Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-25 / 175. szám

DELMOGYARORSZAG VASÁRNAP. 1954 JÜLIUS 85. A genfi értekezlet sikere Az árvízvédelmi kormánybiztosság jelentése Az Indokinai hadmű­velet ok beszüntetéséről szóló egyezmények aláírása rendkívül nagyjelentőségű a demokratikus elveknek a nemzetközi életben való érvényesülése szempontjából. Egye­lőre nem tették közzé a fegyver­szüneti egyezmények részleteit, de ismerjük a genfi értekezlet záró­nyilatkozatát, s azt az egyoldalú nyilatkozatot, melyet az USA kor­mágyának képviselője: Bedell­Smith külügyminiszterhelyettes a záróülésen felolvasott. Ezekből a nyilatkozatokból kétségkívül megállapítható, hogy a genfi érte­kezlet az indokínai kérdés rende­zésére a nemzetközi jognak azokat a demokratikus elveit tűzte ki ala­pul, amelyek benne vannak az ENSZ alapokmányában, s amelyek­nek érvényre juttatásáért a demo­kratikus államok a Szovjetunió ve­, zetése alatt kitartó harcot folytat­nak. Az imperialista államok az USA vezetése alatt mindent elkövettek a demokratikus elvek érvényesülé­sének megakadályozására. A min­denki által elfogadott és hatályban­lévő nemzetközi joggal szembehe­lyezték az erőhatalom elvét. Kife­jezetten az erő politikáját folytat­ták, s fegyverrel igyekeztek saját elgondolásaiknak érvényt szerezni és érdekeiket biztosítani. A genfi értekezlet egyik legna­gyobb eredménye az, hogy az erő politikájával szemben a jog érvé­nyesülését biztosította. A genfi értekezlet nem oldotta meg az indokínai kérdés politikai vonatkozásait. Az aláírt egyezmények csak a hadműveletek beszüntetésére vonatkoznak: véget vetnek az ellenségeskedéseknek és megszervezik az egyezmények­ben foglalt rendelkezések végrehaj­tásának nemzetközi ellenőrzését és felügyeletét. De ha nem oldják is meg a politikai kérdéseket, a záró­nyilatkozat leszögezi azokat az el­veket, amelyek alapján a politikai rendezést meg kell ejteni. Ez az elv a három indokínai állam: Kam­bodzsa (Khmer), Laosz (Patet-Lao) és Vietnam mindegyikére nézve az állami egység, a függetlenség és a szuverénitás. Kambodzsának és Laosznak tényleg külön államisá­got biztosít. Vietnamban a fegy­verszüneti egyezmény katonai de­markációs vonalat létesít, s ezzel ketté osztja az országot, de a záró­nyilatkozat megállapítja, hogy ez a vonal ideiglenes, melyet semmi­képpen sem szabad politikai, vagy állami határnak tekinteni. j. A zárónyilatkozat szerint Kam­bodzsában és Laoszban 1955. folya­mán ez országok mindegyike alkot­mányának megfelelően titkos sza­vazással és az alapvető szabadság­jogok tiszteletbentartásával általá­nos választásokat ejtenek meg. Vietnamban 1956. júliusában tart­ják meg nemzetközi bizottság el­lenőrzése mellett az általános vá­lasztásokat. Vietnamot illetően a zárónyilatkozat kifejezetten leszö­gezi azt is, hogy lehetővé kell ten­ni a vietnami nép számára az alapvető szabadságjogok élvezését. A zárónyilatkozat szerint az ellen­ségeskedések beszüntetéséről szóló egyezménynek azokat a rendelke­zéseit, amelyeknek célja a szemé­lyek és javak biztonságának vé­delme, a legpontosabban végre kell hajtani és főként mindenkinek meg kell engedni Vietnamban, hogy szabadon döntsön, mely öve­vetben kíván élni. Ezen kívül ki­mondja azt is, hogy Vietnam déli és északi övezeteinek illetékes ha­tóságai, valamint Laosz és Kam­bodzsa hatóságai nem engedhetik meg egyéni vagy kollektív megtor­lások alkalmazását olyan szemé­lyekkel vagy ezek családtagjaival szemben, akik a háború alatt vala­milyen formában együttműködtek a felek egyikével. Az indokínai ál­lamokat tehát nemzetközi kötele­zettség terheli arra nézve, hogy a lrkcsság számára a demokratikus szabadságjogokat biztosítsák. A zárónyilatkozat a nemzetközi jognak a következő demokratikus elveit juttatja ér­vényre: 1. a hadműveletek beszün­tetésével érvényt szerzett a béke követelményének: annak az ENSZ alapokmányában kifejezett elvnek, hogy "fegyveres erő alkalmazására, hrcsak közérdek azt nem kívánja, ror többé ne kerüljön*. 