Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-17 / 142. szám

riLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK I r A MAI SZAMUNKBÓL: AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A szegedi kommunisták nagyaktíva értekezlete Végetért a Csehszlovák Kommunista Párt X, kongresszusa A Magyar Tudományos Aka? démia osztályainak ülései Megkezdődött a labdarugó világbajnokság A Bánk bán felújítás Csehszlovák konyhabútorok érkeztek Szegedre X. ÉVFOLYAM. 142 SZAM CSÜTÖRTÖK. 1954. JÚNIUS 17. I ARA: 50 FILLÉR A költségvetés as országgyűlés előtt rAz országgyűlés szerdai ülését 10 óra után néhány perccel nyitotta meg Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Hegedűs András, Hidas István, Acs Lajos és Szalai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István, a Politikai Bizottság póttagja, Vég Béla és Matolcsi János, a Központi Vezetőség titkárságának tagjai, Boldoczki János külügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc igazságügyminiszter, Zsöfinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter, Bognár József bel- és külkereskedelmi miniszter, Altomáre Iván élelmiszeripari miniszter, Szíjártó Lajos építésügyi miniszter. Darvas József népművelési miniszter, Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja. A diplomata páholyokban a budapesti diplomáciai testület több ftgja foglalt helyet, i i . * N ... Nezvál Ferenc előadói beszéde Az 1954. évi állami költségvetést, a költségvetési törvényjavaslatot és az 1953. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést Nezvál Ferenc előadó ismertette. Bevezetőben kijelentette, hogy a kormány által előterjesztett 1954. évi költségvetést, valamint az 1953. évről szóló zárszámadást az országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága megvizsgálta és javasolja annak elfogadását. Ezután a költségvetés bevételi részéről szólt. — A költségvetés bevételi előirányzatában a szövetkezetektől származó bevételek összege 1100 millió forintot tesz ki. Ez az öszszeg természetesen távolról sem fejezi ki termelőszövetkezeteink, kisipari szövetkezeteink súlyát népgazdaságunkban. Államunk jelentős adókedvezményekkel segíti fejlődésüket és növekedésüket. Több mint 30 ezer új iparengedélyt adtak kl helyi tanácsaink, a termelőmunkájukat újból folytató kisiparosok részére. Ezzel is növelni akarjuk a lakosság szükségletelnek kielégítését. A lakosságtól származó adóbevétel a költségvetés teljes bevételének csak mintegy 8 százaléka. A kormányprogramra alapján az elmúlt évben kereken 15 százalékkal csökkentettük a mezőgazdasági termelök jövedelemadóját. módosítottuk a gyermektelenség! adót, eltöröltük a katonai 6zolgálatmentességi adót és az adóhátralékok túlnyomó részét is. A továbbiakban a költségvetésben előirányzott kiadásokat ismertette és a többi közt elmondotta: A népgazdaság fejlesztésére előirányzott kiadásokból hatalmas öszszegeket fordítunk mindenekelőtt a mezőgazdaság, valamint az alapanyagtenmelő iparágak és az élelmiszeripari, valamint könnyűipari beruházásokra. Jelentős összegeket fordítanak az ipari és energiai bázisaink kiszélesítésére, hogy megfelelő új gépekkel és eszközökkel szerelhessük fel iparvállalatainkat. A beruházások mellett a népgazdaság fejlesztésére előirányzott költségvetési kiadások nagy részét a mezőgazdaság fejlesztésére, a talajerő utánpótlás fokozására, a műtrágyaellátás megjavítására, az öntözéses gazdálkodás és gépesítés kiterjesztésére, valamint az állattenyésztés fejlesztésére fordítjuk. Ezért a földművelésügyi minisztérium gazdaságainál 2538 millió forintot irányoz elő költségvetésünk beruházásokra. Költségvetésünkben tovább növekednek a közoktatásra, az egészségvédelemre és társadalombiztosítási célokra fordított kiadások i— folytatta. —• Ezekre a feladatokra 10.057 millió forintot irányzunk elő. Népköztársaságunk szeretettel gondoskodik munkásosztályunk fiatal nemzedékéről, az ipari tanulókról — folytatta. — Költségvetésünk ebben az évben 399 millió forintot fordít oktatásukra; Nagy összegeket fordítunk költségvetésünkben a tudományos kutatásra, több mint 50 millió ft-ot fordítunk a tudományos munka továbbfejleszt1 költségvetés a kultúra és. művészet támogatására, különösen népművészetünk és ríagy sikereket felmutatott filmgyártásunk fejlesztésére. Költségvetésünkben 123.5 millió forintban irányoztuk elő a magyar sport fejlesztését szolgáló kiadásokat. 68 millió forintot — fordítunk a sportcélok támogatására; — Az egészségügyi és szociális intézmények fenntartására és bővítésére közel félmilliárddal nagyobb összeget fordítunk, mint az előző esztendőben. Egészségügyi beruházásaink nyomán a kórházi ágyait számát közel ötezerrel növeljük. — A társadalombiztosításra előirányzott költségvetési kiadások meghaladják a 3859 millió forintot. A lakosságnak több mint 60 százaléka részesül társadalombiztosításban* — Ugyancsak népünk jólétének közvetlen emeléséhez járul hozzá kormányunk azzal is, — folytatta —, hogy széleskörű lakásépítési prograimm keretében több mint 1500 millió forintot irányzott elő új lakások építésére. — A szocializmus építésében elért sikereinket, szociális és kulturális vívmányainkat csak úgy tudjuk fenntartani, és továbbfejleszteni, ha gondoskodunk azok megvédéséről. A költségvetésben ezért 5400 millió forintot biztosítunk néphadseregünk számára, hazánk biztonságának, békéjének védelmére, — mondotta, majd államapparátusunk munkájáról szólt. Hangsúlyozta: a minisztériumok, a felső vezetés még mindig erősen centralizált, sok a felesleges, ki nem használt munkaerő, számtalan a bürokratikus, az élettől elszakadt, íróasztalízű rendelkezés. Ezután a helyi tanácsok munkáját értékelte. A helyi tanácsok szerepe nő, gazdasági és politikai jelentőségük fokozódik, feladataikat egyre jobban és önállóbban látják el. Ez jut kifejezésre a helyi tanácsaink 1954. évi költségvetésében is, amelynek előirányzata az 1953. évi 5331 millió forinttal szemben 6316 millió forint. — Költségvetésünk erősíti népgazdaságunkat, elősegíti a termelés fokozását, biztosítja a mezőgazdaság fellendülését, 1— mondotta befejezésül. Dolgozó népünk tudatában van ennek, ezért dolgozik áldozatkészen, öntudatosan a népgazdasági tervben kitűzött feladatok végrehajtásán. Végül kérte, hogy az országgyűlés, a gazdasági és pénzügyi bizottság által megvizsgált és jóváhagyott költségvetést fogadja el. Nezvál Ferenc beszéde után Farkas Mihály elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra* Farhas Mihály elvtárs beszéde — Népköztársaságunk minisztertanácsa által az országgyűlés elé terjesztett 1954 évi állami költségvetés hűen tükrözi a Magyar Dolgozók Pártjának új politikája és ennek szellemében kidolgozott kormányprogramon célkitűzéseinek valóra váltását. Az ezévi költségvetés számadatai szemléltetően bizonyítják, hogy népi kormányunk a párt útmutatása alapján eredményesen viszi előre hazánkat a felemelkedés, a növekvő jólét útján — kezdte beszédét Farkas Mihály elvtárs. Mik voltak a kormány célkitűzései? Mindenekelőtt pártunk politikájának megfelelően az új kormányprogramon legfőbb feladatának tekintette a munkásosztály, s egész népünk életszínvonalának következetes emelését. Dolgozó népünk életét szebbé, kulturáltabbá, örömteljesebbé alakítani, ez a nemes törekvés hatja át a párt új politikáját és ennek megfelelően az űj kormányprograonmot. A kormányprogramm alapvelő feladatának tekinti a jelenben és a jövőben a munkás-paraszt szövetség és ezen túl a népinemzeti egység további megszilárdítását. Végül a külpolitika területén fő célkitűzésének tekintette a hazánkat felszabadító szocialista Szovjetunióhoz fűződő őszinte és megingathatatlan örök barátság és szövetség elmélyítését, a nagy Kínai Népköztársasággal, a Német Demokratikus Köztársasággal és a népi demokratikus országokkal testvéri kapcsolataink további erősítését, lankadatlan erővel folytatvp a harcot a tartós béke biztosításáért. A kormányprogramm, a nagyszerű céljai osztatlan megelégedést és lelkesedést váltottak ki dolgozó népünkben. Pártunk politikája és a kormányprogramm végrehajtása terén népünk komoly eredményeket ért el. Ezeket az eredményeket azért sikerült rövid idő alatt elérnünk, mert népünk igaznak és helyesnek tekinti a párt politikáját. Ezzel magyarázható, hogy népünk oly nagy munkakedvvel, fokozódó szorgalommal és kezdeményezéssel látott hozzá a kormányprogramm végrehajtásához. Népünk lelkesedésének mindenekelőtt azzal adott kifejezést, hogy mind szorosabban tömörült pártunk és kormányunk köré, mind nagyobb támogatást adott a pártnak és a kormánynak, mert tudta, hogy ezzel csak meggyorsítja saját előrehaladását a szebb, boldogabb jövő felé. Olyan egység alakult ki pártunk, kormányunk és népünk között, amire eddig még nem volt példa a magyar történelemben. (Nagy taps.) Ennek az egységnek a létrejötte a párt és a kormány politikájának legragyogóbb sikereihez tartozik. Népünk erősödő politikai egysége és az a tény, hogy munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és az értelmiség mind lelkesebben támogatja a párt és a kormány politikáját, kifejezésre jutott abban is. ahogyan népünk a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusára készült. Milyen változások történtek népünk életében pártunk politikája és az új kormányprogramm eredményeként az elmúlt egy esztendő alatt! Népünh életszínvonalának állandó emelkedése Mindenekelőtt emelkedett munkásságunk, népünk életszínvonala 1 Az 1953. júliusi, majd a szeptem szállítás eredményeként a bérből és fizetésből élő egy család átlagos megtakarítása 1953-ban mintegy 425 június óta számos béremelést hajtott végro. A kormányprogramm óta végrehajtott bériigyi intézkedések közel egy millió dolgozót érintettek, s költségkihatásuk 1953-ban 800 millió, 1954-ben pedig mintegy 1.5 milliárd forint. 1953-ban a munka, védelmi beruházásokat hatvan millió forinttal, a dolgozó anyák munkakörülményeinek megjavítására, bölcsődék és óvodák céljaira fordítandó beruházási keretet százmillió forinttal emeltük meg. Előzetes számítások szerint 1953 első félévéhez képest 1951 első felében a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére mintegy 20 százalékkal emelkelett. Jelentősen növekedett a városi és falusi dolgozók vásárlóereje, emelkedett az áruforgalom. Népünk vásárlóerejét növeli a piaci árak csökkenése is. Dolgozó parasztságunk növekvő munkakedve kifejezésre jutott abban is, hogy a termelési célokat szolgáló áruk iránt- nagyon komolyan megnőtt a kereslet. E növekvő igények kielégítésére 1954ben 14.000 ekét, 2000 vetőgépet, 13.000 boronát, 11.000 lókapát, fiOOO répavágót és számos más kisgépet, szerszámot, háromszor annyi műtrágyát, kétszer annyi rézgálicot hozott és hoz a belkereskedelem forgalomba, mint a mult évben. Nagymértékbon megnőtt az építkezési kedv is. Ezév első négy hónapjában már két ós félszer annyi téglát vásárolt a lakosság, mint az elmúlt egész év alatt. Pártunk ríj politikája és a kormányprogramm végrehajtása lényegesen megjavította a dolgozó parasztság gazdasági helyzetét. Csökkentek a mezőgazdasági termelésre ne. hezedő terhek. Pártunknak és kormányunknak a dolgozó parasztságot támogató politikája nagymértékben növelte a parasztság munkakedvét és megszilárdította a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, népi demokratikus államunk alapját. Megnőtt a termelőszövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodó parasztok termelési érdekeltsége és ennek eredményeként ezévben úgyszólván minden talpalatnyi földet megműveltek. A tavaszi szántás-vetési munkákat nehezebb körülmények között gyorsabban és jobb minőségben végezték el, mint az elmúlt évben. Nagyon nagy az érdeklődés a tenyészállatok iránt. Jelentősen fejlődött zöldségtermelésünk. A zöldségtermelés fejlődésének következménye, hogy nagyobb a felhozatal és a városi dolgozók jobbminőségü zöldséghez juthatnak. Pártunk és kormányunk az elmúlt esztendőben nagyobb gondot fordított népünk kulturális igényeinek kielégítésére is. Gazdagabbá, otthonosabbá válnak a falusi kultúrotthonok. Rohamosan emelkedik az állami könyvtárhálózatban az olvasók száma és különösen növekedett a könyvforgalom. A színházak és opera látogatóinak száma a fővárosban épp úgy, mint vidéken a kormányprogramm óta erőteljesen növekszik. A filmszínházak látogatottsága terén is erőteljes fejlődés tapasztalható. Budapesten 46 százalékkal, falvakban pedig 58 százalékkal emelkedett a mozilátogatók száma. A törvényesség megszilárdítása terén szintén komoly eredményekről számolhatunk be. Megszűnt a rendőrbíráskodás. A vádemelések száma 1953 második felében, 1953 első feléhez viszonyítva közel 40 százalékkal csökkent. Ugyancsak csökkent az előzetesen letartóztatottak száma. 1953 második felében 1953 első feléhez viszonyítva, a csökkenés ezen a téren közel 45 százalék. Általában megjavult az állami szervek magatartása az állampolgárokkal szemben. A szocialista törvényesség megerősödése A kormányprogramomban kifejtett elvnek megfelelően szigorú intézkedésekkel — és ha ez nem használ — súlyos büntetésekkel is ki .kell küszöbölni minden területen a törvényesség megsértését. beri árleszállítások következtében i forint. 1954-ben pedig a hús- és 7,sir a dolgozók több mint 809 millió fo-1 árleszállítást figyelcmbevéve, köbére. Nag^ pssMgetto^áííj^^ielá. a líiatöt ÍAJjariíattíijs, mg, „M érje® gel 1100. forint. . JK.orináh£iuik 19& Ennek megfelelően több esetben indult már büntető eljárás olyan állami funkcionáriusokkal szemben, akik súlyosan megsértették a törvényességet, az állampolgárok jogait. Fontos eredményként kell megemlíteni az amnesztia rendelet végrehajtását, valamint az internálótáborok megszüntetését és a kitelepítettek helyzetének rendezését. A törvényesség megszilárdítása terén jelentős lépésnek kell tekinteni az ügyészség megszervezését. Mindezek az intézkedések azt eredményezték, hogy a szocialista törvényesség megerősödött. Az állampolgárok zaklatása megszüntetésére a kormány által tett erélyes intézkedések komolyan éreztetik hatásukat — sok jogos sérelem orvoslást nyert és növekedett az állampolgárok bizalma az állami szervek iránt. Minden kétséget kizáróan megállapíthatjuk tehát, hogy népünk a párt és a kormány vezetésével az elmúlt esztendő alatt komoly eredményeket ért el. Az elért eredmények mutatják, hogy mit jelent hazánk és népünk számára az új szakasz politikája. Az új szakasz e célkitűzéseinek megvalósítását tartja az 1954 évi állami költségvetés is legfőbb feladatnak. Ezért amíg 1953-ban az összes beruházások több mint 41 százaléka jutott a nehéziparra, addig ebben a költségvetési é'vben már csak 30 százalékot fordítunk a nehézipar fejlesztésére. A csökkentett összegű beruházáson belül jelentősen növekszik ebben az évben a mezőgazdaság, a könnyűipar, az élelmiszeripar, valamint a szociális és kulturális ágazatok részesedése, A lakosság közvetlen részesedése a nemzeti jövedelemből az 1953 évi mintegy 60 százalékról közel hetven százalékra emelkedik. Ezenkívül a nemzeti jövedelem 12 százalékát fordítjuk a lakosság jólétének emelését szolgáló kulturális és egészségügyi intézmények fenntartására. így az összes fogyasztási alap a nemzeti jövedelem 82 százalékát teszi ki. A dolgozó nép ilyen nagyarányú részesedése a nemzeti jövedelemből először fordul elő a magyar történelemben. A nemzeti jövedelemnek ilyen felhasználása mutatja, hogy népi demokratikus társadalmunkban mindinkább érvényesül a szocializmus gazdasági alaptörvényé, hogy a dolgozók által termelt javak a dolgozók életét teszik gazdagabbá, szebbé, s örömteljesebbé. A mi népünk már többé nem egy maroknyi kizsákmányoló csoport gazdagodásáért dolgozik, hanem a maga javára, a haza javára épít és termel. (Taps.) Az 1954. évi költségvetésünk közel 900 millió forinttal csökkenti honvédelmi kiadásainkat is, ami ugyancsak hozzájárul népünk életszínvonalának emeléséhez. Mi a békét építjük és nem háborúra készülünk! De miután számottevő erők — különösen az Egyesült Államokban — továbbra is a háború előkészítésének politikáját viszik, ezért, pártunk és kormányunk helyesen cselekszi, amikor a honvédelmi kiadások csökkentése mellett továbbra is nagy gondot fordít fiatal, de erősödő néphadseregünk és egész honvédelmünk további fejlesztésére és megerősítésére. Népünk szabad és békés élete, hazánk függetlensége legdrágább kincsünk. Gondoskodni kell és gondoskodni fogunk arról, hogy ha valaki mégis kísérletet tenne • — Lf-ólutalás a második Oldalonj