Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-04 / 209. szám

SZOMBAT, 1954 SZEPTEMBER 4. A Tanácstörvény a néphataíom törvénye Irta : Bólya Lajos megyei iigyésshelyetles 3 DELMRGYBRORSZtG IV. 3. A TOVÁBBI DÖNTÖ BENYOMÁS, amelyet a törvénytervezet nyújt: az államhatalom töretlen egységének biztosítása. Mint tudjuk, a tanácsok eddig a Minisztert .nács alá voltak rendelve. Ez azt jrientette, hogy államhatalmi szer\ 2k felett legfelső fokon államigaztatási szerv gyakorolta a felügyeletit. Ez most megszűnik. A törvénytervezet szerint a tanácsok legfelső fokon az Országgyűlésnek lesznek i lárendelve. A tervezet 3. §-a ugyanis kimondja, hogy „tanács r:r.k felsőbb államhatalmi szerví i'x van alárendelve és ezek irár -tása alatt áll." Ezek szerint a i; legyei tanács (fővárosi tanács, köz\ :tlenül az Elnöki Tanács alá ren< : t városi tanács) az OrszággyűI nek, illetőleg a Népköztársaság nöki Tanácsának, a járási (vároÍ ) tanács a megyei tanácsnak, (a \ rosi kerületi tanács a városi tanácsnak), a községi tanács a járási ; . p. ácsnak van alárendelve. Ebbe a • endszerbe tehát államigazgatási erv (minisztertanács) beiktatva nincsen. AZ ÁLLAMHATALMI SZERVEZET egységének ezen biztosításán túl a törvénytervezet a tanácsok általános felügyeletéről is rendelkezik s ezt a feladatot az Országgyűlésre, illetőleg a Népköztársaság Elnöki Tanácsára bízza. „A tarácsok általános irányítását, elleni zásét és legfelső felügyeletét az ' rszággyűlés, illetőleg a Népköztársaság Elnöki Tanácsa látja el." nnek a legfelső irányító és feli veleti jogkörnek a tartalmát is cghatározza a törvény és az Alkotmány rendelkezéseire támasz. odva — a felügyeleti és irányító í . vékenység részleteinek meghatái.zása mellett — megadja az Országgyűlésnek, illetőleg az Elnöki znácsnak azt a jogot, hogy bármely tanács határozatát megváltoztassa vagy megsemmisítse, ha az t árvénysértő vagy a dolgozó nép érsekeit veszélyezteti, továbbá, hogy l ármely tanácsot feloszlasson, ; melynek működése az AlkotmányIn ütközik, vagy a dolgozó nép ér1 skeit súlyosan veszélyezteti. Ezen általános irányító és felügyeleti jogkör biztosítása által valósul meg az egész államhatalmi szervezet egységes működése A TANÁCSOKNAK, mint az államhatalom szükséges szerveinek önállóságával és az államigazgatástál való elhatárolásával nem látszik teljesen összhangban lévőnek a 8. i-nak az a rendelkezése, amely szerint a tanács rendelkezése és rendelete nem lehet ellentétben nemcsak a felsőbb államhatalmi szer\ ek„ hanem a felsőbb államigazgat.ási szervek által kiadott jogszabályokkal sem. Kétségtelen az, hogy a felsőbb államigazgatási szervek 2 ^szabályokat a törvény keretében a törvény felhatalmazása alapján i ' annak végrehajtása érdekében 1 eznak és adnak lei és ezeknek a 1 rtóságok területén általános ér\ ínyük van. Ezekkel alsóbb tanács határozata nem kerülhet ellentétbe. . iégis megfontolandó, illetve pandan meghatározandó, hogy a fel: bb államigazgatási szervek mi1 .en „jogszabályai" azok, amelyek1 cl szemben az alsóbb államhatalmi szerv kötve van. Ugyanitt kell megemlíteni a 12. í rendelkezését is, amely szerint a i nácsnak nemcsak a felsőbb ál1-imhatalmi szervek által, hanem a 1 elettes tanácsok végrehajtóbizott: ágai és a minisztertanács által javasolt napirendi pontokat is meg l eli tárgyalni. Ebben a vonatkozásban tehát az alsóbb államhatalmi szerv, a tanács bizonyos mértékben alá Van rendelve a felsőbb államigazgatási szervnek, mert ez kötelezővé teheti amannak, hogy a tanácsülésen milyen kérdésekkel foglalkozzék. A rendelkezés értelme kétségtelenül az, hogy bizonyos aktuális kérdések, amelyekben, a tanács állásfoglalására szükség van, gyorsan és feltétlenül a tanácsülés napirendjére kerüljenek, A felettes tanács utasításának megadása ugyanis késhet, mert a törvénytervezet szerint a tanácsok fölfelé haladva mind nagyobb időközökben tartanak üléseket, s a tanács ilyen napirendi utasítást csak tanácsülésen adhat. Bizonyára megvan azonban a módja olyan rendelkezések felvételének, amelyekkel ez a cél elérhető anélkül, hogy az államhatalmi és az államigazgatási tevékenység határvonala elmosódna. 4. EZEKEN A DÖNTŐ jellemvonásokon kívül több olyan szabályozásra kell rámutatni, amelyek újak és amelyek mind a tanácsi rzervezet működésének eredményességét biztosítják. Ezek között Első helyen áll az állandó bizottságok kérdése. A törvény előírja, hogy a tanácsoknál milyen felada-. tok ellátására kell állandó bizottságokat létrehozni és lehetővé teszi, hogy a helyi sajátosságok és szükségletek szerint egyéb állandó bizottságokat is alakítsanak. A legfontosabb államigazgatási feladatok ellátására, mint például az ipar, kereskedelmi, mezőgazdasági, pénzügyi, stb. feladatok, azonban minden tanácsnál állandó bizottságot kell szervezni. Az állandó bizottság elnöke és tagja csak tanácstag lehet, de az állandó bizottság feladatainak eredményesebb ellátása céljából munkájába bevonja a dolgozókat, a különböző munkaterületek szakembereit Mint arra már utaltunk, véleményünk szerint, ez a rendelkezés biztosítja az állandó bizottság számára a feladatok ellátását ás nem látszik szükségesnek az állandó bizottság tagjai közé nem tanácstagokat is beválasztani. Ki kell emelni az állandó bizottság hatáskörének szabályozását is. Ezek közé főként a 21. §. 2. és 4. bekezdésében foglalt rendelkezések, amelyek szerint az állandó bizottság nemcsak a tanácsnak, hanem a végrehajtóbizottságnak is javaslatot tehet és a végrehajtóbizottság ezt a javaslatot a beterjesztéstől számított 30 napon belül köteles megvizsgálni, továbbá, hogy a szakigazgatási szervek, a tanács alá rendelt vállalatok és egyéb szervek kötelesek az ügykörüket érintő kérdésekben az állandó bizottságnak a kívánt felvilágosítást megadni, ami által az állandó bizottság tájékozódási lehetősége biztosítva van. UGYANILYEN TERMÉSZETŰ jogokat biztosít a törvénytervezet a tanácstagnak is, amikor a 26. §-ban kimondja a tanácstag több más jogosítványa mellett, hogy a tanácstag a tanácsülésen a végrelhajtóbizottságtól és a szakigazgatási szervek vezetőitől munkájukkal kapcsolatban felvilágosítást kérhet, az említett szervekhez és vezetőikhez kérdést intézhet, amelyre a kérdezett — szóban, vagy írásban — a tanács ülésén, illetőleg legkésőbb 15 napon belül válaszolni köteles, továbbá, hogy a tanács alá rendelt vállalatoktól és egyéb szervektől közérdekű kérdésekben felvilágosítást kérhet, a szervek vezetői pedig kötelesek a tanácstagnak a kért