megkezdődött az 1954—55-ös tanév. Komoly munka kezdődik a Szegedi Tudományegyetem Böl­csészkarán. Ünnepség a Radnóti gimnáziumban Szeptember 1-én derűs reggelre ébredt a város. Egyszerű hétköz­nap volt, de az utcák forgalma szokatlanul megnövekedett. Tegnap megkezdődött az új tan­év. Visszatértek a nyári vakációk­ról tantermükbe a fiatalok, mun­kára készen állnak a tanárok, a nevelök. A Radnóti gimnázium tágas ud­varán közéi ötszáz fiú sorakozott fel az új tanév megnyitójára. A Himnusz elhangzása után Gal­lé László iskolaigazgató üdvözöl­te a tanulóifjúságot. Beszélt az új tanév feladatairól, majd az el­sősökhöz a következő szavakkal szóit: — A tanévnyitó napja minden diák életében maradandó élményt jelent. De legemlékezetesebb cs legmaradandóbb az első tanév­nyitó ünnepély. Az elsősök még nem ismerik az iskolát, még nem tudják, csak a későbbiek során értik meg, hogy mennyi gondos­kodó szeretettel, mennyi törődéssel készültünk fel fogadásukra. — Ünnepi hangulatban, ünnepi­érzésekkel a tizedik szabad isko­laév megindítására készülünk. — mondotta Gallé elvtárs. Ez a han­gulat mosolyt varázsol arcunkra, de ehhez szükséges az is, hogy fogadalmat tegyünk arra: ebben az iskolaévben még sikereseb­ben, még eredményesebben fo­gunk munkálkodni, hogy min­den fiatalból hazáját szerető, eredményeink megvédésére elszánt és kész, nagyműveltségű és tudású ifjak a haza számára értékes dol­gozókká nevelődjenek. Jármai Árpád, az intézet DISZ­szervezete nevében, Bóka Jánosné pedig a szülői munkaközösség ne­vében köszöntötte az új tanév megnyitásán résztvevő fiatalokat és tanárokat. Az ünnepély befejezése után a tanulók tantermükben ismerkedtek osztályfőnökükkel, tanáraikkal, egy­mással s a mai napon már meg­kezdve a komoly munkát tanulnak, hogy az 1954/55-ös tanév sikerrel záruljon. As eWá nap a fnáiauáiosí általános iskolában Ezévben is beköszöntött a szep­tember. Meleg, napsütéses reggelre ébredt a város. A móravárosi kis házakban is szokatlan izgalom, ké­szülődés volt tapasztalható. Nagy nap volt a tegnapi: szeptember el­seje, az új iskolaév kezdete. Uj tanév, új feladatok, új kötelessé­gek. Erre gondoltak már napok óta a raóravárosi iskola diákjaL tanárai, miközben a tegnapi meg­nyitóra készültek. Alig" múlt cl nyolc óra, a gyere­kek máris gyülekeztek az iskola­udvaron. Kilenc órakor kezdődött az ünnepség, de a legifjabbak is már jóval előbb megérkeztek. Az óvónéni kíséretében jöttek a kis elsősök, s félszegen foglaltak he­lyet a számukra elkészített pado­kon. Az ünnepi tanévnyitó jelentésté­tellel, majd zászlófelvonással kez­dődött. Vidáman szállt a fiatalok ajkáról a dal: „Ej, haj száll az ének, szép az élet..majd a Himnusz komoly hangjai követ­keztek. A kiósinyeket Papp Ist­ván hatodik osztályú tanuló kö­szöntötte. — Uj szeptemberben, új iskolá­ban köszöntünk titeket — hangzot­tak a vers sorai. Akikhez a vers szólt, izegve-mozogva ültek he­lyeiken s várták az ünnepség vé­gét, hogy megláthassák osztályu­kat, mely második otthonuk lesz. A rövid műsort az iskola igazgató­nőjének megnyitója követte. Az ünnepség után aztán minden diák az osztályúba vonult, hogy megkapják az első feladatokat, a könyv, fiizetvásárlást, hogy ma már teljes felszereléssel jelenhesse­nek meg az iskolákban és meg­kezdődhessen a komoly munka. Á tudomány és az ipar termékeny kapcsolata A Szegedi Tudományegyetem Ál­talános- és Fizikai-Kémiái Intéze­tének tanárai, tanársegédei a peda­gógiai munka mellett komoly tudo­mányos kutatómunkát végeznek a gyönyörű új Békeépület laborató­riumaiban. A kormányprogramm­nak megfelelően elvont, önmagu­kért való eszmefuttatások helyett a gyakorlati életben — gyakran gyá­rakban, üzemekben — felmerült kérdések megoldását helyezik mun­kájuk középpontjába. Jelenleg elsősorban a fémek korróziójával s az ellene való védekezés problémáival foglal­koznak. Igen jelentős ez a feladat, ha meg­gondoljuk, hogy hazánkban évente mintegy 500 millió forint kárt okoz a korrózió, a fémeknek az oxidáció következtében beálló apadása, tönkremenetele. Az ezzel, s főként a talajkorró­zióval kapcsolatos tudományos ku­tatásokat Magyarországon először az intézet kutatói kezdték meg. Kiss Árpád akadémikusnak, az egyetem rektorának irányításával. Elektro­kémiai eszközökkel vizsgálják, hogy a különböző talajoknak mi­lyen hatásuk van a földbe fekte­tett csővezetékekre, kábelekre, tar­tályokra stb., s melyek azok a leg­tökéletesebb eljárások, ame'yekkel lényegében csökkenteni lehet ezek­nek a fémeknek a romlását. Szovjet tapasztalatok alapján most az úgynevezett katódos védekezés módozataival kísér­leteznek. Ennek lényege, hogy a korrózió ve­szélyének fokozottan kitett, például nagyobb tartályokat a közelükben elhelvezett egyenáramforrás nega­tív sarkával összekapcsolják, s ezál­tal jelentősen megnövelik a tartály élettartamát. Az intézet munkatársai nem rej­tik véka alá kutatásaik eredmé­nyét, tapasztalataikat átadják az ipari szakembereknek. Négytagú brigádot, alakítottak, amelynek tagjai állandó és szoros kapcsolat­ban állnak Szeged és a délvidék ipari üzemeivel. Balogh János ta­nársegéd például a kormánypro­gramul nyilváncsságrahozása óta mintegy 50 gyárat keresett fel. Sze­geden mintegy húsz üzemet patro­nálnak rendszeresen. Szép eredmények születtek már a tudomány és a gyakorlat kapcsolatából. Horváth József és Széli Tamás ta­nársegédek a Szegedi Erőműnél neparég megállapították, hogy a kondenz csövek hűtővizében elsza­porodó algák, moszatok, amelyek rétegszerűen megtelepszenek a csö­veken, milliméterenkint 3—4 fok­kal csökkentik a hőátadást, emel­lett elősegítik a kazánkő lerako­dást is. Az intézet kutatói huzamosabb kísérletezés után klórmészből és ammóniumszulfidból olyan bakté­riumölő anyagot állítottak elő, amely a fémes alkatrészekre ártal­matlan. A laboratóriumi kísérletek befejeződtek, s rövidesen sor kerül az eljárás nagyüzemi kipróbálá­sára. A Szegedi Kéziszerszámgyárban azelőtt forró olajjal végezték a szerszámok rozsdamentesítését. Ez nem megfelelő, mert például az exportált szerszámok a hosszú ideig tartó szá'lítás alatt gyakran meg­rozsdásodtak. Az intézet munka­társai egyhónapos kísérletezés után mintegy tízféle vegyületből tökéle­tes korrólióálló anyagot készítettek. Komoly segítséget nyújtanak a Szegedi Konzervgyárnak is. Rendszeresen megvizsgálják az ónozott lemezeket, amelyekből a kenzervdnbezok készülnek, hogy a különféle konzerveknek mi­lyen hatásuk van ezekre. Az üzem­ben gyakran előfordult, hogy egyes konzervfajták üvegben is megrom­lot'ak. A kula,ók baktérium tápta­lajjal töltöttek meg egy i yen üve­get. Rájöttek, hogy a lezárt üveg­ben lévő vákuum a levegővel együtt beszívja a baktériumokat — szabadszemmel alig látható hajszál­repedésen. Az üvegeket azóta — még mielőtt a gyárból kikerülnek — alaposabban ellenőriztetik, hogy így elejét vegyék a konzervek romlásának. Balogh János, Kiss László, Hor­váth József, Solti Mihály tanárse­gédek, a kutatóbrigád lelkes tagjai akkor is segítenek az üzemeknek, ha egy-egy kérdés nem tartozik a •"hatáskörükbe*. Legutóbb a Sze­gedi Bútorgyár fordult hozzájuk érdekes problémával: Az üzemben fel akarják használni a légtisztító berendezés által elszívott meleg le­vegőt a munkatermek fűtésire, úgy, hogy a szennyező anyagokat eltávolítva, a levegőt visszavezetik. A visszavezető készülék megterve­zéséhez szükség volt a levegő se­bességére, azonban ehhez csak az egyetemen van megfelelő műszer. Balogh János tanársegéd a Pitot­cső segítségével megállapította a levegő sebességét, s hogy miiven méretű berendezésre van szükség. Ha a terv megvalósul, jelentős cnergiamegtakarítást credmé nyez maid népgazdaságunknak. A brigád tagjai most ismeretter­jesztő füzetet állítanak össze a TTIT számára a korrózióról s az ellene való vódekezésről. Emellett felkészültek az új tanévre is. hegv az egyetem falai közé kerülő új nemzedékből is helytálló, áldozat­kész embereket, fáradhatatlan ku­tatókat neveljenek, mint amilye­nek ők maguk. (Ö. B) A dolgozók kívánságára isméi műsorra iűzie a színház a Cigánybárói Szeged dolgozóinak kedvelt co»­rettje, Strauss Cigánybáró című műve. Az elmúlt évadban is nagy sikerrel játszották a színházban és a nyáron az újszegedi szabadtéri színpadon. A dolgozók kérésére a színház ismét műsorára tűzte. Szep­tember 5-án, vasárnap este 8 óra­kor a színházban ismét előadják a Cigánybárót. A daljáték egyik fő­szereplőjét, Szaffit, a fiatal, tehet­séges Harmath Éva alakítja. Az előadást nagy érdeklődés előzi meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom