Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-17 / 142. szám

OELMflGYARORSZllG CSÜTÖRTÖK. 1954. JÚNIUS 17. (Folytatás az első oldalról) . arra, hogy kezet emeljen né­pünk szabadságára, békénkre, hazánk függetlenségére, úgy olyan választ kapjon, amely megérteti vele, hogy hazánk nem rés, hanem erős, bevehetet­len bástya a béke, a szabadság arcvonalán. (Nagy taps.) A ml költségvetésünkből minden kétséget kizáróan mindenki megál­lapíthatja, hogy a kormány egye­dül és kizárólag népünk érdeké­ben, népünk ügyének szolgálata szellemében kormányozza az orszá­got. Ezért nevezi népünk joggal u kormányt a „mi kormányunknak" és nagy pártunkat a „mi pártunk­nak". (Taps.) Merőben más a helyzet a kapita­lista világban. A kapitalista orszá­gok költségvetésének nagyrésze a ínilitarizálás, az új háborúra való felkészülés érdekének van alárcn­ilolvo és ezért óriási dcfiaittcl kiiz­kodnok. A kapitalista országokban a dol­gozók magas adóztatásával bizto­sítják az állami bevételek nagy részét. Ezért ezekben az országok­ban szinte minden évben emelik a közszükségleti oikkek fogyasz­tási adóját. A jövedelmi adók a háború éveiben cs a háború után 117. Egyesült Államokban tizenkét­szcrcs-rc, Franciaországban közel báromszorosára, Angliában pedig 64 százalékkal emelkedtek. A kapitalista társadalomban n militarizmus, a háborúra való fel­készülés egyrészt növeli a nétpok nyomorút és másrészt a kapitalis­ták busás jövedelmét. Hiába dicsőitik Nyugat (rádió­állomásai a kapitalista életJ elő­nyeit — népünknél süket fülekre találnak. Népünk tudatában még elég elevenen élnek a Horthy­rendszer borzalmai és né/külözései. Népünk nem a kapitalista po­kolba akar vissza, hanem mind határozottabban és len­dületesebben előre kíván ha­ladni a szocialista társadalom felé. \ j Népköztársaságunk V 1954. évi állami költségvetése^ világosan meghatározza pártunk és kormá­nyunk bel- és külpolitikáját. Belpolitikánk a jólÖt emelése, népünk nemzeti egyséfflfnek további megszilárdítása. a szocializmus építése, külpolitikánk l pedig: be­csülettel teljesíteni hivatásunkat a szocialista Szovjetunió vezette ha­talmas béketábor soraiiban, a béke biztosításáért. Jólét — nemzeti egység — béke — szocializmus. — Imié Tisztelt Or­szággyűlés, — így lehofc röviden ki­fejezni pártunk és kormányunk bel- és külpolitikáját. Ezek a nagy gondolatok hatot­ták át pártunk III. párlkongresz­ezusának munkájút ós hozott hatá­rozatait. Pártunk történelmi je­lentőségű III. pártkongresszusa ha­tározatainak véguehajtásával biz­tosíthatók az 1954. évi állami költ­ségvetés, népünk érdekeit szol­gáló célkitűzései. i Feladataink végrehajtása nak előfeltételei Ha búr vitathatatlan, hogy né­pünk komoly eredményeket ért el pártunk és kormányunk politiká­júnak végrehajtásában, az elért eredményekkel azonban mégsem le­hetünk megelégedve. Annál is in­kább meg kell ez; mondani, mert ismeretes, hogy népünk ellátásának számottevő javulása mellett is egy sor fogyasztási cikkben, például a sertéshúsban továbbra is hiányos­ságok mutatkoznak. Mindenekelőtt tisztában kell lennünk azzal, hogy az 1951. cv feladatait a költségvetésből csak akkor tudjuk finanszírozni, ha a költségvetés bevételeit az előirt időben, maradéktalanul teljesítjük. Ahhoz, hogy pártunk és kormá­nyunk határozatait eredményeseb­ben hajtsuk végre, végérvényesen és minden huza-vona nélkül fel kel! számolnunk népgazdaságunk erői ós eszközei átcsoportosításában még mindig megmutatkozó vonako­dást és ingadozást, valamint a túl­zott iparosításból származó káros következményeket. A termelés vezetőinek végre meg kell érteniük, hogy nem a nép van az iparért, hanem az Ipar van a népért! (Nagy taps) A szocialista Ipar kötelessége azt termelni, még hozzá olyan minőségben, amely legjobban kielégíti népünk igényeit és ízlését. A kereskedelmi dolgozók feladata, hogy folytonosan tanulmányozzák a lakosság igényeit és ennek figye­lembevételével hassanak a terme­lésre. A belkereskedelem kell, hogy rendszeresen tanulmányozza a la­kossúg árukeroslctf nek alakulását. Belkereskedelmi szorveinknek tud­niuk kell. hogy milyen árukat ke­res népünk, mi népünk vélemé­nye a forgalomba hozott árukról. Fel kpll hlvnl n könnyűipar fi­gyelmét, hogy ápolja és fej'essze a magyar divatot, amelynek híre azelőtt messze túlszárnyalta ha­zánk határait. Törődnünk kell az­zal, hogy a magyar nsszonyok és leányok, valamint gyermekeink cs'nosabban, szebben öltözhessenek. Nem hagyható szó nélkül a me­zőgazdasági beruházások teljesíté­se torén tapasztalható nagyfokú lemaradás. A mezőgazdasági beru­házásokban mutatkozó nagyfokú lemaradásért komoly felelősség ter­heli az építésügyi minisztériumot. Gyors és határozott int zkedésre van szükség, mert egyébként meg­történhet, hogy a beruházások te­kintélyes részét, nem tudjuk telje­síteni. A mezőgazdasági építkezé­seken több munkaerőt, több techni­kát kell alkalmazni, ós biztosítani kell az, épitkozós folyamatos anyag, ellátását. A mezőgazdaság gépesítése meg­követeli, hogy ipari üziemeink a mezőgazdaság számára gyártott gépeket sokkal jobb minőségben gyártsák. Az 1954. évi állami költségvetés bevételi részének sikeres teljesí­tése, do egész fejlődésünk egész­séges irányának biztosítása, né­pünk életszínvonalának követke­zetes emelése, döntő mértékben attól függ: — hogy csökkeni fog-e a termelés önköl tsóge, — hogy növekszik-o a munka ter­melékenysége, — hogy biztosítani tudjuk-e min­den területen a szigorú takarékos­ságot, — meg tudjuk-e lényegesen ja­vítani árucikkeink minőséget, — javulni fog-e a munkafegye­lem, — sikerül-e lényegesen csökken­teni az igazgatási kiadásokat és végül, de nem utolsósorban, — mcgszilárdul-o az adó- és be­gyűjtési fegyelem? A felsorolt foladatok sikeres megoldása teremti meg népünk jó­léte további emelésének, hazánk gazdasági, kulturális megerősödé­sének a feltételeit. Lehetetlen tovább tűrni az ön­költség rosszabbodását. Az építőiparban gyakran feles­leges szállításokkal is nagymér­tékben növelik az önköltséget. Nagymértékben növeli az ön­költséget és komoly károkat okoz, népgazdaságunknak a termékek sokszor nem kielégítő minősége. Ha bár a felsorolt hiányosságok nagyon komolyak, mégis megvan a lehetőség arra, hogy azokat gyor­san és határozottan megszüntessük! Mindenekelőtt a vezetést kell megjavítani — kezdvo a minisztéri­umoktól. le egészen a műhelyekig. Nagyobb hatáskört, több jogot kell adni az igazgatóknak, ami majd növeli felelősségüket. Ugyanakkor meg kell értet­nünk üzemeink, gyáraink, bá­nyáink vezetőivel, hogy a gyá-1 rak. üzemek, bányák vezetését is tudományos alapra kell he­lyezni. A tnunUaverscny jelentősége Á munkaverseny népünk élet­színvonala emelésének egyik leg­fontosabb eszköze. Ezért a mun­kaversenyt elevenen kell tartan: és mindén bürokratikus korlátozó intézkedéstől meg kell szabadítani. Különösen nagy súlyt kell he­lyezni arra, hogy szénbányásza­tunkban nagyobb lendületet vegvén b munkaverseny, mért a szénter­melésben bekövetkezett visszaesés komoly nehézségeket okozhat nép­gazdaságunknak. Ki akarok még térni — ha csak rövidért, is — a mezőgazdaság so­ron lévő feladataira. A/ elmúlt hetek tapasztalatai is s.zt mutatják, hogy szorgalmas pa­rasztságunk megértette a párt po­litikáját, ácsit.fejaagi^tanak ápolt burgonya-, cukorrépa- és ku­koricaföldek száz- és százezer hold­jai. Ugyanakkor azonban meg kell jegyezni azt is, hogy egyes helye­ken a munkatorlódás és az esős időjárás miatt a kapálásban le­maradás tapasztalható, különösen Szolnok, Veszprém, Bács és Bárá­ny,- megyékben. Népünk jólétének további emelése nagyrészt attól függ. hogy a mezőgazdaság dolgozói most ezekben a döntő napokban hogyan végzik el a soronlévő