felvilágosítást megadni. Az állandó bizottságok és a tanácstagok ezekkel a jogaikkal élve biztosíthatják a tanács folyamatos tevékenységét az ülések közötti időszakban és előmozdíthatják, hogy a tanácsülések a felvetett kérdésekkel az anyag ismeretében teljes alapossággal foglalkozzanak. FELTÉTLENÜL EMLÍTÉST KELL tenni arról, hogy a tanácstagok választásánál a területi elv érvényesül. Ez annyit jelent, hogy az állampolgárok a tanácsok tagjait választó kerületenként közvetlenül választják és minden választókerület egy tanácstagot választ. A választásnak ez a rendszere biztosítja, hogy a választók a választott tanácstaggal közvetlen, személyes érintkezésben legyenek, hogy munkáját közvetlenül ellenőrizhessék, a tanácstag pedig meghatározott személyekkel, választóival szemben fokozott felelősséget érezzen. A választóknak joga van a tanácstagot visszahívni és a tanácstag köteles választóinak tevékenységéről rendszeresen beszámolni. Végül szólni kell a jelentős decentralizációról, amely a tanácsok, végrehajtóbizottságok és igen jelentősen szakigazgatási szervek vonalán érvényesül. A vonatkozó rendelkezéseket más vonatkozásban már korábban érintettük és ezekkel részletesebben nem foglalkozunk, csak általában utalunk azokra a rendelkezésekre, amelyek a kinevezési és a fegyelmi jogkört a legalsóbb szervekhez leviszik és ezáltal a helyi vezetést és a felelősséget hangsúlyozzák. Jellemző a szakigazgatási szervek esetében, hogy a szakigazgatási szervek dolgozóit a szakigazgatási szerv nevezi ki, sőt a szakigazgatási szerv irányítása alatt álló vállalat és egyéb szerv vezetőit is a szakigazgatási szerv vezetője nevezheti ki. Hiányolható, hogy a törvénytervezet az államigazgatási eljárásnak alapvető elveit és rendelkezéseit nem tartalmazza, így például a jogorvoslatok kérdéséről sincsen rendelkezés, NAGYVONALAKBAN megvizsgáltuk az egész törvénytervezetet és megállapíthatjuk, hogy nagyszerö törvény előkészítésében veszünk részt. Vitassák meg a törvény rendelkezéseit és segítsük elő, hogy ezek minél tökéletesebbek, pontosabbak, csiszoltabbak legyenek és teljes mértékben kifejezzék a dolgozó nép akaratát, előmozdítsák pártunknak és kormányunknak a népjólét megteremtésére irányuló politikáját. Fiatalok a pusztaszeri Petőfi tsz-ben Ment találnak abban semmi különöset, sőt természetesnek veszik a pusztaszeri Petőfi tsz-ben, hogy a lányok haja szépen van ondolálva. Ferenczi Ica hajában is "tartós-, s úgy megyen ki a közös földre dolgozni. Hát hogyne örülne ennek az apa is: Ferenczi István, — gróf Pallavichini egykori cselédje, most persze a Petőfi tsz tagja. — Haladnak ám a divattal a lányok, s a tsz-ben dolgozó fiúk. is. Akár a városiak, úgy néznek ki, ha ünnepre kicsípik magukat — mondja Ferenczi István, akit mindenki egyszerűen csak úgy szólít: Pista bácsi. Nevet, jó kedvű s az jut eszébe, hogy Pusztaszeren, az ő kis falujában — jó 40 kilométerre Szegedtől — bizony igényesek a tsz-ben lévő fiatalok, meg az Idősek is. Ez mértékkel persze nem hiba. Saját fiáról, a szintén tsz-tag Laciról meséli: — Az egyik este azt mondja nekem a gyerek, hogy vegyünk neki egy százas Csepel motort, mert hiszen a részmérés idején vagyunk. Éppenséggel megbirkóznánk a motorvétellel is, de az idén nem lesz motor. Van annál most még fontosabb is. Szépen felöltöztetjük a Lacit s kell ruha, lábbeli Ica lányomnak is. Jövőre könnyebben lehet motor, csak még jobban kell gazdálkodni. Mert ez az alap! Valóban. A 335 hold szántón gazdálkodó Petőfi tsz 1 év alatt — nem egyszer gond és baj között — erősödött, lépést tett előre. A szegedi járás legjobb dohányterme lói a Petőfi tsz tagjai. 