Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-18 / 143. szám

PÉNTEK. 1954. JÚNIUS 18. 3 DELMÜGYQRORSZ&G Az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozói átvették a Csongrádmegvei Pártbizottság kitüniettt oklevelét Tegnap délután fél három órai kezdettel az Ujszegedi Kender-Len­szövő Vállalat dolgozói értekezle­tet tartottak, amelyen a Csongrád­megyei Pártbizottság nevében Ru­das Lászlóné elvársnő értékelte az üzem kongresszusi vállalásának teljesítését. A kongresszusi ver­senyben eddig soha el nem ért ered­mények születtek a vállalatnál. Má­jus havi tervüket 103.2 százalékra teljesítették. Az Ujszegedi Kender-Lenszövő­ben a tervek teljesítése és túltelje­sítése nem zárult le a kongresz­szusi versennyel. Az Ujszegedi Kender dolgozói is megindították a harcot a kongresszusi határozatok megvalósitásáért. Ez érződött Ma­rosi elvtárs szavaiból is, aki a vállalat vezetősége nevében ígérte, hogy az elkövetkezendő időben min. den erővel dolgoznak a kongresz­szus határozatainak megvalósítá­sáért. Az értekezleten Rudas elvársnő átadta az üzemnek a Csongrádme­gyei Pártbizottság kitüntető okle­velét. Az oklevelet a dolgozók öröm­mel fogadták, s az értekcaieten kéz­röl-kézre járt. A gépek haik mo­raja beszűrődött a kultúrterembe, ahol az értekezlet végei értével a résztvevők elénekelték az Inter­nacionálét. A jó begyűjtési eredményekért elnyerte a megyei tanács versenyzászlaját a Szegedi Városi Tanács A szegedi dolgozó parasztok a pártkongresszusra készülve egyre fokozták begyűjtési eredményeiizet. Különösen Szeged termelőszövet­kezetei mutatták a példát az áMam iránti kötelezettség teljesítésében. Jó munkát végeztek a Városi Tanács, a begyűjtési hivatal dolgozói, a begyűjtési állandó bizottság tagjai, s felvilágosító szóval is segítették a beadás jó teljesítését. Szeged város a kongresszus tiszteletére, a kongresszus napjaiban eleget tett öthónapi beadási kötelezettségének, sót túl is teljesí­tette azt. Esedékes beadási tervének kiváló teljesítéséért a Csongrádmegyei Tanács versenyzászlóját nyerte el a Szegedi Városi Tanács és a szegedi begyűjtési hivatal. Városunk különben a megye városai között folyó begyűjtési versenyben az első. A szép zászló átvételekor a tanács, a begyűjtési hivatal dolgozói megígérték, hogy a jövőben is jó munkával segítik elő Szeged beadási tervének teljesítését. / ^ y Német sebész-professzor látogatása Szegeden W. Félix berlini sebészprofesz­szor. aki a Magyar Tudományos Akadémia vendégeként érkezett Magyarországra és résztvett az aka­démia nagygyűlésén, június 22-én meglátogatja Szegedet és a szegedi sebészeti klinikát. Június 22-én, kedden délután 6 órakor a sebé­szeti klinika tantermében előadást is tart a nagynevű professzor a tri­geminus neuralgiáról. Félix pro­fesszor látogatását nagy érdeklő­déssel várják mind a szegedi, mind a szeged-környéki orvosok. R kongresszus határozatainak megvalósításáért — a félévi terv teljesítéséért Hírek a Szegedi Gőzfűrészből Pártunk III. kongresszusa meg­határozta a dolgozó nép előtt álló feladatokat. Minden tőlünk telhe­tőt meg kell tennünk a munka termelékenységének emelése, az önköltség csökkentése, a takarékos­ság és a dolgozókról való gondos­kodás terén. A Szegedi Gőzfűrész dolgozói a kongresszusi műszak­ban és az azt követő kongresszusi őrségen kiemelkedő eredményeket értek el; Az eredmények nem csök­kentek a kongresszus