Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-19 / 144. szám

YTLÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK f A MAI SZÁMUNKBÓL! AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A szakszervezeti könyvtárak működésének legfontosabb kérdéseit vitatta meg az üzemi könyvtárosok értekezlete A szegedi határban a zcldfási rész az első a növényápolásban Vasárnap rendezik meg a szegedi középiskolások napját Délszlávok és magyarok véleménye a szőregi Petőfi tsz-ben; gépekkel, kombájnnal aratunk! Mendes-France megkapta a kormányalakításhoz szükséges többséget Júllns 1-től július 20-ig kedvezményes fuvart kapnak a tsz-ek a gabona behordásához X. ÉVFOLYAM, 144 SZAM SZOMBAT. 1954. JÜNIUS 19. ARA: 50 FILLÉR A pártélet m törvénye A pártélet törvényei szerint élni, dolgozni, harcolni minden kommunista párttag kötelessége. A párt szervezeti szabályzatának betartása minden párttagra egyformán kötelező, — mondja ki az MDP módosított szervezeti szabályzata, amelyet a III. párkongresszus elfogadott. Az új módosított szervezeti szabályzat egyik fontos jelentősége abban van, hogy a népi demokráciánk és a párttagság fejlődésenek megfelelően még fokozottabban védi a párttagok jogait, de ugyanakkor az új szakasz célkitűzéseinek, a dolgozó emberről való fokozottabb gondoskodásnak megfelelően növeli a párttagok kötelességeit is. Az önként vállalt öntudatos kommunista vasfegyelem, a pártegység és egységes cselekvése a párttagoknak ma különösen fontos. Ennek megértetése minden párttaggal, amely érdekében áll a pártnak, a dolgozó nép jövője megvalósításának fontos eszköze. A módosított szervezeti szabályzat a párttagok kötelességeinél első helyre teszi azt, hogy a párttagok kötelessége őrködni a párt világnézeti és szervezeti egysége fölött. Ennek szüntelen erősítésén kell fáradhatatlanul, csüggedés nélkül dolgoznia és harcolnia minden párttagnak. Ez azt is jelenti, hogy a marxizmus-leninizmustól idegen nézetek vagy frakciózás nem tűrhető meg a pártban. Itt elsőrendű szerepe van az elvi éberségnek is, de a megtévedt vagy képzetlen párttagoknál a kommunisták nevelésének. Lehet-e eléggé-éber az, akinek nincs meg a kellő marxista megalapozottsága. Erre a válasz csak egy lehet: nem. Nyilván az a párttag, aki nem tanul rendszeresen, elhanyagolja ezirányú pártkötelezettségét, nem ismeri az elmélet időszerű kérdéseit, nyilván nem is tudhat megfelelően harcbaszállni az ellenséges nézetekkel, amely pedig nem elszigetelt jelenség. Számtalan olyan helytelen jelenséggel találkozunk a mindennapi építőmunka során, amely akadályozza, gátolja egyes területeken a további előrehaladást és ezt az ellenség legtöbbször alattomos munkával, rémhírterjesztéssel iparkodik elősegíteni. Az osztályharc egyre inkább élesedik, mégis az ősz folyamán, de még fz év elején is olyan nézetek kezdtek elterjedni, mintha az osztályharc szűnőben volna. Ezzel a káros nézettel szemben fellépni minden párttag kötelessége. Fontos pontja az új szervezeti szabályzatnak a párttagok egységes cselekvésének megvalósítása. Csongrád megyében az elmúlt időkben párt és állami vonalon is elterjedt az a káros nézet, hogy a kormányprogramm szellemével összeegyeztethető a laza munkafegyelem, a bércsalás, az adófizetés, a gabona- és a húsbasdás nemteljesítése. Ha ezt nem is mondták ki így szó szerint egyes funkcionáriusok, de a gyakorlati élet ezt igazolta, amikor ezeken a területeken komoly lemaradás mutatkozott és még ma is mutatkozik. Ez a nézet idegen a párttól,' mert ezirányban megmutatkozó opportunizmus megtűrése veszélyeztetné a júniusi politika megvalósítását. Tehát a párttagok kötelessége az is, hogy harcoljanak következetesen a párt- és a kormányhatározatok maradéktalan megvalósításáért. Elsősorban maguk járjanak élen, mutassanak jópéldát a tervek részleteiben való teljesítésében, a munka termelékenységéne]; növelésében, az önköltségcsökkentésben, a munkafegyelem megszilárdításában, a takarékosságban, amelyre a III. pártkongresszus is nyomatékosan felhívj^ a figyelmet. A párttagok elsőrendű kötelessége tehát különösen falun, élére állni a tavaszi növényápolási munkák sikeres befejezésének, az állam iránti kötelezettségek teljesítésének, mert mindezek fontos eszközei, emelői a dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály növekvő életszínvonalának. A szervezeti szabályzat szellemének megfelelően erősíteni kell a helyes, pártszerű kommunista bírálatot, önbírálatot. Szüntelen szélesíteni a pártdemokráciát, mert enélkül a párt nem élhet, nem fejlődhet, olyan szüksége van rá, mint élőlénynek a levegőre és a napfényre. Az alulról jövő bírálatra igényt kell tartani minden funkcionáriusnak és nem visszaverni akár durva, vagy burkolt formában, hanem bátorítaniok kell azokat a párttagokat, pártonkívüli dolgozókat, akik hibáink, fogyatékosságaink bátor, őszinte feltárásával segítenek fejlődésünk elől az akadályokat elhárítani, hibáinkat leküzdeni. Sajnos, vannak még párttagok, köztük vezetők is, akik megsértődnek ha bírálat éri őket, ahelyett, hogy kommunista segítségnek vennék. Az önbírálat nem vált még húsává és vérévé a párttagságnak, különösen nem az olyan önbírálat, amelyet nyomon követ a tett, a hibák és a fogyatékosságok felszámolása. A szervezeti szabályzat azt is leszögezi, hogy nem akármilyen bírálatra van szükség, hanem építő bírálatra és kommunista önbírálatra. Továbbá azt is rögzíti, hogy a bírálat elfojtása összeegyeztethetetlen a párthoz való tartozással. A szervezeti szabályzatban fontos helyet foglal el a kollektív vezetés elvének betartása, megvalósítása, amely Csongrád megyében különösen az elmúlt években sok csorbát szenvedett. Ezért elsősorban fontos a pártbizottságoktól, a végrehajtóbizottságoktól kezdve a pártalapszervezetek vezetőségéig megvalósítani a kollektív vezetést, ahol a kommunista vezető kollektíva, egybevetett tapasztalataik jó irányító és nevelő munkája kell, hogy érvényesüljön. A személyi kultusz, a parancsolgatás nem engedhető meg a kommunista' és munkáspártok tevékenységében. Pedig ez Csongrád megyében még 1953 második felében is károsan éreztette hatását, s a júniusi politika megvalósításának rovására ment. A pártalapszervezeteknek is meg kell valósítaniok a kollektív vezetés fontos elvét. Különösen termelő üzemekben, ahol a párt szervezeti szabályzat is jogot ad a politikai és a termelő munka ellenőrzésére. Az alapszervezetek vezetőségeinek többsége még nem veszi ki a részét a kollektív vezetésből. Nincs megfelelő pártmegbízatásuk, vagy gyakran formálisan fogják fel a kollektív vezetést'. Vannak, akik helytelenül azt gondolják, hogy elégséges ha a vezetőségi tagok egyszerűen résztvesznek vezetőségi ülésükön. De a kollektivitás elvének megvalósítását tartalmilag nem tartják szem előtt, pedig az űj szakasz politikájának megvalósítása ezt megköveteli. A kollektív vezetés megvalósításában mindenekelőtt példát kell mutassanak a megyei, a járási és a városi pártbizottságok és a végrehajtóbizottságok, mert csak így tudják ránevelni ennek a fontos elvnek a gyakorlására a pártalapszervezetek vezetőségeit is. Nagy László mmiHi Minden egyes állampolgárunktól meg kell követelni az állam iránti kötelezettségek teljesítését Az országgyűlés pénteki ülése Az országgyűlés pénteki ülését 10 óra után néhány perccel nyitotta meg Rónai Sándor elnök. A napirenden a költségvetés vitájának folytatása és a büntető perrendtartásról szóló 1951 évi III, törvényt módosító törvényjavaslat szerepelt. Az ülésen megjelent Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Farkas Mihály, Hegedűs András, Apró Antal, Hidas István, Acs Lajos .és Szalai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István, a Politikai Bizottság póttagja. Vég Béla és Matolcsi János, a Központi Vezetőség titkárságának tagjai, valamint a minisztertanácsnak és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja, Az új begyűjtési rendszer elősegíti a paraszti gazdálkodás fellendülését Az ülés első felszólalója Boros Gergely, az élelmiszeripari minisztérium sertéstenyésztési és hizlalási igazgatóságának vezetője volt. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az új begyűjtési rendszerünk kétségtelen hozzájárult a paraszti gazdálkodás fellendüléséhez, a termelési kedv fokozódásához. A begyűjtési rendelet a parasztság irányában az eddiginél fokozottabb mértékben biztosítjá a törvényességet. A törvényesség azonban nem csupán egyoldalú adománylevél, hanem kétoldalú kötelezettség, amely azt jelenti, hogy a jogok biztosítása mellett, minden egyes állampolgárunktól, minden egyes dolgozó paraszttól egyaránt meg kell követelni az állam iránti kötelezettségek teljesítését. A többéves begyűjtési rendszert ebben az évben alkalmazzuk először. A végrehajtás biztosítása a begyűjtési minisztérium feladata. Április 1-ével a begyűjtés szervezete átalakult. — A minisztertanács Icitrehozta a megyei, járási és városi begyűjtési hivatalokat. — A jól dolgozó hivatali apparátus növeli a bizalmat pártunk cs kormányunk iránt. Tekintélyt szerez az államnak. Egészséges kapcsolatot létesít a dolgozók milliói és az azok érdekeit szolgáló hivatali apparátus között, ezzel szolgálja társadalmunk politikai fejlődését, lendíti termelését. Ezért örömmel üdvözlöm, hogy a költségvetés ebben az évben a begyűjtési dolgozók oktatására kétmillió forintot irányzott elő. A cséplés megindulásával a begyűjtés egyik legnehezebb, legfelelősségteljesebb szakasza következik. Most kell biztosítani dolgozó népünk egész évi kenyerét. A gabonacsata sikere a cséplési ellenőrzés jó megszervezésétől, a begyűjtő vállalatol; felkészülésétől és elsősorban a kötelezettségek megfelelő tudatosításától függ. — Még szélesebb tömegmozgalommá kell fejlesztenünk a begyűjtési versenyt. A költségvetés a verseny jutalmazására ebben az évben ötmillió forintot irányzott elő. A továbbiakban elmondta: idén egyszerűbbé válik a terményfelvásárlás is, minden terményt a terményforgalmi vállalatok vásárolnak fel. Beadását teljesítő parasztságunk idejét csak a legszükségesebb mértékben vegyük igénybe. Ne várakoztassuk őket, ne vonjuk el munkaerejüket és fogatukat feleslegesen a betakarítás és növényápolás halaszthatatlan többi munkájától. Az év folyamán bevezetett készpénzfizetési rendszer máris sokat egyerüsített a beadás elszámolásán. Ezután a sertéshizlalásról szólt. Parasztságunknak úgyszólván évszázados szokása, hogy sertéseit a tél derekára hizlalja m«g. Csak kevesen gondolnak arra, hogy valójában a téli hizlalás jár a legtöbb veszteséggel. Mi, akik a nagyüzemi hizlalásban a számok óriási tömegcin át nézzük és mérjük ezt a kérdést, tudjuk, hogy tavasszal ós nyáron sokkal gazdaságosabb a hizlalás. A tavaszi és nyári hónapokban egy mázsa tengeridarából például 4—5 kilóval több húst ós zsírt nyerhetünk, mint télen. Ezért parasztságunk is sokkal jobban jár, ha beadásra szAnt sertését a tavaszi ós nyári hónapokra hizlalja meg, mert így kevesebb takarmánnyal több súlyt tud beszolgáltatni. Tavasszal és nyáron nagytömegű zöldtakarmány áll rendelkezésünkre. Ezt a hizlalásban is jól felhasználhatjuk. A eöldtakarmány növeli sertéseink étvágyát, pótolhatatlan vitaminokat juttat szervezetébe, emellett etetésével nagytömegű szemesterményt és koncentrált takarmányt takarít, hatunk meg. Különösen jelentős ez a termelőszövetkezeteinknél, ahol nem egy vagy két, hanem nagyobb számú sertést hizlalnak ée ahol a takarmány jobb kihasználása még több jövedelemhez juttatja termeIÓ6Zövetkezetí tagságunkat A honvédelem erősítése állandó feladat Ezután Bódi Jánosné nógrádmegyei dolgozó parasztasszony szólt a begyűjtési minisztérium költségvetéséhez, majd Kádas István, a DISZ központi vezetőségének titkára felszólalásában a honvédelmi tárca költségvetésével foglalkozott. A honvédelem erősítése minden országban, ahol a nép jntott hatalomra, állandó feladat mindaddig, amíg imperializmus van á világon, ~ ' — mondotta. — Az imperialista államok költségvetéseinek alapvető és kiemelkedő tételei változatlanul a katonai kiadások, — mutatott rá Kádas István. Az imperialista országok költségvetéfiei — az új háború előkészítésének költségvetései. — A mi költségvetésünk a béke költségvetése. Az előirányzott kiadások a dolgozók anyagi ós kulturális színvonalának emelését, a békés szocialista építést szolgálják. A magyar nép alapvető érdekeit szolgálják a néphadseregre fordított kiadások ls, mert a honvédelem erősítése — éppúgy, mint eddig, a jövőben is a dolgozó nép szabadságának és hazánk függetlenségének egyik alapvető kérdése volt és marad. Ez a függetlemseg — amint erre Rákosi elvtárs a pártkongresszuson rámutatott — más, hasonlíthatatlanul magasabbrendű, mint valaha is volt — Hazánk függetlensége magasabbrendü, mert oldalunkon van az igazság. Igaz ügyünk tudata legyőzhetetlen erőt ad néphadseregünknek. A haza és a nép iránti szeretet és hűség, a proletárnemzetköziség és a felszabadító Szovjetunió iránti megbonthatatlan barátság érzése olyan erkölcsi-politikai szilárdságot ad néphadseregünknek, amelyhez hasonlóval egyetlen imperialista hadsereg gem rendelkezhet. — Az előterjesztett költségvetési javaslatot a magyar ifjúság nevében örömmel elfogadom.' — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét Kádas István, Kulturális életünk fejlődésének tényezői Ladányi Ferenc Kossuth-díjas, érdemes művész volt a következő hozzászóló. Bevezetőben a kormányprogramm után meghatározott feladatok végrehajtásáról szólt. — Számottevő fejlődés tapasztalható — mondotta — az ismeretterjesztő munkában, különösen amióta a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat keretében tudósaink, művészeink, íróink és pedagógusaink egyre jobban kibontakozó aktivitással végzik ilyenfajta munkájukat, városban, üzemben és falvakban egyaránt. Dolgozó népünk fokozottan jelentkező szórakozási igényével kapcsolatban, főleg a „tarka műsorok" vonalán és a vendéglátó ipari üzemek zenei műsorában felburjánzó kultúrszeméttel szemben felvettük a harcot. Több színházunk a jövő szezonban kamaraszínházat kap, melyek a dolgozók kulturális szükségleteit mintegy 1.290 újabb színházi előadással szolgálják. Igen számottevőek a film eredményei. Az eddigi termés 6—7 film volt évente. Az idén 10—12 nagy játékfilmet és négy kisfilmet készítünk. Filmjeink a különböző nemzetközi versenyeken komoly sikereket értek el* A mozihálózatot át kell adni a tanácsok kezelésébe. A más célokra használt mozihelyiségeket vissza kell állítani. Növelni kell a bemutatásra kerülő filmek számát s mindenekelőtt: pártunk Központi Vezetőségének útmutatása nyomán, vitákban kell tisztázni filmművészetünk legközelebbi feladatait, hogy még sikeresebb legyen az előrehaladás. Ezután könyvkiadásunk fejlesztését ismertette. Feladataink ezen a területen a következők: emelni kell főleg a szépirodalom és az ifjúsági irodalom papírkereteit — javaslatunk erre a célra évi ezer tonna. Meg kell javítani a könyvterjesztést általában. de elősorban a falu felé irányuló könyvterjesztést. Még ez évben javaslatot fogunk tenni a könyvek árának csökkentésére, az ívegységár bevezetésére, — mondotta, végül a feladatokat foglalta össze. — Tovább kell folytatnunk kultúrforradalmunk megbízható, eleven lendületű szervezését — mondotta. — Ezzel együtt még több. elvileg szilárdabb alapokon álló, de tapintatos segítséget kell adnunk a művészek alkotómunkájához, A költségvetést elfogadta. Bel- és külkereskedelmünk az áruellátás megjavításáért A bel- és külkereskedelmi tárca költségvetéséhez Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese szólt hozzá. — Az iparosítás, első ötéves tervünk végrehajtása, igen nagy feladatot rótt a külkereskedelemre mondotta. — A megnövekedett feladatokat általában sikerrel hajtottuk végre. Jelentősen megváltozott kiviteli forgalmunk összetétele, különösen megnőtt a gépipari, a finommechanikai és a híradástechnikai cikkek kivitele. Kivitelünk - (Folytatás a második oldalon,}