1953-ban egy-egy munkaegységre összesen 4 forint néhány fillér jutott. Most évközben előlegként minden egységre már többet kiadtak. Ügy számítják, hogy a pénz egységenként évvégéig 13—14 forint között lesz. Minden tsz-tag megkapja a napokban előlegként a kenyérgabcliajárandóságot is. Az augusztus l-ig elért egy egységre 2 kiló 39 deka jut. Lesz kukorica és más járandóság is. Meg kell mondani, hogy a Petőfi tsz tagjai előtt is ott a lehetőség, hogy elyesebb gazdálkodással, nagymértékben növeljék jövedelmüket. A in-ben SS tag munkálkodik. Közülük 13 fiatal. Jó részüknek szülei is tsz-tagok. Meg kell hagyni, hogy a legények és lányok, aztán az idősebbek — egy, kettő kivételével — nem félnek a munkától. A fiatal, vígkedvű Pajkó Mihály fogatos is szép jövedelmet húz. Egységeire 8 mázsánál több a kenyérgabona járandóság. Előlegként májusig 979 forintot tett zsebre. Kapott már néhány kiló híján 2 mázsa burgonyát, 2 mázsa tűzifát, 4 mázsa 33 kiló galyat és mást is. Mi hát a terve a jójövedelmű, 20 esztendős legénynek? Ruhát akar venni és ingeket, lábbelit. Hadd írjuk még ide, hogy a Pajkó-csatsz-ben már 3132 forint pénzclőleget kapott, a kenyérgabona járandóságuk pedig több 26 mázsánál. A csupán néhány éve fészketrakott fiataloknak: Huszka Mihálynak és feleségének is vannak tervei. A fiatalasszony arcán mosoly elővillan fehér fogsora, amint sorolta: — Három apró gyerekünknek és magunknak ruhafélét veszünk, meg persze mást is a háztartásba. A tan-bői való kilépési nyilatkozatot egyedül Horváth István bácsi adta be. ö évekkel ezelőtt 8 holddal lépett be. Lányai: Valéria és Erzsébet, még a télen otthagyták a szövetkezetet és elindultak "szerencsét próbálni-. Augusztus 21-én aztán, a tsz közgyűlésén ott voltak Horváth István bácsi lányai is Az apa visszakérte a kilépési nyilatkozatát, Valéria és Erzsébet pedig arról szólt, hogy fogadják őket vissza a nagy családba. Megtörtént! Horváth István azért maradt, mert tudja: többre megy a közösben, mint az egyéni földön. A lányai meg igazán tapasztalatból mondhatják: nem rossz a tsz-ben. Tavaly Horváth István 33 mázsa kenyérgabonát vitt haza. Az idén is lesz mit aprítaniok a tejbe. Nincs még villany, se mozi Fusztaszeren. így a fiatalok és idősebbek felkerekednek és kerékpárral bemennek a szomszédos Kistelekre moziba, vagy egyikük-másikuk a cukrászdába. A lányok Kistelekre járnak a fodrászhoz is. A tsz könyvtárral is rendelkezik. Olvasnak a tagok. De még több könyv is kellene. Solohov: Üj barázdát szánt az eke című könyve kézrőlkézre jár. Az elmúlt esztendőben a tsz-fiatal oknak tevékeny kultúrcsoportjuk volt, rendszeresen adtak műsort. Most hiányzik ez és kár, hogy a tsz pártszervezete, DlSZ-szervezete megfeledkezett erről. Helyi áram előállításával — erre van lehetőség — Pusztaszeren is farthatnának mozielőadáspkat. Régóta ígérik