Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-20 / 145. szám

YTLÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK f A MAI SZAMUNKBÓL; AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 145 SZAM VASÁRNAP, 1954. JŰNIXJS 20. ARA: 50 FILLÉR József Attila szegedi ével nyomában A Fémipari Vállalat dolgozói átadták az Alkotmány tsz-nek a kijavított aratógépet A Mérleggyári Vasöntöde teljesítette II. negyedévi tervét A szegedi ipari munkások segítsége a falunak A június havi taggyűlések elé Növényápolás közben, aratás előtt a gyálaréti Komszomol tsz-ben ............ S Magyar Dráma Hete Kulturális életünk hagyományos ünnepe és színházaink fejlődésének fontos tényezője az évenkint megrendezett ünnepi színházi hét. amely az idén — új formában — a Magyar Dráma Hete címmel ma kezdődik. Az eddigi ünnepi hetek a magyar színház fejlődését, a magyar dráma ügyét szolgálták, s nemcsak a fejlődést rögzítették, hanem új távlatokat is nyitottak meg a színházak művészei előtt. Az idei hét jelszava: közelebb az élethez, közelebb dolgozó népünk igényeihez. Az elmúlt években sokszor elfeledkeztünk erről a feladatról. A júniusi kormányprogramm azonban megmuttata a helyes utat. De ugyanakkor új veszély is jelentkezett. A dolgozók igényeinek kielégítése címén sokszor tapasztaltunk kísérleteket a burzsoá kozmopolitizmus, a nívótlanság, a kultúr-szemét visszacsempészésére. Most tehát nemcsak az a feladat, hogy a dolgozó nép kulturális igényeinek minél teljesebb kielégítéséért harcoljunk, hanem az is fontos tennivaló, hogy ezzel egyidőbsn Leleplezzük e jelszó elsekélyesítőit, azokat, akik a már kimúlt eszméknek és irányoknak akarnak helyet biztosítani kulturális életünkben. Az idei színházi hét, a Magyar Dráma Hete szélesebb alapokon nyugszik, mint az eddigiek. Gazdagabb a tartalma s a legfonto•abb tennivaló: a magyar dráma további felvirágzásának útját szolgálja. Ezért van az, hogy az ünnepi héten nemcsak vidéki színházak. hanem budapestiek is szerepelnek, így a magyar dráma fejlődésének ügye a fővárosi és a vidéki színházak tevékenységének tükrében áll majd a résztvevők és egész népünk előtt, A magyar dráma fejlődésének útja napjainkban simább, mint bármikor. Erre mutat az is, hogy az idén a magyar színházak 23 mugyar darab eredeti bemutatóját tartották meg. Az elmúlt években még általános volt a panasz, hogy nincs elég új magyar színmű. Ma ez a helyzet kétségtelenül megszűnőben van, s az eddigi t redmények a legjobb reményekre jogosítanak. S nemcsak a számok bizonyítják a fejlődést, hanem az a hangulat, az a szellem is, amely színházaink körében egyre erősödik: egyre nagyobb megbecsüléssel fogadják a magyar — régi és új — színműveket, és egyre nagyobb szeretettel dolgoznak előadásukon. Erre mutat az is, hogy például a szegedi Nemzeti Színháznak az idei évadban, fennállásának 70. esztendejében tartott tíz bemutatója közül négy mű magyar szerző alkotása volt. A Magyar Dráma Hete középpontjában természetesen az Új magyar dráma áll. Az idei évadban ebben a tekintetben is jelentős a fejlődés. Különösen örvendetes, hogy egyes vidéki színházak — megelőzve a fővárosiakat — szeretetteljesen munkálkodtak új magyar darabok születésén. A miskolci színházban például két új magyar darab bemutatóját tartották ebben az évadban. A számok szép eredményekről beszélnek, de a további feladatokat is megjelölik. Bár nincs az új magyar darabok között remekmű, bizonyos azonban, hogy sok színész, sok színházi szakemb:r rádöbbenhetett, hogy a színház fejlődése az új magyar dráma fejlődése nélkül elképzelhetetlen. Színházaink egyik legfontosabb feladata segíteni az új magyar dráma fejlődését, segíteni a remekművek megszületését. Ez megköveteli, hogy színházaink nagyobb kezdeményező készséggel, nagyobb bátorsággal vállalkozzanak új művek bemutalására, ugyanakkor azonban azt is kötelességgé teszi, hogy sokkal nagyobb gondot fordítsanak a művek elemzésére és előadásaik előkészítésére. Tanulságos példája ennek a szegedi Nemzeti Színház egyetlen idei eredeti bemutatója, a Tiszaparti szerelem című operett sorsa is. A bemutató azért sem sikerülhetett, mert a dicsérendő bátorság és kezdeményező készség mellé nem társult a bemutatót megelőző gondos elemző, előkészítő munka. Ezen az segíthet, ha a színház és az írók a jövőben jobban együttműködve dolgoznak a darabokon. Színházaink feladata, hogy tevékenységük középpontiába a magyar drámát, különösen az új magyar drámát állítsák. Forduljanak szeretettel az új művek felé, segítsék az írókat abban, hogy a színházat, a színDadi technikát, a darabírás minden csínjátbínját még jobban megismerjék, hogy magasztos eszmei tartalmú művekben, művészi feldolgozásban tárhassák dolgozó népünk elé a mi életünk valóságát. A magyar dráma fejlődésének ügye nyilvánvalóan nam kizárólag a színház Ügye. Éppen ezért az idei ünnepi héten a négy rendező szerv — a Színház- és Filmművészeti Szövetség, a Magyar írók Szövetsége, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Népművelési Minisztérium — gondoskodik arról, hogy a vitákban a magyar írók is hallassák hangjukat, elmondják a színházakkal való együttműködés problémáit. Ugyanakkor ez egyben követelményt is jelent a magyar írók számára: még jobban, még nagyobb művészi értékű darabokban vállalkozzanak a mai magyar valóság megrajzolására. A szegedi írók feladata is, hogy jó darabokkal szolgálják népünk fejlődésének, a szocializmus építésének ügyét. A szegedi Nemzeti Színháznak ezután sokkal jobban kell segítenie a szegedi írók kísérletezéseit, próbálkozásait. Az eddigi ünnepi hetek megmutatták egy-egy színház évi munkájának eredményeit s kijelölték a tennivalókat, a feladatokat. Az elmúlt évben a szegedi Nemzeti Színház együttese nem szerepelt sikerrel a vidéki színházak ünnepi hetén. A hibák nemcsak az akkor előadott mű feldolgozásának, előkészítésének és előadásának hiányosságaira mutattak rá. hanem egyben feltárták a művészi vezetés gyengeségeit, fogyatékosságait is. Az elmúlt egy esztendőben a szegedi Nemzeti Színház kemény munkával igyekezett ezeket a hibákat megszüntetni. A színház a fejlődés útjára lépett s az eltelt egy esztendő bizonysága annak, hogy & művészi vezetés megerősödött, hogy a színház a legjobb úton van a hibák felszámolásában. A Magyar Dráma Hete — ez az ilyen formában elsőízben megrendezett nagy seregszemle, — első napján szerepel a szegedi Uemzeti Színház, utolsó bemutatójának. Csiky Gergely Mákvirágok című színművének előadásával. A szegediek, akik egé3Z évben szeretettel fordultak a színház felé és amennyire tőlük tellett segítették vállalkozásai sikerét, most reménykedve és bizakodva várják a szegedi művészek szereplésének eredményejt. melyek — az egész évi munka zálog lehet erre — bizonyára jobbak lesznek, mint az elmúlt évben. Törvényeink maximális biztonságot nyújtanak társadalmunknak Az országgyűlés szombati ülése Z4z országgyűlés szombati ülését tíz óra után néhány perccel nyitotta meg Mehis József alelnök. A napirenden a büntető perrendtartásról szóló 1951. évi törvényt módosító törvényjavaslat, a polgárt perrendtartás törvényjavaslatának tárgyalása és a belkereskedelmi minisztérium és külkereskedelmi minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslat szerepelt. Az ülésen megjelent Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Farkas Mihály, Hegedűs András, Apró Antal, Hidas István, Szalui Béla, a Magyar Dolgozók Várija Politikai Bizottságának tagjai, Data István és Mckis József, a Politikai Bizottság póttagjai, Vég Béla, Matolcsi János, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége titkárságának tagjai, Boldoczki János külügyminiszter, Erdei Fercno igazságügyminxszler, Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter, Bognár József bel- és külkereskedelmi miniszter, Altomáre Iván élelmiszeripari miniszter, Szíjártó Lajos építésügyi miniszter, Bebrits Lajos közlekedés- cs postaügyi miniszter, Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter, valamint a minisztertanács és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja. Törvényeink a dolgozók érdekelt -védelmezik Elsőnek Keleti Ferenc, az MDP Központi Vezetőségének osztályvezetője szólalt fel. Ha az országgyűlés ma, a mindössze két és fél évvel ezelőtt életbelépett büntetőperrendtartás módosítását tárgyalja, akkor ezt nem pusztán azért tesszük, mort annak egyes tételei nem egészen megfelelőek, — mondotta többek között, — hanem azért, mert a fejlődés egy év alatt viharosan gyors, aminek következtében képesek és kötelesek vagyunk népünk számára olyan módosított törvényt adni, mely maximális biztonságot nyújt a társadalomnak, amely a legigazságosabb és legdemokratikusabb büntető, egyben nevelő jogszabály. A felszólaló hangsúlyozta: — Az új magyar büntetőjog 'életbeléptetésével a törvényesség, a demokrácia, a humanizmus és haladás terén messze magunk mögött hagyjuk az úgynevezett „szabad világ"-ot. Bíróságaink, ügyészségeink, rendőrségünk, tanácsaink alapjában véve szilárd támaszai és biztosítékai a törvényességnek. — Miután a törvényjavaslat munkánk sikeres folytatásához igen nagy segítséget nyújt igazságügyi szerveinknek és az egész dolgozó népnek, ezért pártom és a magam nevében örömmel elfogadom. Nagy János, az MDP pestmegyei pártbizottságának első titkára felszólalásában. hangsúlyozta, hogy törvényeink a dolgozók érdekeit védelmezik, azonban nem. lehet napirendre térni afelett, hogy nz ellenség elég gyakran hangulatot kelt, s esetenként maga is tevékeny részese a társadalmi tulajdon ron. gálásának, hogy helyonkint meg mindig büntctctlenül pusztítják a termelőszövetkezetek termését és egyéb ingóságait, megrongáljak és eltulajdonítják az állami vagyont, s hogy az államapparátusba befurakodott ellenséges eleinek az állam pénzét herdálják. — A osztályellenség elleni harcban különösen fontos lenne, hogy erélyesebben járjanak cl társadalmi rendszerünk és a béke ellen uszító, izgató kulákok és egyéb ellenséges elemek ügyében, — mondotta, végül a javaslatot elfogadta. Bárói Gusztáv felszólalása után aa országgyűlés az előadó által előterjesztett módosításokkal elfogadta a törvényjavaslatot a biinfotő perrendtartásról szóló 1951. III. törvény módosításáról és hozzákez. dett a polgári perrendtartás módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásához. A törvényjavaslat előadója Harrer Ferenc országgyűlési képviselő volt. A bíróságok hatáskörének rendezése A javaslat szerint az ügyész nemcsak pert, hanem bírói útra tartozó bármilyen eljárást indíthat, kivéve, ha a jog érvényesítése valamelyik fél személyéhez van kötve, például nem indíthat apasági pert, házassági bontópert. Az ügyész korlátlanul jogosult bármilyen fél érdekében fellépni. Lényegesen bővül a járásbíróság hatásköre, különösen az állami, társadalmi és szövetkezeti szervók poréiban, melyek ezentúl akkor is a járásbíróság hatáskörébo tartoznak, ha a per értéke a tízezer forintot eléri. — Ennek megfelelően természetesen módosul, vagyis szűkül a megyei bíróság hatásköre, A rendelkezéssel a bíráskodás közelebb kerül a dolgozókhoz. Módosításokat tartalmaz a törvényjavaslat a perújításra és a törvényesség érdekében való perorvoelatra nézve. A legfőbb ügyész, vagy a legfelsőbb bíróság elnöke bármely polgári ügyben hozott jogerős határozat ellen törvényességi óvással élhet, ha a határozat törvénysértő, vagy megalapozatlan. A törvényességi óvást a legfelsőbb bíróságnál kell benyújtani. Újból Munka Törvénykönyve módosítáa bíróság előtt való megjelenésből származó keresetkiesést a pervesztes félnek perköltségként meg kell térítenie. Ez a rendelkezés minden félre vonatkozik, akinek a tárgyaláson való megjelenés keresetkiesést jelent. Részletes rendelkezéseket tartalmaz a törvényjavaslat az elsőfokú oljárás mozzanatai — a keresetindítás. a tárgyalás, a bizonyítás és a határozatok — tekintetében. A határozatok jogerejét illetően kimondja a javaslat, ha a fél érdekében az ügyész, vagy valamely állami szorv indít pert, abban hozott határozatok a féllel szemben csak akkor emelkednek jogerőre, ha a határozatot vele közölték és a fellebbezésre nyitva álló határidő. Yele szemben is eredméuytelenül telt el. — A különleges eljárások körében a törvényjavaslat több rendelkezést tartalmaz az előkészítő eljárás eredményeinek hatékonyabb biztosítására a házassági bonlóperekben. Az előkészítő eljárás középpontjába a felbontásra irányuló szándék okainak tisztázását, valamint a házastársak kibékitésénck megkísérlését állítja. Végül a törvényjavaslat rendelke léseket tartalmaz a fizetési meghagyásra nézve, — mondotta, nicj 1 módosítást terjesztett elő a törvényjavaslat 25. paragrafusához, — mivel n törvényjavaslat a szocialista törvényességet erősíti, az eljárást egyszerűsíti, a polgári hiráskodást a dolgozókhoz közelebb viszi és ezzel könnyebben juttatja őket az igazsághoz — mondotta végül — a törvényjavaslatot a jogi bizottság által elfogadott módosítással általánosságban és részleteiben elfogadásra ajánlom. A törvényjavaslathoz elsőnek Ha. rustyák József, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja szólt hozzá. — A szocialista törvényesség megköveteli — mondotta többek küaött —, hogy a felek jogaikról rs kötelességeikről minden tekintetben tájékozottak lagyenok. A törvényesség sérelmét jelentené, ha a fél nem vehetne részt abban a perbon, amelyet az ő érdekében Indított meg az ügyész. Az új javaslat éppen ezér^ úgy rendelkezik, hogy az ügyész perindítása esetében a bíróság köteles az érdekeltet erről a körülményről értesíteni, köteles az érdekeltet a perbelépés jelentőségéről, fontosságáról tájékoztatni. Ha az érdekalt fél az ügyész mellett perbe lép, akkor egyenlőjogú pertársak lesznek. Ha azonban az érdekolt fél nem iép perbe, akkor a bíróság kötelességq, hogy az érdekelt fél ügyében hozott minden határozatról értesítve legyen. További biztosítékot jelent a fél részére a javaslatnak az a rendelkezése, hogy ha a fél nem is vesz részt a perben, a hozott határozatok vele szemben csak akkor emelkednek jogerőre, ha azokat jele is közölték. Feladatok a szocialista törvényesség megszilárdítása terén Ezután Erdei Ferenc igazságügyminiszter emelkedett szólásra. A szocialista törvényesség megszilárdítása és állandó erősítése feltétlenül megköveteli, hogy időről-időre, a szükségnek megfelelően új jogszabályokat alkossunk, új jogszabályokat állítsunk a régiek helyébe, sőt már a felszabadulás után hozott jogszabályainkat is állandóan fejlesztenünk keli azoknak a követelményeknek megfelelően, amelyeket népi demokráciánk politikai és gazdasági fejlődése meghatároz. Eddig hozott igazságügyi jogszabályaink, s emellett más egyéb tárgyú, nagyobb jogszabályokat is, mint például a szabályozza a javaslat, a meghatalmazottak körét, s a perköltségak tekintetében a dolgozók érdekét szolgálja a javaslatnak az a rendelkezése, amely szériát sa, kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy kormányprogrammunknak az a része, amely a törvényesség megszilárdítására ós feilesztésére vonatkozik, a jogalkotás vonalán is megvalósul, — mondotta bevezetőben, mu.'d hangsúlyozta, hogy a szocialista törvényesség követelményei kii'önösen vonatkoznak az eljárási sz í bályokra. Ezután a törvényjavasl r részleteiről szólt, majd a többi k;>zött így folytatta: — A korábbi szervezeti Jogs:::, bályokkal ós a jelenlegi eljár/s törvényekkel igazságügyi szervo <• tünk és eljárásunk az új szak követelményeinek megfelelően '•> nyegéber. kiépül és ezzel a szV-: lista törvényesség igen fontos a' .iáit teremtjük meg. Mindez nz r ban természetesen a dolognuk es-i az egyik része. Még az oly jó GS-. vény is rsak az egyik — bár dö 'b — feltétele a szocialista törvényes - (Folytatás a második oldalon,}