Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-09 / 213. szám

|ytLÁG PROLETÁRJAI mYESŰT.JETmj r A MAI SZAMUNKBÓL: AZ MDP CSON9KÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hogyan tett a jukkából fontos ipari növény Elméleti tanácsadó: Az anyaggal való takarékosság és az egyéni érdek összefüggése Kapunyitás előtt a Mezőgazdasági Kiállítás Magyar államférfiak üdvözlő távirata Bulgária felszabadításának 10. évfordulója alkalmából Jó szervezéssel — színvonalasabb népnevelőmunkáért Az olcsóbb építkezésekért V ' r^ Gondos gazda módjára végezzük az őszi feladatokat Az életszínvonal emelésének fontos része az öszi szántásivetési munkák jó és időben való elvégzése. Az elkövetkezendő hetekben a .dolgozó parasztok fontos feladata, hogy gondos gazda módjára, helyesen és a legjobbkor végezzék az őszi munkákat. Nem kis mértékben a szántástól, vetéstől függ, hogy a következő évben dús termést takaríthassunk be kenyérgabonából. Rendelkezés van arra, hogy a szántóterület 33 százalékán kenyérgabonát kell termeszteni. Ezt megtartani kötelesség! A mezőgazdaság fejlesztése — ezen belül a kenyérgabona termelés holdanként! termésátlagának növelése is — forrása az elkövetkezendő esztendőkben a jólét rendszeres és fokozatos emelésének. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat gyakorlati útmutatásokat ad arra, hogy mi a teendő a kenyérgabona holdankénti termésátlagának növeléséért. Hogy több búza és rozs teremjen, fontos, hogy a legjobb földbe, a legjobb elővetemények után vessük el a kenyérgabona magját. Búza után búzát ne vessünk, hiszen minden gazda tudja, hogy ez nem helyes. A mezőgazdasági programm előírja, hogy az elkövetkezendő - években 1—1 és félmázsával növeljük a holdankénti búzatermést. Szegeden és a szegedi járásban minden adottság megvan ennek megvalósításához. A szegedi járás homokos területein helyes munkával el lehet érni a rozs holdankénti terméseredményeinek növelését. S az őszi betakarítás, szántás és vetés legjobb elvégzése nyilvánvalóan közvetlen érdeke minden termelőszövetkezetnek es minden egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztnak. De országos érdek — nemzeti érdek is. ' * A termelőszövetkezeteik tagjai és vezetői az agronómusok segítségével alakítsák ki a helyes vetésforgókat, gondoskodjanak arról, hogy tisztított és jó vetőmag kerüljön a földbe; — jó talajba, jól előkészített vetőégyba. Készülniük keli az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak is. Nem lehet közömbös egy termelőszövetkezetnek és egy egyénileg dolgozó parasztnak sem, hogy mennyi kenyérgabonát terem földjük. A kisteleki Felszabadulás termelőszövetkezet tagjai napokkal előbb elvetették már a rozsot, s az már sorol, zöldéi. A szövetkezetiek tapasztalatból tudják, hogy a korai vetés mázsákban jelentkezik majd és holdanként 2—3 mázsával több termest jelent Az őszi árpa vetésnek is itt az ideje. A szegedi Felszabadulás tsz-ben, az Alkotmány tsz-ben, a volt lenföldbe már elvetették az öszi árpát. Készülnek — mert készülni kell — a kukoricatörésre s egyéb őszi betakarítási munkákra és ezzel együtt az oszi szantás-vetés jó elvégzésére. Az őszi betakarítás, szántás-vetés sikeréért a szegedi Felszabadulás termelőszövetkezet versenyre hívta ki a város határának valamennyi termelőszövetkezetét. A felhívás nyomán bontakozzék ki eleven verseny Szeged termelőszövetkezetei között. És a tsz-ekben kerüljön a dicsőségtáblára mindazoknak a neve, akik az élen haladnak az őszi munkákkal. A Szeged alsóvárosi egyéni gazdák az újszeged: egyéni gazdákat hívták ki versenyre az őszi munkák idejére. Azt vállalták az alsóvárosi gazdák, hogy az őszi vetést október 30-ig befejezik. A két városrész versenyének értékelését a területről egy-egy termelési bizottsági tag és a tanács mezőgazdasági osztályának föagronómusa végzi. A szegedi mezőgazdasági termelési bizottság segít abban, hogy az igaerővel, vagy vetőgéppel nem rendelkezőknél is el legyen végezve az öszi betakarítás, szántás-vetés. A pártszervezetek, a helyi tanácsok elsősorban segítsenek abban, hogy sikeresen végezzék a dolgozó parasztok az őszi teendőket. A pártszervezetek vezetésével, a helyi tanácsok, az agronómusok és a mezőgazdasági termelési bizottságok tagjai ismertessék meg és tegyék közkinccsé a kenyérgabona termelés helyes módszerelt. Segítsenek ebben az élenjáró gazdák. Munkálkodjék úgy minden dolgozó paraszt — és ez bizonyára így is lesz —, hogy örömükre az eddiginél dúsabbban teremjen kenyérgabonát a föld. Megnöveskedett a dolgozó parasztok biztonságérzete és tere melési kedve. Hozzon ez gyümölcsöző új sikereket az őszi munkákban is. Végezzük gondos, jó gazdákhoz méltóan az őszi betakarítást, szántást és vetést! A Szalámigyár dolgozói felkészüllek az oszi szezonra 'Á Szegedi Szalámigyárban a nyári időszakban nagyarányú karbantartási ée felújítási munkák voltak. A szalámigyártás id'nye most tíz hónap. A hátralévő két hónapban a dolgozók a karbantartási és javítási munkákat végezték. Plck úr idejében a szalámi gyártása csupán a téli hónapokra szorítkozott. A nyári karbantartási és felújítási munkákat üzemünk dolgozói végezték. A szalámigyártás idej'e alatt ezek valamennyien henteslpari szakmunkán dolgoznak. Az üzem pártszervezete és a vállalat vezetőságo helyesen tette. amikor megvalósította, liogy a karbantartási munkákra az üzem dolgozóit alkalmazza. Ezzel nagyarányú megtakarítást érünk el, amelyet más területen felhasználhatunk. Üzemünket nemcsak szépítettük, hanem korszerűsítettük is a nyári időszakban. Három darab kézi meghajtású liftünket villamosmotorral szerelünk fel. Ebből egy liflö már kész. a többit is már rövidesen üzembe helyezzük. Segédanyagraktárt és felül járható folyosókat építettünk. Elkészült a szalonnafagyasztó berendezés is, amely az áru minőségének javítását szolgálja. A közeli napokban ezt is üzombo helyezzük. A felújítási munkákra 270 ezer forintot fordítottunk. Az udvart is aszfaltoztuk, az üzem nagyrászét keramittal raktuk be, munkatermeket pedig betonoztuk. Ezeknél a munkáknál Császár Pál és brigádja tünt ki, akik a szalámigyártási idény alatt is jó munkát végeznek a osontozóban. Csiszár János és Erdélyi János a padlóburkolási munkában 1700 négyzetméter lapot raktak be. A többi karbantartó munkás is becsülettel résztvett abban. hogy üzemünket az őszi idényre előkészítsük. Most kondicionált raktárt építünk. amelybe hűthető (fűthető) páraolvonó és párafejlcsztő automata berendezés lesz. Hazánkban még ilyen nincs. Büszkék vagyunk rá, hogy a mi üzemünkbon készül az első kondicionált raktár, amely nagymértékben elősegíti, hogy minőségi árut adjunk a vásárlóknak. Kránitz Dezső Jó munkával az önköltség csökkentéséért cMaftoxabb munkát —- fokozottabb takarékosságot A Délmagyarországi Rostkikészítő Vállalat telepei között az egy mázsa rost önköltségének alakulásánál az ujszegedi telep a legjobb a második negyedévben. Jelenleg is 12.1 százalékkal alatta vannak a vállalat' átlagnak. A termelőüzem teljesiti is a tervét, az áz tatás azonban nem. Ebből és számos más tényezőből adódik, hogy még mindig veszteséges az újszegedi üzem. Tapasztalható ugyan javulás aa. önköltség csökkentésénél — júniushoz viszonyítva júliusban 14 százalékkal csökkent az üzemi veszteség —, de még mindig 17 százalékos veszteséggel dolgoznak. Ha a különféle költségeket vizsgáljuk a második félév első időszakában, azt láthatjuk, jóval túllépték a tervezett összeget. Miből adódik ez? Természetesen az előre nem tervezett dolgokból. Például most érkeztek meg a telepre a kazalozók. Nekik útiköltség kellett. A turbina gumijavítására sem számítottak előre, a mentőszekrények hiányzó felszerelésének pótlása is fontos volt. A dolgozók részére a gumicsizmákat is ki kellett javítani. Mindezt betetézte az, ami nem tartozik a külöféle költségekhez, de sokat határoz az önköltség csökkenésében — a készárutermelés. Az üzem az utóbbi időben silányabb minőségű nyersanyagból dolgozott és a kcszárutcrmelésnél ezáltal mínusz 40 ezer forint lett az eredmény. Az önköltség csökkentésénél van eredmény, de az cinköltség tényezői közül nem mindegyik mutat csökkenő tendenciát. Legfőképpen a különféle költségeknél láthatunk többletet. Augusztus hónapban is túllépték a határt. A feladat, hogy alaposabb munkával, fokozottabb takarékoskodással, alapos körültekintéssel dolgozzanak a telepen, hogy minél előbb megszüntessek a jelenlegi ráfizetést. Szétszórt csévék — kidobott forintok Az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalathoz soksok láda fonal keresztcséve érkezik a pamutfonőddktól. A fonalat vetülékszálnak használják jel a szövéshez. Az üres papír- és herax-csévéket, — miután a fonalat ledolgozták róla, — ládákba téve a raktárba küldik. Raktár messze esik a szövődé épületétől, s kis kocsikon a rostüzemhez tartozó iparvágányon szállítják ide az üres hüvelyeket. Ha végigsétálunk a sínek mellett, a szertehullott csévék elvezetnek bennünket a raktárig. Ezek cgyrésze már tönkrement, mert rátapostak és az cső is áztatta. Aki azonban a gondatlanul elszórt herax-hüvelyeket akarja látni, nem kell, hogy a sínek mellett fáradtságos sétát tegyen. Alig 20—25 méterre, az udvaron, a szépen gondozott virágágyaktól is szemlélheti a hasznavehetetlen hüvelyeket, amelyek tízesével hevernek az udvar porában. Ez a rész olyan „semleges" terület, „a senki földje". A Rostkikészítő újszegedi telepét és az Ujstegedi Kender-Lenszövő Vállalatot ugyanis nem rekeszti el kerítés egymástól A látogatót, aki a rosthoz igyekszik, úgy igazítják útba, hogy a szövődé épületén túl már a rostüzem van. A két üzem közti semleges területet nem igen tekinti meg senki. Ezért nem veszik észre, mennyi érték hever itt a porban. Drága forintokat érnek azok a hüvelyek, amelyek itt szét vannak dobálva. Minden kilogrammért 41 forint 40 fillért fizet ki az üzem. Ha az üres csévéket visszaküldik a fonódáknak, ez az összeg megtérül \ De a vállalatnál — amint a példa mutatja — nem tudnak olyan súlyú üres csévét visszaküldeni, mint amennyit kapnak. Ez azt jelenti, hogy a szövet önköltsége nem kevesebb, hanem mindig több lesz, mégpedig igen jelentős összeggel, mert több kilogrammot kitesz az udvaron és a sínek mellett elszórt herax-hüvely. Önköltségcsökkentés a Déma Cipőgyárban A! DÉMA Cipőgyár önköltségének jelentős részét tették ki eddig a posta- és telefonköltségek, valamit az utazási költségek. Az Iparigazgatóság részéről történt budapesti beszélgetések is sokszor a vállalat számlájára történtek, amikor nem egy esetben a munkához szorosan nem tartozó dolgokról is beszéltek. Egy-egy ilyen beszélgetés dija sokszor meghaladta a száz forintot. A posta és telefon költség július hónapban 2800 forintot tett ki. A nngyösszegű számla megszüntetésére a vállalat vezetősége szigorú ellenőrzést vezetett be a vidéki telefonbeszélgetések idejének megrövidítésére. Az eredmény nem maradt el. Augusztus hónapban már 1000 forinttal csökkent, júliushoz viszonyítva. a telefonköltség. Magas volt az utazási költség is. Ez abból adódott, hogy pár hónappal ezelőtt gyakran semmiségekért — jelentéktelen értekezletekre is — meghívtak a vállalattól 4—5 személyt. Egyik alkalommal is az Iparígazgatóság rendezésében tartott értekezletre például felrendelték Pestre a párttitkár elvtársat. a vállalatvezetőt, a munkaügyi csoportvezetőt és az üb.-clnököt is. Ez az utazás a négy személy részére több mint ezer forintba került. Ilyen ós ehhez hasonló eset többször fordult elő. Ezek miatt régebben közel 5000 forintot tett ki a havi útiköltség számla„ Az elmúlt hónapban már csak a legfontosabb értekezleteken jelentek meg — kevés létszámmal — s így augusztusban a júliusi utazási kiadásokkal szemben 2235 forinttal csökkent a kiadásuk. Az, hogy kevesebb látszámban és csak a legfontosabb értekez-letekre mentek fel, csak előnnyel járt, mert az értekezletek anyagáról így is tudomást szereztek az üzemben. Önköltségcsökkentésről beszélünk: az Iparigazgatóság szeptember 15-re „Önköltségcsökkentést értekezletet" hívott öszsze. amelyre felrendelte a vállalat igazgatóját, a párttitkárt, a műszaki vezetőt és egy kiváló dolgozót is. Ugyanakkor azt az értekezletet a vállalat egy, esetleg két képviselője is meghallgathatná, s az eredmény akkor sem maradna el, sőt megtakarítást érhetnének el az utazási költségeknél. Felvetődik az a kérdés is: mi lesz akkor, ha még a III. negyedévben kimerítik az üzem egész évi utazási keretét, s az év utolsó hónapjaiban a nagyon fontos megbeszélésre még egy személy sem tud mnjd felutazni! A DÉMA Cipőgyárban női cipőket készítenek. Az elmúlt évben gyermek cipőket is gyártottak és ehhez felhasználták a női eipőktől visszamaradó hulladék talpbéléseket. kruppontalp- és felső bőr hulladék anyagokat. A minisztérium azonban letiltotta a gyermekcipők gyártását. s azóta a használható hulladékanyagokat pár fillérért kénytelenek a MÉH-nek átadni. Javasolta ugyan a minisztériumnak a DÉMA Cipőgyár vezétiőségo. hogy az általuk fel nem hasznílt — de még gyermekcipők gyártásánál használható — hulladékokat utalják át a gyermekcipőket készítő gyár valamelyikének, de elvetették a javaslatot. Pedig a DÉMA Cipőgyár anyagköltségét is csökkentenék így, s ugyanakkor a gyrmekcipőket gyártó üzem önlcőltségo is kevesebb lehcltne. Követelik ugyan a felsőbb szervek az önköltség csökkentését, de nem adják meg mindig a kellő segítséget ahhoz, hogy a DÉMA Cipőgyár olcsóbban állítsa elő termékeit és ugyanakkor más cipőipari üzem is olcsóbban termeljen. A csangliajsekisla légikalózok támadása Amoj eilen Peking (Uj Kina). Szeptember 7-én hajnali négy óra és hét óra 25 perc között „F—47", ,,P—4—Y" és „B—25" mintájú Csang Kaj-sekféle repülőgépek két hullámban összesen 42 harci bevetést hajtottak végre Amoj ellen és több mint 50 bombát dobtak le. A kínai népi felszabadító hadsereg légelhárító alakulatai Amoj fölött három Csang Kaj-sek-féle repülőgépet lelőttek, húszat pedig megrongáltak. Az Amoj ellen intézett csangkajsekista légitámadásnak nyolc halálos, illetve sebesült áldozata van. A Csinkiang-tól délre lévő Sikengcun-ra és Vupu-ra tizenkét bomba esett. Ezzel egyidejűleg öt Csang Kajsek-féle hadihajó és a Kvemoj szigetén állomásozó Csang Kaj-sekféle csapatok tüzérsége lőni kezdte Amojt. A kínai népi felszabadító hadsereg tüzérsége azonnal visszonozta a tüzelést. Ellenállásba ütköznek a kuomintangista provokációk Moszkva (TASZSZ) A -Pravda* szeptember 8-1 száma V. Ovcsinyikov pekingi tudósítását közli arról a pusztító csapásról, amelyet a népi felszabadító hadsereg a kuomintangisták Csinmentao-szigeti erödeire mértek. Ovcsinyikov a többi között ezeket írja: A Tajvan szigetén és a partmenti szigeteken elsáncolt kuomintangista banditák által az utóbbi időben mind gyakrabban kifejtett különféle katonai provokációk jogos felháborodással és haraggal töltik el a hatszáz milliós kínai népet. Az utóbbi hónapokban a kuomintangisták különösen gyakran használták fel a Kínai Népköztársaság ellen irányuló fegyveres provokációk szervezésére a partoktól mindössze 20—25 kilométerre lévő Csínmentao szigetét. Az említett tok nem egyízben ágyúval lőtték Amoj kikötőt és a tengerparti utakat. niuuidu szigetei. emmer. tzi-isen a usang-r geten lévő kuomintangista csapa-1 lekméjjjreinek, A napokban a népi felszabadító hadsereg tüzérsége pusztító csapást mért a Csínmentao szigetén lévő Csang Kaj-Sek-féle csapatokra: a kitűzött órákban a partmentl U!egek tucatjai zúdítottak pergőtüzet a célpontokra. Egyre érzékenyebb csapások sújtják a Csang-Kaj-Sek-féle légikalózokat is. Az eszüket vesztett kuomintangista banditák — írja befejezésül a tudósító — Kína tengerparti vidékein fegyveres incidenseket provokálva csak vesztüket keresik. Ez' bizonyítják azok a pusztító csapások, amelyeket a kínai nép mér a provokáció szervezőire azzal az eltökélt szándékkal, hogy végetvesszi- 1 sen a Csang-Kaj-Sek-klikk bűncse-