Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-18 / 143. szám

DÉLMAGYARORSZAG PÉNTEK. 1944. JÚNIUS 18. (Folytatás az első oldalról) formütrágya termelésünket pedig 9.9 százalékkal emeljük az előző évi teljesítéssel szemben. A dolgozók egészségvédelme céljából a gyógyszeripar termelése mintegy 26 százalékkal emelkedik az előző évhez viszonyítva. Sok új gyógyszer termelését kezdjük meg az idén. Ezek hatásosságukban felülmúlják az eddigieket. — Fokozzuk a közszükségleti cikkek termelését is — folytatta. Ennek érdekében n nehézipar mintegy 20 százalékkal több fogyasztási cikket biztosít a dolgozók közvetlen szükségleteinek kielégítésére. — A falu életnívójának, kulturális fejlesztésének emelését szolgálja 80 újabb falu villamosítása. Az új szakasz gazdaságpolitikájának megvalósítását irányozza elő a költségvetés a falu és mezőgazdaság villamosításával, amelyre 33 millió forintot fordítunk. — Ipar vezetőinknek — mondotta ezzel kapcsolatban — szakítani kell eddigi módszereikkel és amellett, hogy a tervet teljesítik, a gazdaságosság kérdéseit is szem előtt kell tartani. Pollák Mihály, az iszkaszent györgyi állami gazdaság kombájnvezetője a kohó- és gépipari minisztérium költségvetéséhez szólt hozzá. — Örömmel várjuk azoknak nz új mezőgazdasági gépeknek meg szerkesztését és gyártását, amelyeket a Szovjetunió tapasztalatainak felhasználásával mérnökeink és szakmunkásaink készítenek a mezőgazdaság számára. — Mi, mezőgazdasági dolgozók azon leszünk, hogy jól felhasználjuk a gépeket, megtanuljuk azokat megnyergelni, jól kihasználni, ápolni, karbantartani és javítani, hogy a gépek segítségével még több ée jobb mezőgazdasági terméket termeljünk a® ipar ellátására, a mezőgazdasági és ipari dolgozók, egész dolgozó népünk jólétének emelésére. A gépgyártás a mezőgazdaság további gépesítéséért Ezután Zsofinyecz Mihály kohóes gépipari miniszter mondta el hozzászólását. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az 1954. évi népgazdasági terv komoly feladatok elé állítja & kohó- és gépipari minisztériumot, a kohó- és gépipar valamennyi dogozóját. E feladatok megvalósítása érdekében nagyarányú átcsoportosítását kellett és kell végrehajtani a kohó- és gépiparban is a termelés, a munkaerő cs a beruházás vonalán egyaránt. Mezőgazdasági gépiparunk fejlődött ugyan a felszabadulás előtti helyzethez képest, — folytatta, — de ez a fejlődés nem volt elegendő ahhoz, hogy a hatalmasan megnőtt igényeket ki tudja elégíteni. A mezőgazdasági kis- és nagygépek gyártása vontatottan indult meg. A nehézségek ellenére a tervezettnél lényegesen többet állítottunk elő fogatos ekéből, fogatos lókapából, magtakaróból és nehézboronából, szecskavágóból, répavágóból, fogatos vetőgépból és több más kisgépből. Egyes vezetőink mind a minisztériumban, mind az üzemekben nem fordítottak elég gondot a minőség szüntelen javítására. Ezen az állásponton sürgősen és gyökerében változtatni kell. Szép eredményeket értünk- el a gépállomások patronálása, megsegítése terén is — folytatta. •— A kohó- és gépipar 119 vállalatának dolgozói 180 gépállomást és megyei gépjavító műhelyt patronálnak. Vállalataink segítsége nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a gépállomások az előírt határidőre ki tudták javítani gépeiket. Most ezt a mozgalmat tovább fejlesztjük és kiterjesztjük a termelőszövetkezetek támogatására is. További fontos feladatunk a lakosság fokozottabb ellátása, a közszükségleti cikkek nagytömegű gyártása, — hangsúlyozta ezután: — Különös gondot kívánunk fordítani arra, hogy az eddiginél jóval nagyobb mennyiségben gyártsuk azokat a szerárukat, közszükségleti és háztartási cikkeket, amelyeket dolgozó parasztságunk keres. Nagyobb gondot kell fordítani a közszükségleti cikkek minőségére is. Komoly feladatokat kell megoldanunk exporttervünk teljesítése érdekében is. Gépipari exportunkat — mondotta — nemcsak fokoznunk kell, hanem bizonyos mértékig meg kell változtatni összetételét is. Exportunk irányvonalának a jövőben döntő mértékben a munkaigényes gyártmányok felé kell Irányulnia. Beszéde befejző részében az önköltség csökkentésével és az anyagtakarékossággal foglalkozott. Minden erőnkkel azon leszünk — fejezte be szavait, hogy a párt útmutatását követve, a párt vezetésével és segítségével leklizdjiik -hibáinkat és becsülettel teljesítsük az előttünk álló feladatokat. A költségvetést általánosságban és részleteiben ls elfogadom. (Taps) Zsofinyec Mihály kohó- és gépipari miniszter felszólalása után szünet következett. Eredmények és feladatok az építőiparban Szünet után elsőnek Bonta József, a sztálin városi mélyépítő tröszt főmérnöke szólalt fel, Elmondotta, hogy a kormányprogramm végrehajtása során az építkezések területe a nagyipari létesítmények vonaláról részben eltolódik — hazánk lakosságát közvetlenebbül érintő — lakás és mezőgazdasági építkezések területére. Ez azt jelenti, hogy a korszerű nagyüzemi építési módszereket és t tervezést át kell ültetni az egyes ipari centrumokba koncentrált munkahelyekről az ország egész területen csaknem egyenletesen szétszórt i'isf-bb és legkülönbözőbb fajtájú ''pitkezésekhez. Lényegesen olcsúb!:an lehetne építeni, ha a kivitelezési tervek az építkezés megindulása előtt r- kivitelező rendelkezésére állnának. A kivitelezőknek átadott költség\ etések gyakran hiányosak, vagy nem számolnak eléggé a helyi adottságokkal. Hiba. az is, hogy a különböző lervező intézetek nem egységes eljárással kalkulálnak és így a kivitelező vállalatok építési költségeinek könyvelése sem lehet valamennyivel azonos felépítésű. Előttünk álló feladat még a munkahelyi önköltség mérésének leegyszerűsítése. Mindezek elősegítették, hogy a munkák gazdasági helyzetéről világos, tiszta képet kapjunk. Ez pedig minden takarékosság nélkülözhetetlen előfeltétele. Hiányosság még mindig a több helyen fennálló közönyösség az anyagpazarlással szemben. A még meglévő hibáink, hiányos1 ágaink mellett jelentős előrehaladást tettünk az építőiparban, komoly eredményeket értünk el. Az cr-'itőipar utóbbi években a hatalmas beruházások egész sorát valoi'otla meg. Tovább emelkedett a 1 ztJti vezetés színvonala is. A mi költségvetésünk nyugodt, békés építőmunka költségvetése. azé, mely nem ismeri a keserű munkanélküliséget, mely biztos kenyeret és naponta mind több új lakást, otthont ad népünknek. Ezért az 1954. évi költségvetést helyeslem és elfogadom — fejezte be szavait. Ezután Szíjártó Lajos építésügyi miniszter szólalt fel. Bevezetőben az építőipar eddigi eredményeit ismertette. Körülbelül 65 új, 85 korszerűsített gyár, négy hatalmas erőmű, kilenc új ipari kutatóintézet, három uj egyetem, a Nép- 1 ráti segítsége tette lehetővé azt, I nikájának és technológiájának gj'östadion, többszáz középület cs több tízezer új lakás bizonyltja a szocializmus építésének első kezdeti eredményeit, a népünkben rejlő hatalmas alkotó-erő megtestesülését. Ma már nincs országunkban egyetlen ismert város, ah >1 legalább egy-két új ipari épült; ne épült volna. Az építőipart rövid néhány év alatt kellett a mai színvonalra felfejleszteni, a kézműiparból nagyipari módra dolgozó iparrá tenni. Pártunk állandó támogatása és a Szovjetunió hosszú, évtizedes tapasztalatainak felhasználása, bahogy az építőipar pár év alatt 250 ezer dolgozót számláló, gépesített nagyiparrá változhasson. Az építőipar műszaki színvonala az elmúlt évek alatt nagyot fejlődött. Az épületelemek gyártása terén is komoly javulás állott be. A szovjet tapasztalatok alapján több helyen bevezettük a szalagrendszerű gyorsépítkezést és más új eljárás alkalmazását. Megkezdődött a salakbetonkövek gyártása, a salakbetonkövekből való lakóházak építése. Jelenleg döntővé vált — folytatta — a tömeges lakóépületek, szociális, kulturális építkezések techkeres átalakítása. Az új gazdaságpolitika megköveteli a szigorú takarékosság elvét az építőipari adminisztráció terén is* Az adminisztratív apparátus leegyszerűsítése, a felesleges közbeiktatott szervek leépítése, azonkívül, hogy jelentékeny anyagi megtakarítással jár, egyben harcot jelent a bürokrácia ellen is. Meg kell javítani magának a minisztérium apparátusának munkáját is. A központi apparátus elsősorban műszaki segítséget kell, hogy nyújtson az építőiparnak és csak másodsorban tölti be az ellenőrzés funkcióját. A dolgozók jóminőségíí lakásokat várnak az építőipar dolgozóitól Az ipari építkezések csökkentésével a lakóépítkezések volumenje hatalmasan megnövekedett •— mondotta. — A lakás, és ezzel összefüggő kommunális építkezések öszszege az 1953 évi 613 millióval szemben a folyó évben több mint másfél milliárdra növekedett. A szociális és kulturális építkezések volumenje 335 millióról 830 millióra növekedett. 1954-ben az építésügyi minisztérium 6zervei körülbelül 15 ezer lakást kötelesek befejezni és használatra átadni, azonkívül a második félévben nyolcezernyolcszáz, 1955-re átmenő lakásépítkezést kell megkezdjenek. Az építőipar dolgozói életszínvonalának emelése érdekében pártunk és kormányunk az új gazdaságpolitika szellemében igen komoly bérügyi intézkedéseket tett, amelyek együttesen 150 millió forint pótjövedelmet jelentettek az építőipari dolgozók részére. A felsorolt eredmények mellett — folytatta — az építőiparnak komoly hiányosságai is vannak, amelyeknek kiküszöbölése az elkövetkezendő idők fő feladatát képezi. Mindenekelőtt a tervezés terén komoly esztétikai és gazdasági hibák vannak. Komoly hiányosságai vannak az építőiparnak az építkezés költsége és önköltsége területén is. Az 1954. évi nagy lakásépítkezési tervet minőségi munkával kell megvalósítani, mert a dolgozók szép. kényelmes száraz és jóminőségíí lakásokat várnak az építőipartól. Ehhez arra van szükség, hogy az építőmunkások szákmai képzettségét minden rendelkezésre álló eszközzel emeljük, a műszaki vezetés színvonalát megjavítsuk, a munka átvételének ellenőrzését megszigorítsuk. Az anyagtakarékosság terén is sok a teendő az építőiparban* Az építőiparnak — mondotta Végül — minden lehető intézkedést meg kell tennie, hogy a mezőgazdasági építkezések teljes egészükben határidőre elkészüljenek. Az építésügyi minisztérium a maga részéről minden intézkedést megtesz, hogy ezeket a feladatok megoldja. ' Kikillai Sándorné a vári kötöttárugyár dolgozója volt a következő felszólaló. Felszólalása elején azzal foglalkozott, hogy a könynyüipar dolgozói n kormányprogramm óta nagy eredményeket értok cl a fogyasztási cikkok termelésében. A termékek egész sorában az elmúlt cvhez képest nagymértekben megnőtt a lakosság részére gyártott áruk mennyisége. Az igazgatási és különféle költségeknél is van még sok lazaság — mondotta. — A fogyasztási cikkeket gyártó állami iparnak és a helyiiparnak közös vezotésben való összevonása nagy lehetőségeket nyújt arra, hogy a lakosság igényeinek kielégítésében a két termelőágazat munkáját a minisztérium jobban összehangolja. Befejezésül a könnyűipari tárca költségvetésének egyes tételeivel foglalkozott, majd így folytatta: A magam részéről úgy látom, liogy az előterjesztett költségvetés előirányzatai elősegítik és gazdaságilag alátámasztják azokat a nagy feladatokat, amelyek a kormányprogramm végrehajtásában a könnyűiparra hárulnak. Éppen ezért az előterjesztett költségvetéssel egyetértek és annak elfogadását javaslom. A csütörtöki ülés utolsó szónoka Miszner Gyula sztahánovista mozdonyvezető volt. Bevezetőben arról a hősi helytállásról 6zólt, amellyel a közlekedés dolgozói az elmúlt kemény télen biztosították a viszonylag zavartalan forgalmat. Beszédének további részében a közlekedés- és a postaügyi tárca feladatairól szólott. Miszner Gyula felszólalásával a csütörtöki ülés végetért. Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. A pénteki ülés napirendjén az 1954. évi költségvetés, a költségvetési törvényjavaslat, valamint az 1953. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés vitájának folytatása, valamint a büntető perrendtartásról szóló 1951 évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat szerepel. A csütörtöki ülést Rónai Sándor zárta be. Párizsi lap Bidault Genfbe utazásáról Párizs (TASZSZ). Ismeretes, hogy Georges Bidault, a volt Lanielkormány külügyiminisztere június 16-án Genfbe repült, hogy — amint az „AFP" írja — „találkozzék Edennel, mielőtt az angol külügyminiszter az Egyesült Államokba utazik." A ..Paris-Press-l' Intransigeant" ezzel kapcsolatban a többi között a következőket írja: „Franciaország úgy döntött, hogy Genfben marad. Párizs számára valóban folyik tovább a tanácskozás. Ezt kívánja bizonyítani Bidault azzal, hogy Genfbe utazott, Csütörtökön hazatér Párizsba* , A francia miniszter Edennek és Bedell-Smith-nek minden valószínűség szerint megmagyarázza, hogy a francia közvélemény értetlenül fogadná az Egyesült Államok és NagyBritannia minden olyan kísérletét, amelynek az a célja, hogy végetérjenek az Indokinával kapcsolatos tárgyalások. Bidault hozzáteszi majd, hogy Franciaország számára mindaddig szó sem lehet az Indokinával kapcsolatos tárgyalások megszakításáról, amíg nem alakul olyan francia kormány, amely egyetért az ilyen döntéssel'^ Fogadás a prágai várban a fesfvéri kommunista pártok küldöttségei tiszteletére Prága (TASZSZ). A Csehszlovák Kommunista Párt központi bizottsága június 15-én fogadást rendezett a prágai várban a testvéri kommunista és munkáspártoknak a X. kongresszuson résztvevő küldöttségei tiszteletérc. A fogadáson megjelentek a Csehszlovák Kommunista Párt központi bizottsága politikai bizottságának tagjai, megjelent továbbá a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége, élén N. Sz. Hruscsovval, a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának első titkárával, a testvéri kommunista és munkáspártok küldöttségei, valamint N. P. Firjubin, a Szovjetunió csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és a népi demokratikus országok diplomáciai képviselői. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. 118. n . i, i A főtárgyalás megkezdése idején a városháza kaszárnyához hasonlított. Összes kapui, lépcsői, folyosói kutonákkal és csendőrökkel voltak tole. s az épületbe csak azokat engedték be, akik belépő-jegyet kaptak az ügyészségtől. Lent, a téren, ezrekre menő munkástömeg hullámzott. A rendőrség szakadatlanul hajszolta, oszlatta, hogy no csoportosuljon. A pletykás kávéházi uraknak és izgalmakra szomjas asszonyságaiknak, a tárgyalóterem kétszáz főnyi válogatott közönségének, némi csalódást okozott a tárgyalás első napja. Nem történt semmi érdekes. Minden arcot külön-külön megnéztek; a bíróságot, a vádlottakat, aztán egymást; ki van itt a „társaság"-ból! Az elején figyelmesen hallgatták a vádat ismertető királyi főügyészt, de oly istentelen hosszú ideig sorolta a törvénycikkek számait, paragrafusait és bekezdéseit, a hatvanegy vádlott nevét, korát, vallását, foglalkozását, hogy inkább beszélgetni kezdtek halkan, nehogy elszundítsanak a bőrpárnás üléseken. Tekintetük minden percben akaratlanul visszatért nz egész ügy legérdekesebb omberére, Kupás Kemény Jánosra, a fővádlottra. Kapás az első sorban ült két csendőr között, fekete posztó kabátban, pontosan a barnára fényezett, oltárru hasonlító etnöki emelvénnyel szemben, amelyen a bíróság foglalt helyet. Láthatóan izgatott volt. Gyakran meg. mozdult a helyén, s leginkább a padra könyökölve, kiborotvált állát az öklén támasztva figyelte a vádbeszédet. A hallgatók soraiban egy éltes hölgy odatolt ifjú lovafcj&hw, a .belosúgta a Jülóbo; KOVÁCS MIHÁLY REGÉNYE — Látja Dezsőkc, milyen gúnyosan fixírozza az ügyészt I — Csuk hunyorgat — súgta vissza Dezsőke. — Sérti a szemét a fény, mert a börtön homályához szokott hozzá. — De nz arca! Milyen konok! Nincs azon a megtörtségnek, vagy megbánásnak nyoma se. Figyelje csak! Valóságos grimaszt vág. Azt a csekély bizodalmat, amit letartóztatásakor a törvényesség érvényesülésébe, az osztálybíróság függetlenségébe és az igazságszolgáltatás részrehajlatlanságába vetett, a vizsgálati fogság rég kiűzte Kapás Kemény Jánosból. A túlzott, sőt képtelen, hazug vadak, amiket a főügyész olyan hosszan köpködött a szocialista egyletre, s személy szerint őreá, mint „föbűnösre", mégis meghökkentette. Most már meggyőződött róla, hogy azok az emberek, akik előtte ülnek az emelvényen, már előre elítélték. Mint a bajnok a harc előtt, úgy szemlélte úri ellenfeleit; a testes, do még nem pocakos, fejebúbján kopaszodó főügyészt; az elnököt, aki húsos orrára akasztott csiptetőszemüvegén keresztül nézett ki a világba. El volt szánva, hogy élete küzdelmeit most, ebben a pörben koronázza meg. Nagy lelki fölindulása szinte rá volt írva a börtönbon fehérre vált, büszke és dacos arcára, ezt azonban esak a tár .ii látták. Tamást, a másik három vizsgálati fogságossal együtt, ugyancsak nz c'ső padba, Kapás Kemény Jánog mellett ültették le. A másfélemeletnyi magas ablakokból rá.sj világosság az ő szemét is sértette, de amikor hozzászokott, egykodvücn, ásítozva nézegette a gyönyörű tanácsterem csipkés párkányait, márvány oszlopait, hatalmas csillárait, aranyos rámákban függő olajfestményeit. Életében most először volt ilyen pompás helyen ós a terem katolikus templomra emlékeztette. Akkor kapta föl a fejét ingerülten, amikor a vádlottak közt az ő nevét említették. Végre leült az ügyész, fehér zsebkendővel törölgetve homlokát és kopasz fejebúbját. Ezután az úgynevezett „panaszosokut" hallgatta kl a törvényszék. Rába Gáspárt, Leinitzer hadnagyot, Hubert csendörőrmestert, a munkástömegei mészárló huszárszázad parancsnokát, egyszóval a gyilkosokat. Rába kapitány keszeg csípőjét ringatva ment ki a pódium elé, megbiccentette a fejét egy kicsit, összeverte sarkantyúját, de mindezt úgy, olyan dölyfös öntudattal, mint aki a törvényszéki urakkal mindenben egyenrangúnak tekinti saját magát. Gyalázatosan hazug vallomása közbon egyszer hátrafordult, savószínű, fénytelen szemet rávetette Kapásékra ós azt mondta: — A salakja, íme itt ül. Ezek a főkolomposok, ezek lázították föl a esőcseléket. Kapás arca vérbeborult, fülállt, s közbe akart szólni, de az elnök fagyos szenvtelenség. gel leintette. A tárgyalás első napja végetért anélkül, hogy Kapás szólhatott volna. A közönség kitódult. Délután a helyi újság rendkívüli kiadását szétkapkodták, s a pör volt a városban az egyetlenegy beszédtéma késő éjszakáig. (Folytatjuk.}