Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-31 / 205. szám

KEDD. 1954 AUGUSZTUS 31. iS DELMIGYIRBRSZftG Szeged dolgozói tiltakoznak az amerikai Kommunista Párt betiltása ellen Borsi Béla. Kossuth-díjas Az első szó, amelyet kimondhatunk: tiltakozunk! Barsi Béla, a szegedi Nemzeti. főszereplőjével és úgy Színház Kossuth-díjas színművésze — aki, mint a magyar filmdelegáció tagja résztvett a KarlovyVary-i nemzetközi filmfesztiválon — felháborodással beszél az Egyesült Államok kormánya újabb történelmi bűntettéről. Elbeszélése szerint a filmfesztivál egyik legmonumentálisabb, legemlékezetesebb filmalkotása az amerikaimexikói filmprodukció, a -Föld sója- című egyszerű riporttémából induló bányászfilm volt. — Megdöbbentő életszerűséggel tárta elénk a film az imperializmus és kapitalizmus sivár viszofógadíuk, művészet mint harcostársunkat a frontján. — Felháborító, hogy egy hónappal a nagyszerű találkozás után az Egyesült Államok urai — megtagadva Washington szellemét — az emberibb életért, az igazi szabadságért harcoló kommunista pártot betiltja. A megdöbbenés után az első szó, amit kimondunk: tiltakozunk! — •Jól emlékezem, így kezdődött Magyarországon is a véres kommunista hajsza, amely országpusztító fasizmussá fajult. Amerika a törFONTOS MUNKA Hogyan dolgozik az MNDSz Belváros I. szervezete? nyait — mondja. — Taflálkoztunk | vény beiktatásával nyiltan a farizRosaura Revueltassal, a i film női | mus útjára lépett. A Szegedi Gőzfürész dolgozói mindannyian ott vwltak a tegnapi röpgyűlásen, hogy tiltakozzanak az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Parijának törvén yenkivül helyezése ellen. Az üzem dolgozói közül Daróczi dános sztahánovista is felszblalt és mondotta, hogy a horthysta kormány a legjobb kommunistákat és jzafiakat internáló- óe kivégző, i'.wrokba vitte. Most az amerikai • ikes kormány ugyanezt az utat ja. botiltja a kommuri/ista párbörtönbeveti a vezetőit. Ellánk minden fasiszta törvényt mondotta — mely a dolgozó nép arcát akarja elnyomni. Balogh ál, a Szabadságharcos Szövetség üzemi titkára arról beszélt, hogy iekünk, független, szabad hazában . !r» kommunistáknak, de minden dolgozónak kötelessége támogatni amerikai elvtársakat, mert ők • okkal nehezebb körülmények kö; ött mint mi, a dolgozók jobb .1 ötéért, a békéét harcolnak és ebben akarják meggátolni őket, a xezetlő erő, a kommunista párt tót Utasával. Förgeteg János sztahánovista arról beszélt, hogy a proletár' nem: etkökiség szellemében nekíink, magyar dolgozóknak is ki kell állni az amerikai elvtársak és? dolgozók mellett. Az amerikai kormány azért akarja betiltani a kommunista pártot, mert amerika jelenlegi, urai"is látják, hogy erősödik ai kommunista párt, mely ! n eghrgaltttatatVannl harcol a dolgozók sraobb jövőjéért, f s a , mind-^ nyáj uakníik: olyan "nagyon drága, BÉKÉÉRT. -.R • ' EgymáBatón', szólaltak"'fel„a dolgozók. Szeles s György, Lengyel* Ist-j RÁNTÁS MÉGFÜIBBEN^KIIVCTELIE'K A betiltó törvény vlaBzavanását és börtönben sinytódö kwranunist^ É*"1^. ú}abb viláfrhá czetók:r ezabadlábrahelyeBését. A] I iipgyfelés a következő táviratot kiildte a® amerikai kormányhoz! való továbbítás' végett. „Mi, aj?8ze-« gedi Gőzfürész dolgozói * nagy i felháborodással hallottuk, hogyr az Egyesüli Államok kormánya a> kommunista pártot betiltotta. Ál 1 leghatározottabban tiltakozunk az. emberi jogok'e tipráüa ellen. és. úgy látjuk, hogy ezzel a lépéssel az amerikai kormány a hitleri fasizmus nyomába lépett. Követeljük e demokráeiaollenes törvény azonnali visszavonását" Az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozói röpgyűlé9eket. tartottuk, melyeken követelték az amerikai Kommunista Párt betiltásáról szóló törvény eltörlését. Nagy Ádáinné copszoló. az üzemrész dolgozói nevében szólalt fel és tiltakozását fejezte ki a?, amerikai kormány cselekedete ellen. Sári József a rostkikészítő telep munkása hozzászólásában mély megvetéssel beszélt az amerikai kormáuy újabb mesterkedéséról. Hozzászólásában ezeket mondotta: — Követeljük a kommunista vezetők szabadon bocsátását és a kommunista párt betiltásáról szóló törvény visszavonását. Számos dolgozó felszólalt a röpgyű léseken. Valamennyien egy akarattal fejezték ki tiltakozásukat. , „ i Az Újszegedi Ládagyár ban szombaton' röpgyűlésre gyülekeztek az anyagtéri munkások, kéziszegezök. a fűrészcsarnok munkásai. Sokan hozzászóltak a röpgyüléeen. Juhász Sándor brigádvezető elmondotta. hogy most mutatkozott meg az amerikai imperializmus igazi aroa. Mindig azt hangoztatták, hogy "Amerika a szabadság hazája. A betiltó rendelkezéssel lejleplezték magukat. Sallai Ferenc .hozzászólásában hangsúlyozta, hogy elítéli az amerikai kormány tettét. Okvnem a békés együttműködést /ború kirobbantását. Á Ládagyár dolgozói az egész magyar népért, békénkért, boldogabb jövőnkért, jobb életünkért küzdenek. A szabadságjogok ilyen 'megsértése méltán kelt felháborodást mindenkiben. Ezért együttesen emedik fel szavukat az amerikai * kormány ezen intézkedése elM UI UFCLI I*. I«LIIBUÜÁHII I. A nap. amikor hajnalban a látóhatár fölé ér, a Tábor-utea 6/a. számú ház emeleti ablakait már nyitva találja^ Jókedvű. vidám asszony hajol ki az ablakon, köszönti az új napot, a munkába siető embereket, a Rákóezi-téri fákat, virágokat. Széttárja karját, mélyet lélekzik a friss levegőből. Ezután bekapcsolja a rádiót és a pattogó indulók hangjaira takarítani kezd. Jól ismerik a kedves, barátságos asszonyt a belváros területén lakó háziasszonyok. édesanyák. Gyakran keresik fel Turza Mihálynét otthonában a dolgozó asszonyok, hogy tanácsot, segítséget kérjenek tőle: ő a Belváros I. MNDSZ titkára. Turza Mihélyné jói osztja be napját, mindenre jut idejéből Ha valaki érdeklődne Turzánétól társadalmi munkájáról, azt felelné: „Nagyon fontosnak tartom az MNDSZ-ben végzett munkám". Turza Mihályné már bárom éve titkára a Belváros I. MNDSZ-szervezetnek. Turzáné és a többi vezetőségi tag lelkes munkája meglátszik a szervezeten. Igen komoly nevelőmunkát végeznek. A legjobb nőnevelők látogatják a hozzájuk beosztott utcarészek családjait. beszélgetnek a dolgozókkal. Röszkén „lálogaió brigádok" segilik a begyűjtést Röszke még néhány hcttel ezelőtt a negyedik helyen állt a szegedi járás községeinek begyűjtési versenyében. A röszkei dolgozó parasztok igaz a cséplőgéptől teljesítették a kenyérgabona beadást., de különösen tojásból és baromíiból lemaradás mutatkozott. Nem egy olyan dolgozó paraszt volt, mint a hét holdas Rózsi Imre, a termelési bizottsági tagja, aki mindenből eleget tett kötelezettségének és a kukoricát és a burgonyát is beadta. Rózsi Imrét egy ekével is jutalmazták és jó munkájáért „Mintagazda" jelvénnyel tüntették ki. Az élenjáró dolgozó parasztok mellett azonban szép számmal akadtak hátralékosok is a községben. Ezekkel a gazdákkal a lakásukon beszélgettek el az állam iránti kötelezettség fontosságáról. Ebben a DISZ és az MNDSZ nyújtott nagy segítséget. Tizenegy „látogató brigádot" alakítottak. A tátávoli íeketeszéli és nagyszéksósi határrészeken is felkeresték a hátralékos dolgozó parasztokat. A brigádokban olyan kiváló dolgozó parasztfiatalok voltak, mint például Dunai Károly, 5 holdas dolgozó paraszt gyermeke. Dunai Károlyék különben az elsők között tettek eleget beadási kötelességüknek. A „látogató brigádok" munkájának nem maradt el az eredménye. Két nap múlva baromfiból 2 mázsa gyűlt be naponta, míg megelőzően 70 kiló volt a legtöbb begyűjtött mennyiség. Röszke rövidesen élretört a járás második kategóriába tartozó 19 községének versenyében, legutóbb pedig az egész megyében első helyre került. Most, a III. pártkongresszus után a kongresszus anyagát tanulmányozzák az asszonyok. A beadásukat nem teljesítő dolgozó parasztokat felvilágosítják, hogy a dolgozó népet C3 magukat károsítják meg, amikor noni teljesítik az állam iránti kötelességeiket. Különösen nagy gonddal törődnek a nőnevelők a területükhöz tartozó terhes anyákkal. Güde Ferencné Vöröskereszt felelős vezetésével ellenőrzik, hogy járnak-e a gyereket váró nsazonyok rendesen a Zöldkereszibo vizsgálatra, nem hiányzik-e valami. Aliol látják, hogy valami hiba van, azonnal segí'enek Az egyik nőnevelő például elmondta Turzánénak, hogy egy idÖ3 asszonynak ruha kellene. A tanács szociális osztálya az MNDSZ kérésére négy méter anyagot utalt ki és most abból készítenek az idős néninek ruhái. Ezenkívül a múlt héten 17 fejkendőt osztottak szét a nőnevelők. Az üzemi MNDSZ-szervezetek most alakulnak. A Belváros I. MNDSZ-esoport a DÁV újonnan megalakult MNDSZ-csoportját patronálja. Közösen rendeztek legutóbb kultúrműsort; mindkét szervezet kultúresoportja szerepelt. Ezenkívül a Dózsa tsz asszonyainak is segítenek csoportjuk megerősítésében. Az MNDSZ-hez tartozó iskoláknak. óvodáfciak is nagy segítséget nyújtanak, a szülői munkaközösségek munkáját segítik a Belváros I. MNDSZ tagjai. A csoport bábjátékosai az iskolaév befejezéséig minden hónapban egy-egy iskolánál előadást, tartottak. Most is készülnek, hogy az iskolaév megkezdésével új műsorral szórakoztathassák a gyermekekot. Ezeket a szép eredményeket Turza Mihályné. s a többi vezetőségi tag helyes vezetésével érték el a szervezet tagjai. A vezetőség törődik a tagság problémáival, s a foglalkozásokat úgy osztja. ' be, hogy a hwíiasszonyok otthoni munkáját ne zavarja ós vonzóak is foglalkozásaik. Például: gyakran olvasható a „Délmagyarország" MNDSZ hírei közölt: „A Belváros I, MNDSZ-esoport, (Kossuth Lajos-sugárút 21.) ma, csütörtökön délelőtt 10-től 12-ig szabás-varrás tanácsadást tart". Sokan keresnek fel bennünket a csütörtöki napon a legkülönbözőbb problémákkal — mondja Turzáné — legtöbben a szabás, varrás problémájával. Kerczfeld Mihályné vezetőségi tagunk jól ért a varráshoz, én is értek hozzó ós segitünk az édesanyáknak szabni, varrni. Az elmúlt hónapban az MNDbXcsoport munkaértekezletet tartott. A legjobban dolgozó öt nőnevelő tíz forinttal takarékbetétkönyvet kapott és még sok asszony kapott kisebb, nagyobb ajándékot jó munkájáért. A legjobban dolgozó aszszonv — Káplár Józsefné — vándorzászlót kapott. Turza Mihályné persze nemcsak a mozgalmi munkáját végzi lelkiIsmeretesen, hanem otthoni munkáp'.t is. Gondos feleség, édesanya, nagymama. — Férjem korán reggel inául dolgozni — mondja. — Elkészíteti tízóraiját, s utána takarítani kendek. Takarítás után bevásárold megyek. Férjem délután 4-re jön haza, akkorra főzök. Amig hazajön, add g végzem társadalmi munkámat Este azután együtt olvasunk vagy zenét hallgatunk. Férjem és én is nagyon szeretjük a muzsikát, különösen az operákat. A legtöbb lemezünk operarészlet. Esténként sétálni megyünk és igencsak minden új filmet és színdarabot megnézünk. Nyáron itt vannak az unokáink. Pesten dolgozik a fiam, de szabadságát nálunk tölti. Az unokák már az iskolai év befejező ;e után jönnek. Most mentek vissza, hiszen kezdődik az új iskolai év. Lelkesedve beszél; csupa öröm, életkedv ez az asszony. Munkatársai szeretik és tisztelik. A közös munkában Turza Mihályné a figyelmességet és a telkesítést tartja legfontosabbnak. Ez olyan az emberek munkájában — az ő szavaival élve — „mint só a levesben". Turzáné munkájában benne van ez a só és ez átragad környezetére is. a zs.) Teremtsen rendet portáján a Méhészeti Vállalat Csongrád megye területén igen sok panasz merült fel a Méhészeti Vállalat mnnkája ellen. Vannak országos problémák i», mint a szállitóedéhyek hiánya. De találunk nemtörődömséget ós felelőtlenséget is, molySk visszavetik a méhészeket eredményes munkájukban. Es ezt a Méhészeti Vállalat dolgozói vagy nem tudják, vagy nem is akarják tudni. A' szegedi méhészszakcsoport elnöke elmondotta hogy Katona István szegődi méhész még 1953. szeptemberében mézet adott el a helyi földmüvesszövetkezetnek saját zománcozott vasbordójában'. mivel a Móhéseeiti Vállalat a méz elszállításéihoz nem tudot^ kannát adni. A földmű vessző vetkezet továbbí' * v (97 ' Meghajoltam, •„ ahogyan tanéfiunk szokott" március 15-én, sfeáítam áz elismerést. Ám a csicsergés semn&kép sem ; kart megindulni:- mpzdütetlan4maradtca j Ju11 kaörökké-mozgóí ifczí?, lSba.i mozdulatlan . z ajka.,. Félresütötte'a s^wBtJs,' hallgatott elpirosodva, ki tartóiul., ^áléárTattöbbi lány! Bezzeg nem hallgatott?;, a 1 bátjfám,^amikor neki is elmondtam! / Az JJT űtoin történt, visszamenet Megfogtamfazlijgét:! — Jani! Aat"az ;iharfás®vewetíArany János írta? . ifrijehiA5«Si*lB*!lí!jJk:JE.ii*Í!Írl«ki»! — Az. — Na, akkor Arany nem tudott*költeni! — Mi a szösz? Hát'írjál'külörfbet, hfeliitai, ha'neked nemi tétszik! — Már írtam is!*Hallgasd csak: „Hej itarfa vesszőke,.." Elmondtam. Akkor okozta a „ rigmusom második csodát: a Farkassal történt pofoz! jjás óta elmogorvult bátyus — nevetni ezdett! De 'úgy ám, hogy hasadt a levegő i: elé! Én nagyon elkeseredtem. „Hát érdemes .itteni?"—'gondoltam duzzogva.j — Az egyik — fikarcnyi elismerést is / vonakodik adni,? a .vAsik nyg egyenesen kinevet! Körömhegy: yi rigmust össze nem szerkesztek többé, cohaV" Kedvetlenül adogattam, a lécet, délután, nmel-ámmal segítettem a bátyámnak 5 pricsjeink összetákolásában, fanyarán vetettem '.agam végig a priccs szalmáján, este. Nem cttarn aludni. Szakadatlanul holmi virágének meg lepkehajak kavarogtak előttem sötétben. Ez még jobban elkeserített: hát sn állhatatlan gaznáci vagyok én?! Máról iolnapra1 el tudom-felejteni az én Tucám AZ ELSŐ PRÓBA Nem is sejtette, hogy az 6 udvarában.,, -•ÍW III. l-» i Irta: DÉR ENDRE hollóhaját s kökényszemét? Amiért kicsit megpirongatott? — valljuk meg, megérdemeltem!... Hát becsület ez? Utolsó sehonnai vagyok, annyi szent!... Ám hiába prédikáltam magamnak, mindenkép a Nyéki Julika búzavirágszeme nevetett, rám a homályból, s ragyogott-ragyogotttaz aranyhaja, — még ha a szemem behunytam, akkor is! Éjféltájt megtudtam, hogy bátyám sem alszik. Az én büszke Jani bátyám ugyanis remegővé halkított hangon suttogta bele a sötétbe: Hej, iharfa-vesszőke ... Patyolating kiszőve. Tudod, pajtás, ki szőtte? Az a kislány, a szőke! Gyorsan a pokróc alá bújtam, de ott is hihetetlen erővel dobbant ki belőlem a nevetés. Jani felemelkedett s a nyakam felé kapott. Én felugrottam és szűnni nem akaró nevetéssel menekültem. Jani utánam! Hatalmas szökellésekkel vett üldözőbe, én meg szapora mezitlábban iparkodtam egérutat nyerni a harmatos fűben ... Pirkadásig kergetőztünk nevetgélve-libegve, nagyokat húzva egymásra, s hatalmasakat hengerőzve a csatakosban... Pirkadáskor Nyéki bácsi átballagott a réten, s mikor meglátott minket, megáHt, s kivette a pipát a szájából, úgy ámuldozott. Majd továbbindult s ennyit dünnyögött fejcsóválva: — Hát ezek hun vesztették el az cszüKATÓJ-M {W..I4- 1' RENG A FÖLD A Nyéki bácsiék udvarába falfehéren rontottam be másnap délelőtt. Kerékpárommal majdnem fellöktem az ajtóban álló Julikát. Épp egy kannával nyomakodott kifelé. — Hol a nénéd?! — kiáltottam rá rekedten. Julika arcán meghervadt a mosoly, rémülten meredt rám: — Mi telt? — A nénédet kerítsd eló, azonnal! Kincses bácsi vérben fekszik! Csakugyan borzasztó dolog történt Kincses bácsival — s ibajdnem vetem is. Aznap kettőnket a hátfal vakolásához rendeltek. Még mielőtt Jani a vakolókanállal felkapaszkodott volna, mi ketten az öreggel az üres malterosládát igyekeztünk feldobni az állványra. Amint a láda feneke a pallóhoz ért, a fejünk felett, földrengésszerű robajjal zúdult te a sok palló, ládástul egyenesen az öregre. Én ösztönösen ugrottam félre, s bizony a fogam is vacogott, amikor a porfelhő elültével megpillantottam Kincses bácsit: egy súlyos palló alatt hörgött s vér bugyburékolt a száján... Kazár Lackó az ölében hozta eló a palló alól, lefektette a fűre, felpóckolta a fejét s halk szóval csitítgatta: — Nem lesz semmi baj, Kincses bátyám. Janota Pali bácsi más véleményen volt. amint lahajolt az öreghez. Káromkodott, pedig sohasem szeretett. (Folytatása, következik) totta a mézet a vállalat címére, de a hordó a mai napig még nem érkezett vissza tulajdonosához. A szegedi földmű vessző vetkezet raktárában jelenleg 180 mázsa méz vár elszállításra, melyre hamarosan nem kerülhet sor. A Méhészeti Vállalat levele szerint 3—4 héf múlva kap Szeged kannákat. A kannahiány valóban országos probléma. de ideje lenne már eg; s<:er megszüntetni, mert ez a méz felvásárlásának rovására megy; tárolóedóny hiányában ugyanis szünetel a felvásárlás. Ugyanakkor türelmetlenek azok a méhészek, akiknek az odénye a szövetkezetnél van tele méezol. mert már szükségük volna rá. Megyénkben több helyen található hasonló eset, melyet a földmüveeszövetkezetek dolgozóival igyekszünk eredményesen megoldani. Vegyék észre a vállalat dolgozói, hogy a méz felvásárlásával milyen sokat törődnek a földiuüves8zövetkezetek; sokkal többet, mint azok, akiknek elsősorban lenne az a feladatuk. Nyilvánvalóan tárolóedény nélkül nem lehet mézet felvásárolni. De azért a mézre szökség van, ha térolóedóny ninos is. A műlép késedelmes szállitása szintén nemcsak Szegeden vetődik fel, hanem megyeszerte. Az a méhészek kérése, hogy o jövőben idejében kapják meg az esodékcs mennyiséget Figyelemreméltó a deszki méhészek panasza is. Frányó Antal Budaposten a Méhészeti Vállalat szaküzletében fcdoleesővillat vásárolt 6.30 forintért. Nemsokkal később a deszki földművesszövetkezet gépkocsivezetője ugyanezt a fedeleeővillát 18.80 forintért, majd 14.S.0 forinrtórt kapta meg. Ezenkívül igen felületes a kiszolgálás is; egyszóval nem 6okat törődnek a vásárló méhészekkel. Helyes volna, ha a Méhészeti Vállalat sokkal figyelmesebben intézné a méhészek ügyeit, akik megérdemlik, hogy többet törődjünk velük. Külkereskedelmünkben jelentős árucikk a méz és nemzetgazdasági szempontból nem lehet közömbös, hogy a méhészek menynyit termelnek. A több termo V t pedig elsősorban a Méhészeti \ á;. lalatnak kell elősegítenie. Csglőtei István ÍIES2D.VV'