Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-15 / 140. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I A MAI SZAMUNKBÓL: AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM. 140. SZAM I KEDD. 1954. JÜNIUS 15. ARA: 50 FILLÉR Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia 1954. évi nagygyűlése r Hétfőn 'délelőtt 10 órakor az Akadémia dísztermében megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia 1954. évi nagygyűlése. Az ülés elnökségében foglalt helyet Nagy Imre akadémikus, a minisztertanács elnöke, Erdey-Grúz Tibor akadémikus, oktatásügyi miniszter, Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter, Rusznyák István Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, M. M. Dubinyin, Sztálin-díjas akadémikus, a Szov jel unió Tudományos Akadémiája elnökségének tagja, a Szovjetunió Tudományos akadémiája küldöttségének rezetője, Waltcr Friedrich Nemzeti-díjas, a Német Tudományos Akadémia elnöke, Bohuslav Havrenek akadémikus, az orosz nyelv főiskolájának rektora, a Csehszlovák Tudományos Akadémia küldöttségének rezelője, Ljubomir Csalcalov, a Bolgár Tudományos Akadémia elnökségének tagja, Stcfan Milku akadémikus, a Román Népköztársaság Tudományos Akadémiája küldöttségének vezetője. A megnyitó együttes ülésén megjelent Dobi Nagy Imre elvtárs beszéde István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának több tagja, a politikai és tudományos élet kiváló képviselői. Jelen volt a budapesti diplomáciai testület több vezető tagja, valamint a nagygyűlésre érkezett külföldi tudományos küldöttségek tagjai, Az 1954. évi nagygyűlést Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. Felolvasta a Magyar Tudományos Akadémia három tiszteleti tagja: A. V. Palladin, az Ukrán SZSZK Tudományos Akadémiájának elnöke, Kuo Mo-zso, a Kínai Tudományos Akadémia elnöke és Zdenek Nejedly, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke üdvözlő táviratát, majd elmondotta megnyitó beszédét. 'Az elnöki megnyitó után Nagy Imre elvtárs akadémikus, a minisztertanács elnöke tartotta meg bevezető előadását, Nagy Imre elvtárs a többi között e következőket mondotta: — Alig két hete annak, hogy befejezte munkáját a Magyar Dolgozók Pártjának harmadik kongreszszusa. Irányelvei, határozatai esztendőkre előre kijelölik a célokat, amiket el kell érnünk, a feladatokat, amiket meg kell oldanunk gazdasági, politikai és kulturális életűnk minden területén, összegezve azokat a nagy és értékes tapasztatotokat, amelyeket a felszabadulás óta, tíz esztendő munkája és küzdelmei során magunk szereztünk, azokat is, amelyekkel a Szovjetunió és a baráti népi demokratikus országok gazdagították a szocializmus építőinek táborát, pártunk elvi és gyakorlati útmutatást, világos perspektívát adott a magyar népi demokrácia jövő fejlődése számára. Pártunk harmadik kongresszusa a marxizmus-leninizmus tudományos módszerével tisztázta az átmenet fontos elméleti kérdéseit, a szocializmus gazdasági törvényei működésének feltéleleit, melynek alapján kitűzte a párt és a kormány föfeladatát: a lakosság anyagi jólétének és kulturális színvonalának állandó és következetes emelését. Ezek a főszempontok érvényesülnek a második ötéves terv i á nyelveiben is, melyek megvalósításának eredményeként, mint a Központi Vezetőség beszámolója is megállapítja, — a jelenleg elmaradt mezőgazdaság felzárkózik a szocialista iparhoz, a népgazdaság egészében uralkodóvá válik a termelés szocialista rendje, általánosan érvényre jut népgazdaságunkban a szocializmus gazdasági alaptörvénye. Mindezzel lerakjuk a szocializmus alapjait országunkban. — Nem kétséges, hogy a pártkongresszus célkitűzései és irányelvei a Magyar Tudományos Akadémia, egész tudományos életünk, valamennyi tudományág számára is perspektívát adtai;, meghatározva azokat a közelebbi és távolabbi feladatokat, amelyekre a tudományos tevékenységet összpontosítani kell. A pártkongresszus a tudományos tevékenységnek ilyen módon értékes eszmei tartalmat adott', melyet minél teljesebben kiaknázni és felhasználni, a határozatokat és irányelveket a tudományok területén alkalmazni, a tudományos akadémia feladata* Ugyanakkor, amikor a pártkongresszus hatalmas lépést jelent a tudományos tevékenység esztnei tartalmának meghatározása és irányítása terén, a tudományos munka anyagi feltételeinek