Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-01 / 206. szám

SZERDA, 1954 SZEPTEMBER 1. A HAZAFIAS NÉPFRONT Országos Előkészítő Bizottsága nyilvánosságra hozta a tanácsok fölépítéséről, működéséről és feladatairól szóló törvénytervezetet és felhívta az ország dolgozó népét; hogy széles körben vitassa meg azt. De a, felhívás nemcsak a megvitatásra •mól, hanem arra is, hogy a dolgozók javaslataikkal és észrevételeikkel alkotó módon vegyenek részt az új tanácstörvény létrehozásában. Maga ez a vitára bocsátás is rendkívüli jelentőségű. Azt jelenti, hogy a dolgozó nép véleményt nyilvánít annak a törvénynek a tervezetéről, amelynek keretei között a jövőben az államhatalmat helyi vonatkozásban gyakorolni fogja és akarja. Azt jelenti, hogy javaslatot tesz a rendelkezések kiegészítésére vagy új rendelkezések felvételére, amelyek a néphatalom helyi gyakorlását a legmegfelelőbben biztosítják. A dolgozók legszélesebb rétegeinek véleménye után, javaslataik figyelembevételével emeli majd törvényre a javaslatot a népszuverenitást megtestesítő legfőbb államhatalmi szerv, az Országgyűlés. A' nyilvános, az egész országra kiterjedő vita a dolgozókat a közügyekben való részvételre mozgósítja, öntudatukat, felelősségérzetüket növeli, s egyben a jövendő tanácsi munkára való országos felkészülést is jelenti. MINDEZEKET figyelembe kell venni, mikor a törvénytervezet megvitatásához hozzászólunk. Elért nem lehet az a feladatunk, hogy a törvénytervezet egyes rendelkezéseit ismertessük, különösen nem az, hogy részletesen ismertessük. A dolgozók a törvénytervezetet olvasták, annak rendelkezéseit ismerik. Az államapparátusban dolgozó elvtársak pedig, akiknek egy rÓ6ze valódi szakembere a kérdésnek, nemcsak olvasták, hanem alaposan tanulmányozták is a törvénytervezet rendelkezéseit. Feladatunk tehát csak az lehet, hogy a dolgozók figyelmét azokra az új rendelkezésekre irányitsuk, amelyek népi demokratikus államunk új szakaszának politikáját fejezik ki. A gazdasági és társadalmi életben, bekövetkező fejlődést a szocialista államrcndben mindig követi az államszervezet fejlődése is. Olyan új feladatok megoldását veti fel a fejlődés, amelyeket a párt vezetésével a dolgozó nép csak új módszerek alkalmazásával tud megoldani. Az állam a szocializmus építésének fontos eszköze. Az új tanácstörvény tervezetét abból a szempontból kell vizsgálnunk, hogy ezeknek a követelményeknek megfelel-e. A' szocializmust a dolgozó tömegek aktív részvétele nélkül nem lehet felépíteni. De a dolgozók részrvételét úgy kell érteni, hogy az a társadalom szervezésében való részvételt is jelenti, másszóval az állami működésben' való részvételt. Az állam eredményes műA Tanácstörvény a néphatalom törvénye Irta : Bólya Lajos megyei ügyészhelyettes, egyetemi taaár és államigazgatási szervek működését, ez a törvény lesz a törvényesség alapja. Ennek megfelelően arra kell törekedni, hogy a törvény nyelvezete mindenki számára érthető legyen, hogy a kifejezések pontosak legyenek és a fogalmak világosak. Arra kell törekedni, hogy a törvényhozó szándékai a törvény szavaiban teljes kifejezést nyerjenek, hogy a törvény minden szabályozást felöleljen, amelyre szükség van a törvényhozó szándékainak kifejezéséhez. Azt kell elérni, hogy a törvény minijén. biztosítókot magában foglaljon a néphatalom érvényesülés© érdekében és semmi rés ne maradhasson a törvénytelenség számára, amelyen az ellenség behatolhat. A törvényesség szempontjából kell vizsgálni azt is, hogy a törvényben- határozottan ki van-e fejezve a hatalmi és igazgatási körök elhatárolása, az egyes szervek megfelelő hierarchiája és hogy az ügyintézésnek, a gazdálkodásnak, a dolgozó nép anyagi és kulturális szükségleteiről való gondoskodásnak olyan rendszerét fejezze ki a törvény, amely biztosítékot nyújt a bürokratizmus ellen, amely a törvénytelenség melegágya. HA EZEKET a szempontokat vesszük figyelembe, akkor általánosságban megállapíthatjuk, hogy a törvénytervezet óriási lépést tesz előre a demokratikus centralizmus megvalósítása terén. 1. A legdöntőbb benyomás, amelyet a törvénytervezet tanulmányozása után szerzünk aa, hogy a törvénytervezet a tanácsokat a terület valóságos gazdáivá teszi. Az államhatalom helyi szervei a tervezet szerint még nagyobb hatalmat kapnak és valóban helyi hatalmat jelentenek. A demokratikus centralizmusnak ezt a döntő megnyilvánulását főként a törvénytervezet Első részének IL fejezete és a Negyedik rész domborítja ki. Ezekkel a rendelkezésekkel azonban éppen rendkívüli fontosságuk folytán részletesebben is foglalkoznunk kell. A törvénytervezet 6. $-ának 2. bekezdése határozza meg a tanács helyi ezerepét. Azt mondja: „a tanács vezeti a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet". A tanács tehát a vezető szerv helyi viszonylatban és ennek a vezető szerepnek reális garanciáját az adja meg. hogy a törvény a tanácsra ruházza a helyi gazdasági terv és költségvetés megállapítását. valamint a terv és a költségvetés végrehajtásának irányítását ós ellenőrzését. Minden gazdasági vezetés akkor reális, ha saját torv és költségvetés keretében mozoghat ós nemcsak felsőbb utasításokat közvetít ós valósit meg. A vizsgálódásnak most arra kell irányulnia, hogy az önálló tervnek és költségvetésnek megállapításához milyen módon jut el a tanács, azaz, hogy az országos terv é« költségvetés keretében a helyi feladatok megtervezése és a végrehajtásukhoz szükséges költségvetés elkészítése biztoBitva legyen. Ugy véljük, hogy a tanácsi munkákban és a tanácsapparátusban dolgozók ezen a té5 DELMRGYBRORSZflG Vetik az őszi árpát a szegedi Felszabadulás tsz-ben Afár az ösz csipössége érződik a korareggelekben. A szántóföldön a hajnalokon finom, kékesszürke ködfátyol ül, amely aztán szertefoszlik később, ha felkapaszkodik a nap az égre. A korareggel enyhe ködösségében már emberek indulnak a szegedi Felszabadulás tsz földjére, hogy végezzék munkájukat. Hajnali 5 <5ra voltf amikor árpás zsákokkal megpakolt szekérrel indult kifelé a központi tanyából Szili Mihály és munkacsapata. Az ősziárpa vetéséhez készülődtek. Bibusz Kálmán és Seress Pál is hosszú léptekkel, vállán zsák- . kai indult a géphez, hogy beletöltsék a vetőmagot. Még másik két gépnél hasonlóan készültek. S aztán valaki jókedvűen elkiáltotta magát: — Induljunk hát! A vetőgépekkel elindullak. Minden gép előtt három-három ló, jó járású, jóerőbenlévö. Hullott az ősziárpa magja a földbe, amelyben nemrégiben még len volt. Napokkal előbb Tandari József és Jójárt Lajos, a dorozsmai gépállomás két traktoristája, — különben tsz-tagok, — jól megszántották a lenföldet, s az elmunkálás után sorkerült az »ősziárpa vetésére is. Egy fordulóban kérdeztük a munkáról a vetőgép után haladó Szili Mihályt, a zömök munkacsapat vezetőt. Rágyújtott egy cigarettára, ki;sit feljebb bökte fején fekete kalapját. — Jó a talaj és aztán itt az ideje az ősziárpa vetésének, s éppen ezért fogtunk mi hozzá. Helyes beosztással, jó gazdálkodással jut erő, mindent időben végezni. Nevet, önfeledten és magabiztosan, majd folytatja: — Jó termést akarunk ősziárpából is. Es nagyon jgaz ám az a szólás-mondás: ki mint vet, úgy arat. Ismeri ö is — mint mindenki a Felszabadulás tsz-ben — milyen óriási lehetőségek állnak előttük. Ki is akarják használni, s a vetésközbeni kis pihenő alatt sem tudta magábafojtani Szili Mihály nagy tervüket. — Rizstelepet akarunk