Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-08 / 212. szám

SZERDA, 1954 SZEPTEMBER 8. A tanácstörvény tervezetéről Az új tanácstörvény a dolgozó tömegekről való fokozottabb gondoskodást helyezi előtérbe s, delmmsyhrorszag Közeledik népi demokráciánk alkotmányos életének nagy napja: a tanácsválasztás. Ilyenkor sok dolgozó megfontolja, vajon mekkora utat tettünk meg fejlődésünkben a tanácsrendszer bevezetése óta. Ha szívből felelünk erre, akkor minden dolgozó elmondhatja, hogy a nép bölcsessége mindinkább tért hódít a tanácsok ügyvitelében, különösen a kormányprogramm után. Az új tanácstörvény tervezet a dolgozó tömegekről való fokozottabb gondoskodást helyezi előtérbe. Én ezt az alkalmat használom fel arra, amikor országszerte a dolgozók a tanácstörvény tervezetet vitatják, a tanács munkájáról szólnak, hogy az Üjszegedi Fogarasiutca és Küküllő-utca lakóinak nevében megköszönjem a Városi Tanács gondoskodását. A Horthyrendszer 25 esztendő alatt sem volt képes városi színvonalra emelni ezt a két jobbára munkáslakta utcát. Nem volt víz a közelben, nem volt villany és a legkisebb eső után' is bokáig érő sárban kellett kivánszoogni a járhatóbb utakra. Most ez te/jesen megváltozott: ártézi kutat kaptunk, a mult év őszén kigyulladt a villany, a járdákra salakot hordtak, amelyet az utca lakói önkéntes vállalással elegyengettek. A mi tanácsunk minden problémánkat előbb-utóbb megoldja. Ezért készülünk munkahelyeinken többterme léssel városunk felszabadulásának 10. évfordulójára, a tanácsválasztásokra — ezzel is akarjuk segíteni államunkat. Csőre János, a Szegedi Kenderfonógyár művezetője A tanácstagok rendszeresen tartsák meg fogadóóráikat Nagy érdeklődéssel olvastam el a tanácstörvény tervezetet, amelyben megszabták a tanácstagok jogait és kötelességeit is. Azonban igen fontosnak tartanám, ha az új tanácstövény arra nézve is lehetőséget adna, hogy a tanácstagok munkájuk elvégzése mellett, rendszeresen megtarthassák a fogadóóráikat és ne kelljen különböző nehézségeken keresztülmenniök, hogy biztosítsák maguk számára a tanácsi munka elvégzéséhez szükséges időt Igen sok esetben és sűrűn cserélődtek a tanácstagok. Helyüket legtöbb esetben nem töltötték be. Helyesnek tartom a törvénytervezet VI. paragrafusa 4/b. pontját, amely előírja, hogy a megüresedett tanácstagok helyeit újra be kell tölteni. Csak azt hiányolom, hogy erre nem tűz ki határidőt. Javaslom, hogy igen rövid határidőt tűzzenek ki. Ez annál is inkább szükséges, mivel a tanácsok a maguk működési területén felelősek a dolgozók szociális, egészségügyi, kulturális, •közellátási és másirányú ellátottságáért és amennyiben egyes helyeken a tanácstagok eltávoznak, helyük megüresedne és nem tudnának eleget tenni a dolgozókról való fokozott gondoskodásnak. Igen fontosnak tartanám még azt is, hogy a törvénytervezetbe vegyék be azt, hogy a tanácstagok kötelesek megválaszolni, azoknak az ügyeknek az elintézését, melyekkel a fogadóóráikon megbízták őket. Mert igen sok esetben elhangzott a tanácstagok működéséről az a panasz, hogy meghallgatni meghallgatták a választókat, de nem értesítették őket, hogy kérelmükkel kapcsolatban milyen intézkedést tettek és mi lett annak az eredménye. Nagygyörgy Imre, a Jutaárugyár dolgozója Első szelvényére lelilalálalol éri el a Tolon Az e heti 12 találatos totószelvény egyik nyertese, Budai Elemérné a tatai járási tanács dolgozója. Most