Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-25 / 175. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK 1 \ MAI SZAMUNKBÓL: AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA József Attila szegcdi evei nyomában: A Horger-ügy A Tiszatáj júniusi száma Hazafiak Éjszakai őrjárat a szegedi üzemekben A genfi értekezlet sikere Az árvízvédelmi kormánybiztosság jelentése X. ÉVFOLYAM, 175. SZAM I VASÁRNAP, 1954 JÜLIUS 25. ARA: 50 FILLÉR Kommunisták dolgozók élén Minden ember arra törekszik, hogy a társadalomban megtalálja egyéni boldogulását. Az embereknek kitűzött életcéljuk van, valamiért dolgoznak, valamit el akarnak érni. Ezeknek a célkitűzéseknek megvalósítása régen nem ment könnyen. Igyekvő munka nélkül — már annak, aki dolgozhatott —, a munkával keresett pénz takarékos beosztása nélkül, sok mindenről való lemondás nélkül a legkisebb célt sem lehetett elérni a felszabadulás előtti évtizedekben. Lehetett ez a cél bútor, motorkerékpár vásárlása vagy bármi más. Az emberek ma is boldogulásra, a jobb életfeltételek megteremtésére törekednek. Ma is vannak célkitűzéseik, de ezek most megvalósíthatók, mert megegyeznek a nagy közösségével. Es ha a közösség boldogul, akkor boldogul az egyén is. E célok eléréséhez a párt vezeti népünket és az első sorban küzdenek ért a kommunisták. Küzdenek szóval és tettel egész népünkkel együtt a népjólét emeléséért, a fogyasztási javak nagyobb mennyiségéért, a szociális és kulturális fejlettség fokozásáért. Küzdenek azért, hogy a közös nagy raktárbon minél több legyen, s ebből egyéni szorgalma alapján — az elvégzett munka arányában — minél több jusson mindenkinek. A szocializmus keretei között, ahol a feltételek egyenlőek, a közösség boldogulásán keresztül boldogul az egyén is. Az ehhez szükséges feltételek megteremtése a legfontosabb feladat. A front, ahol a küzdelem közvetlenül és közvetve folyik, az ipari és a mezőgazdasági termelés területe, az üzem és a föld, ahol segitenek a tudomány emberei is. Erre a frontra irányítják a figyelmet a III. pártkongresszus határozatai is, melyeket a kommunistákon kivül meg kell ismertetni valamennyi dolgozóval. A munkások, általában a dolgozók életszínvonala emelésének fő feltétele a rendelkezésre álló, egyre inkább olcsóbban termelt és jobb minőségű cikkekből összetevődő árualap növelése, az árak csökkentése. Ennek megteremtése a dolgozók munkájától, az ipari és mezőgazdasági termelés fejlesztésétől függ. A mezőgazdaság segítése, a termelési kedv növelése a dolgozó parasztokban a munkások érdeke is. A munkásosztály életszínvonala csak úgy emelkedhet, ha a parasztság is több és olcsóbb élelmiszert termel és hoz a piacra. 1953 júniusában Szegeden 27.500 kilogramm újburgonya került piacra, 6 forintos áron. Az 1954-es év hasonló időszakában pedig 46.155 kilogramm, két forintos áron. Füstölt szalonna csaknem ötször annyi került piacra ezév első felében, mint a tavalyi hasonló időszakban — 75 forintos ár helyett most 45 forintért. Tények ezek, melyek a munkások életviszonyainak javulását bizonyítják. A párt mezőgazdaságot segítő politikájának megérttetése, az ilyen irányú politikai munka végzése a kommunisták gondja, feladata, minthogy feladatuk kell, hogy legyen az üzemben is a több, a gazdaságosabb és az olcsóbb termelésért folyó harc. A Konzervgyárban, ahol most nagymennyiségű savanyúság is készül, az árut különböző módon üvegekbe készítik el. Részint az üvegek minősége következtében, részint a zárást végző dolgozók hibájából számos üveg nyakban megreped, vagy eltörik lezárás közben. A törött üvegekben lévő árut, melybe üvegszilánk kerülhet, természetesen ki kell önteni. Csak ez naponta t£obszáz forint kárt jelent. Nem volna-e egyszerűbb, ha zárás