Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-19 / 144. szám

OÉLMflGYJSRORSZÍG 2 _ SZOMBAT. 1954. JŰNIUS 19. a—wimi i hím mi. emu* (Folytatás az első oldalról.) mintegy nyolcvan százalékkal ma­gasabb, mint az 1949 évben. — Az utóbbi években nem szor­galmaztuk az élelmiszeripari és könnyűipari termelés fejlesztésé­hez szükséges nyersanyagok, to­vábbá a mezőgazdasági termelést szolgáló gépek és anyagok behoza­talát. — 1954 első negyedévében a la­kosság élelmiszerellátásának hely­zete — a húsellátástól eltekintve — lényegesen jobb volt, mint az el­múlt évben, 1954 első negyedéhen 7 száza­lékkal több zsirszalonnát, 34.2 százalékkal több finomlisztet. 6.5 százalékkal több cukrot, 15.4 százalékkal több cukorkát. 47.8 százalékkal több vajat és 58 százalékkal több csokoládét ho­zott forgalomba a kereskedelem. — Jelentékeny mértékben meg­javította az élelmiszerellátást a piaci forgalom növekedése. — Jelentősen megjavította a la­kosság élelmiszerellátását az is, hogy számos, a forgalomból már régóta hiányzó importcikkeket hoz­tunk forgalomba, mint kakaó, va* niliarúd, mazsolaszőlő, narancs stb. — A lakosság élelmiszerellátása azonban móg nem minden cikkben kielégítő. Elsősorban nehézségek mutatkoztak a húsellátás, főként a sertéshúsellátás terén. Ugyanígy nehézségek voltak kisebb mérték­ben a tej- és tejtermékek, főként a Addig, amíg például, ezév ja­nuárjában 37 százalékkal volt magasabb a ruházati cikkek el­adása a mult év januárinál, áprilisban már 71.4 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év áprilisában. Különösen gyorsan növekedett a ruházati cikkek eladása falun. Nagy Dániel a továbbiakban a közétkeztetés kérdésével foglalko­zott. — Jolantőseti növekedett a köz­étkeztetés forgalma is — mondotta. Ezév áprilisában 25.7 százalókkal volt magasabb, mint a mult év áp. rilisában. Ezen belül 32 százalék­kal növekedett a vendéglátóipar forgalma. — Az üzomélelmezés az elmúlt időszakban ugyancsak jelentősen fejlődött. Az üzemi konyhákban az éttermi felszolgálást az olmnlt másfélév alatt 846 üzemegységbe vezették be. Ugyanezen idő alatt az üzemi büffék száma több mint háromszorBára emelkedett. — A vidéki és főleg a falnsi kereskedelmi hálózat viszonylagos elmaradottságának felszámolása már az elmnlt érv második felébon meg­kezdődött. A lakosság igényeinek megisme­rése, közvetítése az ipar felé, az áruk helyes elosztása igen nagy rugalmasságot, önállóságot köve­tel meg n kereskedelmi tél, a vállalatoktól és ríumtóL A kereskedelmi munka színvonalának emelése érdekében a szak­vajellétásban is. A nehézségele ál- mlnlsztérinm költségvetése jelen­lattenyésztésünk nem kellő mérté- ~ kű fejlődésével vannak kapcsolat­ben. — Megnőtt a lakosság kereslete ® ruházati cikkek iránt. tős összeget irányoz elő a képzés növelésére. Nagy Dániel végül elfogadta a bel- és külkereskedelmi miniszté­rium költségvetését. felelősségteljes feladat vár a Be­ruházási Bankra. A költségvetésünkben kitűzött feladatok megvalósításának elő­feltétele az állampolgári kötele­zettségek teljesítése minden tekin­tetben, így különösein az adófizetés terén is. Költségvetésünkben a lakosság adói, a bevételek mindössze 8 százalékát teszik ki. Az 1953. évi költségvetés e címen négymilliárd 220 millió forintot irányzott elő Ezévben kisebb összeg, hárommil­liárd 690 millió forint szerepel, ami a mezőgazdasági lakosságnak nyúj­tott adókedvezmények következ mónye, s visszatükrözi pártunk és kormányunk politikáját, a dol­gozó parasztság anyagi helyzete megjavítására való törekvését. A mezőgazdasági termelés nagy­mértékű és gyorsütemű fellendíté­se népgazdaságunk döntő központi feladata. Ennek érdekében a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló beruházások összege az előző év­hez képest a kétszeresére emelke­dett. Ebből jelentős összegű hitei áll rendelkezésre a termelőszövet­kezetek beruházásai támogatására. Az egyéni parasztság szintén szú­mos kedvezményben részesült már ezideig is. Az egyéni parasztság további támogatását szolgálja, hogy a pénzügyi tárca költségvetésében dolgozók- előirányzott hitelekből gazdasága a müiiszté- fejlesztése és szociális viszonyai megjavítása céljából, kedvező fel­tételek mellett juthat kölcsönhöz a siló és öntözőtelepek létesítésé­re, a tartalékföldek megművelésé­re, a faluvillamosítás és a falusi lakóházépítés előmozdítására. Éjiipasú kereskedelmi kapcsolatok kialakítása Bognár József bel- és külkeres­kedelmi miniszter emelkedett ez­után szólásra. Először a külkeres­kedelemről beszélt. A Szovjetunióval és a népi de­mokratikus országokkal az elmúlt évek során részben hosszúlejáratú külkoreskedélmt szerződésekben rögzített újtípusú gazdasági kap­csolatokat alakítottunk ki — mon­dotta a többi között. Az a nagy segítség és sokoldalú támogatás, amelyet az állami és gazdasági építés minden te­rületén a Szovjetuniótól kap­tunk jelentős részben a kül­kereskedelmen keresztül való­sult meg. 1954-bem a Szovjetunióval való ke­reskedelmi forgalmunk égisz kül­kereskedelmi forgalmunknak mint. egy 30 százaléka. A többi demokratikus országok­kal folytatott kerwikodolmünk is örvendetesen növekedett az elmúlt évek során. A demokratikus or­szágok sorából külön szeretném kiemelni a népi Kínát, amcllyol a felszabadulás előtt úgyszólván nem volt kereskedelmi kapcsolatunk, ma viszont jelentős úrucsercforgal­inunk van. A demokratikus országokkal való gazdasági kapcsolatok elmélyíté­so mellett erőteljesen fejleszteni kívánjuk külkereskedelmi kapcso­latainkat a tőkés országokkal. 1954-cs népgazdasági tervünk a tőkés országokkal folytatott külkereskedelmi forgalom je­lentős megnövekedését irá­nyozza elő mind import, mind export vonatkozásban. Számos tőkés országgal bonyolí­tottunk forgalmat szerződéses vi­szony alapján és kereskedünk mint­egy 79 országgal. — Az elmúlt hónapokban a la­kosság ellátásának megjavítása ér­dekében közel 10 ezer magánkeres­kedői iparengodélyt adtunk ki. — A kereskedelem az elmúlt évek során beérte azzal, hogy elossza a kereskedelmi hálózatban az ipar által gyártott, a lakosság keresle­tének helyenként megfelelő, helyen­ként meg nem felelő árukat. Pedig a kereskedelem egyik legfontosabb feladata éppen az, hogy elhatározó módon befolyá­solja az ipari és mezőgazdasá­gi termelést, különösen a fo­gyasztási cikkek termelését és az egyes új áruféleségekét, az áruk minőségének megjavítása, ért. az áruk választékának bő­vítéséért vívott állandó harcá­val serkentse az ipart több, jobb és szebb áru termelésére. — A következő években teljes erővel igyekszünk a nagy hagyo­mányokkal rendelkező magyar vendéglátóipart és cukrászatot to­vább erősíteni, a hálózatot fejlesz teni és mivel most már erőnkből erre is futja, több külföldi város­ban nyitottunk ós nyitunk jövőben is magyar éttermeket, magyar sza­kácsokkal és népi zenével, — hang­súlyozta a továbbiakban. — Most az a legfontosabb fel­adatunk —. fejezte be szavait —, hogy a kormányprogramm szelle­mében hosszú évekre szólóan ki­dolgozzuk a kereskedelem és a fo­gyasztási iparágak fejlesztési ter­veit, megszüntessük a túlzott cen­tralizáltságot, tág lehetőséget ad­junk az öntevékenység, az ötletes­ség, az ízlés, a tehetség kibontako­zásának, tudományosabb alapokra helyezzük a kereskedelmi munkát, ápoljuk a jó hagyományokat és fejlesszük a kereskedelem szí,nvo­nalát, hogy kivívjuk a szocialista kereskedelem száimára a legna­gyobb dolgot: dolgozó népünk sze­retetét és megbecsülését. A bel- és külkereskedelmi mi­niszter beszéde után szünet kö­vetkezett. Szünet után Papp Sándor, a