biztosítása terén is további lépéseket teszünk. Holnap kezdi tárgyalni az országgyűlés az 1954. évi állami költségvetést, melynek keretében a tudományos munka nagyobb súllyal szerepel, mint a megelőző években. — Az első ötéves terv időszakában a kormány 1700 millió forintot fordított tudományos kutatómunka céljaira* A Magyar Tudományos évi 26 millióról 1954-ben 138 millió forintra emelkedett. — Az akadémia előtt álló lő feladatnak megfelelően a mezőgazdasági tudományos kutatómunka céljaira az 1953. évi 3.4 millió foiinttal szemben az idén 8 millió forintot nyújt a költségvetés. Közel négymillió forintos keret biztosítja a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos tudományos kutatómunkát. — Az egyetemi tanszékeknél, klinikáknál és egyéb intézményeknél folyó kutatásokra az akadémia költségvetésében elsöízben az idén folyósítunk igen jelentős összeget, amely kereken 10 millió forint. Aspiránsképzés céljára 16.4 millió forint van előirányozva, 11 és fél millió forintot az akadémikusok, valamint a doktori és kandidátusi fokozatok tiszteletdíjára, további.3.3 millió forintot jutalmakra és ösztöndíjakra fordít a kormány. Tények ezek, kézzelfogható bizonyítékai annak az áldozatkészségnek, amellyel dolgozó népünk a tudomány fejlesztésének anyagi alapjait megteremti. Nem kisebb figyelmet fordít a kormány tudósaink anyagi körülményeinek biztosítására, aminek legutóbb a tudósok cs hozzátartozóik nyugellátásának rendezésével adta újabb tanújelét. A tudományos alkotómunka nagy társadalmi megbecsülését és támogatását juttatja kifejezésre a Kossuthdíj, a legmagasabb elismerés, amelyet Népköztársaságunk eddig 79 tudósnak adományozott. Az elismerés kifejezéséül, a kormány javaslatára a Népköztársaság Elnöki Tanácsa különböző állami kitüntetésben részesíti a tudomány számos, érdemes képviselőjét, a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlése alkalmából. — A felszabadulás óta eltelt tíz esztendő folyamán tudományos életünk és annak szive, a Tudományos Akadémia, valósággal megújhodott. A népi demokrácia fejlődése megteremtette a lehetőségét annak, hogy felszámoljuk a tudománytalan dilettantizmus szellemét, amely a régi rendszer súlyos örökségeként nehezedett tudományos életünkre. Az újjászületett akadémia, amely Népköztársaságunk legfelsőbb tudományos intézménye és legkiválóbb tudósainkat öleli fel, tudományos tevékenységét új és nagyszerű célok szolgálatába állította, amikor alapszabályában lerögzítette. hogy a magyar tudósoknak legfőbb kötelességük, hogv a nép javára dolgozzanak. Ezt szolgálja az elméleti és alkalmazott tudományok fejlesztése, valamint az a célkitűzés, hogy a tudomány minden eszközével hozzájáruljon a szocializmus építóséhe^ nz emberiség tudományos eredményeinek gyarapításához, a természettudományi és műszaki tudományos kutatás, a társadalmi tudományok, valamint az elméleti tudományos tevékenység minden területén. — A magyar tudomány fejlődésében döntő fordulat akkor következett be, amikor a tudomány egyesült a demokráciával, s a szocializmussal. A kibontakozó szocialista társadalom és a marxizmusleninizmus a társadalmi és szellemi alapja a magyar tudomány felvirágzásának. F„nnek felismerése határozza meg a Magyar Tudományos Akadémia egyik legfontosabb feladatát, azt, hogy a tudományos kutatómunkát a tudomány minden ágazatában a marxizmus-leninizmus, a dialektikus és történelmi materializmus alapjaira helyezze. Ez a biztosítéka annak, hogy a tudomány fejlődése nem áll meg, élenjár és kezdeményez. A tudomány és szocializmus egyesülése a záloga annak, hogy a tudomány a nép kezében van, a nép ügyét szolgálja s ne fordulhasson többé elő, az hogy a tudomány a világ elpusztításának eszköze legyen, amivé a német fasizmus kezében lett a tudomány és ahogyan napjainkban az imperialista monopóliumok az atomenergiát az emberiség leigázásának eszközévé akarják változtatni. A tudomány az emberiség és a haladás ügyét csak akkor szolgálja, ha összeforr a szocializmus ügyével. Tudományos életünkben az elmúlt 10 esztendő legnagyobb eredménye az, hogy uralkodóvá lett a marxista szemlelet és a tudomány egyesülve a szocializmussal, a nép kezébe került. — Azok a fő irányelvek, amelyeket pártunk III. kongresszusa elfogadott, azt a követelményt támasztják a tudományos kutatómunkával szemben, hogy