Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-04 / 209. szám

OELM9GYHRORSZAG Washingtoni saiióíelenlések szerint az amerikai igazsásügvminisztériu'n Egyelőre nsm a i Mraisük tömeges letartóztatást, hanem a szakszervezet elleni eljárásokat fűzte napirendre New York (MTI) A newyorkl • Daily Worker« írja: SZOMBAT, 1954 SZEPTEMBER 4. A washingtoni sajtó jelentések igazságügyminisztériumi forrásokra hivatkozva úgy tudják, hogy az új !954-es kommunistaellenes törvény keretében egyelőre nem lesznek tömeges letartóztatások a kommunisták körében. A hírek tudni vélnek arról ls, hogy az igazságügyminisztérium az új törvényt egy területen: a szakszervezetek ellen akarja érvényesíteni. Az említett törvény értelmében azok a szakszervezetek, amelyeket a "felforgató tevékenységet ellenőrző bizottság" kommunista irányítás alatt lévőnek tart, elvesztenék jogukat a munkások képviseletére a munkáltatókkal szemben. Ugyanakkor — folytatja a lap — a legkülönbözőbb körök és lapok tiltakoznak a kommunista párt törvényen kivül helyezésére vonatkozó törvény ellen. A lapok között szerepel a "The Dlspatcher-, a tengerészek szakszervezetének lapja és a "New York World Telegramm and Sun». Ralph Powe, szakszervezett ügyész kijelentette, hogy a kommunista párt betiltása "spanyolfal", amely mögött a munkások és szakszervezeteik jogait akarják megtizedelni. Ezt megelőzően más szakszervezeti vezetők, köztük Frank Serri, Leonard Boudin és Nathan V/itt mutattak rá a törvény alkotmányellensességére. Felemelte szavát az amerikai ügyvédek szövetsége is. Ami a kommunista párt betiltását célzó eljárásokat illeti, az igazsógügyminisztérium azt a "benyomást akarja kelteni", hogy megelégszik a kommunisták üldözésének a régi módokon való folytatásával. Ami a kommunisták nyilvántartásba vételét illeti, az igazságügyminisztérium őszintén kijelentette, hogy • ezidőszerint képtelen bármit tenni azok ellen a személyek ellen, akik nem jelentkeznek nyilvántartásba vételre és hangsúlyozta, hogy a kommunista párt tagjai ezen a téren nem esnek nagyobb kötelezettség alá, mint az 1950-es McCarran-törvény hatálya alatt. Adenauer politikai és katonai szövetséget készül szervezni Franciaország ellen Nehru Kínába utazik A londoni rádió közlés szerint Nehru bejelentette az indiai parlamentben, hogy baráti látogatást tesz a szomszédos Kínát Népköztársaságban. Uj-Delhiből származó értesülések szerint Nehru valószínűleg októberben utazik Kínába, hogy viszonozza Csou En-laj látogatását. Befejeződött az Interparlamentáris Unió kongresszusa 'MTI). Bécsi jelentés szerint csütörtökön befejeződött az Interparlamentáris Unió kongresszusa. A kongresszus záróülésén felszólíiotta a világ parlamentjeit, utasítsák a kormányokat, hogy folytassanak tárgyalásokat a leszerelésről, az atomfegyverek előállításának és alkalmazásának elítéléséről és az atomenergia ellenőrzéséről. A kongresszus végül felszólította a nagyhatalmakat, állítsák helyre Ausztria függetlenségét. Bonn (ADN). A „Dimitag" nyugatnémet hírügynökség egy csütörtökön kiadott kommentárjából kitűnik, hogy Adenauer politikai és katonai szövetséget készül szervezni Franciaország ellen. A hírügynökség igen „figyelemreméltónak" tartja, hogy abban a közleményben, amelyet szerdán a Bühlerhöhen megtartott minisztertanácsot