deb­receni ruhagyár sztahánovistája szólalt fel, majd Borosos Ida ceg­lédi tanítónő az oktatásügyi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. i\feodes-France megkapta a kormányalakításhoz szükséges többségei Párizs (MTI). A francia nemzet­gyűlés pénteken hajnalban sza­vazott arról, hogy megadja-e a kormányalakításhoz szükséges több­séget Mendes-Francenak. Mint az „AFP" hírügynökség jelenti, a sza­vazás eredményét magyar időszá­mífKás szerint pénteken 2.55 óra­kor hirdették ki. Mint ismeretes, az alkotmány értelmében e kor­mányalakításhoz legalább 314 sza. vazat szükséges. A szavazás hivatalos eredménye a következő: Leadtak összesen 466 szavazatot. Mendes-Frcmce beiktatása mel­lett szavazott 419 képviselő, el­lene 47 képviselő. 154 képvise­lő tartózkodott a szavazástól. A Francia Kommunista Párt szavazataival támogatta Mendes­France. beiktatását. Memdee-Franoe a szavazás ered­ményének kihirdetése után felke­reste Coty köztársasági elnököt, akivel közölte a nemzetgyűlés dön­tését. Az újságíróknak adott nyi­latkozatában kijelentette, hogy pénteken reggel megteszi az első lépéseket a kormány meg­alakítására és „igyekezni fog a lehető leggyorsabban eljárni." Arra a kérdésre válaszolva, hogy mik a tervei a genfi értekezletet Illetően, Mendea-Franco megje­gyezte, hogy „mindenekelőtt a kor* mányt kell megalakítani". Maurice Fabry, az „AFP" hírma­gyarázója kommentárjában meg­állapította, Mendes-France azért kaphatta meg a beiktatáshoz szük­séges többséget, mert világosan közölte: „Meg akarja valósítani az indokínai békét ós ez a 6zúndéka kedvező visszhangra talált a nem­zetgyűlés soraiban". Az „AFP" jelentése szerint Mendes-France már összeállította tervezett kormánya névsorát és minisztereit pénteken délben akarja bemutatni a köztársasági elnöknek. A miniszterelnök a jö­vő hét elejéin akar megjelenni kor­mányával a nemzetgyűlés előtt, A szavazatok pártok szerinti megoszlásáról eddig még nen» ér­kezett jelentés. A francia nemzetgyűlés hadügyi bizottsága az „Európai védelmi közösség" szerződésének ratifikálása ellen foglalt állási Sebes István elvtárs felszólalása r A költségvetési vita utolsó fel­szólalója Sebes István, az Állami Ellenőrző Központ elnökhelyettese volt. Költségvetésünk a magyar nép javát szolgáló intézkedések össze­foglalása — mondotta. — Végre­hajtása nagy feladatot és kötele­zettséget ró a minisztériumok és vállalatok vezetőire, különösen pe­dig a helyes gazdálkodás és taka­rékosság legfőbb őrére, a pénzügy­minisztériumra. Egyet kell érteni Olt elvtársnak pártunk III. kongresszusán tett ki­jelentésével, hogy „elérkezett a leg­főbb ideje annak, hogy a pénzügy­minisztérium és a pénzügyi szer­vek a forinton keresztül történő ak­tív ellenőrzést az eddiginél követ­kezetesebben alkalmazzák és tevé­kenyebben lépjenek fel a felelőt­len gazdálkodással szemben. Komoly szerep jut a pénzügyi el­lenőrzés rendszerében a bankok­nak, amelyeknek irányítását a pénzügyminisztérium látja el. Sebes István a továbbiakban hangsúlyozta: Pénzügyi rendszerünkben és gazdasági életünkben bátor Kczzcl kell hozzányúlni az el­burjánzott, túlméretezett büro­kratikus adatszolgáltatás és nyilvántartások csökkentéséhez. Könyvvitelünknek és statiszti­kánknak egyszerűnek, áttekinthe­tőnek, gyorsnak, bürokráciától mentesnek kell lennie, hogy való­ban n vezetés, az irányítás és az ellenőrzés eszköze legyen. A nép­gazdaság, valamint a kulturális és szociális intézmények fejlesztésére fordított összegleket minél célsze­rűbben és takarékosabban kell fel­használni. Ebben a tekintetben a A kötelező állami biztosítás a természeti csapások által gaz­daságában okozott kár gyors Jóvátevésére nyújt módot. A biztosítási dijak mult évben végrehajtott mérséklése egy évre számítva 9.7 millió forint megta­karítást jelent dolgozó parasztsá­gunk számára. A kártérítési öez­szogek emelése pedig azt jelenti — ha a mult évi károk mértékét vesszük alapul —, hogy ez évben 37 millió forinttal több kártérítés­ben részesedik a mezőgazdasági la­kosság. Dolgozó parasztságunk jólétének növekedésére mutat az a mozga­lom. amelyet Vaskút község kez­deményezett egyéni takarékosság népszerűsítésére. Sebes István felszólalását így fe­jezte be: Minthogy a pénzügyminisztérium biztosítékot nyújt arra, hogy a rá­bízott feladatokat pártunk és kor­mányunk célkitűzéseinek megfele­lően meg tudja valósítani, a költ­ségvetéssel egyetértek és javaslom elfogadását. Ezután több javaslat hangzott el, majd szünet következett. Szünet után N ez vál Ferenc, a gazdasági és pénzügyi bizottság előadója ismertette a bizottság ja­vaslatát. A gazdasági és pénzügyi bizott­ság a költségvetési vita során el­hangzott javaslatokat megvizsgálta és javasolja, hogy azokat az or­szággyűlés fogadja el. Ennek megfelelően s kiadások emelkednek a helyi tanácsok elő­irányzatánál a gazdasági ágazatban 12 millió forinttal, a kulturális ága­zatban 10 millió forinttal, a szo­ciális ágazatban nyolc millió fo­rinttal. A szociális ágazat ezen­kívül a gyermeküdültetésre fordí­tott további öt millió forinttal fog emelkedni. A bevételek a helyi tanácsoknál emelkednek 30 millió forinttal. A kohó- és gépipari minisztérium forgóalapbefizetése a költségvetés­be 80 millió forinttal nő. A kiadások növekedése tehát ösz­szesen 35 millió forint. A bevételek emelkedése összesen 110 millió. A költségvetés egyenlege 75 millió forinttal emelkedik. A javasolt mó­dosítások alapján a költségvetés fő összegei a következőképpen alakul­nak: Bevételek 49.794.413 000 Ft. Kiadások 47.925.721.000 Ft. Egyenleg 1,868.692.000 Ft. A gazdasági és pénzügyi bizottság javasolja az országgyűlésnek a költségvetés fentiek alapján törté­nő elfogadását. Ezután az országgyűlés egyhangú lelkesedéssel a javasolt módosítá­sokkal együtt általánosságban s részleteiben elfogadta az 1954. évi állami költségvetést és az 1953. évi állami költségvetés végrehajtá­sáról szóló jelentést, majd áttért a büntető perrendtartásról szóló 1951. évi III. törvényt módosító Párizs (MTI). Az „AFP" hír­ügynökség közli, hogy a francia nemzetgyűlés hadügyi bizottsága 29 szavazattal 13 ellenében, egy tartózkodással elvetette az „Euró­pai védelmi közösség" szerződésé­nek francia részről történő ratifi­kálását. Hz MRP nem vesz részt az új francia kormányban Párizs (MTI). A francia nemzet­gyűlésben megtartott szavazás előt az MRP úgy döntött, hogy tar­tózkodik a szavazástól. Ugy tudják azonban, hogy mint­egy 10 MRP-képviselő mégis Mendes-France mellett szava­zott. Valószínű, hogy a pártvezetőség eljárást indít majd ezek ellen a képviselők ellen a „szavazási fe­gyelem" megsértése miatt. A nemzetgyűlés MRP csoportja a szavazás eredményének közzété­tele után azonnal ülést tartott és elhatározta, hogy nem vesz részt Mendes-France kormányában. Július 1-től július 20-ig kedvezményes fuvart kaphatnak a tsz-ek a gabona behordásához A TEFU-gépkocsikra vonatkozó igényeket a tsz-ek sürgősen jelent­sék be a megyei tanácsok közleke­dési csoportjánál. A bejelentésben A minisztertanács határozata alapján az illetékes minisztériumok intézkedtek arról, hogy az elegen­dő szállítóeszközzel nem rendelke­ző termelőszövetkezetek július 1-től július 20-ig a gabona behordáshoz és az ezzel kapcsolatos visszfuva­rolchoz a gépkocsik teljes kihasz­nálása mellett — kedvezményesen TEFU-gépkocsikat vehetnek igény­be. A kedvezményes díjtétel áru­tonnakiloffnéterenkint 3 forint, fel kell tüntetni a tsz nevét és cí­mét, a fuvarozásra váró terményt, annak súlyát, ezenkívül meg kell jelölni a szállítóeszköz szükségle­tet és az igénybevétel időtartamát: A rendes díjtételek mellett igény­bevehető fogatokat ugyanilyen mó­don a megyei tanácsoktól * kell kérni; pénzügyi szervek közül különösen törvényjavaslat tárgyalására, Molnár Erik elvtárs beszéde Molnár Erik, a legfelsőbb bíróság elnöke volt a törvényjavaslat elő­adója. A novella a szocialista jog­alkotás szellemének megfelelően, arra törekszik — mondotta többek között, — hogy az állampolgárokat minél teljesebben biztosítsa az alap­talan zaklatásoikkal szemben. Ezért sok vonatkozásban kiterjeszti a büntető eljárási biztosítékokat, ki­tágítja a védelemhez való jog ér­vényesülésének körét és ezenkívül is számos olyan rendelkezést tar­talmaz, amely elejét veszi annak, hogy kellően meg nem alapozott ügyek kerüljenek bírói tárgyalásra. Az új ügyészségi szervezet meg­alkotásával az ügyészség elsőrendű feladata a törvényesség feletti fel­ügyelet lett. A novella elsőrendű feladata tehát ezzel kapcsolatban az, hogy a bűnvádi perrendtartás rendelkezéseit összehangba hozza az ügyészség új jogkörével. A büntető perrendtartás novel­lája — a korábbi szabályozástól eltérően — kimerítően felsorolja b nvomozé-hatóságokat. A nyomozó­hatóságoknak ez a felsorolása any­nyit jelent, hogy a bűnügyekben nyomozást kizárólag ezek a ható­ságok végezhetnek, illetőleg a nyo­mozásban más államigazgatási ha­tóság csak e nyomozóhatóságok jó­váhagyásától függően, vsgy azok esetenkénti megbízása alapján mű­ködhetik közre. Ez fontos bizto­sítéka a törvényességnek. A nyomozás a vádirat megszer­kesztésével fejeződik be. Itt a tör­vényesség különleges védelmét a novellának az a rendelkezése szol­gálja. amely szerint az egyéb nyo­mozóhatóságok által készített vád­iratot az ügyésznek jóvá kell hagy­nia és az ilyen vádiratot is az ügyész nyújtja be a bírósághoz. Az ügyészségről szóló törvény­erein rendelet értelmében a legfőbb ügyész a törvényesség legfőbb őre. a büntető eliárás­ban kiemelkedő szerepet játszik. A legfőbb ügyész emel vádat a legfelsőbb bíróság előtt kiemelkedő fontosságú ügyekben elsőfokon in­duló eljárásában és ugyanő látja el a vád képviseletét a legfelsőbb bíróság, mint fellebbezési bíróság előtt, A szocialista törvényességgel leg­szorosabban összefügg a legfőbb ügyésznek az a joga, liogy tör­vényességi óvást emelhet a legfel­sőbb bíróságnál. Az új ügyészi szervezet megal­kotása mellett bírósági szervezeti törvényünk az a második igen fon­tos jogszabály, amely szükségessé tette a büntető eljárási jog szabá­lyainak módosítását. A büntető perrendtartás novellája a szerve­zeti törvény elvi útmutatásait át­viszi a büntető eljárás gyakorla­tába. A bíróságok összetételét illetően a büntető perrendtartás novellája ugyancsak a bírósági szervezeti tör­vény rendelkezéseit valósítja meg amikor kimondja, hogy az elsőfokon eljáró bíróságok egy hivatásos bí­róbői és két népi ülnökből, a má­sodfokon eljáró bfróságok pedig három hivatásos bíróból álló taná­csokban működnek. A javaslat rendelkezései kivé­teles helyzetet biztosítanak a legfelsőbb bíróság számára, le­vonva annak következményeit, hogy a legfelső bíróság a Ma­gyar Népköztársaság legfőbb bírói fóruma. A novella a legfelsőbb bíróság mellett a legfelsőbb bíróság elnö­kének a jogkörét is jelentős mér­tékben" kibővíti. Molnár Erik felszólalásával a pénteki ülés végetért. Az ország­gyűlés munkáját szombaton dél­előtt tíz órakor folytatja. A szom­bati ülés napirendlén a büntető­perrendtartásról szóló 1951. évi III. törvényt módosító törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt módosító törvényjavaslat, vals mint a belkereskedelmi minisz­térium és a külkereskedelmi mi­nisztérium felállításáról szóló tör­vényjavaslat tárgyalása szerepel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom