Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-25 / 227. szám

OELMUGYHRORSZBG SZOMBAT, 1954 SZEPTEMBER 25. PARfELEl zöttük és utánuk a többi dolgo­zóé. Az egyik jegyzési íven Nagy­györgy Imre 700 forintja, Hódi La­jos lakatos, Bódi János esztergá­lyos ugyancsak 700 forintja olvas­ható. Egy másikon Szabó István segédművezető 1050 forintos fize­téséből jegyzett 600 forintja bizo­nyítja a kommunista példamuta­tást, a jobb napokért való áldozat­készséget. Kiáltottak ők nemcsak példájukkal, hanem szóval is a többiek elé s ezt látván, erejükhöz mérten jegyeznek a többi dolgo­zók is. Tegnap a kommunista dol­gozók már csaknem teljes számban lejegyeztek. Akadtak persze rosszindulatú egyének is, kik magatartásukkal, beszédükkel arra akarták rávenni a dolgozókat, hogy csak 50—100 forintot jegyezzenek. Ez a jelenség — igaz, hogy csak egy rövid időre — megtorpanást okozott a fonódé­ban. Sztankovics Anna és Papp Teréz akartak így nehézséget tá­masztani és hazug suttogással aka­dályozni igyekeztek a dolgozók ha­zaszeretetből fakadó érzéseinek mél­tó, tettekben megmutatkozó kifeje­zését. A kommunisták meggyőző szava és a népüket igazán szerető dolgozók példája bebizonyította ál­lításaik valótlanságát, s a felvilá­gosító szavakra lendületesen folyt tovább a jegyzés. Voltak, akik nem tudták kivár­ni. míg a jegyeztetek hozzájuk ér­nek, ők keresték fel azokat, mert szégvelnék, ha nem az elsők kö­zött lenne a nevük. Csiszár József­né segédmunkás még aláírta az ívet elmondotta; hálás dolog az új nyugdijrendelet, mo9t már elme­het nyugdíjba. Amikor ilyen gon­doskodást tapasztal az állam részé ről, igaz sziwel jegyzi meg nem egész 600 forintos keresetének 50 százalékát. Undi Istvánné, kl igen távol lakik az üzemtől, nem kell, hogy kézbon hordja kisfiát, az hét­főtől szombatig az üzemi bölcső­dében van. Erejéhez mérten 350 forintjával ő is szépen jegyzett. De igy jegyeztek az adminisztratív dolgozók is, Kaukál és Szotyori elvtársak példáján, akik 1300—1300 forint mellé írták oda nevüket. Van tehát példa és vannak kö­vetők. Mosolyognak az arcok a gé­pek mollett, amikor a kultúrbrigád tagjai köszöntenek egy-egy példá­san jegyzett dolgozót. Jogos a büsz­ke.s g, jogos az elégedettség azok részéről, akik már azzal a tudattal dolgoznák, hogy e tekintetben is megtették kötelességüket. Meg mondják persze sérelmeiket is a dolgozók, hogy nem kielégitő az áruollátás egyes cikkekben, hogy A Szegedi Jutaárugyár kommunistáinak® népnevelőinek példamutatása az Ötödik Békekölcsön jegyzésében -VANDORZÁSZLÖVAL kitünte- aláírások, legelöl és legjelentősebb tett élüzem- — hirdeti a Jutaáru- összeggel szerepelnek a kommunista gyár bejárata feletti felirat. A ne- munkások és vezetők nevei. Kö­hézségeket erős akarattal legyőző jutaárugyári dolgozókat dicséri az idézett mondat, akik a pártszerve­zet segítségével a termelésben is élenjáró kommunistákat követve érdemelték ki a nagy elismerést. De a jutagy&i kommunisták nem­csak a termelésben járnak az élen, hanem most is, mikor a kormány felhívására a haza, mlndannyiónk javára az ötödik Békekölcsönt jegyzik. Velük együtt tudják és ta­pasztalják az üzem dolgozói is többségükben, hogy a szocialista társadalomban — mely felé mi is haladunk — lehet csak virágzó, boldog életet teremteni. Ennek a megteremtéséért küzdenek gépeik mellett, s ennek elősegítésére ad­ják kölcsön forintjaikat. Saját üze­mük fejlődésén és életük megvál­tozásán keresztül is látják ezt, de erről beszélnek a népnevelők is. Az. üzem dolgozói az elmúlt évek eddigi jegyzései alkalmával csak­nem egymillió forintot kölcsönöz­tek államunknak, melynek nem lebecsülendő részét már nyere­mény formájában visszakapták, kü­lönböző beruházásokra pedig, me­lyek a termelés könnyebbé tételét, a dolgozók egészségügyi és szociá­lis körülményeinek javítását szol­gálják, az eddigi jegyzéseknek mintegy másfélszeresét kapták. Cj gépeket állítottak be ebből az ösz­szegből s korszerűsítették a régie­ket. 150 ezer forintos költséggel porelszívó berendezés épült a fo­nodában. 