Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-04 / 157. szám

4 VASÁRNAP. 1954 JÜLIUS 4. Indonézia és a déikeletázsiai események TBbb olvasónk azzal a kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz, hogy rövid cikk kere'ébcn ismertessük Indonézia földrajzi adatait, politikai és gazdasági jelentő­ségét. Kérésüknek az alábbi cikk közlésével teszünk eleget: Június 29-én. kedden kezdőd­ik meg Hagában a Hollandia és Indonézia közötti tárgyalások a Holland-Indonéz Unió megszünte­téséről. Rövidesen pedig parlamen­ti választásokat is tartanak Indo­néziában. Ez a két, világviszony­latban is jelentős esemény szüksé­gessé teszi, hogy röviden áttekint­sük Indonézia jelenlegi helyzetét. Indonézia Földünk' leghatalma­sabb kiterjedésű szigetvilága: 20 nagyobb és mintegy ezer kisebb szigeten terül el. A Szumaíra-sziget és a Malájföld közötti Malacca­szoro6tól kezdődően egészen Ausz­trália partjaiig húzódik el szorosok és beltengerek valóságos útvesztői­vel, mintegy hidat alkotva Ázsia és Ausztrália között. Indonézia sziget­világa két óceánt választ el egy­mástól: az Indiai óceánt a Csendes óceántól. Legfontosabb szigetei: a Nagy Szu nda-s?.\ cetekhez tartozó Szumátra, Borneó, Jáva és Cele­besz-szigetek. a Kis Szu nőd-szige­tek és a Afolukka-szigetek; Indo­nézia területének kiterjedése egy­millió 491 ezer négyzetkilométer, lakóinak száma 75 és félmillió. Te­í ületének túlnyomó része hegyvi­dék. Sok a ma is működő vulkán. Földje az egyenletesen forró idő­iárás és monszunszelek következté­ben rendkívül termékeny. Nagy­kiterjedésű ültetvényein kitűnő mi­nőségű gumi — a világ gumiterme­lésének 90 százaléka — rizs, teá, kávé, kókuszdió és pálmaolaj te­rem. Ásványkincsei közül legjelen­tősebb az ón. aimelv a világ ón­szükségletének 60 százalékát fedezi. Fővárosa a Jáva szigetén fekvő Dzsakarta, 3 millió lakossal. Mint látható, Indonézia gaz­dag ország és ezért már régtől fog­va a nagy gyarmatosító nemzetek kedvelt vadászterülete volt. Portu­gália volt az első európai hatalom, amely megvetette itt a lábát. Nem­sokkal azután Hollandia szinte tel­jesen kiszorította a portugálokat Indonéziából és a második világ­háborúig — csaknem 350 évig — mint legértékesebb gyarmatát tar­totta igazgatása alatt. 1941 végén japán csapatok szállták meg. 1945. augusztus 17-én Indonézia népei ki­kiáltották a szabad és demokratikus Indonéz Köztársaságot, miután a szövetségesek csapásai következté­ben reménytelen helyzetbe került japán betolakodók ellen győzelmes harcot vivtak. Alig egy hónapra rá angol csapatok szálltak partra, hogy visszaállítsák a hollandok ha­talmát és az angolok befolyását. A harcok 1947 márciusában egyez­mény aláírása után szűntek meg. Az egyezmény értelmében az Indo­néz Köztársaság elvesztette függet­lenségét és Holland-Indonéz Unió néven ismert hollandi gyarmati igazr gatás alá került. A hollandok 1947 júliuéában, majd 1948 júliusában újabb katonai akciókat indítottak, hogy az indonéz nép még megma­radt csekély függetlenségét is meg­semmisítsék. Az akkor 300 ezer főt számláló indonéz nemzeti hadse­reg kezdetben sikeresen szállt szentbe az angolok és az ameri­kaiak által támogatott hollandok­kal. 1949 júniusában azonban az. úgynevezett kerekasztal-értekezle­ten az indonéz burzsoázia egyez­ményt kötött a holland kormány­nyal Hágában, így a további harco­kat be kellett szüntetni. Az egyez­mény értelmében ..megalakult" az 7ndonéziai Egyesült Államok. A hangzatos elnevezés mögött azon­ban változatlanul a hollandok gaz­é-sági és politikái uralma állott fenn. Az dlmult év nyarán jelen­tős változás állott be Indoné­zia életében. Ekkor ért véget r h.olland érdekeket feltétel nél­kül kiszolgáló fasiszta Muzulmán Páj-t és az indonéz nagy burzsoázia pártjából alakult koalíciós kor­mány többéves uralma, hogy a Nemzeti Pártra és a baloldali pár­tokra támaszkodó Szasztróadmid­' "ojo-kormány kerüljön hatalom­í *.. E kormány elsőszámú törekvé­í * az ország függetlenségének biztosítása. továbbá Új-Guinea nyugati részének — vagy ahogy az indonézek nevezik: „Irian"­nak — az országhoz történő is­mételt visszacsatolása, miután ez a terület három és fél évszázadon rt Indonéziához tartozott. Irian j*'enleg holland birtok. Indonézia az utóbbi évek fo­lyamán semleges politikát foly­tat, jóllehet az Egyesült Államok részéről mindent elkövetnek, hogy az indonézeket megnyerjék táma­dópolitikájuknak. Az Egyesült Államok törekvései, azonban nem jártak eredménnyel. Az indoné­zek többezeréves kultúrája indiai és kínai hatások következtében alakult ki és e két ország ma is esztendőkben egyre nagyobb po­litikai és gazdasági befolyásuk to­vábbi növekedéséből. A holland kormány, bár szívósan ragasz­kodik Indonéziához, — az angol gyakorlaton és a franciák tragé­diáján okulva — látszatfügget­lenséget adott Indonéziának. Ez ugyan nem sokkal több a semmi­nél, azonban legalább bizonyítéka annak, hogy a holland kormány elismerni kényszerült Indonézia nemzeti függetlenségét. Husz évvel ezelőtt halt meg Maria Curie-Sklodowska nagy befolyással bir Indonéziá­ban. Indonézia fakói legnagyobb­részt malájok. Bőrük színe cso­koládébarna. Kiváló hajósok, ha­lászok és földművelők. Legtöbben közülük munkások a hatalmas kiterjedésű ültetvényeken. Saját földje csupán a lakosság elenyé­sző kicsiny százalékának van. A rövidesen sorrakerülő indo­néz parlamenti választásokon a haladó erők pártjai — kö­zöttük Indonézia .Kommunista Pártja — mérik össze erejüket a hollandokat kiszolgáló nagy­burzsoázia pártjaival és a fa­siszta Mufculmán Párttal. A ha­ladó erők pártjai győzelmi esé­lyekkel Indulnak a választásokon. Erre lehet következtetni az utóbbi A most folyó hágai holland-in­donéz tárgyalásokon Szunarzso in­donéz külügyminiszter négy pont­ban határozta meg az indonéz kül­döttség álláspontiáit: 1. szüntessék meg a Holland-Indonéz Uniót, 2. az Uniót helyettesítsék rendes diplomáciai kapcsolatokkal, 3. vizsgálják felül az 1949. évi ke­rekasztaUértekezlet megegyezéseit és módosítsák mindazon megegye­zéseket, amelyek kedvezőtlenek Indonézia számára, 4. tárgyalják meg Oj-Guinea nyugati részének Irian-nak Indonéziához történő visszacsatolását. A hágai tárgyalásokat világszer­te nagy figyelem kíséri, hiszen In­donézia nemzetközi jelentősége egyre nő és ezt a tényt a -holland kormánynak is tudomásul ktell vennie, Petrovics István Ma gazdasvíilésekel tartanak Szegeden Ma délelőtt Szegeden négy he­lyen tartanak gazdagyűlést: a nyári munkák jó elvégzésének sikeréért. A gazdagyűlésen helyes, ha minél több dolgozó paraszt elmondja ész­revételeit, javaslatait. Alsóvároson az MSZT helyiségé­ben, Móravároson az MSZT helyi­ségében, Újszegeden, a volt DÉ­FOSZ helyiségben, Felsővároson a volt Csúri-féle vendéglőben tartják meg a gazdagyűlést — mindenütt délelőtt 10 órától. Húsz évvel ezelőtt, 1934 július 4-én halt meg egy délfranciaországi szanatóriumban Maria Curie Sklo­dowska, a XX. század egyik leg­nagyobb tudósa. Egész életét a tu­dományos kutatásnak szentelte, kétízben is elnyerte a Nobel-díjat. Maria Sklodowska Varsóban született 1867-ben. Apja a matema­tika és fizika tanára volt. A fiatal lány tevékenyen résztvett abban a forradalmi körben, amely hazájá­nak felszabadítását tűzte ki célul. Ezt a forradalmi megmozdulást leleplezték, a kör több tagját be­börtönözték. Maria Sklodowska kénytelen ' volt elhagyni szülőföldjét, Pá­rizsba utazott, ahol rendkívül nehéz körülmények között folytatta egyetemi tanulmá­nyait. 1895-ben férjhez ment Pierre Curiehez, a kiváló fizikushoz és kristalografushoz. Férjével együtt a rádióaktivitás kutatásán dolgo­zott, majd 1906-tól, férje halála után egyedül folytatta tudemányer munkáját. Curie-né asszony nevéhez fű­ződik a rádium felfedezése. Kutatásai során felfedezte, hogy a rádium sugárzás közben új elemek­re bomlik, melyeknek egy része szintén rádióaktív tulajdonságú. A rádióaktivitás jelenségei bebizonyí­tották, hogy egyik elem átalakul­hat másikká. Ez a felfedezés döntő lépés volt az anyag további meg­ismerése felé. A rádium ezüstszínű fém. Ké­miailag hasonlít a báriumhoz. Egyes ásványokban, ásványvizekben kis mennyiségben gyakran előfordul. Sugarai szétroncsolják az élő szer­vezet szöveteit, megölik a bakté­riumokat. Fontos szerepe van gyó­gyászatban, rákos daganatok sike­res gyógyítására használják. Bom­lásával radonná alakul. A radon ugyancsak rádióaktív tulajdonságú, alfa-sugarakat bocsát ki, atomsúlya néggyel csökken és az ugyancsak rádióaktív rádium Á-vá alakul. A rádium-A újabb rádióaktív ele­mekre bomlik fel. Ezek között neve­zetes a rádium-F, amelyet Curiené asszony fedezett fel és hazája iránti szeretetből nevezett el polónium­nak. (Polonia — Lengyelország). Maria Curie-Sklodowska egész életében hűséges maradt a pro­letár nemzetköziség zászlajához. Élénk figyelmmel kisérte leányá­nak, Irene-nek és vejének, Frédéric Joliot-Curie-nek értékes kutatásait. Frédéric Joliot-Curiet apja forra­dalmi szellemben nevelte. A fiatal mérnök tehetsége korán kibontako­zott. A rádióaktivitás kutatásában vett részt, sikerült neki mestersé­ges módon rádióaktív elemeket elő­állítania. 1939-től kezdve a német megszállás alatt résztvett az ellen­állási mozgalomban és már akkor megkezdte a harcot az atombomba gyártása ellen. Ma a Béke Világ­tanács elnökének tisztjét tölti be. Maria Curie-Sklodowska halálá­nak 20-ik évfordulóján a haladó emberiség meghajtja az emlékezés zászlaját a nagy lengyelszármazású tudós előtt, aki felfedezéseivel rendkívüli mértékben gazdagította a tudományt A béke hívei világ­szerte még elszántabban követelik az atommal foglalkozó tudomány békés céljaira való felhasználását, még elszántabban szállnak sikra a népek közötti barátság gyönyörű eszméjéért, a tartós békéért az egész világon. Július 11-én paraszt akfívaülés lesz Szegeden lik majd a mezőgazdaság időszerű kérdését és tennivalóit. Az aktivaiilésen Putnoki Gyula elvtárs, az MDP Központi Vezetó­• í x , . ... . sége agitációs és propaganda osz­alsovarosi kulturhazban. Megbeszé- tályának munkatársa tart előadást. Július 11-én — vasárnap — dél­előtt fél 10 órakor paraszt aktiva­ülés lesz Szegeden a Mátyás-téri A Szabad Ifjúság rejivénypályázatán résztvevők Jigyeimébe l Naponta megjelenik a Szabad Ifjúságban a- nagy nyár; rejtvény­pályázat. Megyénk fiataljai érdek­lödnek is a megjelenő rejtvény­pályázat iránt. Ez érthető is, hi­szen a rejtvények megfejtése nem­csak szórakoztatja a fiatalokat hanem fejleszti tudásukat is. Ezen túlmenően a győztes rejtvényfejtők­nek járó értékes jutalom is ser­kenti a fiatalokat. Közöljük a Szabad Ifjúság rejt­vénypályázatába később bekapcso­lódó fiatalok részére, hogy akiknek szükségük van a Szabad Ifjúság régi példányszámaira és akiknek egyes példányok hiányoznak, meg­kaphatják a Megyei Hirlaphivalal­nál. Szeged, Kiss Ernő-utca 3. szám alatt. A vidéki fiataloknak minden egyes példány után 40 filléres használatlan postabélyeg beküldé­se ellenében küldik el a lapot. NEMZETKÖZI SZEMLE Két tárgyalás... Washingtonban kedden befeje­ződtek Eisenhower, Dulles, Chur­chill és Eden ötnapos megbeszélé­sei. A vezető angolszász politiku­sok tanácskozása — amint azt a zárónyilatkozat is bizonyítja — nem váltotta valóra a hozzáfűzött reményeket. A washingtoni megbeszélések be­vallott célja az volt. hogy "össze­hangolja a két ország politikáját". Gyors létrehozása azokkal a mély­reható ellentétekkel magyarázható, amelyek az Egyesült Államok és Anglia politikájában legalább Is jelenleg fennállanak. A hivatalos amerikai politika az egyre nyiltabb, egyre szemérmetle­nebb agresszió politikája. A genfi értekezlet szétrobbantására irá­nyuló mesterkedések, a koreai kér­dés békés rendezésének meghiúsí­tása, az indokínai háború kiter­jesztésérc tett erőfeszítések —ezek fémjelzik ezt a politikát. Az agresz­szió politikája azonban kudarcot vallott mind a genfi értekezleten, mind pedig a kulisszák mögötti tár­gyalásokon. Azt még sikerült ugyan elérniük az amerikaiaknak, hogy a koreai fegyverszünet — fegyverszünet maradt, s nem vál­totta fel békés rendezés, az indokí­nai háború kiterjesztésének ter­vel azonban fiaskóval jártak. Az indokínai háborúba és az ame­rikai politika hű kiszolgálásába be­lebukott Laniel kormánya. Az új francia kormány pedig csak annak köszönhette megszületését, hogy ve­zetője. Mcndes-Erance ígéretet tett az indokínai tűzszünet gyors eléré­sére. A genfi értekezleten azóta a két közvetlenül érintett fél katonai és politikai képviselői jelenleg is folytatják tárgyalásaikat a fegyver­szünetről. Hasonló sorsra jutott az úgyne­vezett délkeletázsiai védelmi szö­vetség terve is. Amerikát ezúttal is "cserben hagyták" szövetségesei. A jóval józanabb, megfontoltabb an­golok kijelentették, hogy nem men­nek abba bele a brit nemzetközös­ség országainak — köztük a legna­gyobbnak, Indiának — támogatása nélkül. S ezt nem is olyan burkol­tan hozták az amerikai vezető kö­rök tudomására, A távolkeleti po­litikával kapcsolatban a legsúlyo­sabbak, legszembeötlőbbek az an­gol-amerikai ellentétek. Anglia félti ázsiai pozícióit, szeretné meg­tartani a brit nemzetközösség or­szágaiban meglévő gazdasági és politikai befolyását, amit egy új amerikai háborús kalandban való részvétellel minden bizonnyal el­vesztene. Az angol-amerikai ellentétek azonban korántsem korlátozódnak kizárólag erre. Ellentét áll fenn a két erszág között a kelet-nyugati kereskedelmet, a Kínai Népköz­társasággal való viszonyt és az európai politikát illetően is. Ezeket az ellentéteket kellett volna, felszá­molniok a washingtoni megbeszélé­seknek. Az angol-amerikai ellenté­teket azonban Washingtonban sem sikerült elsimítani. A konzervatív "Daily Telegraph" Eden és Chur­chill washingtoni útját kommentál­va azt írta: »úgy tűnik, hogy az angol és amerikai politika közt ke­vesebb az összhang, mint a háború óta bármikor". A másik jobboldali lap, a "Daily Mail« -r amely úgy jellemzi a washingtoni megbeszé­lést, mint amely "a 11-ik órában igyekszik megmenteni az összeom­lástól az angol-amerikai szövetsé­get" — a többi között rámutatott: — Dulles tanuja volt annak, hogy Eden önálló és független politikát követ, a francia miniszterelnök Cscu En-laj-jal tárgyal, Neliru pe­dig Csou En-laj-t látja vendégül, mialatt az angol vendégek Wash­ingtonban járnak. Ilyen körül­mények között nagy teljesítményre van szükség ahhoz, hogy helyreál­lítsák Anglia és Amerika között az együttműködés valamely új formá­ját. -•' v- • ' Washingtonban tehát — amint arra a homályos és semmitmondó, de komoly nézeteitérésekre valló zárónyilalkozatból következtetni le­het, hogy ha talán körülményesen is, de Anglia nemet mondott Ame­rikának. A brit imperializmus — a jelekből ítélve — megkísérli, hogy az eddiginél sokkal önállóbb kül­politikát folytasson. Új Delhiben Csou En-Iaj és Nehru, Ázsia két legnagyobb országának, a Kínai Népköztársaságnak és Indiának mi­niszterelnökei találkoztak. A több mint hatszázmilliós ncpi Kínának a genfi értekezleten egyenrangú nagyhatalomként történt részvétele már önmagábanvéve is az értekez­let egyik eredményét jelenti. A kí­nai küldöttség részvétele azonban jelentős mértékben hozzájárult ah­hoz is, hogy az értekezleten sze­replő két kérdés közül az egyik­ben, az indokínai kérdésben meg­van a lehetőség a megegyezésre. Az r.merikaiak megkísérelték ugyan, hogy Kína jelenlétéről ne vegyenek tudomást, azonban vajmi kevés eredménnyel. Eden többízben tárgyalt Csou En»Iaj-jal, Mendes­Francenak, az új francia minisz­terelnöknek pedig első dolga volt, hogy felkeresse Genfben Csou En­laj-t. Közvetlen érintkezés jött létre a kínai küldöttség és az indokínai úgynevezett társáliamok képviselői között is. A Kínai Népköztársaság nem elszigetelt állam többe a nem­zetközi porondén, hanem a nemzet­közi politika küzdőterének aktív té­nyezője. Csou En-laj újdelhi meghívása és útja is erről tanúskodik. India fő­városában két olyan ország vezető államférfiai találkoztak, amelyek belső politikai, gazdasági rendszere ugyan különbözik, de amelyeknek közös érdekük, hogy Ázsiában béke legyen s a gyarmatosításnak, a né­pek leigázásának korszaka egyszer­smindenltorra lezáruljon. Erre mu­tatott rá Nehru miniszterelnök, amikor a Csou En-Iaj tiszteletére adott estebéden kijelentelte: "Nem­csak mint egyének találkozunk, ha­nem mint két nagymullú ország, India és Kína képviselői. Nem­csak a két erszág, hanem egész Ázsia, sőt a világ számára is nagy­jelentőségű, hegy ez a két ország hogyan viselkedik egymással szemben, mennyire tud együttmű­ködni a világ békéje és jóléte ér­dekében". Ezt a gondolatot fejezte, ki Csou En-laj is válaszában: "A kínai nép — mondotta — nagyon örül, hogy olyan szomszédja van, mint India, amely híve a béke ügyének«. Kína és India együttvéve 960 milliós népének barátsága Ázsia és a világ békéjének egyik legfontosabb tényezője. S e két ország lakossága az emberiségnek csaknem felét je­lenti. Ezzel nagyon is számolníok kell azoknak, akik egy új háború íözcsóváj'át szorongatják a kezük­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom