Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-24 / 148. szám

OElMBGYQRORSZAG CSÜTÖRTÖK. 1954. JÚNIUS 24. Pá r telei A pártszervezetek feladatai a szakszervezetek munkájának meg ja vitásában A Szegődi Városi Párt-végrehajtobizotuág az elmúlt hetekben megvizsgálta több szegedi üzem szakszervezeti bizottságának munkáját ós megállapította, hogy a szakszervezetek munkája az utóbbi időben jelentős fejlődésen n.ent keresztül. Mindinkább betöltik feladatukat a párt júniusi politikájának megvalósításában, s a dolgozók között végzett politikai jowjnkával egyre jobban segítik a párt és a tömegek közötti kapcsolat megszilárdítását. Az üzemi szakszervezetek többsége a párt politikájának megfelelően a helyi pártszervezetek irányítása mellett végzi munkáját. A pártszervezetek segítsége azonban még ma sem kielégítő, mint ahogyan ezt Rákosi elvtárs a SZOT 1954. február 6-i kibővített ülésén elmondott hozzászólásában is megállapítja. „Eredményes munkájukat sok helyen gátolja, hogy pártszervezeteink, pártfunkcionáriusaink nincsenek tisztában a szakszervezetek jelentőségével — mondotta Rákosi elvtárs. — Nem becsülik meg a szakszervezeti munkát, nem vonják be a szakszervezetek helyi vezetőit és funkcionáriusait a munkába. A szakszervezetek gyakran nem kapnak elég segítséget a pártszervezetektől, vagy nem vonják be őket olyan kérdések megvitatásába, amelyeknél közreműködésük komoly segítséget jelentene". A szegedi üzemek jelentős részében niányos a pártszervezetek segítsége. A pártszervezetek nem ismerik eléggé a Minisztertanács és a SZOT, valamint az egyes szakmák elnökségeinek határozatait, nem ellenőrzik ezek végrehajtását és nem adnak segítséget a végrehajtáshoz. A segítés módszereként fel kell használni a szakszervezetek hanvonkénti beszámoltatását. Ez a szegedi üzemek többségében az utóbbi időben rendszeressé vált. Azonban ezek a beszámoltatások sem adnak még elég segítséget a szakszervezeti munka megjavításához. A pártszervezet vezetői sokszor felkészületlenül, az anyag ismeretének hiányában csak formális szempontok alapján végzik a beszámoltatást, s a megfelelő segítségnyújtás helyett legfeljebb 3 —4 határozatot gyártanak a szakszervezeti munka megjavításához. Ezek a határozatok Bokszor csak papíron maradnak, s nem is a legfontosabb feladatok megoldására irányítják a szakszervezetek figyelmét. A szakszervezeti munkában a Központi Vezetőség 1953 Júniusi határozata óta a kollektív vezetés területén vannak kezdeti eredmények, azonban az üzemek többségében a megválasztott vezetőségi tagok kisebb része végez csak szakszervezeti munkát. A pártszervezetek segítsége hiányzik ezen a téren Ls. Nem segítik a szakszervezeteket a kollektív vezetés kiszélesítésén felül sajátos módszereik kialakítására, ehelyett a pártszervezetek munkamódszerét egyes szakszervezetek meehnikusan másolják. Ahhoz, hogy az üzemi szakszervezetek munkáját eredményesebbé tegyük, el kell érni a pártszervezetek segítségével, hogy megvalósuljon a szakszervezeteken belül is a kollektív vezetés. Biztosítsák a párthatározatok maradéktalan megvalósításét . a szakszervezetekben, A pártszervezetek tanulmányozzák a Minisztertanács és a SZOT, valamint a területi bizottságok szakszervezeti munka megjavítására vonatkozó határozatait és segítsék ezek megvalósítását. Rendszeresen ellenőrizzék, hogy minden területen a szakszervezet előre kidolgozott munkaterv alapján dolgozzon. Biztosítani kell, hogy a párt-végrehajtóbizottságok és a pártszervezetek vezetőségi ülésein vegyen részt a szakszervezeti bizottság elnöke. mint meghívott, ugyanakkor havonta számoltassák be a szakszervezeti bizottságot a végzett munkáról, a határozatok végrehajtásáról. A pártszervezetek adjanak segítséget a szakszervezetek aktívabálózatának kiépítéséhez, tegyék szorosabbá a pártcsoport és szakszervezeti bizalmiak kapcsolatát. Széleskörű politikai munkával biztosítsák, hogy az üzemek dolgozói szakszervezeti tagok legyenek és ellenőrizzék rendszeresen a tagdíjfizetés munkáját. A dolgozókról való fokozottabb gondoskodás terén nagy feladat hárul az üzemek szakszervezeti bizottságaira. A pártszervezetek irányítása mellett harcba kell vinni a dolgozó tömegeket a Központi Vezetőség 1953. juniusi határozatának, a kormány programmjának, a III. kongresszus határozatainak megvalósításáért. E téren az üzemi szakszervezeti bizottságoknak vannak komoly eredményei. A dolgozókról való fokozottabb gondoskodás szellemében több gondot fordítanak a dolgozók munkavédelmi és szociális ellátottságára, biztosítják a kollektív szerződésben előírt védőöltözéket, védőételeket. Korszerű fürdők, öltözők, egészségügyi felszerelések javítják a dolgozók körülményeit. Sok üzemben a dolgozó anyák gyermekeinek korszerű bölcsődéket, napközi otthonokat létesítenek, vagy bővítenek. Például a Szegedi Kenderfonógyárban, a Jutaárugyárban, az újszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál. Az üzemi szakszervezeti bizottságok mind többet foglalkoznak a szociális és munkavédelmi beruházások végrehajtáséval, azoknak ellenőrzésével. Ezek az eredmények a Központi Vezetőség 1953. júniusi határozatának megvalósításában, a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás egyik oldalát mutatják. A határosat nem kellő megértésének következményeként póri-, szakszervezeti- és gazdasági funkcionáriusaink egy része egyoldalúan végezte politikai munkáját. Inkább a dolgozók jogait magyarázták, ami helyes, de emellett kevesebb gondot fordítottak a kötelességek teljesítésére. Nem vették figyelembe a júniusi határozatnak azt a részét, hogy a tervek teljesítése, a termelékenység emelése, az önköltségcsökkentés és takarékosság nélkül lehetetlen huzamosabb ideig az életszínvonalat emelni. Ehelyett a párt-, a szakszervezeti és a gazdasági funkcionáriusok közül többen akadtak, akik a dolgozókról való gondoskodás helytelen értelmezésének következtében engedtek egyes dolgozók részéről történő jogtalan követeléseknek. A szegedi Vasöntődeben például jogtalan pótidőket adtak, a normákat lazították. Az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat stoppoló d2emrészének műhelytitkára fellépett a normarendezéssel szemben, s ezt támogatta a Textilszakszervezet Területi Bizottságának elnöke is. azzal az érvvel, hogy a normarendezés megtöri a kongresszusi verseny lendületét. Hasonló jelenség mutatkozott a béralap túllépéseknél, selejtgyártásnál, a minőség. a munkafegyelem területén. Ez a nagyfokú megalkuvás idézte elő — az „objektív" nehézségekre való hivatkozás mellett — amely nem egy funkcionárius részéről elhangzott. hogy az első negyedévben Szeged ipara csak 87 4 százalékos tervteljesítést ért el, 17 százalékkal csökkent a termelékenység, az üzemek egész sora maradt le az önköltségi tervek teljesítésében, romlott a gyártmányok minősége, több mint 3 millió forintot fizettek kl béralaptúllépésként. Ha csak a tervteljesítésnél mutatkozó lemaradást és a béralaptűllépés összegét vesszük alapul, 13 ezer méter 240.— forintos szövettel jutott volna több a lakosságnak, ha teljesítjük a tervet és nem lépjük túl a béralapot. Az elkövetett hibákért súlyos felelősség terheli a Városi Pártbizottságot is, annál is inkább, mert részben látva, vagy az ellenőrzés hiányosságából nem látva a hibákat — az események után kullogott s a felelősségrevonást liberálisan. vagy csak részben alkalmazta egy-egy gazdasági vezetővel szemben. Követhesóshépen a. legfőbb feladat, hogy minden párt-, tömegszervezeti és gazdasági funkcionárius következetesen harcoljon a Központi Vezetőség júniusi határozatának megvalósításáért. A pártbizottságok és pártszervezetek ne tűrjék meg a megalkuvást, vonják felelősségre, ha szükséges részesítsék pártbüntetésben azokat a pártfunkcionáriusokat, akik jogtalan bérek kifizetését engedélyezik s nem lépnek fel a selejtgyártókkal, anyagpazarlókkal 6zemben, akik megtűrik a nép államának megkárosítását és ezzel együtt maguknak a dolgozóknak a megkárosítását is. Még ma sincs eléggé tisztázva, hogy a termelési értekezleteknek milyen szerepük van a hiányosságok megszüntetésében. az üzemi terv teljesítésében. Az üzemek többségében, a pártszervezetek nem látták ennek fontosságát, sok helyen lebecsülték a termelési értekezleteket, így nem is adtak megfelelő segítséget az előkészítéshez, a beszámolók elkészítéséhez. A Városi Pártbizottságtól kezdve a pártszervezetek többsége a termelési értekezletek megtartását kizárólag a szakszervezetek feladatának tekintette. Nem volt eléggé világos, hogy a folyamatos, zökkenőnélküli termelés biztosításához a tömegek aktív részvételére van szükség, és arra, hogy nap mint nap ezer, meg ezer szem kísérje figyelemmel, ellenőrizze a gépek mellett a termelés folyamatosságát és időben felhívja a figyelmet a gátló körülmények elhárítására. E téren lényeges fejlődés van az üzemek dolgozóinál, különösen a Központi Vezetőség 1953. júniusi határozata óta. Megnövekedett a dolgozók bírálókészsége. Mind bátrabban mondják el panaszaikat, javaslataikat és vesznek részt a termelés ellenőrzésében. A termelés ellenőrzésének ezt a módját, a helyes javaslatokat a szakszervezetek nem hasznosították eléggé munkájukban. A Seprőgyár, a Ruhagyár, a Vass-téglagyár, a Szegedi Cipőgyár vezetői sem adtak segítséget a helyes javaslatok megvalósításához. Az elkövetkezendő időben a párt-, a tömegszervezeti és a gazdaságvezetés közös feladata kell, hogy legyen a termelési értekezletek politikai és szervezeti előkészítése, hogy a dolgozók aktívan résztvegyenek a termelési kérdések megvitatásában, hogy a termelési értekezletek a dolgozók kommunista nevelésének iskolájává váljanak. Biztosítani kell, hogy a termelési értekezletek beszámolói foglalkozzanak a kollektív szerződés esedékes pontjainak végrehajtásával. A pártszervezeteknek és a szakszervezeteknek ellenőrizniök kell, hogy a dolgozók részéről történő helyes javaslatokat a Minisztertanács határozatának megfelelően végrehajtsák és ismertessék a javaslattevővel az elintézés módját. Ez elősegíti az újabb javaslatok felszínrehózását. A Városi Párt-végrehajtóbizottság megállapítja, hogy — különösen az utóbbi időben — a tömegek aktivizálásánál, a verseny szervezésénél a szakszervezetek munkája lényegesen javult. A szakszervezeti bizalmiak többet foglalkoznak a dolgozók versenybe való bevonásával, egyéni problémáik megoldásával. A szakszervezet vezetői viszont többet tartózkodnak a dolgozók között, reagálnak a dolgozók javaslataira. Ez bizalmat, megbecsülést eredményez, szilárdítja a dolgozók és a vezetők közötti kapcsolatot. A III. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyben igen sok volt az olyan üzemek száma, mint a XI. Autójavító Vállalat, a Hűtőipari Vállalat, a Szegedi Gőzfűrész stb. ahol a dolgozók 90—95 százaléka vett részt a kongresszusi versenyben. 1954. első felében a dolgozóknak mintegy 82—84 százaléka vett részt a kongresszusi versenyben, az elmúlt év utolsó negyedének 75.3 százalékával szemben. A párt harcának, eddigi eredményeinek a tudatosítása, a versenymozgalcrn rendszeres értékelése állandóvá tette a versenymozgalmat. S habár történtek visszaesések, a kongresszusi verseny meghozta a várt eredményt. Több lemaradó üzem a kongresszus napjáig törlesztette az állam iránti adósságát.. Az Ujszegedi Ládagvár, a Szegedi Cipőgyár, a Gyufagyár, a kongresszusnak megfogadták, hogy határidő előtt teljesítik a félévi tervet. Mindez azt mutatja, hogy lehet bátran tá* maszkod ni a dolgozókra, csak köztük kell lenni, magyarázni kell a párt politikáját, fel kell karolni a kezdeményezéseket. A kezdeményezések felkarolásában azonban van még hiba a szakszervezetek munkájában A munkaverseriyben nem foglalkoznak az élenjáró mozgalmak elterjesztésével, nem állítják ezeket a mozgalmakat a termelés, a minőség, a takarékosság célkitűzéseinek megoldása szolgálatába. A szakszervezeti bizalmiak sem járnak elől jó példával, hogy eredményeikkel is mozgósítsanak a dolgozók között. Az üzemek vezetőinek pártés tömegszervozeti funkcionáriusainak arra kell törekedniük, hogy a munkaverseny állandósuljon, a dolgozóknak minél szélesebb tömegét. fogja át. s ezen keresztül biztosítsák a tervek részleteiben való teljesítését, fő figyelmet fordítva az MDP III. kongresszus határozatainak megvalósításába, a minőség megjavítására, a termelékenység emelésére és az önköltség csökkentésre. El koll terjeszteni a Minisztertanács és a SZOT határozata alapján szélesebb körben uz élenjáró módszereket, meg kell ismerni a párt-, a tömegszervezeti és a gazdasági funkcionáriusoknak ezeket a határozatokut, különös tekintettel az élüzem szint és u sztahánovista szint megállapítására és ismertetésére vonatkozóan Minden funkcionárius fö feladatának tekintse, hogy saját példamutatásán keresztül mozgósítsa a dolgozókat, fáradhatatlanul ismertesse a Központi Vezetőség júniusi határozatát az MDP III. kongresszusának határozatait, ame lyeknek megvalósítása a dolgozó nép életszínvonalának emelését segíti elő. Komoly tennivalója van még szakszervezeteinknek az üzemek többségében a fegyelem megszilárdítása területén. Igen magasra emelkedett a késések és az igazolatlan távolmaradások száma az utóbbi időben. Üzemi párt- és szakszervezetek politikai munkája hiányog ezen a területen, nincsenek megfelelően ismertetve a dolgozók között a Munka Törvénykönyvének rendelkezései. Sokan csak azt látják, hogy a Központi Vezetőség júniusi határozata alapján a pénzbüntetést eltörölték. Nem ismerik kötelességeiket és jogaikat, a fegyelmezetlenség következményeit. Megyei vonatozásban például a minisztériumi iparon belül a le nem dolgozott munkanapok, a teljesíthető munkanapok százalékában január, február hónapban 5.9, márciusban 9.9, áprilisban 11.5 százalékra emelkedett. Ezen boliil is igen magas az ignzolatlan távolmaradás százaléka. A Vasöntödében 6.7 százaléka, téglagyári egyesülésnél 6.2 százaléka, a Kéziszerszúmgyárban 1.7 százaléka. Mindez abból adódik, hogy a vezető funkcionáriusok sem ismerik a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit, nem magyarázzák n dolgozók között, ők maguk is csak esetenként, egy-egy előforduló probléma megoldása előtt tanulmányozzák. Sokszor nem lépnek fel kellő szigorral a fegyelmezetlen kedőkk el szemben. Előfordult több esetben, hogy felmondás esetén nem hivatkoznak a felmondás indokaira, nom kötnek szerződést az új dolgozókkal próbaidőre, nem ismertetik az új dolgozók bérezését, stb. Ha ilyen esetekben az Egyeztető Bizottság megmásítja a vállalat határozatát, hivatkozva az idevonatkozó rendelkezésekre egyos vállalatvezetők jogtalannak és méltatlannak tartják. Persze van hiba nz Egyeztető" Bizottság munkájában is. Nem minden esetben segíti elő munkájuk a fegyelem megszllérdu lását. Előfordul, egy-egy fellebbezés megvizsgálásánál, hogy az Egyeztető Bizottságok nem eléggé körültekintőek, egy-egy fellebbezési ügyet hónapokig vizsgálnak és a hozof; határozatokat nem minden esetben közlik az illetékesekkel. A szakszervezetek nevelő munkája sem kielégítő egyes üzemekben, néni foglalkoznak rendszer resen az újjonnan belépő dolgozókkal, (például a Ruhagyárban), hogy megismertetnék velük az üzemft, a gépeket, hogy otthonossá tegyek a dolgozóknak az üzemet, a tény* log jókedvvel dolgozzanak benne, a magukénak érezzék az üzem minden problémáját. Ennek a hia* nya mutatkozik meg abban is, hogy sok az egészségtelen fluktuáció, cserélődés egyes üzemeken boliil. Még inkább emelkedik az üzemi balesetek száma, nem ismerik a gépeket, a nevelés hiányában fegyelmezetlenek. Sokszor ennek következményeként súlyos károk származnak az emberre és aa üzemre is. Vannak ugyan baleseti kioktatások, figyelmeztető feliratok, de a rendszeres kioktatás elmarad, így az Ujszegedi KenderLenszövő Vállalatnál, a Textilművek ben, a Szegedi Cipőgyárbuu emelkedett a balesetek szám/u Szakszervezetcink nom látják világosan, hogy o dolgozó emberről való gondoskodás azt is jelenti, hogy vigyázzunk a dolgozók egész-' ségére, megvédjük a baleseti veszélyektől. Tegyék szakszervezeteink rendszeressé a dolgozók bal* eseti kioktatását, biztosítsák a védőberendezések használutát, for* dítsanak nagyobb gondot a szoci* ál is és kulturális körülményék javítására, a helyi lehetőségek felhasználására. Tegyék rendszeressé a beteglátogatást, ellenőrizzék a társadalom biztosítást, a segélyek kifizetését. Ellenőrizzék a rendelkezések pontos megtartását, a vállnlnt ezirányú munkáját. Ismerjék meg a Munka Törvénykönyvét, a Párt-végrehajtóbizotis ágának funkcionáriusaitól kezdve a párt-, a szakszervezett és a gazdasági vezetők. Tanulmányozzák a Mnnkn Törvénykönyv által előírt rendszabályokat, tartsák meg és ellenőrizzék a rendelkezések megtartását. A munkafegyelem iazitókkal szemben járjanak el a törvény által biztosított j°S°k alapján, mert a fegyelmezetlenség fékje a szocializmus építésének. TULKÁN ISTVÁN, a Szegedi Városi Párt-végrehajtóbizottság ipari osztályának vezetője ; * A Szeged! Városi Párt-végrehajtóbizottság felhívja a pártszervezetek, valamint a szakszervezetek figyelmét, hogy tanulmányozzák é« vitassák meg ezt a cikket, s igyekezzenek alkalmazni tanulságait a III. pártkongresszus határozatainak megvalósításáért folytatott munkájukban. Ugyanakkor pártós szakszervezett vezetők, az alapszervezetek és szakszervezetek tagjai szóljanak hozzá a cikkben felvetett kérdésekhez, tegyenek újabb javaslatokát a szakszervezeti munka megjavítására, a hiányosságok megszüntetésére. Hozzászólásaikat, javaslataikat Írják le, s juttassák el a Szegedi Párt-vógrehajtóbizottságához vagy a „Délmagyarország* szerkesztőségéhez közlés yegett. Rövid külpolitikai hírek Washington (MTI) Eisenhower amerikai elnök — mint az „AP" jelenti — kedden újabb üzenetet intézett Li Szin Man, délkoreai bábelnökhöz. Az amerikai elnök levelében további amerikai támogatásról biztosítja Li Szín Mant szándékainak végrehajtásában. Eisenhower biztosította Li Szin Mant, hogy az Egyesült Államok támogatja „Korea egyesítésének végrehajtásában". * Szófia (BTA). A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma közli: A Bulgária és Görögország közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról szóló nyilatkozat értelmében alakult bolgár-görög szakértő bizottság június 21-én megkezdte munkáját Párizsban. A görög kormány beleegyezéséi adta Kirill Dramalievnek görögországi bolgár követté való kinevezéséhez. Koszta Lambrev Dinev, Bulgária ideiglenes ügyvivője Athénbe utazott, hogy elfoglalja állását. • Bées (TASZSZ). A Szakszervezeti Világszövetség titkársága június 21-én Guatemaláról szóló nyilatkozatot adrtf át a sajtónak közzététel céljából. , A nyilatkozat hangsúlyozza: A Szakszervezeti Világszövetség kifejezésre juttatva az egész világ dolgozó tömegeinek érzéseit, mélységes rokonzenvét tolmácsolja és forró testvéri üdvözletéi küldi a függetlenségéért harcoló guatemalai dolgozó népnek, valamint a szakszervezeti és parasztszervezetcinek, ,, "A Szakszervezeti Világszövetség meggyőződése, hogy Guatemala dolgozói a fegyveres agresszióval kapcsolatban még szorosabbra tömörítik soraikat és megszilárdítják szövetségüket a parasztokkal és az egész néppel. A Szakszervezeti Világszövetség felszólítja a szakszervezeteket és az egész világ dolgozóit, különösen a latinamerikai szakszervezeteket, támogassák Guatemala dolgozó népét az imperialista agresszió ellen és nemzeti függetlenségéért vívott igazságos harcában. Az „AFP" jelentése szerint Pandit asszony, az ENSZ közgyűlésének elnöke hétfőn Belgrádba érkezett. Csou En-!ai szerdán délelőtt Bernben megbeszélést folytatott MendesFiance-szal Genf. Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke éa külügyminisztere szerdán délelőtt Bernben találkozott ói megbeszélé?t folytatott Mcndes-Frace francia miniszterelnökkel 03 külügyminiszterrel, Csou En-laj miniszterelnök és kísérete egyébként a tegnapi napon az „AIR India" különrepiilőgépón Genfből Uj-Delhibe. India fővárosába utazott. Csou Enlaj Nehru indiai miniszterelnök meghívására utazott Uj Delhibe, hogy háromnapos Indiai tartózkodása során megbeszélést folytasson Nehru miniszterelnökkel a nemzetközi helyzetről, j a