Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-29 / 204. szám

DÍLM9GY9R0RSZŰG VASÁRNAP, 1954 AUGUSZTUS 29. Jlz EVK hivei el akarják halasztani a ratifikációs vilát ­a francia kormány nyílva hagyja az ajtót az alkudozáson előtt Párizs (MTI) A köztársasági el­nök elnökletével pénteken tartott rendkívüli minisztertanács után Mendes-France miniszterelnök — legalább is kétértelmű — nyilat­kozatot tett. Mindenek előtt örö­mét fejezte ki afölött, hogy sikerült megőrizni a kormány egységét (mint ismeretes, az európai védel­mi közösséget pártoló miniszterek lemondással fenyegetőztek), majd kijelentette, hogy a kormány -tekintettel azokra a célokra, amelyeket kezdettói fogva maga elé tűzött, köteles­ségének érzi, hogy kompromisz­szumos megoldást keressen az EVK hívei és ellenfelei között-. Midőn megkérdezték a miniszter­elnöktől, hogy milyen magatartást fog tanúsítani a vita elnapolására irányuló kísérletekkel szemben — Mendes-France szándékosan homá­lyos választ adott, ami annál is in­kább meglepő, mivel a kedd esti minisztertanács után még hangsú­lyozta, hogy a kormány ellenezni fogja a vita minden elnapolását. A miniszterelnök válaszában csupán arra szorítkozott, hogy a vita során bizonyára több megoldási mód is felmerül majd és a kormány a vita ala­kulásának megfelelően szabja majd meg magatartását s egy­hangúlag fog dönteni. Mendes-France hozzáfűzte: -Ha nem jönne létre megegyezés és ha a bizottság jelentésének szövege alapján kellene dönteni, a kormány •— közvetítő feladatának megfele­lően — nem vesz majd részt a sza­vazáson-. A miniszterelnök kijelentései kétségtelenül arra mutatnak, hogy •<\ kormány nyitva akarja hagyni az ajtót az alkudozások előtt. Különben csütörtökön a késő­esti órákban ismeretessé vált, hogy egyes miniszterek megbe­szélést folytattak a vita elha­lasztására irányuló javaslat szerzőivel és állítólag meg­egyeztek a ratifikációs vita szeptember 22-ére való elha­lasztásában. '. Ez n javaslat helyesli az európai országok nemzeti erőinek -európai hadseregbe" való tömörítését Oly­módon, amely alkalmas Nyugat­Németország részvételének bizto­sítására, hangoztatja, hogy nem Adenauar hatóságai letartóztatták a Német Kommunista Párt elnökségének két tagjáf Berlin (MTI) Adenauer hatósá­gai pénteken Düsseldorfban letar­tóztatták Fritz Rische és Jupp Angenforth volt parlamenti képvi­selőket, a Német Kommunista Párt elnökségének tagjait. lehet helye -megkülönböztető- bá- I zőkönyv aláírását indítványozza, násmódnak Nyugat-Németország-' amely meghatározza az EVK gya­gal szemben. [korlatba való átültetésének módo­A javaslat egyébként olyan jegy- I zatait. Tíz járás, 15 város, 415 község, 1213 termelőszövetkezet és csaknem egymillió dolgozó paraszt teljesítene beadási kötelezettségét Augusztus utolsó harmadában meggyorsult a gabonabegyüjtés üteme, tíz járás, 15 város, 415 köz­ség, 1213 termelőszövetkezet és csaknem egymillió dolgozó paraszt teljesítette beadási kötelezettségét. A begyűjtési minisztérium leg­utóbbi értékelése szerint a gabona­begyüjtési versenyben a megyék rangsora a következő: 1. Pest, 2. Fejér, 3. Komárom, 4. Szabolcs, 5. Zala, 6. Nógrád, 7. So­mogy, 8. Hajdú, 9. Békés, 10. Vas, 11. Szolnok, 12. Tolna, 13. Cson­grád, 14. Bács, 15. Baranya, 16. Borsod, 17, Heves, 18, Veszprém, 19. Győr. (! .. i, A városok versenyében a legjob­bak: II. kategóriában: 1. Nagykanizsa, 2, Tata, 3. Sze­ged. III. kategóriában: 1. Jászberény, 2. Hajdúnánás, 3. Makó. Az állat és állati termékek be­gyűjtési versenyében a megyék sorrendje a következő: 1. Zala, 2. Vas, 3. Békés, 4. Szol­nok, 5. Komárom, 6. Baranya, 7. Somogy, 8. Győr, 9. Nógrád, 10. Csongrád, 11. Veszprém, 12. Fejér, 13. Hajdú, 14. Heves, 15. Pest, 16. Tolna, 17. Borsod, 18. Szabolcs, 19. Bács. A francia nemzetgyűlés a tuniszi és marokkói kérdésben jóváhagyta a kormány nyilatkozatát Párizs (MTI) Pénteken este 23 lírakor ért véget a nemzetgyűlés­ben a tuniszi és marokkói kérdés vitája. A nemzetgyűlés 451 szavazat­tal 122 ellenében elfogadta azt a határozati javaslatot, amel^ jóváhagyja a kormánynak e kérdésben tett nyilatkozatát. A kommunista képviselők a kor­mány mellett szavaztak, az MRP­képviselők pedig tartózkodtak a szavazástól. A pénteki vita Borán felszólalt Mendes-France miniszterelnök is. Marokkóval kapcsolatban kijelen­tette, hogy személyesen kíván foglalkozni a marokkói problémával, mivel , eljött az ideje annak, hogy -a bajok gyökeréig hatoljanak é3 konstruktív megoldást találja­nak-. A miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány semmi esetre sem ter­vezi a mult évben száműzött szul­tán visszahelyezését a marokkói trónra. Kijelentette, hogy a ma­rokkói népnek fokozatosan kezébe kell adni saját ügyeinek intézését és hogy a marokkói nép -legilleté­kesebb- képviselőiből tanácsot kell alakítani a reformok -tanulmányo­zására-. Ezzel párhuzamosan a kormány gazdasági és társadalmi téren is reformokat készít elő — jelentette ki a miniszterelnök, meg­ígérve a mezőgazdasági munkabé­rek emelését és a szakszervezeti jogok tiszteletbentartását, Nagygyűlés Párizsban az EVK ellen Párizs (MTI). Pénteken este Pá­rizsban a téli sportcsarnokban nagygyűlést rendcetek az EVK el­len. A nagygyűlésen több külön­böző pártállású véleményű kö­zületi személyiség szólalt fel. A gyűlés résztvevői — egyhangú lelkesedéssel — a következő hatá­rozatot fogadták cl: A francia nép az egész ország­ban kinyilvánította és kinyilvánít­ja megingathatatlan ellenzését az EVK iránt, amely megvalósítaná a német újrnfelfegyverzést és aka­dályt gördítene az európai biz­tonság és a béke útjába. Üzenjük a nemzet képviselői­nek, akik a legsúlyosabb dön­tős, a legnagyobb felelősség­vállalás előtt állanak: nem, a német újrafelfegyverzés nem végzetszerű szükségesség, Franciaország üdve, függetlensé­ge és a béke érdekében, felszaba­dulásunknak e tizedik évforduló­ján, tegyetek cloget a nemzet aka­ratának, utasítsátok el a ratifi­kációt, szálljatok szembe a német újrafelfegyverzéssel és foglaljatok állást a négy nagyhatalom közötti tárgyalások azonnali megkezdése mellett* . j | ,. | , ^ , 4 , A szovjef bányászok ünnepe A szovjet nép ma, augusztus 29-én ünnepli a hagyományos Bá­nyásznapot. Ezen a napon az egész országban megemlékeznek a szov­jet bányászok hősies munkájáról. A Szovjetunió bányászai igen fontos és felelősségteljes munkát végez­nek: a szovjet ipar szüntelen fej­lődése egyre nagyobb követelmé­nyeket ró rájuk. Különösen nagy­lyeket. Több, mint. 1400 szénkom-i bájn, 2400 szén- és