töltött ki először életében totószelvényt és ezzel mindjárt telitalálatot ért el: 90.002 forint 50 fillért nyert. Budainénak még három dolgozótársa is tippelt egy-egy szelvénnyel és abban állapodtak meg, hogy aki nyer, az juttait társainak a nyereményből. A váratlanul szerzett nagy összegből azonban a boldog nyerő még ötezer forint értékű ruhaneműt is vásárol Győrrévfadu legjobban rászoruló árvízsújtotta gyermekei számára. Gyermekparalíz'ssel foglalkozó orvoskongresizus kezdődött Rómában Róma (AFPj Hétfőn megkezdődött Rómában a gyermekparalizissel foglalkozó nemzetközi tudományos orvoskongresszus. A kongreszszust Gaetano Martino, olasz közoktatásügyi miniszter nyitotta meg. A küldöttek a konferencia során az orvostudomány történetében először tekinthetik meg a heinemedin betegség élő vírusait egy különlegesen erős új mikroszkóp segítségével. £hjoíoe&e.k az cíp^dcmen A VÖRÖSMARTY-UTCÁBAN, a színház színészbejáratával szemben van egy magas, emeletes ház. Ennek a háznak a kapuján reggeltőlestig vidám fiatalemberek járnak ki-be. Aki befele megy, rendszerint dinnyét visz, aki kifelé jön, az eiőbb megáll a kapu előtt, körülnéz és csak azután indul meg, bizonytalan léptekkel erre, vagy arra. llogy dinnyét visznek befele az nem csoda, hisz dinnyeszezon van. De hogy sokan megállnak a kapu előtt tájékozódni, ez már furcsa. Ezek nem lehetnek szegedi embernek, különben tudnák, hogy merre az arra. Valóban: új szegedi emberek a ház lakói. A ház ugyanis az orvostudományi egyetem fiúdiákotthona, és a befele dinnyevivők, a kifelé tájékozódók valamennyien elsőéves orvostanhallgatók. Ha valaki megszámolná őket, úgy találná, hogy kereken 130-an vannak. Az egyiket közülük Bóna Andrásnak hívják, özvegy édesanyja a kisalföld ' cukorrépatermő földjéről küldte ide, hogy azt a pályát választhassa magának, amelyikhez hivatást érez. Fogorvos akar lenni. Sopronban szakérettségizett. Bizony messze került hazulról, de azt mondja: — Kevés ideje vagyok Szegeden, de maris itthon érzem magam. Az egyetem igazán mindent megtett ennek érdekében. A menza kitűnő ételeket ad, a diákszálló kényelmes és szép. A DIÁKSZÁLLÓ frissen festett, oszlopos lépcsőiháza meg a folyosó valóban szép. Ilyen helyen igazán otthon érezheti magát az ember. A diákotthon igazgatója elmondja, hogy most kapták ezt az épületet, A nyáron tatarozták, kisebb átalakításokat végeztek rajta, hogy minél jobban megfeleljen a hallgatók igényeinek. — Remélem, meg lesznek elégedve vele a hallgatók — mondja. — De meg ám — veti közbe nevetve Kis Nándor — mert a mi szállodánknak van még egy nagy előnye: az, hogy a színház szomszédságában van. Aztán gondolkodva hozzáteszi: — Nekem nagyon tetszik a város, Többet kaptam Szegedtői meg az egyetemtől, mint vártam. Csak most aztán én is megfeleljek a várakozásnak. Az elsőéveseket nem csak arról ismeri meg az ember, hogy megállnak a kapu előtt tájékozódni. A könyvtárban. a katalógusnál is könnyen rájuk lehet találni — ők vannak ott legtöbben. Még nagy gondot okoz az egyes könyvek raktári számának kikeresése. A Somogyi könyvtárban is például Sándor János első éves joghallgató már munkában volt! Az első szemináriumra készült fel. Sándor János a magasépítő technikumban végzett és vállalati jogász szeretne lenni. Kétszáznyolcvan forint ösztöndíjat kap. Bejáró. Szülei Kiszomboron laknak, örömmel újságolja, hogy már volt előadásuk állam és jogelméletből, meg