ezt az illetékesek. Ideje lenne cselekedni, hogy legyen mozi. Panaaxhoááara nincs okuk a Petőfi tsz tagjainak. De sem a fiatalok, sem az idősebbek nincsenek megelégedve — többet akarnak, mert előttük áll a lehetőség a közös gazdálkodásban. Ha ezt jól kihasználják, jövőre Ferenczi Laci is ráülhet a saját motorkerékpárjára. A mindössze 19 esztendős Ferenczi Ilona boldogan készülődik a tsz elnökképző iskolába. Nevető, csillogószemű lány. Fiatalsága öszszehasonlíthatatlanul más, mint szüleié volt. ö és apja mondja: idősnek és fiatalnak a jó munka, helyes gazdálkodás nyomán jó jövő a közös .., (m. s.) Díjmentes talajvizsgálat az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Hazánkban jelentős területeket tesznek ki a terméketlen, vagy rosszul termő szikop és mésztelen, úgynevezett „savanyú" talajok, amelyeknek javítása, hasznosítása, termővétótele ma már elsőrendű feladata a magyar mezőgazdaságnak. De egyébként jóltermő talajok esetében is gyakran vizsgálandó, milyen növényfajtáktól várhatunk róla legeredményesebb termést. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat biztosítja a dolgozó parasztok számára a talajjavítást megelőző díjmentes talajvizsgálatot, a javítóanyag bedolgozásával járó kiadásokra pedig hosszú lejáratú kölcsön folyósítását. Ennek jelentősége akkor mérhető fel, ha tudjuk, hogy a megjavított mószigényes szikes talajok 4—5 és a savanyú talajok 2—3 mázsával több búzát teremnek holdanként. Ebben a hónapban, 11-én 'nyitja meg kapuit Budapesten az Országos Mezőgazdasági Kiállítás. Nagy érdeklődésre tarthat 6zámot a kiállításon az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet által felállítandó talajlaboratórium. A kiállítás látogatói a talajlaboratóriumnál részben fényképfelvételeken, rétszben pedig működés Iád: az apa és két fia az idén a közben ismerkedhetnek meg a laboratóriumi munka egyes folyamataival is. A talajlaboratórium dolgozói díjmentesen vizsgálják majd meg azokat a talajmintákat, amelyeket a dolgozó parasztok magukkal visznek. A vizsgálat eredményei alapján a laboratórium agronómusa tájékoztató szakvéleményt is ad. Ehhez azonban szükséges, hogy a talajminták a teriilet különböző pontjairól, különböző mélységből szedve száraz állapotban, porrátörve, mélységenként megjelölt tiszta csomagolásban legyenek, szükséges az is, hogy a minták körülbelül félkilogramm súlyúak legyenek. A kiállítás talajlaboratóriumánál a dolgozó parasztok bejelenthetik igényüket földjük részletes megvizsgálására is. Szergej Ohrazcov a „Szovjetunió Népművésze" lelt Moszkva (TASZSZ) a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége Szergej Obrazcovnak, a Szovjetunió Állami Bábszínháza főrendezőjének és igazgatójának a szovjet színházművészet terén elért kimagasló éredményei elismeréséül a "Szovjetunió népművésze- címet adományozta. SZEGEDI JEGYZETEK Az első nap az iskolában Megkezdődtek a tani- padokban ülő kislánytások az. ország vala- kák színes nyári ruhámennyi iskolájában, jukban, nagy fehér szaVárta már ezt a napot lagokkal hajukban olyadiák, tanár egyaránt, de talán legjobban az elsőosztályosok várták. Az óvódákban a „legidősebbek" már az iskoláról tanultak verseket, énekeket s alig várták, hogy indulhassanak iskolába. A Mérey-utcai általános iskola közel 50 elsős leánykája boldogan vette át az évnyitó nok voltak, mint egyegy virágcsokor. Amikor a kedves, mosolygós tanífónéni, Magda néni és az igazgatónéni beléptek az osztályba, az egész osztály ' felállt s üdvözölték nevelőiket. — Mesével kezdjük az első napot — mondta Magda néni. Tágra nyíltak a szeünnepségen az iskola mek; ez nem is rossz ajándékát, a piros szekfüt és a ceruzát. Nem is tudtak azon az éjszakán aludni, hiszen másnap már megkezdődöt a tanítás. A tanácsháza toronyórájának mutatója alig haladt túl a fél 1-en, amikor már gyülekeztek az első osztályosok. Sok kislányt édesanyja, nagyobb testvére, nagymamája még kézenfogva vezetett az iskola felé. A kapuban a búcsúzásnál bizony egykét könnyl?sepp is kigördült a nagy kék szemekből. gondolták a lánykák. Mesével kezdeni a tanulást! — Mesélek nektek a tapsifüles Gyusziról — folytatta tovább a tanítónéni — ha valaki nem ismerné, az jól figyeljen ide. Szép gondosan elkészített képet akasztott a táblára, — En ismerem — szólt közbe a mosolygós Odri Zsuzsa. — Én is. én is — kiabáltak többen. — Legyetek csendben, mert csak úgy tudom sziból hogyan lett bátor tanító. A mese közben szereplő állatok képei felkerültek a táblára, a sárgarigó fiaival, a ravasz róka és a többiek. Lélekzetüket visszafojtva hallgatták az iskola legfiatalabbjai a mesét, amely mindegyiküknek nagyon tetszett. A mese befejezése után igy szólt a tanítónéni: — Most rajtatok a sor, mulassátok meg, ti mit tudtok, mit tanultatok az óvodában. Nem igen mert senki mozdulni, hiszen még olyan ismeretlen itt minden, de voltak közöttük bátrak is. A kis lányok az udvarra 'és ott ismerkedtek iskolájukkal, a nagyabbakkal. A kővetkező órát az udvaron tartották meg. Játszottak. Nagy, nagy kört alakítottak a kicsiny lánykák s boldogan, gondtalanul énekeltek. Egyszerre csak új játszótársak érkeztek. A „nagyok", a második osztályosok. Most már még vidámabban, bátrabban szállt az ének. A környező házak ablakai kinyíltak, emberek jelentek meg az erkélyen. Sokáig játszottak. Senki sem volt fáradt, mindenki jól érezte magát. A játék befejezése után érte a legnagyobb öröm az első osztályosokat. fekete Kürti Juszti fel állt, gyors léptekkel a Megkapták az első könykatedrához ment és ked- vet és füzetet. Boldovcs, éneklő hangon bú- gan, büszkén nézegelcsúzott az óvodától, bol- ték a könyveket, dogan köszöntölte új ott- Végetért az első nap hónát, az iskolát, az iskolában. A könyEzután az osztály leg- vek, füzetek a hátitúskisebb tanulója, Bozó kába kerültek s a kapu Ilonka kék fodros ru- felé indult az első „A", hácskája szélét fogva, A kapuban várakozó sejpitve énekelte el a édesanyák nyakába vi, „Búj, búj medve...u ci- dáman ugrottak a lányAz első A. osztály- a mesét elmondani — mű gyerekdalt. kák és boldogan monban már mindenki a Magda néni. Megszólalt a csengő, dogatták: „Anyukám, helyén ült, amikor meg- Nagy csend lett. A ta- Az első óra befejezését az iskolába sokkal jobb szólalt az iskola csen- nítónéni szépen, kedve- jelentette. Szünet követ- járni, mint az óvódágöje. Virágos kertnek sen kezdte mesélni, hogy kezett. A tanítónéni ve- ba". tűnt az egész osztály, A a gyáva tapsifüles Gyu- zetésével mentek a kis- (j. 2s)