2. az álla­mok szuverén egyenlőségét, 3. a népek önrendelkezési jogát. Ezeknek az elveknek érvényesü­lését van hivatva biztosítani a genfi értekezlet zárónyilatkozatá­nak az a pontja is, melyben az ér­tekezlet tudomásul veszi az ellensé­geskedések megszüntetéséről szóló egyezménynek azt a rendelkezését, amely megtiltja külföldi csapatok és katonai alkalmazottak, valamint mindenféle fegyver és lőszer Viet­namba szállítását. Ezenkívül tudo­másul veszi Kambodzsa és Laosz kormányának nyilatkozatát aprói az elhatározásról, hogy külföldi/se­gélyt hadianyagban, alkalmazot­takban vagy oktatókban csak saját területe hatásos védelmének érde­kében kér. Tudomásul veszi azokat a pontokat is, amelyek saerint a két fél átcsoportosítási övezeteiben semmiféle idegen állam katonai tá­maszpontjait sem szabad felállí­tani, a két félnek őrködnie kell a felett, hogy a nekik ítélt övezetek ne képezhessék semmiféle katonai szövetség részét és ne legyenek felhasználhatók az elllenségeskedé­sek újrakezdésére, vagy támadó po­litika szolgálatára. Tudomásul ve­szi Kambodzsa és Laosz kormá­nyának nyilatkozatát/is, amely sze­rint ezek az országlok semmiféle olyan katonai szövetséghez sem csatlakoznak, amely nincs össz­hangban az ellenségeskedések be­szüntetéséről szóló egyezmény alapelveivel, s mindaddig, amíg országukat nem fenyegeti veszély, olyan szövetségben sem vesznek részt, amely támaszpontokat léte­sítene idegen hatalmak haderői számára kambodzsai. és laoszi terü­leten. |, j A nemzetközi jog fent említett demokratikus elveit ma­gáévá teszi az USA képviselőinek a záróülésen elhangzott külön nyi­latkozata is. Ez a nyilatkozat is tudomásul veszi) az ellenségeskedé­sek megszüntetése tárgyában kö­tött katonai egyezményeket; kije­lenti, hogy fenyegetéssel vagy erő­szak alkalmazásával nem fogja megzavarni azokat, s hogy az ag­ressziónak az egyezmények meg­szegésével történő bármilyen újra­kezdését aggodalommal látná és a biztonság komoly veszélyeztetésé­nek tekintené. Ezzel leszögezi ma­gát a béke mellett. Hangsúlyozza azt az álláspontját is, mely szerint a népeknek joguk van 'arra. hogy meghatározzák saját jövőjüket, osztozik abban a reményben, hogy a megkötött egyezmények lehetővé teszik a három indokínai állam számára, hogy teljes függetlenség­ben és szuverénitásban. töltsék be szerepüket a nemzetek közösségé­ben, s lehetővé teszik e terület né­peinek. hogy ők határozzák meg saját jövőjüket. A külön nyilatkozat is a nemzet­közi jog demokratikus elvei alap­ján áll. Az USA kormánya még­sem írta alá a közös zárónyilatko­zatot. szeparálta magát a genfi ér­tekezleten résztvevő többi állam­tól. Ennek oka elsősorban az, hogy a zárónyilatkozatot csak a 12. pon­tig bezárólag vette tudomásul, s így elvetette annak 13. pontját, mely a következőképpen szól: -<Az értekezlet résztvevői megegyeznek abban, hogy kikérik egymás véle­ményét minden kérdésben, ame­lyet a nemzetközi ellenőrző- és fel­ügyelőbizottságok azért terjeszte­nek eléjük, hogy tanulmányozzák azokat az intézkedéseket, amelyek a kambodzsai, laoszi és vietnami ellenségeskedések megszüntetésé­ről szóló egyezmények liszteleiben­lartásának biztosítása szempontjá­ból szükségeseknek bizonyulhatnak.