római jogból. Kicsit nehezen megy még az előadás jegyzetelése, de az előadó elvtársak tekintettel vannak erre és lassítják az előadás tempóját. Mosolyogva meséli el, milyen figyelemesek a könyvtár dolgozói. Pedig majdnem minden kérőlapot elhibáz az ember először. IGEN, KÖNYVTÁRAINK DOLGOZÓIT elismerés illeti. Mindkét könyvtárunk alaposan felkészült az egyetemisták fogadására. Különösen az elsőéveseket fogadják nagy figyelemmel és kalauzolják őket a könyvtárak dolgozói. — Valahogy rögtön észreveszik rajtunk, hogy elsőévesek vagyunk, és hozzánk mindenki kedvesebb — mondja Sándor elvtárs. Sebestyén József, a Juhász Gyula egyetemi diákotthonban lakik. Szakérettségis hallgató, a székesfehérvári MÁV fűtőház küldte szakérettségire. Jórendű volt. Most a magyar-történelem szakom tanul a bölcsészkaron. 470 forint ösztöndíjat kap. Szegedre vették fel. Vett már jegyet a Cigánybáróra, minden mozit végiglátogatott. — Kicsit furcsa még Szeged, de nem idegen — mondja. — A tanulmányi osztály, a tanárok, az idősebbek mindent megtesznek, hogy minél előbb a rendes kerékvágásba kerüljön az életünk. Évfolyamtársa, Grósz József nagymányoki bányászcsalád gyermeke újságolja, hogy volt már előadásuk is. AZ ELSŐÉVESEK szinte valamemennyien vidámak, megelégedettek. Igen sokat remélnek az egyetemtől, az új élettől. Az ország minden részéből jöttek ide, hogy tanuljanak, hogy felkészüljenek a munkára. Technikumok, szakérettségik, gimnáziumok, tanítóképzők küldték őket, a legjobbakat. Ahányan vannak, annyi cél, annyiféle terv. Fiatalok — tanulni akarnak. Az egyetemnek most segíteni kell őket, hogy terveik valóraváljanak, és megőrizzék és hasznosítsák azt a lendületet, életkedvet, amelyet magukkal hoztak. Bőhm József Agronőmusok tapasztalatcseréje Vásárhelyen Szeptember 6-án megyénk szakemberei — a gépállomások, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és kísérleti gazdaságok agronómusai — Vásárhelyen egész napos ankéton adták át egymásnak termelési tapasztalataikat. Nóvák Károly elvtárs, megyei főagronómús a vitaindító beszédében Gerő elvtárs „Készüljünk fel a télre" című cikkéből indult ki ée hangsúlyozta, hogy Gerő elvtárs szavai reánk, csongrádmegyeiekre is érvényesek, mert mielőttünk különösen «nagy feladatok állnak a télre való felkészülésben". — Megyénkben — mondotta Nóvák elvtárs — a sokoldalú feladat némileg elterelte a figyelmet a gabonakérdés megoldásától. Ez nem helyes. Igaz. nagyon fontos a hagyma-, a gyümölcs-, az ugorka-, a paradicsom- és a paprika-exportterv teljesítése, de ne csak a makói hagymának, meg az őszibarack egyeduralkodásának örüljünk; teSZEGEDI JEGYZETEK Miért rossz az ebéd ? Pár pere múlva 72 óra, A Délmagyarorszá gi Cipőgyár munkatermeiben még zúgnak a gépek, csattognak, zörögnek a szerszámok. A nyitott ajtókon, ablakokon keresztül azonban már ízlettes ebéddel bíztató illat árad be. Akik ebédre előfizettek. mosolyogva néznek össze munkaközben. Van aki mag is jegyzi: — Ma jó ebéd lesz, érzem az illatárált Amikor meg szólal az ebédidő kezdetét jelző csengő, sokan sietnek az ebédlőbe, tányért, kanalat, villát vesznek le a polcról. Megkezdődik az ebédosztás. — Húsleves — nézegetnek örömmel a tányérokba, míg az asztalhoz érnek. Megérdemelt a jó ebéd az igyekvő munka után. Az első kandi étel azonban nem ízlik. Kóstolgatják előbb, majd zúgás fut végig az asztalsorokon. — Ez nem húsleves! Az asszpnyok, akik