mezőgazdasági munkákat. Pártunk és kormányunk elvárja a gépállomásoktól, hogy minden erővel segítsék a termelőszövetke­zetek munkáját. Vannak gépállo­! mások, ahol a kultiyátorok, univer-. zális traktorok egy része a gép­állomás udvarában áll, holott a termelőszövetkezeti földeken nagy szükség lenne rájuk. Azt sem mond­hatjuk, hogy a munkában lévő traktorok kellőképpen ki lennének használva, hisz egyes helyeken az egy gépre eső napi teljesítmény mindössze egy-két hold. A lehető­ségek ennél természetesen na­gyobbak, amit az is mutat, hogy például Somogy megyében eddig majdnem négyszer annyi munkát végzett egy kultivátor, mint Szol­nok megyében. Sokkal nagyobb erőfeszítésre van szükség a gépállomásoknál és az állami gazdaságoknál is, hogy a gépek egyetlen percre ne álljanak, hogy az összes univerzális trakto­rok, kapálok, szénabetakarítógépek maximális mértékben ki legyenek használva. Az idő sürget! Sürget, mert a növényápolási munkák gyors el­végzése mellett gépállomásainknak már most készülni kell az aratás­ra, a tarlóhántásra és a cséplésre. Csak üdvözölni lehet egyes üzemek dolgozóinak kezdeményezését, hogy az aratás, cséplés idején is mű­szaki támogatást nyújtanak a gép­állomásoknak az esetleges meghi­básodás gyors kijavításához. A párt és a kormány elvárja dolgozó parasztságunktól, hogy ar­ra a nagy támogatásra, amelyet a? elmúlt esztendőben az államtól ka­pott. most azzal válaszol, hogy ma­radéktalanul eleget tesz termény- és állatbegyüjtési kötelezettségének. Néhány hét múlva kezdődik a ga­bona begyűjtési kampány. A be­gyűjtési kötelezettség cséplőgéptől való teljesítése államunknak es dolgozó parasztságunknak egyaiánl érdeke. A város és falu testvéri össze­fogása és kölcsönös támogatása te­szi csali lehetővé népünk jólétének növelését, hazánk megerősödését. A begyűjtés sikereinek biztosítá­sa érdekében a legfontosabb, hogy dolgozó parasztságunk között meg­felelő politikai felvilágosító mun­kát végezzünk. Ha ezen a téren a párt- és tanácsszerveink munkáju­kat megjavítják, az eredmény nem marad el. Ugyanakkor azonban meg kell mondanunk azt is, hogy ha egye­sek nem értik meg, hogy a népi állam iránti kötelezettségüket pon­tosan teljesíteniük kell, államunk meg fogja értetni azokkal, akik a kulákokra hallgatva, az államnak járó terménnyel, vagy termékekkel üzérkednek, hogy a törvény mindenki számára kölelező, és törvényes eszközök igénybevé­telével érvénvt feg szerezni a begyűjtési kötelezettség teljesí­tésének. Az adófizetés nem kielégítő tel­jesítése részben a politikai felvi­lágosító munka hiánya, de főleg az adóügyi apparátus liberális maga­tartásának következménye. Ott ahol a pártszervezet és a tanácsi appará­tus jól dolgozik, az adófizetés jól halad. Népünk új fellendülés előtt Minden jel azt mutatja, hogy ha­zánk új nagy fellendülés küszöbé­hez érkezett. Népünk fokozódó munkakedvvel dolgozik az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány, a mű­vészet, kultúra területén. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongreszusának határozatai fel­tárták népünk számára fejlődésünk nagyszerű távlatait. Tisztában kell lennünk azonban azzal is, hogy bármennyire nagyszerűek is ezek a feladatok, eredményes megvaló­sításukhoz komoly, nagyon komoly erőfeszítésekre van szükség. Azokat a nagyjelentőségű fel­adatokat, amelyeket pártunk III. kongresszusa kitűzött, si­keresen csak úgy lehet meg­oldani, ha a pártszervezetek, szakszervezetek, DISZ és MNDSZ szervezetek, valamint a helyi tanácsok rrond erőtelje­sebben bevonják népünk össz­erejét új életünk építésébe. Csak ennek a feladatnak sikeres és folyamatos megoldásával lehet eredményesen a többi fontos fel­adatokat végrehajtani, — enélkül nem! Ennek az alapvető feladatnak b megoldósára új lehetőséget nyújt a Magyar Dolgozók Pártja II t. kongresszusának nagyjelentőségű határozata az új Függetlenségi Népfront létrehozásáról. A párt vezetésével a Független­ségi Népfront népünk eleven, har­cos mozgalma lesz, amelyben meg­találhatja helyét minden magyar dolgozó, munkás, paraszt, értelmi­ségi, kisiparos, kiskereskedő >— mindenki, — aki' a haza javára, népünk jólétének emeléséért, a bé­ke megvédéséért, a szocializmus győzelméért kíván dolgozni. (Élénk taps). > A Függetlenségi Népfront nagy­mértékben megerősíti és kiszélesíti a város és falu dolgozóinak poli­tikai, gazdasági és kulturális kap­csolatait. Szilárd alapra helyezi a munkás-paraszt szövetséget és be­vonja új életünk építésébe a vá­rosi középrétegeket is. A Függetlenségi Népfront létre­hozásával válik lehetővé. hogy mind erőteljesebben milliók ve­gyék majd kezükbe a párt és kor­mány politikájának a kongresszus határozatainak végrehajtását. ^Ha srólíommuntsta és nem kom­munista vezetők bátran a nép kez­deményezésére támaszkodnak, ha széttéphetetlen Kapcsolatokat te­remtenek mindenütt népünkkel, akkor hazánk gyorsabb ütemben halad majd előre a fellendülés, a jólét útján. Népünkre támaszkodva a hatal­mas szocialista Szovjetunió test­véri támogatásával, a népi demo­kratikus országok segítségével győzelemre visszük pártunk III. kongresszusának történelmi jelen­tőségű határozatait a szocializmus felépítését hazánkban; (Lelkes taps.) A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége nevében az elő­terjesztett 1954 évi állami költség­vetést elfogadom. (Nagy taps.) Kossá István beszéde A nagy tetszéssel fogadott be­széd után Kossá István, a Munka­erőtartalékok Hivatalának elnöke szólalt fel. Kossá István felszólalásában a minisztertanács és közvetlen a mi­nisztertanács alá rendelt szervek 1954, évi költségvetésével foglalko­zott. Megállapította, hogy az a ta­karékosság kellő alkalmazása alap­ján készült. Ezután a Statisztikai Hivatalról, a magyar sport anyagi alapjairól és az Országos Létszám­bizottság feladatairól beszélt, majd beszédét a következőkkel fejez­te be: Minthogy a minisztertanács és a közvetlenül a minisztertanácsnak alá rendelt hivatalok feladatainak el­végzéséhez a költségvetés biztosítja a kellő pénzügyi fedezetet, az elő­terjesztést pártunk és a magam nevében elfogadom. Piros László beszéde Piros László altábornagy, a bel­ügyminiszter első helyettese a bel­ügyi tárca költségvetésével fog­lalkozott. A belügyminisztérium vezetői ,cs beosztottai előtt — akik öröm­mel és meggyőződéssel tettek ma­gukévá az új kormányprogramm célkitűzéseit, — most az a feladat áll, hogy a maguk területen vég­zett odaadó, eredményes munkával segítsék elő annak végrehajtását. Az új kormányprogramm rend­kívül fontos feladatként jelölte meg az alkotmányban lerögzített jogrend és törvényesség megszilár­dítását. a lakosság indokolatlan zaklatásának megszüntetését, túl­zott adminisztratív intézkedések elleni harcot. A törvényesség megszilárdításá­nak gyakorlata minden tekintetben érezteti kedvező hatását. 1. Állami szerveink, közte a bel­ügyminisztérium és szervei mun­kájában a törvényesség megszilár­dítása és fejlesztésé terén elélt eredmények elősegítetlek a lakos­ság és az állami szervek közvetlen, sokoldalú kapcsolatának elmélyí­tését. Elősegítik dolgozó népünk bizalmának növekedését kormá­nyunkkal, állami intézményeinkkel szemben. A dolgozókkal való közvetle­nebb, szorosabb kapcsolat vi­szont elengedhetetlen feltétele állami szervcink jó munkájá­nak az elkövetett hibák, a hiá­nyosságok időbeni fclismcrcsc­1 nek cs kiküszöbölésének. 