­Az USA tehát kifejezetten megta­gadta az együttműködést a Bizton­sági Tanács többi állandó tagjával az indokínai béke biztosítása ügyé­ben. Még mindig nem hajlandó együttműködni a Kínai Népköz­társasággal, tovább kívánja foly­tatni törekvéseit a -Vörös Kína* megdöntésére. De a külön nyilatkozat figyel­meztet arra is, hogy az USA más­ként értelmezi a nemzetközi jog felsorolt demokratikus elveit, mint a genfi értekezleten résztvett töb­bi állam. Nem törekszik őszintén ez elvek megvalósítására és nem adta fel a reményt, hogy imperia­lista terveit Ázsiában még meg­valósíthatja. Az USA külön nyilatkozata na­gyon élesen fejezi ki azt a válto­zást, amely a nemzetközi erőviszo­nyok tekintetében bekövetkezett. Az az USA, amely a Biztonsági Ta­nácson kívül minden nemzetközi forumon érvényesíteni tudta aka­ratát — a Biztonsági Tanácsban is csak a Szovjetunió vétó-joga aka­dályozta ezt meg — a genfi kon­ferencián izolálva maradt: elfordul­tak tőle a nyugati nagyhatalmak: Nagybritannia és Franciaország, ellene fordult csaknem egész Ázsia. Ennek természetes ellentéte, hogy a Kínai Népköztársaság viszont a genfi értekezleten tekintélyében és politikai súlyában lényegesen meg­növekedett. A támadó erők hát­térbeszorításával a béke erői sza­porodtak. Az a lényeges fordulat mely a nemzetközi életben bekö­vetkezett, a béketábor hatalmas diadala. Igazolja a Szovjetunió mindig következetesen hirdetett és folytatott külpolitikáját, amely a nemzetközi jog demokratikus elvei­nek érvényesítése útján a két kü­lönböző gazdasági és társadalmi rendszerbe tartozó államok együtt­működésének lehetőségét és szük­ségességét hangsúlyozza. A genfi értekezlet, amint Molotov elvtárs a zárógyűlésen elhangzott beszédé­ben megállapította, "eredményével megerősítette annak az elvnek he­lyességét, amelyre a Szovjetunió ) egész külpolitikája épül, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben nincs olyan vitás kérdés, amelyet ne lehetne a béke megszilárdulá­sára irányuló tárgyalásokkal és megegyezéssel megoldani". A genfi értekezlet közelebb hozta a gyar­mati rendszer felszámolását, meg­erősítette a népeknek azt a jogát, hogy maguk döntsenek saját jövő­jük felett, s megerősítette Ázsia népei közt az összetartozás szelle­mét. Búza László akadémikus, egyetemi tanár A francia nemzetgyűlés jóváhagyta Mendcss-France genfi tevékenységét Párizs (MTI). A francia nemzet­gyűlés pénteken este szavazott a genfi megegyezések jóváhagyásáról. A szavazást megelőzően Mendes­France felszólalt. Mendes-France ebben a beszédében azt mondotta, hogy „a genfi megegyezés megerősí­sítette Franciaország kapcsola­tait nyugati szövetségeseivel." A francia miniszterelnök hozzátet­te: „Amikor hivatalba léptem, nagy eltérés volt a francia és az ameri­kai politika vonala között. Ilyen különbség ma már nincs." A szavazásban 475 képviselő vett részt. A francia küldöttség genfi te­vékenységét és eredményét 462 képviselő hagyta jóvá, köztük 95 kommunista, 104 szocia­lista 74, radikális szocialista, 57 URAS, 30 független köztársasági. 22 UDSR. 15 tengerentúli függet­len, 15 MRP, 10 ARS és 4 más pártállású képviselő. 13 képviselő a genfi francia küldöttség tevé­kenységét nem hagyta jóvá, ezek között 4 URAS, 3 ARS és egy MRP párti. 134 képviselő tartózkodott a szavazástól. Bedell-Smith nyilatkozata Washingtonba érkezésekor Washington (MTI). Walter Ba­dell-Smith amerikai külügyminisz­terhelyettes pénteken délután Genfből London érintésével kato­nai repülőgépen Washingtonba ér­kezett. A ikülügyminiszterhelyettes meg­érkezésekor nyilatkozatot tett. „Noha a penfi értekezleten létre­hozott megállapodások tartalmaz­nak olyan elemeket, amelyek nem tetszenek az Egyesült Államoknak, mégis meg vagyok győződve, hoerv az e'írt eredtrínvpk a legjobbak, amelyekre * jelenlegi körülmé­nyek közi' t számíthattunk" — mondotta Bedell-Smith, majd így folytatta: / „Az Egyesült Államok álláspont­ját hivatalosan meghatározta a genfi értekezleten tett egyoldalú nyilatkozat és ez az álláspont vi­gosan kifejezésre jutott E'senlv;­wer elnök július 21-i nyilatkozatá­ban. Ugyancsak meg vagyok győ­ződve arról, hogy a genfi értekezlet utolsó és kri­tikus órá'ban való jelenlétünk­re vonatkozó döntés helves és kedvező hatással járt mind az időpont, mind a taktika kivá­lasztását illetően. Felhívhatnám a figyelmet arra is, hogy amikor analizálják és meg­vitatják a genfi értekezlet eredmé­nyeit, helyes lesz emlékezni arra. hogy a diplomácia ritkán képes a tárgyalóasztalnál megnyerni azt. amit a harctéren nem sikerült meg­nyerni vagy megtartani," A Duna hazánk déli határáig apad, Mohácsnál pénteken 19 óra­kor érte el a legmagasabb vízállást: 924 cm-re emelkedett. Azóta szom­bat reggel 7 óráig 1 cm-t apadt. Budapesten a vízállás szombat reg­gel 7 órakor 723 cm, péntek reggel óta 31 cm az apadás. Győr térségében az apadás mét­téke a tetőzés óta összesen 140 cm-t ért el. Az árvízvédelmi kormány­biztos rendeletére megkezdik a ko­rábban megelőző óvatosságból ki­ürített Gorkij-város, Győr-sziget és Győr-újváros lakóinak visszaköl­töztetését. A szigetközi elzárási munkák változatlan erővel folytatódnak. A Budapesttől délre lévő szakaszon — a korábbi jelentésekben emlí­tett helyeken — a védelmi mun­kálatok megfeszített erővel foly­nak. Egyébként a helyzet válto­zatlan. A Duna ausztriai szakaszán ki­sebb árhullám jelentkezik, amely­nek következtében a vízállás Passaunál tegnap reggeltől ma reggelig változat­lan, Schacrding—Aschachün/. térségében pedig 15—25 cm áradást mutat. Strudentől lefelé egészen déli or­szághatárunkig a Duna végig apa­dó, a legmagasabb vízállás Mo­hácsnál péntek este 19 órakor volt: 924 cm. Ugyanitt a vízállás ma reggelig egy cm-t apadt. A Buda­pest feletti szakaszon a vízszint csökkenése 25—40 cm. A felső-Dunán bekövetkezett na­gyobb vízszintcsökkenés és a meg­feszített védelmi munkák eredmé­oyeképpen remélhető, hogy a holnapi, vagy holnaputáni na­pon a szakadások elzárásának erősítésével a Szigetközbe való további vízlefolyást már meg lehet akadályozni. A szakadásoknál egyébként pén­tek éjfélig négy uszály terméskö­vet építettek be. A kőszállítások meggyorsítására a dunabogdányi és visegrádi kőbányáknál szükséges újabb rakodók építése ma hajnal­ban elkészült. A dunavölgyi főcsatorna torkolati művének lezárása folyamatban van. A főcsatorna vizének áteme­lése céljából szivattyúkat telepí­tettek ide, amelyeknek szerelése folyamatban van. A főcsatorna mentén a védekezés folyik és an­nak megkönnyítésére a főcsatorná­ból való öntözővízszolgáltatást az árvízvédelmi kormánybiztos átme­netileg leállította. Bölcske—Madocsa térségében a szivárgások elleni védekezés ered­ményesen folytatódik. A Tolna-bogyiszlói gátszakaszon fellépő erősebb szivárgások ellen szádfalazással védekeznek. Úszódnál a töltéseket erősítik, a nyári gát védelme, amely a Solt­dunapataji térségben 3000 katasz­trális holdat óv az ártól, mindez­ideig sikerrel járt. Az árvízvédelmi kormánybiztos korábban — megelőző óvatosságból — kiürített Győr-Űjváros, Győr­sziget és Gorkij-város lakosságá­nak visszaköltöztetését elrendelte. Az Országos Szociálpolitikai Központ felhívása A győrmegyei árvízkárosultak megsegítésére a lakosság körében megindult mozgalom keretében a természetbeni adományok között igen nagymennyiségű zöldségféle érkezeit Győr megyébe. Miután ezek az élelmiszerek hosszabb ideig nem tarthatók, az Országos Szociálpolitikai Központ felkéri a lakosságot, hogy a jövő­ben csak tartós, vagy tartósított élelmiszereket küldjön a károsul­tak részére, mivel csak ezeket az élelmiszereket lehet tervszerűen felhasználni. Az állatállomány részére szá­raz, szálas- és abraktakarmányra lenne szükség, c-zért az Országos Szociálpolitikai Központ felkéri az adományozókat, hogy az árvízkáro­sultak részére felajánlott takar­mánymennyiségeket a kijelölt be­gyűjtési szerveknek mielőbb ad­ják át. Az árvízkárok helyreállítására alakult kormánybizottság ülése Az árvízkárok helyreállítására alakult kormánybizottság július 24-én, szombaton Hegedűs András elvtárs, a minisztertanács első el­nökhelyettese elnökletével ülést tartott. A kormánybizottság határozatot