ismerik a háztartás titkait és akik sokan főztek már tökbélből „húslevest" azonnal ki is találják, hogy bizony ez hamis-húsleves. Nekik azért valahogy másként sikerült. Többen be tudták vele csapni a férjüket, mert módosan, gondosan megadták az étel ízét. Ez a leves azonban más. Erősen érzik rajta a tök íze, hiányzik a zöldség belőle. Sebaj, majd a főzelék jobb lesz! Kiürülnek a tányérok és azok, akik gyorsabban ettek, már hozzák is az asztalhoz a tökfőzeléket, amelynek a tetején pörkölt piroslik. A pörköltnek volt hát olyan jó illata! A dolgozók azonban a tökfőzeléket gyanúval Jogadják. Még mindenki emlékszik egy nemrégen történt esetre, amikor ebédközben az egyik asszony kukacot talált a tökfőzelékben. 'Akkor szóltak is a szakszervezeti konyhán (ahol az üzemnek főznek) és ott megígérték, hogy ezután, jobban vigyáznak az étel tisztaságára. Ezzel most nincs is baj, mégis csaknem minden tányéron ott marad a főzelék. A dolgozók elégedetlenül és éhesen hagyják el az ebédlőt. Kifelé menet bizony nem igen dicsérik sem a szakácsot, aki nem adta meg az étel ízét, sem az Víemélelmezési Vállalat anyagbeszerzőjét, aki dohos lisztet ad a főzéshez. Csaknem ehetetlen volt a tökfőzelék szeptember 2-án, mert dohos liszttel rántották be a tököt és nem adtak megfelelő mennyiségű tejet vagy tejfelt a főzelékhez. Nem ez az első eset. hogy éhen maradtak a Déma Cipőgyár dolgozói és nemcsak a Déma Cipőgyár dolgozói hagyták a tányéron az ebédet. „Ezen a héten bizony sok tányérban ott maradt az ebéd nálunk is..." — mondja Nagy Jánosné, a Kötél- és Hálógyár ŰB.-titkdra. Az Autójavító dolgozóinak is feltűnt, hogy a szakszervezeti konyháról hozott ebéd minősége és íze egyre romlik. Magyar József elvtárs például azt is kifogásolta — és jogosan —, hogy fás, szálkás, napokkal előbb leszedett zöldbabot főznek meg az üzemi dolgozóknak. Hogy romlik az ebéd minősége az üzemi konyhán, annak egyedül a nemtörődömség, a gondatlanság az oka. Az Vzemélelmezési Vállalat dolgozói, amikor a heti étlapokat tervezik. amikor az ebédhez szükséges nyersanyagot felvásárolják és amikor azt megfőzik, gondoljanak arra, hogy azt munkában kifáradt emberek elé tálalják, akik a pénzükért ízletes, gusztusos és tápláló ebédet akarnak enni. Az Üzemélelmezést Vállalat vezetője, Bagán András elvtárs is tudja mindezt, de különböző kifogásokat mond. Az valóban igaz, hogy a MEZÖKER-töl és a Földművesszövetkezetiöl nem a legjobb minőségű, hanem napokkal előbb leszedett, többször fonnyadt főzelékféléket kapnak és ezért a MEZÖKER és a Földművesszövetkezet a felelős. Az étlapok összeállításához azonban ezután kérjék az üzemi étkeztetési felelősök segítségét és egyben kérdezzék meg tőlük, hogy mi a dolgozók kívánsága. Az Vzemélelmezési Vállalat gondosabban ellenőrizze a konyhák munkáját és gondoljon arra is, hogy ne csak tisztán főzzenek, hanem a magyar konyha szokásai szerint megfelelően adják meg az ebéd izét is. Ha így járnak el, bizonyára sok dicséretet és kevesebb kifogást hallanak majd és ahogy az ebéd jó illata mosolyra tudja deríteni a dolgozókat, a jó ebéd után még gyorsabban halad a munka is, (N. M.) leintsünk a gabona kérdés megoldása, a jövő évi kenyérellátásunk elé és felé. Nóvák elvtárs a továbbiakban jelentős szakmai támogatást, értékes tanácsokat adott megyénk szakembereinek, mert részletesen beszélt); az őszi talajmunkák — a trágyázás, a szántás, a vetőmag