létesíteni. Majd még eldöntjük, hogy 50, vagy 100 holdon lesz-e. Annyi biztos, hogy már rizst is akarunk aratni. De indult már tova, hiszen fontos a vetés és igyekeznek, hogy rendre, sorra mindent jól végezhessenek. Negyven hold ősziárpát vetnek. Kedden már 22 holdon földbekerült a mag. Ma, szerda este pedig már elmondhatják: elvetettük a negyven holdra az ősziárpa magját. J^emcsak a vetést végzik, hanem traktorok is dübörögnek a földön. A dorozsmai gépállomásról 3 gép, két műszakban hasítja a földet — csinálják a nyári mélyszántást. Készülődnek a kukoricatörésre is. Már. eltervezték, hogyan tudják majd gyorsan és jól befejezni az őszibúza elvetését is. 47 ezer forint megtakarításának története A Bureveszlnyik mozgalom tapaszla'atai a Szegedi Textilművekben ion- az uiuiui ereuixieuytw mu- , — ködösének éppen az a feltétele, I «n sok hasznos tapasztalattal rcn hogy az állam tevékenységében a dolgozók aktívan résztvegyenek. A.Z MDP III. kongresszusán Nagy Imre elvtárs a szocialista állam működésének ezt az alapelvé^ fejtette ki és hangsúlyozta, hogy a legfontosabb feladat az állami tevékenységben a dolgozók legszélesebb tömegeit, elsősorban a hatalom letéteményesét, a munkásosztályt bevonni és annak cselekvő részesévé tenni. EZT AZ ALAPVETŐ célkitűzést szolgálja a nyilvános vitára bocsátott törvénytervezet, s a rendelkezések vizsgálatát nekünk ebből az ulaptételből kiindulva kell elvégeznünk. A törvénytervezetnek ez a szándóka világos. Aki csak futólag olvasta is el a törvénytervezet rendelkezéseit. meggyőződhetett róla, hogy a tervezet rendelkezéseinek alapvető célja azoknak a törvényes kereteknek a megteremtése, amelyek között a dolgozó nép az állami tevékenységben tevékenyen résztvehet. Ez a széles demokratizmus a törvény alapvető jellemvonása, s ahhoz koll segítséget nyújtanunk, hogy a dolgozók ennek a demokratizmusnak érvényesülését figyelemmel kísérhessék n törvényben és tájékoztatásunk segítségével alaposan megfontolhassák javaslataikat és észrevételekot, amelyeket a demokratizmus következetes érvényesülése érdekében tesznek. A jövőben ez a törvény határozna majd, meg ft helyi delkeznek. amelyeknek nyilvánosságra hozatala nagy mértékben, segítené ennek az igen fontos rendelkezésnek pontos megfogalmazását, esetleg a kérdés részletesebb szabályozását. A KÖZEGÉSZSÉGÜGYI, kulturális és szociális feladatok ellátásán kívül a törvénytervezet az ipari és a mezőgazdasági termelés irányításának gondját is a tanácsokra bizza. A törvénytervezetnek ez a rendelkezése természetes, ha figyelembe vesszük, hogy a szoicialista állam a gazdaság szervezéscinek feladatát lg el kell lássa. A szocialista államot az is megkülönbözteti a burzsoá államtól, hogy gazdasági feladatokat lát el. A burzsoá állam nem irányítja a gazdaságot, hanem a gazdaság irányítóinak, a tőkéseknek a zsebében van s ezek éppen az államot használják fel a kizsákmányoló gazdasági rend fenntartására és védelmére. A szocialista állam a szocialista gazdaság alapjainak lerakásában tevékeny szervező munkát végez, a gazdasági tervezés, a gazdálkodás megszervezése, irányítása és ellenőrzése a szocialista állam egyik feladata. A tanácsokra ebben a vonatkozásban nagy feladat vár, mert a népjólét emelését a helyi termelés jó megszervezése és irányítása nélkül megvalósítani nem lehet. yfMnWifiHl, _ A III. pártkongresszus további fejlődésünk alapfeltételeként határozta meg a népgazdaság területén az önköltség csökkentését. Gerő Ernő elvtárs felszólalásában megállapította, hogy a munka termelékenységének fokozása mellett a másik fontos feladat, s egyben a párt politikája megvalósításának és az életszínvonal emelésének alapfeltétele a termékek önköltségének állandó csökkentése. Az önköltség csökkentésének és a termelékenység emelésének fokozottabb megvalósítása érdekében üzemünk augusztus 20-a tiszteletére felajánlást tett, melyben az anyagtakarékosság, a hulladék csökkentés, az anyagmentes feldolgozási költségek csökkentése és a minőségi együttható megfelelő szinten való tartása saerepeftCélkMfiaéNisfce* a, moszkvai BiuvveszbayBc cipőgyárban megvalósított számviteli rendszer bevezetésével kívántuk megvalósítani. Ezt a mozgalmat a gyűrűsfonó üzemrészben, amely fonódánkban súlyponti jellegű, a könnyűipari üzemek seraban az elsők között, fonódai viszonylatban pedig elsőnek vezettük be. Számvitelünket már meglévő adatszolgáltatásunk rendszerében úgy szerveztük át, hegy az önköltség alakulását minden íonúnőnknél egyénileg is kimutathassuk. A számviteli kezdeményezést műszáléi dolgozóink és íonónőlnk megértéssel fogadták és az augusztus 20-i verseny üzemünk életében még soha el nem ért eredményeket nnzott felszínre. A Burevesztnyik-mozgalotn keretében fokozottabban törődtünk a hulladékcsökkentéssel. Ezért sikerült elérnünk, hogy az elmúlt évi gyűrűsfonódai 5.73 százalékos átlaggal szemben 3.75 százalékra szorítottuk a gyűrűsfonódai hulladékot, A Bureveszlnyik mozgalom bevezetése óta a hulladékcsökkentés terén állandóan javuló eredményeket látunk. Az 1953 évi átlaghoz viszonyítva az alábbi összegű megtakarításokat értük el: 1954 I. negyedévében havi 18.313 forint megtakarítást, a II. negyedévben pedig már 22.556 forint a havi megtakarítás. Júliusban és az augusztus 20-i versenyben a megtakarítás havi összege elérte a 28 ezer forintot. Az üzem eddigi életében ismeretlenül nagy eredmények lehetővé tették hogy augusztus 20-a tiszteletére tett vállalásunkat augusztus 20-ig 200 százalékra teljesítettük és az egész harmadik negyedévre vállalt 47 ezer forintos hulladékcsökkentésből eredő megtakarítást már augusztus 14-re megvalósítottuk. További igen nagy jelentőségű lépés ezen a területen a fonóda vezetőjének, Zombori Zoltán elvtársnak kezdeményezése a hárem és félszázalékos gyűrűsfonódai hulladék megvalósításáért. A fonódavezető elvtárs által a legutóbbi műszaki konferencián felvett kezdeményezés művezetőink részéről megértésre talált. A célkitűzés megvalósításához négy tényezőre van szükség: . 1. Az előművek dolgozói jó minőségi munkájukkal segítsék a gyűrűs üzemrész dolgozóit a feladat megvalósításában. 2. Utolsó gépcsoportunk viszonylag magasabb hulladék százalékának erőteljes leszorítása. Elsősorban a műszakiak feladata lesz, hogy a gépek tüzetes átvizsgálása után olyan műszaki feltételeket teremtsenek, hogy a hulladékcsökkentés itt is a kívánt mértékben lehetségessé váljék. 3. Szükséges, hogy dolgozóink valamennyien a megkívánt mértékre csökkentsék a gép körüljárási idejüket. Vannak még dolgozóink, akik 5 százalékon felüli hulladékkal dolgoznak és az ezeknél végzett mérések azt mutatják, hogy gépikörüljárási idejük a jó munkamódszerekkel dolgozó fonónők idejének kétszeresét, sőt háromszorosát is kiteszi. 4. Még fokozottabb figyelmet kell fordítani az olajos és söpredék hulladékfajták csökkentésére. Ezeknél kilogrammonkint 10—12 forintos ráfizetés jelentkezik. Dolgozóinknak tehát fokozottan kell vigyázni arra, hogy a söpredékbe és az olajos hulladék közé a jövőben fonható nemes anyag ne kerüljön. A célkitűzésnek megfelelő 3 és fél százalékos hulladékszintet január hóban még csak fonónőink 13 százaléka tudta elérni. Ezzel szemben legutóbbi értékeléseink azt mutatják, hogy fonóuőink 47 százaléka eleget tudott már tenni ennek a követelménynek. Sőt vannak fonónőink, akik a hulladékképződést jóval 3 és fél százalék alá tudták szorítani. Legkevesebb hulladékkal