Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-13 / 164. szám

KEDD, 1954 JÜLIUS 13. thMÍ Íutak tcud&z(ÜHU Gyuris Lajos dorozsmai egyéni gazda földjén kel már a másodnövény 3 DaMuBYHRORSZftG Helyesen cselekednek azok a dolgozó parasztok, akik a kasza után ekével munkálkodnak a földön, hogy elvessék a másodnövényeket, elvégezzék a tarlóhántást. Másodnövényeket vetett már a Felszabadulás-utcában lakó Jenei Elek, a Tisza-utcában lakó Nagy Mihály, a Kossuth-utcában lakó Kcczkás István, a Nádor-utcában ]: kó Gyuris Lajos dolgozó paraszt ; Gyuris Lajos földjén kel is már a másodnövény. — Szinte szokássá vált már nálunk, hogy a kocsiderékban a kasza mellett ott legyen az eke, a borona, s így aratás után azonnal leforgatjuk a tarlót. Én is elvégeztem a tarlóhántást, s elvetettem a másodnövényt, mert kitűnő erre az idő. Burgonyát is vetettem a tarlóba, s egészen biztos, ezt sem bánom meg. Aztán rövid termésű kukoricát is vetettem silótakarmánynak — mondotta Gyuris l,ajos egyénileg dolgozó paraszt. Használjuk is ki a kedvező időjárást, termeljünk "kétszer, vessünk másodnövényeket. Nagy Ferenc j levelező Egymás segítésével könnyebbé válik a munka Szeged 2. Postahivatal és a Sze:cd-Állomása között egészséges 1. pcsolaj alakult M. A levelek, csomagok pontos és zavartalan (/.állításának biztosítására a Posta c» a MÁV. dolgozói mindent megtesznek. i A 18 óra 8 perckor Békéscsaba felé induló vonat postakooeija eddig 2b9—200 méterre állt a Postától. OÍla kellett hordani a levelekeJ(, csomagokat. Hogy munkánkat as MÁV megkönnyítse, a kocsit ma,, már a megfelelő időre a posta^ raktár elé tolatják. Ezzel idöéa<f energia megtakarítást értünk el. Kovács Mihály levelező T A ruhagyáriak baráti segítsége a tápéi Ady Endre tss-nek K napokban a Szegedi Ruhagyár műszaki részlege teherautóval kijött Tápéra és az Ady Endre tszben segítettek a kukoricakapál ásnál. A kapáláshoz a Ruhagyárból 23 i írfi és két nő ment ki a tsz-be i< délutáni órákban. Közel két hold kukoricát kapáltak meg. Ezután! másnap megkérdeztem a termelő- ! szövetkezet elnökét, hogyan dolgoztak a ruhagyáriak. A válasz az volt: „Becsületesen végezték a kapálást, jókedvvel, énekszóval". A baráti segítséget nyújtó ruhagyáriakat a munka befejezése után a termelőszövetkezet vacsorával vendégelte meg. Csendes Pdlhé levelező J U LT ERŐVEL Látogatás a Szegedi Gyufagyárban A csengetésre Förgeteg Andor szedi a sok rendetlenül álló gyufaportás nyit kaput a Szegedi Gyu- szálat az állványon, s figyel a gép fagyárban. Régi ismerősként üdvö- működésére. zöl, s indul, hogy a töltő tereimbe kísérjen. Néhány lépés után hoszszú magyarázatba kezd. — Két hétig csend volt itt. Reggelenként és délben nem hallatszott a munkások megszokott beszélgetése. De azért nem unatkoztunk. Sok volt a szállítás és szépítettük is a gyárat, hogy mire a dolgozók visszatérnek a szabadságról, szebbé tegyük a munkatermüket. Közben a lépcsőn haladunk felfelé az emeletre. Förgeteg elvtárs büszkén tekint körül és szeretettel beszél a gyárról. Van is mivel büszkélkednie. Egészen újjászületett az üzem. A falak hófehérek lettek, A GÉPEK IS FRISEBB ERŐVEL zakatolnak. És a dolgozók? Csak rájuk kell nézni, amint a hatalmas gépek körül szorgoskodnak. Minden mozdulatukból új'erő sugárzik. A szabadság alatt gyűjtötték. Boldogan, gondtalanul töltötte szabadságát Hajdúszoboszlón Németh Andrásné és vele együtt még tíz gyufagyári dolgozó. Néimethné örömmel újságolja: — Tizenhét munkában eltöltött esztendő után először nyílt alkalom arra, hogy üdülni mehettem. Az orvos javasolta. Érzem is, hogy a meleg, kénesvizű fürdő jót tett reumás lábomnak. Szavainak azzal igyekszik hitelt adni, hogy pillanatok alatt ráncba A beldoboz készítőktől Ábrahám Ferencné is Hajdúszoboszlón volt. A nap egészen olajbarna színűre égette bőrét. A nyaralás munkájának megérdemelt gyümölcse. Az elmúlt esztendő küzdelmesen telt el. Mindig a gyár legjobbjai közé tartozott, de ő MÉG TÖBBRE TÖREKEDETT Az ország három gyufagyárának munkásai között is az első akart lenni. Nem nyugodott, míg meg nem szerezte a „Szakma legjobbjának" járó zászlót. Egyszer, kétszer, majd harmadszor is az övé lett. Most már mindig az ő gépét díszíti: a harmadszori eLnyerés után véglegesen nála marad. Mi a terve ezután? Megkétszereződött akaratom a kétheti pihenés alatt Örömmel foglaltam el helyem újra a gép mellett. Elhatározásom, hogy szebb eredménnyel zárom a harmadik negyedévet, mint az előzőt. A fiataloknak is jót tett az üdülés. Az ország egyik legszebb nyaralóhelyére, a magyar tenger mellé, Siófokra kaptak beutalót. Gombkötő Magdinak és Szabó Erzsikének felejthetetlen élményeik maradtak a vic' -nan eltöltött napokból. Gombi: .ő Magdi még fiatal, de már bejárta az ország legszebb üdülőhelyeit. Miskolctapolcán, Lillafüreden is volt már. A festői szépségű Lillafüredet tartja legszebhnek, de azért a Balaton mellett is jól szórakozott. A munka mellől SZÍVESEN GONDOL VISSZA azokra a boldog napokra, amelyekben része volt. Most azon dolgozik, hogy minél több kocsit töltsön meg, mert a cknkézőben is új reményekkel kezdődik a negyedév. Szabó Erzsike a töltő teremben Móricz Józsefné segítőtársa. Ugy is lehetne mondani, hogy a jobb keze. Ismeri jól a gépet Nem könnyű a dolga, mert bizony sűrűn elfogy a gyufa is, meg a doboz is a gépről. Késedelem nélkül helyez mindig újabb adagot a gépre. Móriczné gyakran megdicséri a kislányt. A töltőterem többi munkásai is elismeréssel beszélnek ügyességéről. Szabó Erzsikének minden vágya, hogy egy gép kezelését reá bízzák. Ha igyekszik, el is éri. A nyári szabadság végetért, ismét ott vannak régi helyükön a gép mellett a Gyufagyár munkásai. Egy percig sem tétlenkednek. Sok száz és ezer doboz gyufa szükséges a lakosságnak. Az igényt ki kell, hogy elégítsék. Néhány nap alatt ahogy a nagyjavítás és festés után újra megkezdődött az üzem* ben a munka, a rendes kerékvju gásba terelődött minden. A dolgozók gondolatban sokszor ellátogatnak még azokra a helyekre, ahol nyári szabadságukat töltötték. Ebből is új erőt merítve dolgoznak tovább a harmadik negyedév sikeréértA legfiatalabb „Tasutas" brigád Ragyogóan süt a nyári nap. A x asút mentén sárguló árpa- és búzatáblákat ringat a szél. Haírgos zöld kukorica, paprika és Más növény fejlődik a nap érlelő ii elegében. Ott dolgozik az alsóx arosi szérűskertektől nem messze xasútnnk legifjabb brigádja. A kis úttörők, lányok és fiúk apró kapával kezükben, irtják a gyomot. Friss, egészséges, barna színűre sütötte őket a nyári napsugár. Munkájukat vidáman végzik. Ha végigtekintünk a vasútvonal mentén amerre elhaladtak, a talpfák és a kavicságy gyömnél Wl látható. 'A' 20-25 fiú és lány két munkacsapatra van osztva. Márkus és Szalma elvtársak vezetésével dolgoznak. Az egyik kis brigád tagjai közül Balogh Pistike, Bicskei Mari és Harmath Jancsi 192—104 százalékra teljesítették tervüket. 'A többi pajtások is megjállták a helyüket a 30—32 fokos melegben. Megmutatták, hogy nemcsak az iskolában tanultak jól, hanem a felnőtteknek való munkát is becsülettel elvég'ezték. Horváth György IV. pályamesteri szakasz Sokkal tQbb gumicsizma készül az idén, mint tatai? Az idén az autókémiai vállalat dolgozói 10-szer több munkásvédelmi csizmát gyártanak, mint az e'.mult esztendőben, főként a vegyipari dolgozók és bányászok számára. A tartós és tetszetős gumicsizmák készítésénél autókeréktömlő hulladékot is felhasználnak. Ezzel a gyár dolgozói 1953-ban és az idén az első félévben több mint 60.000 kiló nyersgumit takarítottak meg népgazdaságunknak. SZEGEDI JEGYZETEK Dankó Pista hegedűje Száll a nóta, zeng a dal a cigányprímások hegedűin a Balaton üdülőiben, Budapest vendéglőiben, a szegedi halászcsárdákban. Ismerős dallamok szárnyalnak ... Honnan e dall Dankó Pista nótája. S széles ábrázattal nevet rád a prímás: büszke a dalra, amit játszik. Közelebb lép hozzád, hogy jobban halljad és kibuggyan a hangod, c.iekelsz is már: „Eltörött a hegedűm .. Hogyan születtek ezek a szép dallamoki Tömörkény, Móra, palotájában, a múzeumban sokat meg lehet tudni róla. írások, feljegyzések, könyvek, emlékek keltik elevenné Dankó életét, s az irodában az antik, különböző * stílű bútorok között ülve valaki megjegyzi: — van Dankó hegedűje is,.. — Holt — Lenn a raktárban. — Gyerünk nézzük meg. Lépcső vezet lefelé. 'Az alagsorban rengeteg régiség, szinte egymásra rakva torlódik a magas polcokon — majd akkor tudják kiállítani, ha elkészül a Múzeum új szárnyépülete, — s megállunk a zeneszerszámok halmaza előtt. Van itt a tökciterától kezdve a faragott guzláig minden,. kecskeduda, vízi-duda havasi kürt, arébb a földön elnyúlik egy „deres"... Régi emlékek ... — Ez volt a hegedűje. A barna fátok kopott, piros-bársonyán fekszik egy porlepte hegedű. Három húr van rajta. A nyíláson belátni a belsejébe: Schundagyártmány. A szakértő szemek rögtön megállapítják: „Nem mesterhegedü". De Dankó Pistáé volt! Tisztelettel fogom a poros szerszámot, Dankó nótafáját.., — Hogy került a hegedű a Múzeumba? Nincs feljegyzés róla. A hátlapján Dankó kifakult aláirása látható. Egy leltárkönyv pedig I923*ra teszi a Múzeumba való érkezését. Valószínűleg még Tömörkény idejében ajándékozás útján került a régiségek közé, s azóta itt porosodik. De Dankó nótái olyan elevenen élnek bennünk, mint édesanyánk meséi, szivet derítenek, meleg érzést fakasztanak, jó kedvre derítenek... — Csütörtökön elviszik pár órára a hegedűt a Múzeumból. Elkérték, hogy Dankó Pista emlékezetére rendezendő estén az első számot az „Eltörött a hegedűm" -et... ezzel játssza el a prímás. A többévtizedes port letörlik most Dankó hegedűjéről, pótolják az elszakadt húrt és tiszteletként, méltó megemlékezésként azon a hegedűn csendül fel a Dankón óta a szabadtéri színpadon, amelyen Szeged nagy nótaköltő fia pengette el először... Markovits Tibor. » Hogyan áll a betakarítási verseny? Erre a kérdésre a megyei versenybizottság sem tudna választ adni, pedig az ő feladata lenne a verseny rendszeres értékelése. Már az aratás megkezdésének harmadik hetébe léptünk, de mindeddig nincs hír ki hogyan áll a fogadalom teljesítésével. Pedig például az ásotthalmi Szabadságharcos termelőszövetkezet a versenykihívásában a rozs aratásának július 9-ig való befejezését vállalta Vájjon teljesítette-e igéretét? Vagy hogyan állnak azok a gépállomások, azok a községek, azok az állami gazdaságok, azok a termelőszövetkezetek az ígéret beváltásában, amelyek már csatlakoztak ehhez a nemes mozgalomhoz? Mert van még számos olyan termelőszövetkezet, község, sőt néhány állami gazdaság és gépállomás is, ahol mindezideig nem igen történt semmi a verseny kibontakoztatására.- Ennek viszont könnyen az lehet a következménye, hogy ezeken a helyeken megkésik az aratás. < . i Azonban az olyan verseny sem ér sokat, amelyik kimerül a versenyvállalás összeállításában, s abban, hogy ennek egy példányát elküldik a pártbizottságnak, egyet a tanácsnak, egyet pedig az újságnak, s aztán szépen elfeledkeznek róla. Nem volt alaptalan az a kemény bírálat, amely a megyei tanács értekezletén elhangzott: „anynyi már a vállalás, hogy nem tudjuk melyikhez csatlakozzunk, s ha csatlakoztunk is, nem értékelik sokszor versenyünket." Emlékszünk még mindannyian a kongresszusi versenyre. Ekkor a megyei versenybizottság rendszeresen közzétette a verseny állását. Feltétlen ennek is része volt abban. hogy az állami gazdaságok közül a felgyői hódította el az elsőséget. Amint elmondották: a végső értékelést megelőző elbírálásról II domaszéki Rákóczi Isz tagsági vasárnap aratni segített a zákányszék Pe'ttfi termelőszövetkezetnek A zákányszéki Petőfi termelőszövetkezet el van maradva az aratással. A rozs már kasza alá érett és nem lehet tovább várni vele. Ám a Petőfi termelőszövetkezetnek a munkaereje kevésnek bizonyult az aratáshoz. A 'gépállomás minden segítséget megadott a termelőszövetkezetnek, de a gépek is kevésijek bizonyultak. Ezért a domaszéki' Rákóczi termelőszövetkezet tagsága elhatározta, hogy segít a zákányszéki Petőfi tsz-nek az aratásban. Vasárnap kora hajnalban a Rákóczi tsz-től 9 aratópár meg is érkezett a zákányszéki Petőfi tsz rozsföldjére. A zákányszéki községi tanácstól az elnöknő és az elnökhelyettes vezetésével szintén érkezett 16 arató, akik a zákányszéki Petőfi tsz tagságával együtt vasárnap estig 15 hold rozsot vágtak le, kötöttek kövekbe és raktak keresztekbe. _ szóló sajtóközlemény úgy felvillanybzta a gazdaság minden dolgozóiát, hogy elhatározták, megszerzik az első helyet. De a kombájnisták, akik közül mind többen kezdték meg már a munkát, kit előzzenek meg, ha nincs felállítva az eddigi teljesítmények alapján a rangsor? A gépállomások igazgatóságán csak tíz naponként akarják értékelni a kombájnisták és aratógépkezelők versenyét. Pedig a tavalyi példa is igazolja, — amikor két-három naponta bírálták el az eredményeket — hogy mennyire ösztönző volt a rendszeres tájékoztatás a versenyre. A mi megyénkben nem tudna egy Háy Józsefhez, a szocialista munka hőséhez hasonló kombájnnista kinevelődni. Dehogynem. Csak teret, lehetőséget kell biztosítani a verseny kibontakoztatásához. Csak a vezetőknek figyelemmel keli kísérniök a verseny állását és ahol lemaradás .van, ott azonnal segítséget nyújtani. Az tehát a feladat, hogy a gyors betakarítás érdekében a pártszervezetek, szakszervezetek felvilágosító munkájára megy esze rte mindenütt lépjenek versenyre a gépállomások!, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek dolgozói, de az egyéni parasztok ezrei is. Az volna a feladata a megyei versenybizottságnak, hogy összefogja és értékelje a járások, a városok, a községek parasztságának versenyét. Sajnos Papp István elvtárs, a megyei versenybizottság elnökiének hanyagságából nem működik a versenybizottság, ami kihat a járások, a városok és a községek versenyére is. Hiába kérték a makói vagy a szentesi járásból is dolgozók a versenybizottságot, hogy értékelje a versenyt, nem vette figyelembe a dolgozók kérését. A megyei versenybizottság kísérje rendszeresen figyelemmel a betakarítási-begyüjtési verseny állását, hogy a tájékoztatás sokféle eszközével — újság, hangosbeszélő, mozi. röplap útján — ismerje meg megyénk minden dolgozója: kik azok, akik legnagyobb odaadással dolgoznak jövőévi kenyerünk betakarításán. Űj szovjet kutatások az Északi Sarkon Az "Izvesztyija" közölte V. Frolovnak, az északisarki tudományos kutató intézet igazgatójának a szovjet tudósok új északisarki felfedezéseiről szóló cikkét. V. Frolov részletesen ismerteti az orosz és szovjet tudósok által végzett északisarki kutatások történetét és megjegyzi, hogy a szovjet hatalom létrejötte óta a tudományos kutatómunka az Északi Sarkon soha nem látott méreteket öltött. A háború befejezése óta nagyszabású expedíciókat végeztek az északisarki medencében. A szerzett, tapasztalatok — amelyek csaknem az egész északisarki medence területére kiterjednek — lehetővé tették a kutatások rendszeresítését. E kutatások célja volt, hogy a megfigyeléseket felhasználják az északisarki hajózás biztosításának gyakorlati céljaira. Ezt a feladatot sikeresen meg is oldották. A gyűjtött anyag lehetővé tette azoknak az általános törvényszerűségeknek a megállapítását, amelyek meghatározzák az Északi Sark természeti jelenségeit. Ezek a törvényszerűségek megmagyarázzák az úszó jég elhelyezkedésében mutatkozó sajátosságokat, amely különösen fontos kutatási terület, mivel éppen a jég képezi az északisarki hajózás alapvető akadályát. A tudósok megteremtették és fejlesztették a tudomány új ágát, a "jegestenger-tant- és ezzel gazdag anyagot kaptak, hogy tökéletesítsék az északi tengeri utak jégviszonyai prognózisának módszerét. A víztömegek sokoldalú tanulmányozása mellett lehetővé vált a légköri folyamatok elmélyült tanulmányozása. Még fontosabb ezek a kutatások megerősítették a vízalatti hegygerincek létezését. A sarkkutatók és hidrológusok fontos tudományos általánosításai lehetővé tették a jégviszonyokra hatást gyakoroló hidrológiai viszonyokban történő változások előre történő meghatározását. Üj adatokat kaptak az atmoszférikus cirkuláció fejlődéséről. Megdőlt az a feltevés, hogy az Északi Sarkon állandóan alacsony a sztratoszféra. Megállapították a ciklonok és anticiklonok mozgásának törvényét az Északi Sark területén. Végérvényesen elvetették azt a feltevést, hogy az Északi Sark közéjső része felett állandóan magas a légnyomás. A északisarki meteorológusok számára lehetővé vált az időjárási prognózis megállapítása, ami biztosítja az északisarki repülést és hajózást, Hazaérkezett a Szovjetunióban járt földművesszövei kezeti küldöttség Dögei Imre, az Országos Földművesszövetkezeti Tanács elnöke vezetésével hétfőn délelőtt hazaérkezett a Szovjetunióban jári földművesszövetkezeti küldötts g. A küldöttség résztvett a Szovjetunió Fogyasztási Szövetkezetei Srö vétségé központja (Centroszojrz) IV. kongresszusán. A küldöttséget a ferihegyi repülőtéren. Dégen Imre, a SZÖVOEZ igazgatóságának elnöke, NyerRezső, a SZÖVOSZ igazgatóságán; I. elnökhelyettese és a SZÖVŐT' igazgatóságának több tagja fu»fl§fc-L_í I J. •