előkészítés és a vetés — helyes és korszerű módszereiről. Az előadáshoz elsőként Balogh Jenő elvtárs, a szegedi Dózsa tsz agronómusa szólott, aki elmondottp, hogy a termelőszövetkezet termőtalaja nem a legkieléigítőbb, mégis az idén megnyugtatóan szép eredményt értek el (tavaszi búzából például 9.98 mázsát termeltok holdamként az egyéni gazdák 7.12 máz3ás holdankéniti termésátlagukkal szemben). Eredményüket annak köszönhetik, hogy a tavaszi búzát tavaszi mélyszántásba vetették és a trágyázásnál pétisó műtrágyát ig alkalmaztak, öszi búzájukat szemcsés műtrágyával behintett talajba .vetették és tavaszszal, amikor a föld felszikkadt, péitisót hintettek a fejlődésben elmaradt növényre. A boronálást borús, szélcsendes időben végeztéik, s ha a szól egy percre is felerősödött beszüntették a boronálást. Az agronőmusok sokat beszéltek a talajelőkészítésnek arról a módjáról is amelyről Kolbai egyetemi tanár, a földművelési miniszlíérium főagronómusa írt vitaindító cikket. Limerlin elvtárs, a makói kísérleti gazdaság agronotnusa ezzel kapcsolatban mondotta ©1, hogy a forgatás nélküli talajelőkészítésnek ő is híve, de véleménye szerint fontos előfeltétele ennek az, hogy négyévenként legalább egyszer mélyszántást is kapjon a talaj. Az agronőmusok vitája és tanácskozása sok újat és értékes, gazdag tapasztalatokon alapuló, korszerű termelési módszert adott megyénk szakembereinek, Elkészüli az üjszegedi vízl-orcny Még néhány nap és üzembe helyezik ötéves tervünk Szeged viszonylatában igen jelentős alkotását, az üjszegedi víztornyot. A víztorony megjavítja Újszeged vízellátását. Újszegednek eddij csak alacsonynyomású vize volt. A szegedi víztorony egymagában nem tudta ellátni elegendő magasnyomású vízzel égés.: Szegedet. Ezérí vált szükségessé Újszegeden víztotorony létesítés A víztorony nagy ban fogja segíten a mezőgazdasági programm végrehajtását, az öntözéses gazdálkodás fejlesztését. A víztornyot 1950-ben kezdte el tervezni a Szegedi Tervező Irodában Szojka Jenő építészmérnök a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium megbízásából. A víztornyot eredetileg 25 m magasra tervezték, majd később a megnövekedett igényekkel számolva magasságát 36 m-re emelték. A tervezést igen nagy követelmények elé állították. Hasonló kapacitású víztorony hazánkban még nem volt. A szegedi víztornyot, amelyet 1900-ban terveztek, a tervezésnél nem lehetett alapul venni. A felszabadulás után hazánkban tervező mérnökök nem foglalkoztak víztorony tervezéssel. A sztálinvárosi víztornyot is később, 1951-ben tervezték. Ez természetesen igen megnehezítette a tervező munkáját. Szojka Jenő építészmérnök, akinek mintegy 30 esztendős szakmai gyakorlata van, nem rettent meg a problémától és negcldotta feladatát. Szojka elvtárs még annakidején fzért a munkájáét és más jelenős tervezéseiért z építőipar Kiáló dolgozója kiintetést kapta. A víztorony és ennek leglényegesebb része, az 500 m3-es víztartány hatalmas, 25 m magas vasbeton pilléreken nyugszik. A víztartány köralakú, 12 m átmérőjű. Mélysége 5 és fél méter. A víztartályhoz lépcsők vezetnek, és a víztartány felső szintjéig 212 lépcsőn lehet feljutni. Az üjszegedi víztorony néhány nap múlva megkezdi működését. A tartályok már meg vannak töltve vízzel. Az első próbákat a víztorony sikerrel kiáltotta. Az üjszegedi víztorony üzembehelyezése újabb állomás Szeged fejlődésének. Sohajda László tervező