Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-20 / 145. szám

DtlMaGYERÖRSZÜG VASARNAP. 11)54. JŰWUS 29. (Folytatás az első oldalról) ség mindennapi gyakorlatának. A másik döntő feltétele azonban' nz, liogy az eljáró szervek, a rcndör­• ég, az ügyészség ós a bíróság egy­aránt jól alkalmazzák a gyakorlat, ban ezeket a szabályokat, úgy ahogy azt a szocialista törvényesség meg­követeli. — A szocialista törvényesség (gyik oldaláról azt jelenti, hogy az llami szervek feltétlenül tartsák >o a törvényeket, semilyen vo­natkozásban no sértsék a törvényt, ía pedig egy-egy állami szerv, vagy llami funkcionárius ezt mégis megtenné, akkor azt köve­teli a törvényesség, hogy feltétle­nül felelősségre kell vonni. Elvá­laszthatatlan azonban ettől n szo­cialista törvényesség másik oldala, az, tudniillik, hogy az állampolgárok tartsák be a törvényeket, teljesítsék köteles­ségeiket, ne éljenek vissza jo­gaikkal, s ha ilyet mégis elkö­vetnek, alkalmazni kell velük szemben a törvényes következ­ményeket. a büntető, vagy egyéb szankciókat. — A kormányprogramm óta a ^örvényességnek az nz oldala került előtérbe, hogy az állami szervek feltétlenül tartsák tiszteletben a törvényekot, ne sértsék az állam­polgárok jogait. Ugyanakkor azon­ban sok esetben elfeledkeztünk a törvényesség másik oldaláról, s ezt romosak a bírákról ós az ügyészek­rőt mondhatjuk cl, hanem nz irá­nyító szervekről, elsősorban az igazságügy minisztériumról is. Nem fordítottunk elég figyelmet a tör­vényesség tiszteletben tartására, a törvényes kötelességek teljesítésére és szükség esetén a törvényes szankciók alkalmazására az állam­polgárok oldalán. Ez természete­sen azzal a következménnyel járt liogy még a jóhiszemű, becsületes állampolgárok is kezdték könnyen venni a törvényt, lazán fogni fel törvényes kötelezettségeiket, ellen­séges elemek pedig egyenesen visz­szaéltek ezzel a helyzettel. sok esetben pedig szinte ostromot indí­tottak vélt jogaik érvényesítése ér. (1 kében és népi demokráciánk alap­vető intézményei ellen olykor va­lóságos támadást indítottak. Elsőrendű feladatunk nyilván­valóan, továbbra is éberen őrködni afelett, hogy az állami szervek be­tartsak a törvényeket — folytatta. — Az államigazgatási szervek mun­kájában, do az igazságügyi szer­veknél ls, még mindig fordul elő zaklatás, még mindig találkozha­tunk nem eléggé megalapozott el­járással és nem kielégítően alátá­masztott bírósági ítéletekkel. Most nz a feladatuk, hogy az új eljárási jogszabályok alap­ján tovább javítsuk a munkát cs érjük cl azt. liogy a törvé­nyességnek 'minden ilyen ter­mészetű megsértését a lehető legnagyobb mérlékbcn kiküszö­böljük. Az utóbbi idők tapasztalatai alap­ján különös gondot kell fordítani arra, hogy legyenek éberek igaz­ságügyi szerveink az osztályellen­scggel, a deklasszált elemekkel szemben és fokozott felelősséggel nyújtsanak védelmet népi demo­kráciánk legfontosabb intézmé­nyeinek. Tehát védjék a termelőszövetkezete­teket, óvják a társadalmi tulaj­dont és sújtsanak le mindazok­ra, akik állampolgári kötelezett­ségeikkel, a társadalmi tulaj­donnal, az állampolgárok sze­mélyi és - vagyonbiztonságával szembehelyezkednek. Különösen meg kell tanulnia az igazságügyi apparátusnak azt, hogy miközben nem feledkezik meg az állami szervek eljárásának törvé­nyességéről, éberen ismerje fel mindazokat a cselekményeket amelyek az új szakasz politikája ellen, az életszínvonal emelésének köve­telményei ellen irányulnak. tehát árdrágítást, üzérkedést, a termékek minőségének rontását, a begyűjtés elleni cselekményeket. \t államhatalmi szervek együttműködése Megalakult ez új