a, lehető leggyorsabban álljon át azokra a feladatokra, amelyek az új szakaszból folynak. A pártkongresszus az elért tudományos eredmények méltatása mellett komoly hiányosságokat is feltárt, melyeknek kiküszöbölése nagy feladat elé állítja a tudományos akadémiát. » — Az elmúlt esztendők folyamán a tudományos kutató munka fejlődése elmaradt az ipar, főképpen a nehézipar fejlődésének gyorsuló üteme mögött. Iparosításunk helyes méreteinek, ütemének és irányának meghatározását tudományos alapokra kell helyezni, ami megköveteli, hogy a tudományos akadémia nagyobb súlyt helyezzen a tudományos kutató munka azon területeire, amelyek — mint hazai természeti kincseink, nyersanyagforrásaink tudományos felmérése — dörrtően meghatározzák népgazdaságunk egyes ágai feljesztésének ütemét és irányát. — Az utóbbi évek során azonban nemcsak a termelés és a tudomány fejlődése között keletkezelt aránytalanság, hanem a tudományon belül, az egyes tudományágak között is. A politikai gazdaságtan az utóbbi években alig foglalkozott a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet problémáival. sem általában, sem a mi konkrét viszonyaink között, még kevésbbá foglalkozott a szocializmus objektív gazdasági törvényei működésének kérdéseivel. Márpedig csak a szocializmus gazdasági törvényeinek ismerete nyújt lehetőséget tudományosan előrelátni a gazA Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata az MDP III. kongreszszusa határozatainak tanulmáynyozásáról az 1954—1955-ös pártoktatási évben Traktorosnap Röszkén cs Deszken Végetért a Szegeden rendezett Országos húsipari ankét Több évi rendszeres munka eredménye a sikeres érettségi Látogatás a Radnóti-gimnáziumban Békehetek, békctalálkozók Szegeden a Béke Világtanács budapesti ülésének első évfordulóján Ma összeül az országgyűlés dasági fejlődés menetét, csak a politikai gazdaságtan tárja fel, hogy a szocializmus gazdasági építése törvényszerű folyamat, melyet objektív tényezők határoznak meg. A közgazdaságtudomány elmaradottsága miatt gazdaságpolitikánkban a szocialista építés törvényszerűségeit és objektív tényezőit nem vettük kellően figyelembe. A marxizmus mindennemű dogmaiizmus ellensége — A Tudományos Akadémiának a közgazdaságtudomány fejlesztése terén komoly figyelmet kell fordítani az olyan káros jelenségekre, mint a dogmatizrnus, az absztrakt sematizmus, amely a közgazdaságtudományban elég mély gyökeret vert, ami az elméletnek a gyakorlattól való elszakadásából fakad. A dogmatizrnus ellen a legeredményesebb harc a tudomány és az élet kapcsolatainak mindenirányú fejlesztése. A marxizmus mindennemű dogmatizrnus ellensége. Sztálin „A marxizmus és a nyelvtudomány" c. munkájában különös élességgel szál szembe a dogmatizrnus minden megnyilvánulásával. — A marxizmus — mert tudomány — nem állhat egyhelyben, a marxizmus fejlődik és tökéletesedik. Lehetetlen, hogy a marxizmus a maga fejlődésében ne gazdagodjék újabb tapasztalatokkal, újabb ismeretekkel. Egyes tételeinek és következtetéseinek tehát az idők folyamán feltétlenül meg kell változniok, azokat feltétlenül fel kell cserélni újabb tételekkel és következtetésekkel, amelyek megfelelnek az új történelmi feladatoknak* A marxizmus nem ismer el megváltoztathatatlan következtetéseket és tételeket, amelyek minden korra és időszakra kötelezőek. Bár az utóbbi időben a közgazdaságtudomány terén felélénkült a munka és közgazdászaink hozzáfogtak a tudományos elmaradás felszámolásához és viták kezdeményezéséhez, ezek csupán első kísérletek, amelyeket fel kell karolni és tovább kell fejleszteni, ami elsősorban a Tudományos Akadémia feladata. A kormány a közgazdaságtudomány elmaradottságának felszámolása érdekében a közeljövőben közgazdaságtudományi intézetet létesít, tudományos folyóiratot indít, népgazdaságunk kérdéseinek széleskörű marxista elméleti feldolgozására. A Magyar Tudományos Akadémiának a közgazdaságtudomány felkarolását és minden irányú fejlesztését központi feladatának kell tekinteni. A közgazdaságtudomány terén mutatkozó elmaradás a népgazdasági tervezés terén is komoly következményeket vont maga után — folytatta Nagy Imre. — Ezzel magyarázható, hogy gazdaságpolitikánk leggyengébb területe a népgazdasági tervezés. A gazdaságpolitikánk terén elkövetet hibák gyökereit itt kell keresni. A népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének törvénye, működése során a szocializmus gazdasági alaptörvényére támaszkodik, ennek követelményei határozzák meg az egyes népgazdasági 'ágak arányos fejlődését, annak ütemét és összhangját. A népgazdasági tervnek vissza kell tükrözni a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődése törvényének követelményeit és minden tekintetben összhangban kell lennie a szocializmus alaptörvényével. A legközelebbi években fő erőfeszítéseinket arra kell irányítanunk, hogy népgazdaságunk fejlődésében mutatkozó aránytalanságokat kiküszöböljük. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele az objektív gazdasági törvények működésén nyugvó tudományos népgazdasági tervezés* A marxista közgazdaságtudomány előtt nagy és jelentős feladat áll a társadalmi munka termelékenysége kérdésének tudományos feldolgozása és a szocialista építés mindennapi gyakorlatában való alkalmazás* terén is. A társadalmi munka termelékenysége kérdésének a marxizmus klasszikusai rendkívüli jelentőséget tulajdonítottak* A tudományos kutaiás és mezőgazdaságunk Jejlcsztése — Á szocialista társadalom felépíté-1 schcz elengedhetetlenül szükséges a munka termelékenységének növelése. Csakis ezzel biztosítható mind a lakosság jólétének emelése, mind a gazdasági fejlődés üteme. Fel kell számolni az olyan nézeteket, amelyek a munka termelékenység problémáját csupán az iparra korlátozzák. A tudományos kutatásnak e tekintetben fel kell ölelnie népgazdaságunk minden fontos ágát, nem utolsósorban a mezőgazdaságot. Hazánkban a szocializmus további építésének kulcskérdése és egész fejlődésünk döntő láncszeme a mezőgazdasági termelés fejlesztése. A nagygyűlés programmja is arról tanúskodik, hogy az agrártudományok terén komoly munka folyik a tudományos akadémia keretében. Mezőgazdasági termelésünk fellendítéséhez , azonban eddig tulajdonképpen esak a kezdeti feltételeket teremtettük meg és ezeket sem teljes mértékben. Még nagy, sokoldalú, szívós és kemény munkát kell kifejteni annak érdekében, hogy a párt és a minisztertanács decemberi határozata a mezőgazdasági ' termelés fellendítéséről megvalósuljon ós hogy mezőgazdaságunk termelése évről-évre valóban gyors ütemben emelkedjék, — állapítja meg a Központi Vezetőség kongresszusi beszámolója. Világos tehát, hogy nincs megállás, hogy a mezőgazdasági fejlesztés programmjának számos célkitűzését és elvi megállapítását tovább kell fejleszteni, jobban ki lccli dolgozni, az eddigi tapasztalatok figyelembevételével. Tovább kell fejleszteni a tudomány alkalmazásán főképpen a talaj terinőereje fokozásának, a vegyi anya. gok nagyobbmérvü felhasználásának, a legmunka igényesebb munkafolyamatok, főképpen a kapások müvelése gépesítésének, a gyommentes gazdálkodás biztosításának kérdésébon, ami a hozam emelésének nélkülözhetetlen feltétele. — Komoly feladatok hárulnak a Tudományos Akadémiára műszaki tudományos életünk fellendítése terén is. Az egyik legfontosabb feladat, hogy segítsen felszámolni azt a nagy lemaradást, ami a Szovjetuniótól cs a népi demokratikus országoktól szerzett tapasztalatok hazai alkalmazása terén fennáll. Közre kell működnie a műszaki értelmiség tudományos színvonala emelésében, a szocializmus építésének műszaki tudományos feladataira való felkészítésében, hogy lépést tartson a műszaki tudományok fejlődésével, n korszerű, fejlett eljárások alkalmazásával. Az eddigi formális kapcsolat helyett szorosabb tudományos együttműködést kell kialakítani a tudományos akadémia, annak illetékes osztályai és a műszaki értelmiség egyesületei között, széleskörű tapasztalatcsere és tudományos segítségnyújtás céljából. A Magyar Tudományos Akadémiának második ötéves tudományos terve összeállításánál feltétlenül figyelembe kell vennie és fel keíl használnia az első tervkészítés tapasztalatait. A második ötéves tudományos terv konkrét tartalmát a népgazdasági terv feladatai határozzák meg. A tudományos terv kidolgozásához felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a tudományos akadémiának pártunk III. kongresszusa, amely több mint másfél évvel a második ötéves népgazdasági terv megkezdése előtt kidől gozta és jóváhagyta azokat az irányelveket, amelyek minden téren meghatározzák tevékenységünket. Melyek ezek a fő irányelvek lá. (Folytatás, a második oldalon\