Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-24 / 148. szám

CSÜTÖRTÖK, 1531. JÜNIUS 21. DÉLIM GYRRORSZÍG ÉPÜLŐ SZÉPÜLŐ SZEGED Képek a városrendezés munkáiról Eredmények9 tervek és feladatok írta: Dónes I.oc. a Városi Tanács Vb. elnöke Befejezéshez közeledik a Jósika-utcai bérház építése. Már a tetőt is felhúzták a faiakra. Szeged dolgozói kíváncsian figyelik az építkezést s örömmel látják, hogy a házépítés zavartalanul folyik. Az Ipoly-sori dolgozók társadalmi munkával tcgla-gyalogjárót építenek. Kormányprogrammunk nagy gondot fordít a lakóházak tatarozására. A Cserepes-sori kislakásokat is újjá varázsolják. Már folynak a javítási munkálatok. Társadalmunk fejlődésé* nek gyors üteme, a dolgozó nép egyre növekvő gazdasági és kulturális szükségletei túlhaladják s tervezésadta lehetőségeket; a júniusi programm végrehajtása sürget bennünket, hogy a meglevő rejtett erőforrásokat jó szervezéssel használjuk fel céljaink megvalósítására. Már a felszabadulás első napjaiban az üzemek dolgozói, az értelmiségiek, a hivatalok dolgozói lelkesen vették ki részüket a munkaidő utáni társadalmi munkából. Igen szép eredmények születtek városunkban; helyrehoztuk a megrongált rendezőpályaudvart, fűtőházat, számos utcát, parkot, erdőket fásítottunk. Ezekben a munkákban irányító, szervező szerepet játszott pártunk, amely mindig előljért a jobb életkörülményedért folytatott harcban. A júniusi határozat óta ezek a hagyományok uj életre ébredtek. A dolgozók mind jobban megelégelik a sáros utcákat, a poros alföldi tereket. Igen nagy erővel indult meg a fásítás: ennek során ez év tavaszán társadalmi munkával 3700 fát ültettünk el s ezzel 3400 forint megtakarítást értünk eV Tervezetünk szerint a következő három év© alatt évenként legalább 1400 gyümölcsfát fogunk elültetni utcaszegályként társadalmi úton. A do'gizók igényelt és szükségleteit. — a kormányprogrammot tekintve — neim minden esetben elégítettük ki megnyugtató mértékben; különösen áll ez az olyan fontos területen, mint a lakás-. vízellátás, csatornázás, fürdők-, köztisztaság és egyéb szolgáltatások, a lakott területek belső utcáinak és járdáinak karbantartása vonalán. Feladatunk hogy ezeken a területeken fennálló mulasztásokat s hiányosságokat a legrövidebb idő alatt megszüntessük. Hiányosság van a tervezés elvi kérdésének gyakorlati megvalósításában. A terveket ma még leginkább felülről szabják meg; nem értünk el addig, hogy a Tervezés alulról jöjjön. Ezen segítendő igyekszünk több beruházási tervünket, — amennyiben mód van erre — a lakosság köréből beérkezett javaslatok, kérelmek .figyelem-bevételével a tanácsülésre vinni. Miután ezek a tervek minimális tervek voltak, az Állandó Bizottság tagjai a tervjavaslat tárgyalásakor ellenterveket készítettek, amelyek a műit esztendőben 558.254 forintot tettek ki; ennek alapján 2,126.557 forint értékű társadalmi munkát végeztek el. Az ellentervek alapján az. összes állandó bizottságok társadalmi munkát szerveznek; ezzel növelik a költségvetésben biztosított tételek összegének értékét. Az. ellentervekben vállalt feladatok nagyrészét rendszeresen teljesítettük is. Igy például a Város- és Községgazdálkodási Á. B. első félévi tervét már eddig is teljesítette, jól szervezett szorgos munkával felmérte a tennivalókat, felkutatta a lehetőségeket: ebben az évben eddig 52 ezer forint értékű társadalmi munkál végeztek el. öt utAz ujszegedi iskola előtti járdát végig aszfaltburkolattal látják cl. Liebmann cs Jenei (elvételei. Fotú Fény. Sz8v. A dolgozók kér lék, a Tanács elinfézle 'Á lakosság bejelentéseinek intézkedéséről megjolen* törvény óta « Városi Tanácsot is egyre többen keresik fel a város lakói közül javaslataikkal, kérelmeikkel. A beérkezett kérelmek, javaslatok elintézésében a Tanács tevékenyen közreműködik. A lakosság javaslataira helyeztünk el a piacokon árusítóasztaiokat. A dolgozók kérésire létesilonek PotöNtelepen új népboltot és korszerűsítenek egy élelmiszer üzletet. A Csongrádi-sugárúti lakosok kérelmére nyílt meg a Csongrádi-sugárúti Húsáruda. Kolhman Ferenc bejelentése után intizkedüink a tiszap'arti állati hullák elszállításáról, lerybevéttit^ több uUsa^asz _ utog javítását és egyéb beruházást igénylő kérelmek megvalósítását^ A Városi Tanácshoz nemcsak közérdekű javaslatokkal fordu'nak a dolgozók, hanem egyéni kérelmekkel is. Legutóbb Kardos .Tánosné Szeged, Lehel-u. 5. szám a'at'4 lakos gyógydij t"rtese ügyében jártunk el: 2501) forintos törlesztést eszközöltünk ki részére. Dobó István, Váradi-u. 26. szám alatti lakos tévesen kivetett adójának törlése ügyében Í3 eljártunk. A beérkezett javaslatok, kérelmek gyors elintézésével segíti elő a Tanács a tömegekkel való kapcsolat megszilárdulását. Juhász Imrcné /"fh-a Városi Tajiacs sajtoíeleioae cában készítették el a tégla gyalogjárdát; — a munkák 119 ezer forint összegéből az utca lakosai 32 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek el. A munka szervezésénél, elvégzésénél kitűntek a házmegbízottak, akik az ÁB. állandó aktívái. Vannak városrészek, ahol nincs olyan utca, amelyeknek új tégla-gyalogjárdája ne lenne. Igen Jól bevált az agitációnak az a módszere, amely szerint a gyalogjárda elkészülte után kisgyülést hívunk össze; erre meghívjuk azoknak az utcáknak lakóit is, ahol a legközelebbi társadalmi munkát meg kívánjuk szervezni. Igy például a mihálytelkiek ilyen tapasztalatcsere alkalmával ígérték meg, hogy amint anyagot kapnak. mindjárt megkezdik társadalmi munkával a gyalogjárdák megépítését. A társadalmi akció népszerű voltára jellemző, hogy az útszakaszok elkészítésének munkálataiban az utcának úgyszólván minden lakója vésztvett. Hiányosságként kell azonban megemlíteni, hogy a tömegszervezetek. az MNDSZ., a DISZ — néni nyújtottak kellő segítséget a munka megszervezésénél. Á DISZ egyébként vállalta az újszegedi park teljes rendbehozását. amelynek egyrészét már teljesítette is. A járdaépítési munkák közül röviden ismertetem az Ipoly-sori dolgozók tégla-gyalogjárda építésének szervezését. Az Ipoly-sor Szeged egyik külvárosában fekszik olyan helyen, ahol a dolgozók s az iskolásgyermekek esős időben alig tudják megközelíteni a legközelebbi kövezett utat. Az ott lakók az egyik tanácstaghoz fordultak azzal a kéréssel, hogy segítsünk nehéz helyzetükön. Fenntartási pénzünk nem volt. azonban a Térv-osztálynak módjában volt hitelt biztosítani abban az esetben, ha a munkához társadalmi segítséget tudunk nyújtani. A Város- és Községgazdálkodási Á. B. megvizsgálta a kérést. azt jogosnak találta, felvette elientervébe az útszakasz megépítését. Az Á. B. tagjai és aktívái kimentek a szóbanlévő területre, kisgyűlésre összehívták az ottani lakosokat. ismertették velük az A. B. tervezetét s felhívták az utca lakosait, hogy nyújtsanak segítséget a járda elkészítéséhez. A felhívásra az utca lakosai azzal válszoltak, hogy kivétel nélkül mindannyian jelentkeztek társadalmi munkára. A jelentkezők szétosztását a házmegbízottak bevonásával az A. B. végezte el. A Város- és Községgazdálkodási Osztály egyidejűleg gondoskodott a szükséges anyagokról és szakemberekről, akiknek feladata volt a munkálatok irányítása. A tégla és a homok előkészítését, a kész járdára a homokszórást, a homok beseprését. a salak talicskázását és a padkázást, a törmelék elhordását a dolgozóknak osztották be. A munkák szakszerű irányítását az Útfenntartó Vállalat végezte el; az így felfektetett költségvetésben az egész munkának több mint egyhrrenada esett társadalmi segítésre. Fontosnak tartottukhogy igéretét a tanács megtartsa, — ezért pár napoin belül kiszállítót* tuk a szükséges téglát, homokot és salakot; az osztály illetékes mérnöké kitűzte, a munkát, megállapította a magasságot. Egy kövezőt állítottunk be, akit kioktattunk, hogy legyen türelmes a segítőkkel szemben és ha nincs ott a mérnök, akkor ő irányítsa a munkát. Másnap, amikor a vezető mérnök kiment, öregek, gyermekek, férfiak tömege nyüzsgött és dolgozott az útvonalon, úgy hogy az egy irányító kevés volt s a következő napon még egy. majd másnap egy harmadik szakmunkást is keLlett beállítani. Délutánonként a kövezek elkészítették a .szegélyt, e«te pedig, amikor a dolgozók munkahelyükről hazatértek, elvégezték a szükséges munkákat, behordták az anyagot & másnapi munka indulásához. Készítettünk egy faliújságot, ahol megdicsértük azokat, akik példamutatóan végezték munkájukat. A faliújságon útmutatásokat ts adtunk a kövezés egyes olyan munkafolyamataihoz. amelyekről tudtuk, hogy többször szem előtt kell tartani és amelyek érdekelték a dolgozókat. A faliújságon történt dicséretek igen serkentőleg hatottak a munkában hátramaradottakra. Elmondhatjuk, hogy a munkafolyamat simán, zökkenőmentesen ment. A környező utcák dolgozói irigykedve nézték az Ipoly-soriakat es jöttek, hogy nekik is építsük meg a járdát, ugyanúgy segíteni fognak. Az Ipoly-sor után még négy utca munkáit fejeztük be május 3-ig A dolgozók kezdeményezésére az öt utcán kívül hat átjárót is építettek és így a telepen levő kutak minden irányból kövezett úton megközelíthetők. Az eredményekhez hozzájárult az is. hogy a szervező és irányító munkában kiváló tanácsapparátusbeü dolgozókat megfelelően jutalmaztuk. A munka elvégzése után erősödött a tanács és a dolgozók kapcsolata. A tanácsot népszerűsítette s közelebb hozta a dolgozókhoz az, hogy a javaslatokat, kezdeményezéseket felkaroltuk és elősegítettük, hogy azok valóra is váljanak. Bebizonyosooott, hogy a dolgozók öszszefogásában rejlő erők felhasználásával terveink teljesítését nagv mértékben elősegíthetjük. Elértük azt, hogy az Állandó Bizottság ezévi ellentervében még sok olyan társadalmi munka szervezése szerepel. amelyek megvalósításával elősegítjük (jártunk és kormányunk határozatainak iobb végrehajtását: Mulasztást követtünk el abban is. hogy nem harcoltunk az ellen a helytelen irányzat ellen, arnelv a júniusi határozat előtt mindinkább elterjedt a dolgozók között: mindent készen várni a tanácstól, népgazdaságunktól. El kell érnünk, hogy a dolgozók végre a város gazdáinak érezzék magukat és hasonló kezdeményezésekkel azt a hatalmas erőt. amely a társadalmi munkában fekszik. — dolgozó népünk kezdeményezésével, a mi jó szervező, felvilágos-tó munkánkkal, az eredménvek állandó ismertejesével. népünk életszínvonalának állandó cmelésé.e használjuk íe'. Védjük a közösség vagyonát! Pártunk ITJ. kongreszszusa feltárta azokat a hiányosságokat. amelyek a tanácsok munkájában az iparban és a mezőgazdaságban fordultak elő. A hiányosságok felszámolásához m'nden huza-vona nélkül hozzá kell fogni. Ipari üzemeinkben a dolgozók további lendülettel végzik munkáinkat a jobb iparcikkek előállításáért. Egészségügyi intézményeink mind»i dolgozója azon fáradozik, hogv minél előbb vissz-nvrle egészségét a hozzá luk fnrdtilé beteg mnnkés. Nevelőink most az évzáró vizsgákon mutatják meg nehéz, de fe'em~lö nmnkáiuk eredményét. A városi tanács esztáIva'nak jő mnnlráfa adott ni színt a Széchenyi-tér? űj nihenőszékek beállításával, a parkok rendbebozásávai, az uiak újjáépítésével, valamint új lakóházak létesítésével, ' Dolgozó parasztságunk és a termelőszövetkezetbe tömörült dolgozók a természet erőivel küzdenek a jobb termés eléréséért. az ipari nyersanyag biztosításáért cs kenyerünkért. F.redménycink mellett azonban hiábavaló minden fáradozás, ha még mindig kerülnek olyanok, ak'k — bármilyen ok miatt is — rongálják, vagy tönkreteszik mindazt. amit a dolgozók létrehoztak. Számtalanszor előfordul, hogy egyesek össz-törik a korzó székeit és a sétányok padjait, letördelik az újonnan ültetett fák koronáit. letapossák, vagy kihúzgálják a lerakott cserjéket, kivesz'k, vagy kitördelik az újonnan telepített gyümölcsösök jövőben termő fáit, vagy leszedik más termését. A „Délmagyarországban". az egyik levelező azt írja, hogy a tanács gondoskodjon a sétányok padjairól eltűnt deszkák pótlásáról, hogv a pihennivágyók leülhessenek. Azonban Inába pótoltuk az eltűnt rad-deszkákat, azok újra eltűntek, mert akadt, aki eltüntette és voltak olyanok, akik azt közömbösen nézték. A társadalmi tulajdon megvédése az egész társadalom kötelessége. Ha a dolgozók a munkahelyükön teljesítik a nép állama iránti kötelezett, ségiiket, a parasztság eleget tesz beadási és adófizetési kötelezettségének. amelyből megvalósítjuk és lehetővé tesszük a dolgozók pihenését, szórakozását és egészségvédelmét. Ezeket az eredményeket minden körülmények között védtük meg. Aki a beadás} kötelezettséget akár feledékenységből, -©kár hanyacsáeból időben nem teljesíti, vagy adófizetésének havonta, nem tesz eleget, zavar,is a begyűjtési cs a pénzügyi tervek időbeni teljesítését. Rossz szolgálatot tesz továbbá az a vállalat, vagy intézmény is. amelv magánfuvarossal. vagy kordélyossal szállít árut és nem vonja le a húsz százalék kereseti adót és nem fizet' be. Kötelességünk szétnézni az élet minden területén és ahol hiányosságot tapasztalunk — lágyén az bármiiven kismérvű Is — számoljuk, vagy számoltassuk fel. Ahol pedig pusztító kár-, tevést látunk, vagy veszünk észre, a legerél.yesebben lépünk fel ellene és hívjuk fel erre mások f'gyelmét is, mert mindez minden magyar állampolgárnak hazafias kötelessége. Komócsin Mihály, a Városi Tanács pénzügyi osztályának Y