Imrccia kormány Hasonlóan előre kell látnunk, hogy a polgári jog területén mi­lyen legfontosabb kérdések helyes elbírálására kell felkészülnünk, hogy a szocialista törvényesség kö­vetelményeit e téren is minden vo­vatkozásban érvényre juttassuk, akár egyes állampolgárok követel­ményeiről van szó, akár a termelő­szövetkezetek, gépállomások vagy a különböző állami szervek polgá­ri jogi igényeinek törvényes érvé­nyesítéséről. E téren elsősorban kell gondoskodnunk arról, hogy a mezőgazdaság területén fel­merülő vitás kérdések eldön­tése terén ne kövessenek el hi­bákat, törvénysértéseket a bíró­ságok és különösen a termelő­szövetkezetek ügyeiben járja­nak cl a legnagyobb körültekin­téssel és törvényben biztosított jogaiknak Párizs (MTI). Pierre Mendes­France, Franciaország új minisz­terelnöke szombaton délután beje­lentette kormányának megalakítá­sát. Az új kormánynak lti tagja van: Miniszterelnök és külügyminisz­ter Pierre Mendes-France (radi­kális), hadügyminiszter Pirre KOnig tábornok (gaulleista), belügymi­niszter Francois Mitterand (UDSR), feltétlenül szerezzenek'érvényt. tengerentúli területek minisztere A sikeres munka előfeltétele \ Bobért Búron (MRP), pénzügyi és mindenekelőtt az, hogy az első- , gazdasági iigyek minisztere Edgár sorban érdekelt államhatalmi szer­vek: a belügyminisztérium szervei, az ügyészség és a bíróságok állan­dóan javítsák együttműködésüket és egymással szemben, is kölcsönö­sen teljesítsék törvényben meg­szabott kötelességeiket. A legdön­tőbb azonban — ami a szocialista törvényesség állandó fejlesztéséhez szükséges — az igazságügyi szer­vek kapcsolata a dolgozó néppel és a helyi szervekkel. Mindent el fogunk követni • <— fejezte be szavait —, hogy fel­adatainkat teljesítsük és e törvé­nyeket a gyakorlatban is ia szocia­lista törvényesség szilárd alapjává tegyük. Ezzel az országgyűlés ülésszaka véget ért. ' Agresszió Guatemala ellen London (MTI). Toriello guatemalai külügyminiszter pénteken esto kö­zölte a sajtó képviselőivel, hogy támadást indítottak Guatoninla el. len. Nyugati hírügynökségek jelen­tik, hogy pénteken éjjel Hondurasból inváziós csapatok hatoltak be mintegy 15 kilométernyire Gua­temala ieriite/ére. Az inváziós haderők, amelyek Carlos Castil­lo Annás volt ezredesnek, a guatemalai vezérkar volt tag­jának vezetése alatt állnak, el­foglaltak egy határállomást A Guatemala elleni szárazföldi ós viziúton intézett támadást meg­előzően repülőgépek hatoltak be nz ország terüieto fölé. A guatemalai rádió jelentése szerint a repülők amerikai mintájú bombázók vol­tak, amelyek Nicaraguában, vala­mint Hondurasban lévő támasz­pontokról szálltak fel. 'Az „AFP" jelentése szerint Gua­temala Cityt, az ország 1 fővá­rosát is bombatámadás érte. A „DI'A" értesülése szerint Hon­durasból felfegyverzett. csapatok indultak el Tuorto Bárrios guate­malai kikötő megszállására. A Guatemala elleni agresszióval kapcsolatban Toriello külügymi­niszter hangsúlyozta, hogy „iGuatemala népe és kormánya vem tér el jelenlegi politikai elveitől és megvédi országát". Guatemala ENSZ-kiépvisclője pén­teken éjjel közölte: „A guatemalai kormány a Biztonsági Tanácshoz in­tézrtt jegyzékében tiltakozott az ország elleni bűnös támadás miatt". Az Egyesült Államok kormánya már huzamosabb ideje kampányt folytat a demokratikits guatema­lai Arbcnz kormány megdöntésé­re ós a legkülönbözőbb eszközök­kel próbál ürügye/, találni az or­szág belügyeibe való beavatkozás­ra. Az Egyesült Államok uralkodó köreinek dühét főként az váltotta ki, hogy a demokratikus guatemalai kor­mány elkobozta az amerikai „United Fruil" monopólium földbirtokát, hogy