utáni idő­szakban sem. Az üzem dolgozói jó munkájukkal első júniusi dekád­tervüket 100.2 százalékra teljesítet­ték. Ezzel elérték azt, hogy egyes fontos cikkekben, mint a fenyő fű­részáru, a lakásépítkezésekhez oly fontos parkettaléc, valamint a don­gagyártásban a féléves tervet már túl is teljesítették. A hátralévő he­tekben pedig megszüntetik az első negyedév és az április hónapi le­maradást; A hulladékanyagok jobb kihasz­nálása lehetővé tette, hogy ebben a hónapban a Szegedi Gőzfűrész a tisztán hulladékból készült láda­termelését a munkaerő megkétsze­rezése mellett megháromszorozza. Két és fél napig ládatermeléssel több mint 4 köbméter import fű­részárut takarít meg az üzem nép­gazdaságunknak; Emellett kiváló minőségű tartós gyümölcsládákkal látja el a gyümölcs- és zöldségfcl­vásárló szerveket. Az üzem új rönkterének beállí­tása gyors ütemben halad; Az új rönktér mind jobban és jobban hozzájárul ahhoz, hogy a termelés tervszerűen történjék. Az üzembe most mindig olyan anyag kerül, amelyre a termelésben éppen szük­ség van. Az új rönktér megépítése elősegíti az önköltségcsökkentést is, mert az eddigi felesleges anyag­mozgatást megszünteti. Mivel ele­gendő hellyel rendelkeznek, nem kell várakozni a kirakodásnál sem. Ezzel szintén sok pénzt takarítanak meg. A rönktér építésénél szükség volna, hogy a felettes szerv, a Fű­rész- és Lemezipari Igazgatóság nagyobb támogatást adna az üzem­nek, mert késik az engedélyezés egy beruházás keretében létesíten­dő kövesút építéséhez. Igy a Sze­gedi Gőzfűrész dolgozói félve gon­dolnak arra az időre, mikor beáll az őszi esőzés és hiába lesz az üzemnek szépen osztályozott röng­tere, ha majd nem lehet a jármű­veknek a kövezett út hiányában közlekedni. A napokban adják át az üzem­nek az új fürdőt és öltözőt, melyet 140 ezer forintos költséggel építet­tek. A fürdőben a hideg-melegvi­zes tusok, mosdók biztosítják majd a tisztálkodást. A szép tágas, ké­nyelmes öltözőben, a dolgozók öl­töző szekrényekben tudják majd zárni ruhájukat. Ezentúl minden dolgozónak külön-külön szekrénye lesz? Barát János Végzik a növényápolást és készülnek az aratásra a Felszabadulás tsz tagjai Sikeresen szerepelt Budapesten a Tápéi Népi Együttes Az elmúlt hét végéin kétnapi vendégszereplésre Budapestre uta­zott a Tápéi Népi Együttes a Házi­ipari Szövetkezetek Országos Szö­fetségének meghívására. A népi líncegyüttes szép sikerrel szere­pelt és annyi tapssal jutalmazták a szereplőket, hogy azok nem győz­ték megköszönni. Fellépésük a há­ziiparosok IV. országos kongresszu­sának tiszteletére történt. Ezalka­lomból meg kell említeni, hogy a tápéi háziipari szövetkezet első az országban működő 116 hasonló szö­vetkezet között. Csendes Pálné lejelező Már délután 5 óra, de mégis ma­gasan fent a nap az égen. Néhány óra múlva hajlik csak estébe a nappal. Kinn dolgoznak még földjükön a Szeged-baktói Felsza­badulás tsz tagjai. Víg kedvű asz­szonyok rakják a fűszerpaprika palántákat, együtt a férfiakkal, s több tag a kukorica földet ekézi. Szépek a növények, s meg kell hagyni: gyommenteseb is. Sokkal, nagyon sokkal előbb állnak, mint az elmúlt évben ilyenkor. Persze azért minden erőre, minden kézre szükség van, hogy továbbra is szépen, tisztán tudják tartani a földet. Frank Jánosnéval, Bibusz Kálmánnéval is kint dolgozott a lánya és segítette a soros teendők elvégzését. Eljárt már az idő Zsarkó Istvánné és Bárkányi