Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-25 / 227. szám

SZOMBAT, 1954 SZEPTEMBER 25. 3 0ELMB6YRR0RSZAG Tettekkel bizonyítsd, hogy szereted hazádat! A HAZA FELEMELKEDÉSE, a nép jóléte további emelése érdekében fordult dolgozó népünkhöz kormányunk, amikor felhívta a munkásokat, parasztokat, (értelmiségieket az ötödik Békekölcsön jegyzésére. Azzal a kéréssel állt elénk kormányunk, hogy jegyezzen minden becsületes dolgozó Békekölcsönt — a ha2a javára, a maga hasznára. Számtalan jelét láttuk annak az elmúlt két nap alatt, hogy Szeged dolgozói tudatos szeretettel szeretik hazájukat, amely tív éve szabad, amelyet tíz év óta formálunk, alakítunk kedvünkre áldozatos munkánkkal és az államunknak adott kölcsönökkel is. A haza javára adjuk megtakarított forintjainkat, mert az Ötödik Békekölcsön is a békés építés, az építő hazaszeretet kölcsöne. Ezért adják dolgozóink forintjaikat, ezért nyilvánították ki már a Békekölcsönjegyzés első két napján tettekkel is hazaszeretetüket. S most a Békekölcsönjegyzés harmadik napján is messzehangzóan kell kiáltanunk a jelszót: Tettekkel bizonyítsd be, hogy szereted hazádat, népedet. A MI HAZAFISÁGUNK tevékeny, cselekvő hazafiság, a mi hazafiságunk nem ismeri és nem is ismerheti a szemlélődő magatartást, a passzív gyönyörködést a haza szépségeiben, a mi hazafiságunk nem ismerheti a hazaszeretet elvont, ömlengő, tartalmatlan biZonygatását, Ki hisz azok szavaiban, akik ömlengenek, színes jelzőket, hangzatos frázisokat mondanak a hazaszeretetről, de amikor tetteket kér tőlük a haza, akkor hátat fordítanak. Igaz, ezek kevesen vannak, kevesebben, mint az olyanok, akik jó munkájuk mellett szívesen, önzetlenül adják most forintjaikat is a haza, a boldog jövő építésére, mint a Szegedi Kenderfonógyárban Tóth Piroska, Méhes József, vagy az Alkotmány termelőszövetkezetben Rácz Jánosné. Ki. hisz például az újszeged! kenderfonógyár dolgozójának, Berg Józsefnénak, aki örül, mosolyog a szépnek, a jónak, aki örömmel újságolta, hogy lányának 5000 forintért zongorát vett. De amikor valami csekélységhez nem jutott hozzá kénye-kedve szerint, amikor az átmeneti nehézségeket látta, már sopánkodott és ugyanakkor a kisujját sem mozdította meg, hogy megszűnjön a hiányosság, s azért sem tett lépést és tesz lépést, hogy ami szép és jó, még szebb és még jobb legyen. Bizony csak a vállát vonogatta és száz forintot ígért a népnevelőknek, amikor a Békekölcsönjegyzési ívvel őt is meglátogatták. Meg ls kérdezték tőle, hát maga nem szereti a népi demokráciát, a hazáját? De igen, válaszolt. Mondani se kell, az ilyen hazaszeretet egy fabatkát sem ér. A mi hazaszeretetünk az igazi szocialista hazaszeretet, ez pedig abban a lankadatlan törekvésben jut kifejezésre, hogy még gazdagabbá, még erősebbé igyekszünk tenni hazánkat, népünket pedig még boldogabbá. Mire fordítja kormányunk a jegyzett Békekölcsön millióit, az Ötödik Békekölcsön összegét? A minisztertanács felhívása mondja: "Kormányunk az egész dolgozó nép érdekében arra fordítja, hogy jelentősen hozzájáruljon a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez, növelje a közszükségleti cikkek termelését, emelje valamennyi dolgozónk életszínvonalát*. Ezért fordul a kormány a maga jóléte javításán munkálkodó néphez a közös ügy érdekében. ÉLETÜNK NAPRÓL NAPRA igazolja és kézzelfoghatóan bizonyítja a jelszó Igazságát: „Az államkölcsönök nyertese az egész dolgozó nép". Miénk a haza és mindent. amit ebben a hazában építünk, az a magunk jólétét szolgálja. Mindannyian saját életünk példájával igazolhatjuk, hogyan térült meg már eddig is az az öszszeg, amelyet kölcsön adtunk államunknak. Munkánkkal és a kölcsönadott összegeinkkel alakítottuk és formáltuk hazánkat olyanná, amilyennek szenvedések idején csak álmodtuk., amihez csak szabad hazánkban a felszabadulás tíz esztendeje alatt juthattunk el, de csak úgy, hogy tevékenyen, cselekvően szeretjük hazánkat és most is, a jövőben is úgy építhetjük, formálhatjuk még szebbé, ha nem a szemlélődő magatartást, a passzív gyögyörködést választjuk a haza szépségeiben, hanem tettekkel bizonyítjuk, hogy szeretjük hazánkat. A hazát, amely boldogabb életet teremt számunkra. Vájjon kaphatott volna-e Tóth Istvánné, a Szegedi Textilművek dolgozója olyan munkalehetőséget, hogy közel ezer forntot keressen havonta és emellett, hogy családi otthona, kényelmes lakása legyen államunk 25 ezer forint kölcsönt adott 6zámára. Ilyenről ő is csak esetleg álmodott, de hinni nem hitt, nem mert hinni. S amikor megkapta a kölcsönt, büszkén, önfeledt örömmel újságolta azt munkatársainak, de most, amikor tőle kér a haza, már Igen halkszavú, sőt mi több, fizetése elenyésző százalékát akarja kölcsönadni az államnak. Nem maradhatnak a Tóth Istvánnék, a Berg Józsefnék a szemlélődő magatartás talaján. Fel kell ocsúdniok a passzív gyönyörködésből s fel keli zárkózniok a példamutató kommunisták és pártonkívüliek mögé, akik elsőnek jegyeztek és egyhavi fizetésük megfelelő részét jegyezték: tettekkel bizonyították be, hogy szeretik hazájukat népüket. Vjahh ot dolgozó paraszt lépett he a szegedi Alkotmány termelőszövetkezetbe Á szegedi Alkotmány termelőszövetkezetben most, a békekölcsönjegyzés napjaiban imég serényebben folyik a munka, mint az ezt megelőző napokban. Igyekeznek minél előbb betakarítani a még kintlévő terményféleségeket, hogy rövidesen földbe kerülhessen az őszi gabona is. Példát mutatnak az őszi munkákban és példát mutatnak az Alkotmány termelőszövetkezet tagjai a Békekölcsön jegyzésben is. Elmondhatjuk, az elmúlt évekkel szemben az idén jó munkájukról nevezetesek a termelőszövetkezet tagjai. A jó munkának maguk látták a hasznát, jó termést takarítottak be, több jutott munkaegységenkint egy-egy tagra. A jó termés, a több jövedelem öröm a termelőszövetkezetben és vonzóerőként hat a még kívülállókra. Ebből a termelőszövetkezetből is, mint másokból az elmúlt év őszén néhányain kiléptek, de már ismét kopogtatnak az ajtón. Most ifjú Venczel Sándor és Miklós Sándorné kérték felvételüket. Rajtuk kívül a még egyénileg dolgozó parasztok közül Toldi Erzsébet, Széli Mihályné és Szűcs József fiával együtt lépett be a termelőszövetkezetbe. Napról napra sokasodnak, erősödnek az Alkotmány tsz tagjai, nagyobb bizalommal indulnak neki az új gazdasági évnek. A Szegedi Anna-gyógy- és Szikvizüzem leljesítelie évi tervéi A Szegedi Anna-gyógy- és Szikvízüzem dolgozói befejezték évi tervüket. Számtalan nehézség, akadály merült fel munkájuk közben. A termelésben kiváló munkát végzett Tanács László brigádja, amelynek tagjai állandóan 140— 150 százalékos teljesítménnyel dolgoztak. A Sebesvári-brigád havonta átlagosan 135—143 százalék között teljesítette a tervet. Az Annavíz-töltő telepen Szűcs Sándor, Nagy Erzsébet, Papp Mihályné, a harmadik negyedévben 120—130 százalékos termelési eredményt ért el. A szódakihordó Ábrahám József, Kelemen József, Ördögh István, Almási János és a többiek fendszerint 120—150 százalék között teljesítették a tervet. A műszakiak ' tőlük telhetően minden támogatást megadtak a fizikai munkásoknak. Az üzem a dolgozók szükségleteit igyekezett kielégíteni. A jövőben nagy gondot kell fordítani a minőség javítására. Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy ezt meg is tegyük. A jövőben megszervezzük minden városrészben a szódavíz lerakatokat és így vasárnap is kellő mennyiségű szódavízhez, Annavízhez és üdítő italhoz juthatnak a fogyasztók. Paré Ferenc Ameribai-kuominfang katonai tárgyalások Tajvan szigetén Peking (Uj Kína). Alfréd M. Pride altengernagy, az amerikai 7. 'hajóhadparancsnoka szerdán Taivanra érkezett, hogy Csang Kajsek árulóbandájával tervet kovácsoljon Taivan és a csangkajsekisták kezén lévő más szigetek felszabadításának meghiúsítására, ^ Október 11 előtt a szegedi üzemekben Harc a nehézségek ellen a Szegedi Falemezgyárban A Szegedi Falemezgyárban e hónap első felében sem teljesítették a tervet. A programmozás szerint naponta 21 köbméter lemezt kellett volna készíteniük. Ehelyett naponként csak 14 —15 esetleg 19 köbméter készült el. A Jutaárugyár dolgozóinak kezdeményezése adott lendületet a falemezgyáriaknak a versenymozgalom felélesztéséhez. Csatlakoztak a kezdeményezéshez és vállalták, hogy a lemaradás nagy részét az év végéig bepótolják. Az új verseny mintha szárnyakat adott volna a dolgozóknak. Minden munkareszorton igyekeznek jól dolgozni. A bútorlap középrész osztályon egy hete teljesen selejtmentes a naponkénti munka. A, présgépnél Oroveoz János csoportja a legjobbak közé sorakozott. A becsületes munkások igyekezete azonban kevés lett volna, az egy hét eredményeihez, ha a kazánháziak nem segítenek nekik. Ugyanis a szokásos félévenkénti kazángenerálozás ebben az időszakban vált" esedékessé. A csatlakozás után ez volt az első akadály. Es úgy látszott, hogy nincs más választás le kell állni a nagykazánnal. Ez legkevesebb egy héj kiesést jelentett volna. A veszély láttán Barabás fömérrtök és ifjú Dora József, a kazángenerálozási munkák szakértője, öszszedugták fejüket, hogy megtanácskozzák, mit lehet tenni, Ugy határoztak: nyomás alatt tarl" ják a kazánt és a tüzelőszekrény alatt a fordítókamrában összegyűlt kormot akkor takarítják ki, ha az új kazánt üzembehelyezik. A füstjárat addig biztosítva lesz. Felmerült közben az a gondolat is, hogy dolgozzanak a kiskazánnal. Ezf azonnal el is vetették, mert a farost üzem szerelési munkáit akadályozta volna. Ennek az új üzemnek pedig november 7-ére kísérleti gyártást kell végezni. így tehát az előbbi elhatározás mellett maradtak és csak 8 óráf kellett a kazánnak állni. Ennek felét is pótolták már. A 8 ' óra alatt megfeszített munkát végeztek a kazánházi dolgozók, de sikerülj befejezni a generálozást. Elhárult az első akadály és az eredmény'az első hét után az lett, hogy az éves terv szerint az elmaradásból 15 köbméter lemezt pótoltak, a bútorlapból pedig 2 köbmétert törlesztettek az adósságból. A felszabadulási versenyt többen teljesítették A versenyt kezdeményező üzemben szaporábban csattognak a vetélők, forognak az orsók e hónap második felében. A Jutaárugyár dolgozói a többi üzemeknek példát akarnak mutatni. Ez eddig sikerült is: nagyszerű eredményeket értek el. A varrodában például, ahol régebben 14 tonna volt az elmaradás, már 4.8 tonnát pótoltak készáruból. Október 11-ig a hátralévő mennyiséget még túl akarja teljesíteni. De a fonóda munkásai sem pihennek babéraikon. Igaz, náluk nagyobb az elmaradás és ennek megszüntetését december 3l-ig vállalták. A verseny kezdeményezése óta 5-3 tonna fonalat törlesztettek adósságukból. Rizses-zsálcokat és szalmazsákokat készít az üzem, A minőségre nagy gonddal ügyelnek. A tervezett 99 százalék első osztályú áru helyett most 99.67 százalékban termelnek első osztályú árut, Az idősek és fiatalok egyaránt minőségi munkára törekszenek, amellett, hogy mennyiségi eredményeiket növelik. Ebben első a két Péntek-brigád. A két brigád közül jelenleg a fiataloké az elsőség a két brigád közötti versenyben a mennyiség szerint. Teljekezdeményező üzemben már évi tervüket sitményük átlagosan 140 százalék. Ilyen teljesítmény még nem volt a brigád megalakulása óta. Az élüzem-cimet a második negyedév eredményei alapján először nyerték el a Jutagyáriak. Ezt meg is akarják tartani. Hogy az élüzcm-cím náluk marad-e, vagy sem, az attól és függ, mennyire csökken az állóórák százalékos aránya, A gépek gyors, pontos kijavítása befolyásolja ezt. Ezzel sincs baj jelenleg a Jutagyárban. Állandóan figyelemmel kisérik a gépeket és így sokszor meg tudják előzni a hibákat, A fonodában a tervezett álló óráknak 5.5 százaléknak szabad lenni. E hónap első dekádjában ezt túlhaladták, az eredmény 8 százalék lett. A második 10 mapban (ez már a ' versenyidőszakra esik) 3.1 százalék lett a fonódat álló órák mennyisége. A szövődében is csökkentették a gépállási időt, náluk a tervezet 5J9 százalék, ezzel szemben 4.2 százalékot értek el. Ez egy tizeddel jobb, e hónap első 10 napi eredményénél. Nagyszerű eredmény még az is, hogy ebben a versenyidőszakban 6 szövőnő befejezte ezévi tervét. Gulyás Mihályné, Horváth Lajosné, ökrös Istvánné, Polyák Lajosné, Viddcs Margit és Balogh Jánosné teljesítették már évi tervüket, Szögi Ferenc békekölcsönt jegyez CSŰCS MIHÁLY, meg Szélpál István, a Táncsics tsz elnöke és párttitkára elsőnek jegyeztek: 400 meg 300 forintot. Reggel korán kezdődik a munka a földeken, de mielőtt a munkacsapatok kiindultak, a békekölcsönjegyzésről folyta szó: Szögi Ferenc is, az egyik munkacsapat vezetője nagy akkurátusan odakanyarintotta nevét a jegyzésgyüjtő ívre. Mindenki láthatta, hogy aláírása mellett 200 forint van feltüntetve. Együtt indultak ki a párttitkárral — ő is Szögi munkacsapatában dolgozik — és Szélpál elvtárs, miközben magához vette a szárvágót és csendesen odaszólt a mellette haladó munkacsapat vezetőnek. — Többet is jegyezhettél volna. Egy olyan ügyes ember, mint te? Meg aztán gondold csak meg, hogy a te fiadból mi lesz. Gazdag a termésünk jól tudod. Példásan ki kell vennünk a részünket az egész országot segítő békekölcsönjegyzésből. Szögi Ferenc megállt egy pillanatra. Nem beszédes ember — magában gondolkodott. 12 holdas középparaszt volt. 1952-ben lépett be a tsz-be, s a sorsa azóta fordult.». Feri fia jutott eszébe, őt említette a pórttitkár, aki már elhaladt mellőle. Nem ment utána — megfordult és besietett az irodába. — Még 100 forintot jegyzek — jelentette ki. A MUNKACSAPAT a 73 holdas kukoricaföldön dolgozott. Férfiak és asszonyok eltűntek a sárguló kukoricaszárak sorában. A kendővel bekötött fejű asszonyok törték a kukoricát, megfosztották a csuhéjtól és halomba dobálták. A férfiak pedig vágták a szárat — Szögi Ferenc haladt legelői. Nagy magas, erős teste hajladozott, barnára sült kerek arca komoly volt. — Szögi elvtárs becsülettel kitett magáért — jegyezte meg Szélpál István s a körülötte lévők jól hallhatták szavát. Nem felelt rá senki, ropogtak a szárak, amint egycsomóba rakták őket. Aztán Szögi Ferenc kiegyenesedett. — KÖLCSÖNJEGYZÉS mindnyájunk ügye. Tudjuk azt is, hogy a jegyzett összeg 25 százalékát itt a városban, a mi telepünkön használják fel, nyerhetünk is véle, meg van is miből jegyezni. Jobb a sorunk, gazdag a termés és én úgy érzem, csekély ez a viszonzás, mint az én 300 forintos kölcsönöm jelent. A fiam Budapesten tanul az egyetemen, mérnök lesz. Egy paraszt gyerek. Nem maradtak nyom nélkül Szögi Ferenc szavai. Mert becsülik a tsz-ben, hisz az ő munkacsapata érte el a legjobb terméseredményt a kukoricaföldön — 35 mázsás átlaguk van. 5—10 mázsával többet hozott a kukorica, pedig ugyanannyi ember dolgozik az Ő csapatában is, mint a másikban. Szaktudása, ügyessége — ez sokat ért. Jól szervezte meg a munkát — most is röviden, de határozottan mondta ki, mit csináljon, a kocsik hogyan forduljanak.., RÁCZ ANTAL, Szőke József pedig közben odabent a tsz-irodában 200—200 forintot jegyeztek, meg többen ugyanennyit, mint Varró Ferencné is, de hát ő még azt mondta, meggondolja, nem annyit ad-e ő is kölcsön az államnak, mint Szögi Ferenc. (s — r) Pusztaszeren a népnevelők járnak elől jó példával A NAP éppen leáldozóban van. A pusztaszeri dolgozó parasztok egyrósze kukoricával megrakott szekérrel, mások pedig a vetést elvégezve ekével, boronával döcögve ballagnak hazafelé a kövesúton. Fél 7 felé jár az idő, amikor a tanácsháza udvarán a falu népnevelői gyülekeznek. Az arcokon nem látszik a fáradtság jele, pedig valamennyien munkás emberek, akik ma egész nap dolgoztak és holnap is dolgozni akarnak, hogy idejében befejeződjenek az őszi munkák. Lehetnek vagy negyvenen, amikor a Petőfi termelőszövetkezet népnevelői is megérkeznek élükön Gulyás 'András párttitkárral és Makra János tsz elnökkel. Közvetlen a vetésből jöttek. Itt van Iván Antal iskolaigazgató is legjobb pedagógus társaival, valamint a DISZ, az MNDSZ, az MSZTtagok. népnevelők és a falu szómos egyénileg dolgozó paraszt népnevelőjo is. A békekölcsönjegyzésről van szó s elsősorban a népnevelők jegyeznek. Rózsa György tanácselnök 600, Seres Gusztáv vb. titkár 500 forintot és a többiek is. Az is szóba kerül, hogy a falu lakói által jegyzett összegből visszamaradó 25 százalékot egy ártőzi kút fúrására, valamint a kultúrház hiányos felszerelésének kiegészítésére használják majd fel. A NÉPNEVELÖK SZAVAIBÓL az tűnik ki, hogy tudatában vannak felelősségteljes munkájuknak ós hogy feladatuk a falu minden lakójának megmagyarázni: az ország gazdaságát, a mezőgazdaság gyorsabb fejlődését, a jólét növekedésé). segítik elő mindazok, akik kölcsönt jegyeznek. Szénási Zoltán népnevelő miután 500 forintot jegyzett, azt vállalta, hogy 50 dolgozó parasztot keres fel. Már az első napon számos helyen járt és például Gajdocsi Antal egyéni paraszt mindjárt jegyzett is. Kiss Béla népnevelő, az MSZT helyi titkára előbb szintén maga jegyzett és népnevelő társóval együtt 25 család meglátogatását Ígérte. Már az első napon 8 helyre nem eredménytelenül kopogtatott be. — Először is mi, nép nevelők, járjunk élen és mutassunk példát azzal, hogy mi jegyzünk első nek — mondotta Kiss elvtárs — és javaslatának az volt az eredménye, hogy a jegyzésgyűjtő ívek átvételekor valamennyi népnevelő jegyzett. Szeri Imro egyénileg dolgozó paraszt népnevelő maga lg először jegyzett, úgyszintén Kó, szó Ferenc egyéni paraszt is. Gera Ferenc, mint segitőcsaládtag dolgozik szülei földjén é8 megtakarított pénzéből 100 forint kölcsönt adott az államnak és megígérte, hogy szüleit is meggyőzi arról, hogy a kölcsönjegyzéssol jó helyre adják megtaka rított pénzüket. Varga András nép növelő a maga ríszéről 100, özvegy édesanyja nevében psdig 150 forintot jegyzett. Ö volt az első Pusztaszeren, aki kifizette a jegyzett összeget és nyomban át is vette a kötvényt A ' PUSZTASZERI NÉPNEVELÖK most ezekben az órákban — fáradthatatlanul járnak házról-házra, tanyáróltanyúra, hogy ne maradjon a faluban egyetlen olyan ember sem, aki nem járulna hozzá forintjaival is a kormányprogramm megvalósításához. BODO ISTVÁN