előtt a zárógépet pontosabban beállítanák az üvegeknek megfelelően, s a zárás megbízhatóságát néhány üres üveg lezárásával próbálnák ki. Így nem kellene kidobni annyi árut. Naponta több munkás keresetének megfelelő összeg pocsékolódik el csak ebben a teremben. Mindez az önköltség növekedését jelenti, nem pedig a konzerváruk olcsóbbodását. S ezt az üzem kommunistái szó nélkül nézik. Törődni kell a kommunistáknak a megfelelő munkafeltételek biztosításával is, mert a munkások csak így tudnak termelni és munkájuk után megfelelően keresni. Semmiesetre sem úgy, ahogy a Ruhagyárban az egyik munkateremben. Itt ugyanis az történt, hogy minden meggondolás nélkül, egy szalagot teljesen tanulókból állítottak össze. Gépen még egyáltalán nem dolgozott munkások keze alatt a gyorsforgású gépek elromlottak. Ez a váltóműszak részére többórás kiesést jelentett. Nem készült el így egy csomó ruhanemű, a munkások pedig nem tudtak keresni. S ez nemcsak egyszer fordult elő. Feltétlenül szólni kell a kommunistáknak az ilyen jelenségek alkalmával, — mint ahogy tette ezt Fischer elvtársnő a Ruhagyárban. Azonban nemcsak a termelésben levő hibák ellen kell fellépni, hanem minden esetben akkor is, ha a dolgozók érdekeiről van szó. A kommunisták viseljék gondját a dolgozók szociális és kulturális ügyeinek, egyéni problémáinak is. Ahol tudnak, adjanak segítséget minden esetben és ha kell, küzdjenek területükön a dolgozók jogainak érvényesítéséért, s érdekeik védelméért. Ügyeljenek arra például, hogy a munka-biztonsági intézkedések beruházási feladatai elvégezzék, hogy a dolgozók biztonságos viszonyok között, munkájukat segítő feltételek mellett dolgozzanak. A dunai árvíz sok értéket elpusztított, melyek helyett — a napi szükségletek kielégítése mellett — újat is kell termelnünk. A harcban a kommunisták legyenek az élen. A kommunista nem éri be azzal, hogy önmaga becsülettel helytáll a munkában, a kötelesség teljesítésében, hanem mindent megtesz azért, hogy mások is kövessék őt, példája és a nevelő szó nyomán. Felvilágosít, tanácsot ad, mozgósít. Tegyék ezt most is, midőn alkotmányunk ünnepére készülünk. Üj sikerek szülessenek ismét az üzemekben és a mezőgazdaságban. G. J. A nép jólétéért — az ország kenyeréért Munkában Tszegedi járás legjobb cséplöcsapata Átadták a Szegedi Járási Párt-Végrehajtóbizottság vándorzászlaját a zákányszéki Ábrahám József cséplöbrigádjának 'A Szeged Járási Párt-Végrchajtóbizottság vándorzászlóval Hinteti ki azokat a cséplőmunkásokat, akik a legjobb eredményt érik el. A zászlót — a versenybizottság hetenkénti értékelése után — az a cséplő kapja, amely gépén a legtöbb gabonát ereszti le, s hozzájárul ahhoz is, hogy a dolgozó parasztok úgy, ahogyan kell, egyenesen a géptől vigyék a begyűjtő helyre az állam jussát. A Szegedi Járási Párt-Végrehajtóbizottság vándorzászlaját szombaton, — tegnap — délután adták át egy hét munkája alapján a mórahalmi gépállomás egyik gépével Zákányszék határában csépelő Ábrahám József cséplő csapatának. A nyomukban ott iár< s nem sokkal maradt el Ábrahám Józsefek mögött a sándorfalvi gépállomás gépével csépelő Apró Ferenc munkacsapata és a dorozsmai gépállomás gépével Tápén munkálkodó Csipak Ferenc csapata. A cséplő csapatok között tovább tart a vetélkedés az elsőségért, a vándorzászlóért. A járásban legjobb cséplő csapat jelentős összegű pénzjutalomban is részesül majd, az idény után. Zákányszék határa, szombat: Megyünk megnézni, hogyan éri el eredményeit Ábrahám József cséplő brigádja és a gép felelős vezetője, Lengyel Imre. Két különösen nagy feladat áll a cséplőknél: a leghelyesebben megteremteni a csapat összmunkáját, a fegyelmet, hogy ne legyen időkiesés. A másiik feladat: a cséplőknél lévő népnevelők meggyőző, emberi szóval is járuljanak hozzá, hogy a gazdák a géptől első útjukat a begyűjtő helyre vegyék, eleget tegyenek beadásuknak. Bokáig süpped az ember lába a zákányszéki dülőútak homokján. Keressük Ábrahám József cséplő bandáját. Feltűnnek, éppen húzatnak Mészáros József 832. szám alatt lakó dolgozó paraszt tanyájából. Süpped a cséplő, süpped a traktor a homokban. De a 21 derék cséplőmunkás nem engedi, hogy megrekedjen. Ott vannak valamennyien a cséplő körül, nekifeszítik vállukat és tóljúk. Nem sopánkodnak, hogy mély a homok, hanem cselekednek. — Most nyomjuk meg, átjutunk a nehezén — kiáltja valaki és az öreg Csányi Vince bácsi is nekifeszíti vállát a gépnek. Nem is akadnak el, mert az emberek hősi akarata így kívánja ezt. Sokat lehetne arról írni, hogyan érik el az eredményt A legfontosabb közül néhány ..: Befordul a traktor a cséplővel az ezüstös hajú Szélpál István bácsi szérűskertjébe. Lengyel Imre, a gép felelős vezetője már fordul is a traktorral, hogy beálljon. Mire a traktor beáll, a munkások beékelik a cséplőt s már le is pakolnak. Mindenki tudja, hogy mi a teendője. Szélpál István bácsi szérűjéhez való érkezéstől mindössze négy és fél perc telt el, — már búg a cséplő. Gedai János etet. A másik etető Hegedűs Lajos most kicsit pihen. A kévevágó Molnár Mihály és Csamangó János adja fel a kévéket. A polyvaszedő Csányi Vince. Akár az óramű, olyan tökéletes az együttműködés s nem túlzás azt mondani, hogy nincs időkiesés. Eredményeik egyik „titka" ez. Megtörténik, hogy napjában a süppedő homokban líz-tizenötször is húzatni kell a gépet. S még is napi tervüket, — leküzdve a vontatás nehézségét, — 1070-es cséplőjükkel átlagosan 60 mázsával teljesítik túl. Egy szív, egy akarat a 21 cséplőmunkás és a gép felelős vezetője, a segédvezető, — a 23 ember. Megtartják a fegyelmet. Amikor először kiindultak, a három népnevelő: Papp Géza, Szekeres Antal és Ábrahám József, annak fontosságáról is szólt. S jó munkájukkal egyszerre szolgálják egyéni hasznukat, a haza javát. Nincs is semmi vita a cséplőmunkások között. Ki-ki a posztján megállja a helyét. A három népnevelő, de a gépnél dolgozó valamennyi ember elbeszélget a dolgozó parasztokkal, s ha kell, nem fukarkodnak az igaz szóval. Még Szélpál István bácsi gabonáját csépelték, de Szekeres Antal már indult Papp István és Szalma Jánosné dolgozó parasztokhoz, hogy hírül adja: készüljenek fel, mert jön hozzájuk a gép. Ez is ügyes dolog. Azzal is dicsekedhet az Ábrahám csapat, hogy m'nden gazda, akiknél már csépeltek, a géptói teljesítette beadási kötelezettségét. Az emberek különböző jelleműek, — szinte mindegyikhez másként kell szólni. Dicső Ferencnek Is elcsépelték a gabonáját. Papp Géza népnevelő is beszélt vele. Elmondta a dolgozó paraszt, ő vinné az áilam részét, de hát nincs fogata. Mit lehet itt tenni? „Van biztos j<* szomszéd, akinek van fogata, av zal be lehetne vinni azt a gabon; : ami az államot illeti" — javasolt: Papp Géza. Helyeselte ezt Dic : Ferenc is. S mindjárt le is mértei: a beadást és a géprészt, ami 2 mázsa 62 kilót tett ki. A gazda ígé te, hogy 24 órán belül teljesíti * beadást. Bizalmat szereznek maguknak a dolgozó parasztok körében azzal is a cséplőmunkások, hogy felhívják figyelmüket: nézzék, ellenőrizzék, milyen munkát végeznek. Szélpá: Mihály dolgozó paraszt hirtelt.. úgy gondolta, gabonaszemek varnak a szalmában. Ábrahám Józse* odahívta a szalmához a gazdát együtt tapasztalhatták, hogy ninrhiba, nem megy a szalmába. Ha valami nincs rendjén, akkor leállnak s állítanak a gépen, de nem engednek gabonaszemet veszendőbe. Szélpál István bácsi, akinél most csépelnek, szintén megelégedett a munkával. Idős ember, kicsi a földje, neki nincs beadás. De azt mondja, hogy kötelessége adófizetés — 5 fizeti is render"--. „Juttatok én is tehetségemhez m. ten az árvízkárosultaknak." Ábrahám József és csapata PK kapta napokkal előbb a zákányszéki pártszervezet zászlaját — mint a legjobb cséplőcsapat a határban. Mondjuk meg őszintén, hogy egyik-másik gazda, mikor odaálltak szérűjébe a géppel, gyanakodott: „Na, ezek majd elnagyolják a munkát, mert versenyben vannak." De a cséplés után meggyőződhettek róla: az igazi verseny az jó becsületes, rendes munkát jelent. Leszalad a gépen Szélpál István bácsi gabonája. Az utolsó kévéket adják a gépbe, de már pakolnak Néhány percre abbamarad a munka. Turai elvtárs, a Szeged Járá=( Párt-végrehajtóbizottság agit-prop. osztály vezetője átadja a vándor zászlót. A cséplőmunkások nevében Ábrahám József veszi át s azt mondja: ..Továbbra is becsu'cll"' megtesszük a magunkét." Da'gc fearok adják kézről-kézre a zisdét és nézik. Megtekinti Szélpál Posta bácsi is. Aztán a versenvzésr.lo a gépre kerül; a jó munka elisme -. megbecsülése jelképeként. S már indul is tova a cséolő csapat.., (morvayj HIREK A GYŰJTÉSRŐL A Szeged Városi Tanács Kórházának dolgozói röpgyűlésen határozták el, hogy önkéntes felajánlásaikkal segítik az árvízsújtotta falvak lakosságál. A dolgozók közül, mint kezdeményezőket említjük meg Biró Miklós szakácsot, aki 50 forintot adományozott, Csonka Imre beteghordót, Juhász Istvánné és Kucska Józsefné nővéreket, akik szintén 50—50 forintot, Visnyovszki Istvánné takarítónőt, aki 30 forintot adott az árvízkárosultak részére. A kórház dolgozói az eddigi eredmények szerint 3250 forintot gyűjtöttek össze. A gyűjtés tovább folyik. Balla János Mi, az Április 4. Első Szegedi C'pész KSZ dolgozói az árvízkárosultak megsegítésére 2 napos műszakot tartunk. E két nap 26 pár cipővel termelünk többet és elküldjük azokat az árvízkárosultaknak. A dolgozók pénzbeit gyűjtést ts indítottak, eddig 6 ezer forint gyűlt össze. Az árvízkárosultak megsegítésére rendezett műszak alatt üzemünk átlageredménye 160 százalékra emelkedett. Kiváló eredményeket értek el Tóth Imre 217 százalékkal, Szitkai Sándor 228, Csűri Imre 240 és Emmer Pál 230 százalékos teljesítménnyel. Gál Tamás A Szegedi Kéziszerszámgyár dolgozói is valamennyien hozzájárullak az árvízkárosult embertársaik megsegítéséhez. Négy ezer forintot gyűjtöttek össze és juttattak el rendeltetési helyére. A Szegedi Bútorgyár dolgozói hétfőn röpgyúlés keretében határozták el, hogy egy hetes műszakot tartanak az árvízkárosultak megsegítésére. Az eredmények nem maradtak el. Pácsa János körfűrészes például 151 százalékos átlagteljesítményt ért el a műszak alatt, Pióker Sándor marós 147, Hoff Ferenc egyengető gyalús 150, Bodo Mihály felülmarós 143, Molnár István pácoló 168, Mészáros Mihály géputánpucoló 186, Molnár Ferencné fényező 145, Molnár Jenő cs Molnár Mátyás összeállítók pedig 147 százalékos teljesítményükkel járultak hozzá az órvízokozta súlyos anyagi kór pótlására. De nemcsal ők, hanem az üzem valamenynyi iolgozója forintjaikkal is segít, hogy az ország életében ne legyenek érezhetők ezek a nehézségek. Üzemünk dolgozói eddig 2505 forintot gyűjtöttek össze az árvíz által lerombolt házak újjáépítéséhez és a lakosság megsegítésére. Halasz Lajos A dunai árvízről készífelf kisplmel mulat bs holnaptól két szegedi mozi Holnap, hétfőn, két szegedi, mozi, a Szabadság és a Fáklya filmszínház új magyar kisfilmet mutat be. Az új dokumentfilm «Harc az ár ellen» címmel a dunai árvízről készült. Bemutatja a megáradt folyó pusztítása ellen harcoló népet, bemutatja, mint sietett az egész ország a veszélyeztetett területek megsegítésérc. A körülbelül 20 perces kisfilm bemutatása iránt Szeged dolgozói között igen nagy ;tz érdeklődés.