meddőrakodó­gép és egy egész sor más gép ke­rült a legutóbbi időkben a szénbá­nyákba. Ennek eredményeként több bányamunkafolyamatot telje­sen gépesítettek, többek között a réselést, munkahelyi- és csiilesiál­lítást és a vagonbarakást. A kommunista párt és a szovjet A ,,Kopejszk-ugolj"-tröszt — Kopejszk városában — 7—8. szá­mú szénbányájának ifjú bányászai sikeresen elvégezték a kopejszk| bányaipari iskolát és kiváló szakemberekké váltak. fontosságú a szénipar bányászainak munkája: a kohászat, a közlekedés, az erőművek és a többi üzemek is évről-évre több szenet fogyaszta­nak. 1953-ban a szovjet bányászok kétszer annyi szenet adtak a hazá­nak, mint a háború előtt, 1940-ben, de sikeresen teljesítette a szénipar 1954. első félévi tervét is. A szénipar gyors fejlődése ter­mészetesen összefügg a bányatech­nika fejlődésével, a bányászmunka viszonyainak javulásával. A Szov­jetunió szénbányáiban kiváló, kor­szerű gépek dolgoznak, amelyek megkönnyítik a bányász munkáját, biztonságosabbá teszik a munkahe­kormány lankadatlanul gondosko­dik a bányászokról. A szénipar dol­gozói munkabér tekintetében első helyen állnak az országban. A bá­nyászok az utolsó ötéves terv alatt hűségjutalom címén 5 milliárd 100 millió rubelt kaptak. A szovjet bá­nyászok számára 1946 és 1953 kö­zött több, mint 10 millió 500 ezer négyzetméter lakást építettek, ezen­kívül az állam segítségével ők ma­guk is 54 ezer családi házat épí­tettek. Az idén a költségvetés egy­harmaddal többet irányoz elő bá­nyászlakások építésére, mint ta­valy, Megkezdődött Párizsban az ,,európai védelmi közösségi" szerződés ratifikálási vitája Párizs (MTI) Nyugati hírügynök­ségek jelentik, hogy a francia nem­zetgyűlésben szombaton délután megkezdődött az -európai védelmi közösségről- szóló szerződés ratifi­kálási vitája. A vitát Jules Moch volt had­ügyminiszter nyitotta meg, aki mint a nemzetgyűlés külügyi bizottságá­nak előadója, előterjesztette jelen­tését az -európai védelmi közös­ség--ről. Az -AFP- jelenti, hogy szombat délig 68 felszólaló je­lenkczett a párizsi és bonni szerződések ratifikálásával kap- ' csolatos nemzetgyűlési vitára. 1 Az EVK hívei közül a többi kö4 zött szót kért Guy Mollet, Félix! Goulin, René Mayer, Maurice Faure, René Pleven, Róbert Schu­man, Antoine Pinay, az EVK el­lenzői közül pedig Edouard Her­riot, Edouard Daladier, Pierre Bil­lotte, Pierre Soustelle, Gaston Pa­lewski, Pierre de Gaulle és Flori­mond Bonte. Ismeretes, hogy a szocialista -ellenzék- egyetlen tag­ját sem hatalmazták fel arra, hogy, szót kérjen, , NEMZETKÖZI SZEMLE A párizsi ílourhon-palotáhan A francia nemeztgyűlés nagyfon­tosságú ülést tart. Minden szó, minden szavazat döntő súllyal es­het latba Franciaország jövője szempontjából: Franciaország nem­zetgyűlésének most a néhány nap során állást kell foglalnia az -eu­rópai védelmi közösség--gcl kap­csolatban. A francia nemzetgyűlés ülését alig . egy héttel megelőző I rttsszeli értekezleten — mint is­meretes — nem jött létre megegye­zés az EVK-ben érdekelt hat nyu­grteurópai ország külügyminiszte­rei között. Franciaország nem fo­gadta el az -Európai védelmi kö­zösség- tervet eredeti formájában, henem módosításokkal élt, amelye­iét viszont tárgyaló partnerei nem fr -adtak el. Brüsszel tehát kudarc­ba fulladt, az EVK amerikai hábo­l. -rús politikája halálos sebet ka­pott. Erre a sebre egyetlen gyógyír vclna: az EVK szerződés francia ratifikálása, — ez a gyógyír azon­ban gyorsan-ölő méreg Franciaor­szág számára. Az EVK megfosz­taná Franciaországot függetlensé­gétől, eltörölné határalt, megfosz­ianá hadseregétől, ipari erejétől, ki­szolgáltatná gyarmatként az újjá­éledő náci Németországnak. Nézzük csak az EVK szerződés­tervezet néhány pontiát: Francia­ország az EVK-szcrződcs értelmé­ben nem tarthatna önálló hadsere­get. csupán rendőrséget, cscndőr­' s6gct és testőrséget az államfő vé­(i imére. Franciaországot bármely /Kenetben megszánthatnák az új­léélcdt SS-csapatok, mert — a terv szerint = az -wvógai hadsereg): főparancsnoksága bármely ország­ba küldhetné csapatokat, az illető országban mutatkozó -nyugtalan­ság- eseten. S ehhez már csak azt kell hozzáfűzni, hogy a szerződés titkos záradéka kimondja: a közös­ség határozatainak meghozatalá­ban Nyugat-Németország kezében lenne a szavazatok 33.6 százaléka, míg Franciaországnak csupán 24.9 százalék jutna... — azaz: a hatá­rozathozatal gyakorlatilag Nyugat­Németország kényétől-kedvétől függene. Találóan jegyezte meg egy nyu­gati lap, hogy az -EVK elfogadása gyakorlatilag megtakarítaná Né­metországnak az 1940. évi nyugati hadjáratot- — azaz: ez a szerző­dés minden harc nélkül kiszolgál­tatná a német militarizmusnak Nyugat-Európa minden erőforrását s azt a kelet és Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni háborúra mozgósítaná. A francia nép széles tömegei, sőt a francia burzsoáziá igen jeleniös része is felismerik ezt a veszélyt. Párizs felszabadulásának éppen e napokban ünnepelt 10 évfordulója olyan emlékeztető, amelyet egyet­len francia sem hagyhat figyelmen kívül. Milyenek az EVK ratifikálásának kilátásai? A brüsszeli értekezlet megadta az -európai védelmi közösség—nek a kegyelemdöfést. Amint a -Pári­sién I.iberé- megfogalmazza: az európai védelmi közösség eredeti | formájában ma már csak emlék...­^ A ^llunatnji helyzet azouban az, hogy erről az -emlékről- a francia nemzetgyűlésnek még döntenie kell. Az erőviszonyok ma Franciaország­ban olyanok, hogy az EVK ratifi­kálására semmi kilátás sincs. Az EVK hívei ugyan még kísérletez­nek új -kompromisszumos- javas­latokkal, a Brüsszelben elhangzott Spaak-féle javaslatok valamiféle átalakított formájával, amely azt veti fel, hogy ratifikálják most az eredeti szerződést, és 18 hónap el­multával vessék majd fel megvita­tás céljából a módosító javaslato­kat, kifogásokalt, amelyek közben felmerültek, — ezek a kísérletek azonban nem találnak nagy vissz­hangra. A francia nemzetgyűlés hat illetékes bizottsága máris határo­zottan a ratifikálás ellen foglalt ál­lást, és Mendes-France miniszter­elnök is — óvatosan, de eléggé nyilt formában — a legutóbbi na­pokban elhangzott beszédeiben és beszámolóiban az EVK ratifikálása ellen nyilatkozott. Ezekkel a jelek­kel kapcsolatban jegyezte meg a -New York Ilerald Tribüné-, hogy -ma már senki sem álmodozik olyan csodáról, amely megmentheti az európai védelmi közösséget.. .­Ez azonban nem jelenti a nyu­gatnémet újrafelfegyverzés elveté­sét ls (!) A -DPA- nyugatnémet hírügy­nökség szerint Adenauer most minél előbb szeretné elérni, hogy az Egyesült Államok, Anglia, Fran­ciaország és Nyugat-Németország külügyminiszterei tartsanak négyes értekezletet a német felfegyverzés -új módozatainak- megvitatására. A -Manchester Guardian- annak a véleményének ad kifejezést, hogy erős német nyomás fog most kö­vetkezni a benni szerződés, vagyis a Németországgal kötött külön­i saerződés életbeléptetésére , és Nyugat-Németország felvételére az atlanti szervezetbe. Igaz azonban az ls, hogy a fran­cia nemzetgyűlés várhatóan cl fog­ja utasítani az -európai védelmi közösség—ről szóló szerződés ratifi­kálását és egyre erősebbek azok az erők, amelyek azt követelik, hogy ne akljanak fegyvert a volt náci Wehrmacht kezébe. Egyre több francia látja azt, hogy hamis, ha­zug az a dilemma, amely elé Fran­ciaországot állították, azt hirdetve, hogy Nyugat-Németországot fel kell fegyverezni, s ez vagy az EVK-n belül, vagy azon kivül történhetik meg. Látják, hogy Nyugat-Német­ország felfegyverzésének útján ki­vül van egy másik út is, a béke útja, a Szovjetunió által javasolt tárgyalások útja. És egyre sűrűbben hangzanak fe! a nemeztközi életben azok a han­gok, amelyek ez utóbbi út követé­sét követelik. Ezzel tisztában van Adenauer is, akinek egész -európai- politiká­ja a brüsszeli kudarc óta romok­ban hever, és aki most minden erővel, kihasználva amerikai párt­fogóinak az EVK kudarca fölött érzett dühét is — keresztül akarja hajszolni a német újrafelfegyver­zést. Adenauer saját táborában sin­csen azonban minden rendjén. Nyugat-Németország ma az er­jedés állapotában van. NYueat-Németorszáef ma az er jedés állapotában ran Ezt az erjedést mi sem bizonyít­ja jobban, mint az a hatalmas sztrájk, amely kétségtelenül a leg­súlyosabb csapás, amely a bonni rendszert az utóbbi években érte. De az események azt is bizonyít­ják, hogy magában Adenauer tá­borában, a burzsoázia köreiben is egyre nő az. elégedetlenség mind bel-, mind külpolitikájával szem­ben. Az Adenauer rendszer elleni elégedetlenség fokozódását, vala­mint a német burzsoázia egyrészé­nek kétségtelen egységtörekvését és a német egység kérdésének Bonn háborús politikája fölé helyezését bizonyítja az úgynevezett -John­ügy-, kirobbanása és most legújab­ban Schmidt-Wittmack Ade­nauer-párti képviselő átállása. Ma­ga dr. John többször hangsúlyozta, hogy Nyugat-Németországban, hi­vatalos körökben, vezető politiku­sok között is egyre többen vannak, akik hozzá hasonló nézeteket val­lanak, s hogy a német közvélemény nagy többsége Adenauerrel szem­ben az egységet, és a békét minden más fölé helyezi. Schmidl-Willmack átállása — a -második John-ügy- pedig arra a következtetésre késztette a nyugati diplomatákat, hogy az -Adcnauer­féle koalíció gyorsuló bomlásának félreismerhetetlen tünete.. .­-Nem lehet kitérni az elől a megállapítás elől, — írja a -Frankfurter allgemeine Zeitung-, hogy dr. John és Scmidt-Witt­ir.ack esete az Adenauer kancellár politikai táborában bekövetkezett bizalmi válság jele. A -Frankfurter Abendpost« pedig a bomlás fokozó­dására engedve következtetni, így ír: -Azokkal a tényekkel, amelye­ket a John-ügy napvilágra hozott, lehet bizonyos mértékig ma­gyarázni, ha az elkövetkező két héten belül újabb átlépésekre ke­rül por..

Next

/
Oldalképek
Tartalom