Papp Viktória dolgozik (termelésének 2.30 százaléka hulladék). Szép eredménnyel dolgozik Seregi Mária és Berta Mária is, de rajtuk kívül Nagyiván Erzsébet, Vigh Júlia, Tombácz Istvánná, Veres Lászlóné, Vértes Éva, Vencel Irén is, akik •mind 3 százalék alá szorították a hulladék mennyiséget. Mindez azt bizonyítja, célkitűzéseink megvalósíthatók és ha dolgozóink elérik a megszabott színvonalat, olyan eredményeket mutathatunk fel, amelyekkel nemcsak eleget teszünk a pártkongresszus határozatainak, hanem bátran kiállhatunk az ország többi fonódái elé is, és utat mutathatunk számukra. Jónás Antal Szegedi Textilművek Keserű mattjukra emlékeznek, jövőjükről tanácskoznak Kískundorozsma választásra készülő lakói A csongrádmegyei Kiskundorozs-1 csak a tanácsválasztások után, mán — csakúgy, mint sokezer más | 1950-ben épült meg. Azóta a tamagyarországi faluban — egyre több szó esik a közelgő tanácsválasztásokról. Az utcákon a választással kapcsolatos első plakátok előtt beszélgető kis csopiortok alakulnak. Az öregek közül többen a régi választásokról meséinek, arról az időről, amikor még a falubeli több mint kétezer — legtöbbször munka nélkül tengődő — kubikos, zsellér, kőműves legtöbbjét megfosztották szavazati jogától. Eszes Mátyás földbirtokos és a hozzá hasonszőrűek nem bíztak a népben. A harmincas években sokszáz társával együtt ezért nem engedték az urnák elé Kerekes János tanácselnököt, akkori kubikost. Okul azt találták: »-Aki községi támogatást kap, az nem szavazhat-". Márpedig Kískundorozsma munkanélkülijei kénytelenek voltak a népkonyha híg levesein élni és így -élvezni a községi támogatást". Azoknak a nincsteleneknek szavazatait, akiket nem tudtak távoltartani a szavazástól, a képviselőjelöltek és korteseik ígéretekkel akarták megnyerni. Azonban igére, tük csak ígéret maradt. Az 1930 körül beharangozott villamos — amely ma összeköti a községet a hét kilométerre l&rő Szegeddel nács vezetésével sorra valósulnak meg a régi kívánságok. Az elmúlt négy év alatt többet fejlődött a község, mint a Horthy-rendszer 25 éve alatt. A villamos mellett, amelyen ma már mintegy ötezren utaznak naponta — 120 ezer forintos beruházással zárt csatornahálózatot kapott az egyik kerület. 1952-ben négy külterületi utca kapott közvilágítást. Többszáz házba vezették be a villanyt. A gyermekek részére napközi otthon és bölcsőde létesült. Négyezer kötetes könyvtárukat a nyári hónapiokban ís havonta mintegy hatszázan látogatták. Egészségházuk és űj tantermekkel bővült iskolájuk is a község fejlődését bizonyítja. Tennivaló azonban akad még bőven. Ezekről beszélgettek a közelmúltban aktivaülésükön a község kommunistái, miközben megbeszélték az új tanácstörvénytervezetet. Azóta naponta kisgyűléseken tanácskoznak az utcák lakói az új törvénytervezetről. Mindenki helyesli, hogy nagyobb önállóságot kapnak a helyi vezetők, mert az elmúlt évek-i ben nem egy életrevaló javaslat bukott meg egyes felettes szervek bürokratáin. A község vezetői máris új terveket kovácsolnak. Üj mozi, nagyobb kultúrotthon, s első éttermük létesítését tervezik. A megyén túl is híres, különösen izületi bántalmakat gyógyító sziksósfürdőjüket helyi kezelésbe veszik. Ezeket a terveket a most megválasztandó tanács valósítja majd meg. Dr Kiss Árpád a Szegedi Tudományegyetem rektora A minisztertanács dr. Fodor Gábort, a Szegedi Tudományegyetem rektorát a rektori megbízatás alól mányegyetem általános fizikai kémiai tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát, a természettudo1954. évi augusztus hó 15-i hatály-1 mányi kar dékánját a Szegedi Tu lyal felmentette és egyidejűleg dr. dományegyetem rektorává 1954 au l.Kiss ÁVÍáSté.. Szegedi kinevezte,