azokat a pa­rasztok közölt ossza szét. A' napokban Guatemala felaján­lotta az amerikai kormánynak, hogy tárgyalják meg a két or­szág közötti feszültséget előidéző okokat, nz Egyesült Államok azon­ban visszautasította ezt a javasla­tot. Figyelmet érdemel, hogy az ame­rikai sajtó voif az ciső, amely utalt arra, hogy rövidesen megkezdődik a Guatemala elleni beavatkozás. Az amerikaiak befejezték a Gua­temala elleni agresszió előkészíté­sét: megindult, a támadás az ame­rikai monopóliumok ellen küzdő, függetlenségért harcoló középamc­rikai köztársaság ellen. Fc.ure (radikális), társállemok ügyei­nek minisztere Guy la Chambre (független republikánus), marokkói és tuniszi ügyek minisztere Cliris­tian Fouchet (gaulleista), ipari és kereskedelemügyi miniszter Mauri­ce Bourges-Maunoury (radikális), munka és társadalombiztosításügyi miniszter Claudius Petit (UDSR), volt frontharcosok ügyeinek mi­nisztere Emmanuel Templc (füg­getlen republikánus), földműve­lésügyi miniszter Bogért Houedet (független), újjáépítési miniszter Maurice Leninire (gaulleista), köz­egészségügyi miniszter, Louis Aujov­lat (független), igazságügyminiszter Emilé Hugucs (radikális), közok­tatásügyi miniszter Jean Berthovn (baloldali republikánus), közműn­kaiigyi miniszter Jacgues Chaban Dclmas (gaulleista). A kormányban egyetlen MRP­hez tartozó miniszter. Bobért Iluron vesz részt, nki nem vette figyelem­be pártjának döntését és elfogadta a felajánlott tárcát. Mcndes-Franée szombaton dél­után bemutatta kormánya névso­rát Coty köztársasági elnöknek. Unden svéd külügy miniszter látogatása a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ). Unden svéd külügyminiszter június 8-án nem­hivatalos látogatásra a Szovjetunió­ba érkezett t | i Június 14-én Sohlman svéd nagykövet villásreggelit adott Un­den külügyminiszter tiszteletére. Június 17-én V. A. Zorin, a Szov­jetunió külügyminiszterhelyettese ebédet adott Unden svéd külügy­iminiszter tiszteletére. A Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlésének záróülése Szombaton délelőtt tíz órakor! a népgazdaság gyakorlati igényeit kezdődött a Magyar Tudományos I egyaránt szolgálják. Akadémia dísztermében az Akadé­mia nagygyűlésének záróülése. Az ülésen megjelent politikai és kul­turális életünk számos vezető sze­mélyisége. Az ülést Rusznyák István nyi­totta meg. Elmondotta, hogy az akadémia ezévi, 113. nagygyűlését népünk nagy érdeklődéssel kísérte. Ezután Osztrovszki György főtit­kár tartotta meg beszámolóját az akadémia munkájáról és feladatai­ról. Megállapította: az MDP III. kongresszusa célkitűzéseihez a tu­domány dolgozói is csatlakoztak. Beszélt többek között az előadó arról, hogy az akadémia tudomá­nyos osztályai elkészítették a má­sodik ötéves tudományos terv főbb elvi szempontjait. A tervelőkészítes során először volt alkalom az egyes tudo­mányágak fejlesztési fokának felmérésére. A kutatási témák megválasztásánál szem előtt (ártották a komplex-témák ki­jelölését, amelyek az elvi célkitűzéseket és A főtitkári beszámoló után a nagygyűlésen résztvett külföldi kül­döttségek képviselői: G. K. Hrus­csov, Walter Friedrich, Kazimierz Kuratovszki, Bohuslav Havranek, Stcfan Milku, Ljubomir Csakalov üdvözölték a nagygyűlést. Vala­mennyien hangsúlyozták: a magyar tudósok munkájával való megismerkedés segítséget nyújt a baráti államok kiizös célért dolgozó tudományának fejlesztéséhez a baráti népek barátságának elmélyítéséhez. Ezután Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke átnyújtotta az El­nöki Tanács kitüntetéseit a tudo­mányos munka és a tudományos szervezés terén elért kimagasló eredményeik elismeréseképpen a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak és munkatárséinak. Ligeti Lajos, az akadémia alel­nöke ezután felolvasta az akadé­mia nagygyűlésének nyilatkozatát: A nyilatkozatot az ülés részvevői egyhangúlag elfogadták. A záró­ülés Rusznyák István szavaival ért véget? Unden svéd külügyminiszter jú­nius 18-án elutazott a Szovjetunió­ból. Hogy az utóbbi milyen kétkulacsos politikát foly­tatott a világ közvéleményének és a francia népnek a megtévesztésé­re — az már közismert. A kettős játék azonban a Lanicl-Bidault­l'lcven klikk számára balul iitött ki: olyan elemi erejű volt a nép­tömegek felháborodása, hogy en­nek meg kellett nyilvánulnia a par­lamentben is. Hiába kísérletezett Laniel harmadízben, hogy Genfbe kapaszkodjék: a nemzetgyűlés már nem tarthatta oda Genf szabotá­ióinak Genf szalmaszálat. A Laniel­kormány megbukott. A bizalmat­lansági szavazat azt jelentette, liogy a francia nép változást ltiván: olyan politikát, amely végetvet a , szeny­nyes háborúnak" — annak a re­ménytelen gyarmati rablókaland­nak. amely — mint a „Combat" című lap írta „Hét éve szipolyozza a franciák vérét és pénzét." A La­niel kormány bukása a „legameri­kaibb" francia kormány veresége; annak a politikának a kudarca, amely az indokíni háborút ki akar­ta szélesíteni és rá akarta kény­szeríteni Franciaországra a Nyugat­Németország felfegyverzését jelen­tő úgynevezett európai védelmi kö­zösséget. „A franciaországi politikai vihar — írta a kormányválságról a ..New York Herald Tribüné" című ameri­kai lap — csapást jelent a Nyugat számára cs jelentősége felér Dien Bien Fhu elestének jelentősegével." A Laniel-kormány bukásának je­lentőségét csak növeli az ú.i francia miniszterelnök személye. Mendes­France programmbeszédébrn kije­A párizsi válság időben Bklault | lentette, hogy célja a béke. „Nem­zetközi téren Franciaország a leg­teljesebb világossággal a békét fog­ja keresni" — mondotta. Ma a francia politika legfontosabb kér­dése az indokínai háború vagy bé­ke kérdése. Mendes-France ígérete és az a tény, hogy ennek alapján megkapta a kormányalakításhoz szükséges többséget, azt mutatja, hogy a néptömegek békcköveto.lr­sévcl ma már nyiltan szembeszállni' nem lehet, A Francia KommunisJ a Pártnak a napokban lezajlott XIII. kongresszusán Maurice Thorez rá­mutatott, hogy a párt támogat bár­mely polgári politikust, aki kész PZ indokínai béke érdekében cseleked­ni. Ennek a politikának megfelelően szavaztak a kommunista képviselők a péntekre virradó éjiszakán annak a Mcndes-Francenak be'ktatására, ki éles támadást intézett a párt ellen. A kommunista szavazatokat azonban nem Mendes-France poli­tikai személyisége döntötte cl, ba* nem a munkásosztály, a ncmzcl, a béke érdeke. Az új francia kormány megala­kulása egyszersmind azt jelenti, hogy Bidault pártja, az MRP el­vesztette a külügyminiszteri tárca tízéves monopóliumát, Plevcn pedig a hadügyminisztérium fellegvárát, A francia nép azt várja, hogy Men­des-France kormánya ne elődjei nemzetáruló politikáját, hanem francia politikát folytasson. A vál­ságból való kivezető utat, a béke­kormány útját a Francia Kommu­nista Párt jelölte meg. A nép ezt a prograrnmot, a változás pro­graminjáí követeli. Újjászervezték és csökkentették a Szovjetunió németországi féhizfosénah apparátusát Berlin (TASZSZ). A szovjet kor­mány határozatot hozott, mely sze­rint n Német Demokratikus Köz­társasággal ugyanolyan kapcsola­tiakat kell megteremteni, mint más szuverén államokkal. Enr.rk értőimében meg kell szüntetni a Szovjotunió németországi főbiz­tosa állal a Német Demokratikus Köztársaság