követően Adenauer „új" politikájáról kiadtak, csupán „az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával megtartandó tárgyalásokról" van szó, de nincs szó Franciaországgal megtartandó tárgyalásokról. „Mit jelent Franciaország nevének ez a tüntető mellőzése? — kérdi a „Dimitag". — Tévedés csupán vagy szándékosan történt? Aki a kancellárt ismeri, nem hiheti, hogy egy saját maga fogalmazta hivatalos közleményben tévedés történhetnék. Minden további nélkül megállapítható tehát, hogy Adenauer pontosan tudja, mit csinál." A „Dimitag" örömmel üdvözli a bonni kancellárnak ezt a franciaellenes politikáját és kommentárjához azt a megjegyzést fűzi, hogy „Washingtonnal és Londonnal megtartandó tárgyalások révén tovább lehet jutni, mint az állandóan változó francia kormányokkal hosszú éveken át folyó szócséplés révén". Lemondott a francia hormány három EVK-párti minisztere Párizs. A francia minisztertanács pénteken a koradélutáni órákban ülést tartott. Az ülésen a kormány három EVK-párti tagja — Emilé Hugues igazságügyminiszter, Bourges-Maunoury ipar- és kereskedelemügyi miniszter és Claudius Petit munkaügyi miniszter — hivatalosan benyújtotta lemondását. A három miniszter lemondása után eltávozott a minisztertanács üléséről. Az 1954. évi borbegyüjtés lebonyolítása A begyűjtési miniszter az élelmiszeripari és a belkereskedelmi miniszterrel, valamint a SZOVObZ. Igazgatósága elnökével egyetértesben szabályozta az 1954. évi berbegyüjtést. Eszerint a borbeadásra kötelezett termelők termésükből elsősorban az állam iránti kötelezettséget tartoznak teljesíteni. A beadási kötelezettségen felüli termésükkel szabadon rendelkeznek és azt bármikor értékesíthetik. Részletesen felsorolja az utasítás, hogy milyen községekben kell borszőlővel, musttal vagy borral tejesíteni a borbeadási kötelezettséget Csemegeszőlővel csak azok a termelők teljesíthetik a borbeadást, akik az utasításban felsorolt csemegeszőlőfajtákat termelik. A borbeadási kötelezettséget a termelő saját termésű borszőlővel, musttal vagy borral köteles teljesíteni. A beadást kötelezettség teljesítésére csak egészséges, tisztaízű, legalább 16 cukorfokos, erjedésmentes édesmustot, tíz malligand-fokos természetes, legfeljebb négy százaEgv év alatt 152 kuosnintangkatona állt át a kínai népi felszabadító hadsereghez Fucsou (Üj Kína) A mult év júliusi Tungsan-szigeti csata óta öszszesen 152 csangkajsekista Katona kelt át a tengeren, hogy Fucsien partvidékén megadja magát a népi felszabadító hadseregnek. A népi felszabadító hadsereg egységei a kuomintang-katonakat megadásuk után jó bánásmódban részesítették és hozzásegítették, hogy visszatérhessenek családjukhoz és munkájukhoz, lék seprőt tartalmazó seprős újbert, legalább 10 malligand-fokos, legfeljebb egy százalék lebegőseprőt tartalmazó egy szerfej tett újbort vagy seprőt nem tartalmazó kétszerfejtett bort kell beadni. A beadási könyvben előírt kötelezettség 11.5 fokos borra vonatkozik. Ünnepi fogadás a Vietnami Demokratikus Köztársaság moszkvai nagykövelségín Moszkva (TASZSZ). Nguen Long Bang, a Vietnami Demokratikus Köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete szeptember 2-án Vietnam függetlensége kikiáltásának 9. évfordulója alkalmából fogadást adott. Nguen Long Bang, a Vietnami Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és N. A. Bulgnnyin. a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese beszédet mondott. A fogadás szívélyes, baráti légkörben folyt le. Középiskolát végzett szovjet fiatalok, akik a termelőmunkát választották A Német Szociáldemokrata Párt a szerdai Iroimánynyilatkozatról (MTI). A Német Szociáldemokrata Párt sajtószolgálata csütörtökön nyilatkozatot tett közzé a bonni kormány közismert szerdai nyilatkozatáról. „A szövetségi kormánynak a Bühlerhőhén megfogalmazott nyilatkozata — hangoztatja a Német Szociáldemokrata Párt — elrettentő bizonyossággal mutatja meg, mennyire útját állja a szövetségi kancellár makacssága a német külpolitika teremtő újjáalakításának. A német szociáldemokraták nyi latkozata ezután óvatosabb hangot üt meg, amiből kicsendül annak rosszalása. hogy Adenauer nem vonja bele eléggé terveibe a Szociáldemokrata Pártot. A középiskolát végzett ukrajnai diákok közül sokan főiskolákra kerültek. Ugyancsak nagy azoknak a száma, akik a középiskola elvégzése után bele szeretnének kapcsolódni a termelőmunkába és most azon törik a fejüket, hogy milyen szakmát válasszanak. Ezeknek a fiataloknak sietett segítségére a „Molodoj Ukraini" című lap. „Hív a gyár és a mező" című rovatában közölte azoknak az ifjaknak és leányoknak a levelét, akik — a középiskolát elvégezve — a gyárakba, a bányákba, a kolhozokba és a gépállomásokra mentek dolgozni. Tatjana Cscrepova a középiskola padjaiból egyenesen az «Ukrkabel" kievi gyárba került, ahol most mint ellenőrző laboránsnő dolgozik. Cserepova elmondja, milyen szívélyesen fogadtik az üzemben. Segítségére voltak a szakma, kiválasztásában s támogatják abban, hogy mielőbb tökéletesen elláthassa új feladatát. Nyikolaj Mityerev, a kievi „Bolsevik"-gyár esztergályos-tanulója a következőket írja: „Már korábban, jóval a vizsgák előtt, amikor a gyár személyzeti osztályának vezetője beszélgetett velünk, elhatároztam, hogy az üzembe megyek dolgozni... Beléptem a gyárba ,,, Társaim türelmesen; figyelmesen segítenek a szakma elsajátításában. Rövidesen esztergályos leszek s remélem, a jobbak közé küzdöm fel magam .. .Munkámat egyre jobban megszeretem". Viktor Szavint mint lakatostanulót a dnyepropetrovszki „Kari Liebknecht"-gyár elektromos műhelyébe vették fel. Ivan Trofimovics Teszlja tapasztalt művezető patronálja. Az iskolában tanultak nagy segítségére voltak Szavinnak abban, hogy mesterségét elsajátítsa. Most havonta több mint ezer rubelt keres. Fényképe már meg is jelent a dicsőségtáblán. Az elektromosműhely sok dolgozója az energetikai főiskola levelező tagozatán tanul. Viktor Szavin is azt tervezi, hogy a főiskola hallgatója lesz. Pavel Matvijenko bányamunkára jelentkezett. „A Donyec-medencében nőttem fel — írja levelében. — Már akkor megszerettem a bányászmesterséget amikor iskolába jártam. Tanulmányaim befejezéso után a „Csisztjakov-antracif'-tröszt 17. számú bányájába mentem dolgozni. A bányában igazán van alkalom arra, hogy jól hasznosítsam a középiskolában tanultakat. Sok itt a kombájn, a villanymozdony, a kőzetrakodógép, a szállítószalag ós mindenfólo más gépezet. A bonyolult szerkezetű bányagépek szükségessé teszik, hogy a munkás szüntelenül tökéletesítse szaktudását". Pavel Matvijenko arról ls ír, hogy már jól beleilleszkedett a bányászok kollektívájába, sok jóbarátja van és résztvesz a társadalmi munkában. A tizedik osztály elvégzése után sok fiú és leány a kolhozokba és a gépállomásokra ment dolgozni. Nyikolaj Sztyepanyenko, Jekatyerina Moroz és Anna Harcsenko a következőket írják: „Mi is elhatároztuk, hogy beolvadunk a kolhozok nagy és baráti családjába. A kolhozok fiatal tagjai azt is megemlítik, hogy saját szemükkel győződtek meg róla, milyen nagy szükség van a kolhozokban tanult fiatalokra. Öi ev öt év telt cl azóta, hogy Rókuson először a Puskás- és a Szatymazi-utca sarkán megalakult a békebizottság. Azóta a békebizottság sokat erősödött. Ezt az erősödést mutatta az a sok ember, aki szeptember 2-án az ünnepélyes gyűlés színhelyére, a Puskás- és a Szatymazi-utca sarka felé tartott. Már jóval a gyűlés megkezdése előtt zenekar, a Szegedi Kendergyár zenekara érkezett a sarokra. Vidám indulókkal, pattogó csárdásokkal hívogattak a gyűlésre. Kinyíltak a kapuk és az emberek indultak a sarokra. Sokan jöttek, sok" kai többen, mint öt évvel ezelőtt az alakuló gyűlésre Lassan sötétedni is kezdett már, amikor megkezdődött az ünnepélyes békegyűlés. A rókusl általános iskola III. A. osztályának négy tanulója, Xasnádi Mária, Bezdán Zsuzsa, Mahajda Jiulit, Miklós Erzsébet rövid kultúrműsorral szórakoztatta a jelenlevőket. Ezután Nagymajtényi László, a Süketnéma Intézet igazgatója rövid külpolitikai beszámolót tartott. A hozzászólások során az egyik dolgozó azt ajánlotta, hogy küldjenek a békegyűlés résztvevői tiltakozó táviratot az Egyesült Államok kormányának a Kommunista Párt betiltása miatt. A gyűlés résztvevői egyhangú lelkesedéssel elfogadták az ajánlatát. A hozzászólások után filmvetítés következett. Nagy tetszés mellett mutálták be a "7:l"-et, az angol-magyar labdarugó mérkőzésről szóló filmet és a "Harc minden v.zcm gabonáért" című filmet. Rókus dolgozói ünnepelve, szórakozva emlékeztek meg bökebizottságuk megalakulásának ötödik évfordulójáról. AZ (13) Mondokéknál magukra hagytam a két öreget s nyargaltam az elsőbéres háza felé. Julikáéknál épp vendégek ricsajoztak. Hevesmegyei sommások asszonyai ' csiviteltek a kemencetáján, csengő nevetéssel. Hajnalra kenyérsütést tervezett Veron, s ezt megtudva, a hevesi menyecskék mindenáron be akartak könyörögni a kemencébe vagy öt kenyeret az övék közül. — Nem tér, sehogy se tér — kötődött velük Veron. Egy vastag matyó menyecske cérnavékony hangon feleselt vissza: — Ha nem tér, akkor tegye kl a napra! Ott is jobban megsül, mint ebbe a hitvány kemencébe! Sz' ez holnapra összedűl! S kacagtak hozzá mindhárman, szívből, édesen... Lám, — gondoltam, — az tud a legszebben nevetni, aki a legszegényebb, akinek a legkevesebb oka van rá! A szegénységben a nevetés abroncsolja össze a lelkeket! Míg így bölcselkedtem hallgatagon; Julika térült-fordult s egyszerre csalt a kezeimbe nyomott valami kis gomolyagfélét, újságpapírban. — Ládd-e! A te kenyered máris készen van! Kimentem az udvarra s az alkonyodásban hatalmas szemmeresztgetéssel bontottam ki a csomagot, hogy megnézhessem, miféle kenyerem van nékem. Csakugyan kiscipó volt! Julika dagasztotta, s megsütötte nékem a „ler"-ben. Még a félvilágnál is láttam, hogy ez bizony olyan kenyér, mintha a homokban is meghentergette volna a gyártója, csalt hogy minél ízesebbé tegye ... Nem valami „higiénikus" műhelyben készülhetett, annyi szent, — viszont Julika csinálta! így hát boldog képet vágtam hozzá s nagyot haraptam bele, elismerő fejbólogatással: , Ez igen; EISO PRO Irta: DER ENDRE — Ugye? — húzódott széjjel a Julika szívalakú szájacskája. Aztán megindultunk a vacsoracsillagporával hintett ösvényen a fácánház felé s Julika egyre a kezem kereste simogatva. Fülledt nyáreste volt s a homlokomon verejték gyöngyözött, annyira füstölgött a fejem a gondban: mi a jócsudát csináljak én most? Simogassam-e vissza Julikát, vagy mondjam meg nyíltan, hogy nekem „szeretőm" van a faluban? Becsületes dolog-e ezt elhallgatni, egy munkásember » 14 éves gyerekének, aki — Pali bácsi szavával — azért tanul, hogy tanítani tudhassa a munkástestvéreit s példát mutasson nekik? — Julika, nekem... — kezdtem akadozva, de nem tudtam folytatni. Szeretöm-e nekem csakugyan Bujdosó Etuca? Nem szeretnivalób'o-e Julika? Sütött-e nekem Etuca valaha is kenyeret? Soha! Ki akarta bekötözni Kincses bácsit, Etuca, vagy Julika?... Na, azért Tuca is igen rendes kislány! Bizonyosan megbánta már, hogy megsértett s hűségesen vár haza! Hogy' nézzek a szemébe holnap, a táncban? Nem lehet kétfelé sántikálni, ki kell nekem rukkolni becsületesen! — Jullkám! — kezdtem határozottan s megfogtam a kezét. Ebben a pillanatban velőtrázó kiáltás hallatszott a fácánház felől. Rémülten kaptuk oda mindketten a fejünket. A csillagvilágnál tisztán láthattuk, hogy Pali bácsi a nyakánál fogva rázza Farkast, mint egy rongybábút. — Pusztulj a szemem elől, te alávaló! Többgyermekes családfenntartót tették örökre nyomorékká, te vadállat! Farkas Lajos hörögve kapkodott a nyaka felé s vicsorogva fenyegetőzött. — Eressze el a nyakam, mert nem felelek magamért! • De nem mert semmit csinálni, mert egyfelől Kazár Lackó, másfelől a bátyám állt mellettük villogó szemmel. Pali bácsi nagyot taszított rajta, úgy eresztette el: — Takarodj közülünk, ebben a percben! Farkas összekapkodta a szerszámait s morogva káromkodott, amint nekiszaladt az éjtsza kának. — Ezt megkeserülöd még Janota! —• kiáltott vissza, öklét lóbálva, mielőtt beleveszett volna a sötétségbe. — Megrágalmazni az ártatlan, becsületes embert! Majd én megtanítalak móresre! Jani és Lackó izgatottan nyomultak Pali bácsi felé. — Mi történt tulajdonképpen? — kérdezte Jani. — Miért kergette el Pali bátyám ezt a farizeusi? — Azért, fiam, mert Kincses bácsi jól látta, hogy kettőtök közül ő piszmogott az állvánnyal utolsónak! Kilazította az ácskapcsokat s arra számított: téged ereszt az állványra elsőnek, csakhogy a nyakad törhesse a felebaráti szeretet jegyében! A fiatalok elképedtek. Egymás szavába vágva hadonásztak Pali bácsi orra előtt: — Akkor hát miért eresztettük el?! Meg kellett volna kötözni a gazembert, s átadni a bíróságnak! Ez bűntény! — Fel fogjuk jelenteni, — felelte Pali bácsi, — de nem sok sikerrel, előre jelzem néktek: az ugrai örsparancsnok a tulajdon sógora Farkasnak! Ezektől vártok, építőmunkás létetekre igazságot? akik elpusztítják a legjobbjainkat? Hát hiába magyarázok én nektek egy- s másról? Azzal nekiállt nyársat hegyezni az öreg. Nem gondolta, hogy mekkora csomó eleven szenet gyűjtött a tulajdon fejére ezen az estén. •.. . (Folytatása következik)