hozott az árvízkárok helyreállítá­sának megszervezésére s a helyre­állítási munkálatok gyors ütemé­nek biztosítására. A kormánybizottság Zsoldos Sán­dor elvtárs, egészségügyi minisztert Győr megyébe küldte a járvány­veszély elhárításához szükséges ösz­szes intézkedések megtételére. A minisztertanács rendeletben szabályozta a termelőszövetkezetek segéd- és feldolgozó üzemeinek tevékenységét A rendelet bevezetőjében meg­állapítja, hogy a termelőszövet­kezetek megerősítése és a tagok jövedelmének fokozása értlekében szükséges, hogy a helyi viszo­nyoknak megfelelően sokoldalúvá fejlesszék gazdaságukat, ennek egyik legalkalmasabb eszköze se­géd- és feldolgozó üzemek létesí­tése. A rendelet értelmében ilyen üzemeket elsősorban a közös gaz­daságban megtermelt termények és termékek feldolgozására létesít­hetnek. Az üzemek a termelőszövetkeze­tek fő termelési feladatainak tel­jesítését nem akadályozhatják, azokban idegen munkaerőt termé­szetcsen nem foglalkoztathatna!:. Az üzem különleges szakképzett­séget igénylő vezetésére, szakmai irányítására megfelelő képesítés­sel rendelkező szakember alkalma­zását a járási, illetőleg megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya engedé­lyezheti. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetek segédüzemi tevékenysége kiterjedhet: kovács, bognár, kádár asztalos, lakatos szíjgyártó és egyéb gazdasági műhelyek üze­meltetésérc; építési anyagok elő­állítására és házépítkezésre a kö­zös gazdaság, a tagok, indoko't esetben más termelőszövetkezete'! szükségleteinek kielégítése céljából. A községi tanács végrehajtó bi­zottságának engedélyével a ter­melőszövetkezeti műhelyek a lakos­ság részére is végezhetnek javító és szolgáltató munkát. A termeIŐ8zövetkezet n tej, gyü­mölcs és zöldségféle feldolgozásá­nál, száraztészta készítésénél és a borpalackozásnál kizárólag saját vagy tagjai termékeit használhatja fel. Ezenkívül — állami ellenőrzés mellett — gyümölcs- és törköly­pálinka főzésre, továbbá daráló üzemeltetésére és magtisztításra terjedhet kl a termelőszövetkezet feldolgozó-üzemi tevékenysége. A termelőszövetkezet foglalkozhat a saját vágásból eredő friss hús-, zsír- és füstöltáru szabadpiaci ér­tékesítésével is. Állandó jellegű húsfeldolgozó üzemet, hentesüzletet azonban nem létesíthet. A termelő­szövetkezet által folytatott házi­ipari tevékenység kiterjedhet — a nemesfűz kivételével — a gazda­ságban termelt nyersanyagokból készült valaménnyi közhasználati cikk előállítására. (Erőgépekkel folytatott háziipari tevékenység nem tekinthető háziiparnak.) A segéd- és feldolgozó üzemek létesítéséhez és üzemeltetéséhez külön iparjogosítvány nem szük­séges; az ezzel kapcsolatos tevé­kenység az alapszabály, illetve a földművelési minisztertől kapott működési engedély alapján gya­korolható. A segéd- és feldolgozó üzemi tevékenység megkezdését 8 napon belül bo kell jelenteni a já­rási tanács végrehajtó bizottságá­nak. Amennyiben a termelőszövet­kezet az előírt szabályokat — kü­'önösen az egészségügyi, munka­ős egészségvédelmi rendelkezéseket — nem tartja meg, az illetékes helyi tanáes végrehajtóbizottsága az üzem működését felfüggesztheti. A termelőszövetkezet feldolgozó üzemében csak olyan terményt vagy terméket dolgozhat fel, amelyből esedékes beadási kötele­zettségének- maradéktalanul eleget tett. A darálásból származó vámkeres­ménnyel a termelőszövetkezet sza­badon rendelkezik. Végül kimondja a rendelet, hogy a segéd- és feldolgozó üzem, valamint a háziipari tevékenység útján előállítót) cikkek után — kivétée n tejtermékeket — a kis­ipari, Illetve a háziipari szövet­kezetekre megállapított adókulcs szerint forgalmi adót kell fizetni, ha ezeket a termelőszövetkezet a saját és a tagság szükségletének kielégítésén felül értékesíti. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom