Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-04 / 157. szám

f VÁSÁRNAP, 1954 JÚLIUS i. 5 Szeged felszabadulása 10. évfordulójának megünnepléséről tanácskoztak * vámsunk kulturális életének vezetői (Réziaiziiret szöregi „Vörös Rózsa" termelöszövelkezelben veinek nemesített rózsákat, s moel javában Pénteken délután a Társadglomés Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat nagytermében az MDP Szeged Vánosi Végrehajtóbizottsága összehívta Szeged kulturális életének vezetőit. Az MDP Városi Végrehajtóbizottsága nevében Ladányi Benedek elvtárs, a végrehajtóbizottság első titkára üdvözölte a megjelenteket Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanies Végrehajtóbizottságának elnöke ismertette a kulturális bizottság feladatát, s a következőket mondotta: — összehívtuk Önöket, Rogy közreműködésüket kérjük annak a feladatnak megoldásában, amelynek célja a szegedi dolgozók 'kulturális igényeinele minél alaposabb kielégítése, hogy a kultúra sajátos eszközeivel, hazánk fejlődésének új szakaszában a kormány programm végrehajtását elősegítsük. Ez lenne röviden ennek a bizottságnak állandó feladata, amellyel elérnénk azt, hogy városunk tömegkultúrája állandóan fejlődjék. Majd Dénes elvtárs beszélt a bizottság előtt álló első feladatokról, így elsősorban október 11-nek, Szeged felszabadulása tizedik évfordulójának megünnepléséről. Az első ülés feladata, hogy megbeszéljük a felszabadulási ünnepség programmjának tervezetét. Az előkészítésénél a következőket kell figyelembe venni: a tervezetnek ki kell fejeznie, hogy Szeged minden hazafias, becsületes dolgozója teljes szívvel kíván részt venni felszabadulásunk megünneplésében. Szeged dolgozóinak egységét a szabad élet, a független haza, a béke, a haladás iránti szeretet fejezze ki a terv. A terv reális legyen, s mutassa meg a felszabadulás utáni életün. ket, fejlődésünket. Ezzel a munkával is elősegítjük üzemeink, mezőgazdaságunk. tudományos, művészeti intézményeink dolgozóinak ir.unkálendületét. A hozzászólások során Kollár Pálné, a Zeneművészeti Szakiskola igazgatónője javasolta, hogy felszabadulásunk tizedik évfordulója alkalmából rendezzünk „Szegedi hetet". A „Szegedi héten" Szeged fejlődését, mai életét mutatnánk be és ebbe a munkába minden kulturális szerv belekapcsolódna. A Zeneművészeti Szakiskola a felszabadulás tizedik évfordulójának tiszteletére olyan hangversenyt rendez, amelyen a felszabadulás óta írt zeneműveket adnak elő. Osváth Béla. a Megyei Társadalom- és Tennészettudományi Ismerettterjesztő Társulat titkára helyeselte és javasolta Szeged tízéves felszabadulási évfordulójának szegedi hét keretében történő megünneplését. A társulat „Szeged tíz éve" címmel kiállítást rendez. A kiállítás bemutatja Szeged fejlődését a felszabadulás óta. Javasolta Osváth elvtárs, hogy felszabadulásunk tizedik évfordulójára készítsünk dokumentfilmet Szeged tíz évéről. A társulat ezenkívül a tízéves évforduló méltó megünneplésére egy füzetet ad ki, amely Szeged tíz felszabadult évéről szól és előadássorozat megtartását is tervezték. Kukán Ferenc, az Orvostudományi Egyetem dékánja azt javasolta, hogy október 11. megünneplésével kössék össze az Orvostudomány Egyetem névadását. Az orvosok rendeznek tudományos ülést, hívjanak meg külföldi vendégeket, ezenkívül valamennyi al:adécniku= ismertfesse a felszabadulás óta elért kutatási eredményeit. A szegcdi hét keretében az Orvostudományi F.gyetem orvostörténeti kiállítást szeretne rendezni, részben általános vonatkozásban, részben szegedi vonatkozásút. Kukán professzor javasolta, hogy a szegedi hét keretében rendezzenek Juhász Gyula. Tömörkény István, Jókai Mór emlékkiállítást is. Tvanovics György, kétszeres Kossuth-díjas egyetemi tanár azt javasolta, hogy előadássorozatot tartsanak és ezeken az előadásokon foglalkozzanak az egyetemen a felszabadulás óta végbement fejlődéssel. Az egyes intézetek mondják el, milyen kutatásokat végeztek, milyen eredménnyel. Berki Imre, a Tömörkény-lánygimnázium igazgatója hangsúlyozta, hogy az ifjúság bekapcsolása ezekbe az ünnepségekbe nagyon fontos azért is, mert az ő lelkükben kell elsősorban feléleszteni, mit jelent a felszabadulás. Az egyéb ünnepségeken kívül az egyes iskolákban is külön ünnepség megrendezését javasolta, azonkívül az iskola jellegéből következő emlékkiállítás rendezését is helyesnek tartja* Waldmann József, a Városi Ta*nács népművelési osztályának előadója javasolta, hogy a kultúrcsooortok részére versenyt írjanak ki. és a népművészeti nan beiktatását is. Ebbe be tudnák kapcsolni a vidéki néni együttesek színvonalas műsorát is. Tápai Antal szobrászművész, a képzőművészek nevében szólt az értekezlethez. Sajnálattal állapította meg. hogv a képzőművészet Szegeden nagvon elmaradt. A felszabadulási ünnepségek megrendezésénél a szegedi képzőművészek á gyakorlati munkában tudnak segítséget nyújtani. Október 11-re Juhász Gyula, Móra Ferenc, Tömörkény István, szovjet és magyar katona mellszobrát készítik el. Nagy Sándor, Sztálin- és Kossuth-díjas író elmondta, hogy az Írószövetség szegedi csoportja művészeti pályázatot ír ki Szeged felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából. Sző regen a Vörös Rózsa termelőszövetkezetben teljes díszben pompáznak a rózsák. Idős 'Csányi Sándor hattagú munkacsapata egész évben szorgalmasan ápolta a virágokat, 4000 négyszögölön ncszüretelik" a gazdag termést. Csütörtökön csaknem hár romezer szál piros- és fehér rózsát szedtek le, B ezzel az idén összesen mintegy 20.000 szál rózsát küldtek Budapestre, Több vonalon gyorsabban köxlelsednek a villamoskocsik Segítsük a Villamosvasút dolgozóinak munkáját A Szegedi Villamosvasút vezető_ sége az utazóközönség gyorsabb és Madácsy" László "főiskolai" docens kényelmesebb utazása érdekében helyesnek tartaná, ha az egyes tudományos intézetek eddigi tudományos eredményeiket egy-egy intézetben állítanák ki, s ezzel még ünnepélyesebbé tennék az évfordulót. Javasolta, hogy ebből az alkalomból emlékérmet adjanak ki és a tíz évben elért eredményekért jutalmazzák tudósainkat, a munkában kiváló dolgozókat. Ez különleges ünnepélyességet biztosítana. Az értekezletnek még számos hozzászólója volt, a résztvevők elmondották. hogy saját területükön milyen programmal készülnek Szeged nagy ünnepére. A hozzászólásokat Dénes Leó elvtárs foglalta össze, majd Ladányi Benedek elvtárs bezárta az értekezletet. i ••'ÍM; új intézkedést vezetett be. Az l-es vonalon a kocsiforduló időt 42 percről 35 percre csökkentettük, így 48 kocsival naponta többet adunk a forgalomnak és 2300 utassal többet szállítunk el. A 2-es vonalon a fordulóidőt 56 percről 48 percre rövidítettük. A kocsik gyorsabb fordulásával naponta 30 kocsival többet biztosítunk. Ezen a vonalon 1500 utassal több utazhat. Az 5-ös vonalon eddig 24 percenként közlekedtek a villamosok. Ezután a fordulóidőt 20 percre állapítottuk meg és ezáltal naponta 1800 utassal szállíthatunk többet. A rókusi végállomáson az l-es vonalon közlekedő kocsik, valamint a központi megállónál a 4-es és 5-ös vonalon közlekedő kocsik indítása egy fényjelző készülékkel központilag történik. Ezt az intézkedést csak úgy tudjuk végrehajtani, ha az utazó közönség a Villamosvasút forgalmi személyzetét támogatja, vagyis, ha a megállóhelyeknél a le- és felszállás alkalmával mind a négy ajtót igénybe veszik, az ajtókat a leés felszállók részére szabadoo hagyják. Ezzel megrövidítik a kocsik tartózkodási idejét a megállóhelyeken. Ez eddig közel felét vette igénybe a kocsik menetidejének. Az utasok segítsenek a forgalmi személyzetnek abban is, hogy a megállóknak megfelelően az ajtókat húzzák fel maguk is, nehogy baleset következzék. A csomagokat lehetőleg az ülőhelyek alá helyezzék el, mert legutóbb a perronon raktározott csomag bokatörést is okozott. Vido György Felhívás megye gépállomásaihoz, termelőszövetkezeteihez és dolgozó parasztjaihoz Gépállomások traktoristái, kombájnvezetői, műszaki vezetők, termelőszövetkezeti tagok, egyenileg gazdálkodó dolgozó parasztok, mezőgazdasági szakemberek! Indítsatok harcot az időben, szemveszteségnélküli gyors aratás befejezéséért. MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK! Úgy készüljetek fel az aratás, a cséplés munkáira, hogy azt a legmegfelelőbb időben, gyorsan, a legkisebb szemveszteséggel végezzétek el. PART- és TANÁCSTAGOK, TÖMEGSZERVEZETEK TAGJAI! Mutassatok példát a megye dolgozó parasztjai számára az Alkotmány ünnepének tiszteletére tett felajánlások teljesítésében és adjatok segítséget az aratás, a tarlóhántás, a másodvetés, a behordás és a cséplési munkák mielőbbi gyors elvégzéséhez. MEZŐGAZDASÁGI SZÁKEMBEREK! A termelési bizottságokkal együtt adjatok szaktanácsot az aratás, a másodvetés, a tarlóhántás, a behordás a cséplési munkák jó felkészüléséhez, hogy az aratás időpontjának helyes megválasztásával és az aratás technikájának betartásával minimálisra tudjuk csökkenteni a szemveszteséget. GÉPÁLLOMÁSOK TRAKTORISTÁI, KOMBAJNVEZETÖI, MŰSZAKI VEZETŐK! Harcoljatok a gépek kapacitásának jó kihasználásával az aratás, a tarlóhántás, a másodvetés és a cséplés mielőbbi befejezéséért. ÉLENJÁRÓ TERMELŐSZÖVETKEZETEK! Mutassatok példát a megye valamennyi termelőszövetkezetének és kövessétek az ásotthalmi Szabadságharcos termelőszövetkezet példáját, amely versenyre hívta ki a megye valamennyi termelőszövetkezetét a nyári munkák sikeres végrehajtásáért. Termelőszövetkezetek! A gépállomástól kapotl gépierö segítsége mellett használjátok ki a meglévő fogatokat; érjétek el, hogy minél előbb befejezést nyerjen a gabonatermés betakarítása. DOLGOZÓ PARASZTOK! Segítsétek ki egymást igaerővel, harcoljatok az idei gabonatermés mielőbbi betakarításáért és a törvénynek megfelelően a cséplőgéptől tegyetek eleget beadási kötelezettségeteknek. JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁGOK, KÖZSÉGI PARTSZERVEZETEK, KÖZSÉGI ÉS JÁRÁSI TANACSOK, GÉPÁLLOMÁSOK VEZETŐI! A mezőgazdaság mielőbbi felvirágoztatása érdekében ezekben a hetekben és hónapokban rajtatok van az ország szeme. Legyetek a nyári mezőgazdasági munkákban kibontakozó szocialista munkaverseny élenjárói; erőtök, tudástok legjavát adjátok a munka elvégzéséhez, a legjobbak módszereinek átadásával segítsétek a párt- és kormányhatározatok célkitűzéseinek megvalósítását a nyári mezőgazdasági feladatok sikeres megoldásával. ELŐRE A LEGKISEBB SZEMVESZTESÉGGEL AZ ARATASI MUNKÁK GYORS ELVÉGZÉSÉÉRT! . rMDP CSONGRADMEGYEI VÉGREHAJTÖBIZOTTSAGA CSONGRADMEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÖBIZOTTSAGA >M>„flM> K >ip-kop, kip-kop. Csodálkozva emelem fel a fejem aszal" mával kitömött, kemény párnáról. Az álom elszállt és fülemben tovább zuhognak a kalapácsok? Képzelődöm talán? Kip-kop, kip-kep ... Kalapálnak. Ügy hallatszil:, mint favágók, fejszecsapásai az erdőn. Élő fába vág a fejsze. Sírnak a fatörzsek. Sokszor hallottam ilyen hangokat a szlovák erdők mélyén. Mit csinálnak ilyen korán reggel? Kip-kop ... egyre kalapálnak ... Ráhúzom a fülemre a pokrócot és behunyom a szemem. Csengetnek. A folyosón mozgás támad. Jön az őr és kinyitja az ajtókat. — Jó reggelt. Máma későbben látunk munkához — mondja —. Ellenőrzés lesz. Jön a Túri miniszteri osztályfőnök úr szemlére. Tegyünk csak ki mindent a zárkából, ami nem bentre való. Könyveket, képeket, térképeket, virágokat. Nehogy baj legyen. Csak a leltározott tárgyakat hagyjuk bent. Majd aztán, ha elment, visszavihetik. Addig hordjanak mindent a kórházszobá'oa. R

endszerint így van ez. amikor Túri miniszteri osztályfőnök űr, a börtönügyek országos referense meglátogat bennünket. Ilyenkor eltünil: a nyoma minden -kényelemnek- és civilizációnak. A zárkák rideg odúkká válnak, ahol barátságtalanul nézegetik egymást a meztelen piaiak. Lehullanak a képek, amelyek szeFlíd tekintettel néznek ránk s amelyekről úgy érezzük, szeretteink pillantásai követnek bennünket az egyforma napokban. Eltűnik az asztalról a fehér csomagolópapír, eltűnnek a könyvek ... Az osztályfőnök úrnak példás rendet kell találnia. Csak akkor elégedett, ha meggyőződik róla, hogy az elítéltek élete nehéz, ha látja, hogy szenvednek. Ilyenkor végigfut a folyosón, egy-egy pillantást vet a zárkaajtók fölé akasztott névtáblákra és a neveket rendszerint elferdítve .és KEGYETLEN ESZTENDŐK Egy hétköznapi reggel 1941-ben a Csillagbörtönben felcserélve kérdezgeti: maga az? maga az? Eleget teszünk az őr felszólításának és hozzálátunk a zárka dísztelenítéséhez. Szo nélkül hajtjuk végre az utasítást, mert tudjuk, hogy ez esetben nem az őrök, még csak nem is az igazgatóság kedvteléséről van szó, hanem arról, hogy a legfőbb állami igazságszolgáltatás képviselője óhajt a legsivárabb viszonyok között találni bennünket. Nos, legyen meg sz öröme. Virágcserepeinket is kivisszük a raktárba. Egyedül Takó Feri az, aki mindezt nem állja meg szó nélkül. Magasra emeli az egyik kaktuszt é3 úgy mondja, hogy az őr is hallhassa: — Ezzel kéne egy kicsit megcii-ógatni az urakat. Nincs .jobb dolguk, mint hogy bosszantsanak bennünket. li orváth Imre leinti. Megszoktuk Takótól az ilyen fellobbanásolrat. Becsületes ember, de politikailag nem ált elég erősen a lábán és sokszor veszti el a türelmét. Gyakran ő maga is panaszkodik e miatt. -Fogy a cérnám, elvtársak— mondogatja néhanapján az idegeiről. — Üljenek most már szépen a helyeikre — mondja Földi úr, aki most vette át a szolgálatot. — Máma csak ' legyenek nyugton — tanácsolja bölcsen — és ne nagyon mászkáljanak, mert bármelyik percben megjöhet a méltóságos úr. — Te — ragadja meg a karomat Takó — nem veszed észre, hogy milyen izgatottak ezek máma? — Érthető — felelem —, ellenőrzést várnak. — Eh, int a kezével — én már régi róka vagyok itt, láttam jó pár tucat látogatást. Belelátok én ezeknek a veséjébe is. Mondhattok, amit akartok, valami nincs itt rendjén. Nézd, súgja nyugtalanul — milyen izgatott a Sándor, a szokottnál is jobban rázza a fejét. — Rázza az máskor is — szól nevetve Fock Jenő —, de azért a nevetésében van egy kis nyugtalanság. Meg is jegyzi mindjárt: — Kicsit nekem is furcsa ... szokatlan, hogy a Megyeri letette a szolgálatot és mégis ittmaradt. És aztán, valahogy túlságosan ki vannak huzakodva. Nem szoktak ilyen nagy hűhót csapni a Túri kedvéért. Alighanem nagyobb fejesek jönnek ... — Csal: nem lesz sorozás? — kérdi Miklós István. — Semmi kedvem sinas a fasisztáknak szolgálni. — Kit várhatnak vájjon? — teszi fel 'Jenő a kérdést. — Tán csak nem az igazságügyminisztert? est Takó körülnéz, közelebb jön hozzánk aztán külön nyomatékot ad minden szónak, amikor ezt mondja: — Nem várnak ezek senkit. Hajnal óta kalapáltak. Nem hallottátok? — Hallottuk — mondjuk majdnem egyszerre és hirtelen nagyon rossz érzés vesz rajtunk erőt. Összeszorult torokkal elhallgatunk és várakozón nézünk egymásra. Senki nem meri és senki sem akarja kimondani azt, amit gondol. Takó a maga cinikus beszédmodorával mosolyogva, de reszkető szájszéllel mondja: — Az urak ünnepre készülődnek. Azért öltöztették ki az őreinket is. Szép, új akasztófát ácsolnak az ablakaink alatt. Egészen fehér, még semmire sem használták. Most tesz először szolgálatot a burzsoáziának. Nem akarlak szomorítani benneteket. de megmondom, hisz úgyis megtudnátok: elvtársakat akasztanak ... Hajnalban mondták a házimunkások. Két kommunistát: egy férfit és egy nőt... «.. Akasztóiakat ácsolnak, ezért kalapáltak ... Két ember, egy férfi és egy nő, két kommunista, két elvtárs, két ismeretlen testvérünk ül a siralomházban és a hóhért várja. Várja a hóhérokat, akik ma uralkodnak fölöttünk, akik életünkről és halálunkról döntenek. Nekik a halált szánták. Nem ismerjük őket, de könnyesszemű, mélységes tiszteletadással meghallunk előttük, ök a halálba mennek, mi egyelőre még maradunk... Ülünk a helyünkön, meredten, mint a bénák. Ügy érezzük, szerencsétlenek, tehetetlenek vagyunk. Most tulajdonképpen rohanni kellene. Az az érzésünk, hogy ezt kellene tenni. Neki a rácsoknak, falaknak, ablakoknak, az őreinknek és mindennek, ennek az egész gyilkos, gaz világnak és megmenteni őket, a nálunk és mindenkinél különbeket. Megmenteni őket a hóhérok kezéből, leütni kezeikről a láncokat és együtt rohanni velük az élet felé. Ezt kellen tenni... Ülünk és a szívünk helyén kő van, amely mind nehezebbé válik. Húzza lefelé a fájdalom ... Walahol jószagú, langyos hálószobákban, finomtapintású ágynemük között még legédesebb álmukat álmondják ilyenkor a szerencsés boldogok. Munkától megkímélt, ápolt testük pihen a puha párnák között. Kénj-eskedön, ásítozva ébrednek és kéjesen nyújtózkodnak. Nincs nagyobb gondjuk annál, minthogy nézzék, nem szemerkél-e az eső. azon gondolkodnak, hogy melyik jukba bújjanak. Mi kopácsolásra ébredünk, s ablakunk alatt akasztófa nőtt ki a földből. Didergünk és a kezünk reszket. Pálenyik ajkáról is lefagyott a mosoly. — Haj-haj — mondja és káromkodik. — Komisz dögök... Ügy irtanak bennünket, mint a férget. Irgalomról csal: akkor papolnak, amikor nekik van rá szükségük. Hej, az a ... No majd ... Tanuljunk tőlük elvtársak, irgalmatlanságot.., (Folytatjuk) VADÁSZ FgRENC megAztán ruhá-