Györgyné felett, de mégis ültették a fűszerpaprikát. A minap fontos esemény volt a tsz-ben, — nyírták a juhokat. Árendás György elvtárs, a tsz elnö­kq örömmel mondja, hogy a ju­•hászat szép hasznot hozott. Egy-egy birkáról átlagosan 5 kiló 20 deka gyapjút nyírtak, s ez jó eredmény. A szövetkezetiek 14 mázsa 75 kiló ÍH> deka gyapjút adtak át és 55 ezer 792 forint 70 fillért kaptak. Hadd tegyük itt mindjárt hozzá, hogy .a nyáj fejősbirkái szépen adnak tejet, s az is jelent annyi bevételt, vagy tán még többet, mint a gyap­jú. A juhnyáj szép eredményében benne van a két juhász: Szabó D. Ferenc és Mészáros György gondos, jó munkája is. De persze az egész szövetkezet tagsága is gondot for­dít a nyájra, s biztosították, hogy legyen a jószágoknak télen elegen­dő takarmány. A két juhász az el­múlt évben is kapott prémiumot, — 900 forintot — mert a gyapjúhozam tervét túlteljesítették. Hamarosan most is kapnak prémiumot, s nem árulunk el titkot, ha megmondjuk: jelentősen többet, mint tavaly. Szé­pen megvan a két juhász a tsz-ben — különösebb gondjuk nincs, biz­tosítva jó megélhetésük. Mégis né­ha zúgolódnak, valahogy így mond­va: „Mink sok pénzt adunk a tsz­nek, nekünk is még többet kéne adni". Igaz. hogy a nyájjal a mun­ka a két juhászé, de a nyáj takar­mányozása a közös vagyonból tör­ténik, s persze a nyáj is közös, tehát nem helytálló annak megál­lapítása: mink sok pénzt adunk a tsz-nek. Persze ilyen is az ember, s néha elhamarkodja a dolgot és elégedetlenkedik. De a fő, hogy a két juhász derék, becsületes munkát végez, s meg is becsülik őket. Mint a kis családban, a nagy családban — a tsz-ben — is vannak összezördülések. Az élet­tel jár ez. Megtörtént, hogy Zsarkó néni sem akarta, azt csinálni, amit a brigádvezetője mondott. Mások­nál is előfordul ez. Pedig nyilván­való, hogy a brigádvezetőt is a tag­ság bízta meg ós a vezetőknek köte­lességük úgy intézkedni, ahogy a leghelyesebb a soronlévő munkák mielőbbi elvégzéséért. Ez nem mond ellent annak, hogy a vezetők­nek a tagság'véleménye kikére-' sével, meghallgatásával kell vé- , gezni a teendőket. A kertészetben dolgozó egyik-másik asszony zsör­tölődve szóvátette, miért kell se­gíteni a növénytermelőknek a pap­rikaültetésben, hiszen az nem az ő dolguk. Aztán helyesen csak meg­látták: legközvetlenebb egyéni ér­dekük a kertészetben dolgozóknak is, hogy a fűszerpaprikát mielőbb elültessék. Megtörtént az is, hogy Bartók Istvánné ós Wolford Pálné reggel helyett déli fél 12-kor érkezett a munkahelyre, pedig ők csapatveze­tők. Vannak ilyen és ehhez hasonló bajok a növényápolásban, a sorps munkáknál, de szépen, emberséges szóval, s azért határozottsággal le­het rajta segíteni — és segítenek is. A tsz-ben traktoros Tandari Jó­zsef. Nagyszerű munkát végez ő, de a felesége, aki szintén tsz-tag. na­gyon keveset jár dolgozni. Ősztől napjainkig mindössze 7 munka­egységet teljesített. Szűcs Benjá­min, aki életerős férfi, hetenként egyszer-kétszer jár ki csak dolgoz­ni. A tagság pedig elvárná tőle és Tandari Józsefnétól is, hogy kive­gyék részüket a munkából, külö­nösen most a növényápolásból. Szűcs Benjámin, aki különösen rontja a fegyelmet, miért nem gon­dolgoziktt Hogy nem jár munkába, kár származik ebből sajátmagá­nak és az egész tsz-nek is. Ha to­vábbra is hanyagol, akkor ügyé­vel a fegyelmi bizottság foglalko­zik — mert a tagság nem tűri el a muokakerülést Az óra mutatója majdnem 6 órát jelez. A Felszabadulás tsz 6zép, központi tanyaudvarára kocsik zörögnek be. Az egyik kocsin asz­szonyok ülnek és vígan nótáznak. A fogatos odahsjtja a lovat a köz­ponti tanya (ez olyan kastély­forma épület) elé és az asszonyok fürgén lépnek le a szekérről. Jön­nek a férfiak is: növénytermelők, állattenyésztők. Közgyűlést 'tarta­nait jó pár perc múltával, hogy sok fontos kérdést megbeszéljenek. A hosszú teremben már helyet­foglaltak a férfiak és asszonyok. Kasza Zsiga bácsi pipára gyújt és eltréfálkozik az asszonyokkal. Csend lesz, amikor az elnök: Ge­rendás György elvtárs szólásra emelkedik és megnyitja a köz­gyűlést, üdvözli a megjelenteket. Ezután részletesen beszél a nö­vényápolásról, állattenyésztésről és a munkafegyelemről is. A 153 holdnyi kukoricát már másodszor kapálják. A cukorrépát másodszor már megkapálták és a harmadik kapálás előtt pétisóval is elősegí­tik, hogy bő termést adjon. Az 52 hold lucernát is betakarították már; A növényápolás további jó elvégzése is megkíván­ja, hogy minden tag fegyelmezet­ten dolgozzon és a lehetőségekhez képest minél több családtag is résztvegyen a munkában. A növényápolás kérdéseihez is többen szólnak hozzá, majd az el­nök ismerteti, hogyan, miként keli készülni a 261 és fél hold kalá­szos learatására. Kéri a tagság vé­leményét, s azok el is mondják. Mindjárt létrehozzák az aratópá­rokat. Az érett gabonát 18 kézi­kaszás is vágja majd, s természe­tesen ugyanennyi lesz a marokverő is. A kaszások között van a 70 esztendős Vetró Pista bácsi is, akinek jó az egészsége és szem­üveg nélkül ír és olvas. A marok­verők között van Varga Józsefné is, akinek szép unokái vannak; A kötők között lesz Gál Józsefné, Csurgó Ferenc, Simon . István. Az aratógépek után heten keresztez­nek majd. Ügy tervezték meg a közgyűlésen, hogy egy-egy kaszás ezer-ezer négyszögölet vág majd le naponta. A 18 kaszás egy nap alatt tehát 11 holdon végzi el az aratást. Két aratógépet is mun­kábaállítanak. A két gép naponta 12 holdon levágja a gabonát. A kézikaszások és a két aratógép na­ponta 23 holdon végzi el az ara­tást A Felszabadulás tsz-ben így fogták össze az erőket, s kimon­dották határozottan: az aratással 12 nap alatt készen leszünk. Természetesen, ha a szükség úgy kívánja,, még fokozottabban igény­be kell venni az aratásnál a gé­peket. Az aratás kérdéséhez többen hozzászóltak, köztük Metenka Mi­hály tsz traktoros is. Arról beszélt ő is, mint Nagy Józsi bácsi és mások, hogy a kasza után eke járjon — aratás után nyomban végezzék a tarlóhántást, majd a másodvetést. S olyan magával­ragadó, megható volt, amint az ószhajú Varga Sándor bácsi, — a tsz egyik legidősebb tagja — szó­lásra emelkedett, s elmondotta, őt rosszul érinti, hogy kihagyják a kaszások közül. „Nincs tán' ve­lem valami baj, tavaly is arattam, az idén is aratni akarok." Meg­tapsolták, hiszen Varga Sándor bácsi szavai azt is mutatták, hogy szívből szereti a szövetkezetet, s kiakarja venni részét az aratás kemény munkájából is. Az aratás, hordás, cséplés ide­jére üzemi konyha lesz a tsz-ben. Két hízódisznót már le is vágtak az üzemi konyha részére, — újabb még hízik. Finom juhsajtot is ké­szítenek, s mindent előteremtenek azért, hogy ízes, finom ebédet tudjanak adni minden tagnak. A közgyűlés megbeszélte az ál­lattenyésztés egyes kérdéseit is. El­határozták, hogy a takarmány biz­tosításának elősegítéséért növelik a herevetés területét, s új silót ís építenek. Felhívták a figyelmet arra, hogy a várandós anyakocák­ra nagyobb gondot keli fordítani. Sok más „apró", de nagyon fontos ügyben is tanácskoztak. Kiss néni például kézzel vágta a sok kacsá­nak a zöld eleséget. Nagyon fá­rasztó ez, s úgy döntött a tagsag, hogy egy szecskavágó megfelelő beállításával kell a kacsák zöld eleségét vágni. S az asszonyokat is a munkahelyről kocsival kell be­szállítani, hogy a fárasztó munka után előbb haza tudjanak jutni. A fegyelmi bizottság javaslatára a közgyűlés egy-egy munkaegység levonásban részesített két asz­Szonyt, akik igaz kiválóan dolgoz­nak, de egy alkalommal elhamar­kodottan, szövetkezeti taghoz nem méltóan viselkedtek, — durván veszekedtek egymással. A tsz egy férfitsgját dorgálásban részesí­tették, mert a munka befejezése után széjjelhagyták a gazdasági felszerelésüket. A közgyűlés három új tagot — Ábrahám Gézát, Nagy Andrást és Makra Szilveszternét — vett fel a közös nagy családba. Nagy András például már volt a tsz-ben, de aztán kilépett és a szegedi Vas­öntődében dolgozott. Most újra visszatért a termelőszövetkezetbe. Sötét volt már, az idő éjszaka 11 felé járt, amikor végqtért a ta­nácskozás, a közgyűlés, amely kétségkívül — egyes hibái ellenére is — előbbrevitte a soronlévö fel­adatok jó elvégzését. Kicsit el is húzódott a közgyűlés, s a jövőben — persze nem a lényeg rovására — rövidebbre kell fogni. Kemény és nem kis munka vár a Felszabadulás tsz-tagjaira is. De erejüket összeadva, a csa­ládtagok bevonásával képesek megoldani a feladatokat. S állja­nak is helyt valamennyien és úgy még gazdagabb lesz szeretett szö­vetkezetük — szépen jut majd az egységekre pénz és természetbeni járandóság. Morvay Sándor SZEGEDI JEGYZETEK Röplabdapálya 'A hőmérő higany­oszlopa napról-napra emelkedik. Bekö­szöntött a nyár. Tik­kasztó meleg a leve­gő, megnépesedik a szőke Tiszapartja. Délután van. Öt óra. A rókusi állo­más közelében lévő autó kocsiszín mö­; gött, a hurokvágány részének tisztásán nagy munka folyik. A Villamosvasút sportkedvelő díszesei társadalmi munkával röplabdapályát épí­tenek. Szültségük van arra, hiszen nemrég alakult férfi és női röplabda csapatuk ed­> dig a Szakszervezeti Székház közös röp­labdapályáján edzett, ami messze esik mun­kahelyüktől. Edzés után fürödni sem tud talc, és a pálya sem volf éppen akkor sza. bad, amikor ők rá­érlek volna. Igy hát elhatározták, hogy közös erővel „saját" pályát építenek. Lendül az izmos kar, és a kasza érin­tésére engedelmesen dől el a magas fü. A lekaszált területen már földbe harap­nak az ásók. A fia­talok szorgalmasan dolgoznak. Csányi Károly bácsi is segit, ő hordja a hideg vizet a szomjas ifik­nek. A nap „válófélben" van a földtől, ami­kor a harang nyolc órára kondít. A fiúk a pályát három óra alatt lekaszálták és felásták, A tisztoga­tást majd holnap délelőtt a szabadna­pos lányok végzik. „Nem szokta a ci gány a szántási" — mondja a közmondás. Erről tanúskodnak a nap melegétől pirosra égett karok, hátak, no meg Váradi Sanyi if­júmunkás tenyerén az öt darab hólyag is. Most már csak a hengerelés, salakozás van hátra. Ezzel is elkészülnek hamaro­san, és még e hét végén megtartják a pálya felavatását. Minden remény megvan arra, hogy a Villamosvasút fiu/nl. jai cz általuk épített pályán sok mérkő­zést megnyerhessenek (k. m.) •AWb. ÜSS

Next

/
Oldalképek
Tartalom