állami szerveinek te­víkenységo felett eddig gyakorolt ellenőrzést. A határozat érteimé­hen újjászervezték a Szovjet­unió németországi főbiztosának, ap­parátusát és egyharmadára csök­kentették az apparátus munkatár­sainak számát, Rostock, Schwerin, Noubrandenburg, Odera-Frankfurt, Ootlbus, Potsdam, Drezda, Lipcse, Ma 11c, Erfurt., Kari Marx-Stadt, Suhl, Gera és Magdeburg körze­tében megszüntették a Szovjetunió főbiztosának képviseleteit. Megszüntették ezenkívül a Szov­jetunió főbiztosának berlini kép­viseletét is. NEMZETKÖZI SZEMLE A genfi szabói áss .. • Amikor a múlt hét elején a ko­reai háborúban resztvett 16 állam agresszív csoportja egyoldalúan meszakította a koreai kérdésben folyt genfi tárgyalásokat, egy cini­kusan kitervelt és régóta előkészí­tett merényletet hajtott végre: me­rényletet a koreai békés rendezés ellen. A szabotázs jelei régóta so­kasodtak. Ahogyan peregtek a genfi értekezlet napjai, egyre nyil­vánvalóbb lett, hogy az amerikaiak cs a velük egy követ fújó küldött­ségek nem békés úton egyesült, független, demokratikus Koreát akarnak, hanem nem kevesebbet, mint azt, amit a csatatereken nem tudtak elérni. Genf segítségével akarták a népcllencs délkoreai rendszert Észak-Koreára is kiter­jeszteni. Ezért szabotáltak minden megegyezést sürgető javaslatot, ezért mondta ki valamennyi szov­jet, kínai vagy cszakkoreai javas­latra oly gyorsan előbb Dulles amerikai külügyminiszter, majd helyettese Bedell-Smith az eluta­sító "ncm*-et. Nemrégiben a nyu­gati propaganda mesterek egyik kedvelt hamisítása az volt, hogy a nemzetközi értekezletek nehézsé­geinek magyarázataként valami­féle -orosz nyct«-ről fecsegtek. Nos, cz a bárgyú hazuság már hi­telét vesztette, sőt egyes burzsoá hírlapírók kénytelenek voltak az amerikai küldöttség vezetőjét "mis­ter no*-nak elnevezni, olyan úr­nak, akinek egyetlen érve az el­utasítás és aki mindig oda lyukad ki, hogy márpedig: »ncin«. A számok olykor szebben be­szélnek, mint a legékesebbe,zavú szónok — és többet is mondanak. A koreai kérdés genfi megvitatá­sának 50. napjáról szóló jegyzö­könyvekből kitűnik, hogy ötven nap alatt az amerikai küldöttség egyetlenegy javaslatot sem tett a rendezésre. Ehelyett sorra elvetet­te a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Kínai Népköztársa­ság és a Szovjetunió küldöttségei­nek mind a hét, megállapodásra irányuló, építőjellegű javasatát. Amerika Genfben nem mondott egyetlenegy pozitív megoldást ke­reső szót sem, de hétszer is clszaj­kózta: "no*. A világ népei értenek ebből a rövidke szóból is. Genfben a ko­reai vitában ismét lelepleződött á- ncgckcj béke ellenségeinek szabotázspoli­tikája. Amikor a koreai vita folya* mán kiderült, hogy egyes államok hiába kísérlik meg Észak-Korea nyakába varrni a liszinmanista rendszert, Li Szin Man és támo­gatói elhatározták, hogy elvágják a tárgyalás fonalát: június 15-én, anélkül, hogy megfontolták vagy akárcsak elolvasták volna Molotov, Cscu En-laj és Nam Ir elvtárs az­nap előterjesztett újabb javasla­tait, egy előre megszerkesztett -nyi­latkozatot* szedtek elő a zsebükből és -kinyilvánították*, hogy -nem érdemes* folytatni a tárgyalást. Ez a nyilatkozat egyaránt letép­te az álarcot a "16-ok« társaságá­nak nyíltan kardcsörtető, vagy fél­revezető szándékból közvetítőként fellépő, vagy éppen békeájtatossá­got tartó tagjairól. A korral ag­resszióban résztvett államok ma­gatartása oda vezetett, hogy Genf­ben a koreai kérdés megvitatása nem járt eredménnyel. "Mister Ne* nyilatkozott — de az utolsó szót, bizonyosak lehetünk felőle, nem ö fogja kimondani. A döntő szó a

Next

/
Oldalképek
Tartalom