260 ezer forintot fordí­tottak egy modern, éjjel-nappal nyitva lévő bölcsőde létesítésére. Ezek csak a legutóbb eszközölt na­gyobb beruházások. Az üzem dol­gozóinak jelentós száma villamo­son jár be Dorozsmáról munkahe­lyére. Mindez könnyebbé, vidá­mabbá tette munkájukat. De sze­mély szerint is sokakat fel lehetne sorolni, akik többszörösen nyerték már vissza pénzüket s fordították azt saját jobblétük növelésére. Szi­get István például tavaly tízezer forintot nyert s bútort vásárolt érte. Tari Józsefné ötezer forintot nyert s motorkerékpárt vett fiá­nak. Számosan nyertek 500—1000 forintot. Mindezek csak személyes és üzemi jellegűek, s a városi és országos jellegű beruházások és lé­tesítmények ls a többi dolgozóéval együtt az ő jólétüket ls szolgálja. Van-e jóhiszemű ember, aki mind­ezeket ne értékelné nagyra és ne személyes érdekét látná most is maga előtt, amikor ismét kér a haza hogy még többet adhasson. CSÜTÖRTÖKÖN REGGEL, ami­kor a jegyzés megkezdődött, gyor­san szaporodtak a gyüjtőfveken az túlságosan lassú a lakásépítés üte­me Szegeden és más problémákat is elmondanak. Ennek okairól és a hibák megszüntetésének lehetősé­geiről is elbeszélgetnek a népneve­lők a dolgozókkal. Nem vonják k[ magukat a feladat végzéséből a párt- ée a tömegszervezeti veze­tők és Krizsán elvtárs, a vállalat vezetője sem. Tudják kötelességü­ket és nincs mit szégyenkezniük sem a dolgozók előtt, hiszen a fi­zetésük jelentős százalékát a leg­elsők között jegyezték le ők is. A KOMMUNISTÁK PÉLDÁJA és szava, a tények, és példák ereje, a hazafias kötelességérzet az, ami lelkes!tőleg hat a Jutaárugyár dol­gozóira. Igaz, hogy a fiatalok kö­zött egyeseknél ez nem érvényesül. De ezeket is felkeresik az idősebb, a kommunista dolgozók és beszél­nek nekik az üzemi, felszaba­dulás előtti állapotokról, a munká­sok és a fiatalok akkori helyzeté­ről, amit a mai fiatalok nem ismer­nek, s szinte alig hisznek el a je­lenlegi körülmények az ifjúság mostani élete és lehetőségei mel­lett. De itt sem lesz a kommunis­ták munkája eredménytelen, mert becsületük és tekintélyük van az üzemben, mert szenvedélyesek, ha a haza, a dolgozók ügyéről van szó. Márpedig arról van szó ez al­kalomból is. Arról van szó elsősor­ban, hogy kölcsönadott forintjaink­kal meggyorsítsuk az új szakasz politikájának megvalósítását, a lakosság élelmiszerrel és fogyasztá­si cikkel való jobb ellátásának mogteremtését, a mezőgazdaság, a közszükségleti cikkeket gy&rtó ipar nagyobb arányú fejlesztése által és hogy javuljon a dolgozók szociális ellátottsága, épüljön mi­nél több lakás, fejlődjön orszá­gunk, városunk. Ezért érdemes köl­csönadni, rövid ideig áldozatot hoz­ni, hogy aztán majd büszkén be­széljünk újabb eredményeinkről, nagyobb mértekben élvezzük fá­radtságos munkánk termékét, a napsugaras életet. GERA JÓZSEF Puskin szovjet főbiztos Conant amerikai főbiztoshoz intézett átiratéban a nyugatnémeiországi és nyugatberiini kémkörpontoi feloszlatását köveleli Berlin (MTI). G. M. Puskin, a Szovjetunió németországi főbizto­sa csütörtökön átiratot intézett Conant amerikai főbiztoshoz. Követelem — hangzik az átirat­ban —, hogy az amerikai megszál­ló hatóságok tegyenek hathatós in­tézkedéseket a Német Demokrati­kus Köztársaság és a szovjet csa­patok ellen bűnös tevékenységet kifejtő nyugatnémetországi és nyu. gatbcrlini kém- és diverziós szer­vezetek feloszlatására. — Kétségtelen, hogy ilyen in­tézkedések elősegítenék a biztonság és a bizalom légkörének kialaku­lását Németországban és megköny­nyííenék a Németország békés és demokratikus újraegyesítésével összefüggő feladatok megoldását — fejeződik be Puskin szovjet főbiz­tos átirata, amelynek másolatát Nagy-Britannia és Franciaország németországi főbiztosához is eljut­tatták. Csou En-Jaj beszámolója a kínai országos népi gyűlés első ülésszakán Uj idénybölcsőde nyilt Sándorja Iván A .sándorfalvi községi tanács szeptember 1-én nyitotta meg a község új idénybölcsődéjét. Az új bölcsőde most a megyei tanácstól 10 ezer forint értékben 25 gyer­mekágyat kapott. I „Zsenmlnzs'pao" visszautasítja egyes külföldi lapok Tajvan kérdésével kapcsolaies téves nézeteit Peking (Űj Kína) A pekingi •Zsenminzslpao* csütörtöki száma cikket közöl, amely visszautasítja egyes külföldi lapok Tajvan kérdé­sével kapcsolatos téves nézeteit. Az a javaslat, amely szerint Taj­vant az ENSZ gyámsága alá he­lyeznék és így szolgáltatnák ki az amerikai uralomnak, annak a ténynek tagadását jelenti, hogy Tajvan Kínához tartozó terület. So­hasem volt azonban kétséges, hogy Tajvan Kína integráns része és ezt megerősíti mind a kairói, mind a potsdami nyilatkozat. Ha logikai­lag indokolható Tajvannak az ENSZ gyámsága alá helyezése, ak­kor ugyanígy Skóciát vagy Walest is az ENSZ gyámsága alá helyez­hetnék. Ennek abszurd volta pedig nyil­vánvaló. Ha Nagy-Britannia népe nem tűrheti Skóciának vagy *Wa­iesnek az ENSZ gyámsága alá lie­Csang Kaj-sek repülőgépek folytatják támadásaikat a fucsieni parividéken Fucsou (U) Kína). Az áruló Csang Kaj-sek repülőgépek szeptember 21-én és 22-én folytatták támadá­saikat Fucsien tartomány déli és középső része ellen. Amoj ellen in­tézett támadásaik során súlyos megtorlásban részesültek a kínai népi felszabadító hadsereg légelhá­rító ütegeitől. lyezését, minő logikával javasolják egyes brit sajtókommentátorok ugyanezt Tajvan számára, amely kínai terület? Rubányi Vilmos vezényli a Rigoletto ma esti előadását A szegedi Nemzeti Színház ma esti Rigoletto előadásán Rubányi Vilmos, a színház új vezető kar­mestere vezényel. Rubányi Vilmos az Állami Operaház, majd a deb­receni MÁV szimfónikusok kar­mestere volt és most került Sze­gedre. Bemutatkozó vezénylése elé nagy érdeklődéssel tekintenek Sze ged dolgozói. Peking (TASZSZ) Pekingben csütörtökön folytatta munkáját a kínai országos népi gyűlés első ülésszaka. Viharos taps fogadta Csou Én­lajnak a Kínai Népköztársaság munkájáról tartott beszámolóját. Mi békés építőmunkával va­gyunk elfoglalva — jelentette ki Csou En-laj. — Ehhez pedig békés körülményekre, világbékére van szükségünk. Ez határozza meg a Kínai Népköztársaság politikáját nemzetközi viszonylatban. Kína és a Szovjetunió őszinte együttműködése — mondotta Csou En-laj — a távolkeleti és a világ­béke fenntartása szempontjából növekvő erővel jelentkezik. Az a tény, hogy ez a barátság le van rögzítve alkotmányunk bevezetésé­ben is, arról tanúskodik, hogy e barátság örök és megbonthatatlan. Rátérve arra, hogy a kínai nép nagy szövetségesével, a Szovjet­unióval és a népi demokratikus országokkal együtt az utolsó öt évben szívós harcot vívott a világ­béke megvédéséért, az agresszió és a háború ellen, Csou En-laj rámu­tatott, hogy a Szovjetunió vezette testvéri országok egysége és együtt­működése nagy változásokat idé­zett elő a nemzetközi helyzetben. Ezek a változások a béke és nem az agresszió erőinek javára tör­téntek. Csou En-laj a továbbiakban han­goztatta: tovább fogjuk fejleszteni ezt az egységet és együttműködést, hogy a béke erői tovább erősödje­nek az egész világon. A mi ügyünk — a szocialista építés, a szocialista átalakulás ügye — igaz ügy. igaz ügy Tajvan fel­szabadítása, államunk szuverénitá­sának és területi épség?nek védel­me, a távolkeleti és a világbéke védelme is — hangoztatta végül Csou En-laj. Csou En-laj beszámolóját vita követte. A csütörtöki ülésen fel­szólalt Csun Jun és Kuo Mo-zso. Az Elisabeth Gurley Flynn képviselöjelöltségéért folytatott harc New York. A newyorki „Daily TVorker" írja: Az Egyesült Államok Kommu­nista Pártjának kongresszusi je­löltje a novemberi választásokon Elisabeth Gurley Flynn, a párt egyik kiváló vezetője. George Blnke Charney, a párt New York állambeli szervezetének titkára kijelentette: az a hadjárat, amelynek célja, hogy Elisabeth Gurley Flynnt a bronxi 24-cs kör­zetben a képviselőjelöltek listá­jára felvegyék, minden kommu­nista elsőrendű feladata. Ez a ka a nép előtt annak, hogy nem tekintjük magunkat törvényen kí. vül helyezetteknek és hogy a de­mokratikus jogainkhoz vezető út minden kis szakaszáért harcolni szándékozunk, Charney hangsúlyozta, hogy a jelöltek listájára való felvételhez szükséges aláírások megszerzése „lényeges része annak a harcnak, amelyet a nép a reakoió támadá­sai ellen folytat és egyúttal vég­telenül fontos lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a kampány során pro­grommunk igazságát eljuttassuk hadjárat kézzelfogható bizonyité-1 az emberek ezreihez . Átadták a Nemzetközi Szfálln-békedijal John Bernalnak Moszkva (TASZSZ). Szeptember 23-án a Kreml Szverdlov-termében a szovjet közélet számos képvise­lőjének jelenlétében Dmitrij Szko­belcin akadémikus, a Nemzetközi Sztálin-Békedíjbizottság elnöke át­nyújtotta „A népiek közötti béke megszilárdításáért" elnevezésű nemzetközi Sztálin-díjat John Ber­nal professzornak, a kiváló angol tudósnak és aktív békeharcosnak. A Nemzetközi Sztálin-békedíj — mondotta Szkobelcin akadémikus — megérdemelt kitüntetés azokért az érdemekért, amelyeket Bernal a béke ügye szolgálatában szerzett. Bernal professzor üdvözölte a Szovjetuniónak az atomerő békés alkalmazására vonatkozó kezdemé­nyezését, beszélt azokról a hatal­mas távlatokról, amelyeket az atomenergia békés felhasználása nyit meg. Remélem — jelentette ki John Pernal —, hogy a ma nekem át­nyújtott díjat a tudósok nemzet­közi együttműködésének kiszélesí­tésére, a béke ügyének megszilár­dítására használhatom fel. (31) Ma sem tudom, látott-e ebből valamit az anyáin, annyi bizonyos, hogy a legkényesebb pillanat­ban nyitott be a szobá­ba a szalonnával s két hatalmas zöldpapri­kával. Akármit is látott, változatlan szeretet­tel terítette elém a megkívánt ételt, ám az is igaz, hogy ügy tűnt nekem — míg az arcát fürkésztem erősen — mintha valamiféle ha­miskás mosolyt iparkodnék rejteni a szája szögletén... Bizony elhervadt szegénynek a mosolya, mikor Janiék — nem lévén terhelő bizonyí­ték ellenük — előkerültek másnap. Kazár Lackó, s a hullámoshajú fiatalember össze­vert képpel, de egyenes tartóssal állított be, hanem Jani megdöbbentően támolygott, s máskor életpiros arca olyanná lett, mint a csendőrlaktanya sárga fala. Rögtön le kellett feküdnie a hencserre, mert a veséjét fájlalta erősen. Egész kórház kerekedett nálunk. Jani nyögve forgolódott a priccsen, különösen éjjel nyöszörgött, sziszegett sokat. Ö volt a leghe­vesebb hármójuk közül a laktanyában, szá­jonvágta az egyik próbacsendőrt. Félholtra rúgdosták érte... Keserves dolog volt hallani is, hogyan szenved. Egy-két káromkodást is nekieresz­tett közben, a csendőröket átkozva. — Az anyjuk istenit, csak lett volna ná­lam is fegyver, tudomistenem megtanítom a ganékat kesztyűbe dudálni! De jön még a kutyáfa dér. majd kicsavarjuk a kezükből, s aztán mink ütünk! Ahová én odahajítok, ott csont nem marad épen! — Arra is sor kerül, Janikáin — csití­totta a hullámoshajú fiatalember, — hanem máskor jobban hallgass az eszedre, ha be­visznek, mer nekünk nem holtan kell Bánszki János, hanem elevenen! AZ ELSŐ PRÓBA Irta: DÉR ENDRE — Nem tudok én úgy viselkedni, Gyu­szikám, mint egy pondró — csapott a leve­gőbe Jani. — Nem is azt mondom, hogy gyáva ku­kac módján viselkedj, hanem hallgass •— bátran, s uralkodj magadon! Ha nem enge­ded, hogy fontos helyzetekben az indulat el­vakítson, attól még nem leszel gyáva! Majd sor kerül arra, hogy a szánkat is, a kezünket is használjuk, de a maga idejében! — Sokat pilinckálunk velük, az a baj, ahelyett, hogy az irmagjukat is kiirtanánk még ma! A szürkeszemű fiatalember elmosolyo­dott, megcsóválta fejét, de mielőtt válaszol­hatott volna, halkan kopogtak az ajtón. Bazsa lépett be rajta. Hamvas, barnára­sült arca égőpirosan virított, mint mikor a kemencébe fűt be, — majd elfakult, csak két­oldalt, a hajfürtjeibe bújt fülecskéje közelé­ben izzott egy-két tulipiros folt. Nagy sötét szemét nem sütötte le, egyenesen és tágra­nyitva függesztette Janira s rövid habozás után az ágy felé lépkedett. Jani úgy nézett rá, mint akinek meggyő­ződése, hogy csak álmodik. Szólni akart, de torka elszorult s csak a kezét nyújtotta ki Bazsa felé. Bazsa nem fogta meg Jani kezét, hanem leült a priccs mellé egy székre, s tisztán, de nem hangosan kezdett beszélni: — Hallom, ezek a bitangok veled is el­bántak, Janikám... Mid fáj? S lassan eloszlott a zavar az arcán, részt­vevőén elmosolyodott, mint régen, • ujjait anyásan Jani homloká­hoz érintette. Jani utá­nanyúlt Bazsa kezének, de a lány ösztönösen visszahúzta. Ám, látva, hogy ez milyen rosszul esik a bátyusnak, megsimogatta mégis Jani kezefejét. — Hát nem haragszol? — kérdezte Jani egy kis csend után, inkább súgva, mint be­szélve. Bazsa picit lehajtotta a fejét: — Majd még beszélünk erről, de most beteg vagy, most csak azt mondd, mire van szükséged? — Mért volnék beteg?! — kiáltotta Jani kevélyen s nagyhirtelen fel akart emelkedni, de sziszegve és fogcsikorgatva bukott vissza... Nyögött vagy kettőt elkínzott arccal, majd mosolyogni próbált. — Ebcsont beforr! Csak te légy mellet­tem, kicsi Bogárkám! — Én melletted volnék, te kódorogsz el egyre mellőlem ... Jani nagy zavarban hallgatott, s kisvár­tatva szólalt meg: — Az öcskös olyan jól van már, hogy lánykérőbé' akar menni mindenáron. Bazsa nagyon durcás lett attól, hogy Jani félretereli a szót, de azért nem hagyta ott Janit, csak a szürkeszemű vendég, Pali bácsi unokaöccse, Kelen Gyuszi látta tanácsosnak kisurranni; ő különben is haza készülődött már, Csabára. Nekiállt a csomagját összeállí­tani, s miközben ócska kerékpárja kormá­nyára madzagolta azt, a fejét csóválva mo­solygott azon, hogy Jani egy pohár virághoz hasonlítja a szép lányt.., (Folytatása következik\

Next

/
Oldalképek
Tartalom