2. A törvényesség megszilárdítá­sa fokozta az állami szervek, így a belügyminisztérium vezetőinek és beosztottainak munkájában is a fe­lelősségérzetet, hozzájárult a mun­ka minőségének, színvonalának emeléséhez. Ez a gyakorlat, a törvényesség megszilárdítása és fejlesztése két­oldalú dolog. Nemcsupán arról van szó, hogy a belügyminisztérium és szervei, valamint minden más ál­lami szerv betartsa a törvény elő­írásait, hanem arról is, hogy be­Xtartassuk és senki által nc enged­jük népi demokráciánk törvényeit megsérteni. A becsületes, jóindulatú embere­ket nevelnünk, tanítanunk, segíte­nünk kell törvényeink ismeretére, a kormányhatározatok és rendele­tek betartására. Itt a meggyőzés, a türelem, a fel­világosító munka eszközét kell al­kalmazni. De nincs helye a türelemnek és főleg nincs helye a liberalizmus­nak, az éberség hiányának népünk ellenségeivel szemben, akik tuda­tosan, alattomos módon megkísér-, lik kijátszani, áthágni törvényein­ket, hogy államunknak kárt okoz­zanak, hogy gátolják, akadályoz­zák a kormányprogramm nagysze­rű célkitűzéseinek végrehajtását, zavarják szorgalmas népünk bé­kés, alkotó munkáját. A belső ellenséges elemek és erők, valamint külföldi támaszaik is tudják, értik, nf.t jelen!" az új kormánypYogramm végrehajtása, tudják — még ha nyíltan kifelé tagadják is —, hogy egyet jelent munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, egész néDiink életszínvonalának ál­landó emelésével, a munkás­paraszt szövetség további meg­erősítésével, népi demokratikus államunk rendjének megszilár­dulásával, a szocialista építés sikereivel, a béketábor erősö­désével. Ugyanakkor egyet jelent a kor­mányprogramm sikeres végrehaj­tása az ellenség reményeinek, tö­rekvéseinek rombadöntésével. Persze ezt az ellenség nyíltan nem hangoztatja, ennek éppen az ellenkezőjét terjeszti, hazug rágal­makkal illeti terveinket, * munkán­kat, eredményeinket. Erőnket, pár­tunk, kormányunk, állami szer­veink alkotó, őszinte bírálatát es önbírálatát gyengeségnek igveksák feltüntetni. Ahol mi elkövetett hi­bák kijavítására teszünk eredmé­nyes intézkedéseket, ők visszavo­nulásról. meghátrálásról fecsegnek. „Éhes disznó makkal álmodik" — mondja a közmondás. Ez gyakran ráillik népünk ellenségeire is. Itt van például pártunk és kormá­nyunk új politikájának a mező­ga7.daság fejlesztésére vonatkozó programmja, amelyet nagy helyes­léssel, megnyugvással fogadott dol­gozó parasztságunk, munkásosztá­lyunk, egész dolgozó népünk. Az osztályellenség, a kulákok és cim­boráik, külföldi sugalmazóikra tá­maszkodva, azok arcátlan hangján, bátorításán felbuzdulva, a törvé­nyesség ürügye alatt támadást in­dítottak termelőszövetkezeteink el­len. A belügyminisztériumnak és szerveinek egyik legdöntőbb fel­adata, erősíteni kapcsolatainkat a dolgozó néppel. Pártunk és kormá­nyunk nagyjelentőségű határozatai nyomán a belügyminisztérium is ért el e téren eredményeket. A dolgozók bejelentései alapján a belügyminisztérium szervei nem egy esetben tettek ártalmatlanná ellenséges elemeket és előztek meg különböző bűncselekményeket. Mélységes hazaszeretetre vall, hogy számos esetben határmenti la­kosok egyszerű munkások pa­rasztok, férfiak, nők. öregek és fiatalok határőrségünkkel ösz­szefogva. azt segítve, tesznek ártalmatlanná veszedelmes im­perialista ügynököket, nem egyszer felfegyverzett határ­sértőket. Az 1953 évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentéssel, valamint az 1954. évi költségvetés­sel egyetértek, azt reálisnak és megvalósíthatónak tartom — mon­dotta befejezésül Piros László. Piros László felszólalása után az elnöklő Nagyistók József szünetet rendelt el. Szünet után az első felszólaló Hercegh Ferenc, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese volt, majd Parragi György, Kossuth-díjas új­ságíró, Szíjgyártó Lajos, a pest­megyei tanács végrehajtó,bizottsá­gának elnökhelyettese, valamint Bene Zoltán főorvos felszólalása után az országgyűlés szerdai ülése végetért\ Csütörtökön délelőtt 10 órakor azv országgyűlés folytatja a költségvetés vitáját. Ttóatai Szemle ''ywT^rrcn minden számát. i^fofo1' 'ri^désedst segíti eldl .

Next

/
Oldalképek
Tartalom